* Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Verseny és versenyellenesség * A verseny kívánatos, mert elősegíti a gazdasági hatékonyságot * A vállalatok számára azonban gyakran megéri valamilyen módon enyhíteni a verseny intenzitását * Következésképp létrejöttek olyan törvények, szabályozási rendszerek, amelyek a versenyellenes magatartást igyekeznek megszüntetni * Az összejátszás a versenyellenes magatartás egy gyakori formája * Összejátszás a piacon * A piaci szereplők összehangolják egyes döntéseiket a verseny csökkentése érdekében: mik a motivációik? * Gyakori módszerek: * Árrögzítés * Piacfelosztás * Hogyan jön létre az összejátszás? Mitől tud tartósan fennmaradni? * Eset: vitamin kartell * Az európai vitamin piac 1998-ban 800 millió eurós volt * A vitaminok előállítása erősen koncentrált * A legnagyobb gyártó a Hoffmann-La Roche 40-50%-os piaci részesedéssel * BASF: 20-30% * Aventis: 5-15%
* Iparági jellemzők: * Lassú és költséges termelőüzem beruházás * Mérethatékonyság a termelésben * A vevői oldal szétaprózott * 2001. novemberben az Európai Bizottság 855 millió eurós büntetést szabott ki 8 vállalatra, mert titkos árrögzítő kartell megállapodást kötöttek * Kartellek létrehozása * Tekintsünk egy egyszerű piacot * n egyforma vállalat homogén terméket állít elő * A határköltségük konstans c * Cournot-féle versenyben vannak * A keresleti függvény P(q) = a q, * ahol q a teljes iparági kibocsátás * A legegyszerűbb eset, amikor a piac összes vállalata együtt egy kartellt alkot * Iyenkor úgy viselkednek, mintha a piacon egyetlen monopólium tevékenykedne * Az egyensúlyi ár, mennyiség és a vállalatok együttes profitja megegyezik a monopol kimenetelével * Ez természetesen a vállalatok számára kedvezőbb, mint az oligopol egyensúly * Mindegyik vállalatnak azonban van némi ösztönzője arra, hogy kilépjen, és a kartellmegállapodásban rögzített ár alatt, vagy mennyiség fölött termelve jóval nagyobb profitot szerezzen magának * Csakhogy ezt a magas profitot várhatóan csupán egy időszakig élvezheti, hiszen azt követően már a többiek is alkalmazkodnak az új helyzethez * Ez előre is vetíti a kartellek stabilitásával kapcsolatos problémát * A következőkben kétféle kartell alakítást vizsgálunk meg modellszerűen: * 1. a vállalatok szimultán módon döntenek arról, hogy részt vegyenek-e egy iparági kartell megállapodásban * 2. Bilaterális piacfelosztási megállapodás ( Én távol maradok a piacodtól, ha te is távol maradsz az enyémtől ) * Szimultán kartell megállapodás
* k vállalat kartell megállapodást köt, ahol 1 < k n. * A Cournot-játékban tehát csak a többi (n k) vállalat, valamint maga a kartell vesz részt * Az (n k + 1) résztvevő egyforma határköltséggel termel * Feltesszük, hogy a kartellen belül a profitot egyenlően osztják el * Ekkor adott kartellméret esetén a kartellen belüli és azon kívüli vállalatok profitja a következőképpen alakul: * A kartell stabilitása * A kartell tagjainak nem érdeke egyoldalúan kilépni, ha teljesül, hogy: * Következtetés: egy homogén termékes Cournot-oligopólium esetén, ha legalább három vállalat van a piacon, akkor a vállalatok függetlenek maradnak. Ha csak két vállalat van, akkor érdemes kartellt alkotniuk. * Hol jobb: bent vagy kint? * Nem csak a kartellen belül lesz magasabb a profit, hanem azon kívül is * A kartellnek köszönhetően ugyanis a kívülállók is magasabb árat tudnak érvényesíteni * A kartellnek van tehát pozitív externális hatása * A vállalatok szívesen potyautaznak a kartell tagjai által létrehozott közjószágon * A helyzet azonban megváltozik, ha a termékek nem homogének, hanem differenciáltak * Ilyenkor ugyanis kisebb az ösztönzés a potyautazásra * A kívülálló potyautas nem pont ugyanolyan terméket értékesít, így az árfelhajtó pozitív externália kisebb * Ilyen piacon létezhet olyan stabil kartell, amelyben nem vesz részt minden vállalat (ehhez a termékeknek kellően differenciáltnak kell lenniük) * Bilaterális kartell megállapodás * Piacot felosztó összejátszás * Ha két vállalat különböző földrajzi területen működik, vagy különböző fogyasztói csoportra épít * Megegyeznek, hogy egymás területén nem próbálnak fogyasztókat találni * Ugyanez fennállhat sok vállalat esetén is
* Akkor lesz stabil, ha egyik résztvevőnek sem éri meg egyoldalúan felrúgni a megállapodást * Szélsőséges esetben a piaci résztvevők monopóliumok saját területükön * Magyar földgáz kiskereskedelmi piac * A MEH földgáz kiskereskedelmi piacelemzéséből kiderül, hogy a regionális egyetemes szolgáltatók nem próbálnak lakossági, ill. kisfogyasztókat találni egymás földrajzi területén * Vajon miért nem? * 1. lehetséges válasz: hallgatólagos kartell megállapodás van a háttérben (akár az E.On, RWE és GdF anyavállalatok között is) * 2. lehetséges válasz: nem éri meg nekik, mert a nagyszámú kisfogyasztó ellátása költséges (pl. ügyfélszolgálati irodák), miközben az árrés alacsony * Hallgatólagos összejátszás * Formális kartell megállapodás nélkül is kialakulhat összejátszás egy piacon * A résztvevők belátják/felismerik, hogy saját érdekükben olyan magatartást követnek, mintha kartellben lennének * Pl. az indokoltnál magasabban tartják az áraikat, nem kezdeményeznek árversenyt, nem próbálnak a többiek területén fogyasztókat szerezni stb. * Ilyenkor a versenytörvény megsértésének bizonyítása is sokkal nehezebb * A kartell stabilitásának kérdése még jelentősebb * A hallgatólagos összejátszás akkor alakulhat ki, ha a résztvevők hosszú ideig rendszeres piaci kapcsolatban vannak egymással * Meg tudják figyelni egymás piaci lépéseit * Az interakciójuk egy folytonos, dinamikus kapcsolat, nem pedig statikus interakciók sorozata * Emlékezzünk arra, hogy a Cournot-modellben a szereplők olyan döntést választanak, amit a játékelméletben Nash-egyensúlynak nevezünk * Nash-egyensúlyban egyik félnek sem éri meg eltérni attól * Ezt statikus játéknak hívjuk, mert csak egyszer játszódik le * Statikus játék: * Két vállalat azonos terméket kínál, azonos c határköltséggel * Egymással Cournot-módon versenyeznek minden időszakban egy t = 1,2,...T véges időhorizonton
* Ekkor ugyanazt a statikus játékot ismétlik, amit az első időszakban * Ugyanazt az egyedüli Nash-egyensúlyi döntést választják minden t-ben * Ebben a modellben nem alakul ki hallgatólagos összejátszás Selten tétele: Ha egy egyedi egyensúllyal rendelkező játékot véges sok alkalommal játszanak le, a megoldás az egyensúly lejátszása minden egyes alkalommal. Az ismételt játék Nash egyensúlya az egyedi Nash-egyensúly végesen ismételt lejátszása lesz. Lásd: Pepall 14.2. fej., 470. oldal * A hallgatólagos összejátszást játékelméleti eszközökkel úgy modellezzük, hogy az időhorizontot végtelen hosszúnak tekintjük * könnyebb megérteni, ha végtelen helyett határozatlan idejűnek gondoljuk * Ebben a modellben kialakulhat hallgatólagos összejátszás * Például a büntetéskioldó stratégia segítségével * A büntetéskioldó stratégia * A büntetéskioldó stratégia: * Az i vállalat első piaci lépése olyan, ami maximalizálja a hallgatólagos összejátszás potenciális résztvevőinek teljes profitját * Az i vállalat ettől a választásától addig nem tér el, amíg azt látja, hogy a többiek is tartották magukat ehhez a múltban * Amíg ez teljesül, addig a piacon kooperáció zajlik * Amint valamelyik vállalat eltér a fenti választástól, tette kioldja a büntető ravaszt * Ettől kezdve a kooperáció megszűnik * Az i vállalat a statikus játék Nash-egyensúlyának megfelelő döntést választja * A büntetéskioldó stratégia: meddig érdemes kooperálni? * Ha 2 vállalat van, és kooperálnak, akkor profitjuk a monopol profit fele: π c = π m /2 * Ha az egyik a kooperatív döntést választja, de a másik az ettől való eltérés (deviation) optimális módját választja, akkor profitja π d * A statikus játék Nash-egyensúlyában profitjuk π n
* Minden egyes időszakra teljesül, hogy π d > π c > π n * A büntetéskioldó stratégia: meddig érdemes kooperálni? * Ha tehát π d > π c > π n, akkor miért lehet érdemes kooperálni? * Azért, mert van átváltás a kooperációtól való eltérés azonnali (rövid távú) kifizetése és az ezáltal kiváltott büntető reakciók jövőbeli költségei között * A kettő egyenlege függ: * 1. π d, π n és π c viszonyától * 2. a vállalatok diszkontfaktorától, vagyis attól, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítanak a távoli jövőbeli kifizetéseknek a közeljövőbeli kifizetésekhez képest * A kooperáció diszkontált jelenértéke: * Ha egy vállalat ettől eltér, akkor a jelenlegi időszakban profitja π d, majd azt követően π n : * Akkor és csak akkor érdemes a kooperációt választani, ha a kiugrásból eredő hosszú távú diszkontált veszteség nagyobb, mint az azonnali nyereség: * Büntetéskioldó stratégia a Bertrand-modellben * Vegyük a kétszereplős, azonos és konstans határköltségű esetet * Ha kooperálnak (összejátszanak), akkor profitjuk π c = π m /2 * Ha az egyik kicsivel alacsonyabb árat határoz meg, akkor π d = π m ε, majd a későbbiekben π n = 0 * Ekkor egy 0 és π m közötti profitszint mellett kialakulhat a kooperatív egyensúly, ha a diszkonttényező elég nagy (δ ½): * Vegyük most az n-szereplős esetet * Ha összejátszanak, akkor profitjuk π c = π m /n * A diszkonttényező alsó határa tehát, amely mellett még lehetséges az összejátszás, n-ben növekszik
* A végtelen időhorizontú Bertrand-játékban tehát az összejátszást lehetővé tevő diszkonttényezők köre annál tágabb, minél kevesebb a piaci szereplő * Vegyük az n-szereplős esetet, konstans és azonos határköltséggel * A keresleti függvény legyen P(q) = a q * Ekkor a profit összejátszás, Nash-egyesnúly és egyoldalú kilépés (a többiek kibocsátása q m /n) esetén: * Ekkor az összejátszást lehetővé tevő diszkonttényező: *...amely tehát n-ben növekszik (csakúgy, mint a Bertrand-esetben): ha n akkor δ min 1 * Amint egyre több a vállalat, úgy egyre szűkebb azon diszkonttényezők köre, amelyek mellett lehetséges az összejátszás tartós fennmaradása * Büntetéskioldó stratégia és a büntetés mértéke * A Bertrand-modellben (árverseny) az összejátszásból a Nashegyensúlyba való visszatérés minden vállalat számára nulla profitot eredményez * Ez erős büntetésnek számít, egymást ennél jobban nem is tudnák büntetni * A Cournot-modellben (mennyiségi verseny) a Nash-egyensúlyba való visszatérés még mindig pozitív profitot eredményez a vállalatok számára * Ki lehet találni erősebb büntetési stratégiát, pl. hogy nem a Nash-Egyensúlyhoz térnek vissza, hanem ahhoz képest büntetésből túltermelnek * Kérdés azonban, hogy hihető-e egy olyan előzetes fenyegetés, ami nagyobb büntetést helyez kilátásba, mint ami a Nash-egyensúlyhoz való visszatéréssel jár együtt * Ugyanis aki pl. a túltermelést vállalja, saját magának is árt. Miért tenné ezt tartósan? Ki fogja neki elhinni, hogy amikor sor kerül az összejátszás megsértésére, akkor valóban meglépi a nagy büntetést? * A Nash-egyensúlyhoz való visszatérés hihető fenyegetés, hiszen az az eredeti egyensúly, ahonnan senkinek sem érdeke egyoldalúan eltérni * Egy előzetes fenyegetésnek pedig csak akkor van visszatartó ereje, ha hihető * Egy lehetőség az úgynevezett stick and carrot stratégia * 1. Indulásként válasszuk az összejátszó q* kibocsátást
* 2. Ezt tartsuk fenn amíg mindenki más is így tesz * 3. Amint azt látjuk, hogy valaki ettől eltér t-ben, akkor válasszuk a q -t t+1-ben (büntető időszak), majd térjünk vissza az összejátszó q*-hoz t+2-ben * 4. Ha azonban van olyan, aki a büntető időszakban nem büntet, azaz kibocsátása q q, akkor elölről kezdjük a büntető időszakot a következő periódusban * Megmutatható, hogy a végtelen időszakos Cournot-modellben az összejátszást lehetővé tevő diszkonttényezők köre tágabb a stick and carrot stratégia esetén, mint a Nash-egyensúlyhoz való visszatéréssel való fenyegetés mellett * Vagyis a stick and carrot stratégia növeli annak a valószínűségét, hogy az összejátszás adott diszkonttényező mellett fennmaradhasson * Összejátszás és a piaci interakciók gyakorisága * Legyen n vállalat, Bertrand-modell, büntetéskioldó stratégia * Tegyük fel, hogy valahányszor árakat állapítanak, azt k időszakra rögzítik * Ilyenkor az összejátszásból és az attól való eltérésből eredő kifizetés egy vállalatra: * Az összejátszást lehetővé tevő diszkonttényezőre teljesülni kell a következőnek: * Ez az alsó korlát k-ban növekszik, azaz minél hosszabb időre rögzítik az árakat, annál szűkebb az összejátszásra való lehetőség * Más szóval: minél gyakrabban kerül sor olyan interakcióra, amelyből kiderül, hogy a többiek még mindig tartják-e magukat az összejátszáshoz, annál nagyobb az esélye annak, hogy az összejátszás fennmarad * Összejátszás és a több piacon történő interakciók * Vannak olyan helyzetek is, amikor a vállalatok egyszerre több piacon is kapcsolatban vannak egymással * Mit mondhatunk ilyenkor az összejátszás fenntarthatóságáról? * Egyrészt az összejátszástól való eltérés összességében több profitot hozhat
* Másrészt a többiek egyszerre több piacon, tehát hatásosabban tudnak büntetni miatta * Ha a vállalatok, a piacok azonosak és nincs mérethozadék, akkor a két hatás épp kioltja egymást * Többnyire azonban az egyszerre több piacon történő, erősebb büntetés fenyegetése a domináns hatás * Az összejátszás általában könnyebben fenntartható, ha a vállalatok egyszerre több piacon vannak egymással interakcióban * Ha különböznek a piacok * Ha különböznek a vállalatok * Az Egyesült Államok légitársaságai egyszerre több piacon (útvonalakon) vannak egymással piaci interakcióban * A költségek és a piacok különbözősége elősegíti az összejátszást, és mindkét tényező teljesül a légitársaságok esetén * Egy fontos költségbeli különbség: ha egy adott város egy légitársaság számára központként funkciónál ( hub ), akkor számára az adott várost érintő útvonalak kiszolgálása olcsóbb * Iparági szakértők szerint a légitársaságok tartózkodnak attól, hogy egy adott útvonalon erős árversenybe kezdjenek, attól tartva, hogy egy másik útvonalon visszakapják a támadást * Kimutatták, hogy a repülőjegyek átlagosan drágábbak azokon az útvonalakon, amelyeken az egymással versenyző légitársaságok kínálata nagyobb átfedésben van * Összejátszás bizonytalan kereslet esetén * A piaci kereslet többnyire változékony * Tegyük fel, hogy két világállapot realizálódhat * A jó világállapotban a kereslet Q G (p), a rossz világállapotban pedig Q B (p), ahol Q G (p) > Q B (p) minden p-re * A vállalatok még az ár megállapítása előtt megismerik a tényleges keresletet * Bizonytalan kereslet esetén az a diszkonttényező, amely fölött az összejátszás tartós lehet, magasabb * Ennek oka, hogy a rossz világállapot alacsony kereslete csökkenti a büntetés erejét, így nehezebb fenntartani az összejátszást * Az összejátszás felderítése
* A versenyhatóságok többnyire az összejátszás explicit (nem hallgatólagos) formáját igyekeznek leleplezni, erre utaló bizonyítékokat keresnek * Ilyen bizonyíték lehet például a vállalatok közötti, árrögzítésről szóló kommunikáció * Ennek az egyik oka jogi természetű: a bíróság előtt könnyebb bizonyítani az ilyen esetet * A másik oka, hogy a kommunikáció nélküli összejátszás úgyis nehezen fenntartható, instabil * Még ha életképes is, gyakran nem állandóan él, hanem összejátszós időszakok és versengő időszakok váltogatják egymást * A legtisztább leleplezés tehát, ha a hatóságok találnak terhelő dokumentumokat, rögzítenek telefonbeszélgetéseket, amelyek az összejátszás tényét bizonyítják * Ezt megkönnyítendő, a hatóságok olyan intézkedéseket hoztak, amelyek arra ösztönzik az összejátszásban résztvevőket, hogy maguk adják át a terhelő bizonyítékokat * Önmagában a magas árrések kimutatása ritkán célravezető * Milyen körülmények keltik fel az összejátszás gyanúját? 1. A vállalat magatartása összeegyeztethető-e valamely versenyzői modellel? 2. Vannak-e strukturális váltások a magatartásban? * Ha gyanús, akkor ellenőrizhetjük, hogy vajon: 3. Az összejátszás gyanús vállalatok magatartása különbözik-e a többiekétől * Az adott iparágban? * Esetleg más iparágakban vagy időszakokban megfigyelttől? 4. A versengő vagy az összejátszó modell illeszkedik-e jobban a megfigyelt adatokra? * Mindezen módszerek nehézségei: * Gyakran hiányoznak a szükséges adatok (pl. a költségek nem megfigyelhetők) * A vállalatoknak érdekükben áll torzítani az általuk szolgáltatott információt, adatokat
* A vállalatok olyan költség adatokat adhatnak meg a hatóságoknak, amelyek mellett a megfigyelt árak konzisztensnek tűnnek egy versengő helyzettel * De még ha az adatok rendelkezésre is állnak, a becslések eredményei függnek a modellspecifikációtól * Hatásos eszközök: * Csökkentett büntetést ajánlani azoknak az összejátszó vállalatoknak, amelyek együttműködnek a hatóságokkal, vagy feltárják az összejátszást * Felmentést adni azon egyéneknek, akik segítenek a hatóságnak információhoz jutni * Az összejátszás felderítése: a vitamin kartell * A korábban bemutatott vitamin kartellben az Európai Bizottság úgy találta, hogy a kartell létrehozója a Hoffmann-La Roche és a BASF voltak * Büntetésük 462 és 296 millió euró volt * Az Aventis jóval kisebb büntetést kellett fizessen, mert elsőként működött együtt az amerikai és európai hatóságokkal * Áttekintő kérdések * Mi a különbség a szimultán és a bilaterális kartell megállapodások között? * Hogyan jöhet létre hallgatólagos összejátszás egy sokszor ismételt játékban? * Hogyan befolyásolja az összejátszás fenntarthatóságát az időhorizont hossza, a vállalatok száma, a piaci interakciók gyakorisága, valamint a több piacon való kapcsolódás ténye? * Miért nehezebb fenntartani az összejátszást, ha a kereslet bizonytalan? * Miért alkalmaznak a hatóságok olyan ösztönzőket, amelyek enyhítik az együttműködők büntetését?