Bevezető Az épületenergetikai mikro- és kisvállalkozások

Hasonló dokumentumok
Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Piackutatás versenytárs elemzés

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Jogi és menedzsment ismeretek

a) Ismertesse a marketing szerepét a társadalomban, a marketingkoncepciót, valamint a vevőorientáció és a termelésorientáció közötti különbséget!

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a es ingatlanpiacon

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László március 24.

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A MARKETING FOGALMA február 01.

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Geotermia a XXI. században

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

A marketingkörnyezet elemzése ősz Dr. Petruska Ildikó

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Új pályázati lehetőségek vállalkozásoknak Nyeste Péter projektmenedzser

Részletes GINOP pályázati menetrend vállalkozásoknak 2015

Vállalati stratégiai tervezés- a szervezet egészére vonatkozó főbb célokat és a célelérés módszereit rögzíti

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

EPC pénzügyek. Transparense projekt.

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

Technológiai innovációs szolgáltatások a járműiparban

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

2. tétel: 3. tétel: 4. tétel:

Leggyakrabban felmerülő kérdések:

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

VINÇOTTE HUNGARY. ISO Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor,

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

Az alábbi összefoglaló az elemzés legfontosabb eredményeit és megállapításait tartalmazza.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies Management. SWOT analysis & evaluation. How and for what to use SWOT

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. SWOT ANALÍZIS ÉS PORTFOLIÓ ELEMZÉS

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A marketing új koncepciói. Dr. Petruska Ildikó

S atisztika 2. előadás

SZENT ISTVÁN EGYETEM

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, május 30.

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK

Fontosabb tudnivalók. Számonkérés és értékelés Kis- és középvállalkozások finanszírozása

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

Energiamenedzsment ISO A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

Szerzői jogi védelem

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Magyar Energia Beszerzési Szövetség Csoportos energia beszerzések lebonyolítása

SZÉCHENYI 2020 PÁLYÁZATI MENETREND 2015

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

A K+F+I forrásai között

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

S atisztika 1. előadás

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Bemutatkozás. A cég története:

Energiahatékonysági jelentés CORNMILL HUNGARY KFT. ENERGETIKAI SZAKREFERENS: WATTLER KFT.

Az MVM Csoport közötti stratégiája

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Ipari középvállalatokat támogató térségi intézményi környezet

Dr. Szabó Zsolt Roland: Bizonytalanság, stratégia és teljesítmény Kvalitatív kutatás innovatív kis- és középvállalatok vezetői körében

Az élelmiszeripar jelene, jövője

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

A világ legkisebb bankfiókja

Elvárások és követelmények az e-piacterekkel szemben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

JÖVŐNK KÖTELEZETTSÉGEI A JELEN LEHETŐSÉGEI KEDVEZMÉNYES KOLLEKTÍV STANDMEGJELENÉSI AJÁNLAT A CONSTRUMA / RENEO 2014-RE

Stratégiai tervezés szerepe. Budapest, február 12.

Dr. Erényi István

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

A MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Átírás:

Bevezető Az épületenergetikai mikro- és kisvállalkozások marketingstratégiáinak feltárása c. tanulmánysorozathoz A tanulmánysorozat témája az épületenergetikai mikro- és kisvállalkozások marketingstratégiáinak vizsgálata, különös figyelemmel a lakossági energiatakarékossági projektekre. A tanulmányban fellelhető információk épületenergetikai vállalatok vezetőivel és szakértőivel folytatott interjúkból származnak. A téma aktualitását az energia egyre növekvő nemzetgazdasági szerepe és a szektort kiszolgáló épületenergetikai mikro- és kisvállalkozások fokozottan nehéz helyzete adja. Az energiaárak, a támogatási rendszerek, a gazdasági helyzet és a társadalmi hozzáállás bizonytalanságai miatt az épületenergetikai mikro- és kisvállalkozásoknak folyamatosan nehezített körülmények között kell helytállniuk, a verseny egyre inkább fokozódik, mely magával vonzza a marketing szemlélet és az egyes vállalati funkciók között a marketing szerepvállalását. A mikro- és kisvállalati szektor marketingje speciális piaci helyzetük miatt eltér a hagyományos termékek és szolgáltatások marketingjétől. Az egyik legkézenfekvőbb különbség a vállalati méretből adódik, miszerint ezen vállalkozások számára nem állnak rendelkezésre olyan mértékű pénzügyi eszközök, melyek lehetővé tennék a nagyvállalatokhoz hasonló marketingtevékenység folytatását. Az egyes épületenergetikai vállalkozások sikere függ az egyes termékekre, szolgáltatásokra vagy piaci szegmensekre való specializálódás módjától, a mindezekhez kapcsolható kommunikációs eszközöktől, valamint a versenytársaktól való megkülönböztetés eredményességétől. A szektor vizsgálata azzal a céllal történt, hogy kimutathatóvá válhassanak a vevők felé irányuló olyan tipikus vállalati stratégiai hibák vagy hiányosságok, amelyek a sikeres projektek megvalósulásának gátat szabnak. Iparági és vállalati elemzéseken keresztül igyekszik a tanulmány a főbb problémákra - melyek leginkább befolyásolják ezen vállalkozások sikeres működését megoldást keresni. - 1 -

A tanulmánysorozat hasznos információkkal szolgálhat mindazon épületenergetikai vállalatok számára, akik jelenleg stratégiájuk, marketingtevékenységük tervezésén és kialakításán dolgoznak. A tanulmánysorozatot a következő időszakban mintegy kétheti rendszerességgel tudja letölteni. A letöltésről e-mailben értesítést fog kapni. A tanulmánysorozat a következő témákból épül fel: Az épületenergetikai iparág versenyelemzése Értékajánlatot meghatározó tényezők azonosítása az energiatakarékossági beruházások során Vevői igények azonosítása az épületenergetikai piacon A döntéshozási folyamat vizsgálata energiatakarékossági projektek esetén A sorozat első, bevezető részét az alábbiakban olvashatja. Üdvözlettel: Bíró-Szigeti Szilvia egyetemi tanársegéd - 2 -

A tanulmány alapjául szolgáló interjúsorozat egyik célkitűzése volt, hogy feltérképezte a vállalkozások versenytáraikról való ismeretét. Összességében elmondható, hogy a cégek folyamatosan összehasonlítják a saját termékeiket, áraikat, elosztási csatornáikat és ösztönzési rendszerüket a versenytársakkal, így lehetséges számukra, hogy a versenyelőnyeiket és hátrányaikat képesek legyenek azonosítani. A következő 4 pontban kerültek részletesebben kifejtésre az épületenergetikai piacon legjellemzőbb versenytársi stratégiák. I.1. Kik a versenytársak? Minden vállalat jól ismeri a versenytársait, hiszen viszonylag szűk a piac, mely némi elvakultságot, valamint rövidtávú gondolkodást okoz. Mind barátságos (kollegiális) mind ellenséges (versenytársi) kapcsolatok jellemzőek az épületenergetikai piacon. A versenytársak egymás közti információszerzési stratégiáját három nagy csoportra lehet osztani: 1. Az egyik legjellemzőbb, amikor ál-vevőként árajánlatokat kérnek egymástól. Ez napjainkban az Internet segítségével ez egyszerűen, anonim módon történhet. 2. A másik jellemző eset, amikor a versenytársakról partneri kapcsolat útján, közös munka során nyernek információt. A kivitelező alvállalkozók folyamatosan tájékoztatják a fővállalkozót a versenytársak árairól, mellyel az árversenyt segítik elő. 3. Harmadik jellemző eset, amikor a vállalkozó saját maga végez piackutatást többnyire szekunder információk alapján. A piacot komplex módon vizsgálják az Internet segítségével, esetleg saját primer felméréseket végeznek. Miután ez a mód a legköltségesebb és időigényes, így ritkán alkalmazzák. - 3 -

Többnyire az első két csoportból származó információ elégséges lehet a vállalatok számára, hogy teljes képet kapjanak a versenytársaikról és a jelenlegi piaci helyzetükről. I.2. Mi a vállalati stratégiájuk? Az épületenergetikai vállalkozások piaci pozíciójuktól függően különböző stratégiákat alkalmaznak a versenyelőny szerzése vagy megtartása érdekében. Jellemző, hogy egy-egy nagyobb projekt erejéig összefognak a vállalkozások (leginkább a B2B üzletek esetében), de tartós stratégiai szövetségek csak elvétve jelennek meg. Erős alá-fölérendeltségi struktúra az alvállalkozó-fővállalkozó kapcsolati viszonyban teljesedik ki. Miután relatíve új technológiák is folyamatosan megjelennek a piacon, a pozíciófoglalás és agresszív jelenlét országrészenként, régiónként alakul ki. A pozíciófoglalás már akkor is megjelenik, amikor még az adott technológia vagy termék még nem piacképes, de már az erőviszonyok megmutatása képzeletbeli versenyelőnyhöz jutatja a vállalatot. Ilyenkor a domináns vállalkozások a versenytársakat nem csak tiszta marketingeszközökkel tarthatják távol, szoríthatják ki egyes régiókból. Amennyiben egy adott vállalat piacdiktáló (pionír) stratégiát alkalmaz, folyamatos árvizsgálatot folytat. Az árak ismerete azért fontos, hogy mindig 10-15 százalékkal a versenytársak árai alatt tartsa a saját árait. A piac egészére elmondható az erős árharc, a vevők folyamatosan alkudnak (különösen a gazdasági válság ismert következményei miatt), és gyakran felhasználják a versenytársaktól szerzett információt az árakról. I.3. Melyek a vállalkozások erős és gyenge pontjaik? A vállalkozások tőkeerőssége meghatározó a piacon. Azok a vállalatok bizonyulnak erősebbnek és sikeresebbnek, melyek több telephellyel és vonzó üzletekkel - 4 -

rendelkeznek, lehetőleg Budapesten is van bemutatótermük. Ezzel a vásárlókban az alapbizalmat lehet erősíteni. Fontos, hogy képes legyen egy vállalkozás projekteket finanszírozni, hitelezni, esetlegesen nagyobb készleteket olcsón felvásárolni, ezáltal tudja biztosítani a versenytársainál kedvezőbb árakat a piacon. Igen jelentős az építőiparban a körbetartozás mértéke, mely kihat az épületenergetikai ipari vállalkozások helyzetére is. Ebből következően a cég likviditása és az ebből származó versenyelőny meghatározó tényező a piacon, a vevők nem szívesen szerződnek le olyan vállalkozásokkal, akik nem képesek vagy nem akarnak egy-egy fázist előre megfinanszírozni. A vállalatok szerint az, hogy kihez fordulnak először a vevők, leginkább az előző két tényező határozza meg (alapbizalom és ár). Az árajánlat függvényében a potenciális vevők igen széles körben vizsgálják a vállalkozásokat a következő jellemzők alapján. A vevők számára fontos, hogy az adott cég: milyen technológiát alkalmaz, milyen szolgáltatást nyújt, szakmailag hiteles-e, az eddigi referenciáik mennyire fedik le mindazt, melyet tőlük kíván megrendelni a vevő, milyen képet alakít ki a megbízhatóságáról, milyen összbenyomást kelt, milyen kapcsolati tőkével rendelkezik. I.4. Hogyan reagálnak a vállalkozások az őket ért hatásokra? A piac részéről jellemzően az alábbi hatások érik a vállalkozásokat: - 5 -

A termékek folyamatos fejlődése. A versenytársak gyakran negatívan nyilatkoznak a versenytársak termékeiről. Ezt a magatartást részben a saját pozíciójuk megtartása, részben a más által használt termékek nem kellő ismerete váltja ki. Gyakran nem ismerik fel az egyes rendszerek kombinálhatóságának lehetőségét, mert ahhoz a versenytársakkal kellene együttműködni, és üzleti szempontból számukra hátrányos lenne. Ez a hozzáállás nem a vevő érdekeit helyezi a középpontba. Az új termékek (leginkább a megújuló energiaforrásokra épülő épületenergetikai megoldások) és a hagyományos épületgépészeti termékek forgalmazóinak és kivitelezőinek az érdekei ellentétesek, mert a termékhelyettesítés lehetősége igen magas. Azonban megjelentek már olyan vállalkozások is, akik mind a hagyományos mind a megújuló energiaforrásokra épülő épületgépészeti technológiát kombinált vagy önálló termékként kínálják, így elkerülik a versenytársakkal való kooperációt és jobb értékkínálatot tudnak a vevőnek nyújtani. A vevők erősödő alkupozíciója. Egyes vállalkozások tudatosan nem a vevő érdekeit nézik. Általános vélemény a vevőknél, hogy a nagyobb vállalkozások gyakrabban visszaélnek piaci pozíciójukkal és jó hírűkkel, inkorrektebbek lehetnek a vevőikkel vagy a versenytársaikkal. Gazdasági/politikai változások. A kormányzati beavatkozásokra a vállalkozások igyekeznek gyorsan reagálni. Pozitív példa erre az energiatakarékossági pályázatok esete, ahol több cég is segít a pályázat megírásában a vevőknek, amennyiben náluk rendelik meg az adott terméket. A gazdasági változásokra negatív példaként említhető a romló életszínvonal és a potenciális piaci kör szűkülése. Ez a tényező a versenyhelyzetet erősíti, a vállalkozásokat alacsonyabb árak és szélesebb körű kiegészítő szolgáltatások nyújtására ösztönzi. Egyre több vállalkozás nyit az alapszintű technológiák felé, mellyel alacsonyabb árakon tud újabb vevőköröket elérni. - 6 -