TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 2 A pedagógiai prgram jgszabályi alapjai 2 1. Bevezetı 3 2. Isklánkról 3 3. Pedagógiai alapelveink 5 4. Pedagógiai hitvallásunk 6 5. Az iskla legfntsabb céljai 6 6. Várható eredmények 10
ELİSZÓ A 2005. augusztusi krrekciójának eredıje Százhalmbatta Várs Önkrmányzata Képviselı-testületének 195/2005. (V. 31.) számú határzata, mely a Kırösi Csma Sándr Általáns Iskla és a Vársi Mővészeti Iskla 2005. augusztus 1-jei integrációját rendelte el. Az integrációt követıen a közös intézmény a többször módsíttt 1993. évi LXXIX. törvény 33. értelmében egy szerkesztett prgrammal mőködik. A módsíttt tartalmú és szerkezető prgram: garantálja az eltérı prfilú tagintézmények szakmai autnómiáját; érvényre kívánja juttatni az általáns isklai és a mővészeti nevelés krdináló elemeit és elısegíteni a lehetséges gyakrlatt. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI a többször módsíttt 1993. évi LXXIX. Törvény a közktatásról 31. (1)-(3), és a 48. (8) a nevelési-ktatási intézmények mőködésérıl szóló többször módsíttt 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a 32/1999. OM rendelettel módsíttt 27/1998 (VI.10.) MKM rendelet Az alapfkú mővészetktatásról, a mővészetktatás követelményei és tantervi prgramja a 11/1994 MKM rendelet 7.sz. melléklete: Jegyzék a nevelési-ktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl az intézmény érvényes Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2
1. BEVEZETİ A Kırösi Csma Sándr Általáns Iskla és Alapfkú Mővészetktatási Intézmény 2005-tıl a mővészeti ktatás révén új elemmel gazdagdik. A 2005/2006-s tanévtıl a zenemővészet és a képzı- és iparmővészet területén is lehetıséget kínál a százhalmbattai gyerekek és fiatalk tehetséggndzására az általáns és alapfkú mővészeti ktatás intézményében. Az iskla a Gazdasági Ellátó Intézmény gazdálkdási egységéhez tartzó közös igazgatású / többcélú közktatási intézmény. (Intézményegységei: általáns iskla, alapfkú mővészeti ktatási intézmény) Az iskla nevelı-ktató munkájának alapelvei megfelelnek a közktatásról szóló törvény és a Gyermekek Jgairól szóló Egyezmény elıírásainak. Az isklai nevelı-ktató munkának fnts alapelve az egyéni bánásmód, az egyéni fejlesztés elve. Ennek alkalmazása a mindennapk gyakrlatában biztsítja, hgy minden gyerek a neki megfelelı, számára leghatéknyabb nevelésben, ktatásban részesüljön. Kiemelt feladatának tekinti az intézmény, hgy valamennyi tanítványának esélyegyenlıségét a lehetséges mértékig javítsa. Ennek érdekében mind az általáns, mind a mővészeti ktatás srán flyamatsan diagnsztizálja a tanulók fejlıdését. Eltérı fejlıdés, prblémák esetén a krai szőrést és egyéni fejlesztést tekinti megldásnak. 2. ISKOLÁNKRÓL A Kırösi Csma Sándr Általáns Isklát 1991-ben alapíttta Százhalmbatta Várs Önkrmányzata. A várs negyedik általáns isklájaként alapíttták, azzal a szándékkal, hgy fgadja a másik hárm iskla már kialakult sztályközösségeit. Ezzel Százhalmbatta iskláiban megszőnt a zsúfltság, az általáns isklai nevelés-ktatás feltételei ideálisabbak lettek. Lehetıvé vált az ktatás színvnalának emelése, a minıségi munkavégzés. Az új isklában az elsı évek nagy kihívást jelentettek: a többszörösen szelektált sztályk tanulóiból egy új isklában sztályközösséget kellett fejleszteni; az igen alacsny teljesítményeket, jól megválaszttt pedagógiai módszerek alkalmazásával elfgadható szintre kellett emelni; a több intézménybıl érkezı pedagóguskat nevelıtestületté kellett kvácslni; el kellett kezdeni az isklai hagymányk kiépítését. Ebben a munkában alakult és frmálódtt a nevelıtestület, a közösség pedagógiai hitvallása, fejlıdött ki a prfilja. 3
unkban a hátránnyal indulók segítését, a felzárkóztatást, az esélyegyenlıség biztsítását tőztük ki célul és feladatul. A tehetséges tanulók egyéni fejlesztését kívántuk biztsítani tanórákn a tehetséggndzó sávk lehetıségével. Kiemelt területünk lett az idegen nyelv, az infrmatika, melynek területén elért eredményeink kimagaslóak. E tárgyak tanulásának lehetıségét már az elsı sztály másdik félévétıl biztsítjuk tanulóink számára. A sprtban az úszás, és a labdarúgás élvez elsıbbséget, de betekintést kapnak tanulóink a többi sprtág területeire is. A mővészeti nevelést erısíti a rajzszakkör, bábszakkör, énekkar, a néptánc. A kézmőves szakkör biztsít lehetıséget a képességek kibntakztatására, a kreativitás fejlesztésére. Versenyek, hagymányaink, rendezvényeink színesítik isklánk tanulóinak életét. Százhalmbattán 1970-ben kezdıdött a hangszeres zenektatás. A várs egyik általáns isklájában kaptt helyet a zeneiskla, mint az Érdi Körzeti Állami Zeneiskla kihelyezett tagzata. 1986-ban kapta meg az iskla a Vársi Tanács régi épületének egyik szárnyát, így 1987-ben lehetıség nyílt arra, hgy az intézmény önállóvá váljn. Körzeti Állami Zeneisklaként mőködött 1990-ig budakeszi, budaörsi és zsámbéki kihelyezett tagzatkkal. Ekkr a helyi önkrmányzatk szrgalmazták az önálló zeneisklák létrehzását, így flyamatsan önállósultak a tagzatk. Többek között ez is lehetıvé tette, hgy 1992-ben új mővészeti ágakkal képzımővészettel és néptánccal bıvülve Mővészeti Isklává alakuljn az intézmény. A közpnti épület ad tthnt a hangszeres ktatásnak, a többi mővészeti ágnak a BMK biztsít helyet. Hangversenyeinket általában a Vársháza B épületében tartjuk. Tanszakk flyamatsan bıvültek, fejlıdtek. Kezdetben elıkészítı, szlfézs, zngra, hegedő és furulya tanszakk mőködtek. 1987-tıl ba és fuvla, 1989-tıl grdnka és gitár, 1991-tıl rézfúvó, 1992-tıl klarinét tanszakkkal bıvült az iskla szlgáltatása. Az ütıhangszerek ktatása 1995-ben kezdıdött el. Jelenleg öt együttesben muzsikálhatnak a növendékek; a vnós-, a két gitár-, a fuvla- és a fúvószenekarban. 2003. szeptemberéig flyt mindhárm mővészeti ágban az ktatás, ekkr a néptánc-tagzat kiválásával létrejött Százhalmbattán a Pesvár Ferenc Alapfkú Mővészeti Iskla, így azóta csak két tagzat mőködik. 2005. augusztus 1-jétıl a fenntartó döntése értelmében a Kırösi Csma Sándr Általáns Iskla és Alapfkú Mővészetktatási Intézmény mővészeti intézményegységében flyik tvább a mővészeti alapktatás. A Kırösi Csma Sándr Általáns Iskla és Alapfkú Mővészetktatási Intézmény általáns isklai intézményegységébe elsısrban a körzetben lakó tanulókat fgadja, mivel aznban 4
prgramunk a körzethatárn kívül élı családk és a szmszéd települések érdeklıdését is felkeltette, isklánk nyitva áll elıttük is. A mővészeti alapktatás lehetıséget kínál zenei és képzımővészeti téren a várs valamennyi tehetségígérető 6-22 éves növendékének ktatására, fejlesztésére, flyamats nevelésére, alktói készségük megalapzására. Isklánk 14 éves múltra tekint vissza. Ez idı alatt megalapztuk az intézmény arculatát, hagymányait. Sikereink, eredményeink vannak, melyekre büszkék vagyunk. A Vársi Mővészeti Iskla hagymányai, szakmai sikerei, a pedagógusk nevelı-ktató munkájának eredményei megerısítik, kiegészítik a kırösis értékeket, és a kmplex szlgáltatás irányába hatnak. Célunk megegyezik a társadalm és a szülık érdekeivel: tanulóinkból mővelt, jól képzett, kiegyensúlyztt embereket kell nevelni. Olyan plgárkat, akik harmóniában élnek a természettel, társaikkal, akik ırzik, és magukénak tudják nemzetünk értékeit, hagymányait. Valljuk, hgy ezt a célt csak nevelı-ktató munkánk segítıivel elsısrban a szülıkkel együtt érhetjük el. 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Kırösi Csma Sándr Általáns Iskla és Alapfkú Mővészetktatási Intézményben tanító pedagógusk mindennapi nevelı és ktató munkájukban az alább felsrlt pedagógiai alapelveket kívánják érvényre juttatni. Valljuk, hgy: Isklánk világnézetileg semleges, elfgadó és a világnézeti tlerancia elvét követi. Szcializációs munkánk a pedagógusk, szülık, tanulók együttmőködésére épül. A nevelıtestület gyermekközpntú pedagógiát képvisel, munkánkat a gyermekek mindenek feletti érdeke határzza meg. 5
Tiszteletben tartjuk a gyermeki jgkat és következetesen elvárjuk a kötelességek teljesítését. Középisklában tvábbfejleszthetı elemi mőveltségbeli alapkat teremtünk. A tanulási stratégiák megválasztásában, a taneszközök használatának kiválasztásában az életkri jellemzıket tartjuk szem elıtt. Alapvetıen a differenciálás, a felzárkóztatás és a képességfejlesztés dminanciája határzza meg a nevelı-ktató munkánkat. 4. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK Intézményünk kmplex szlgáltatásai keretében a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, valamint a tanulók krszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bıvítésére törekszik. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges, a mővészeti értékek befgadására és alktó alkalmazására alkalmas nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bíztt gyermekekbıl, növendékekbıl. Minden tanítvány számíthat a pedagógusk jóindulatú segítségére úgy a tanulmányi munkája, mint az egyéb prblémáinak megldásában. 5. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB CÉLJAI Alapkészségek differenciált fejlesztésével, életkri sajátsságaiknak megfelelıen fejlıdjenek a gyerekek képességei, alakuljn ki helyes ön- és világképük. a) Gyermeki kíváncsiságukra alapzva fejlıdjön kreativitásuk, mzgáskultúrájuk, manuális, krdinációs képességeik, vizuális befgadó készségük, kifejezı- és beszédkészségük, lgikus gndlkdásuk, helyesírás és lvasáskészségük. b) Az önálló ismeretszerzés, önálló tanulás igényének megalapzása, az önálló tanulás technikáinak elsajátíttatása kiemelt feladat. Az életkri sajátsságk figyelembevételével kell kialakítani a tanulási stratégiákat. c) Kiemelt figyelmet kell frdítanunk a gyermekek érzelmi nevelésére, a biztnságs, nyugdt munkalégkör kialakítására, a munkafegyelem javítására. 6
d) A részképesség-zavarkkal rendelkezı tanulók esetében szakszerő terápiával, egyéni bánásmóddal, differenciált fglalkztatással igyekszünk elérni, hgy tanulóink az adtt évflyam minimumkövetelményeinek megfeleljenek. Sikerhez kívánjuk juttatni ıket azkn a területeken, amelyeken tehetségesek. e) Alakuljn ki tanulóinkban az önmegvalósítás, önkifejezés iránti igény, valamint a pzitív szemléletre való törekvés. Váljanak tanulóink az erkölcsi nrmákat elfgadó, azkat betartó kulturált magatartású egyénekké a) az alapvetı magatartási szabályk elsajátításával és betartásával; b) a felnıttek és krtársaik személyiségi jgai, ill. a személyes és közösségi tulajdn tiszteletével; c) az emberi méltóság, mdellek, példaképek állításával; d) az egészséges én-tudatuk kialakításával, fejlesztésével, a társadalmért, családjukért, közösségükért érzett felelısségtudat kialakításával; e) egészséges nemzeti identitásuk, hazaszeretetük kialakításával. Tehetséggndzás: - a tanulók képességeinek kiemelt fejlesztésével. Mővelt, lvastt, a tudásukat flyamatsan gyarapítani kívánó emberré neveléssel. Differenciált, az adtt csprtra, személyre szabtt feladatkkal irányítva a tehetséges tanulók fejlıdését. a) rendelkezzenek krszerő ismeretekkel, a mindennapk srán alkalmazható, knvertálható tudással; b) tanulják meg és alkalmazzák az önálló tanulási technikákkal hasznsítva a könyvtár-, infrmatika és médiaismereteiket is; c) sajátítsák el az iskla által közvetített alapmőveltségi elemeket, ezek között az iskla prfiljának megfelelıen mélyebb tudásszinttel az anyanyelvi kmmunikációt, az adtt idegen nyelvek rszágainak ismeretét, az infrmatikai mőveltséget, a mdern infrmációhrdzók alkalmazását, a hagymánykat, a legfntsabb mővészeti ágakkal, irányzatkkal kapcslats ismereteket. d) készüljenek fel a tvábbtanulásra, a középisklai követelmények teljesítésére, a zökkenımentes átlépésre. 7
A mővészetktatásba bekapcslódó 6-22 éves növendékek számára isklánk biztsítja az egyetemes és nemzeti kultúra mővészeti értékeinek megismerését, segíti az önálló mővészeti ismeretszerzés, önkifejezés technikáinak, módszereinek elsajátítását. a) Elérendı részcél, hgy a növendékek elérjék adttságaik, képességeik differenciált fejlesztése srán a mővészeti, intellektuális és erkölcsi értékek, nrmák azn szintjét, amely elısegíti egyéni bldgulásukat. b) Fejlessze a tanulókban azkat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmnikus, knstruktív kapcslathz szükségesek. Sikeresnek mndható e részcél teljesülése abban az esetben, ha a mővészeti ktatásban résztvevı tanulók, növendékek visznya tágabb környezetükkel, szőkebb életterükkel kiegyensúlyzttá, knstruktívvá válik. c) Tudatsítsa a gyermekekben a mővészeti értékeket, erısítse meg az alktó magatartást, fejlessze a tanulók alktókészségét és kreativitását. Tegye alkalmassá a növendékek döntı többségét arra, hgy képes legyen egy, vagy több mő elıadására, önálló alktásra. Az iskla a mővészeti nevelésben közvetíti az egyetemes és magyar mőveltséganyagt. Célunk a tanulóinkat megismertetni a különbözı mővészeti ágakkal, vizuális kultúrával, zenével, tánccal, mzgókép kultúrával, dramatikus játékkkal (színjátszás). a régió népmővészeti értékeinek megismerése; településünk mővészeti értékeinek áplása; a népi hagymányk, jeles napk áplása. A rendszeres testedzés feltételeinek megvalósításával az egészséges életmód megalapzását, a gyerekek edzettségének, állóképességének javítását tőztük ki célul az iskláztatás teljes intervallumára. a) A mentálhigiénés szkásk megszilárdításával alakuljn ki a játék, sprt-, testnevelés fglalkzáskat követı tisztálkdás igénye. b) Szabadidıben játékkal, természetes mzgáskkal (futás, ugrás, gyalglás, stb.) téli sprtkkal, túrákkal, kiránduláskkal, népi gyermekjátékkkal, a néptánc és társastánc elemeinek elsajátításával érjük el a szervezett testnevelésen kívül is a rendszeres testmzgást a gyengébb adttságú gyerekek körében is. 8
c) Legyen tvábbra is megldtt a gyógytestnevelésre, gyógyúszásra kötelezett és a részlegesen felmentett tanulók rekreációja. d) Tanulóink tudatsan készüljenek a kárs szenvedélyektıl mentes egészséges életre. e) A gyerekek idıjárási és terepvisznykhz történı alkalmazkdása kapjn szerepet a testi nevelés, a szabadidıs tevékenységek körében: kirándulásk, túrák hegyi túrák alkalmával minden évszakban. f) Kapjn megkülönböztetett figyelmet a gyenge adttságú, rssz mzgáskrdinációval rendelkezı gyermek. Az akceleráció következtében ügyetlenné vált, sikertelen teljesítményt nyújtó gyerekeket segítsük át a kudarckn. Váljanak tanulóinkból a társadalmba beilleszkedı, a demkrácia szabályait, közösségi szerepek gyakrlása közben elsajátító emberek. Ismerjék meg a család, Százhalmbatta várs, az rszág mőködését, készüljenek fel a rájuk váró államplgári szerepekre. a) Az isklába lépı, közösséget váltó gyermek életében meghatárzó a zavarmentes beilleszkedés, az új környezet, a váltzó szabályk és a szci-kntaktusk kialakítása. Az óvda-iskla, alsó-felsı tagzat, ill. az isklafkzatk közötti átmenetek pedagógiai kezelését, az érintett felnıttek (nevelık-szülık) megkülönböztetett figyelemmel kezelik. b) A társadalm, a gazdaság mőködését, váltzásait nyitttan, a tanulók életkrának megfelelı ktatással, rientálással, a nemzedékek közötti társadalmi szerepsztás értelmezésével tudatsítjuk. c) Törekszünk arra, hgy tanítványainkban kialakuljn közösségük, társaik, a vállalt feladatk, megbízásk iránti felelısség. d) Segítünk a családi élet szabályainak elfgadásában és abban, hgy a gyermek vállaljn részt a család munkájában, becsülje, tisztelje szüleit és azk munkáját. e) A szcializáció elısegítése érdekében tanulóinkat megismertetjük a helyi település önkrmányzatának munkájával, tevékenységével. f) Célunk lyan személyiségjegyek erısítése, alakítása, melyek lehetıvé teszik a kritikus alkalmazkdást, az együttélést, együttmőködést a nemzedéki és krtársakkal: a tleranciát, a kperációs készséget és képességet, a kmmunikáció képességét. Isklánk tanulói váljanak az épített és természeti környezet megbecsülıivé, a természet értékeinek gndzóivá, az öklógiai egyensúly védelmezıivé. Életük, munkájuk, mindennapi tevékenységük srán alkalmazzanak természetbarát 9
technlógiákat, eszközöket, anyagkat és eljáráskat. Alakuljn ki bennük a környezettudats magatartás. a) Tartsák tisztán, áplják, védjék környezetüket, gndzzák az ıket körülvevı parkt, udvart, települési környezetet. b) Ha lehet, válasszanak a természetben fellelhetı alapanyagkat tárgyaik elkészítéséhez. A keletkezett hulladékkat a háztartásban, isklában, játékaik, alktásaik srán győjtsék szelektív módn. c) Legyenek érzékenyek a földünket érintı glbális prblémák egyensúlya iránt, figyeljék e tendenciákat. Tanulóink ismerjék meg a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi tájainak legjellegzetesebb, néphagymányait, szkásait. a) Feladat a várs földrajzi adttságainak, természeti környezetének, történelmének, a népi hagymányknak megismerése, áplása. b) A megye és a régió földrajzi tájainak, történelmének megismerése. c) Országjáró túrákn Magyarrszág tájainak, történelmi emlékeinek megismerése. 6. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK a) Az alapkészségek fejlesztésével a tanulók évflyamvesztés nélkül haladnak tvább, munkájukat fegyelmezetten, kitartóan végzik. Kialakul helyes ön és világképük. b) Az alapvetı magatartási szabályk elsajátításával, az erkölcsi nrmákat elfgadó, azkat betartó, kulturált magatartású egyénekké válnak. c) A tehetséges tanulók képességének kiemelt fejlesztésével nı az érettségit adó intézményekben tvábbtanulók, sikeres nyelvvizsgát tevık, valamint felsıktatási intézményekben tanulmányaikat flytatók száma. d) A higiénés szkásk megszilárdításával kialakul tanulóink többségében a tisztálkdás fkztt igénye, tudatsan készülnek az egészséges életmódra. A gyermekkrban kialakíttt mzgásigény, sprtszeretet edzett, egészségesebb felnıtté teszi az egyéneket. e) A mővészetktatásban részt vevı tanulók döntı többsége eljut az alapvizsgáig és a legtehetségesebb növendékek tanulási életútja lehetıvé teszi a mővészeti tehetségük gndzását, fejlesztését. 10
f) A tanulókból a társadalmba beilleszkedı, a demkrácia szabályait közösségi szerepek gyakrlása közben elsajátító, családjukat szeretı emberek válnak. g) Igényükké válik lakásuk tisztántartása, áplják, védik környezetüket, gndzzák az ıket körülvevı környezetet. A szemeteléstıl, szennyezéstıl óvják a várs köztereit, utcáit. Tanulóink ismerik a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi tájainak legjellegzetesebb néphagymányait, áplják, gndzzák, magukénak érzik szőkebb és tágabb környezetük tradícióit. h) A tanulóink ismerik a különbözı mővészeti ágakat a vizuális kultúra, zene, tánc, színjátszás területén. 11