PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA

PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Kovács Árpádné igazgató

Tartalomjegyzék 1. Nyilatkozatok... 6 2. Az Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola Pókaszepetk sajátosságai... 7 2.1. Az iskola története... 7 2.2. Az iskola szerepe, helye... 8 2.3. Az iskola képzési rendszere... 9 2.3.1. Képzési formák... 9 2.3.2. A képzés szakaszai... 9 2.4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság... 10 2.4.1. Tanórán kívüli foglalkozások... 11 2.4.1.1. Napközis foglalkozások... 11 2.4.1.2. Tanulószoba... 11 2.4.1.3. Szakkörök... 11 2.4.1.4. Sportfoglalkozások... 11 2.4.1.5. Iskolai szolgáltatások... 11 2.5. Iskolánk hagyományai... 12 3. A Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános IskolaPakodi Tagintézmény sajátosságai... 14 3.1. A tagintézmény jellemzői... 14 3.1.1. Az iskola története... 14 3.1.2. Az iskola adottságai... 14 3.1.3. A tagiskola képzési rendje... 15 3.1.3.1. Osztályba sorolás elvei:... 15 3.1.3.2. A képzés szakaszai és jellemzői... 15 3.1.4. Tanórán kívüli foglalkozások... 15 3.1.4.1. Napközis foglalkozás az 1-4. évfolyamon... 15 3.1.4.2. Felzárkóztató foglalkozások... 16 3.1.4.3. Választható tanórán kívüli foglalkozások... 16 3.1.4.4. Iskolai könyvtár... 16 3.2. Tagiskolánk hagyományai... 16 3.2.1. Közösségi programok... 16 3.2.2. Ünnepeink, megemlékezések... 17 3.2.2.1. Iskolai szintű megemlékezések... 17 3.2.2.2. Osztályszintű megemlékezések, ünnepélyek... 17 4. A nevelő- oktató munka alapelvei,értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 18 4.1. Pedagógiai munkánk alapelvei, értékek... 18 4.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás célja... 20 4.3. Az iskola feladatai... 21 4.3.1. Kulturális értékek közvetítése... 21 4.3.2. Személyiségfejlesztés... 21 4.3.3. Tanulási készségek kialakítása... 21 4.3.4. Viselkedéskultúra alakítása, fejlesztése... 21 4.3.5. Egészséges életmódra nevelés... 21 4.3.6. Gyermek és ifjúságvédelem... 22 4.4. Az alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer... 22 4.4.1. A nevelési módszerek kiválasztása... 22 4.4.2. Eljárások, módszerek... 22 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 23 5.1. A gyermekek életkori sajátosságai... 23 5.2. A gyermek egyéni sajátosságai... 24 5.3. A gyermek egyéniségének tisztelete... 24 5.4. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink a nevelés egyes területein... 24 2

6. Egészségfejlesztés... 25 6.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai... 25 6.1.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:... 25 6.1.2. Céljaink:... 27 6.2. Az iskolai egészségnevelés tevékenységformái:... 27 6.2.1 Curriculum-szerűen beépülő tananyag... 27 6.2.2. Nem curriculum-szerűen szerveződő programok... 28 6.3. Együttműködő partnerek, az együttműködés formái... 28 6.3.1. Kiemelten fontos szerepet kapnak az egészségnevelés megvalósításában a következő szakemberek:... 28 6.3.2. Együttműködés formái:... 28 6.4. Tartalmi elemek... 29 6.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 29 7. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok... 31 7.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok... 31 7.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai... 31 7.3. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 31 7.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai... 32 8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 32 8.1. A pedagógusok legfontosabb feladatai... 32 8.2. Az osztályfőnökök feladata... 33 9. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 34 9.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 34 9.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve... 37 9.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 40 9.3.1. A tehetséggondozás tanórai keretei... 41 9.3.1.1. Idegen nyelv... 41 9.3.1.2. Dráma... 41 9.3.2. Tehetséggondozás a tanórán kívül... 41 9.3.2.1. Szakkörök... 41 9.3.2.2. Sportfoglalkozások... 41 9.3.2.3. Egyéni foglalkozások... 42 9.3.2.4. Szabad egyéni könyvtár, Teleház- és sportpályahasználat... 42 9.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 42 9.4.1. Megelőzés... 43 9.4.2. A veszélyeztetettség időben való felismerése... 44 9.4.3. Segítségnyújtás... 44 9.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok... 45 9.5.1. Tanítási órák keretében történő felzárkóztatás... 46 9.5.2. Tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások... 46 9.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 46 9.6.1. A gyermekek hátrányos helyzetének okai... 46 9.6.2. A segítségnyújtás lehetőségei... 46 10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje... 47 11. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 48 11.2. Együttműködés az iskola partnereivel... 48 11.2. Együttműködés középfokú oktatási intézményekkel... 48 11.3. Kapcsolat a civil szervezetekkel... 49 11.4. Kommunikáció a belső partnerekkel... 50 11.5. A szülőkkel, tanulókkal való együttműködés... 51 11.5.1. Diákönkormányzat... 53 3

11.5.2. Szülői munkaközösség... 53 11.6. Iskolai alapítvány... 54 12. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 54 12.1. Osztályozó vizsga... 56 12.2. Különbözeti vizsga... 57 12.3. Javítóvizsga... 57 12.4. Pótló vizsga... 57 13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 57 14. A felvételi eljárás különös szabályai... 58 15. Az intézmény helyi tanterve... 61 15.1. A választott kerettanterv megnevezése... 61 15.2. A választott kerettanterv feletti óraszám... 62 15.2.1. A választott kerettanterv feletti óraszám Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola óraterve... 63 15.2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám Pakodi Tagintézmény óraterve... 65 16. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 66 17. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 67 17.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 67 17.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 68 17.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 68 17.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 69 18. Mindennapos testnevelés... 69 19. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 70 20. Projektoktatás... 70 21. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 72 21.1. Megelőzés... 72 21.2. A veszélyeztetettség időben való felismerése... 73 22.3. Segítségnyújtás... 73 22.4. Az integrációt elősegítő módszertani elemek... 73 22.4.1. Az egyéni haladási ütemet elősegítő differenciált tanulásszervezés... 73 22.4.2. Kooperatív tanulásszervezés... 74 22.4.3. Projektmódszer... 74 22.4.4. Drámapedagógia... 74 23. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 75 23.1. Írásbeli feladatok értékelése... 75 23.2. Szóbeli számonkérés, értékelés... 75 23.3. Írásbeli beszámoltatás, értékelés... 75 23.4. Gyakorlati tevékenységek ellenőrzése, értékelése... 76 23.5. A készségtárgyak értékelése... 77 23.5.1. Gyakorlati tevékenységek ellenőrzése, értékelése... 77 23.5.2. Szóbeli ellenőrzés, értékelés... 77 23.5.3. Írásbeli ellenőrzés, értékelés... 77 23.6. A tanulók tanulmányi teljesítményének minősítése... 77 23.6.1. 1-2. évfolyam: Szöveges értékelés... 77 23.6.2. A 2-8. évfolyam... 78 23.6.3. A nem értékelt, minősített tantárgyak:... 79 23.7. Műhelymunka a tanári együttműködés formái... 79 4

23.8. Írásbeli beszámoltatások meghatározása... 80 23.9. A sajátos nevelési igényű tanulók ellenőrzése, értékelése... 80 24. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 81 24.1. Napközi otthon:... 82 24.2. Tanulószoba:... 82 25. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 82 25.1. Az egyéb felhasználható órakeret felosztásának elvei... 83 26. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 83 27. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 85 27.1. Az egészségnevelés feladata:... 86 27.2. Az iskola környezetnevelési elvei... 86 27.2.1. Helyzetelemzés, helyzetkép: Az iskola helye és épülete... 86 27.2.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban... 87 27.2.3. Erőforrások, alapelvek... 87 27.2.4. Célok feladatok... 88 27.2.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 90 27.2.5.1. Tanórai keretek... 90 27.2.5.2. Tanórán kívüli lehetőségek... 93 27.2.6. Taneszközök... 94 27.2.7. Az iskolai környezet... 94 27.2.7.1. Az iskolaépület és működtetése... 94 27.2.7.2. Az iskola életvitele... 95 27.2.8. Kommunikáció... 95 27.2.9. Minőségbiztosítás... 95 27.2.10. Továbbképzések... 96 28. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 96 28.1. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésének formái... 96 28.1.1. Szorgalom... 96 28.1.2. Magatartás... 97 28.2. A tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának elvei... 98 28.2.1. Jutalmazás... 98 28.2.2. Elmarasztalás... 99 28.2.2.1. Dohányzás büntetése... 100 28.2.2.2. A tanuló anyagi felelőssége... 100 5

Az alábbi Pedagógiai programot a Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola nevelőtestülete a 2013. március 26-án megtartott határozatképes értekezleten felülvizsgálta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. jegyzőkönyv-hitelesítő igazgató 1. Nyilatkozatok 1. A közalkalmazotti tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Szakosné Biczó Marianna KT elnök 2. A Szülői Munkaközösség képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásával egyetértettünk, illetve véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Drózdné Bakos Marianna iskolai SZM elnöke 3. A diákönkormányzat képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai Program elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásával kapcsolatban véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Kovács Ferenc DÖK munkáját segítő vezető 6

2. Az Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola sajátosságai Mottó: Tanulás nem felkészülés az életre, a tanulás maga az élet (John Dewey) 2.1. Az iskola története Pókaszepetk 1943-ban egyesült Szepetk és Pókafa községekből. Szepetk ősi templomos falu, míg Pókafa nemes község volt. A XVIII. Században a falu gazdaságilag megerősödött, parasztsága szükségesnek látta, hogy elsajátítsa az alapszintű írást, olvasást, számolást. Szepetknek 1780-tól van iskolája. A tanulókat az iskolamester tanította, egyben a faluban ő látta el a jegyzői feladatokat. Az iskolát közösen a szepetki, istvándi és pókafai községek tartották fenn. Felügyeletét a helybeli plébános látta el. 1816-ban 130 tanköteles korú gyermekből csak 22 fő járt a 30 férőhelyes iskolába. 1838-ra a három falu összefogásából felépült az új iskola a jelenlegi iskola helyén. A diákok 1838. április 24-én vették birtokukba az új tanodát. 1851-ben már két tanerővel működött az iskola, 116 fő volt a tankötelesek száma és ezekből 90 gyermek járt iskolába. 1853-ban Szepetken vasárnapi iskola is működött. Vasárnaponként csak a felnőttek jártak iskolába, akik még nem sajátították el a számolás és írás tudományát. A tanítók feladata közé tartozott a kántori teendők ellátása is. Az 1868-as népiskolai törvény után Pókafa is iskolát szervezett, de nem tudta fenntartani, így 1872 után meg is szűnt. 1870-ben szervezték meg az iskolaszéket, melynek elnökei a falu tehetősebb gazdáiból kerültek ki. A szepetki iskola mindig községi iskolaként működött. (Ebben az időben, Zala megyében még csak 25 községi és 315 felekezeti iskola volt.) 1873-ban megalakult a Zala Megyei Általános Tanító Egyesület Zalaegerszegi Járásköre. A járáskör több bemutató tanítást és gyűlést szervezett a szepetki iskolában. 1879-től 1904-ig - nyugdíjba vonulásáig- működött Szepetken Sárváry József tanító, kinek nevéhez fűződik a dalárda, színjátszó kör, tűzoltóegylet megszervezése. 1902-ben a szegény sorsú diákok számára alapítványt létesített. Tevékenységéért a közoktatási miniszter kitüntetésben részesítette. 1909-ben az iskola keretein belül megkezdi működését az Ifjúsági Egylet, melynek jelentős szerepe volt a falu közművelődésének fellendítésében. Az 1838-ban épült iskola már nem tudott megfelelni a modern kor követelményeinek, kis tantermeibe nem tudta befogadni a növekvő gyermeklétszámot. 1911-ben elkészült a templom mellett a ma is álló iskola három tanteremmel és két tanítói lakással Az 1920-as évekre már három tanerővel dolgozott az iskola. 1944 decemberében a közelgő front miatt az iskolában katonákat szállásoltak el, minek következtében a felszerelésnek jelentős része tönkre ment. A nehézségek ellenére 1945-ben újra elkezdődött a tanítás. 1946-ban tanfelügyelőségi javaslatra Pókaszepetk központtal körzeti általános iskolát szerveztek. A zalaistvándi evangélikus iskola felsős tanulói is ide jártak. Tasziló-majorban pedig a nagy gyermeklétszám miatt összevont alsós iskolát szerveztek. Pókaszepetkre jártak később a gyűrűsi, a kemendollári és a vöcköndi gyerekek is. A nagy 7

létszámú osztályokat ideiglenes tantermekben helyezték el, míg az iskola új tantermei 1958-ra el nem készültek. Ebédlő is épült, majd az 1980-as évek végére megépült Makovecz Imre tervei alapján Faluház a tornateremmel. Az 1990-es változások után újjáalakult az iskolaszék, az iskola támogatására Drózd Károlyné akkori iskolaigazgató alapítványt hozott létre. Elődeink iránti tiszteletből az iskola a falualapító Festetics Kristóf nevét vette fel alapításának 160. évfordulóján. Az ÁMK létrehozásának gondolata már. a pókaszepetki faluház felépülésével egy időben felmerült, de egyéb tényezők, - vezetőváltás, önkormányzatok megalakulása ezt a kérdést levették a napirendről. 2005-ben a képviselőtestületek úgy döntöttek, hogy Pókaszepetk székhellyel ÁMK-t alapítanak. 2007 szeptemberétől tovább bővült a pókaszepetki intézmény a pakodi 1-4. évfolyamos Általános Iskolával és Napközi Otthonos Óvodával. Ebben az évben alapvető felújításra került az 1911-ben épült szárny, új osztálytermek, folyosóbővítés, mosdók kerültek kialakításra. Korszerű gázkazánnal, fűtési rendszer szabályozásával komfortosabbá vált az alsó tagozat működése. Három év múlva a felső tagozatos szárny teljes korszerűsítése is megvalósult. Nyílászárók cseréjével, szigeteléssel, takarékos kazánok beépítésével gazdaságosabbá vált az iskola fenntartása. Egy év múlva az iskola-konyha, szaktantermeink kaptak új, XXI. század követelményeinek megfelelő külsőt, megtörtént a tornaterem hőszigetelése, gazdaságosabb fűtési rendszerek kialakítása. Részleges felújításra került az ÁMK Faluháza. Az ÁMK-t 2007-től hét önkormányzat Dötk, Gyűrűs, Kemendollár, Pakod, Pókaszepetk, Vöckönd, Zalaistvánd társulásban tartotta fenn. 2013. január 1-jétől az általános iskolai feladat kivált az ÁMK-ból, a pókaszepetki és pakodi iskola állami kezelésbe került. 2.2. Az iskola szerepe, helye Iskolánk egy közel ezerfős településen Zalaegerszegtől északkeletre, 15 km-re a Zala völgyében Zalaegerszeg és Zalaszentgrót között félúton, Pókaszepetken található. A természetes környezet önmagát kínálja, így közvetlen tapasztalás útján figyelhetik meg iskolásaink az évszakok váltakozását, a mezőgazdasági kerti munkákat, az állattartást. A falusi élet hagyományőrző ünnepeibe aktívan bekapcsolódunk. Szülőkkel, nagyszülőkkel együtt éljük át a népi szokásokat szüreti felvonulást, macskurázást. Iskolánk nevelőtestületei büszke arra, hogy szeretetteljes, meleg, biztonságos légkört tudnak teremteni, ahol a gyermekek is kiegyensúlyozottak. A szülők pozitív hozzáállással segítik a nevelőmunkánkat. Aktívan részt vesznek a közös programokon és segítik környezetünk szépítését. A tanköteles korú gyermekek elemi szintű oktatása a feladatunk. Felkészítjük a tanulóinkat a középiskolai tanulmányokra. Iskolánk a törvényi előírásoknak megfelelően magántanulók oktatását is vállalja. A tanulók részére étkeztetést, az alsó tagozatos gyermekek számára napközi otthonos ellátást a felső tagozatosok részére tanulószobát, biztosítunk. Az iskola évek óta fejleszti helyi nevelési rendszerét, új nevelési-oktatási programelemeket építve szolgáltatási körébe. Fontos alapelve nevelőmunkánknak az egyéni bánásmód, mind a tehetséges gyermekek, mind a felzárkóztatásra szorulók fejlesztésében, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs képességkibontakoztatása, esélyegyenlőségük megteremtése. A nevelőtestületünk életkor szerint fiatal és középkorú. Szakos ellátottságunk rajz és informatika tantárgyak kivételével biztosított (rajzot és technika tantárgyakat felsőfokú képesítéssel-de nem főiskolai diplomával-rendelkező pedagógusok látják el). 8

Biztosítjuk az ismeretek a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. 2.3. Az iskola képzési rendszere 2.3.1. Képzési formák Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola. Alsó tagozat: 1 4. évfolyam Felső tagozat: 5 8. évfolyam Évfolyamonként egy osztály működik. Iskolánkban angol és a német nyelvek tanítása folyik. Óvodás kortól játékos nyelvi foglalkozásokkal indul a nyelvi alapozó képzés heti 0,5 órában. Ez az alsó tagozat 1-3 évfolyamán heti 1 órában folytatódik, majd 4-8. évfolyamán heti 3 óra áll rendelkezésre a nyelvoktatásra. 7. osztálytól a második idegen nyelv elsajátítására nyílik lehetőség heti két órában szakköri keretben. Az idegen nyelvek oktatása kis csoportokban nyelvi orientációs csoportokban - történik (15 fő felett csoportbontás). 2.3.2. A képzés szakaszai Első évfolyam Iskolánk első évfolyamán valamennyi gyermeket fogadunk, aki rendelkezik az iskolaérettség ismérveivel. Osztályba sorolás elvei: Iskolánk nyolc osztályos általános iskola, mely általános képzést folytat. Fő célja az alapműveltség kialakítása a szülők illetve a fenntartók igénye alapján, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, oktatása. A tanulók osztályba sorolásának szempontja a beiskolázás szerinti életkor. Figyelünk arra, hogy a jogszabályoknak megfelelően történjen meg a heterogén osztályok kialakítása. A képzés szakaszai a felső tagozaton és jellemzői Az iskolai képzés két nagy szakasza: Alapozó szakasz: 1-6. osztály Fejlesztő szakasz: 7-8. osztály 9

2.4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamán Az iskola első osztályába való beiratkozásnál a törvény előírásait vesszük figyelembe, speciális feltételek nincsenek. A gyermek rendelkezzen a beiskolázáshoz szükséges feltételekkel: tanköteles életkor óvodai szakvélemény egészségügyi szakvélemény szülői nyilatkozat Intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain Feltétel: Az adott osztályba íratáshoz szükséges iskolai végzettség igazolásával lehetséges. Az intézménybe lépés feltételei: bizonyítvány szülői nyilatkozat az előző évfolyam sikeres teljesítése Továbbhaladás Feltételek: Kt. 57. (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A továbbhaladás szempontjából a tanévet tekintjük meghatározó időszaknak. A tanévtől eltérő továbbhaladásra a szülő kérésére az igazgató adhat engedélyt. Az év végi értékelésben az év során folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés, illetve ezt kiegészítő írásos vagy szóbeli teljesítménymérés a döntő. Az év végén nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a javítóvizsga, amelyre a Köznevelési Törvény előírásai szerint kerül sor. A tanulói jogviszony megszűnése, megszüntetése Megszűnik a tanulói jogviszony: az iskolaváltoztatásról szóló értesítés dátumának napján az utolsó (8.) évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján illetve a tankötelezettség megszűntével 10

2.4.1. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolai munkánk szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások. Iskolánk a következő tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítja tanulói számára: 2.4.1.1. Napközis foglalkozások A napközis foglalkozási terv a tanulást segítő tevékenységen kívül tartalmazza a mindennapos mozgást, és különböző, a személyiség fejlesztését szolgáló szabadidős tevékenységeket. A napközis nevelők segítséget nyújtanak a halmozottan hátrányos helyzetű illetve lassabban haladó tanulók felzárkóztatásához. 2.4.1.2. Tanulószoba Azok a tanulók vehetik igénybe, akinek tanulmányi kötelezettségük teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges. A tanulási technikák és módszerek gyakorlásáról egy szakember gondoskodik. 2.4.1.3. Szakkörök A tehetséges gyermekek szakköri kereteken belül tovább fejleszthetik képességeiket, tudásukat érdeklődésüknek megfelelően. A szakkörök indításával a szülői, tanulói igényekhez igazodunk. közlekedési ismeretek magyar matematika rajz nyelvi szakkörök, német nyelv, angol nyelv természetjáró énekkar színjátszó aerobic 2.4.1.4. Sportfoglalkozások atlétika kosárlabda labdarúgás görkorcsolya rekreációs, szabadidő sportok 2.4.1.5. Iskolai szolgáltatások Iskolai könyvtár Iskolánk tanulóinak a könyvtár használata ingyenes. Szolgáltatásai beépülnek a helyi tantervbe és a napközis szabadidős foglalkozásokba. A könyvtárunk egyben a község közművelődési könyvtára is, amely 2008-tól a Deák Ferenc Megyei Könyvtár Mozgókönyvtári Szolgáltatásához kapcsolódva működik. Számítógép használat Iskolánk tanulóinak a számítógépek használata és az internet-hozzáférés ingyenes. Tantárgy keretében folyik az oktatás. 11

2.5. Iskolánk hagyományai A hagyományok ápolása hozzájárul a tartalmas iskolai élet kialakításához, és az iskolánkhoz kötődés erősítéséhez. A közös ünnepvárások, ünnepélyek és versenyek során az együttes tevékenységben kovácsolódik közösséggé az iskola. Szülőföldjüket, hazájukat, lakóhelyüket és iskolájukat szerető fiatalokat akarunk nevelni, s általuk biztosítani a hagyományaink továbbélését. Fontos célunknak tartjuk még a nemzeti értékek megismertetését. Elengedhetetlen ehhez, hogy a tantárgyak tananyagában (ahol ez lehetséges) és a tanórán kívüli tevékenységekben kapjon kiemelt szerepet a nemzeti értékek megismerése, melyek megbecsülését és tovább élését hagyományőrzéssel is erősítjük. Programjaink Tanulmányi versenyek Őszi túra Testvérosztály program Mikulás várás Karácsonyi ünnepély Farsangi karnevál Alapítványi bál Idősek napja Iskolánk névadója tiszteletére minden év márciusában vagy áprilisában FESTETICS NAPOK programsorozat: o szavalóverseny o műveltségi vetélkedő o tá-ti-ka, vagy Ki Mit Tud? o szaktárgyi vetélkedők o sportversenyek o hagyományőrző kézműves foglalkozások Gyermeknap NYÍLT nap OVIS szombat PA-PÓ-ák találkozása Iskolai/osztály kirándulás Nyári táborok: napközis tábor, sporttábor Ünnepeink, megemlékezések Intézményi szintű megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély Megemlékezés a Köztársaság napjáról, az 1956-os forradalomról. Megemlékezés a 1848/49-es szabadságharcról. Nyolcadik osztályosok ballagása. Tanévzáró ünnepély 12

Osztályszinten emlékezünk meg: Az Aradi vértanúkról Mikulás ünnepélyt tartunk a testvérosztályokkal együtt Anyák napján köszöntjük az édesanyákat és nagymamákat. Összetartozás napjáról 13

3. A Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola Pakodi Tagintézmény sajátosságai 3.1. A tagintézmény jellemzői 3.1.1. Az iskola története Az általános iskola egy közel ezerfős észak-zalai kistelepülésen, Pakodon található. A faluban az 1700-as évekig visszamenőleg mindig volt iskola. 1965-ben megépült a jelenlegi iskola négy osztálytermével, melyet a felső tagozatos tanulók vettek birtokukba. Az alsó tagozat pedig maradt az azonos udvarban lévő, már korábban, a volt intézői lakásból kialakított négy osztályteremben. 1974-ben a központi körzetesítés miatt a felső tagozatot Zalabérba helyezték, s az alsó tagozat is a zalabéri iskola tagintézményévé vált. Az 1990-ben részben önerőből, részben pedig pályázati forrásból tetőtér beépítéssel bővült az iskola épülete. Így az 1991/1992-es tanévtől újra megnyílt a lehetőség az 1-8. osztályos iskola visszaállítására, újra alkalmassá vált az intézmény a 8 osztályos oktatás alapfeladatainak ellátására. 1995-ben elkészült az aula és a tornaterem. Tizenhat év önálló működés után az alacsony tanulói- és gyermeklétszámok valamint a törvényi rendelkezések miatt a falu önkormányzata arra kényszerült, hogy intézményi társulás keretében működtesse tovább az intézményt. 2007. 07. 01-től megtörtént az átszervezés. A megállapodás alapján az 1-4. évfolyam részben összevontan helyben maradt a pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Művelődési Központ tagintézményeként. 3.1.2. Az iskola adottságai Az alsó tagozat az épület felső szintjén helyezkedik el. Négy osztályterem, egy napközis terem, fejlesztő szoba és egy informatika szaktanterem alkotja az oktató-nevelő munka színtereit. Könyvtár, tornaterem is rendelkezésre áll. A tágas tanári szobában bőséges pedagógiai szakirodalom található. Az iskola épületét nagyméretű udvar veszi körül, amelynek egy részét salakos pálya, másik részét pedig fával, bokrokkal, füves területekkel borított park alkotja. Ez a terület ahogy az iskola épülete is kiválóan alkalmas a gyerekek sokrétű szabadidő eltöltési igényének kielégítésére. Oktatási eszközökkel való ellátottságunk jó. Intézményünkben egyre több a különféle nehézséggel (tanulási, beilleszkedési, viselkedési és magatartási zavarokkal), illetve sajátos nevelési igénnyel iskolába kerülő gyermek. E problémák kezelésére igyekeztünk az elmúlt években helyben megoldást biztosítani. Ennek érdekében pedagógusaink olyan továbbképzéseken vettek illetve vesznek részt, amelyek eme problémák megoldására alkalmassá tették őket. Intézményünk integrált oktatás keretében - az alapító okiratban foglaltak szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek köréből az enyhe értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztését biztosítja. Az előbbiekből adódóan kiemelt feladat volt eddig is és marad a jövőben is a felzárkóztatás és bizonyos fokú korrekciós tevékenység szakemberek felügyelete és a velük folytatott folyamatos konzultáció mellett. Iskolánkban a logopédiai, gyógypedagógiai és gyógytestnevelési ellátást a Türjén működő Pedagógiai Szakszolgálat biztosítja. 14

Az eltérő képességű, bizonyos területeken kiemelkedő tehetséget mutató gyerekek fejlesztése részben tanórai másrészt választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretei között történik. A helyi valamint térségi, megyei versenyeken, rendezvényeken, művészeti bemutatókon mutatkoznak be tanulóink. Intézményünkben alapfokú művészeti iskolai képzés kihelyezett tagozata működik, dráma tanszakkal. Helyet biztosítunk hitoktatáshoz is. 3.1.3. A tagiskola képzési rendje 3.1.3.1. Osztályba sorolás elvei: Tagiskolánk 1-4. évfolyamos általános iskola. Fő célja az alapkészségek, képességek kialakítása, fejlesztése a szülők, a központi anyaiskola illetve a fenntartó igénye alapján, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, oktatása. A tanulók osztályba sorolásának szempontja a beiskolázás szerinti életkor. 3.1.3.2. A képzés szakaszai és jellemzői Az iskolai képzés szakasza: alapozó szakasz: 1-4. évfolyam Az alapozó szakaszon belül két egység különül el: 1-2. osztály: bevezető szakasz az óvodából az iskolába került gyermekek mind teljesebb körű megismerése az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentessé tétele az iskolai élet normáinak, szabályainak megismerése, az ezekhez igazodó viselkedésformák megalapozása szabálytudat fejlesztése kapcsolatteremtő készség fejlesztése olvasás, írás, számolás, kommunikációs képességek megalapozása az óvodában fel nem tárt iskolában jelentkező problémák, zavarok szűrése az előbbiek kapcsán a célirányos, tervezett fejlesztés, korrekció elindítása; ezzel hátránykompenzálás, az esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés 3-4. osztály: kezdő szakasz az előbbiekben felsoroltak folyamatos fejlesztése az olvasás, írás, számolás és kommunikációs képességek erősítése továbbfejleszthető tudás és képességek biztosítása a NAT műveltségterületeihez 3.1.4. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolai munkánk szerves részét képezik a tanórán kívüli foglalkozások. Tagiskolánk a következő tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítja tanulóink számára. 3.1.4.1. Napközis foglalkozás az 1-4. évfolyamon Egy napközis csoportunk van, mely az 1-4 évfolyam tanulóiból szerveződött vegyes csoport. A napközis foglalkozási terv a tanulást segítő tevékenységen kívül tartalmazza a kulturált szabadidő eltöltésének lehetőségeit, a környezeti- és egészségnevelés feladatait. A napközis nevelők segítséget nyújtanak a hátrányos helyzetű, illetve lassabban haladó tanulók felkészüléséhez. 15

3.1.4.2. Felzárkóztató foglalkozások A tanulásban lemaradó, a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató, fejlesztő, rehabilitációs foglakozásokat szervezünk. A felzárkóztató foglalkozások rögzítésére Felzárkóztatási naplót vezetünk osztályonként, mely tartalmazza a foglalkozás idejét, a résztvevők nevét, a felzárkóztatás okát és az elvégzett feladatokat. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozások az Egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg. 3.1.4.3. Választható tanórán kívüli foglalkozások A gyermekek választható foglalkozásokon fejleszthetik tudásukat érdeklődésüknek megfelelően. E foglalkozások indításával a szülői, tanulói igényekhez igazodunk. Informatika: 1-3. osztályos tanulóknak Zenés torna: 1-4. osztályos tanulóknak Sport: 1-4. osztályos tanulóknak Igénytől függően egy vagy két csoport 3.1.4.4. Iskolai könyvtár Iskolánk tanulóinak a könyvtár használata ingyenes. Szolgáltatásai beépülnek a helyi tantervbe és az alsó tagozatos napközis szabadidős foglalkozásokba. A könyvtárunk egyben a község közművelődési könyvtára is, amely 2007-től a Deák Ferenc Megyei Könyvtár Mozgókönyvtári Szolgáltatásához kapcsolódva működik. 3.2. Tagiskolánk hagyományai 3.2.1. Közösségi programok Az iskolai hagyományok kialakításával iskolánk egyéni arculatát kívánjuk alakítani. Továbbá erősíteni szeretnénk az iskolához, mint közösséghez tartozás érzését. Lakóhelyüket, az ott élő embereket ismerő és tisztelő gyermekeket akarunk nevelni. Velük közösen is biztosítani a hagyományok továbbélését. Őszi túra Télapó Közös karácsony az óvodával és a civil szervezetekkel Farsangi karnevál Festetics- napok Testvérosztály program PA-PÓkák találkozása Családi nap Vers- és mesemondó versenyek Színházlátogatás Iskolai kirándulás 16

3.2.2. Ünnepeink, megemlékezések 3.2.2.1. Iskolai szintű megemlékezések Tanévnyitó ünnepély Ünnepi műsor az október 23-i évfordulóról Március 15-i ünnepély Tanévzáró ünnepély 3.2.2.2. Osztályszintű megemlékezések, ünnepélyek Október 6. az aradi vértanúk napja Nemzeti összetartozás napja Anyák napja 17

4. A nevelő- oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4.1. Pedagógiai munkánk alapelvei, értékek Intézményünk cél- és feladatrendszerét a kerettanterv és az érvényben lévő NAT határozza meg. Ezek a célok kiegészülnek még az iskola egyéni céljaival, melyeket a szülők, a tantestület és az iskola diákságának véleménye alapján összegeztünk. Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze oktató nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a kerületi oktatásügyben és a közéletben. A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot (szülői munkaközösséggel kooperatív kapcsolat, stb.). Olyan gyermekeket kívánunk nevelni tanulóinkból, akikre a lehető legoptimálisabb testi és lelki harmónia jellemző! Azt kívánjuk elérni, hogy az iskola tanulói szívesen és örömmel járjanak iskolánkba, ahol az őket körülvevő légkörre a meleg attitűd a jellemző, demokratikusan működő diákönkormányzat irányítja a szabadidős elfoglaltságokat, ahol gyermek, szülő, nevelő viszonyára a kölcsönös tisztelet, bizalom és megbecsülés a jellemző. Arra törekszünk, hogy tanulóink a tantárgyi alapismereteken kívül olyan készségeket, képességeket szerezzenek, amelyek majd a későbbiek során a gyakorlati életben ténylegesen használhatók lesznek. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk az emberiség közös értékei a demokrácia értékei európai, humán, illetve transzcendentális értékek Fő törekvésünk, hogy iskolánk legyen mindenkor olyan oktatási intézmény, melyben 18

gyermek, szülő, pedagógus egyetértésben, egymás jogos igényeit figyelembe véve, nyugodt légkörben, egyetértésben dolgozhat a kijelölt célok és feladatok megvalósulása érdekében. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a gyermekszereteten és a gyermek tiszteletén alapuló gyermekközpontú nevelés áll, melyet a politikai, vallási és világnézeti szabad választás szellemében valósítunk meg. Pedagógiai alapelveinket meghatározó erkölcsi értékek o humanizmus Tanulóink tisztelettel, megértéssel forduljanak minden ember felé. Tiszteljék az életet, az általános emberi értékeket. o a tudás és műveltség Tanulóink értékeljék a tudást, legyenek tanulni vágyók és tudók. Ismerjék fel a megszerzett tudás és önképzés fontosságát o hazaszeretet, magyarságtudat Tanulmányaik folyamán ismerjék meg nagy magyarjainkat, azok alkotásait, népünk történelmét! Ismerjék és becsüljék anyanyelvüket, nemzetünk jelképeit, szűkebb hazájuk, - városuk - történelmi emlékeit! o akarat, jellem és önismeret Alakuljon ki tanulóinkban a helyes értékrend és énkép, az önuralom és önfegyelem képessége valamint az önnevelés szándéka. Önmaga szeretete és elfogadása (lelki egészség alapja) - pozitív énkép kialakítása. Meggyőződésünk, hogy az önmagát szeretni és elfogadni képes, saját magához pozitívan viszonyuló gyermek képes mások szeretetére, elfogadására, a világ dolgaihoz való pozitív viszonyulásra. Mindezek megkönnyítik a különféle közösségekbe való beilleszkedést. A közösségfejlesztés legfontosabb színtere az osztályközösség. Fontos az egymás segítése, az együttérzés képessége. o o társadalmi beilleszkedés Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükségesek. Fontos a közösségi erkölcs: a hazaszeretetre, a családi életre nevelés. Igényt kell támasztani a tanulóinkban a családi hagyományok és ünnepek tiszteletére, ápolására, a rokoni, baráti, embertársi kapcsolatok erősítésére. a környezet és az élet védelme Tanulóink váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek védelmébe, megőrzésébe, gyarapításába. Mire való az iskola? Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent Györgyi Albert nyomán) 19

4.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás célja A személyiségfejlesztés és a teljesítmény központúság egyensúlyára törekszünk úgy, hogy az iskola mind a tehetséggondozásnak, mind a felzárkóztatásnak egyaránt teret adjon. Kiemelten figyelünk a nevelési funkció ellátására annak érdekében, hogy tanítványaink ne hagyják el az iskolát pótolhatatlan nevetségbeli hiányosságokkal. Igyekszünk felkészíteni a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék, formálják. Tudjanak élni jogaikkal, és teljesítsék kötelességeiket. Rendelkezzenek tanulóink magas szintű, megalapozott ismeretekkel, alapműveltséggel, legyenek érdeklődők, nyitottak, az újra mindig fogékonyak. Törekednünk kell arra, hogy a szülőkkel és a társadalmi környezettel a kialakult jó kapcsolatot fenntartsuk. A társadalom számára hasznos embert neveljünk tanítványainkból. Diákjainkban tudatosodjon az egész életen át tartó tanulás igényének szükségessége. Tanítványaink tanulmányaik befejezése után képesek legyenek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel kívánjuk fejleszteni tanulóink önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását. Segíteni kívánjuk diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, a társadalom felelős tagjává, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Céljaink a nevelés különböző területein Erkölcsi nevelés Az alapvető magatartási és társadalmi normák megismertetése, azok értékének, hasznosságának felismertetése, gyakorlása; az ezekre való belső igény, valamint a társasági alkalmazkodás képességének kialakítása (illemtan). Tanulóinkban a következő fogalmakat kell tudatosítani: Kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, igazságosság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás, barátság, boldogság. Értelmi nevelés Az önálló ismeretszerzés képességének kifejlesztése, a megfigyelőképesség fejlesztése, a sokoldalúság igényének, a tájékozódó- és problémamegoldó képességének, a kommunikációés kifejezőképességnek valamint a kreatív gondolkodásmódnak a kialakítása. Érzelmi nevelés A reális önismeret, önbecsülés, önértékelés képességének kialakítása, a stressz kezelés megtanulása, a magyarságtudat erősítése. Egészséges életmódra és családi életre nevelés A tiszta környezet, a testápolás, az egészséges életfeltételek iránti igény felkeltése, a szenvedélybetegségek elkerülésének tanítása (egészségnevelő programok) a tanulók optimális fizikai és szellemi fejlődéséhez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása, a fiatalok egészséges életmódjának szervezése, testi és szellemi teherbíró-képességük fejlesztése, a család társadalmi, gazdasági és érzelmi funkcióinak megismertetése, a gyermekvállalás- és nevelés fontosságának tudatosítása, a mások iránti felelősségérzet felkeltése. 20

Esztétikai nevelés A szűkebb és tágabb környezet iránti szépérzék, igényesség kialakítása a diákok ítélőképességének és kritikus gondolkodásmódjának fejlesztése. A tanulókat képessé kell tenni a valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására. Közösségi életre nevelés Az öntevékeny közösségi élet megszervezése és működtetése /diákönkormányzat/, a közösségi létforma, a közéleti tevékenység és a demokratizmus alapvető jellemzőinek megismertetése, gyakoroltatása. 4.3. Az iskola feladatai 4.3.1. Kulturális értékek közvetítése Iskolánk fő feladatának tekinti az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség közvetítését. Tiszteletben tartjuk, pedagógiai munkánk során közvetítjük és szolgáljuk az emberi kultúra általános alapértékeit, mint igazság, jóság, szépség. Tanulóink ismerjék és becsüljék nemzeti kultúránk nagy múltú hagyományait. Tiszteljék otthonukat, lakóhelyüket, szülőföldjüket, hazájukat, anyanyelvüket. 4.3.2. Személyiségfejlesztés Feladatunk a tanulók sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, az egyéni képességek kibontakoztatása. Fontos a tanuló személyiségének tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése. Feladatunk az érzelmek fejlesztése, gazdagítása, az értékek tiszteletére, a kudarcok és az akadályok leküzdésének képességére nevelés. Tanulóink legyenek igényesek önmagukkal szemben, törekedjenek a fejlődésre, viselkedjenek udvariasan és beszéljenek szépen, kulturált módon. 4.3.3. Tanulási készségek kialakítása Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A pedagógusok fontosnak tartják a tanulási sikerélményt és törekszenek is sikerélményhez juttatni a tanulókat. A gyakorlás és a tudatosítás együttes alkalmazása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából. 4.3.4. Viselkedéskultúra alakítása, fejlesztése Olyan demokratikus magatartásra, életvitelre szükséges felkészíteni a gyerekeket, amelyben egyaránt érvényesülnek az egyén és a közösség érdekei. Viselkedéskultúrájukat az erkölcs és az illem normatívái jellemezzék: egymás megbecsülése, felnőttek és egymás iránti tisztelet, udvariasság, kulturált, szép magyar beszéd általánossá válása, durvaságtól mentes társas kapcsolatokra törekvés, környezet rendje, tisztasága, védelme és a társadalmi tulajdon megbecsülése. 4.3.5. Egészséges életmódra nevelés Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere, mert a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Legfontosabb feladatunk a családdal együttműködve a megelőzés, az egészségmegőrző szokások kialakítása. Különös gondot kell fordítanunk a dohányzás, az alkohol és a drogmegelőzésre. Fontos feladatunk a tanulók optimális fizikai fejlődéséhez a feltételek és a tevékenységek biztosítása, a higiénés kultúra megalapozása, és az ehhez nélkülözhetetlen ismeretek elsajátítása, gyakoroltatása. 21

Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Az iskola olyan programokat tud nyújtani, ahol a halmozottan hátrányos gyerekek szociális kultúrája is fejleszthető a gyermekközösségek segítségével. 4.3.6. Gyermek és ifjúságvédelem Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységének legfőbb célja, hogy részt vegyen a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzésében, feltárásában. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot iskolánkban az intézményvezető a mindenkori osztályfőnökök a tagintézmény-vezetők látják el, szoros kapcsolatot tartva az illetékes kormányhivatal munkatársával, az önkormányzat gyermekvédelmi előadójával és a területen működő gyermekjóléti szolgálattal. Az osztályfőnök kötelessége, hogy segítse a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat iskolai munkájukban és közösségi beilleszkedésükben. Szükség esetén az iskolában működő felzárkóztató foglalkoztatásokra irányítsa őket. 4.4. Az alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer Nevelőtestületünk vállalt pedagógiai hitvallásánál fogva az egyéni eltérésekhez és haladási ütemhez alkalmazkodó differenciált nevelési-oktatási programot valósít meg. Súlyt fektetünk a személyközpontú pedagógia állandó érvényesülésére. A pedagógiai szabadság a gyermekek szeretetét, felelős szabadságot jelent a testület tagjai számára. Nevelőmunkánkban gyermek centrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem tükröződjék. 4.4.1. A nevelési módszerek kiválasztása A nevelési módszerek kiválasztásának szempontjai: igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, igazodjanak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához. igazodjanak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. 4.4.2. Eljárások, módszerek Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1.Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Közvetlen módszerek Segítségadás Gyakoroltatás Ösztönzés Ellenőrzés Követelés Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés 22

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Történetek elemzése Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos viselkedési minták kiemelése a közösségi életből 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Legfontosabb feladatunk a gyermek sokoldalú fejlesztése, egészségesen fejlett személyiség kialakítása. Ha eredményesen akarjuk irányítani a gyermeki személyiség fejlődését, a következőket kell figyelembe vennünk: a gyermek életkori sajátosságai a gyermek egyéni sajátosságai a gyermek egyéniségének tisztelete 5.1. A gyermekek életkori sajátosságai Iskolánk alapfokú oktatási intézményként alsó tagozatos (6-10 éves) és felső tagozatos (10-14 éves) tanulók nappali rendszerű nevelését és oktatását látja el. A különböző korosztályokba tartozó tanulók eltérő életkori sajátosságokkal bírnak. E sajátosságokat is figyelembe véve az iskolában külön épületszárnyban nyernek elhelyezést az alsó és a felső tagozaton tanuló diákjaink. Ennek előnye, hogy az eltérő foglalkoztatási módok és napirendek nem zavarják egymást. A szabadidős tevékenységek számára is külön udvarrészt sikerült biztosítani az eltérő korosztályok számára. Az alsós tanulók több tanári felügyeletet igényelnek, a felsősök önállóbbak. Közös iskolai rendezvényeken a két tagozat találkozik, így mód nyílik arra, hogy gyerekeink meg tanulják tolerálni a korosztályi jellemzőket (ünnepélyek rendje, testvérosztályok a két tagozat között, menzai rend). A szabadidős tevékenységek terén 23

szintén mód nyílik arra, hogy a két korosztály találkozzon (udvari játszótér, sportpályák, vegyes szakkörök). Pakodi tagintézményünkben kizárólag alsó tagozat működik, így itt a különböző korosztályok életkori sajátosságainak problémája nem áll fenn. 5.2. A gyermek egyéni sajátosságai a. A kiemelkedő képességű tanulók számára szakköri rendszerben tehetséget kibontakoztató foglalkozásokat biztosítunk. b. A szociális hátrányokkal küzdő, illetve az átlagosnál jóval gyengébben teljesítő tanulók a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján, a szülők beleegyezésével úgynevezett egyéni fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás, valamint a problémás tanulókkal történő külön foglalkozás (mentálhigiéné) a személyiségfejlődés állandó lehetőségét nyújtja tanulóink számára. 5.3. A gyermek egyéniségének tisztelete A fent említett képzési formák a gyermek egyéniségének tiszteletén alapulnak. Nem kell ugyanis lehetetlen célokat kitűzni és megoldhatatlan feladatokat végeztetni a gyerekekkel. A gyerek egyéniségének a tisztelete a következőkben nyilvánul meg: bizalom a gyermekek iránt; a jó feltételezése a gyermek önérzetét sértő bánásmód elkerülése pozitív érzelmi viszony kialakítása a nevelőhöz és a társakhoz a felnőtt tévedéseinek beismerése a dicséret és a büntetés megfelelő aránya 5.4. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink a nevelés egyes területein A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 24