NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Néphagyományőrző, természet-közeli, családokkal együttműködő óvodai program A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát. (görög költő) Őrtilos, 2018. 1
TARTALOMJEGYZÉK AZ ÓVODA ADATAI 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA 5. BEVEZETÉS 7. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA, HELYZETKÉP 8. NEVELÉSI KONCEPCIÓ, NEVELÉSFELFOGÁS 10. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 13. A NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM CÉLJA, FELADATAI 18. ALAPFELADATOK 20. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés 21. Befogadás időszaka 26. Együttlét a mindennapokban 28. Óvodai ünnepnapok 29. Egészséges életmód alakítása 33. Az egészséges óvodai környezet kialakítása 34. Egészségre nevelés, gondozás 37. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 44. Anyanyelvi nevelés és fejlesztés 44. Értelmi nevelés és fejlesztés 47. Inkluzív nevelés 48. Gyermekvédelem az óvodában 49. Az intézmény integrációs programja 54. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 57. Tehetséggondozás 64. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő ped. tev. 64. Differenciálás 65. Az óvodai IKT használatának lehetőségei 68. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 73. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában 73. JÁTÉK 76. MOZGÁS 80. AZ ESZTÉTIKAI NEVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK 83. Verselés, mesélés 83. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 86. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 90. Környezet esztétikája 92. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 93. Környezeti nevelés és néphagyomány ápolás 94. 2
Környezetvédelem 94. Környezetalakítás Munkajellegű tevékenységek 96. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS 98. A FEJLŐDÉS EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 100. KAPCSOLATRENDSZEREK SZEREPE A PROGRAMBAN 106. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 113. Szervezési, működési rend 113. A hagyományőrző szemléletű tervezés 117. Folyamatos mérés, ellenőrzés, értékelés 118. ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 122. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 125. Mellékletek: 1. Éves terv évszakonkénti lebontása 126. 2. Szakmai etikai kódex 3
AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos neve: Székhelye: 8854 Őrtilos, Rákóczi Ferenc u. 31. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény, óvoda Intézményi OM azonosító: 033957 Jogállása: Az óvoda alapító szerve: Önkormányzati intézmény Őrtilos Község Önkormányzata Székhelye: 8854 Őrtilos, Rákóczi Ferenc u.29. Alapító Okirat kelte: 2015. március 12. Az intézményirányító szerve: Őrtilos Község Önkormányzat Képviselő-testülete Az intézmény működési területe: Őrtilos település közigazgatási területe Jogszabályban meghatározott közfeladata: Óvodai nevelési feladatok ellátása Az intézmény által ellátott alaptevékenységek: Óvodai nevelés. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai. Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai. Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben. Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben. Szociális étkeztetés. A program neve: Néphagyományőrző Óvodai Program A program érvényességi ideje: 2018.december 01 2023. november 30. A program benyújtója: Németh Erika óvodavezető 4
A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA Az óvoda hatályos Alapító Okirata Jogszabályi háttér - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Jogszabályi háttér a többször módosított: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény. - 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló tv. végrehajtásáról. - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről - 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról, és annak módosításai 255/2009. (XI. 20.) MKM rendelet Óvodai nevelés országos alapprogramja 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Rendeletek - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről - A 137/1996. (VIII. 28) Kormányrendeletet módosító 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet - 2/2005. (III. 1.) OM sz. rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatása irányelveiről - 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról - 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5
- 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 30/2012. (IX. 28.) EMMI-rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről - 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 6
BEVEZETÉS Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele, s úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák, akik nem csak az egészséges kisgyermekek nevelését vállalták fel benne, hanem a sajátos nevelést igénylőkét is. Néphagyományt éltető óvodánkban a néphagyomány értékeinek átadását tűztük ki célul, melynek megvalósítását egy vegyes korcsoportos csoportban két óvó néni és egy dadus néni valósítja meg. Nevelés - felfogásunk Az általunk nevelt gyerekek nép és hazaszeretete mélyből fakadó és hiteles lesz. Az óvodáskorú gyermekeknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen és ez által hiteles és követendő mintákat kapjon. A régi idők emberének életét meghatározta a család és a természet szeretete. A hagyományőrzéssel nem a régi időket akarjuk visszahozni, hanem megmenteni belőle azt, ami érték. Az értékek megőrzésén túl, átadni, újra élővé szeretnénk tenni őket. Mert ezek az értékek mai világunkban is követendők és ezeknek az értékeknek a hiányát érezzük legjobban. Óvodai nevelésünk célja az is, hogy óvodásaink nyitott, család-, haza- és természetszerető felnőttekké váljanak. A gyerekeken keresztül a szülők érdeklődését is ráirányítjuk a hagyományőrzésre, így a családokkal együttműködve hatékonyabban érhetjük el céljainkat. Pedagógiai programunk megvalósítása során előítéletek nélkül - a néphagyomány éltetéssel, a gyermekeknek örömteli, játékos élményeket, szüleiknek értékteremtésre serkentő közös együttléteket kívánunk nyújtani. A mi feladatunk, hogy ez a kapcsolat minél mélyebb, eredményesebb, gyümölcsözőbb legyen a gyermekek érdekében. MOTTÓNK: Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át, tenyérből tenyéren, testtel a testhez érve, zöldellő búzacsíra fölé hajolva, vagy épp az ünnepi gyertyát gyújtva csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd neki, tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van. (Gabnai Katalin) 7
ÓVODÁNK BEMUTATÁSA, HELYZETKÉP Őrtilos Somogy megye délnyugati csücskében a Dráva folyótól mintegy 2 km-re található kisközség, amely a Duna-Dráva Nemzeti Park környezet és természetvédelmi területén helyezkedik el. A falu lakosainak száma 700 fő, ebből kb. 200-an a településhez tartozó településrészben, Szentmihály-hegyen élnek. Az onnan bejáró gyermekeket a falugondnok hozza és viszi kis-busszal. Az intézményünket igénybe vevő családok többsége átlagos vagy az alatti jövedelmi viszonyok között él, sajnos közülük egyre többnek a szociokulturális helyzete kedvezőtlen. Óvodánkban hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket is nevelünk. A társintézmények, a pedagógiai szakszolgálat, a gyermekvédelem és az egészségügyi intézmény munkatársaival kapcsolatban állunk, szükség esetén együttműködünk. Óvodánk, mint önálló intézményegység a falu fő utcáján, központi helyen, csendes, zöld övezetben található meg. 1902-ben épült, l968-ban felújított s 1982-óta óta az üresen álló iskolaépületében működik. Főző konyhával s a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik, mely nem csak az óvodásokat, hanem a község szociálisan rászoruló embereit is ellátja ebéddel. Az étrend kiválasztásánál, fontos szempontnak tartjuk, hogy az ételek adalékanyag mentes alapanyagokból készüljenek. Háromszori étkezést biztosítunk. Kis településünk egyetlen nevelési intézménye az óvoda, felvállalva ez által is a jelentős közösségformáló szerepet. Az óvoda épülete és udvara megfelelő környezetet biztosít a jellemzően 20-30 közötti gyermeklétszám fogadására és óvodai életének biztosítására. A fenntartó és szülők közösségének folyamatos támogatása jellemezte eddigi működésünket. Közös cél és akarat, hogy gyermekeink köré minél ideálisabb feltételeket teremtsünk. Az egy osztatlan csoporttal működő óvoda csoportszobája, öltözője, mosdója jól felszerelt. Az épület utcafronton áll három utcára néző ablakkal, kellemes színre festve. Az épület végében hatalmas fedetlen terasz körben fakerítéssel, udvari feljáróval és kihajtható napfénytetővel van felszerelve a szükséges árnyékolás megoldására. A homlokzat és a kerítés felújítása 2007 április végén került átadásra, így a régi épület teljesen megszépült. Tágas udvarunk a nagy árnyékot adó fák alatt előkertből és játszórészből áll. Az előkert pihenő és díszítő funkciójával szolgálja az esztétikai és környezeti nevelést, a játszórész szilárd burkolattal és füves területtel alkalmas a szabadban töltött tevékenységek gyakorlására. Az udvarban a hatályos szabvány előírásainak megfelelően épített játékok, és mobil játékeszközök találhatóak. Homokozó, baba-ház, csúszda, mászókák, hinták, trambulin, autók, kerékpárok, az udvarba épített állandó játékok. Játékeszközeinket folyamatosan bővítjük, illetve a régieket felújítjuk, átalakítjuk. 8
A gyermekek részére kis konyhakertet alakítottunk ki, ahol a gyerekek ültetik, gondozzák és szüretelik a zöldségeket. Nagy hangsúlyt fektetünk mindennap, a szezonális gyümölcs és zöldség fogyasztásra. A mesterségesen kialakított tavunk udvarunk éke, mellyel az állatok szeretetére, gondozására, óvására helyezünk nagy hangsúlyt. Nevelőtestületünk meglátása az, hogy a régi népszokásokból keveset közvetít a család, ezért a feladat az óvodára hárul. Éppen ezért óvodánk kiemelt nevelési területe a néphagyományőrző, természet közeli, környezetvédelmi nevelés megalapozása. Az óvodai élet egész időtartama alatt jelen van, minden területét áthatja, a játékot, a munkát, a tanulást egyaránt. Ennek szellemében díszítjük, szépítjük, tartjuk tisztán, rendben a csoportszobánkat, öltözőt, az udvart, a veteményeskertet. Nagy kirándulásokat teszünk a környéken, szőlőskerteknél minden évszakban, összehasonlítva a jelent, az előzőekben látottakkal. Az óvodai környezetvédelmi nevelés csak a család támogatásával, együttműködésével biztosíthatja a jövő nemzedékének környezetszerető- és védő szemléletének megalapozását. Természetesen nemcsak ezen a területen kell együtt munkálkodnunk a családokkal a gyermekek fejlődése érdekében, hanem az óvodai élet minden más tevékenységi formájában is. Programunk elnevezését a kuckó melegségét igyekszünk az óvodai élet minden tevékenységformájánál előtérbe helyezni. A hagyományőrzést jelképező ablakunkból a szeretettel körülvett kisgyermek nem csak kitekint a világra, hanem a nyitott ablakon keresztül bármikor be is kukkanthat. Szent kincs a gyermek teste- lelke, szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó, erős legyen. (Szemlér Ferenc) 9
NEVELÉSI KONCEPCIÓ, NEVELÉSFELFOGÁS A néphagyományőrző nevelési program elkötelezettséget vállal a magyar óvodai nevelés időtálló értékeiért és hagyományaiért. Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes emberi értékek eszmei értékek erkölcsi - és interperszonális magatartási értékek Kulturális értékek Humanizmus az én tisztelete a kultúra iránti érzékenység demokratizmus a másság elfogadása a hagyomány tisztelete nyitottság, őszinteség, a természetes környezet szeretet védelme az ember és környezet az udvariasság harmóniája a család, a haza tisztelete, szeretete az élet tisztelete felelősségtudat Meggyőződésünk, hogy az óvodás korú gyereknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és ezáltal hiteles, követendő mintákat kapjon. A gyerek, családtagjaival, társaival olyan külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket él át, amelyek otthonához, szülőföldjéhez kötik, életre szóló útravalót kap. Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. A program az óvodáskorra egyedülállóan jellemző érzelmi fogékonyságra és sajátos aktivitásra alapoz. A gyerek játéka, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhető a néphagyomány-ápolással, a természetszeretettel. Mindez alkalmanként kiegészül a család aktív közreműködésével. Néphagyománynak nevezzük Azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben az emberiség megmaradásának egyik legfontosabb feltétele volt, amely kényszerítette eleinket egymás szájáról lesni a szót, egymás kezét figyelve megtanulni a mozdulatot, hagyománynak, idegen szóval tradíciónak nevezzük. (Kósa, Szemerkényi, 1975). Meggyőződésünk, hogy a kisgyermekkorban a cselekvéssel szerzett tapasztalatok, érzelem dús élmények hatnak a felnövekvő egyén cselekedeteire. Ismeretei bővülésével később érti meg, dolgozza fel, amit kapott és közben van hova visszakapcsolnia azokat. Erkölcsi, esztétikai értékrendszere kialakul, a szükségletek további cselekvésre késztetik. Felnőtt korában a néphagyomány-ápolás igénye, mármint magasabb rendű szükséglet jelenik meg. 10
Hitvallásunk, meggyőződésünk fontos eleme az is, hogy az ünnepelni tudás képességének alakítását a néphagyomány-ápolás, a természet és a társak szeretetére nevelés elősegíti. A gyerek évről-évre örömmel vesz részt a jeles napokat megelőző közös készülődésekben, számára az ünnepnap a várva várt nap. Ha az ünnep napján a gyereket körülvevő felnőttek magatartása, és a környezet jelzései (ünnepi jelképek) hitelesek, a naphoz kapcsolódó közös élmények a gyerekben mély érzelmi nyomokat hagynak. Átérzik az ünnepnapok másság -át, a bensőséges összetartozás élményét, alapozódik az ünnepelni tudás képessége. Ezek a gyermeki élmények hatnak a családok szemléletmódjára, az óvoda megteremtheti a családokkal való együttműködés sajátos formáit. Életrend. A néphagyományőrző szemléletű nevelés nem csak a népművészet értékeinek megőrzésére vállalkozik. A népi kultúra más területein, a népi életmód mindennapjaiban is fellelhetők azok az értékek, amelyek újra felhasználásra alkalmasak. Ez egy olyan komplex nevelési rendszerben valósul meg, amelynek feltétele a gyerek életkori sajátosságainak megfelelő optimális környezet. A programban az optimális környezet - a tárgyi és személyi feltételeken túl - egy gyermekközpontú életrendet jelent. Az életrend elemei egymással kölcsönhatásban állnak: - a rugalmas, integrált napirend, - a családias, vegyes életkorú gyerekcsoport, - a differenciált bánásmód, - az érző, alkotó nevelőtestület, - a nevelésben együttműködő családi-óvodai közösség. Ebben az életrendben a gyerek központi tevékenységformája a játék. A gyerek a játék által fejlődik és fejleszthető, amit a néphagyományőrző program gazdag eszköz és hatásrendszere teljesít ki. Az életrend elemei egymással kölcsönkapcsolatban állnak, amint azt az ábrán közölt vázlat is mutatja. 11
A játék szerepe a programban. A játék a gyerek legkomolyabb tevékenysége ezzel a Montaigene-i gondolattal azonosulunk. Ezt valljuk és megteremtjük a gyereket éltető szabad Néphagyományőrző Óvodai Program Koncepció játék sajátos feltételrendszerét. A hagyományos értelemben vett játék tartalmát a néphagyomány-ápolás tevékenységei, eszközei gazdagítják. A hagyományőrzés leginkább a játékban jelenik meg. Ezzel növekszik a gyermek, választási lehetősége, és a személyiség fejlődésének, fejlesztésének új távlatai bontakoznak ki. A tanulás értelmezése. A játék folyamatában történik a műveltségtartalmak közvetítése, elsajátítása is. A néphagyományőrző tevékenységrendszer sajátos érzelmi hatást és sajátos aktivitást teremt. Ez az összetett hatásrendszer a játékban a gyereket változatos érzékszervi ingerekhez, tapasztalatokhoz juttatja, erősíti az utánzás, a spontán tanulás lehetőségeit. A sokszínű tevékenységrendszer gazdagítja a gyerek nyelvi kifejező eszközeit, fejleszti értelemét és gondolatvilágát. Befolyásolja a gyermek érzelmi életét és kedélyállapotát. Ez maga a tanulás. Az óvoda légköre, pedagógiai klímája A gyermeket elfogadó, szeretetteljes megerősítő légkör veszi körül. Az óvodában dolgozók közösen megfogalmazott és elfogadott általános érvényű szabályzók betartásával egy olyan belső szokásrendszert alakítanak ki, amely derűs összhangot, biztonságot áraszt. Magatartásuk tükrözi a gyermek és a szülő iránti tiszteletet. Egész lényük példát mutat, viselkedésük mintát ad. Az óvónői minta Az óvónő a néphagyományőrző szemlélettel azonosul és így elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a program megvalósításához szükségesek. Biztonságot áraszt, képes hitelessé tenni önmagát, tudatosan alkalmazza a metakommunikáció, a testnyelv kifejező eszközeit. Kezdeményező, elfogadó a nevelési folyamatban, követi és tiszteletben tartja az egyes gyerek és a család haladási irányát, ütemét. Segítségnyújtása egyénre szabott, amit drámapedagógiai szemlélete is segít. Nevelési tevékenysége tudatos, abban a hagyományőrzés, a családokkal való együttműködés és a természetszeretet meghatározó szerepet játszik. Alkotó együttműködés a családokkal Az óvodában folyó néphagyomány-ápolás hatása a családok szemléletmódjában tartalmi változásokat idéz elő. Ez megmutatkozik a családok mindennapjaiban, ünnepnapjaiban, együttműködő, cselekvő részvételükben. Fontos, hogy a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet (család, óvoda) összhangja megteremtődjön. Ezáltal az óvodai nevelés olyan hiteles többletet ad, amellyel kiegészíti és teljessé teszi a gyermeki személyiség kibontakozását. A környezet külsőségeiből fakadó kulturális szignálok (jelzések), amelyek az óvodába lépő gyereket, felnőttet fogadják, az óvoda szellemi, emberi kisugárzását erősítik. Ezek a tudatosan kialakított és gondozott környezet jelzéseivé válnak. Ezek a jelzések hiteles alapul szolgálnak a nevelésben zajló kommunikációs folyamatokhoz, segítik az óvoda nevelési programjának elfogadtatását. 12
Összegzés A nevelésfelfogásunkat erősen befolyásolja a hagyományok, a természet szeretete, és a család tisztelete, valamint az a hitünk, hogy az óvodás korú gyerek személyiség jegyeinek fejlesztését az érzelmein át történő nevelés segíti a leghatékonyabban. Aki azonosul a hagyományőrző szemlélettel, bátorítjuk. Pedagógiai programunk egy olyan keretrendszert képvisel, amit a helyi sajátosságokkal és lehetőségekkel gazdagítani, fejleszteni lehet. Családias életrenddel, a gyerekek életkorának megfelelő napirenddel, hitelességet sugárzó óvónőkkel teremtjük meg a néphagyomány éltetés mindennapi, jeles napi szokásainak feltételeit. Nevelés felfogásunkban a családokkal való együttműködés kiemelt szerepet tölt be. Gyakorta ellátogatunk együtt a helyi Szelence-porta Tájházba, hogy közvetlen tapasztalás útján megismerjük az olykor már feledésbe merülő régi mesterségeket, hagyományokat. A mesterségek felelevenítése megtapasztalása, az érzelem dús közös élmények, mély nyomot hagynak gyerekben felnőttben egyaránt. A közös élmények pozitív hatással vannak kis közösségünk alakulására, az óvoda és a családok kapcsolatrendszerének formálódására. De periodikusan visszatérő túrákat is szervezünk a Duna-Dráva Nemzeti Parkba, ahol Őrtilos környékének természeti és történelmi értékeivel ismerkedhetünk meg. Megtekintjük a Mura - Dráva folyók összefolyását, a Dráva-árteret, a Fesztungot, az 1848- as emlékművet. A vasútállomástól a kis bányatóig vezető tanösvényen megismerhetjük a Dráva folyó és az ártér páratlan élővilágát és közösen rácsodálkozhatunk annak természeti szépségére. Gyermekkép GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Pedagógiai alapelveink meghatározásánál abból indultunk ki, hogy - a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg, - a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be, - az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Gyermekképünk megfogalmazásában az alábbi fontos szempontok segítettek bennünket: - Minden gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség, egyszeri és megismételhetetlen individuum és szociális lény, mely mással nem helyettesíthető. - A gyermek fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. 13
- A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. - A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. - Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. - A szabad játék elsődlegessége érvényesül az élmények feldolgozását támogató környezetben. Nevelőmunkánk eredményeképpen azt szeretnénk, hogy az eltöltött óvodás évek alatt olyan gyermeki személyiség fejlődjön, aki - Tele van élményekkel, nyitott minden új információra. - Önálló, kiegyensúlyozott. - Tud nevetni, felfedezni, rácsodálkozni. - Együttműködő, alkalmazkodó és segítőkész. - Kötődik a hagyományokhoz, szereti és óvja a természetet. - Játékon keresztül bontakoztatja ki önmagát, általa teljesedik ki. - Nálunk minden gyermek befogadásra, elfogadásra, segítő támogatásra talál, ahol a különbözőség érték és nem akadály. - Óvodánkban a különböző kultúrából érkező gyermekek által képviselt hagyományok megismerése élményt jelent. Itt a gyermek természetesnek veszi, könnyen elfogadja, és tiszteletben tartja a különbözőségeket, hiszen sajátosságait megismeri. - A szociális különbségeket a családokkal szoros együttműködésben érzelmi biztonság megadásával kiegyenlíti. - Óvodánkban a sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását, nevelését, az alapító okiratunknak megfelelően felvállaljuk. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Nevelési felfogásunk egyik alaptézise, hogy az óvoda pedagógiai gyakorlata csakis a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelv, hogy - a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, 14
- a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását, - az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik - a gyermeki szükségletek kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, - a testi, a szociális és az érzelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról, - e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltség tartalmakról, emberi értékek közvetítéséről, - a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. A hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Óvodaképünk megfogalmazásában az alábbi fontos szempontok segítettek bennünket: - Nevelésünk alapvető feltétele az érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése, amelyben mindenki számára első a gyermek. - Óvó, védő szeretettel vigyázzuk minden lépését, elképzelését, tevékenységét. Fontos az óvónő és gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. Hiszen attól fogadnak el gondoskodást, aki őszinte, hiteles, tapintatos, elfogadó. - Legfőbb tevékenységi forma a játék, mely az egész óvodai nevelést átszövi. A játék a gyermeknek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása, alkalom számtalan ismeretszerzésre, tapasztalatai gazdagítására. - A teljes gyermeki személyiség fejlesztését változatos tevékenységek biztosításán keresztül érjük el, törekedve az életszerűségre és az életközelségre. - Az óvodai élet megszervezésénél figyelünk a közös élmények és tevékenységek jelenlétére. Az együttlétek, az így szerzett élmények, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, kitartás, szabálytartás, önzetlenség. - A szociokulturális háttér figyelembe vételével az egyéni bánásmód lehetőségével fejlesztjük a hátrányos helyzetű gyermekeket. - Az iskolára való előkészítés nem külön feladat, hanem a pedagógiai programunk működtetése során természetesen megvalósuló folyamat Hangsúlyt fektetünk az optimális feltételek biztosítására, hiszen ez minden eredmény alapja. Nevelési célunk a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes 15
kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése - az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének - a szabad játék elsődlegességének biztosításával. Minden gyermeknek biztosítjuk, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben, a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Az óvodánkban dolgozó pedagógusok maximális bizalommal vannak a gyermeki fejlődés iránt. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a készségfejlesztés, a pedagógiai intézkedések, az adott gyermek személyiségéhez igazítottak legyenek, vagyis az egyéni bánásmód érvényesüljön a gyermeki szükségletek kielégítése során is. A halmozottan hátrányos helyzetű- és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátását kiemelten kezeljük. Olyan légkört teremtünk, ahol a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése létjogosultságot szerez. A gyermek jelzéseire komoly figyelmet szánunk, hiszen gyakran ezek nem könnyen érthetőek. Értelmezésük, a mögöttük lévő szükségletek feltárása központi feladatunk. A családokkal való együttműködés, a családok segítése-erősítése munkánk alappillére. Az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációja, bánásmódja ennek a pozitív viszonynak létrejöttét, fenntartását segíti. Biztosítjuk a hazájukat elhagyó, migráns családok gyermekeinek az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését. A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszerre és az ehhez kapcsolódó tárgyi környezet kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk. Az intézményünkben nevelkedő gyermek az óvodáskor végére a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs-csoporttárs. Pedagóguskép Programunk alapelveivel, céljaival azonosulunk. Óvodapedagógusként tudatos önképzés során arra törekszünk, hogy képesek legyünk önállóan végrehajtani azokat. Az általunk elfogadott projektek fázisainak megfelelő tevékenységeket igyekszünk a legjobb tudásunknak megfelelően tervezni, szervezni, adott témaköröket komplexen feldolgozni. A gyermekek fejlesztési folyamatában jellemző legyen a realitás, s a helyzetek gyakorlati hasznának felismerése. Biztos szakmai tudással kívánjuk elérni, hogy természetes módon bontakozhasson ki minden egyes gyermek harmonikus személyisége. A gyermeket igyekszünk minél több élményhez juttatni, hogy azok mélyítsék kötődésüket a természeti és társadalmi környezethez. Biztosítjuk a gyermekek érdeklődését, aktivitását a cselekvéses tapasztalatszerzési és a játékos cselekvések lehetőségével. Az élmények és eszközök olyan tárát próbáljuk nyújtani, amelyek motiválják a gyermeket a cselekvésre és megfigyelésre. 16
Tudjuk szabadabb, nem beszabályozott személyiségű pedagógusa a kívánatos modell. Tudatosodott nevelőtestületünkben, hogy a mindig tevő - vevő, "szellemi portékáit" kínálgató óvónő csak kellő háttérműveltséggel ideális igazán. Minden időnket a gyermekekkel töltjük, velük tevékenykedünk. Igyekszünk azt a teret megteremteni, amiben a gyermek legoptimálisabban tud gyarapodni. Érdeklődésük, kívánságaik, szükségleteik ismeretében olyan együttműködést teremtünk, ami lehetővé teszi, hogy egy-egy gyermeket képességei, egyéni sajátosságai, eltérő fejlődési üteme szerint sokoldalúan, harmonikusan tudjunk fejleszteni. Freinet szavaival: "Nem az életnek, hanem a szervezett élet által tanulunk." Napsugaras lelkületű, segítő, toleráns, bizalmi alapon működő nevelési magatartás a pedagógus képünk a nevelési folyamatban. Pedagógus képünk legfontosabb elve: gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása a gyermek szeretete, megbecsülése, személyiség fejlődésének segítése. Dajkakép Az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia a kiváló óvodai neveléshez. Az óvodai csoportokban zajló gondozó-nevelő tevékenységet gyermekszeretettel, türelemmel, elfogadással, empátiával, elkötelezetten, gyermekközpontú szemlélettel végzi és segíti. Jól ismeri az óvoda alap dokumentumait és azonosul az óvodai gondozó-nevelő tevékenység céljaival, feladataival. Vigasztal szavaival, gyengédségével teszi könnyeddé a gyermekek lelki nehézségét. Folyamatosan fejleszti személyiségét, önismeretét, fontosnak érzi saját lelki egyensúlyának megteremtését, tetteiért vállalja a felelősséget. Modell szerepe: kedves, pozitív megjelenése, gyermekszerető viselkedése hatással van a körülötte lévő kisgyermekekre, felnőttekre. Kerüli a kihívó beszédet, magatartást, megjelenést. Megnyilvánulásai pozitívak, előremutatóak, dicsér, buzdít, segít. Attitűdje pozitív, fejlesztő, előrevivő, kerüli a kemény, diktatórikus megnyilvánulásokat, tettlegességet nem engedhet meg magának. A szülőkkel való együtt működés során betartja a megfelelő kompetencia határokat. "A gyökerei védik meg a fát a viharban a kidőléstől, a mélybe nyúló gyökerek táplálják, a gyökerek teszik lehetővé, hogy nagyra nőjön, hogy dús koronáját büszkén emelje a magasba. Az emberi közösségek számára a gyökeret a hagyomány, a közös történelem, a közös emlékezet jelenti. A hagyományoktól gazdagodnak a nemzetek, az országok, a falvak. /Kovács Béla Sándor/ 17
A NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM CÉLJA, FELADATAI Pedagógiai programunk a módosított 363/2012. (XII.17) számú kormányrendelet szerinti- "Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja " szellemében fogalmazza meg a nevelési célokat, feladatokat. A program célja: - A gyermek harmonikus fejlesztése a hátrányok csökkentésével, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével. - A gyermekben a hagyományok és a természet iránti fogékonyság megalapozása. - A néphagyomány-ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttműködésével. - A gyermekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, és megteremtődnek a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus feltételei. - Egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása minden gyermek számára. - Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése. - A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének megvalósítása. - A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A gyerek testi, lelki, értelmi szükségleteinek kielégítése, képességeinek fejlesztése az óvodai nevelés általános feladata, amit programunkban alapfeladatnak tekintünk. Ennek összetevői: - az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés, - egészséges életmód alakítása, - az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Programunk fontos kiindulópontja, hogy a néphagyományőrzés érzelmeket kiváltó hatásából fakadóan az érzelmi nevelés minden területet áthatja. A néphagyományőrzés érzelmi hatástöbblete, az örömökkel átélt aktivitás, az egészségnevelés, a szocializálódás, az értelemfejlesztés mozgató ereje. Ez vonul át az óvodai élet valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztés területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszerünket. A néphagyományőrzésbe ágyazódó gyermeki tevékenységformák a játék, a mozgás, a külső világ tevékeny megismerése, az esztétikai tevékenységek (verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka) a munka jellegű tevékenységek a tevékenységben megvalósuló tanulás 18
A gyerek a tevékenységek gyakorlása során tanul. A program a tanulást nem különálló tevékenység- formaként kezeli, de az ezzel kapcsolatos felfogásunkat egy kiemelt fejezetben taglaljuk. Óvodai nevelésünkben a néphagyományőrzés folyamatosságát a mindennapok hagyományőrző tevékenységei és a jeles napok tevékenységei adják. A hagyományőrzést szolgáló feladatok A népi hagyományok gazdag tárházából a gyerekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása, és azoknak a nevelés folyamatába illesztése kulcsfontosságú feladat. A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül a programban azok kapnak helyet, amelyek a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek és gyermektársak megbecsülését állítják előtérbe. A jeles napok közül azok kerülnek a programba, amelyek eddig is jelen voltak és vannak az óvodai nevelésben (karácsony, farsang, húsvét, stb.), csak itt új tartalommal bővülnek ki. Továbbá azok, amelyek a hétköznapok népszokásőrző tevékenységeit visszatérő jelképekkel, cselekvésekkel ünnepivé emelik. A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, és ezeknek a programba fűzése képez fontos feladatot. A program a sajátos tartalom- és eszköz-rendszerével az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-, személyiségfejlesztő funkcióját szolgálja, felvállalva a népi kultúra átörökítését. A következő ábra összefoglalja programunk fő alkotó elemeit 19
A legkedvezőbb körülményeket teremtve köréjük, hogy szabadon mozoghassanak és játszhassanak, hallhassanak és utánozhassanak, akkor fogékonyságuk, mélyre ható figyelmük, önálló erejű gondolkodásuk meghaladja a betanított gyerekekét. / Vekerdy / Óvónő a program folyamatában - A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása, és azoknak a nevelés folyamatába illesztése. - Néprajzi ismereteit folyamatosan bővíti. - Megteremti a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeit és lehetőségeit. - Elősegíti a gyermekek és a szülők hagyományokhoz való kötődését. - A néphagyományőrzés elemeit az óvoda környezetalakításában megjeleníti. - A folyamatos napirendbe és a játéktevékenységbe ágyazottan tervezi és szervezi a hagyományőrző tevékenységeket. - Munkadélutánokat, közös család - óvoda - programokat szervez. A pedagógiai program személyiségfejlesztő hatása - Megismeri a közös alkotás örömét és a múlt értékeit. - Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válik. - Felelősséget érez környezetéért. - Megalapozódik benne a környezet és a haza iránti szeretet. Programunk a sajátos tartalom- és eszközrendszerével az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióját szolgálja, felvállalva a népi kultúra átörökítését. Az óvodai nevelés általános feladatai ALAPFELADATOK Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek fegyelembe vételével, megfelelő pszichés környezetben, a gyermek egyéni adottságiból kiindulva kell megvalósítani úgy, hogy csoportos tevékenységek esetén is figyeljünk az egyéni szükségletekre. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozzuk meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magába foglalja: - A teljes gyermeki személyiség fejlesztését, sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. - Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. - A kooperációra és kommunikációra képes gyermek nevelése. A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként is változó testi, lelki szükségletei lehetnek. A szükségletek 20
kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyek és a tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti határok közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a társadalomba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családnál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés A megismerési folyamatot érzelmek kísérik. Az érzelmek jelzik a gyereket ért hatások mikéntjét, egyben további értelmi aktivitásának motiváló erejévé válnak. Az érzelemkifejezés egy része veleszületett. Később a gyermek utánzás útján megtanulja az érzelmeit kifejezni, és kezelni. Ezért is nagy a környezetében élők, az őt nevelők felelőssége. "A gyerek szocializációja a szülők egész személyiségének és nem nevelési intencióinak függvénye" állítja dr. Buda Béla (1988.). A szocializálódás alapja a gyerek biológiai fejlődését segítő, gondoskodó környezet kommunikációs kapcsolatrendszere. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, öntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek, - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. 21
A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe, az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Fontos, hogy az újonnan óvodába kerülő gyermekeket és szüleiket már a befogadás időszakában pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Óvodáskorban az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, segítségadásban nyilvánul meg, illetve még néhány együttélési szabály betartásában. Pl. köszönés, játékeszközök helyrerakása stb. Az óvodai erkölcsi nevelés alapja a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás támogatása. Célunk - Érzelmi biztonságot nyújtó, otthonos, szeretetteljes és elfogadó légkör megteremtésével a gyermekek örömteli életének biztosítása, sokoldalú képességfejlesztés az egyéni sajátosságok és a gyermeki személyiség tiszteletben tartásának figyelembevételével. - A gyermek biztonságérzetének megalapozásával a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, önbizalom fejlesztése, a szocializálódás elősegítése. - Érzelem gazdag, kiegyensúlyozott, társas kapcsolataiban stabil, toleranciával, empátiával rendelkező, jól szocializált, a társadalmi és természeti környezetben eligazodó gyermekek nevelése. - A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése, és az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonság jegyek. -"Kiegyensúlyozott, boldog gyerek - állapot" létrehozása. - Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira. - A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése. - A különbözőség elfogadása, a különböző képességű gyermekek sajátos személyiségének kibontakoztatása. - Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében speciális szakember bevonásával az esélyegyenlőség biztosítása. - A szűkebb és a tágabb környezetükben eligazodó, önérvényesítő, egészséges önbizalommal rendelkező, kapcsolatokat kialakító, együttműködő és alkalmazkodó gyermekek nevelése. - Életkorához mérten ismerje meg a helyi kultúrából fennmaradt tárgyi, szellemi értékeket. - Nyitott, érdeklődő, és szülőföldjéhez kötődő gyermekek nevelése. - Szociális érzelmek, szociális kapcsolatok támogatása, erősítése. 22
Feladatunk - Ölelő" szeretettel átsegíteni a gyermeket a kapcsolatfelvétel folyamatában, a gyermek mindenkor szeretve érezze magát. - Az érzelmi nevelés megvalósítása az egyetemes emberi értékek figyelembevételével. - - Kiegyensúlyozott, boldog gyerek - állapot" létrehozása - Szokás és normarendszer megalapozása. - Az óvodában dolgozó felnőttek az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket segítsék, a kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. - Az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja modell értékű legyen. - Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez az interakciós kultúra létrehozása. - Az értékrend megalapozása érdekében a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer biztosítása. - Az önkifejezés formáinak minél sokrétűbb megvalósítása. - Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. - A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. - A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása. - A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, megismerése. - Az emberi munka produktumainak megbecsülésére, a hagyományok ápolására nevelés. - A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, - szokások, - gondolkodás, - értékrend, - döntési képességek fejlesztésével. - A közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet hatására a gyermek biztonságérzetének kialakítása. - A jeles- és ünnepnapok nyújtotta lehetőségek kihasználása a szocializáció megalapozásának folyamatában. - A hagyományőrző tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális fejlesztése. - Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése (pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával) a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. 23
- A készség- és képességfejlesztés érdekében tett pedagógiai intézkedések a gyermeki személyiséhez igazítottak, mindig a gyermeki személyiség kiteljesítését szolgálják. - A gyermek kiegyensúlyozott érzelmi fejlődése szempontjából elengedhetetlen a nem pedagógusokkal történő összehangolt munka. - Az anyanyelvi, és- értelmi fejlesztés biztosítása. - A gyermek érdekében tett segítségnyújtás során a családhoz illesztett megoldások keresése. - A gyermek önálló véleményalkotásra ösztönzése, döntési képességfejlődésének elősegítése. - A testi- lelki és szociális érettség elérése a sikeres iskolai munka érdekében. - A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel való fejlesztése az eredményesség érdekében. - A szülőföldhöz való érzelmi kötődés tartalmának kimunkálása (jeles nap, hagyomány ). Óvónő a folyamatban A családi háttér ismeretében törekszik megismerni, megérteni a gyerek érzelmi megnyilvánulásait. Alkalmat és lehetőséget teremtsen a gyermek pozitív érzelmeinek kiváltására: - a testi szükségletek kielégítésével, - a derűs, biztonságos környezet létrehozásával, - a "kötődés"- szükséglet kielégítésével, - a megerősítő, elfogadó magatartásával, - az értékek, élmények nyújtásával. - a néphagyomány-ápolás eszközrendszerével az intellektuális érzelmek tudatos fenntartásával. Az óvónő a kisgyerek természetes igényét, a gondoskodás vágyát, a szabadság vágyát rugalmas viselkedéssel, és kiegyensúlyozott életmód nyújtásával elégíti ki. Tudja, hogy a gyerek akkor fejlődik (fejleszthető), ha "szeretve érzi magát", mert elfogadjuk olyannak amilyen (Gordon, 1994). Számára fontos az állandó, megbízható, személyes kapcsolat. Az óvónő tudatosan törekszik saját érzelmi kifejezésmódját hitelessé, sokszínűvé tenni, és a gyermeki érzésvilágba való beleélési képességét fejleszteni. Átérzi, hogy a gyerek-óvónő és a gyerek-gyerek viszonyát az együttes tevékenységek élményei határozzák meg. Ennek tudatában alakítja a gyerek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, tisztelet. Formálja erkölcsi tulajdonságait, mint például a tettrekészség, együttérzés bátorság a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség. Az óvónő a gyerek intellektuális érzelmeit, - a kíváncsiságot, a rácsodálkozást, a felfedezést, a sikert, az aktivitást - a néphagyományőrzés és természetszeretet hatásrendszerével tudatosan ébren tartja, fejleszti. Az esztétikai érzelmek alakításában a harmonikus környezet, a népművészeti alkotások nyújtotta élményekre épít. 24
Az óvónő fokozza a szülőkben az igényt, hogy felelősséggel vegyenek részt gyermekük testi, érzelmi, értelmi fejlesztésében, felhasználva az óvoda nyújtotta lehetőségeket. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés személyiségfejlesztő hatása A tevékenység, a megismerés öröme gazdagítja a gyerek érzelmeit, ezáltal állandóan aktivitásra készteti. A valós világ jelenségeihez, a társakhoz és az önmagához való viszony kapcsolatrendszerében megtanulja érzelmeinek kifejezését, kezelését. Erkölcsi érzelmei, tulajdonságai alakulnak, erkölcsi értékrendszere megalapozódik. Az érzelmi élete kiegyensúlyozottá válik, amely alapul szolgál testi, értelmi, szocializációs fejlesztéséhez, fejlődéséhez. A kapcsolatteremtésben kezdeményezővé válik. Képes a különbözőség elfogadására, alakul toleranciája. Elsajátítja a társas viselkedés normáit: együtt érző, segítőkész, önzetlen, önfegyelemre képes, kitartó, udvarias, illemtudó, figyelmes. A közös élmények, a tevékenységek állandó körforgása, a megerősítő szeretet kialakítják a biztonságérzetet. Készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Összegzés: A néphagyományőrzés az érzelmi nevelés hatékony eszközeként vonul végig a programon. A változatos cselekvések gyakorlása során a gyermeket érzelmi életvitelében megerősíti, érzelmeit vállalóvá neveli. Mindez az óvoda és a családtagok együttműködésében és kölcsönhatásában valósul meg. A gyerek pozitív szocializálódását derűs, vidám felnőttek segítik. A nevelés eszközeit tudatosan gazdagítjuk a hagyományápolás érzelemfokozó eszközeivel. A családok bevonása, a közös készülődések fokozzák a gyerek örömérzését. A hagyományápolásból fakadó együttélés egy olyan biztonságérzetet sugárzó légkört teremt, amely védelmet nyújt, és alapul szolgál a gyerek személyiségének teljes kibontakoztatásához. Óvodapedagógusaink nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megismerjék és elfogadják a gyermeket, mint egyént (egyedi személyt és szociális lényt). Egyik fő feladatuknak tekintik a testi-, lelki egyensúly megteremtését, helyreállítását a népi értékek gazdag eszközrendszerével. A gyermekek fejlődésének értékelését (nyomon követését), a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos teendőket az óvodapedagógusok dokumentálják. A néphagyomány őrző életmód hat a gyermek érzelmi fogékonyságára, alapozza erkölcsi értékítéletét, a közösségi együttlét iránti igényét. Az értékorientált közösségi nevelés szinterei A beszoktatás időszaka. Együttlét a mindennapokban. Óvodai ünnepnapok. 25