Nonprofit Alapítvány TÁMOP-5.6.1 A-11/3-2011-0006 Össze-Tett Erő Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb integrációs programokon keresztül
Össze-Tett Erő Elítéltek visszavezetése a társadalomba képzési és foglalkoztatási, valamint egyéb integrációs programokon keresztül TÁMOP-5.6.1 A-11/3-2011-0006 A kötet szerkesztői: Csontosné Gyergyói Ildikó a projekt szakmai vezetője Görög Mária vezető mentor, tréner Budapest 2013. 1.
A kötet szerzői: Gosztonyi Géza Görög Mária Csontosné Gyergyói Ildikó Somogyi Zsófia Borbála Nonprofit Alapítvány, Budapest 2.
Tartalom Missziónk... 5 1. fejezet A projekt megvalósítói... 7 Nonprofit Alapítvány a Projektgazda... 7 Budapesti Fegyház és Börtön a konzorciumi partner... 9 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata... 11 2. fejezet Az előkészítési időszak... 13 Nyílt napok...13 Csapatépítő tréningek...14 Néhány szó a kiválasztásról... 15 3. fejezet A megvalósítás... 17 Bizalom és jövőkép mentorálási és tréning tapasztalatok...17 Börtönélet és szabadulás pszichológus szemmel...21 Csoportos kapcsolati tőke tanácsadás...23 Csoportos agressziókezelési tanácsadás... 24 Informatikai tanácsadás...25 Böri klub... 26 4. fejezet Összegzés...29 Eredmények számokban... 29 Mellékletek... 30 Sajtótükör...32 Visszailleszkedés a való világba... 32 A kapcsolat szerepe a bűnelkövetők (re)integrációjában...37 Hétköznapi vetületek...39 3.
4.
Missziónk Intenzív utógondozás A bűnözés visszaszorításának leghatékonyabb módja a megelőzés, illetve a bűnismétlés megelőzése. A tapasztalatok szerint a szabadságukban korlátozott elítéltek/növendékek szívesen kérik az utógondozó támogatását, de szabadulásuk/elbocsátásuk után erre jellemzően a kontrolltól való félelmük miatt nem tartanak igényt. Így a szabadulásukat követő különösen érzékeny időszakban támogatás nélkül maradnak. Az intenzív utógondozás bevezetése a beilleszkedés szempontjából döntő jelentőségű időszakban és helyzetben, azaz közvetlenül a szabadulás után adna lehetőséget a koncentrált, célzott, egyéni szükségletek mentén történő beavatkozásra. A speciális szolgáltatások biztosításával (például önkéntesek, speciális programok, csoportos foglalkozások biztosítása, álláskeresés segítése) a szabadulók motivációja felkelthető illetve fenntartható lenne, amely a visszaesés, a bűnismétlés kockázatát csökkentené. A problémaorientált egyéni segítségnyújtás szakemberek vagy kiképzett önkéntesek bevonásával a szabadulást követő időszakban növelné a társadalmi integráció esélyét, ezzel pedig elősegítené a bűnmegelőzési intézkedések hosszabb távú eredményességét. Az új módszertani elemek, a máshol már sikeresen használt felkészítő és tréningprogram az a szakmai többletet, amely eredményt jelenthetne az utógondozás vonatkozásában. A mentorok bevonása új elemmel gazdagíthatja, kiegészítheti az intenzív utógondozás területét. Az Össze-Tett Erő projektet ezen gondolatok mentén valósítottuk meg 5.
6.
A projekt megvalósítói Nonprofit Alapítvány a Projektgazda A Nonprofit Alapítvány 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy az ez időben tapasztalható alapítási láz nyomán létrejött civiltársadalmi szerveződések számára nyilvánossági fórumot teremtsen. Első lépésként olyan orgánumot hoztunk létre, mely megteremtette a szervezetek közötti kommunikáció lehetőségét. A Kurázsi című nonprofit magazin széles kör számára kínált többek között tájékozódási fórumot az aktuális pályázati lehetőségekről, támogatási forrásokról, a szervezeteket érintő jogi, gazdálkodási változásokról, a szektorral kapcsolatos statisztikákról, szociológiai mérésekről. Ezzel egy időben jött létre a Magyar Televízió alapítványok, egyesületek életét bemutató magazinja, a Civil Kurázsi. A Bayer Ilona vezetésével jelentkező műsor rendre Alapítványunk helyiségeiből jelentkezett, munkatársaink szakmai háttérként segítették a műsor létrejöttét. 1996-ban az Alapítvány újabb lap kiadásába kezdett. A Flaszter c. lap árusításával bekapcsolódva a világ jól működő utca-lap hálózatába a vállalkozó hajléktalanok munkaalkalomhoz, és ezzel együtt jövedelemhez juthattak. A bevont hajléktalanok mentális gondozása, motiválása egyre nagyobb hangsúlyt kapott munkánkban. A szervezett csoportfoglalkozások és személyes tanácsadások következtében megnőtt az árusok önbizalma, teljesítménye, ezzel együtt eredményességük. Ezen sikereken felbuzdulva 2001-től újabb szolgáltatással álltunk a hajléktalanok rendelkezésére. A munkaerő-piacon hátránnyal induló emberek számára kidolgoztuk és akkreditáltattuk Állás-Pont Kulcsképességfejlesztő és Munkaorientációs Programunkat. A résztvevőknek a 60 órás személyiségfejlesztő és munkaorientációs tréningen túl lehetőséget biztosítunk arra is, hogy az elnyert támogatásoktól függően az Alapítvány 7.
Nonprofit Alapítvány Össze-Tett Erő A projekt megvalósítói Álláskereső Klubjában ingyenesen telefonáljanak, fénymásoljanak, használják a számítógépet, internetet az álláskereséshez. Az Alapítvány munkatársai személyes segítséget nyújtanak kísérőleveleik, fényképeik, önéletrajzuk elkészítésében, továbbításában. Külső pszichológus, pszichiáter és munkaorientációs szakértőink egyéni és csoportos tanácsadások formájában támogatják az egyéni szociális munkát. 2010-ben Alapítványunk intézményi FAT akkreditációt szerzett és további kompetencia és képességfejlesztő programelemekkel bővítettük munkaorientációs programunkat, annak érdekében, hogy az ügyfélkörünkben megforduló munkanélküliek sikeres álláskeresését még inkább elősegítsük. Többszöri HEFOP 2.3.2.-es és TÁMOP 1.4.1-es foglalkoztatási programjainkba összesen 231 különféle okokból hátrányos helyzetű álláskeresőt sikerült bevonnunk. Programunk eredményességét igazolja, hogy közülük 80% körül volt az elhelyezkedők, és 60% felett a munkájukat legalább 4 hónapig meg is tartók aránya. Akkreditált felnőttképző intézményként célként tűztük ki programunk minél szélesebb körben történő megismertetését. Ezért Állás-Pont programunkat kidolgoztuk és akkreditáltattuk szociális szakemberek számára is. HEFOP 2.2.1-es programok főpályázóként és konzorciumi partnerként is megkezdtük e képzési tematika oktatását más segítő szervezetekben dolgozó szakemberek körében, az eredmények multiplikálódó növelése érdekében. 2009-től a FICE Magyarországi Egyesületével együttműködve tovább bővítettük ügyfélkörünket a gyermekvédelmi gondoskodásban utógondozottként élő fiatalokkal. TÁMOP 5.3.1-es programunk megvalósítása során célunk, a fiatalok felkészítése a sikeres, önálló életre, a megfelelő szakma kiválasztása, illetve álláshely felkutatása volt. A Nonprofit Alapítvány 2001. óta foglalkozik hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci re-integrációjával. A szociális munka eszköztárával kibővített munkaorientációs, illetve a sikeres álláskereséshez szükséges kulcsképességeket, és kompetenciákat fejlesztő, akkreditált programjaival a szervezet kezdetben kizárólag az összetett hátrányokkal küzdő hajléktalan embereket támogatta. Az Alapítvány irodájában működő Állás-Pont Munkaorientációs Központ szolgáltatásait évente átlagosan 500 hátrányos helyzetű ügyfél veszi igénybe. A képzési tevékenységünk fejlesztésével a programunk módszertanát - a 30 órás szociális szakemberek számára akkreditált tréningünk megvalósítása során - egyre többen sajátíthatták el. A tréningeink felől érdeklődés jelentkezett többek között a családsegítő szolgálatok, a TISZk-ek, a gyermekotthonok, javítóintézetek, valamint pártfogó felügyelői szolgálatok felől is. Mivel fejlesztési terveink között első helyen munkaorientációs programunk minél szélesebb körben való terjesztése szerepel, így, amint megfelelő partnert találunk, igyekszünk céljainkat, szolgáltatásainkat összhangba hozva támogatott ügyfeleink körét tovább bővíteni. Így történt ez TÁ- MOP 5.3.1-es programunk keretében is, ahol a Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE) Magyarországi Egyesületével összefogva a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerében utógondozottként élő fiatalok sikeres, önálló életvitelének támogatásával igyekeztük megelőzni, hogy az állami gondozásból kikerülő fiatal hajléktalanok száma tovább növekedjen. Össze-Tett Erő elnevezésű projektünk révén azoknak a bűnelkövető 18-35 éves fiataloknak a sikeres társadalmi integrációját szeretnénk elősegíteni, akiket szociális hátrányaik, helyzetük, viselkedési problémáik megakadályozzák abban, hogy támogatás nélkül sikeresen menedzseljék életüket, képzésben vegyenek részt, megfelelő bejelentett munkát találjanak, illetve azt minél tovább megtartsák. 8.
Nonprofit Alapítvány Össze-Tett Erő A projekt megvalósítói Budapesti Fegyház és Börtön konzorciumi partner A Budapesti Fegyház és Börtön a magyar büntetés-végrehajtás emblematikus intézete. Több mint százéves múltja, a történelmi eseményekben játszott szerepe, jellegzetes épületei, területe, és nem utolsósorban a fogvatartotti állomány nagysága és összetétele miatt helye megkerülhetetlen a hazai börtönügy történetében. A Gyűjtő igazi intézmény, amelyről még az is hallott, aki sohasem került összeütközésbe a törvénnyel, fogalom, ami generációk számára mást és mást jelent. Egy olyan börtön, amire az emberek napjainkban is kíváncsiak. A Budapesti Fegyház és Börtönnel akárcsak a többi bv. intézettel kapcsolatban számtalan vélemény, előítélet, tévhit fogalmazódik meg a köztudatban, gyakran valós ismeretek nélkül. A börtön a legtöbb ember számára egy misztikus, ismeretlen világ, amely a külvilágtól elzártan sajátos és a kívülállók számára gyakran érthetetlen szabályrendszer szerint működik. Az intézet története A Budapesti Fegyház és Börtön több mint százéves múltra tekinthet vissza. A Székesfőváros által adományozott telken Wágner Gyula építész tervei alapján kezdték meg az építési munkálatokat 1894-ben. Az építészt az utókor az igazságügyi épületek specialistájaként tartja számon, hiszen számtalan törvénykezési palota (pl.: szabadkai, szekszárdi, debreceni, stb.), illetve több börtön (pl.: szegedi Csillag, Mosonyi utcai Toloncház, nagyenyedi Fegyház) épült tervei alapján. A közel héthektárnyi területen fekvő, 800 fő befogadására alkalmas épületegyüttest 1896. október 27-én adták át rendeltetésének Királyi Országos Gyűjtőfogház néven. Innen ered, hogy a pesti szleng és a börtönzsargon a mindenkori hivatalos elnevezéssel szemben a kezdetektől napjainkig csak Gyűjtő néven emlegeti intézetünket. A börtön megépítése kereken négymillió koronába került, jelképezve azt, hogy a millenniumi aranykorszak nagy építkezései során nem feledkeztek meg a társadalom 9.
Nonprofit Alapítvány Össze-Tett Erő A projekt megvalósítói egyetlen rétegéről sem. Az intézményt építészeti, épületgépészeti szempontból sokáig Európa legmodernebb börtönei között tartották nyilván. A tervek tartalmazták a kor számos technikai újdonságát és a nyugat-európai, illetve észak-amerikai börtönépítészeti tapasztalatokat egyaránt. A történelmi épületegyüttes egyedi jellemzője a két teljesen azonos külső és belső elrendezésű, alaprajzában háromágú, egyenlő szárnyú csillagot formázó építészeti megoldás volt. A kor fővárosi viszonyait messze meghaladva az épületekben központi fűtés, saját áramfejlesztő telepről villanyvilágítás, az udvaron pedig két úszómedence is volt. Sajnos utóbbiak a többször végrehajtott átépítés, bővítés során eltűntek. Megjegyzendő, hogy az 1896-os átadással egy időben kezdte meg működését az intézetterületén létrehozott Országos Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet is, melynek tevékenysége napjainkig összeforr az intézettel. Hivatalos elnevezése jelenleg: Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet. Az intézet tervezése, építése során a fő hangsúlyt az egyszemélyes elhelyezés alkalmazására fektették, azonban az átadás után alig egy évvel az itt elhelyezett fogvatartottak létszáma már jelentősen meghaladta a férőhelyek számát. A zsúfoltság, mint jelenség napjainkig végigkíséri az intézet történetét. A Gyűjtőfogház nevével ellentétben már működésének kezdetekor a korabeli hatályos törvénynek, a Csemegi-kódexnek megfelelően háromfokozatú (fegyház, börtön, fogház) büntetés-végrehajtási intézet volt. A fegyház és börtön részleg 600magánzárkát, a fogház rész (az ún. Kisfogház) 68 magánzárkát és 156 közös zárkát foglalt magába. Külön kell szólni az előzőekben említett Kisfogház épületéről, történetéről. Az eredetileg fogházas elítéltek elhelyezésére szánt kétemeletes különálló épület az intézet fennállása alatt többnyire politikai foglyok befogadására szolgált. Az intézet legszomorúbb évei az 1956-63 közötti időszak, amikor is az 1956-os forradalom és szabadságharc elítéltjei kerülnek az épületbe, és itt kerül sor számtalan esetben a halálos ítélet végrehajtására is. Emléküket az épület földszinti részén és udvarán kialakított Emlékhely őrzi. Az eltelt több mint száz év alatt természetesen több alkalommal sor került a történelmi épületegyüttes átalakítására, bővítésére. Ezek a változások egyrészt a munkáltatási területek bővítését, másrészt új férőhelyek építését jelentették. A legutolsó említésre érdemes időpont 1989, amikor átadásra került a Palikertnek nevezett területen egy panel-technológiával épült új elhelyezési körlet, a B objektum. fogvatartottaknak is biztosít helyet. Az eltelt több mint száz év alatt természetesen több alkalommal sor került a történelmi épületegyüttes átalakítására, bővítésére. Ezek a változások egyrészt a munkáltatási területek bővítését, másrészt új férőhelyek építését jelentették. A legutolsó említésre érdemes időpont1989, amikor átadásra került egy panel-technológiával épült új elhelyezési körlet, a B objektum. Napjainkban az intézet 953 fő befogadására alkalmas, de jelenleg 1369 fő a fogvatartotti létszám, melyből 259 fő előzetes letartóztatásban van. A büntetés-végrehajtásnak a szabadságvesztés céljának elérése érdekében feladatának tekinti a fogvatartottak nevelését, ezen belül az önbecsülésük és felelősségérzetük fenntartását, fejlesztését, a társadalmi hasznosság tudatának kialakítását, szabadulásuk után a társadalom integrációs esélyeinek növelését. A nevelési folyamat magában foglalja az elítélt személyiségének a megismerését, megfelelő foglalkoztatását és önképzését, a rehabilitációs és a szabadidőprogramok szervezését, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatását. Az elítéltek munkáltatása a szabadságvesztés végrehajtásának fontos része. Célja az, hogy elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulása után a társadalomba beilleszkedjék. Az elítéltek szakképzését és továbbképzését elsősorban azokban a szakmákban kell megszervezni, amelyek elősegíthetik a szabadulás után a társadalom életébe való beilleszkedést. Az elítélt a szakképzésbe és a továbbképzésbe a kérelme alapján vonható be, azt a befogadási bizottság bírálja el. A kérelem alapján megkezdett szakképzésben és továbbképzésben az elítélt részvétele kötelező. Az elítéltek részére szakképzést és továbbképzést a munkáltató, az intézet, vagy jogszabály által arra felhatalmazott egyéb szerv, illetve magánszemély külön-külön vagy együttesen is szervezhet. A foglalkoztatás keretében a bv. szervezet biztosítjaaz alapfokú iskolai oktatást; a szakirányú képzést; a munkáltatást;a terápiás foglalkoztatást; a művelődési, a szabadidős, a sport, továbbá a személyiségfejlesztő és gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel lehetőségét. Feladataink Ahogy már említettük, az intézet tervezése, építése során a fő hangsúlyt az egyszemélyes elhelyezés alkalmazására fektették, azonban az átadás után alig egy évvel az itt elhelyezett fogvatartottak létszáma már jelentősen meghaladta a férőhelyek számát. A zsúfoltság, mint jelenség napjainkig végigkíséri az intézet történetét. A Budapesti Fegyház és Börtön a kezdetektől három fokozatú (fegyház, börtön, fogház) büntetés-végrehajtási intézet volt, 2009. szeptemberétől a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet II-es objektumának időszakos bezárását követően az intézet előzetesen letartóztatott 10.
Nonprofit Alapítvány Össze-Tett Erő A projekt megvalósítói Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) A 2003. július 1-jei intézményi reform során létrehozott Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy szervezetbe integrálta a 70-es évek óta külön rendszerben működő, a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és közvetítő szerepet lásson el az elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között, ezáltal csökkentve a bűnismétlés veszélyét és fokozva az elkövető társadalmi reintegrációjának esélyét. A pártfogó felügyelettel megerősített büntetőeljárásban az alternatív szankciók (például vádemelés elhalasztása, felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, próbára bocsátás) alkalmazása hosszú távon lehetővé teszi a börtönnépesség csökkenését. A Szolgálat célja emellett a sértetti érdekeket is figyelembe vevő helyreállító igazságszolgáltatási eszközök minél szélesebb körű alkalmazása, amellyel hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekménnyel okozott károk mérséklődjenek. 2011. január 1. óta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai felügyeletét országos hatáskörben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látja el, a pártfogó felügyelői feladatokat pedig a megyei kormányhivatalokba integrált Igazságügyi Szolgálatok végzik. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat számos feladatot lát el, többek között: környezettanulmányt és pártfogó felügyelői véleményt készít az ügyészségi és bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében (Évente átlagosan 15.000 környezettanulmány, és 3.000 pártfogó felügyelői vélemény készítése a büntetőeljárásban érintett személy életviszonyairól, környezetéről, társas kapcsolatairól, valamint az ezekben rejlő kriminogén faktorokról); büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységet, mediációt végez (Évente átlagosan 3.500 ügyben a bűncselekményt elkövető és a sértett mediáción történő személyes találkozásának, a történtek érzelmi feldolgozásának, a konfliktus rendezésének és a jóvátétel kérdésében történő megállapodásuknak az elősegítése, valamint a megállapodás betartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok); az alternatív büntetések végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (Évente mintegy 40.000 ügyben a pártfogó felügyelet alatt állók kontrollja és támogatása a jogkövető magatartás folytatása, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok megszüntetése érdekében); a közérdekű munka büntetés végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése (Átlagosan 22.000 folyamatban lévő ügyben, a bíróság ítéletében kiszabott büntetés alapján a bűncselekményt elkövető közérdekű, ingyenes munkavégzésének megszervezése és felügyelete); a szabadulás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, szabadulás után önkéntesen igénybe vehető utógondozás (Évente átlagosan 3.000 ügyben segítség nyújtása a szabadságvesztésből szabadulónak és esetenként a családjának a volt fogvatartott sikeres társadalmi visszailleszkedésének elősegítése érdekében). 11.
12.
Az előkészítési időszak Nyílt napok A projekt szakmai megvalósítói úgy döntöttek, hogy az Össze-Tett Erő program ügyfélköre kiválasztásának metódusát úgynevezett nyílt nap keretében egyeztetik. A megbeszéléseken megállapodtunk abban, hogy az önkéntesen jelentkező potenciális ügyfelek közül milyen objektív, ill. szubjektív paraméterek mentén választjuk ki a projekt részvevőit. Az objektív paramétereket már a pályázati kiírás is rögzítette. Potenciálisan azon 18-35 év közöttiek kerülhettek be az ügyfélkörbe, akik a Budapesti Fegyház és Börtönből a bevonást követően mintegy 3-4 hónap után Budapestre, vagy a Közép-Magyarországi régióba szabadulnak, illetve a fogvatartottakhoz hasonlóan a pártfogó felügyelet alatt állók esetében is érvényes volt az életkori megkötés, valamint a rendszeres kapcsolttartás fenntartása érdekében az ő vonatkozásukba is elvárás volt a budapesti, esetleg Budapest környéki lakcím, ill. tartózkodás. A kiválasztás szubjektív szempontjainak listába állítása már jóval nehezebb feladat volt. Egyetértettünk abban, hogy minden esetben vizsgálnunk kell a potenciális ügyfél motiváltságát, az érdeklődés meglétét a program nyújtotta szolgáltatások iránt. A pályázati dokumentáció úgy határozta mg, hogy 30 fogvatartottat, valamint 30 pártfogás alatt álló ügyfelet vonunk be. (A tényszámok eltérnek a tervezettől, mert feltételezve az esetleges lemorzsolódást a két büntetés-végrehajtásból szabadult csoport létszáma 33 fő lett, míg a pártfogó felügyelet alatt állókból toborzott két csoport 31 főt számlál. Így az bevontak teljes köre 64 fő.) A projekt konzorciumi partnerénél, a Budapesti Fegyház és Börtönben 2012. 06. 27-én került sor a nyílt nap megrendezésére, ahol a projekt 13.
Nonprofit Alapítvány Össze-Tett Erő Az előkészítési időszak részleteinek egyeztetésén túl, mód nyílt az intézmény történetének megismerésére, az objektumok bejárására. Az eseményen többek között természetesen részt vettek azok a munkatársak, akik a projekt megvalósításában szerepet kaptak: Gombos Róbert gazdasági vezető, kapcsolattartó Peremicki Mónika készletgazdálkodási csoportvezető, kapcsolattartó Nyima Tamás intézményparancsnok-helyettes, mentor Vörös Erzsébet csoportvezető, mentor Bajzáth Enikő - büntetés-végrehajtási nevelő Kleinné Galambos Ilona - büntetés-végrehajtási nevelő Kóróczki Tamás - körletfelügyelő Farkas Norbert - büntetés-végrehajtási felügyelő Második alkalommal nyílt napra 2012. 10. 3-án került sor 39 fő részvételével az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata (1088 Budapest, Szentkirályi u. 8) épületében, ahol két csoportban, mind a Fiatalkorú-, mind a Felnőtt korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya munkatársai számár tartottunk tájékoztatót, illetve kértük közreműködésüket, segítségüket az ügyfelek tájékoztatásában, kiválasztásában, a már taglalt paraméterek mentén. Csapatépítő tréning A debreceni székhelyű Humán Fejlesztők Kollégiuma munkatársai 28 óra időtartamú csapépítő tréningen teremtettek alkalmat ara, hogy a programot megvalósító szervezetek, ill. azok munkatársai között mind hatékonyabb együttműködés alakuljon ki, növelendő az együtt végzett munka eredményességét, hatékonyságát. A továbbképzésen való részvételről tizenöt fő kapott igazolást. Nonprofit Alapítvány Budapesti Fegyház és Börtön Réz Mihályné - projektvezető Csatári Marianna pénzügyi vezető Csontosné Gyergyói Ildikó szakmai vezető, mentor, tréner Görög Mária vezető mentor, tréner Somogyi Zsófia - mentor Kenderessy Attila - szakmai asszisztens Mák Balázs informatikai tanácsadó Gombos Róbert gazdasági vezető, kapcsolattartó Peremicki Mónika készletgazdálkodási csoportvezető, kapcsolattartó Nyima Tamás intézményparancsnok-helyettes, mentor Vörös Erzsébet csoportvezető, mentor Bajzáth Enikő - büntetés-végrehajtási nevelő Kleinné Galambos Ilona - büntetés-végrehajtási nevelő Kóróczki Tamás - körletfelügyelő Farkas Norbert - büntetés-végrehajtási felügyelő 14.
Nonprofit Alapítvány Össze-Tett Erő Az előkészítési időszak Néhány szó a kiválasztásról A program előkészítés egyik legfontosabb elme a csoportok résztvevőinek megfelelő kiválasztása volt. Ebben Budapesti Fegyház és Börtönben dolgozó partnereinknek és a partnerként működő pártfogóknak jutott nagy szerepük. A projektben 2 x 15 fő 18 35 év közötti az adott pillanatban börtönben tartózkodó és szabadulás előtt álló, valamint 2 x 15 fő Pest megyében élő, pártfogói felügyelet alatt fiatalt álló kerestünk, akik megismerve az Össze-Tett Erő program lehetőségeit, saját elhatározásukból vállalják velünk az együttműködést annak érdekében, hogy olyan készségekre és tudásra tegyenek szert, melyek elősegítik visszailleszkedésüket a normális, bűnmentes életbe. Első lépésként közösen meghatároztuk azokat a paramétereket, melyeket a program résztvevőinek teljesíteniük kellet, s elkészítettük azokat az információs anyagokat és belépési csomagot, melyekkel partnereink saját közegükben börtönben, illetve a hozzájuk járó pártfogoltak körében kiszűrhették a program potenciális résztvevőit, és elláthatták őket a szükséges információval, hogy megfontolt döntést tudjanak hozni a programba való bekerülésükről. Elkészítettünk a célcsoport tagjainak szóló szórólapokat, melyekben röviden tájékoztattuk a potenciális célcsoportok tagjait a projekt tartalmáról és lehetőségeiről. (Lásd a Mellékletben) Minthogy a szórólap célja kizárólag a figyelemfelkeltése és az információátadás volt, így arra számítottunk, hogy az elítéltekkel foglalkozó csoportokban kb. minden 3-4. információ, a pártfogói felügyelet alatt álló csoportok összeállításához kb. minden 15 20. információ ér célba, vagyis jut el olyan emberhez, aki nemcsak megfelel az általunk támasztott paramétereknek, hanem valós szándéka egy új életforma, gondolkodásmód elsajátítása, és önként vállalja a programmal járó kötelezettségeket is. Amit kínáltunk számukra: - elsajátítják, miként válhat sikeres munkavállalóvá; - egy személyes segítőt kapnak, aki hat hónapig személyes tanácsadással, kapcsolattartással támogatja a munkaerő piaci visszailleszkedésüket; - jogi, életviteli, pénzügyi, agressziókezelési, kapcsolati, addiktológiai, életmód és informatikai tanácsadáson vehetnek rész - csoportos és akár egyéni formában is -, ami segít hétköznapi helyzetek megoldásában is. Ennek megfelelően az információs szóróanyagok szétosztást követően elkezdtük a személyes beszélgetéseket és felméréseket azokkal, akik jelentkeztek a programra. Felmértük, hogy valóban megfelelnek-e az általunk támasztott feltételeknek, a beszélgetés során felmértük, hogy valóban rendelkezik-e a szükséges kitartással és elhatározással ahhoz, hogy végigcsinálja a programot, és megküzdjön a közben felmerülő nehézségekkel, illetve megválaszoltuk a jelentkezők kérdéseit, melyek a tájékoztatás során felmerültek, hogy valóban felelős döntést tudjanak hozni egy következő megbeszélt időpontra. Tapasztalatunk szerint azoknak a fiataloknak 90 %-a, akik az információs anyag elolvasása után megkerestek bennünket, valóban komolyan gondolta a részvételi szándékát, így megalapozottnak látjuk azt az előzetes elképzelésünket, hogy az önkéntes jelentkezés lesz a legfontosabb szűrő, hiszen ez már feltételezett egy előzetes döntést és aktív lépést a változás irányba. 15.
16.
A megvalósítás Bizalom és jövőkép Tréning és mentorlási tapasztalatok Nem egyszerű a helyzete annak, aki munkát keres, hát még annak, aki úgy keres munkát, kezd új életet, hogy esélye sincs arra, hogy belátható időn belül erkölcsi bizonyítványt kapjon, személyes kapcsolatai megfogytak, vagy éppen többségében nem munka világában vannak, végzettsége alacsony, meg kell küzdenie az előítéletekkel, esetleg még roma származású is, talán nem rendelkezik semmilyen családi háttérrel. Ezekkel a lehetőségekkel és ilyen sajátosságokkal és háttérrel rendelkeztek azok az ügyfeleink, akikkel az Össz-Tett Erő projektben együttdolgoztunk. A program a 4 csoportban 2 csoport büntetését töltő és frissen szabaduló fiatal férfi, 2 csoport már szabadult, ám pártfogói felügyelet alatt álló fiatal férfiak és nők - 64 ember életének lettünk részesei, és segítettük, követtük fejlődésüket és változásaikat. Az indulás A kezdeti ismerkedést követő beszélgetésekből már élesen kirajzolódott az a különbség, ami a 2 célcsoport tagjait jellemezte. A még elítélt státusú klienseink bezártságukból fakadóan -, egyfajta ideálképpel rendelkeztek a szabadulás utáni életükről, és sokkal több idealizált elképzelésük, sokkal kevesebb félelmük volt a jövőt illetően, mint azoknak a társaiknak, akikkel mi már akkor találkoztunk, mikor egy vagy több hónapot már kint töltöttek, szembesültek lehetőségeikkel, a jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyokkal, és közvetlen környezetükkel. Ebből a szempontból is különbséget kellett tennünk a kétféle csoport között. Hiszen míg az egyik esetben a pozitív jövőkép kialakításának együtt kellett járnia a valós külvilági magyar viszonyok bemutatásával, a 17.
Nonprofit Alapítvány Össze-Tett Erő A megvalósítás fölösleges csalódások elkerülése érdekében úgy, hogy ezzel ne fessük az ördögöt a falra, és megmaradjon a bizakodó hozzáállás; úgy a pártfogói csoport esetében az első nehézségekkel való szembesülést, esetleges megbirkózást követő pozitív világkép megtartása és fenntartása volt az elsődleges feladat. A tréning és mentorálás sajátosságai a börtönben A legfontosabb és elsődleges feladatunk ahhoz, hogy valóban hatékony munkát tudjunk végezni a csoporttal, a csoport tagjainak egyenkénti megismerése, a csoportban elfoglalt helyük felmérése, s legfőképpen a kétoldalú bizalom kialakítása volt. Ki kellett alakítanunk egy olyan kommunikációs rendszert a csoportban, melynek során elszakadunk a börtönben szokásos alá fölérendelt kommunikációtól, s egy egyenrangú ügyfél tanácsadó kapcsolat kiépítésére helyeztük a hangsúlyt. Ez különösen fontos volt amiatt is, mert a szabadulást megelőző időszakban a külvilág egy kis szeletét hoztuk be a börtön zárt falai közé, s ezzel együtt azt a megelőlegezett tapasztalatot, mely szerint a kapun való kilépés pillanatától a társadalom, s annak tagjai elvárják a szabadulótól, hogy úgy viselkedjen, mintha mi sem történt volna vele az eltelt x hónapban, 1-15 évben. Éppen ezért olyan szerepeket és szerepfelfogásokat hoztunk be a csoportba, melyeket gyakorlatilag változtatás nélkül felhasználva tudnak majd a szabadulás után alkalmazni egy-egy állásinterjú, személyes beszélgetés megmérettetés, esetleges érdekképviselet alkalmával. Az első tréning alkalommal kialakítottuk a közös munka ezt hangsúlyosan ki is emeltük számukra szabályait, a közös, mindenki által elfogadott csoportnormákat, és elmondtuk azokat a szabályokat, melyekhez a tréningek és mentorálások alatt mi magunk ragaszkodunk. Az egyéni ismerkedésen és a múlt feltérképezésén túl minden kliensünknek felajánlottuk, hogy amennyiben nincs megelégedve az általunk választott mentorával, úgy jogában áll másik mentort választania, ami lehetőségként nagy népszerűségnek örvendett, ám egyetlen esetben sem történt valós változtatás. Az azonban többször előfordult a közös munka során, hogy a saját mentorán kívül más mentorral is kapcsolatot keresett a kliens, mondván, hogy szüksége van több szempontra a döntéseihez. A börtönben folytatott munkánk során nagy jelentősége volt annak, hogy a klienseink számára egy fix programot jelentettünk a hétköznapi életük során, amire számítottak, így különösen fontos volt számukra a pontos érkezés (hiszen már vártak minket a folyosón felsorakozva), hogy a mentorálásokra a megbeszélt időpontokban érkezzünk, így érzékeltetve velük, hogy ugyanolyan fontos számunkra egy-egy megbeszélés, valamint a tréningek pontos kezdése, mintha bármilyen más megbeszélésünkre mennénk. A helyzet sajátosságából fakadóan természetesen hiányzások csak betegség miatt fordultak elő, hiszen ha valaki jelentkezett a programra, azt automatikusan aznap a tréningre előállították. Így a munkánk során a lelkesedés szintjét a napi aktivitáson és nyitottságon tudtuk lemérni. Mivel a börtön saját zárt rendszeréhez nekünk is alkalmazkodnunk kellett, így gyakorta előfordult, hogy a kommunikációnkat a csoporttal egy fura csendőr pertu jellemezte. A közvetlen és nyitott, barátságos légkörben nagyon hamar automatikusan tegezni kezdtek bennünket (ebben nyilvánvalóan az is benne volt, hogy igyekeztek pontosan elmenni a lehetséges határokig), míg mi folyamatosan és következetesen magázódtunk velük. Ez azonban soha nem okozott semmilyen gondot a munka során, mivel egyszerű állapotként elfogadtuk a helyzetet. Éppen amiatt, hogy mi már a közeli szabadulás hírnökei is voltunk a csoport tagjai számára, s kommunikációnk is egyértelműen a külvilágra orientálódótt, s egy onnan jött személyes mentor tanácsadó funkciót töltöttünk be mellettük, nagyon sokukban egyfajta érzelmi kapcsolódás is kialakult az Alapítvány iránt, amit az is alátámaszt, hogy szabadulásukat követően sokan még akkor is megkerestek (keresnek) minket, amikor a hivatalos kapcsolatunk véget ért. Jövőkép álmok és realitások A tréning célja a csoport tagjainak egy olyan információs és kommunikációs csomag átadása, melyet olyan lelki és pszichikai felkészítés egészít ki, mely alkalmassá teszi a résztvevőket arra, hogy szabadulásukat követően képesek legyenek akár hosszútávon is egyetlen cél a 18.