Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Ikt.sz.: 3503-14/2013. Ea: dr. Czakó Péter Tárgy: Mezőcsír Baromfitenyésztő Kft. mezőhéki sertéstelepe egységes környezethasználati engedélye A Mezőcsír Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 5453 Mezőhék, Túri út 46.) a Mezőhék, külterület 0191/9 hrsz. alatti sertéstelepe egységes környezethasználati engedélye kiadására irányuló kérelmére az alábbi döntést hoztam. Határozat A Mezőcsír Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 5453 Mezőhék, Túri út 46.) környezethasználó részére a Mezőhék, 0191/9 hrsz. alatti sertéstelep létesítményre vonatkozóan egységes környezethasználati engedélyt adok. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2018. június 30-ig hatályos: Azonosító adatok: Azonosító adatok: 1. A létesítmény üzemeltetőjére vonatkozó adatok: Megnevezés: Mezőcsír Baromfitenyésztő Kft Székhely:5453 Mezőhék, Túri út 46. KÜJ szám: 101900469 Cégjegyzékszám: Cg: 16-09-008274 Statisztikai számjel (KSH): 13479763-0147-113-16 A gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 0146 2. A létesítményre vonatkozó adatok: Cím: Mezőhék, 0191/9 hrsz. EOV koordináták: X: 185051 Y: 753719 KTJ szám: 100869315 A tevékenység alapadatai: Megnevezés: sertéstelep Termelési kapacitás: a 30 kg fölötti állatállomány létszáma: 9330 db. NOSE-P kód: 11005

2 Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 11. pontja: Nagy létszámú állattartás b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára I. A létesítményben végzett tevékenységek A Mezőcsír Kft. a telephelyen fő tevékenységi körben sertéstenyésztéssel (TEÁOR 0146) foglalkozik. A telepen sertésvágást és húsfeldolgozást nem végeznek. A sertéstelepen hízó tartással és malac utóneveléssel foglalkoznak almos tartástechnológiával. A telep férőhelyszáma 9330 db hízó (30-110 kg között), és 6650 db 30 kg alatti malac (süldő). Az átlagos sertés kibocsátás 30000 db hízó/év. 1.1 Vízellátás, szennnyvíz- és hígtrágya kezelés, elhelyezés: A sertéstelep vízellátását egy 1959. évben létesített 88 m talpmélységű (K-23 kataszteri számú) fúrt kútból, és egy 30 m talpmélységű fúrt kútról biztosítják, illetve a telepen található egy 245,0 m talpmélységű (K-4 kataszteri számú) tartalékkút. A kutak a sertéstelen illetve a közvetlenül mellette lévő (0192/9 hrsz) területén találhatóak, HB/548 vízikönyvi számon rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel A kutak a Kft. tulajdonát képezik. A kutakból búvárszivattyúk segítségével termelik ki a vizet, vízkezelő berendezés nincs kiépítve a telepen. A 88,0 m talpmélységű kútból kitermelt vizet a 30 m-es kút szerelvény aknájához vezetik, majd ott történik meg a kitermelt víz menynyiségi mérése vízóra segítségével, illetve a víz szétosztása az épületek irányába. A Mezőhék külterület, 0192/9 hrsz. területen található egy 50 m 3 -es hidroglóbusz, mely üzemen kívül van helyezve. A lekötött vízigény jelenleg 10000 m 3. A ténylegesen felhasznált víz mennyisége az igényeltnél valószínűleg több lesz a megnövekedett állatlétszám miatt. A felhasznált víz döntő hányadát az állatok itatása teszi ki, elenyésző mennyiségben használják szociális célokra, istálló takarításra illetve a nagynyomású kerékmosónál. Folyékony takarmány készítése nincs a telepen. A kommunális szennyvizet a telephelyen lévő 15 m 3 -es beton aknába gyűjtik, ahonnan szippantott szennyvízként települési szennyvíztisztító telepre szállítják el. Az ólakban a sertéstartás almos rendszerű. Az épületekből kikerülő almos trágya, illetve a közbenső utak takarítása során keletkező almos trágya az épületek mellett elhelyezkedő trágyatálcákra kerül, majd egy már meglévő 795 m 2 -es és egy új építésű (tervezett) 1275 m 2 -es központi, támfalas trágyatárolóra szállítják. Az átmeneti tárolásra 9 db átmeneti trágyatároló (trágyatálca) szolgál, bár vannak épületek (új építésű hízlaldák) ahonnan a trágyát közvetlenül a trágyatárolókba szállítják kitrágyázást követően. A két központi trágyatárolóban keletkező csurgalékok egy 128 m 3 -es, illetve egy 194 m 3 -es gyűjtő aknába kerülnek elvezetésre, ahonnan szükség szerint visszalocsolják az almos trágyára a trágyalevet. Az utónevelő épület esetében a kitrágyázás kézi erővel történik a rekeszek végfalán lévő alsó nyílásokon, ezért itt a trágyás csurgalékvíz ártalommentes elvezetését és összegyűjtését még ki kell építeni. A 2. számú istállóhoz 2 db fedett kifutó karám épült ki, ahol a trágya csapadékvízzel nem érintkezik. A telephelyen keletkező almos trágya hasznosítására vonatkozólag mezőgazdasági vállalkozóval megállapodást kötöttek. A telepen éves szinten a kapacitási adatok alapján 9800 tonna almostrágya keletkezik, a trágyatárolókban pedig összesen 5600 tonna trágya egyidejű tárolására van lehetőség a telephelyen, így a hat havi trágyatárolás biztosított.

3 A sertéstelepen lévő épületekről lefolyó csapadékvíz egy része a 318 m 3 -es tüzivíztárolóba kerül, a másik része vízelvezető árkokba kerül és szikkad el. 1.2 Hulladékok kezelése a telephelyen: A sertéstartás tevékenység hulladékgazdálkodása a képződő hulladékok környezetveszélyeztetést kizáró, valamint az állategészségügyi, járványvédelmi feltételeknek megfelelő telephelyi gyűjtéséből áll. A képződő állatgyógyászati hulladékok, az olajos rongy, olajszűrő, gyűjtése zárt helyen történik, egymástól elkülönítetten. Innen évente egy alkalommal, e tevékenység végzésére feljogosított hulladékkezelő szervezet szállítja el szerződés alapján. A nem fertőző betegségben elhullott állati tetemeket égetésükig a hullaégető mellett kialakított hullakamrában gyűjtik. Az állati tetemek égetését a telephelyen belül kialakított SPECTRUM STOUR II. típusú kiskapacitású hulladékégető berendezésben végzik. A veszélyes anyagokat nem tartalmazó csomagolási hulladékok gyűjtése aljzatbetonnal ellátott zárható helyiségben történik kötegelve, illetve BIG-BAG zsákokban. A kommunális hulladékokat a közszolgáltató által biztosított 240 literes gyűjtőedényben gyűjtik. 1.3 Levegővédelem: A telephelyen az állati hulladékot kisteljesítményű hullaégető berendezéssel semmisítik meg. Állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője engedélyköteles és adatszolgáltatásra kötelezett légszennyező pontforrásnak minősül. A telepen lévő helyhez kötött diffúz légszennyező források: Állattartó ólak Trágyalégyűjtő akna Trágya tározók A diffúz légszennyező forrásokból ammónia és bűz távozik a környezetbe. A bővítést követően a sertéstelep és kapcsolódó létesítményeinek működéséből származó szag emisszió az 1SZE/m3 értéket ~1357 méteren éri el. A bővítést követően a sertéstelep és a kapcsolódó létesítményeinek működéséből származó emiszszió hatásterülete ammónia légszennyező anyag esetében ~1450 méter. 1.4. Zajvédelem: A sertéstelep Mezőhék-Mezőtúr közötti 0160. Hrsz-ú, 4628-as számú út mellett, Mezőhéktől 5 kmre, K-re található. Az ingatlan környezetében Ny-i irányban a telep jelenlegi megközelítését biztosító út, egyéb gazdasági társaságok ingatlanai, mögötte, mellette - a dokumentáció szerint - lakatlan lakóingatlanok, mezőgazdasági hasznosítású terület található. A legközelebbi tanya a 0191/2. Hrsz. alatti, távolsága a telekhatártól 48 m. D-i irányban közút, azontúl szántóföldek vannak. K-i irányban mezőgazdasági hasznosítású terület és a 0178/3. Hrsz-ú tanya. Távolsága a telekhatártól 125 m, védendő homlokzata DK-i irányba néz. É-i irányban 0185/2. és 0185/1. Hrsz. alatti ingatlanon major van.

4 1.5 Létesítmények: Tenyészrész 1. épület összesen: 1350 fh-es hízlada (utónevelőből kialakítva) 1350 fh-es utónevelő 2. épület összesen: 960 fh-es hízlalda (kocaszállásból kialakítva) 1600 fh-es utónevelő (emeleti épületrész) 3. épület összesen: 1980 fh-es hízlalda 4. épület összesen: 2350 fh-es hízlalda földszint és padlás (fiaztatóból kialakítva) 9. épület: összesen: 1350 fh-es utónevelő 13. épület: összesen: 1260 fh-es hízlalda (tervezett új épület) 14. épület: összesen: 1260 fh-es hízlalda (tervezett új épület) 15. épület: összesen: 1260 fh-es hízlalda (tervezett új épület) 16. épület: összesen: 1260 fh-es hízlalda (tervezett új épület) Egyéb létesítmények: szociális épület, kommunális szennyvíz tároló akna, 3 db mélyfúrású kút, mázsaház, 2 db almostrágya tároló, átmeneti trágyatárolók, trágyalégyűjtő aknák, állati hullatároló, állati hullaégető, szalmatároló, tüzivíztároló, takarmánytárolók, hídmérleg és nagynyomású kerékmosó, tanya épület, tároló épület Tartástechnológia: A nagy létszámú állattartó telepen 9 épületben folytatnak hízlalást. A hízó alapanyag ellátást, a tulajdonosi kör másik vállalkozása biztosítja. A tartás almos technológiával valósul meg. Az állatok etetése kombinált-szárazdarás (a sertés saját magának keveri a víz és takarmány arányát), önetető rendszer. A rendszer takarmányellátása az épületek mellett lévő silókból automatikus adagolással történik. A silók feltöltését a már említett speciális szállítójárművekkel végzik. Az önitató egységek, nyomószelepes aktív, csészés (víztakarékos) itatók. Csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, kizárva ezzel a fölösleges víz kipancsolását, az almozó anyag átnedvesedését. Trágyakezelés: Az ólakban a sertéstartás almos rendszerű. A kitrágyázást kézi erővel végzik a középen lévő trágyaútra. Onnan Weidemann-1370 típusú rakodó kanalas traktor tolja ki az épületek végében lévő átmeneti trágyatárolókba, majd MTZ-550 pótkocsis szállítójármű szállítja az almos trágyát a támfalas trágyatárolóba. Az új építésű ólakból a trágyát közvetlenül a trágyatárolóba helyezik el. Az utónevelőből a kitrágyázás szintén kézi erővel történik a rekeszek végfalán lévő alsó kitrágyázó nyílásokon át. A trágya további útja az előzőek szerint. Az utónevelő emeletéről a trágyát kézi erővel, közvetlenül a szállító járműre rakják, majd közvetlenül a trágyatárolóba szállítják. A trágyát megállapodás szerint elszállíttatják, mezőgazdasági területen hasznosul. Szellőztetés, fűtés Az ólak szellőztetésének módja un. alagútszellőztetés, amely a negatív nyomáson alapszik. A ventillátorokat az istállók oldalain, illetve végein helyezték el. Az ólak hosszanti tengelyével párhuzamos oldalakon, illetve az ellenkező végeiben kialakított légbeejtőkön ugyanannyi levegő áramlik be az istállókba, mint amit a ventillátorok elszívnak. A légbeejtők vezérlése mechanikus, a ventillátoroké automatikus.

5 Ventillátorok száma, légszállítása (20 Pa) Ólak számozása ED 24 tip. EM 36 tip. EM 50 tip. 10.450 m3/h 20.450 m3/h 37.330 m3/h 1. utónevelő+hizlalda 9 db 4 db 2. utónevelő+hizlalda 1 db 3 db 3. hizlalda 5 db 4 db 4. utónevelő 3 db 3 db 9. utónevelő 12 db 13. hizlalda 5 db 14. hizlalda 5 db 15. hizlalda 5 db 16. hizlalda 5 db Az ólakban nincs fűtés. A szociális épület fűtését 5 db 7,5 kw-os konvektorral oldják meg, a meleg vízellátást egy 200 literes elektromos bojler biztosítja. Energiagazdálkodás A beépítésre került fogyasztók gazdaságos üzeműek, energiatakarékosak: - az elszívó ventilátorok, illetve természetes úton történő szellőztetés biztosítja az istállóépületek megfelelő szellőztetését - a helyiségek megvilágítása az oldalfalakba épített ablakokon keresztül, illetve az energiatakarékos fénycsövekkel - az állomány igényeinek megfelelő intervallumban - történik. Szállítás, anyagmozgatás: Takarmány szállítás A sertések etetése a vállalkozás tulajdonában lévő takarmánykeverőben előállított takarmánnyal történik, melynek helyszínre történő szállítását, egy speciálisan erre a célra kialakított MANN típusú fluid szállítójárművek végzik. A szállítójármű alkalmanként 24 tonna takarmányt képes a helyszínre szállítani. A takarmányt az épületek mellett lévő zárt acélsilókba töltik át. A takarmány belső szállítása teljesen zárt rendszerben, a silókból csővezetéken történik. A tervezett 30.000 db/év sertés előállításához, napi 20.548 kg [hízó:(22000dbx250kg/db)] takarmánnyal számolva, évente 7.500 tonna takarmányra van szükség, melyet a fenn említett szállítójárművel 313 fordulóval tudnak beszállítani, ami azt jelenti, hogy 1,17 naponta fordul meg a jármű a telepen. Élőállat szállítás Az évi, mintegy 33.000 db hízósertés elszállítása folyamatosan közúti járművekkel történik. Ez mintegy 176 alkalmat jelent (165-175 db sertés/kamion) évente, azaz a telepen átlagosan 2,07 naponta történik szállítás. Trágyaszállítás A trágyatárolóból a trágya elszállítását alkalmanként kb. 13-15 db 24 tonnás szerelvénnyel végzik átlagosan kéthetente. A szállítás mezőgazdasági területre történik, lakott terület érintése nélkül.

6 Személyszállítás A személygépjármű forgalom elhanyagolható, csak a tulajdonos, néhány dolgozó és az állatorvos használ személyautót. A parkolók, a bejárat után, a kerítésen belül, de a belső kerítésen kívül lettek kialakítva. A belső szállításhoz aszfaltozott utat építettek, építenek, így a közútra a telephelyről nincs sárfelhordás, a telephelyen belül a szállítás során minimális a porképződés. Hulladékszállítás Az éves szinten keletkezett kommunális szilárd és folyékony hulladékot közszolgáltató szállítja el heti, illetve havi gyakorisággal. A veszélyes hulladék elszállítása igény szerinti alkalommal történik. Az állati hulladék megsemmisítésére, a kft. kiskapacitású hullaégető berendezést telepített. II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások 2.1 A tevékenység során képződő veszélyes hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok (gyógyszeres-, vegyszeres csomagoló eszköz) 2.2 A tevékenység során képződő termelési nem veszélyes hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] EWC kódszám 18 02 02* 15 01 10* EWC kódszám hulladékká vált állati szövetek 02 01 02 papír és karton csomagolási hulladékok 15 01 01 Műanyag csomagolási hulladék 15 01 02 2.3 A tevékenység során képződő települési hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] EWC kódszám egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 20 03 01 emésztőgödrökből származó iszap 20 03 04 2.4 Légszennyező források, kibocsátott szennyező anyagok 2.4.1 A telepen található helyhez kötött légszennyező pontforrás: A telephelyen az állati hulladékot kisteljesítményű hullaégető berendezéssel semmisítik meg. Állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője engedélyköteles és adatszolgáltatásra kötelezett légszennyező pontforrásnak minősül. Égető: SPECTRUM STOUR II

7 A kibocsátása 5 tf%-os oxigéntartalmú füstgázra vonatkoztatva: Kibocsátási határérték Forrás Szennyező anyag Légszennyező anyag tömegárama (kg/h) Állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője Légszennyező anyag koncentráció (mg/m 3 ) kén-oxidok, SO 2 -ként 0,01155 153 szén-monoxid 0,0259 344 nitrogén-oxidok, NO 2 -ként 0,0266 234 szilárd anyag 0,002527 33 gőz- vagy gáznemű szervetlen 0,005369 70,3 klórvegyületek, amelyek nem az A osztályba tartoznak, HCl-ként fluor és gőz- vagy gáznemű vegyületei HF-ként 0,000084 1,1 TOC 0,000624 8,3 Az állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője pontforrás - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (R.) 2. 14. pontja szerinti - hatásterülete SO2, CO, NO2, PM10, sósav, HF, TOC légszennyezőanyagokra vonatkozóan nem állapítható meg. 2.4.2. A telepen lévő helyhez kötött diffúz légszennyező források: Állattartó ólak Trágyalégyűjtő akna Trágyatárolók A diffúz légszennyező forrásokból ammónia és bűz távozik a környezetbe. A telephelyen lévő állattartó ólak és a trágyatárolók adatszolgáltatásra köteles diffúz légszennyező forrásnak minősül. A bővítést követően a sertéstelep és kapcsolódó létesítményeinek működéséből származó szag emisszió az 1SZE/m3 értéket ~1357 méteren éri el. A bővítést követően a telephely működése által okozott levegő terheltség ammónia légszennyező anyag tekintetében az alábbi:

8 A bővítést követően a sertéstelep és a kapcsolódó létesítményeinek működéséből származó emisszió hatásterülete ammónia légszennyező anyag esetében ~1450 méter. 2.5. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A sertéstartás során keletkező trágya ammóniát, nitritet, nitrátot, foszfátot tartalmaz, amely a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján K2 minősítésű anyag. 2.6. Zajkibocsátás A Mezőcsír Kft. (Mezőhék, Túri u. 46.) Mezőhék, külterület 0191/9. hrsz-ú ingatlanon lévő sertéstelepen, a meglévő épületek átalakításával és új épületek építésével bővíteni kívánja a sertéstenyésztés volumenét. Már meglévő telephelyről van szó, melyen eddig is sertéstartással foglalkoztak. A bővítést követően a telephelyen 9330 db 30 kg feletti sertéshízó lesz. A jelenlegi - telephelyen belüli és egyéb - zajforrások: Takarmány beszállítása és elhordása ( heti 3-szor), a silók feltöltése ( kb. 6 óra); az állatok elszállítása három havonta 2-3 alkalommal 1 kamionnal, 1 fordulóval történik. A szalmás trágyát az ólakból Weideman tipusú tolólapos géppel (5,5 óra) és MTZ 80 tipusú traktorral (1 óra ) hordják ki és juttatják a trágyatárolóra. A trágya elszállítása alkalmanként 15 gépkocsival valósul meg, melyhez kapcsolódik a rakodógép üzemeltetése kb. 2,5 óra időtartamban. Az állatok elszállítását követően az ólak fertőtlenítéséhez Sterimob nagynyomású mosóberendezést üzemeltetnek. A szociális épület szennyvizét havi 2 alkalommal viszik. Az állattartó épületek oldalfalai és/vagy végén ventilátorok találhatóak, melyek a belső hőmérséklet függvényében kapcsolnak be-ki és üzemelnek. A sertéstelep bővítése során további 4 hízlalda épül, ennek megfelelően a tápbeszállítás heti 3-ról 4-re növekszik. Az ólak kényszerszellőztetésére - az épület Ny-i végében - 5 db EM 50 tipusú ventilátort használnak, melyek hőmérséklet érzékelővel vezéreltek. A hízók takarmányozására a hizlalda K-i homlokzata elé 1-1 db takarmánytároló siló épül. Az ömlesztett takarmányt heti 1 alkalommal hozzák, a szállítójármű a premixet kb. 80 perc alatt nyomja be a tárolótartályba. A 0191/11. Hrsz. út szállításra történő igénybevétele megszűnik, közvetlen kapcsolatot építenek ki a Mezőtúr-Tiszaföldvár közötti 4628-as útra. Fő technológiai folyamatok: - épületek üzemeltetése (szellőzés, fűtés) - takarmány kezelése, - trágyagazdálkodási tevékenységek - egyéb tevékenységek

9 A telephely domináns zajforrásai: - az állattartó épületeket szellőztető ventilátorok - a telephelyen közlekedő szállítójárművek, táptároló silók feltöltésének zaja. Építésre vonatkozó előírások: Az építési-létesítési tevékenységből származó zajterhelés nem haladhatja meg a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 2. számú melléklete építési munka időtartama szerint, a zajtól védendő területre vonatkozó határértékeket. A megengedett követelmények teljesülését az építés teljes időtartama alatt biztosítani kell. III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett technológiák, illetve a szükséges intézkedések: Takarmányozás: CÉL A takarmány tápanyagtartalmát úgy kell meghatározni, hogy az még biztosítsa az állatoknak az előirányzott termelési szint eléréséhez szükséges tápanyagmennyiséget, de a lehető legkevesebb tápanyag jusson ki a trágyába. A takarmánykeverék fehérjetartalmat meghatározó komponenseit úgy kell kialakítani, hogy abban az állatok igénye szerint optimálisan kerüljön felhasználásra az aminosavkiegészítés. Törekedni kell a trágya nitrogén tartalmának csökkentésére Törekedni kell a trágya foszfor tartalmának csökkentésére Száraz takarmányok esetében meg kell akadályozni a takarmány kiszóródását. BAT A termelési ciklus, különböző fázisaiban más-más takarmánykeveréket kell etetni az állatokkal. Olyan etetési technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a kiadott takarmánykeverékek pontos mennyiségének nyomon követését. A fenti alapelvekről, valamint a hulladék kiszóródás megakadályozásának fontosságáról, az etetést végző dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell. A takarmánykeverékekben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, helyette aminosav kiegészítést célszerű Elő kell segíteni a foszfor minél tökéletesebb felszívódását, pl. fitáz alkalmazásával. Az állatok tápanyagszükségletét még kielégítő, de alacsony foszfor tartalmú takarmányokat kell használni. A takarmány szerves foszfor tartalmát a szükségelt szintjéig kell ásványi foszforral kiegészíteni. Száraz takarmányozás esetében olyan etető berendezést kell alkalmazni, mellyel a kiszóródás okozta takarmány veszteség a minimumra szorítható. A takarmányozás a telephelyen az istállók előtt felállított silókból történik. A silók feltöltését fluid szállítójárműből végzik. A takarmány belső szállítása, az automatikusan töltődő önetetőkbe, csigás

10 csővezetéken keresztül teljesen zárt rendszerben valósul meg. Ezzel a technológiával lehetővé válik a felhasznált takarmány pontos mennyiségének regisztrálása. A zárt rendszer megakadályozza az elfolyás, kiporzás, kiszóródás okozta vesztességeket és az ezekből következő környezetterhelést. A takarmány előállítását a vállalkozók tulajdonában lévő kft. végzi. Az előállított tápok beltartalma kompletten elégítik ki az adott korcsoport takarmányozással szemben támasztott követelményeit, különös tekintettel az ásványi anyagokra, az aminosavakra és a fehérje-energia arányra. Az üzem által gyártott takarmányok mindegyike tartalmazza a fitáz enzimet, ezzel is csökkentve a környezet foszforterhelését, és a kereskedelembe kapható szintetikus aminosavakat, biztosítva az állati szervezet magas nitrogén retencióját, így csökkentve a nitrogén kibocsátást. Vízfelhasználás csökkentése CÉL Csökkenteni kell a vízvezetékekből származó elfolyást, szivárgást. Csökkenteni kell a tisztítás során használt víz mennyiségét. Csökkenteni kell az etetés és itatás során használt víz mennyiségét. Meg kell akadályozni az elfolyást, csöpögést a takarmány keverése során. El kell kerülni az etető berendezés takarítására használt víz ellenőrizetlen elfolyását, illetve csöpögését. BAT A felszín feletti vízvezetékeket megfelelően védeni kell a fagy ellen, pl. szigeteléssel. A tömlőkön biztonsági elzárókat (pl. szelepeket) kell alkalmazni. A használaton kívüli vezeték szakaszokat ki kell üríteni és le kell zárni. A víztárolókat le kell fedni. Ravasszal kell ellátni minden tömlőt és egyéb mosó berendezést. Levakarással vagy kefével kell előtisztítani a felületeket lemosás előtt. Minimálisra kell csökkenteni a takarmányba kevert víz mennyiségét. Folyékony takarmány alkalmazása esetén a megfelelő méretű szivattyúkat és csővezetékeket kell alkalmazni. Víztakarékos itató berendezéseket kell használni E célból megfelelő berendezést kell használni, és az alkalmazottakat ki kell képezni a berendezés használatára. Megfelelő karbantartási programot kell kidolgozni a berendezésre, és azt végre is kell hajtani. Amennyiben a tisztítás vizes mosással történik, meg kell akadályozni a csöpögést, valamint gondoskodni kell a szennyezett mosóvíz újra felhasználásáról, vagy megfelelő tárolótartályban történő felfogásáról. Energiafelhasználás csökkentése CÉL Csökkenteni kell a fűtés és szellőztetés során felhasznált energiamennyiséget. Csökkenteni kell a világításra felhasznált BAT A fűtési és szellőző rendszerek tervezését integrálni kell az épületek tervezési folyamatába. Amennyiben az állategészségügyi köve-

energiamennyiséget. Csökkenteni kell a takarmány előkészítéséhez és kiosztásához felhasznált energiamenynyiséget. 11 telményeknek megfelel, törekedni kell a természetes megvilágítás alkalmazására. Izzólámpa helyett törekedni kell a kompakt fénycsövek használatára. A világítótesteket mindig tisztán kell tartani. Ahol összeegyeztethető a zajra vonatkozó előírásokkal, a takarmány keverését az alacsony energiaigényű időszakokban kell elvégezni. Alacsony zajszintű berendezésekkel kell a takarmány előkészítését és kiosztását elvégezni. A takarmány továbbítására a leghatékonyabb (energiatakarékos) berendezéseket kell használni Takarmányozás Az állatok etetése a már említett kombinált-szárazdarás önetető rendszer, melynek takarmányellátása az épületek mellett lévő silókból automatikus adagolással történik. A rendszer automatizált ennek megfelelően az áramfogyasztás a folyamatos és tervszerű karbantartással, optimalizált. Szellőztetés Az ólak szellőztetésének módja un. alagútszellőztetés, amely a negatív nyomáson alapszik. A ventillátorokat az istállók oldalain, illetve végein helyezték el. Az ólak hosszanti tengelyével párhuzamos oldalakon, illetve az ellenkező végeiben kialakított légbeejtőkön ugyanannyi levegő áramlik be az istállókba, mint amit a ventillátorok elszívnak. A légbeejtők vezérlése mechanikus, a ventillátoroké automatikus. Az automatizált rendszernek köszönhetően a ventillátorok csak akkor működnek, ha az istállótérben elhelyezett külső-belső hőmérséklettől és páraérzékelőktől függő vezérlők bekapcsolják. A légjáratok rendszeres takarításával és a ventilátorok tervszerű karbantartásával a rendszer energiafogyasztása optimálisnak mondható. Tavasztól őszig, a lehetőség szerinti természetes szellőztetés csökkenti a ventilátorok működési idejét, energia megtakarítás mellett. Vízellátás A telephely vízellátása saját kútjaiból történik. A szociális épület meleg vízellátást egy 200 literes elektromos bojler biztosítja.. Világítás A telep bővítésével egy időben a beruházással párhuzamosan, a világítás energiatakarékos fénycsövekkel történő cseréjét is elvégzik. Ennek eredményeként a bővítés ellenére nem várható plusz villamos energia igény. A térvilágítást alkonykapcsolók vezérlik. Fűtés A sertéstelep meglévő istállóinak tetejét utólagos hőszigeteléssel látták el, ablakait hőszigetelt ablakokra cserélték. Az új ólak tetőhéjazata és nyílászárói megfelelnek az előírásoknak. Az állomány változása nem feltétlenül hoz energia megtakarítást annak ellenére, hogy a fiaztató megszűnnek, mert az utónevelők férőhelyszáma növekszik. A hizlaldákban fűtés nem szükséges. A szociális épület fűtését 5 db 7,5 kw-os FÉG konvektor biztosítja.

12 Légszennyezés CÉL Telephelyen belül Csökkenteni kell az épületekből származó bűz és gáz kibocsátásokat. Csökkenteni kell a trágya tárolásából származó bűz és gáz kibocsátásokat. Telephelyen kívül Csökkenteni kell a trágya kijuttatásakor keletkező bűz- és gázkibocsátásokat. Amennyiben a telephely bűzhatás szempontjából érzékeny környezetben van, az épületekből származó bűzös kibocsátásokat tisztítani kell BAT A takarmánykeverékekben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A külső trágyatárolót megfelelő takarással kell ellátni a levegőbe történő kibocsátások megakadályozása céljából. A trágyát a mezőgazdasági területekre csöpögés mentes járművel kell kiszállítani. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. Ha lehetséges, a kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár- és ünnepnapokat. Biofilter, gázmosó berendezés, vagy egyéb, hatékony bűzhatás csökkentő technológia alkalmazásával kell megakadályozni a bűz kibocsátást. A levegőbe történő kibocsátás csökkentésére a telepen az alábbi BAT technikákat alkalmazzák: Az állattartó épületekben a szigetelt tömör padozaton, almos tartást alkalmaznak, pontosan kiszámítva a férőhelyszükségletet, a helytelen ürítési szokások kialakulása megelőzése érdekében. Az ürítő helyeken a vizelet felszívására, az ammónia termelés minimalizálására rendszeres almozást végeznek. A takarmány összetételének optimalizálásával, megfelelő energia/fehérje aránnyal, komplett aminosav garnitúrával és ideális emészthetőség figyelembevételével csökken a fajlagos takarmány felhasználás, azon kívül biztosítható nagy N retenció. Az energiatakarmányok használatával, kissé túlbiztosított energiatartalommal csökkentik az állati szervezet és ez által a környezet terheltségét, csökkentve a bélsár mennyiségét. Ezen módszerek alkalmazása mellett rendkívül fontos a légcsere megfelelősége, melyet beépített ventillátorok optimális (automatizált) üzemeltetésével biztosítanak. A technológiában alkalmazott kombinált-szárazdarás rendszerű önetetőkhöz kapcsolódó korszerű önitatók biztosítják a feltétlenül szükséges vízfelhasználást, gyakorlatilag zéró elcsurgással. A jószág csak annyi vizet kever a takarmányhoz, amennyi feltétlenül szükséges. A kiporzás minimális. Vízgazdálkodási szempontból Vízgazdálkodási szempontból az elérhető legjobb technika a jelenleg alkalmazott rendszerben - Az itatás nyomószelepes önitatókkal történik, melyek a szükséges és elfogyasztott mértékig engedik az állatot a vízhez, ezzel kizárják a vízpazarlást.

13 - A tartástechnológiában alkalmazott kombinált-szárazdarás rendszerű önetetőket és ahhoz kapcsolódó önitatókat használnak, így a jószág annyi vizet kever a takarmányhoz, amennyi feltétlenül szükséges. - Csökkentik a tisztítás során felhasznált vízmennyiséget, úgy hogy a takarítás minden esetben nagynyomású vízsugárral történik. - A telephelyen a sertéstartás technológiája almos, így ezzel a technológiával a vízfelhasználás a trágyakezelés során minimális. - A kútra felszerelt vízóra biztosítja a felhasznált vízmennyiség nyomon követését, mivel széles körű vízfelhasználás nem történik a tartástechnológia során. - Trágya tárolására megfelelő műszaki védelemmel és tároló kapacitással rendelkező trágyatároló áll rendelkezésre. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedések: BAT követelmény Értékelés Hulladékgazdálkodás Általános alapelv és elvárás a hulladékok keletkezésének és kibocsátások mennyiségének csökkentése, az elkülönített gyűjtés és kezelés. Nem veszélyes hulladékok kezelése, települési hulladékok kezelése: A telepen keletkező nem veszélyes szelektíven válogatott hulladékokat elszállítják. A szilárd kommunális hulladékot heti rendszerességgel elszállítják. A települési hulladékok kezelése megfelel az előírásoknak. Az állati hullák tárolása a hullaégető mellett található helységben történik. A tetemeket a telephelyen üzemelő SPECTRUM STOUR II típusú kiskapacitású hulladékégető berendezésben Az állati hulla kezelése és dokumentálása az előírásoknak megfelelően történik. Veszélyes hulladékok kezelése: Az állatgyógyászati tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanítónak történő átadásáról a Kft gondoskodik. A veszélyes hulladékok gyűjtése zárt, beton aljzattal kialakított helységben történik, egymástól elkülönítetten. A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hul-

14 ladékképződés megelőzésére, a képződő hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. Előírások, teljesítési határidők A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben [továbbiakban: Ht] rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképződés megelőzésére, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. Levegővédelem A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni. Amennyiben a telep bűzhatása eléri a környező érzékeny befogadókat (pl. lakóövezeteket) a sertéstelep működéséből eredő bűzhatás csökkentésére az elérhető legjobb technikának megfelelő további intézkedéseket meg kell tenni. IV. Határértékek, a próbaüzem, és az üzemeltetés feltételrendszere 4.1 Határértékek A légszennyező pontforrásra az alábbi általános technológiai kibocsátási határértékeket állapítom meg: Forrás Szennyező anyag Légszennyező anyag tömegárama (kg/h) kén-oxidok, SO 2 -ként 5 vagy ennél nagyobb szén-monoxid 5 vagy ennél Állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője nitrogén-oxidok, NO 2 -ként szilárd anyag gőz- vagy gáznemű szervetlen klórvegyületek, amelyek nem az A osztályba tartoznak, HCl-ként fluor és gőz- vagy gáznemű vegyületei HF-ként Kibocsátási határérték Légszennyező anyag koncentráció (mg/m 3 ) 500 500 nagyobb 5 vagy ennél 500 nagyobb 0,5-ig 150 0,5-nél nagyobb 50 0,3 vagy ennél 30 nagyobb 0,05 vagy ennél nagyobb 5

15 Az állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője légszennyező pontforrásra vonatkozóan megállapított határértékek száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 5 tf%-os oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. A megállapított határértékek a tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére érvényesek. 4.2 A próbaüzemre vonatkozó előírások A próbaüzem ideje 6 hónap. A próbaüzem kezdési és befejezési időpontjáról a beruházónak értesítenie kell a Felügyelőséget. 4.3 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások Az üzemeltetés feltételrendszere 4.3.1 Vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból: - A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. - A szennyező anyag elhelyezésével érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján 3. kevésbé érzékeny területi kategóriába tartozik. A telephelyen folytatott tevékenységet (szennyező anyagok tárolása, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyező anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön, illetve csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának megőrzésével végezhető. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem járhat a jelenlegi szennyezettségi állapot további romlásával. 4.3.2 Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés - Az állattartó tevékenység végzése során hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban, valamint a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A tevékenység során biztosítani kell a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentését, a környezetveszélyeztetést kizáró módon történő telephelyi gyűjtését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. A veszélyes hulladékokat szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött SZ kísérőjegy alkalmazása mellett. A hulladék termelőjének a hulladék átadása előtt az átvevő hulladékkezelési engedélyének meglétéről és érvényességéről meg kell győződnie. A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szervezetekkel kötött szolgáltatási szerződéseket a környezetvédelmi hatósági engedélyek függvényében rendszeresen felül kell vizsgálni, és azokat szükség szerint aktualizálni is kell.

16 A bomló szerves anyagot tartalmazó települési szilárd hulladékot a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet 5. (2) bekezdésében előírt (heti) gyakorisággal kell elszállítatni. Az állattartási tevékenységből képződő nem veszélyes csomagolási hulladékok (pl. takarmányok és takarmány-kiegészítők papír- és műanyag zsákjai, vagy egyéb csomagolóanyagok) esetében azok hasznosításának elősegítése érdekében, meg kell oldani a szelektív, a kevert települési hulladéktól elkülönített gyűjtést. Az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékokat a hulladékokról vezetett nyilvántartásban és az éves adatszolgáltatásban a megfelelő EWC kódszámmal kell szerepeltetni. A telephelyen történő építési-bontási tevékenység végzése esetén az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendelet előírásait kell betartani. Az építési-bontási tevékenység során képződő hulladékokat a telephelyi hulladék nyilvántartásban külön technológiaként, valamint az éves adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell. 4.3.3 Levegővédelem 4.3.1 Levegővédelem A létesítendő légszennyező források körül 200 méter sugarú védelmi övezetet jelölünk ki. A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma és művelési ága: Hrsz. Művelési ág Hrsz. Művelési ág 0191/9 sertéstelep 0191/9 sertéstelep 0191/10 kivett trágyatároló (jelenleg nem üzemel) 0191/10 kivett trágyatároló (jelenleg nem üzemel) 0191/11 út 0191/11 út 0188 csatorna 0188 csatorna 0178/19 szántó 0178/19 szántó 0178/18 szántó 0178/18 szántó 0178/17 szántó 0178/17 szántó 0178/5 szántó 0178/5 szántó 0189/1 legelő 0189/1 legelő 0190 erdő 0190 erdő 0191/6 gyümölcsös (elvadult, nem művelik) 0191/6 gyümölcsös (elvadult, nem művelik) 0191/8 erdő 0191/8 erdő 0192/10 erdő 0192/10 erdő A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem található. - A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. - A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. - A telepen folytatott tevékenység (sertéstartás, trágyakezelés, trágyatárolás, szállítás) végzése során a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet (R.) 4. -a alapján - tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. - A R. 30. -a értelmében bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.

17 - Az állattartó ólak szellőző ventilátorai, valamint nyitott nyílászárói, trágyalégyűjtő akna, trágyatárolók helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak minősülnek, melyeket úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy azokból a lehető legkevesebb légszennyező anyag (bűz) kerüljön a környezetbe. - A trágya kezelés során tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. - A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. - A tevékenység végzése során keletkező hulladék nyílt téri égetése szigorúan tilos! - Adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás (ólak, trágyatárolók) üzemeltetőjének a (R.) 31. -a (1) bekezdése alapján, a R. 4. sz. melléklete szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést kell tennie, első alkalommal 2014. március 31-ig. 4.3.4 Zajvédelem 1. Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni! 2. A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy a tevékenységgel összefüggésben keletkező környezetterhelés feleljen meg a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet előírásainak és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1., 3. számú melléklete területi kategóriának megfelelő határértékeinek. 3. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás nem növelheti a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét, a szállítás nélküli alapállapot zajterheltségéhez képest. Határidő: folyamatos 4. A gépjárművek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést. Határidő: folyamatos 5. Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 10. (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet szerinti űrlapon a környezetvédelmi hatósághoz. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tevékenység folytatása, zajtól védendő területet, épületet érintő hatások esetén csak a KR. 10. (1) bekezdésében előírt határozat birtokában végezhető. 4.3.5 Energiagazdálkodás o A tevékenység folytatása során törekedni kell az energia hatékony felhasználására, az energiafelhasználás csökkentésére. o A tevékenység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó anyagok felhasználását minimalizálni kell. o Az eljáráshoz szükséges anyagokat és az energiát hatékonyan kell felhasználni. 4.4. Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 4.4.1 Vízvédelem: - A felszín alatti vizek minőségének nyomon követése érdekében, tekintettel a telephelyen folytatott tevékenységre, volumenére, a potenciális szennyező forrásokra a telephelyen 4 talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszer üzemel. A kutak HB/1775 vízikönyvi számon rendelkez-

18 nek vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A telephelyen a monitoring kutak a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti B szennyezettségi határértéket jelentősen meghaladó talajvízszennyezést mutatnak nitrát, szulfát, fajlagos vezetőképesség, nátrium, klorid vonatkozásában. - A meglévő talajvízfigyelő kutak vízminőség vizsgálatát az üzemeltetés során éves gyakorisággal, a következő komponenskörre kell elvégeztetni: ph, elektromos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, kémiai oxigénigény, klorid, nátrium - a vízmintavételt megelőzően mérni és rögzíteni a kutak nyugalmi vízszintjeit is, - a mintavételt és a minták bevizsgálását akkreditált személlyel/szervezettel végeztetni, - a vizsgálati eredményeket a mintavételt követő 30 napon belül meg kell küldeni Felügyelőségünknek. 4.4.2 Hulladékgazdálkodás A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény 65. és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet szerint köteles eleget tenni. A hulladék nyilvántartást a telephelyen technológiánként és hulladéktípusonként (EWC kód és megnevezés) a hivatkozott 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti adattartalommal kell vezetni oly módon, hogy az a telephelyen lévő hulladékmennyiségről mindenkor tájékoztatást adjon. 4.4.3 Levegővédelem 1. Engedélyes köteles az üzembe helyezés előtt, a telephelyen létesített állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője pontforrás kén-oxidok, SO 2 -ként, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, NO 2 -ként, szilárd anyag, gőz- vagy gáznemű szervetlen klórvegyületek, amelyek nem az A osztályba tartoznak, HCl-ként, fluor és gőz- vagy gáznemű vegyületei HF-ként, gáz- és gőznemű szerves anyagok összes szerves szénben (TOC) kifejezve szennyező anyagok kibocsátását méréssel ellenőriztetni. 2. A mérési jegyzőkönyvet az üzembe helyezési eljárás során meg kell küldeni a Felügyelőségnek. 3. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak. 4. A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. 5. A mérések során a pontforráshoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. 6. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át; - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi.

19 Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát a ciklusok időtartamától függően úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges. Üzemeltető köteles a légszennyező pontforrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. számú melléklete szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tenni. 4.4.4. Üzemnapló A létesítmény üzemeltetője köteles a sertéstartás és trágyakezelés technológiai berendezéseinek üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben naprakészen fel kell tüntetni: a technológiai berendezések üzemidejét, a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük, stb.) a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás változást, a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása, vízminőségi kárelhárítási napló, írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni, és az éves zárójelentéssel minden év március 31-ig meg kell küldeni a felügyelőségnek. 4.4.5 Éves működési terv Az éves működési tervet a tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell a felügyelőségre benyújtani: a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) a technológiában várható, módosítások a várható éves anyagfelhasználás a várható kibocsátások a várható beruházások

4.4.6. Éves zárójelentés 20 A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. A jelentésnek minimálisan tartalmaznia kell a következőket: az üzemi tapasztalatok alapján a trágya forgalom nyilvántartása; trágya tárolási kapacitása, panaszbejelentések; vízhasználat vizsgálata; keletkező kommunális szennyvizek nyilvántartása; takarmány összetétel és felhasználás; A jelentésnek 5 évente felszíni és felszín alatti műtárgyakra kiterjedő ellenőrzési és karbantartási program végrehajtását, valamint az energia hatékonysági belső auditot. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) 31. (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. sz. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni. 4.4.7. Változások bejelentése Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a levegőtisztaságvédelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a felügyelőségnek A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében bekövetkező változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül a 16. (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a Felügyelőségnek. Ha a tevékenység megváltozása következtében a hulladékos adatszolgáltatási kötelezettség megváltozik azt írásban 60 napon belül a 440/2012. (XII.29.) Korm. rend 11. szerint jelenteni kell. 4.5 Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervet 2013. szeptember 30-ig be kell nyújtani. A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek, és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: üzemnapló, írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményről a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell, a kárelhárítással kapcsolatosan a környezetkárosodás meg-