TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI ALAPFOGALMAK 3 2. ISO-TŰRÉSRENDSZER 4. 2.1. Mérettartományok 5. 2.2. Tűrésfokozatok 6. 2.3. Szabványos tűrésnagyságok 7

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék Tűrések és illesztések Összeállította: Dr. Juhász György főiskolai docens Tananyag kiegészítő segédlet Debrecen, 2010 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI ALAPFOGALMAK 3 2. ISO-TŰRÉSRENDSZER 4 2.1. Mérettartományok 5 2.2. Tűrésfokozatok 6 2.3. Szabványos tűrésnagyságok 7 2.4. Tűrésnagyságokhoz rendelhető átlagos érdességek 7 2.5. Tűrésezetlen méretek pontossága 9 2.6. Tűrésszámítások 10 2.7. Mérettűrések megadása 10 3. ALAK- ÉS HELYZETTŰRÉSEK 11 4. ILLESZTÉS 13 4.1. ISO-illesztésrendszer 14 4.2. Az illesztések megadása 17 4.3.Csapágyak tűrése és ajánlott illesztései 17 TŰRÉSTÁBLÁZATOK 18 2

1. Tűrésezési alapfogalmak Gyártás során a munkadarab valóságos mérete nem egyezik meg pontosan a rajzon megadott mérettel, hanem attól kisebb nagyobb mértékben eltér. Sorozatgyártás esetén ugyanazon rajz alapján gyártott alkatrészek méretei még a személyi hibák teljes kiküszöbölése esetén sem készülhetnek teljesen azonosra, mert a gép és a szerszám kopása, meg a fellépő deformációk miatt a valóságos méretek szóródnak (1. ábra). Valamely méret legnagyobb és legkisebb valóságos méretének különbségét nevezzük teljes szórásnak. 1. ábra. Csapok méretszórása A tűrés az a méretszórás, amely adott esetben gyártási és működési szempontból egyaránt megengedhető. Alárendeltebb célra készülő vagy nem illeszkedő alkatrészeknél a teljes szórás is megengedhető. Tényleges méret (TM) az alkatrész méréssel megállapított mérete. Névleges méret (N) a nagyságrendet jellemző méret. A névleges méret egész szám vagy tizedes szám lehet pl.: 32 15 8,75 stb. Alapméret (A) az az elméleti méret, amelyre az eltérések vonatkoznak. Rendszerint azonos a névleges mérettel. Határméret a még elfogadható legnagyobb és legkisebb méret. Felső határméret (FH) az előírt, megengedett legnagyobb méret. Alsó határméret (AH) az előírt, megengedett legkisebb méret. 1 Közepes méret (M) a felső és alsó határméret számtani közepe M ( FH AH). Ez fejezi ki a 2 tervező elgondolását, ez a kivitelezésre kívánatos méret. Tűrésezett méret az olyan méret, melynek mindkét határmérete megszabott. Megadható az alapmérettel és a két határeltéréssel vagy a névleges mérettel és a szabványos tűrés jelével. Tűrésezetlen méret az olyan méret, melyre külön tűrést nem írunk elő, ez a műhelyben szokásos pontossággal készíthető. Tényleges eltérés (TE) a valóságos méret és az alapméret különbsége. 3

Határeltérés valamely határméret és az alapméret különbsége, ez lehet felső határeltérés (FE) és alsó határeltérés (AE). Tűrésmező a két határméret méretvonalának a végéhez húzott, ezekre merőleges vonalak közötti sáv, amelyet szélessége (T) és fekvése jellemez. Alapvonal az eltérések ábrázolásakor a nulla eltérésnek megfelelő vonal, vagyis az alapméret méretvonalának a végéhez húzott, a méretvonalra merőleges vonal. Tűrésmező fekvése a tűrésmezőnek az alapvonalhoz viszonyított elhelyezkedése. Jellege szerint lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus. A szabványos tűrések fekvését betű jelzi. Alaphőmérséklet: a szabvány szerint megadott méretek értékei +20 C alaphőmérsékleten érvényesek. 2. ISO-tűrésrendszer A tömeggyártás és a csereszabatos alkatrészek elterjedése miatt szükség volt egy egységes tűrésrendszer kidolgozására. A tűrések egységesítésével és rendszerbefoglalásával valamint a csatlakozó alkatrészek egymáshoz rendelésével: az illesztések nemzetközi szabványosításával az ISA (International Federation of the National Standarding Association) foglalkozott, a mai érvényben lévő rendszert az ISO (International Organization for Standardization) dolgozta ki. Ez a szabványos tűrésrendszer egy betűből és egy számból áll. A betű megadja a tűrésmező alapvonalhoz viszonyított helyzetét, az alapeltérést (2-3. ábra), a szám pedig a tűrés minőségét azaz a nagyságát. A nagybetűk a belső méreteket (lyukak), a kisbetűk a külső méreteket (csapok) alapeltéréseit adják meg. Az alapeltérések értékeit az MSZ EN 20286-1 szabvány tartalmazza 3150mm-ig. 2. ábra. Csapok alapeltérései 4

3. ábra. Furatok alapeltérései 2.1. Mérettartományok Az egyszerűség kedvéért a szabványos tűrésnagyságokat és alapeltéréseket nem számították ki az összes névleges méretre, hanem csak az 1. táblázatban található mérettartományokra. Ezek a mérettartományok fő - és melléktartományokra vannak felosztva. A melléktartományokat csak különleges esetekben szabad felhasználni. 1. táblázat: Mérettartományok Névleges méretek 500 mm-ig Névleges méretek 500 mm felett 3150 mm-ig Főcsoport Mellékcsoport Főcsoport Mellékcsoport felett -ig felett -ig felett -ig felett -ig - 3 500 630 500 560 560 630 3 6 630 800 630 710 710 800 6 10 800 1000 800 900 900 1000 10 18 10 14 14 18 1000 1250 1000 1120 1120 1250 18 30 18 24 24 30 1250 1600 1250 1400 1400 1600 30 50 30 40 40 50 1600 2000 1600 1800 1800 2000 50 80 50 65 65 80 2000 2500 2000 2240 2240 2500 80 120 80 100 100 120 2500 3150 2500 2800 2800 3150 120 180 120 140 160 140 160 180 180 250 180 200 225 250 315 250 280 315 400 315 355 400 500 400 450 200 225 250 280 315 355 400 450 500 5

2.2. Tűrésfokozatok A tűrések és illesztések ISO-rendszere a 0-500 mm-ig terjedő névleges méretekre 20 tűrésfokozatot tartalmaz, ezek jelölése: IT01, IT0, IT1...IT18. Az 500-3150 mm-ig terjedő névleges méretekre 18 tűrésfokozatot, ezek jelölése: IT1...IT18. Az ISO-rendszer az ISA rendszerből lett levezetve, amely csupán 500 mm-ig tartalmazta a névleges méreteket és főleg a gyakorlati tapasztalatokon alapult. Az ISA rendszer nem összefüggő matematikai alapelvekre épült, ezért a rendszer hézagos és a rendszer különböző összefüggéseket ad az IT fokozatokra 500 mm-ig (2. táblázat). Az 500 feletti 3150mm-ig terjedő névleges méretekhez tartozó szabványos tűrésnagyságok számértékeit később fejlesztették ki kísérleti célokra, amit az ipar elfogadott így az ISO-rendszer részévé vált. A tűrésfokozatok a szabványos tűrésnagyságok számításához szükségesek, amelyeket a gyakorlatban közvetlenül ritkán használunk, mivel a tűrések gyakorlati életben történő használata táblázatos formában terjedt el. A tűrésfokozatok alkalmazásának jellemző értékeit a 3. táblázat tartalmazza. 2. táblázat: Az IT tűrésfokozathoz tartozó szabványos tűrésnagyságok számítása (D 500 mm) Tűrésfokozat A tűrésnagyság számítási képlete ahol: IT01 T=0,3+0,008D IT0 T=0,5+0,012D IT1 T=0,8+0,02D IT2...IT4 nincs képlet IT5...IT18 T=q i, felső határa q - minőségi tényező (3. táblázat) i = 0,45 3 D 0,001D (tűrésegység) D = D D 1 2 D 1 és D 2- a mérettartomány alsó és 3. táblázat: Tűrésfokozatok Tűrésfokozatok IT01 IT0 IT1 IT2 IT3 IT4 IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 IT12 IT13 IT14 IT15 IT16 IT17 IT18 - - - - - - 7i 10i 16i 25i 40i 64i 100i 160i 250i 400i 640i 1000i 1600i 2500i Mérőeszközökhöz Általános gépészetben Nagyobb gyártási tűrésekhez Pl.: 125H7 Alsó határméret: 125,00 Felső határméret: 125,04 D 120 180 146, 9mm 3 i 0, 45 147 0, 001 147 2, 52 m T=q i=16 2,52=40 m Gazdaságossági megfontolás alapján a tűréseket mindig a lehető legnagyobbra kell választani, de szem előtt kell tartani azt, hogy a megválasztás elsődleges szempontja a biztonságos funkcióteljesítés legyen. A tűrések egyes értékeit a könnyebb gyárthatóság miatt előnyben kell részesíteni. A csapok és lyukak általános és előnyben részesítendő tűrésválasztékával az MSZ 180-7-es szabvány foglalkozik. A szabványos tűrésnagyságok értékeit a 4. táblázat tartalmazza. 6

2.3. Szabványos tűrésnagyságok 4. táblázat: Szabványos tűrésnagyságok 500 mm-ig Névleges méret (mm) Az IT tűrésfokozatokhoz tartozó szabványos tűrésnagyságok (µm) felett -ig IT1 IT2 IT3 IT4 IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 IT12 IT13 IT14 IT15 IT16 IT17 IT18-3 0,8 1,2 2 3 4 6 10 14 25 40 60 100 140 250 400 600 1000 1400 3 6 1 1,5 2,5 4 5 8 12 18 30 48 75 120 180 300 480 750 1200 1800 6 10 1 1,5 2,5 4 6 9 15 22 36 58 90 150 220 360 580 900 1500 2200 10 18 1,2 2 3 5 8 11 18 27 43 70 110 180 270 430 700 1100 1800 2700 18 30 1,5 2,5 4 6 9 13 21 33 52 84 130 210 330 520 840 1300 2100 3300 30 50 1,5 2,5 4 7 11 16 25 39 62 100 160 250 390 620 1000 1600 2500 3900 50 80 2 3 5 8 13 19 30 46 74 120 190 300 460 740 1200 1900 3000 4600 80 120 2,5 4 6 10 15 22 35 54 87 140 220 350 540 870 1400 2200 3500 5400 120 180 3,5 5 8 12 18 25 40 63 100 160 250 400 630 1000 1600 2500 4000 6300 180 250 4,5 7 10 14 20 29 46 72 115 185 290 460 720 1150 1850 2900 4600 7200 250 315 6 8 12 16 23 32 52 81 130 210 320 520 810 1300 2100 3200 5200 8100 315 400 7 9 13 18 25 36 57 89 140 230 360 570 890 1400 2300 3600 5700 8900 400 500 8 10 15 20 27 40 63 97 155 250 400 630 970 1550 2500 4000 6300 9700 2.4. Tűrésnagyságokhoz rendelhető átlagos érdességek A tűrésnagyság és a felületi érdesség mérőszáma között nem alakult ki általánosan elfogadott összefüggés, mivel a felületi érdesség mérőszámának meghatározását a tűrésnagyságon kívül egyéb tényezők is befolyásolják mint pl. a működési követelmények és a felületi megmunkálás módszere. A 4. ábra diagramja az általános esetre érvényes számszerű összefüggéseket rögzíti a tűrésnagyság és az átlagos érdesség között. A különböző működési feltételekhez való igazodást a finom, közepes és durva fokozatok közötti választás teszi lehetővé. 4. ábra. Átlagos érdességek a tűrésnagyság függvényében A tűrések megadásánál fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az alkatrész tűrésezett mérete összhangban van-e az adott felület megmunkálási eljárásából adódó minimális tűrésnagysággal. A tűrésmező nagyságát és jellemző méreteit az 5. táblázat, a megmunkálási eljárástól fűggő átlagos érdesség lehetséges értékeit a 6. táblázat mutatja. 7

5. táblázat. A tűrésmező nagysága Minőség IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 IT12 IT13 IT14 Tűrésnagyság 7i 10i 16i 25i 40i 64i 100i 160i 250i 400i Illesztésekhez Felhasználás Mérőeszközökhöz Nem csatlakozó méretekhez Esztergálás Üregelés Gyalulás, vésés Megmunkálási mód Marás Köszörülés Dörzsárazás Fúrás Fényesre húzás Húzás, hengerlés Kivágás, mélyhúzás 6. táblázat. A megmunkálási eljárástól függő átlagos felületi érdességek Érdességi fokozatszám Megmunkálási eljárás N1 N2 N3 N4 N5 N6 N7 N8 N9 N10 N11 N12 Átlagos felületi érdesség R a [µm] 0,025 0,050 0,1 0,2 0,4 0,8 1,6 3,2 6,3 12,5 25 50 Öntés homokformába Kokillaöntés Kovácsolás Húzás Hosszesztergálás Síkesztergálás Gyalulás Vésés Hántolás Fúrás Süllyesztés Dörzsárazás Marás Üregelés Reszelés Fényesítés (polírozás) Dörzsköszörülés Tükrösítés 8

2.5. Tűrésezetlen méretek pontossága Az alkatrészek gazdaságos gyártása megköveteli, hogy csak azokat a méreteket lássuk el tűréssel, amelyeknek esetleges nagy szóródása károsan befolyásolja a gyártmány minőségét, működését vagy az alkatrész szerelhetőségét. Egyéb esetekben a méreteket nem kell tűrésezni. Azonban ezeket a méreteket is be kell valamilyen módon határolni, mert ellenkező esetben tetszőleges méretek készülhetnének. Ezért kidolgoztak egy rendszert, amely a tűrésezetlen méretek tűréseit határozza meg. Tűrésezetlen méreteknek nevezzük, amelyeknél kielégítő az üzemben szokásos pontosság, amit egy szakmunkás különleges gyártási eljárások és berendezések alkalmazása nélkül képes betartani. Ezt az MSZ 6300-ban foglalták össze. A szabvány szerint a tűrésezetlen hosszméretek határeltérései (a lekerekítési sugarak és éltompítások kivételével) a következő módon határozhatók meg: A szabványban előírt minőségekkel (IT11...IT17, mérettől függően) Előírt pontossági osztályokkal (7-8. táblázat) A megfelelő utalást a rajzokon fel kell tüntetni, pl. "Tűrésezetlen méretek: MSZ 6300". Ha a tűrésosztály előírása a rajzon nem szerepel. akkor a méretekre a "t2" osztály érvényes. Ez a szabvány azonban nem alkalmazható akkor, ha a méretpontosságot más ország szabványai írják elő, pl. csavarok és anyák, alátétek és biztosítólemezek, öntött darabok, sajtolt, hengerelt, hajlított, húzott, hántolt, csiszolt rudak és idomrudak, csövek, alkatrészek, kovácsolt darabok, gördülőcsapágyak, tömítések stb. esetén. 7. táblázat. Tűrésezetlen szögméretek pontossága Mennyiség fajta Névleges mérettartomány (Szögeknél a rövidebb szögszár névleges méreteinek tartománya) t1 finom Tűrésosztály t2 közepes t3 durva t4 nagyon durva 0-10 1 2 Szögek 10-40 30 1 40-160 20 40 160-630 10 20 630-2500 5 10 8. táblázat. Tűrésezetlen hosszméretek pontossága Mennyiség fajta Névleges mérettartomány Tűrésosztály t1 finom t2 közepes t3 durva t4 nagyon durva 0,5-3 0,05 0,1 0,15 0,15 3-6 0,05 0,1 0,2 0,5 6-30 0,1 0,2 0,5 1 30-120 0,15 0,3 0,8 1,5 120-315 0,2 0,5 1,2 2 Hosszméretek 315-1000 0,3 0,8 2 3 1000-2000 0,5 1,2 3 5 2000-3150 0,8 2 5 8 3150-5000 1,2 3 8 12 5000-8000 2 5 12 20 8000-10000 3 8 20 30 9

2.6. Tűrésszámítások A munkadarab rajzának és mérethálózatának olyannak kell lennie, hogy a készítendő darabot teljesen és egyértelműen meghatározza. A rajzon lévő tűrésezett és tűrésezetlen méreteket úgy kell megadni, hogy azok egymással összhangban legyenek. Ha valamely méretet több részben készítünk el, akkor a kiadódó (eredő) méret r tűrése mindig az elkészített méretek (összetevő) tűréseinek összege r=a+b, függetlenül attól, hogy az eredőt a részméretek összeadása vagy kivonása útján kapjuk. Ha csupán két tűrésezett méret alapján kell összetevőt vagy eredőt meghatároznunk, akkor a számítás az eltérések összevonásával mechanikusan végezhető. Pl.: Milyen tűréssel készüljön egy csapszeg 45 mm főmérete, ha az a kívánság, hogy a 0, 1 40 0, 2 szárhosszúság elkészítése után a fej 5 0,25 értékűre adódjék? A fejméret az eredő, ezért összeadás útján nyerhető összetevő a keresett méret, tehát az ellenkező eltéréseket kell összeadni. 0, 1 40 0, 2 0, 25 5 0, 25 0, 05 45 0, 15 +0,1-0,2 tűrése: 0,3-0,25 +0,25 tűrése: 0,5 (eredő) -0,15 +0,25 tűrése: 0,2 Többtagú méretlánc esetén az előbbi gépies számítási mód helyett a határméretekkel egyenletben kell kifejezni, hogy mikor lesz az eredőnek maximuma, illetve minimuma. Az így felírható egyenletekből kell meghatározni az ismeretlen határméreteket. Pl.: Az 5. ábrán megadott A, B és C méretek elkészítésével mekkorára adódik R értéke? Az eredő: X 0, 55 15 0, 4, tűrése 0,95. 5. ábra. Tűrésszámítás 2.7. Mérettűrések megadása Műszaki rajzokon a mérettűrések a 6. ábra szerint adhatók meg. A megadásnál ügyeljünk arra, hogy a 0 határméretet is ki kell írni! A szimmetrikus tűrésmező határeltérésének az alapméret számjegyével azonos magasságúnak kell lennie. 6. ábra. Tűrések megadása műszaki rajzon 10

3. Alak- és helyzettűrések Az alak- és helyzettűréseket csak ott kell előírni, ahol szükséges, vagyis ha a működési követelmények, a cserélhetőség vagy a várható gyártási körülmények szükségessé teszik. Az alaktűrések korlátozzák valamely egyedi elemnek a geometriailag ideális alakjától (például gömbfelülettől) való eltérését. Az irány-, a helyzet- és ütéstűrések korlátozzák két vagy több elem egymáshoz viszonyított helyzeteltéréseit. Báziselemként egy vagy több elem jelölhető. A báziselem alakjának megfelelő pontosságúnak kell lennie ahhoz, hogy ilyenként alkalmazni lehessen. Szükség lehet a báziselem alaktűréseinek a megadására. Az alak- és helyzettűrésezés egyéb meghatározások hiányában, mindig a tűrésezett elem teljességére vonatkozik. Az alak- és helyzettűrések rajzjelét, a tűrésnagyságot és a bázis betűjelét a 7. ábra szerint kell megadni. Az alak- és helyzettűrések általános előírásaival és fogalom meghatározásaival az MSZ ISO 1101 foglalkozik. A 9. táblázatban az alak- és helyzettűrések rajzjelei láthatók. 7. ábra. Alak- és helyzettűrés jelölése 9. táblázat. Alak- és helyzettűrések rajzjelei 11

9. táblázat folytatása. Alak- és helyzettűrések rajzjelei Az alak- és helyzettűrések számértékei az MSZ14001-2 -ben találhatók 12

10. táblázat. Párhuzamosság-, merőlegesség-, hajlásszög-, homlokütéstűrés és a teljes homlokütés tűrése Névleges Pontossági osztályok méret (mm) IT1 IT2 IT3 IT4 IT5 IT6 IT7 IT8 IT9 IT10 IT11 1IT2 IT13 IT14 IT15 IT16 felett -ig m 10 0,4 0,6 1 1,6 2,5 4 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400 10 16 0,5 0,8 1,2 2 3 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 16 25 0,6 1 1,6 2,5 4 6 10 16 25 440 60 100 160 250 400 600 25 40 0,8 1,2 2 3 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 40 63 1 1,6 2,5 4 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 63 100 1,2 2 3 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200 100 160 1,6 2,5 4 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 1600 160 250 2 3 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200 2000 250 400 2,5 4 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 1600 2500 400 630 3 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200 2000 3000 630 1000 4 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 1600 2500 4000 1000 1600 5 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200 2000 3000 5000 1600 2500 6 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 1600 2500 4000 6000 2500 4000 8 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200 2000 3000 5000 8000 4000 6300 10 16 25 40 60 100 160 250 400 600 1000 1600 2500 4000 6000 10000 6300 10000 12 20 30 50 80 120 200 300 500 800 1200 2000 3000 5000 8000 12000 Megjegyzés: párhuzamosság-, merőlegesség- és hajlásszögtűrés esetén a névleges méret a vonatkoztatási hossz névleges hossza. Ha vonatkoztatási hossz nincs megadva, a névleges méret a teljes vizsgált felület névleges hossza (párhuzamosságtűrés esetén a felület nagyobbik névleges mérete). Homlokütéstűrés esetén a névleges méret az adott átmérő vagy a homlokfelület legnagyobb névleges átmérője. A teljes homlokütés tűrése esetén a névleges méret a vizsgált felület legnagyobb névleges átmérője. 4. Illesztés Az illesztés két csatlakozó, közös névleges méretű alkatrész csatlakozásának a jellege, amely meghatározza a kapcsolódó alkatrészek között keletkező játék vagy fedés nagyságát. Az illesztés és illeszkedés jellegét a kapcsolódó alkatrészek tűrésmezőjének a célnak megfelelő kiválasztása határozza meg. Az illesztés jellege két egymással összeszerelésre rendelt tűrésezett alkatrész közepes méretének különbsége. Egyetlen mérőszám jellemzi, a közepes játék, vagy a közepes fedés, amelyet a közepes illeszkedés mérőszámának vagy röviden közepes illeszkedésnek mondunk. Az alkatrészek párosításakor fellépő illeszkedések tényleges mérőszámai ettől a jellegtől eltérhetnek, szóródhatnak. Az illesztés jellege a tervező elgondolását fejezi ki, amely szerint lehet laza, átmeneti és szilárd. Az illeszkedés a két elkészült, összeszerelendő alkatrész csatlakozásának tényleges játéka vagy fedése. A leggyakrabban alkalmazott illeszkedő felületek hengerfelületek, amelyeknél a külső illeszkedő felület a furat vagy lyuk, a belső pedig a tengely vagy a csap. De illeszkedhetnek sík felületek is, mint pl. vezetéseknél a csúszka és a kulisszakő vagy a retesz és a reteszhorony (P9/h9 vagy Js9/h9). Az MSZ 180-1-es szabvány három különböző illesztést határoz meg: Laza illesztés: olyan illesztés, amelyben az alkatrészek csak játékkal - lazán - illeszkedhetnek. A laza illesztéshez tartoznak azok az illesztések is, amelyekben a lyuk alsó és a csap felső határméretei egybeesnek, tehát a legkisebb játék nulla (8.a. ábra). a.) Laza illesztés b.) Átmeneti illesztés c.)szilárd illesztés 8. ábra. Illesztések 13

Átmeneti illesztés: olyan illesztés, amelynél a lyuk és a csap tűrésmezői átfedik egymást, azaz a ténylegesen megvalósult illeszkedés lehet játék ill. fedés is (8.b. ábra). Szilárd illesztés: olyan illesztés, amelyben az alkatrészek csak fedéssel -szilárdan - illeszkedhetnek (8.c. ábra). Az illesztést a jellege és eredő tűrése határozza meg. Ezeket az értékeket a csatlakozó méretek tűréseinek előírása egyértelműen meghatározza. A játékok és fedések határméretei, az illesztés jellege és eredő tűrése, a tűrésmezőhöz hasonlóan ábrázolhatók (9. ábra). Pl.: Az 25 H7/g6 jellemző adatai: 25 7 25 0, H 021 KJ=0-(-0,007)=+0,007 NJ=+0,021-(-0,020)=+0,041 0, 007 és 25g 6 25 0, 020 Az illesztés jellege: MJ=0,0105-(-0,0135)=+0,024 Az illesztés tűrése: T=0,021+0,013=0,034 Az előírt játék nagysága: J=+0,024 0,017 9. ábra. A tűrésmezők ábrázolása 4.1. ISO-illesztésrendszer Az ISO-illesztési rendszerben elvileg bármely szabványos tűrésű csap és furat párosítható egymással. A gyakorlatban azonban csak meghatározott illesztési rendszerek használata terjedt el. Ezek az illesztési rendszerek a különböző játékú és fedésű illesztések sorozataiból tervszerűen épülnek fel. Az alaplyuk-rendszerben valamennyi illesztési fokozat esetén a furat alsó határmérete éppen a névleges méret, tehát minden furat H tűrésmezővel készül. A csapok a kívánt illesztéshez szükséges játékkal vagy fedéssel kisebbek vagy nagyobbak a furatnál. Ezáltal a gyártáshoz kevesebb furatmegmunkáló szerszámra, mérőeszközre és felfogótüskére van szükség. Az illesztések megvalósításához szükséges méretlépcsők elkészítése, a tűrések betartása egyszerűbben valósítható meg a csapok köszörülésével mint a furatokban. Az alaplyuk-rendszert részesítik előnyben az egyedi és sorozatgyártásban, a szerszámgépgyártásban, a vasúti járműgyártásban és az erőgépgyártásban. Az alapcsap-rendszerben valamennyi illesztési fokozat esetén a tengely felső határmérete éppen a névleges méret, tehát minden csap h tűrésmezővel készül, és a lyukak a kívánt illesztéshez szükséges játékkal vagy fedéssel nagyobbak vagy kisebbek mint a csapok. Ez lehetővé teszi a húzott, hántolt vagy csiszolt rúdanyagból készült csapok alkalmazását. Így kisebb lesz ugyan a csapok megmunkálási költsége, de növekszik a lyukaké, mivel ezek megmunkálásához több különböző méretű és drága szerszám szükséges. Az alapcsap-rendszert a tömeggyártás részesíti előnyben, de elterjedt a közlőműgyártás, emelőgépgyártás, textilgépgyártás, mezőgazdasági gépgyártás és a finommechanika területén is. Az MSZ 180 szerinti tűrésválasztékból a gyakorlati tapasztalatok alapján elsősorban a 11-12. táblázat szerinti tűréseket célszerű előnyben részesíteni, ezáltal lényegesen csökkenthetők a gyártási és ellenőrzési költségek. 14

11. táblázat. Ajánlott illesztések alaplyuk-rendszerben Az alaplyuk tűrése A csap alapeltérések betűjele a b c d e f g h js k m n p r s t u x z Illesztések H5 g4 h4 js4 k4 m4 n4 H6 f6 g5 h5 js5 k5 m5 n5 p5 r5 s5 H7 c8 d8 e7 e8 f7 g6 h6 js6 k6 m6 n6 p6 r6 s6 s7 t6 u6 x6 z6 H8 c8 d8 e8 f7 f8 h7 h8 js7 k7 m7 n7 s7 u8 x8 z8 d9 e9 f9 h9 H9 d9 e8 e9 f8 f9 h8 h9 H10 d10 h9 h10 H11 a11 b11 c11 d11 h11 H12 b12 h12 Megjegyzés: a bekeretezett illesztéseket a gépiparban előnyben kell részesíteni. 12. táblázat. Ajánlott illesztések alapcsap-rendszerben Az alapcsap tűrése A lyuk alapeltérések betűjele A B C D E F G H JS K M N P R S T U Illesztések h4 G5 H5 JS5 K5 M5 N5 h5 F7 G6 H6 JS6 K6 M6 N6 P6 h6 D8 E8 F7 F8 G7 H7 JS7 K7 M7 N7 P7 R7 S7 T7 h7 D8 E8 F8 H8 JS8 K8 M8 N8 h8 D8 D9 E9 F8 F9 H8 H9 h9 D9 D10 E9 F9 H8 H9 H10 h10 D10 H10 h11 A11 B11 C11 D11 H11 h12 12 H12 Megjegyzés: a bekeretezett illesztéseket a gépiparban előnyben kell részesíteni. Az illesztés kiválasztására általános érvényű szabály nem adható. Az illesztés előírása ugyanis minden esetben külön megfontolást kíván, ha a működés, a gyártás és a szerelés területén minőség és gazdaságosság szempontjából optimális megoldást kívánunk elérni. Különösen szilárd illesztés előírásakor kell behatóan elemezni az illesztést befolyásoló tényezőket, mint pl. az átmérőt, kapcsolódási hosszt, a falvastagságot, az anyagminőséget és a felületminőséget. A 13. táblázatban található példák csupán tájékoztatást nyújtanak az illesztések kiválasztásához. 15

13. táblázat. Példák illesztések kiválasztására Az illesztés jellege l a z a á t m e n e t i s z i l á r d l a z a Alaplyukrendszer H7/e8 Az illesztés jellemzője Alkalmazási példák Alapcsa p- rendszer Egymáshoz képest nagyobb játék mellett elmozduló alkatrészekhez, nagy sebességű vagy erősebben felmelegedő csapágyazásokhoz. H7/f7 Egymáshoz képest érzékelhető játék mellett elmozduló alkatrészekhez. Gyakran alkalmazott laza illesztés. H7/g6 Egymáshoz képest kis játék mellett elmozduló alkatrészekhez. A játék kézzel nem érzékelhető. H7/h6 H7/js6 Az illesztés közepes játéka kicsi. Főleg egymáshoz képest kézzel még éppen elforgatható vagy eltolható alkatrészek esetében alkalmazott illesztés. Egymáshoz képest elmozdulást nem végző alkatrészek illesztése, ha merev kapcsolatra nincs szükség. Elfordulás és eltolódás ellen biztosítani kell. Kalapácsütésekkel, esetleg kézzel könnyen szerelhető. H7/k6 Viszonylag merev kapcsolatot eredményező illesztés, elfordulás ellen biztosítani kell. Kézi kalapáccsal könnyen szerelhető, többször szétszedhető. H7/m6 H7/n6 H7/p6 H7/r6 H7/s6 H8/e8 H8/h7 H8/h8 H8/d9 H9/d9 Mereven kapcsolódó alkatrészek illesztése. Forgatónyomaték átvitelre nem alkalmas, ilyen esetekben elfordulás ellen külön biztosítás szükséges. Kalapácsütésekkel vagy kézi sajtóval szerelhető, ill. oldható. Kisebb forgatónyomaték átvitelére alkalmas szilárd kötés, elfordulás vagy eltolódás ellen nem szükséges külön biztosítás Az alkatrészeket szereléskor nagy erővel kell egymásba sajtolni. Egymáshoz képest nagyobb játék mellett elmozduló alkatrészekhez, nagy sebességű vagy erősebben felmelegedő csapágyazásokhoz. Egymáshoz képest kézzel elforgatható vagy eltolható alkatrészekhez. Egymáshoz képest nagy játék mellett elmozduló alkatrészekhez. H11/d11 Egymáshoz képest nagy sebességgel mozgó vagy nagy játékot igénylő illesztésekhez. H11/h11 Olyan alkatrészekhez, amelyek esetében a könnyű szerelés és a nagy gyártási tűrés mellett viszonylag nagy játék engedhető meg. Erősen felmelegedő mozgatóorsók, többszörösen megtámasztott tengelyek és kézihajtások csapágyazása. Villamos forgógépek siklócsapágyai. Belsőégésű motorok szeleporsóinak és dugattyúgyűrűinek vezetése. Csigák és csigakerekek csapágyazása. Nagy fordulatszámú gépek siklócsapágyai, ha nagyobb játék kívánatos. Általános pontosságú siklócsapágyak. Textilgépek csapágyai. Tengelyen forgó fogaskerekek. Relék, kapcsolók, szabályozók mozgó alkatrészeinek finom illesztése. Szerszámgépek siklócsapágyai. Vezetőperselyek. Forgattyústengelyek forgattyúcsapjai a hajtórúdcsapágyban. Nagyobb átmérőjű központosító peremek. Sebességváltók váltókerekei a tengelyen. Körmös kapcsolók. Csapágyperselyek és vezetőperselyek külső átmérőinek és befogó furatuknak az illesztése. Indexcsapok és perselyük. Marók, forgóhüvelyek általános illesztése marótengelyekre. Alkatrészek központosítása. Csapágyperselyek, illesztőperselyek külső átmérője. Villamos motorok pajzsának és állórészének illesztése. Lendítőkerekek, szíjtárcsák, fogaskerekek a tengelyen, kézikerekek, forgatókarok. Illesztőperselyek. A tengelyhez mereven kapcsolódó és elfordulás ellen pl. retesszel biztosított agyak, fogaskerekek, szíjtárcsák. Forgás közben lökésszerű terhelésnek kitett alkatrészek. Házakba, kerékagyba sajtolt perselyek. Tengelyre sajtolt fogaskerekek. Besajtolt csapok. Perselyek. Fogaskerekek és csigakerekek bronz koszorúi. Tengelyre melegen felhúzott alkatrészek. Erősen felmelegedő mozgatóorsók, többszörösen megtámasztott tengelyek és kézihajtások csapágyazása. Villamos forgógépek siklócsapágyai. Belsőégésű motorok szeleporsóinak és dugattyúgyűrűinek vezetése. Csigák és csigakerekek csapágyazása. Nagy fordulatszámú gépek siklócsapágyai, ha nagyobb játék kívánatos. Tengelyek, eltolható fogaskerekek. Osztott, vállas perselyek tengelyirányú illesztése. Relék, kapcsolók mozgó részeinek egyszerű illesztése. Csuklók álló csapjainak, csapszegeknek és általában fényesre húzott csapoknak (tengelyeknek) az illesztése. Mezőgazdasági gépek siklócsapágyai. Vállas elemek illesztése, ahol a vállak és az ellendarab között játékot kell biztosítani. Közlőművek laza szíjtárcsái. Mezőgazdasági és háztartási gépek siklócsapágyai. Tengelyen forgó egyszerű görgők vagy korongok. Tömszelence és vezetéke, tömszelence és orsó Villamos készülékek elforduló tengelyeinek egyszerű illesztése. Állítógyűrű a tengelyen. Egyszerű csuklós rudazatok furatai és csapjai. Féktengelyek és emeltyűk illesztése. F8/h6 H7/h6 Js7/h6 K7/h6 M7/h6 N7/h6 P7/h6 E9/h8 H8/h8 H11/h11 16

4.2. Az illesztések megadása A műszaki rajzokon az illesztések megadása többféleképpen lehetséges. A szabványos tűrésjelű illesztések két különböző megadási módját a 10. ábra szemlélteti. 10. ábra. Illesztések megadása műszaki rajzokon 4.3.Csapágyak tűrése és ajánlott illesztései A gördülőcsapágyak méret- és futáspontosságát nemzetközi ISO szabványok határozzák meg. A normál tűrésű csapágyak általában IT6-os minőségi osztálynak felelnek meg, de a fokozott futáspontossági követelményeknek kitett csapágyak szűkített pontossággal készülnek Ezek IT4 illetve IT5-ös pontossággal is készülhetnek. A szűkített mérettűrések értékeit a csapágykatalógusok tartalmazzák. A gördülőcsapágyak külső gyűrűjét alapcsap-rendszerben, míg a belső gyűrűt alaplyuk-rendszerben illesztik. Az illesztések szokásos és ajánlott értékeit a 11. ábra tartalmazza. Forrás: SKF Főkatalógus 17

Tűréstáblázatok 18

*) A t5-től t7-ig nem jelölt tűrések az u5-től u7-ig értékeiből választhatók. 35

*) A v5-től v7-ig nem jelölt tűrések az x5-től x7-ig értékeiből választhatók. 37

*) A y5-től y7-ig nem jelölt tűrések az z5-től z7-ig értékeiből választhatók. 39

*) A T5-től T7-ig nem jelölt tűrések az U5-től U7-ig értékeiből választhatók. 58

*) A V5-től V7-ig nem jelölt tűrések az X5-től X7-ig értékeiből választhatók. 60

*) A Y5-től Y7-ig nem jelölt tűrések az Z5-től Z7-ig értékeiből választhatók. 62