Adótörvények módosítása - általános forgalmi adókulcs július 1 után

Átírás

1 Adótörvények módosítása - általános forgalmi adókulcs július 1 után A magyar Parlament által elfogadott Módosító törvény szerint az áfa-kulcs július 1-ei hatállyal a jelenlegi 20%-ról 25%-ra emelkedik. Egyes termékek és szolgáltatások esetén ugyanakkor kedvezőbb 18% adókulcs kerül bevezetésre. Ennek megfelelően a 18% áfa számítandó fel az alapvető élelmiszerek (tej, tejtermékek, kenyér, pékáru) és távfűtési szolgáltatás esetében. Mely tényezők befolyásolják, illetve nem befolyásolják az alkalmazandó adómértéket? Az új adómértékre történő áttérés tekintetében a Módosító törvény értelmében főszabály szerint az ügyletek teljesítési időpontja, (ezzel együtt az adófizetési kötelezettség keletkezése), illetve speciális ügyletek esetén a törvény által definiált átmeneti rendelkezések határozzák meg, hogy mely adómérték alkalmazandó. Példálózó jelleggel felhívjuk a figyelmet azokra az alábbi tényezőkre, amelyek nem befolyásolják az ügyletek teljesítését általános forgalmi adó szempontjából és így nincsenek hatással az adófizetési kötelezettséget meghatározó adómértékre sem. Előszerződés, illetve végszerződés aláírásának időpontja például ingatlanértékesítések esetén; Amennyiben a felek a szerződéses keretek között előlegről rendelkeznek, azonban tényleges előlegfizetés nem történik; Amennyiben a felek nem állapodnak meg előleg fizetésében, de a vevő előre fizet; Ügyvédi letétszámlára fizetett előleg (általános forgalmi adó szempontból az ilyen típusú előleg következtében nem keletkezik adózási pont, mivel az előleget az ügyvédnél helyezik letétbe, azonban az értékesítő oldalán nem kerül jóváírásra.); stb. Az alábbiakban a teljesítési időpont (és adófizetési kötelezettség) meghatározásától függően tárgyaljuk az ügyletek 3 típusát: Főszabály szerint teljesülő ügyletek; Előlegben történő megállapodás; Folyamatos- és részteljesítés. 1. Főszabály szerint teljesülő ügyletek Az Áfa törvény értelmezésében a főszabály szerint teljesülő például termékértékesítés teljesítési időpontját a ügyletek szerződésben is lefektetett tényállásszerű megvalósulása, vagyis a termékek tényleges birtokbavétele keletkezteti. Ennek tükrében elmondható, hogy a Módosító törvény következtében amennyiben az ügylet teljesítési időpontja még az adókulcsváltozást megelőzően következik be, úgy a kedvezőbb adókulcs (20%-os áfa-kulcs) alkalmazásával kell megállapítani az értékesítéshez kapcsolódó fizetendő adót. Amennyiben az ügyletek július 1-ét követően válnak adóztathatóvá, úgy a magasabb adómértéknek (25%-os áfa-kulcs) megfelelő összegben kell felszámítani a fizetendő áfát. Fontos tisztázni, hogy miként befolyásolhatja a jövőben alkalmazandó adókulcsot a felek közötti megállapodás. Itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a változásnak köszönhetően az adóalap és az adókötelezettség számítása annak megfelelően alakul, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg.

2 Nettó megállapodás A nettó módon történő elszámolás értelmében az ellenérték nem tartalmazza az adó összegét: A felek júniusban megállapodtak abban, hogy júliusban 100 Ft + áfa ellenértékért teljesítenek. Számla Nettó összeg Áfa Bruttó összeg Számla értéke A fentieknek megfelelően amennyiben a felek nettó módon történő elszámolásban állapodnak meg és az ügylet általános forgalmi adó szempontjából július 1 után teljesül, úgy az ügyletről kibocsátott számlán az új adómértéket és az annak megfelelő adóösszeget kell feltűntetni. Ebben az esetben, mivel az eredeti adóalap változatlan, azonban magasabb adóösszeg kerül áthárításra, a termék beszerzője viseli az adókulcs növekedéséből eredő többletköltséget. Bruttó megállapodás Amennyiben a felek bruttó módon állapodtak meg, úgy az ellenérték tartalmazza az előzetesen kiszámított adó összegét is: A felek júniusban megállapodtak abban, hogy júliusban összesen 120 Ft ellenértékért teljesítenek. Számla Nettó összeg Áfa Bruttó összeg Számla értéke A bruttó módon történő elszámolás esetén, a számlán az előzetesen kiszámított, adót is tartalmazó ellenértéket kell feltűntetni, ez lesz a számla bruttó értéke. Mivel a bruttó összeg alapján, a magasabb adókulcs segítségével számítandó újra adóalap és az adó összege, az elszámolás következtében csökken az adóalap tehát az értékesítő viseli az adókulcs változásával járó költséget. 2. Előlegben történő megállapodás Az Áfa törvény értelmezésében amennyiben a felek előlegben állapodnak meg, amelyet az ellenértékbe beszámítanak, azzal kapcsolatban az értékesítő fizetendő adót köteles megállapítani. Az előleghez kapcsolódó fizetendő adót annak kézhezvételekor kell felszámítani. Amennyiben az előleg fizetésére július 1-ét megelőzően kerül sor, azonban a végszámlát azt követően állítják ki, úgy a fentieknek megfelelően annak függvényében alakul a teljes adóalap és az adófizetési kötelezettség, hogy a felek nettó, vagy bruttó módon történő elszámolásban állapodtak meg. Az előlegnek a július 1 előtt esedékes része után a kedvezőbb adókulcs szerint kell megállapítani az általános forgalmi adókötelezettséget, majd amennyiben a végszámla kiállítására az adókulcs emelkedését követően kerül sor úgy a bruttó, illetve nettó megállapodásnak megfelelően kell eljárni és a magasabb adókulcsot alkalmazni. 2

3 Nettó megállapodás Teljes ellenérték 100 Ft + áfa Előlegszámla Nettó összeg Áfa Bruttó összeg Előleg Végszámla Nettó összeg Áfa Bruttó összeg Teljes ellenérték (áfa 25%) Előlegként teljesített összeg (áfa 20%) Pénzügyileg rendezendő Amennyiben a felek nettő elszámolásban állapodnak meg és a vevő előleget teljesít (még az adókulcsváltozást megelőzően), úgy amennyiben az ügylet július 1-ét követően teljesül, az arról kibocsátott végszámlán a felek által megállapított nettó összegből kell kiindulni és meghatározni a még rendezendő részt (adóalap és adó). Az ahhoz kapcsolódó adókötelezettséget a magasabb adókulcs segítségével kell megállapítani, tehát ebben az esetben az elszámolás következtében a fentiekhez hasonlóan, mivel az adóalap változatlan a vevő viseli az adómérték emelkedésével járó többletköltséget. Bruttó megállapodás Teljes ellenérték 120 Ft Előlegszámla Nettó összeg Áfa Bruttó összeg Előleg Végszámla Nettó összeg Áfa Bruttó összeg Teljes ellenérték (áfa 25%) Előlegként teljesített összeg (áfa 20%) Pénzügyileg rendezendő 76,8 19,2 96 Előleg alkalmazása és bruttó elszámolás esetén a végszámla kibocsátásakor az értékesítő az ügylet bruttó értékéből köteles kiindulni és kiszámítani, hogy az előleg beszámításával mekkora a vevő részéről pénzügyileg teljesítendő, fennmaradó összeg. A fenti számítás értelmében látható, hogy az alacsonyabb adókulcs segítségével megállapított ellenérték és előleg következtében csökkenni fog az előzetesen elvárt adóalap, vagyis a fentiekhez hasonlóan, az értékesítő viseli az adómérték emelkedésével járó többletköltséget. 3. Folyamatos- és részteljesítés Általános forgalmi adó szempontjából, amennyiben a felek az ügyletek jellegére tekintettel határozott időre szóló elszámolásban, vagy részteljesítésben állapodnak meg, úgy a teljesítési időpontot, vagyis az adófizetési kötelezettség keletkezését az ellenérték megtérítésének szerződéses keretek között szabályozott esedékessége, vagyis a fizetési határidő határozza meg. A Módosító törvény értelmében főszabály szerint amennyiben az ügyletek teljesítési 3

4 időpontja július 1-ét megelőzően következik be, úgy az adózók számára kedvezőbb adómérték szerint számítandó a kapcsolódó adókötelezettség. Ez a szabály alkalmazható a folyamatos teljesítésű ügyletek esetén is. Továbbá, azokban az esetekben, amikor a teljesítési időpont július 1-ét követi a Módosító törvény átmeneti rendelkezéseket is definiál. Ezek értelmében, amennyiben az adókulcsváltozás miatt, időszakok között áthúzódó elszámolási periódusokban állapodtak meg a felek, úgy időarányosan kötelesek alkalmazni az adókulcsokat. Továbbá amennyiben az áfa-kulcs változás hatálybalépését megelőző időszakban kezdődik és ér véget a szerződéses keretek között megállapított elszámolási időszak, úgy a felek által megállapított fizetési határidőtől függetlenül (tehát a pénzügyi teljesítés esedékes lehet július 1-ét követően is) is a jelenleg is hatályos, alacsonyabb adómérték alkalmazandó. A Módosító törvény rendelkezéseinek könnyebb megértése kedvéért az alábbi 6 lehetséges esetet tárgyaljuk. ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK TELJESÍTÉSI IDŐPONT 1. Teljesítési időpont július 1-ét megelőzően Amennyiben a felek folyamatos teljesítésű ügyleteket bonyolítanak és az ügyletekhez kapcsolódó, felek által megállapított elszámolási időszak július 1-ét megelőzően lezárul és az ellenérték megtérítése is azt megelőzően esedékes, akkor a Módosító törvény főszabálya szerint az alacsonyabb adómérték (20%) alkalmazásával kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget. ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK TELJESÍTÉSI IDŐPONT Előfordulhat, hogy a felek előzetesen olyan elszámolási időszakban állapodnak meg, amely az adómérték változását megelőzően kezdődik, azt követően fejeződik be és az pénzügyi teljesítést július 1 előtt tekintik esedékesnek. Ebben az esetben is a főszabálynak megfelelően, a kedvezőbb, jelenleg is érvényes áfa-kulcs (20%) alkalmazandó a fizetendő adó megállapítására. Amennyiben 2009 JÚN 1 a felek a folyamatos teljesítésű 2009 JÚL 1ügyletek pénzügyi teljesítésének 2009 AUG határidejét 1 az 4

5 adókulcsváltózást megelőző periódusra teszik, magukat a folyamatos teljesítésű ügyleteket, pedig azt követően bonyolítják, úgy a fentiekhez hasonlóan a Módosító törvény főszabálya szerint a július 1 előtt hatályos, adózók számára kedvezőbb áfa-kulcs (20%) segítségével köteles az értékesítő az adót felszámítani. 2. Teljesítési időpont július 1-ét követően Abban az esetben, ha a fenti ügylet vonatkozásában a fizetési határidő már a július 1-ét követő időszakra esik, úgy a fentiekhez hasonlóan, az alacsonyabb áfa-mérték (20%) szerint kell felszámítani a fizetendő adót az értékesítésekről kibocsátott számlán. A Módosító törvény által definiált átmeneti rendelkezések 1 szerint amennyiben az elszámolási időszak kezdő és záró időpontja a július 1-ét megelőző időszakra esik, úgy függetlenül attól, hogy a fizetés július 1 után esedékes, az ügylet az adózók számára kedvező módon az alacsonyabb adómértéknek megfelelően adózik. ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK TELJESÍTÉSI IDŐPONT Amennyiben a folyamatos teljesítésekhez kapcsolódó fizetési határidő július 1-ét követően következik be a Módosító törvény szerint az időszakok között áthúzódó folyamatos teljesítésű ügyletekre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket 2 oly módon kell alkalmazni, hogy időarányosan, a július 1-ét megelőző időszakra a 20%-os adómérték, a július 1-ét követő időszakra pedig a 25%-os áfa-kulcs szerint kell meghatározni az adókötelezettséget. Itt hangsúlyozzuk, hogy az adóalapot folyamatos teljesítés gyakoriságától, illetve volumenétől függetlenül időarányosan kell megbontani. Általános forgalmi adó és számlatechnikai szempontból ez nem azt jelenti, hogy 2 teljesítési időpontot kell definiálni és feltűntetni a számlán, hanem az adóalap mellet a 2 alkalmazandó adómértéket és az áfa arányos összegét kell feltűntetni. Ha az elszámolási időszak és az ellenérték megtérítése is a július 1-ét követő periódusra esik, úgy, értelemszerűen, főszabály szerint az áfa-fizetési kötelezettséget az új adómérték 1 Módosító törvény 57. (1) 2 Módosító törvény 57. (2) 5

6 segítségével (25%) kell megállapítani. A fenti ügyletről kibocsátott számlán már az új adómérték tüntetendő fel. Javaslatunk a fentiek gyakorlati alkalmazására A fentiekre tekintettel előnyös megoldást jelenthet, amennyiben a feleknek lehetősége van rá, hogy az ügyletek teljesítését még a július 1-ét megelőző időszakra hozzák. Ebben az esetben a Módosító törvény főszabályának megfelelően az alacsonyabb adókulcsnak megfelelően kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget. A fentiekre tekintettel kedvező lehet az adózók számra, ha előlegben állapodnak meg és még július 1 előtt teljesítenek előleget. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy előleg gyanánt az ellenérték 100%-a is teljesíthető pénzügyileg. Tehát amennyiben az ellenérték teljes összegét előlegként rendezik az adókulcsváltozást megelőzően, úgy az alacsonyabb adómérték (20%-os áfa-kulcs) szerint állapítható meg az adókötelezettség. Itt megjegyezzük, hogy általános forgalmi adó szempontból az előleg és az előre fizetés nem egyenértékű kategóriák. Az előleghez kapcsolódóan akkor keletezik adófizetési kötelezettség az értékesítő oldalán amennyiben arról a felek megállapodtak és pénzügyileg is rendezésre került. Amennyiben a felek, az ügyletek természetére tekintettel határozott időszakra szóló elszámolásban kívánnak megállapodni, úgy előnyös lehet olyan időszakot definiálni, amely június 30-ával bezárólag lezárul, így az ügylet a régi áfa-kulcs szerint adózhat. Ez az eljárás szükségessé teheti az érvényben lévő szerződések módosítását. Továbbá folyamatos teljesítésű ügyletek és határozott időszakra szóló elszámolás esetén érdemes megfontolni az időszakhoz kacsolódó fizetési határidőt korábbi időpontra, július 1-e előtti időszakra, hozni. Ennek eredményeképpen az ügylet még az adómérték változása előtt teljesül és a kedvezőbb áfa-kulcsnak megfelelően adózik. Ehhez természetesen a felek kölcsönös megállapodása, esetlegesen a fennálló szerződés módosítása szükséges. Összeállította: dr. Csátaljay Zsuzsanna 6