Törvényi háttér... 4 Az Intézmény jellemző adatai... 5 A program óvodaképe, gyermekképe... 6 Programunk küldetése... 7 Óvodai nevelésünk célja... 7 Nevelési alapelvek... 8 A mi óvodánk Tündérkert Óvoda... 9 Óvodánk sajátos arculata... 9 Nevelő munkánk kiemelt feladatai... 10 A mi óvodánk Kökörcsin Tagóvoda... 11 Az óvoda sajátos arculata... 11 A projekt szemlélet.13 Óvodánk nevelés filozófiája... 15 Az óvodai nevelés feladatai... 16 Az egészséges életmód kialakítása... 16 Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés... 22 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés... 28 Az óvodai nevelés tevékenység rendszere... 30 Néphagyomány-ápoló nevelés... 32 A nevelési program tevékenységformái... 34 A játék helye a programunkban... 34 A munka helye programunkban... 37 Külső világ tevékeny megismerése... 40 Mozgás... 45 Rajzolás, mintázás, kézimunka... 47 Verselés, mesélés... 49 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 51 2
A kapcsolatrendszerek szerepe a programban... 54 A programok megvalósulásának feltételei... 58 Az intézmény dokumentációs rendszere... 61 A nevelő- fejlesztő munka értékelési- mérési rendszere... 63 A programok megvalósításához szükséges eszköz és felszerelés jegyzék... 65 A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 68 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése... 71 Az óvoda egészségfejlesztési programja... 86 3
Törvényi háttér 1991. évi LXIV. törvény által elfogadott, a gyermekek jogairól szóló 1989 évi New York-i Egyezmény 2011.évi CXC törvény Nemzeti Köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 363/2012 (XII.17) Korm.rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20/2012 (VIII.31) EMMI-rendelet 14/1994. (VI.29.) MKM sz. rendelet a Pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatairól szóló rendelkezések 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Az Egyenlő Bánásmódról és Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről 1997. évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról A törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: - A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik - A hitoktatás a törvényi előírásoknak megfelelően évente a szülői igényekre alapozva biztosított. 4
Az Intézmény jellemző adatai 2007 szeptember 1.-től a pécselyi két csoportos óvodát tagóvodaként csatolták hozzánk, ezzel öt csoportosra bővítve intézményünket. Kezdetektől szoros szakmai kapcsolat alakult ki a két óvoda között. Az innovációra nyitott professzionális szakmai és módszertani felkészültséggel rendelkező pedagógusaink segítik a gyermekek tehetségének, eltérő képességeinek a kibontakoztatását. Pedagógiai programunk a helyi igényekre épít, melyben központi helyet kap a szabad játék,a néphagyomány ápolás az egészséges életmódra nevelés és a külső világ tevékeny megismerése. Balatonfüred képviselő testülete 2015.december 21-i ülésén a 1/1332-33/2015 számú határozatában jóváhagyta a Tündérkert Óvoda Alapító Okiratát a következő módosításokkal: Az intézmény neve: Balatonfüredi Tündérkert Óvoda Balatonfüred, Noszlopy G. u. l8. 8230. Az intézmény fenntartója: Balatonfüredi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Balatonfüred, Szent István tér l. 8230. Az intézmény szervezeti rendszere: 1. Központi óvoda: Székhely: Balatonfüred, Noszlopy G. u. l8. 8230. 2. Tagóvoda: Kökörcsin Tagóvoda Pécsely, Iskola u. 183. 8245. 5
A program óvodaképe, gyermekképe Óvodakép Nevelési programunkkal olyan értékeket szeretnénk megteremteni, amelyben minden partnerünk jól érzi magát, ezáltal aktív részese annak megvalósításának. Egyöntetű véleményünk, hogy óvodánk a maga funkcióját csak akkor töltheti be, ha alaphangulata élményszerű. Az élményszerűség egyik fontos feltétele a játékosság érvényesülése. Óvodánk a családi nevelés kiegészítésére törekszik, erősítve a meleg, bensőséges, biztonságot nyújtó, egymásra figyelő kapcsolatot. az óvó-védő, szociális, nevelő-személyfejlesztő funkciókat az egészséges, biztonságos és derűs óvodai környezet megteremtésével teljesítjük ki. Változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg, külön támogatásban részesítve a hátránnyal küzdőket. A fejlődéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk. Célunk egy olyan óvoda működtetése, ahol családias a légkör, a gyermekszeretet, a játék prioritása, a játékba integrált képességfejlesztés, a pedagógusok kvalifikált szakmai tudása, az idejáró gyermekek és szülők elégedettsége a legfontosabb szempont. Gyermekkép Óvodánk fő alapelve a gyermekközpontúság. Gyermekképünk egy kiegyensúlyozott, harmonikusan fejlődő gyermek, aki nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Nyíltan és szorongásmentesen beszél, érdeklődő, kreatív, kitartó, önérvényesítő. A nyugodt, derűs légkörben szívesen választ a számára vonzó tevékenységi formák közül. Jól érzi magát a közösségben. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg napjait. Olyan gyermekek nevelésével szeretnénk foglalkozni, akik szeretettel, örömmel jönnek óvodába, s készek a befogadásra, az óvónők pedig készek a gyermeki személyiség spontán és tervszerű fejlesztésére. A gyermek fejlődésének általános tendenciáin túl értékként fogadjuk el az egyéni különbségeket (az egyedit, különbözőséget, az eltérőt) azokat, amelyek összeegyeztethetők mások érdekeivel és méltóságával. Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen személyiség, egyéni fejlődési úttal és ütemmel, tanulási stílussal, és sajátos szociokulturális családi háttérrel, amelynek ismeretében alakítjuk ki az óvodában, gyermekcsoportban az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Minden gyermeket önmagához képest értékelünk. Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségben, méltányosságon,és jóakaraton múlik. Szent-Györgyi Albert 6
Programunk küldetése Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, Csakis Rád figyelek, és segítek Neked, Ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen, tehát a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy megkapják a legmegfelelőbb gondoskodást, nevelést, hogy olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődjenek, amely egyéni szükségleteikhez igazodik. Óvodánkban a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Nevelőmunkánk tudatos, tervszerű tevékenység, amelyben érvényesül a partnerközpontú szemlélet, a kulturált párbeszéd, az építő kritika, a korrekt érdekérvényesítés. Óvodai nevelésünk célja Megítélésünk szerint az intézményes nevelés mint másodlagos szocializációs színtér - alapvető feladata a kultúra átadása közvetítése az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját nemzeti kultúráink szintereivel gazdagodjanak. Nevelési céljaink megvalósításában alapvetően támaszkodunk az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és játékra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre. Szándékunk a komplex módon történő differenciált személyiségfejlesztés. Egy életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkészségek, kompetenciák fejlesztése, az anyanyelvi nevelés széles körű kiterjesztése. Gondoskodunk az egészséges fejlődéshez szükséges érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a személyi és tárgyi környezetről. A gyermek megbecsülése, tisztelete, szeretete, elfogadása vezérli nevelőmunkánkat. Sokoldalú, harmonikus személyiség kibontakoztatását elősegítjük az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A gyermekeknek az öndifferenciálásra lehetőséget biztosítunk, megteremtjük a tevékenységekben megvalósuló tanulás feltételeit. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítését, fejlődését kiemelten kezeljük, képességeik kibontakoztatását, egyéni fejlődésük intenzív segítését megkülönböztetett figyelemmel végezzük. 7
Sokoldalú képesség fejlesztés során játékos tevékenység közben környezettudatos magatartás, környezetre figyelő, védő életvitel elsajátítása, a környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása. Nevelési alapelvek A gyermeki személyiség tiszteletben tartása. A gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítása. Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs óvodai légkör biztosítása. A gyermek mással nem helyettesítő szabad játékához való jogának tiszteletben tartása. A gyermeki szükségletek figyelembe vétele. A hátrányokkal küzdő és tehetséges gyermek differenciált segítése. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. A konstruktív életvezetésre nevelés Esélyegyenlőség biztosítása. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése. Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának biztosítása a törvényi keretek között. Az óvodák közötti együttműködés, közös gondolkodás mellett az egyéni arculat megőrzése. A hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek kultúrájának megismerése, annak megismertetése az óvodai nevelésünk során. A sajátos nevelési igényű gyermekek állapotuknak megfelelő fejlesztésben részesülnek. Integrált nevelés biztosítása, példa mutatással biztosítjuk, hogy a szülők, gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják SNI gyermekeket, segítőkészség természetessé váljon számukra. 8
A mi óvodánk: Tündérkert Óvoda Óvodánk sajátos arculata Városunk a Balaton északi partján fekszik a tópart harmadik, egyben legfiatalabb városa. 1971-ban gyógyfürdővárosi rangot kapott. Óvodánk a város középpontjában a Noszlopy lakótelepen található, 4-5 emeletes házak között, tágas jó fekvésű udvara van. Külsőségeiben is szép óvoda jó tárgyi felszereltséggel rendelkezik. Már a kezdetektől törekedtünk arra, hogy a lehetőségekhez képest a tágas udvaron a mozgásfejlesztés sokoldalúságát biztosítsuk. Füvesítés, fásítás után az udvaron kizárólag fából készült játékok, mászókák vannak. Ezek esztétikusak és kevésbé balesetveszélyesek. Található az udvaron: meggyfa, cseresznyefa, diófa, mandulafa, szilvafa, hársfa, fűzfa, mogyoróbokor, aranyvessző. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az itt élő gyermekek számára tudatosan kell biztosítanunk a természetközelséget. A gyermekek személyiségfejlődésére nagyon nagy hatással van a természetes környezet, mely a felfedezés örömét biztosítja a világ megismerésében. Pályázat útján és önerőből mozgásfejlesztő udvari játékainkat folyamatosan gazdagítjuk. Így még speciálisabb fejlesztés válik lehetővé az óvoda udvarán, mely évről-évre kellemesebb üdülő jellegű környezetet biztosít a gyermekek számára. A csoportszobák berendezése, a természetes alapanyagú bútorok, kiegészítő eszközök szelídítik meg, és teszik otthonossá csoportjainkat. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 20 év alatt folyamatos fejlesztéssel a külső és belső környezet harmóniáját sikerült elérnünk. Gyermekeink döntő többsége a lakótelepünkön és a közeli városrészen él. A szülők döntő többsége fiatal 30 év körüli, legtöbb család teljes 1-2 gyermeket nevel. Az utóbbi években nőtt a három- vagy többgyermekes családok száma. Évről-évre növekszik a gyermekeiket egyedül nevelők száma. A szülők az egész napos óvodai ellátást veszik igénybe. Jellemző, hogy a nyári üdülési főszezonban a kedvezőtlen munka-időbeosztás miatt kevés idő jut gyermekeikre. 9
A szülők igen érdeklődőek, különösen a gyermekek értelmi fejlesztése, és az iskolára való felkészítés fontos számukra. Egyre növekszik a gyermekek között a beszédzavarokkal küzdők száma, ezért az óvodanevelő tevékenységben igen nagy jelentőségű az anyanyelvi nevelés. Fő feladatunknak tekintjük a gyermekek nyelvi lemaradásának kompenzálását. A legkorszerűbb pedagógiai eszközök alkalmazásával, egyéni fejlesztéssel, szükség esetén speciális szakember bevonásával. Nevelő munkánk kiemelt feladatai Lakótelepi óvodánkba járó gyermekek nagy részének kevés lehetősége van a mozgásra. Ezért és az életkori sajátosságból (mozgás dominancia) adódóan a gyermekek egésznapi tevékenységébe szervesen illesztjük a mozgást. Ezt környezeti és tárgyi feltételeink kihasználásával, óvónőink szakirányú továbbképzésével, tárgyi eszközök bővítésével érjük el. A családok növekvő mértékű speciális veszélyeztetettsége és az egzisztenciális gondok következtében kialakult család funkció zavarai hátrányosan befolyásolják a kisgyermek érzelmi és testi fejlődését, nő a hyperaktív, magatartászavaros gyermekek száma. A szociális hátrányokkal küzdő a fejlődésben gátolt gyermekek felzárkóztatása, egészséges személyiségfejlesztése a fő feladatunk. Ezért a gyermeknek egyéni törődést, a családnak erkölcsi és érzelmi ha kell anyagi támogatást biztosítunk. Ennek következtében óvodánk gyermekvédelmi munkája kiemelt jelentőségű. Szakemberek segítségét is igénybe vesszük. A gyermekek óvodába lépésekor egyre nagyobb különbségek mutatkoznak a gondozás és egészségügyi szokások terén. Ezért egyik fő feladatunknak tekintjük, hogy az életkornak és az egyéni fejlettségünknek megfelelő helyes ismereteket és szokásokat sajátítsanak el. 10
A mi óvodánk Kökörcsin tagóvoda Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud, játékot, zenét, örömöt. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is megkíván. Kodály Zoltán Óvodánk sajátos arculata A Pécsely székhelyű Napközis Óvodánkat mely 1974-ben épült egy csoporttal és 1978- ban bővítették két csoportosra négy település önkormányzata tartja fenn. A fenntartó települések: Pécsely, Vászoly, Dörgicse, Balatonszőlős a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszenek. Lélekszámuk összesen sem érik el az 1500 főt. Két csoportos óvodánk biztosítja e községek 3-6-7 éves gyermekeinek óvodai ellátását, az iskolára való felkészítését. Óvodánk 2007. szeptember 1-től a balatonfüredi 3. sz. napközi otthonos óvoda tagintézménye lett. Óvodánk gondozott, egészséges környezetben a falu közepén helyezkedik el. Háttérben, közvetlenül az udvar mögött fenyves erdő, szemben pedig a Pécselyi-medencét keretező Zádori dombok szőlői, présházai és a gerincet kísérő erdők találhatóak. Az óvoda szomszédságában található az Általános Iskola. Kétcsoportos óvodánk barátságos, családias hangulatot áraszt. Óvodánk férőhelye 50 fő. Mindkét csoporthoz külön öltöző, közlekedő és mosdó tartozik. A csoportszoba falai világosak, nagy ablakokkal rendelkeznek, jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport arculatát. Az óvoda udvara nagy, megtörtént a játékok cseréje. Biztonságos, esztétikus fajátékokkal játszhatnak gyermekeink. 11
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekvő óvodánk szociokulturális és természeti környezetét figyelembe véve feleleveníti és ápolja a népi hagyományokat. A természet szeretetére, a családok tiszteletére nevel. A családokkal együttműködve igyekszik cselekvéssel szervezett tapasztalatokat, érzelem dús élményeket nyújtani a gyermekeknek. Érdeklődővé, nyitottá tenni őket az új befogadására, így készítve fel őket az iskolára. Igyekszünk óvodásainkkal megszerettetni közvetlen környezetüket, s ezáltal rávenni őket, hogy óvják a meglévő értékeiket. Így járulunk hozzá ahhoz, hogy felnőttként is óvják környezetüket, szeressék szülőföldjüket, hazájukat. Napjainkban ismét időszerű átgondolni az óvodai nevelés tartalmát. A gazdasági élet változásai térségünkben is nagymértékben befolyásolják a családok mindennapjait. A stresszel teli mindennapok zaklatottá teszik a gyermekeket. Ennél fogva egyre nagyobb teher hárul az óvodákra, még jobban törekedni kell a biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör kialakítására. Sokkal jobban odafigyelve kell a gyermekek lelkét ápolni, még szorosabb kapcsolatot kell a családokkal kialakítani. Ennek következtében az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS jelentősége különösen megnövekedett, hisz: Nem kívánatos irányba tolódik el az étkezési kultúra, Nagymértékben csökken a szabadban tartózkodás, Gyakran károsodik a gyermek lelki egészsége, Ezáltal nem biztosított minden gyermek számára az egészséges életvitel feltétele. Felvettük a kapcsolatot az EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLOZATÁNAK EGYESÜLETÉVEL. Segítségükkel és folyamatos önképzéssel próbáljuk elsajátítani a legújabb nevelési módszereket és próbálunk EGÉSZSÉGESEN GONDOLKODNI! Bekapcsolódtunk az országos Gondolkodj egészségesen! programba. Mottónk: TEVÉKENYEN, SZERETETBEN! Célunk, hogy összefogjuk a családokat, a négy település lakosságát. A gyermekeken keresztül megszólítsuk, példát mutassunk a szülőknek. Átfogó innovációnkkal a szülők és a gyermekek figyelmét az egészségük megőrzésére, védelmére irányítsuk. Nevelőtestületünk kidolgozta az óvodai nevelés tartalmi feladatait. A feladatokhoz olyan közösségi programokat rendeltünk hozzá, amellyel össze tudjuk fogni a családokat. Mivel Vászolyon, Dörgicsén nincsen semmilyen intézmény, így még nagyobb szükségét érezzük annak, hogy óvodánk a védőnővel, a háziorvossal, a családgondozókkal karöltve végezze el egészségre nevelő, szemléletformáló tevékenységét. Az óvoda régi hagyományainak ápolása mellett szervezzük a zöld jeles napokat. A zöld jeles napok közül kiemelten ünnepeljük az Állatok világ napját, a Víz világnapját, a Föld napját és a Madarak és Fák napját. Óvodánk büszkélkedhet a Madárbarát Óvoda és a ZÖLD ÓVODA címmel.. Feladatunk: A zöld óvoda cím elnyerésével kapcsolatos feladatok fenntartásának biztosítása, a kitűzött feladatok megvalósításának koordinálása. A környezettudatos életmód, a környezetért felelős életvitel erősítése a jeles napokhoz kapcsolódó programjainkkal, tevékenységekkel. A környezettudatos nevelés megvalósítása, fenntartása az óvodán belül, illetve a családok környezettudatos, egészséges életmód szemléletének folyamatos formálása 12
Nevelési céljaink elérését újszerű pedagógiai módszer alkalmazásával, a projekt módszer adaptálásával valósítjuk meg. 1. A projekt szemlélet A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyermekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás, mint kísérő eszköz van jelen, a főszereplők a produktum elérésére irányuló tevékenységek. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg. A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer. A megismerési folyamatok a projektek tevékenységeinek sorozatában valósulnak meg. Ezen tevékenységsorozatokhoz kapcsoljuk a különböző műveltségi területek anyagát is. 2. A projektmódszer jellemző jegyei A nagyfokú szabadság, amelyet a gyermekek számára biztosít a célok kiválasztásától, a tervezéstől a feladat végrehajtásának módozatain keresztül egészen az elkészült produktum értékeléséig. A konkrét, a mindennapi életből vett problémákat közösen oldják meg, eközben a gyermekek saját elképzelései is megvalósulnak. A gyermekek aktív részvétele és érdeklődése biztosított, mert a gyermekek maguk választhatják ki érdeklődésük, képességeik, tempójuk szerint azokat a feladatokat, amelyek számukra vonzóak. Az óvodapedagógus-gyermek és a gyermek-gyermek közötti természetes együttműködésre épül mind a téma kiválasztásában, mind a hozzá szükséges tudás megszerzésében. Központi témája (ami lehet élethelyzet vagy a komplex feladat megoldása) tevékenységekben vagy tevékenységek sorozatában valósul meg. A téma jellegétől függően időtartama lehet rövidebb vagy hosszabb (nap, hét, hónap vagy akár több hónap). A témafeldolgozás teljes, mivel az adott körülményekhez képest a lehető legtöbb összefüggés kerülhet felszínre A tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok során épülnek be a gyermeki tudatba. -Kollektivizál és individualizál, mert közös tervezéssel, közös szervezéssel, közös végrehajtással és ellenőrzéssel együttműködésre, összedolgozásra, munkamegosztásra, kooperativitásra sarkallja a gyermekeket, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ki-ki maga válasszon magának testhez álló feladatot ezzel individualitásukat viszik a közös vállalkozásba. A projekt megvalósulásába a szülői támogatás és közreműködési készség is bevonható. 13
3. A projektek fajtái Egy gyakorlati feladat, Egy esztétikai élmény átélése Egy probléma megoldása Valamilyen tevékenység elsajátítása Valamilyen tudás elsajátítása 4. A projektmódszer előnyei az óvodai nevelés folyamatában Alkalmas élethelyzetekben adódó tevékenységek általi tapasztalatszerzésre. A tevékenységekben integrálódik a képességfejlesztés, rendeződnek a műveltségtartalmak, ismeretek. A közvetlen környezet szemléletes alapját adja a megismerési folyamatok fejlődésének az érzékelésnek, az észlelésnek, a figyelemnek, az emlékezetnek, a gondolkodásnak, a képzeletnek stb. és a gyermeki kísérletező igénynek. Biztosítja az egyéni érdeklődés, az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység lehetőségét, ez motiválóan hat a gyermekek téma iránti elkötelezettségére. Ezeket a motiváló hatásokat a pedagógus kihasználhatja a gyermeki önfejlődés inspirálására úgy, hogy eközben ő gyakran a háttérben maradhat. A szabad önkifejezés lehetősége harmonikus lelkialkatot eredményez. A szenzoros, percepciós, pszichomotoros fejlődés elsőbbséget nyer a konkrét tapasztalás során. A cselekvések hatékonyabban segítik a személyiség fejlődését, mintha a felnőttől származnának a feladathelyzetek. Mindig tartalmaz választási lehetőséget, így jól hasznosítható az egyéni érdeklődés motiváló ereje. Teret ad a váratlan módosításoknak, kiegészítéseknek, újonnan fellépő igényeknek. Támogatja az eltérő szükségletű gyermekeket, az eltérő tanulási stílusok érvényesülését. A közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során megvalósulhat a munkamegosztás. A fenti előnyök mutatják, hogy a projektmódszer jól szolgálja az Óvodai nevelés országos alapprogramjában, a Gyermekképben és az Óvodaképben megfogalmazott elvek megvalósulását. 14
Óvodánk nevelés filozófiája A gyermekét a szülő ismeri a legjobban, ezért a családi nevelést kiegészítve, a családdal együttműködve igyekszünk cselekvéssel szerzett tapasztalatokat, érzelem dús élményeket biztosítani a gyermekeknek, hogy a személyiségük minél sokoldalúbban fejlődjön. Fontosnak tartjuk a közvetlen környezet megismerését, megszerettetését, hogy kialakuljon bennük a szülőföldhöz való kötődés, a haza iránti szeretet. Azért, hogy a múlt értékei feledésbe ne merüljenek, megismertetünk a gyermekekkel népszokásokat, népdalokat, népmeséket, mondókákat, népi kismesterségeket, népi játékokat. A gyermekek szókincsét, kifejezőkészségét, a beszéd műveltségét hangsúlyozottan fejlesztjük az évszakokhoz és azok ünnepköreihez fűződő jeles napok és népszokások felelevenítésével. Kiemelt feladatunk az egészséges életmódra nevelés, amelybe a szülőket is igyekszünk bevonni. Hangsúlyozzuk a környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító erejét. Valljuk, hogy ez a nevelés fonala, és a nevelés tevékenységeit (néphagyomány ápolás,játék, mese, vers, ének, zene, mozgás, rajzolás ) gyöngyként fűzzük fel rá, így lesz komplex egész. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának kialakításában, a környezettudatos életvitel kialakításában, a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtésében. 15
Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységrendszere Az óvodai nevelés szerteágazó, egymásra épülő, egymással komplex módon érvényesülő tevékenységek sorozata, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvodai nevelés teljes rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljainak kiteljesedését. A megvalósulás területei: Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi -,értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód kialakítása A gyermekek egészségének fenntartása az óvoda legalapvetőbb feladata. Az egészséges életmódra nevelés egész nap folyamán történik, a gyermekek minden tevékenységét áthatja. Az egészséges életmód kialakítása során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait. Az egészség mely- szomatikus, pszichikus és szociális egészséget, harmóniát jelent megőrzésére irányuló gondozás egyik feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, a nyugodt, egészséges, biztonságos környezet. Az egészségre nevelésben és gondozásban elsődleges feladatunk a megelőzés és az egyéni adottságokat figyelembe vevő testi fejlődés elősegítése. A gyermekek egészséges életrendjét a napirendi szokások folyamatossá tétele teremti meg. Célunk: az egészséges életmód igényének megalapozása, mozgást kedvelő, helyesen táplálkozó, egészségesen fejlődő gyermek nevelése. Főbb feladatok: a gyermekek gondozása, testi lelki szükségleteinek kielégítése, mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése, egészségvédelem, edzettség, egészséges életmód szokásainak megalapozása, egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása Gondozás, testi-lelki szükséglet kielégítése Elemi feladatunk, hiszen a jó közérzet alapfeltétele a gyermek mindennemű tevékenységének. 16
Területei: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés. E területek az egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. Példát mutatunk, megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat. Fontosnak tartjuk, hogy a különböző családi háttérből érkező gyermekek higiénés szokásait az óvodapedagógus megismerje, és ennek megfelelően segítse. A gondozási feladatok intimitást igényelnek, ezért törekszünk arra, hogy e tevékenységet lehetőleg ne csoportosan végezzék gyermekeink. A WC használatára bármikor joga van a gyermeknek. A terület fontossága miatt felnőtt felügyeletet szükség szerint biztosítunk, főleg a kisebb gyermekeknél és a beszoktatás idején. A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki ideje nagy részét a gyermekcsoportban tölti. E feladatukat az óvodapedagógus útmutatása alapján végzik. Az egészséges fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. A folyamatosság bevezetésével lehetőséget teremtünk a nyugodt, a gyermek valós szükségletéhez igazodó étkezéshez. Kiküszöböljük a várakozási időt. A változatos étrend érdekében a konyhát működtető vállalkozóval folyamatosan konzultálunk. A gyermekek étvágyát, eltérő szokásait figyelembe vesszük. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. A szülők bevonásával naponta a délelőtti levegőzés előtt gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk. Az öltözködés terén meggyőzzük a szülőket a réteges öltözködés fontosságáról. Segítséget a gyermek fejlettségének megfelelően biztosítunk. A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom, kényelmes ruházat. A gyermekek alvásigényét figyelembe vesszük. Tiszteletben tartjuk egyéni szokásait és a hazulról hozott anyapótló eszközeiket is. A nem alvó, korábban ébredő gyermeknek lehetőséget nyújtunk a csendes tevékenykedéshez. Mozgásigény kielégítése, fejlesztése Óvodai nevelésünk minden napján lehetőséget biztosítunk a játékos mozgásnak spontán vagy szervezett formában. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. Hagyományápoló nevelésünkben a mozgásfejlesztés bővül a népi játékok nyújtotta mozgásformákkal (pl. kötélhúzás, szembekötősdi, ugróiskola) néptánccal. A gyerekekkel gyűjtő utakat szervezünk, közösen gyűjtjük a bodzát, a hársfavirágot, a csipkebogyót, amit frissen vagy tea formájában fogyasztanak el. A kirándulások a gyermekeket gyaloglásra is szoktatja. 17
Egészségvédelem, edzettség E feladatba soroljuk a baleset megelőzését, higiénés szabályok betartását, fertőző betegségek, egyéb rendellenességek megelőzését, váratlan helyzetekre való felkészülést. A baleset megelőzés elvei: ép, jó minőségű és anyagú eszközök használata, gyakori felülvizsgálatok, javítások, állandó felügyelet, nagyméretű eszközök rögzítése, ruházat ellenőrzése, baleset megelőzés szabályainak betartása, Higiénés szabályok betartása: WC papír megfelelő használata, WC-n egy gyermek legyen egyszerre, folyékony szappannal való kézmosás, testnevelés foglalkozás utáni mosakodás, körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után. saját fésű, fogmosó felszerelés használata, megfelelő orrfújási technika, tiszta, megfelelő méretű ruházat, váltóruha biztosítása, a haj rendszeres gondozása, Fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése: a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés, zsebkendő folyamatos biztosítása, egyéni eszközök biztosítása, beteg gyermek elkülönítése 18
Pszichohigiénés egészségvédelem: Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Ennek érdekében: tartózkodunk a megszégyenítéstől, megteremtjük lehetőség szerint a nyugalmat, csendet, az intimitást, nem siettetjük a gyermekeket alapvető tevékenységeikben, nem terheljük túl a gyermekeket, kerüljük a kényszerítő módszereket, meghallgatjuk a problémákat, biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot, igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat, az agresszív magatartású gyermeket vizsgálatra küldjük, fejlesztési tervet dolgozunk ki, megszervezzük a beszédhibás gyermekek logopédiai kezelését, Edzettség: Az edzés növeli a szervezet ellenállását a kedvezőtlen meteorológiai behatásokkal szemben, fokozza az alkalmazkodó képességet. Az óvodában kihasználjuk a mindennapi élet kínálta lehetőségeket (játék a szabadban, kirándulások, szabadban szervezett foglalkozások). E tevékenységek kedvező nevelési és edzési hatásai annál jobban érvényesülnek, minél derűsebb légkört biztosítunk, minél több játékos elemet iktatunk be. Ennek érdekében feladatunk: a gyermekek edzettségbeli különbségének figyelembe vétele, differenciált bánásmód, gyerekek állandó figyelemmel kísérése, feladatok fokozatos nehezítése, folyamatos levegő csere, tornaszerek biztosítása, tartásjavító gyakorlatok, foglalkozások szervezése, nagycsoportosoknak úszás szervezése, udvari mozgásos játékok biztosítása, 19
Egészséges életmód szokásainak megalapozása Az egészséges életmód szokásai az emberi kultúra része. Ezért elengedhetetlen ezek megismertetése. Területei: Testápolás (az esztétikus megjelenés alapjai) Egészséges táplálkozás, kulturált étkezés, terítés. A kulturált étkezési szokások kialakulását, annak természetes légkörét a merev étkezési szokások feloldása teremti meg. A gyermekek étkezéseik időpontját- egy adott időkereten belül- szükségleteinek és tevékenységüknek megfelelően választhatják meg. A reggeli és az uzsonna az önkiszolgálásra épül és az önállóság kialakulására gyakorol kedvező hatást. A naposi feladatok/pécsely/ elvégzéséhez az ebéd teremti meg a közösségért végzett munkajellegű tevékenység optimális feltételeit. Szabadidő egészséges eltöltése (mozgás, kirándulás, séta) A szokásalakítás alapja a példamutatás, a tevékenységek gyakori végzése ismétlése. Az óvodai szokásokról a szülőket tájékoztatjuk, hiszen azok megszilárdulásának feltétele az egységes szemlélet. A szokások kialakításához mindig kapcsoljuk a helyes viselkedési szabályokat. Egészséges környezet, eszközrendszer biztosítása Az egészséges életmód alakításának színterei: csoportszobák mellékhelyiségek udvar. A csoportszoba berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek. Színharmóniát igyekszünk teremteni a dekorációban. Lehetőség szerint kiküszöböljük az allergén anyagokat. A balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el. A természetes fényt igénylő tevékenységeket az ablak mellé tervezzük. Mellékhelyiségek: A mosdóban figyelünk a padló csúszásmentességére. Folyamatosan fertőtlenítjük a WC-t, mosdót, a gyermekek eszközeit. A WC-ket az intimitás érdekében függönnyel választjuk el. A tisztítószereket biztonságos helyen tároljuk. Környezetkímélő tisztító szereket használunk. 20
Öltöző: Minden gyermeknek külön zsákban tároljuk a ruháit. A gyermekek jele esztétikusan van elhelyezve. Az udvar:.az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú felnőtt felügyeletet. A homokot időnként cseréljük, fertőtlenítjük, felássuk. Az udvaron ivókút, locsoló van. A kerti munka eszközei gyermekméretűek, zárható helyen vannak elhelyezve. Az óvoda feladata az egészségvédelem terén szűrővizsgálatok előkészítése, lebonyolítása, az orvossal, védőnővel való kapcsolatalakítás rendjének kidolgozása, iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése, egészségnevelő, pszichológiai előadások szervezése a szülők számára, krónikus betegségben szenvedők fokozott gondozása, viselkedési zavarokkal küzdő, vagy pszichoszociálisan sérült gyermekek különfoglalkozásának megszervezése, Nevelési Tanácsadóval való kapcsolat megszervezése, az óvoda helyiségeinek és udvarának közegészségügyi, balesetveszélyességének ellenőrzése, a hibák elhárítása, az étkezés higiéniájának, minőségének ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén szükséges intézkedések megtétele. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére A gyermekek tudnak helyesen orrot fújni, fogat mosni, önállóan végzik a maguk ellátásával kapcsolatos tevékenységeket. Az eszközökre vigyáznak, használat után helyére teszik azokat. El tudják dönteni, mennyi ételt, italt kérnek, önállóan öntenek, merítenek. Étkezés közben halkan beszélgetnek, helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan vetkőznek, öltöznek. Bekötik a cipőjüket, megkötik a sálat, sapkát. Ruhájukat összehajtva, a kijelölt helyre rakják. Környezetükben rendet raknak. 21
Igényük a tiszta, esztétikus környezet, önmaguk megjelenése. Ismerik a baleset megelőzés szabályait, a rájuk leselkedő veszélyeket, figyelmeztetik társaikat. Csendes pihenő alatt nyugodtan fekszenek vagy alszanak. Szükségleteiket önállóan jelzik, rendezik. A szülők bevonásának lehetőségei tapasztalatok közös átadása az egészséges táplálkozás terén új ételek bemutatása, receptek ajánlása a délelőtti gyümölcsfogyasztáshoz a folyamatos gyümölcs biztosítása szokások, viselkedésformák közös alakítása tisztálkodási eszközök biztosítása közös kirándulások szervezése megfelelő ruházat biztosítása Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az ember társas lény. Egész életében különböző csoportok veszik körül. Ezek hatása befolyásolja személyiségének alakulását. A szocializációs folyamatban megy végbe a gyermek szocializációs- individualizációs fejlődése. A két oldal egymással szoros kölcsönhatásban van. de ezen belül: A szocializációs folyamatban sajátítja el a gyermek a viselkedés és magatartás normáit, értékét, e folyamatban alapozódnak meg a társas közösségi élet szokásai. Az individualizációs folyamatban bontakozik ki az egyén személyisége, képességei, tulajdonságai, magatartása. Eközben bontakozik ki az én tudat, az énkép, amely hozzásegíti a gyermeket önmaga képességeinek felismeréséhez. A szocializáció kialakulásában fontos állomás a nemi hovatartozás felismerése, a nemi szerepek elsajátítása, amely bonyolultsága miatt több ponton is nehezíti a gyermek tájékozódását. A társadalmi környezet ellentmondásossága, változása a régi és az új értékek összeütközéséhez vezet. A sokféle értéket képviselő családok gyermekei az óvodában találják szembe magokat a különböző értékek meglétével. Az óvoda az az intézmény, ahol a gyermek megismerkedik a közösségi élet szabályaival, ahol kialakulnak a társas viselkedés szabályai, ahol végbemegy a szülőkhöz kötődés helyett és mellett a kortársakhoz való kötődés. 22
A szocializációs és individualizációs folyamat konfliktusok közben megy végbe. az újabb készségek és képességek módosítják a viselkedési és magatartási formákat. Időre van szükség az új külső és belső körülményekhez való alkalmazkodáshoz. Ezért is van szükség az óvodapedagógus türelmes és megértő magatartására. A szocializációs - individualizációs folyamatban meghatározó szerepe van a játéknak, mint a személyiség legdinamikusabban és legsokoldalúbban fejlesztő eszközének. Főbb feladatok: biztonságos, szeretetteljes, a kapcsolatokat pozitívan befolyásoló légkör megteremtése a közösségi élethez szükséges készségek és jártasságok kialakítása, az erkölcsi normák formálása közösségformálás ünnepek, együttes tevékenységek által Biztonságos légkör A gyermekek számára elengedhetetlen az érzelmi biztonság, a nyugodt légkör. Ennek érdekében rendezett, nyugalmat sugárzó környezetet biztosítunk, kuckókat alakítunk ki, ahol a gyermek elbújhat, igyekszünk minél több alkalmat teremteni a személyes beszélgetésre, eljátsszuk élményeiket, érzéseiket, megbeszéljük a problémákat, lehetőséget teremtünk az anyás beszoktatásra, a napirendet a gyermekek szükségleteihez igazítjuk, stabil szokás-szabályrendszert alakítunk ki, igyekszünk megismerni a családi helyzetet, szeretetünket kimutatjuk szóban és gesztusban. A biztonságos légkör megteremtői az óvoda felnőtt közössége. A felnőtt személyisége MODELL! Törekszünk óvodai szinten az egységes nézetek, elvek kialakítására, betartására, egymás kiegészítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra. Gyermek helye a csoportban Az óvodában elősegítjük, hogy a gyermekek én-tudata megerősödjék, de óvodáskor végére tudja, hogy ő egy közösség tagja. A társas kapcsolatok tevékenységek által alakulnak, ezért törekszünk arra, hogy minél szélesebb legyen a paletta. Segítjük a barátságok kialakulását (egymás mellett ülhetnek). A feladatvállalást mindenkinek felkínáljuk. Fokozatosan alakítjuk a gyermekek konfliktustűrő-és megoldó képességét. A problémák rendezésében csak szükség szerint avatkozunk be. Nem erősítjük az árulkodást, de az elkövetett hibák őszinte vállalását elvárjuk. 23
A problémák megbeszélése egyéni vagy csoporttal történik. A megoldásokra is közösen keressük a választ. A csoport működéséhez szabályok szükségesek, melyeket közösen állítunk fel. Ezek: egymás játékának tiszteletben tartása, a felnőttek tisztelet, társak tisztelete, eszközök, tárgyak védelme, a durvaság elítélése, egymás segítése, a kisebbek megóvása, udvariasság. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjává. Minden gyermekben megkeressük a pozitív tulajdonságokat, azt emeljük ki. Figyeljük az átlagos gyermekeket is, hiszen ők azok akik legjobban elbújnak a közösségben. Érzelmeikben, önbizalmukban erősítjük őket. A gyermekek értelmi képességei is eltérnek. A lassabban fejlődő gyermeket igyekszünk felzárkóztatni, megkeresni a lemaradás okát. A kiemelkedő képességű gyermekeket külön feladatokkal bízzuk meg. A hagyományápoló szemléletű nevelésünk erősíti a szocializáció kialakulását, amely szempontjából különös jelentőségűek a közös élményekre épülő közösségi tevékenységek, a jeles napok szokásai, viselkedésmintái gazdagítják a mindennapok együttélésében gyakorolt szociális viselkedést. A hagyományápoló nevelés visszatérő közös tevékenységei, hagyományai megteremtik az együttélés egyedi kommunikációs kapcsolatrendszerét. A hagyományőrzés sajátos teret nyújt a gyermek szocializálódásához. Így a játékban megjelenő hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit, a közös élmények hatására valamit megérez a közösségi erő összetartó erejéből. A szocializálódás alakulásának színterei: a beszoktatás időszaka az együttlét a mindennapokban óvodai ünnepnapok Beszoktatás - befogadás Az első találkozás az óvodával szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő viszonyát. Különösen nagy figyelmet, türelmet igényelnek a közvetlenül a családból kerülő gyerekek. Lehetővé tesszük, hogy még a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt a gyermekek szüleikkel ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek a szokásokkal, a jelükkel, az óvoda helyiségeivel. Az óvónők otthonukban meglátogatják a gyermekeket, igyekeznek minél mélyebben megismerni a gyermekek előző életét. 24
Törekszünk arra, hogy a beszoktatás az anyával együtt, fokozatosan történjen. A beszoktatás időszakában mindkét óvónő és a dajka is együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyermeket. Megbeszéljük a szülőkkel, hogy az első napokban minél hamarabb vigyék el a gyermeket. Lefekvéskor különösen gyengédségre van szükségük. Simogatással igyekszünk őket megvigasztalni. Egyszerű, érthető utasításokkal vezetjük be őket az óvoda rendjébe. Az új gyermeket kis ajándékkal várjuk, ölbeli játékkal, mondókával igyekszünk oldani a feszültséget. Együttlét a mindennapokban Az egyes gyerek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd az együttjátszás és tevékenykedés során a mintha helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. A közösen átélt élmények a gyermekben az újra- meg újra átélés vágyát erősítik, az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkentik. Óvodai ünnepnapok A program tartalmából fakad, hogy a néphagyományőrzés erősíti az óvodai élet hagyományait és a népszokásőrző és a természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A mindennapokhoz kapcsolódó gyermeki élet ünnepei A programban hagyománya van a gyerekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva-várt esemény. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt ünneplik. A gyerekek számára fontos ünnep az Édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére a gyerek érzelem teli aktivitással készül. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza. Az ünnepnap akkor teljesedik ki a gyerek számára, ha bensőséges, az anya ölében ülés, a közös cirógató játék által újraéli az anyából sugárzó biztonságot. Az óvodában megjelenő felnőttek világához kapcsolódó ünnepek a gyerekben érzelmi benyomásokat keltenek. Az ünnep értelmét később szerzett ismeretek világítják meg. A március 15-e vonulós, zászló játékai, a közös éneklés hagynak mély élményeket. A szocializálódás folyamatában fontos a nemi jegyek érősítése külsőségekben, tevékenységekben. 25
A mindennapokhoz kapcsolódó hagyományőrző életmód szokásőrző napjai Az évről-évre visszatérő, az időjárás változásaiból fakadó tevékenységek a családoknál történő szüretelések, dióverés, almaszedés ünnepnapokká válnak a csoportok életében. Az őszi zöldség betakarításokhoz kapcsolódóan október elején játszó délután keretében a szülőkkel közösen TÖKFESZTIVÁLT tartunk, ahol töklámpásokat faragunk, zöldségbábokat készítünk. Bekapcsolódunk részt veszünk a falusi élet ünnepein: pl a Vászolyi termény ünnepen. Jeles napok ünnepnapok: népszokásőrző jeles napok természetóvó jeles napok A népszokásőrző jeles napok cselekményeit meghatározott rituálék szabályozzák. Az évrőlévre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében, erősödik a valahová tartozás érzése. Óvodánkban ünnepelt jeles napok: Advent Mikulás Luca Karácsony Farsang Húsvét Majális Pünkösd Advent: Adventi koszorút készítünk, meggyújtjuk a gyertyákat, miközben énekeljük az adventi dalunkat. Mikulás: A csoportok külön-külön ünnepelnek, várják a mikulást. Karácsony: Az adventi időszakban minden napra jut egy-egy várakozási tevékenység (gyertya készítés, üdvözlőlap készítés, mézeskalács sütés, szalmacsuhé karácsonyfadísz készítés ) A nagycsoportosok betlehemes játékkal, kántálással köszöntik a kicsiket, a szülőket. Az ünnep előestéjén a szülőkkel csoportonként közösen feldíszítjük a karácsonyfát. A szülők karácsonyi adventi koncertje teszi meghittebbé az ünnepet. Farsang: A gyerekekkel együtt feldíszítjük a csoportszobát. Különféle technikával álarcot, szemüveget készítünk. Megismertetjük őket a farsangi énekekkel, verssel, rigmusokkal, állatalakoskodással, tájjellegű szokásokkal. A farsang napja vidám, közös játékkal teli vidám nap. 26
Húsvét: A gyerekekkel locsolóverset tanulunk. Megismertetjük őket a különböző tojásfestési módokkal. Virágvasárnaphoz kapcsolódóan az udvaron zöldág-járást, bújós kapus, hidas játékokat játszunk. Húsvét után a kicsiknek komatálat viszünk. A közös játék során barátságot kötnek. Majális: Egy-egy apuka segítségével alvás idő alatt a fiúk májusfát állítanak a lányoknak. A fa körül ébredés után közösen dalos játékokat játszunk./pécsely/ Pünkösdölés: A fiúk ügyességi játékából, a lányok pünkösdjárásából áll. A győztes fiút pünkösdi királlyá választjuk, a legkisebb leányka a pünkösdi királynő, aki jókívánságokat mond. Természetóvó jeles napok- (lásd. környezet védelmi nevelés) A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Tudatosul bennük, hogy ők a közösség részei, megfelelő én-tudattal rendelkeznek. Betartják a kulturált viselkedés szabályait. Elfogadják az adott tevékenységek által megkívánt magatartásformákat. Érdeklődnek egymás és hiányzó társuk iránt. Elfogadják és követik az óvónő kéréseit- Szívesen végeznek munkát a közösségért. Felelősséget éreznek a vállalt feladatokért. Ragaszkodnak társaikhoz, az ismerős felnőttekhez, érzéseiket kifejezik szavakkal. Büszkék óvodájukra, csoportjukra. A konfliktusokat igyekeznek önállóan megoldani. Ismerik értékeiket, hiányosságaikat. Részt vesznek közös rendezvényeken. 27
Anyanyelvi nevelés és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés folyamatában jelen van, annak szerves része. A hagyományőrző szemléletű nevelés tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. A gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés a hagyományápoló tevékenységek gyakorlása által a gyerek intenzívebben részesül az anyanyelv élményében. Az anyanyelv jelrendszerét a gyerek a játékos tevékenységek, a társas érintkezések során, utánzás alapján sajátítják el. A beszédtanulást befolyásolja a gyerek ép idegrendszere, a családi és az óvodai környezete. A gyerek óvodába lépéskor különböző szintű anyanyelv-ismeret -tel rendelkezik. Az anyanyelvi nevelés célja, főbb feladatai: A gyerek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyerek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. A gyermek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a családok anyanyelvi kulturáltságának ismerete. Az óvónő a kapcsolattartás során, - ha szükséges meggyőzi a szülőket az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról: a szülői szó, az esti mesélések, verselések, beszélgetések mintát adnak a gyerekeknek, további nyelvi fejlődésében, szocializálódásában meghatározó a szerepük. Az óvónő tudatosan törekszik saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására. Érzi felelősségét, hogy beszédpéldája hat a gyerekre. Nyitott légkört teremt, amelyben létrejön a kommunikációs helyzet: a szülő, a gyerek szóra nyílik. Fontos a nyugodt, természetes helyzet, ahol teret nyújt a gyerek közlési vágyának, ahol a gyerek nyíltan, őszintén beszélhet arról, ami őt foglalkoztatja. A gyereket sikerélményhez juttatja. A beszédöröm a gyerekre ösztönzően hat. A gyerek a szóbeli közlés elemeit utánzással sajátítja el, amit az óvónőhöz való érzelmi kötődés megerősít. A testközelség a gyerek elemi szükséglete. A személyes segítségnyújtás közben jó lehetőség adódik arra, hogy a felnőtt beszélgessen a gyerekkel. A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés-szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A gyermeki gondolkodás szemléletes cselekvő tevékenység, ezért feltétele a szókincs gyarapításnak az állandó cselekvés fenntartása. A program sajátossága, hogy az óvónő a gyerekeket tapasztalásos, érzékszervi élményeken át fejleszti, így beszéde a változatos tevékenységek, érintkezések során fejlődik. A játékot, a hagyományőrző és a természetszerető tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzetek lehetőséget nyújtanak a gyerek differenciált fejlesztésére. A szerep vagy mintha játékok párbeszédei, a társasjátékok, a mozgásos játékok szabály megfogalmazásai mellett a népszokásőrző tevékenységek is gazdagítják a gyerek szókincsét. Az anyanyelvi nevelés szerves része a képeskönyvek nézegetésén keresztül, a könyvek szeretetére, az olvasásra nevelés. Az óvoda környezetében található könyvek (mese, vers, természetismeret, hagyományápolás) az irodalmi élménynyújtáson túl hozzájárulnak a gyerekek esztétikai ízlésformálásához, és lehetőséget nyújtanak az anyanyelvi szókincsük gyarapodásához. 28
Az óvónő igényes válogatással eléri, hogy a csoportjában lévő könyvek ezt a szerepet töltsék be. A gyakori mondókázás elvezeti a gyereket a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megértéséhez. A mindennapok szokásőrző tevékenységeihez fűződő kifejezések a gyakorlás során valódi tartalmat kapnak. A jeles napokat kísérő hangulat fokozást, érzelemmélyítést kifejező szavak átkerülnek a gyerek mindennapi szóhasználatába. A gyerek az oldott, elfogadó környezetben az anyanyelvét egész nap gyakorolja, utánozza. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Befogadó és érdeklődő, másokat is képes meghallgatni. Élményeit képes elmondani, mondatokban kifejezni. Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak tartalmát. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. Magabiztossága abban tükröződik, hogy szívesen beszél. A gyermeki biztonságérzet megerősödik, a gyerek teljes lényével érzi, hogy elfogadják. Ez a megerősítés, a létrejövő kapcsolat indítja el a nyelvi kifejezőképességének a további fejlődését. 29
Az óvodai nevelés tevékenység rendszere A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint az életkori sajátosságaira építve biztosítjuk számukra a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szereznek a természeti és a társadalmi környezetükről. A változatos tevékenységek által szerzett tapasztalatok, ismeretek fejlesztik a gyermekben az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását. Aktív cselekedtetés által fejlődnek értelmi képességeik: az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, fejlődik kreativitásuk. Óvodai nevelésünk feladata, hogy az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése által alkalmassá tegyük őket az iskolai tanulásra. Az értelmi nevelés tevékenységformái: Játék Munka Tanulás Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb, legalapvetőbb és legfejlesztőbb tevékenysége, s egyben az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Növeli önállóságukat, kitartásukat, a gyermekek mozgását, értelmi képességeit, kreativitásukat, kihat érzelmeikre. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek, fokozódik a gyermekek beszélőkedve, kommunikációs, metakommunikációs készségük. közelivé és elfogadhatóvá válnak a viselkedési szabályok, alakul a magatartásuk. A játék fejleszti a gyermekek testi képességeit (erő, ügyesség, kitartás, mozgás, önállóság). A játékban fejlődnek értelmi képességeik. A játékban alakulnak ki és fejlődnek a gyermekek közötti társas kapcsolatok, amelyek a mi tudat létrejöttét segítik. A közös játék alakítja a gyermek társaihoz való viszonyát. A hagyományos értelembe vett játék tartalmát gazdagítják a régen feledésbe merült énekesmozgásos, küzdő és népszokásőrző dramatikus, valamint a népi játékszerkészítések, amelyek szintén hozzájárulnak a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztéséhez. Munka A munka önként, örömmel végzett, célra irányuló tevékenység. Elvégzését külső szükségesség indokolja, azonban az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. A munka végzése közben fejlődnek a gyermek testi-értelmi képességei és erkölcsi tulajdonságai. A néphagyomány ápolás munkajellegű tevékenységeinek gyakorlása során jártasságokat szerez, fejlődik feladattudata, önértékelése és önbizalma. A tevékenység végzése közben megalapozódik a munka iránti tisztelet, az elvégzett munka iránti megbecsülése, fontosságának, hasznosságának értelme. Az együttmunkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. 30
Tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán, cselekvésbe ágyazott tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben valósul meg. Az óvodában végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre, a gondolkodás örömének átélésére, az emberi és tárgyi környezet szépségeinek felfedezésére. A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés ebben az életkorban, a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan fejlődik. A tanulás hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldásukra. A gyermekeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, a foglalkozási helyzet motiválja. A tanulásban alapvető tényezőnek tartjuk, hogy minden kisgyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjön. Az óvodai tanulás folyamatában legfontosabb a játékosság és a cselekedtetés. Az óvodában komplex nevelés folyik. Az egyes nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönülnek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek maga szerez meg. Mindezek figyelembe vételével az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszert a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira építjük. 31
Néphagyomány-ápoló nevelés A néphagyományok és a népi kultúra ápolását nagyon fontos feladatunknak tekintjük. A hagyományápoló nevelésünk célja a múlt értékeinek átadása, átörökítése, éltetése. A népi kultúra gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig szájról szájra hagyományozódik, ezáltal a modern világgal ötvöződve tovább él. A néphagyomány-ápoló nevelésünket, elsősorban a játékra alapozzuk, mert ez a gyermekek alapvető tevékenysége. A hagyományos értelemben vett játék tartalmát a néphagyomány tevékenységei, eszközei gazdagítják. Óvodai nevelésünkben a néphagyomány-ápolás folyamatosságát a mindennapok hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják. A néphagyomány-ápolás érzelmi hatástöbblete fokozza az aktivitást, segíti az egészségnevelést, a szocializálódást, az érzelmi és az értelmi nevelést. Átvonul az óvodai élet valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztési területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszert. Gazdag eszközrendszerével hozzájárul a gyermekek harmonikus fejlesztéséhez, a hagyományok iránti fogékonyság megalapozódásához. A közös tevékenységek alakítólag hatnak a gyermekek személyiségére. Megismerik a közös alkotás örömét, a múlt értékeit, a környezetért érzett felelősséget. A közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik őket, s megszerettetik azt. Ezáltal alapozódik bennük a haza iránti szeretet érzése. A hagyomány-ápolás, az identitás-tudat erősítése, a családi gyökerek ápolása, az idősebb generáció megbecsülése érdekében a szülőket és a nagyszülőket is bevonjuk a népi hagyományok, mesterségek megismerésébe, művelésébe. Programunk a néphagyományőrző tevékenységeket tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglalja. Ennek összefoglaló keretét évszakonkénti rendezésben az Évkör adja. Néphagyományőrző tevékenységek tartalma Játékidőben a természetes anyagok közelsége motiválja a gyerekeket. A gyerek kíváncsiságából fakadóan nyúl a természetes anyagokhoz: az agyaghoz, gyapjúhoz, fonalhoz, bőrhöz és fához. Az anyagok állandó jelenléte cselekvésre készteti, fejleszti az alkotóképességét. Az elkészült tárgyak népi gyermekjátékszerek tovább motiválják a tevékenységét, gazdagítják a játékát, alkotásra kész emberré teszik. A mindennapok tevékenységébe jól beleilleszkedik a játékeszközök készítése. Az óvónők segítségnyújtása közben jó alkalom nyílik a beszélgetésre, a népmesék, mondókák, dalok felidézésére. A népszokásokhoz fűzött, az óvónő által elmesélt történetek hatást gyakorolnak erkölcsi ítéleteik alakulására, magatartáskultúrájukra, viselkedésmódjukra. Az udvari játékok a hagyományápoló tevékenységekkel bővülnek. A természetes anyagokkal való műveletek mellett a dalos játékok, a népi sportjátékok játszására is sor kerülhet. A dalos játékok a zenei fejlesztésben és az érzelmi nevelésben, a népi sportjátékok az állóképesség, az egészséges küzdőszellem alakításában kapnak fontos szerepet. Az óvoda udvara, környéke, a séták, a kirándulások, jó lehetőséget adnak a természet, a környezet megszerettetésére, az évszakok változásaiból fakadó népi időjóslások felidézésére. A gyerekeket a közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé válhatnak. 32
A szülőföld szépségének megláttatása, a környezet alakítása, amelyben a gyermek közvetlenül részt vesz, alakítja vizuális látásmódját. Ez az alap, melyre a gyerekek művészetre nevelése épül. 33