JÁRMŰVEK JAVÍTÁSA. Javítási technológiák

Átírás

1 JÁRMŰVEK JAVÍTÁSA Javítási technológiák

2 Javítás A javítás feladata az üzemképesség, az előírt megbízhatósági szint helyreállítása. javításkor részleges vagy teljes szétszerelés és alapos tisztítása után elvégzik azok ellenőrzését és hibafelvételét. A meghibásodott alkatrészeket javítják, felújítják vagy kicserélik. Az összeszerelést követő beállításokat, beszabályozásokat, ellenőrzéseket - az ún. funkciópróbákat - gyakran próbapadokon, futáspróbákon végzik. 2

3 Javítási fajták váratlanul bekövetkező meghibásodás miatti javítás, az ún. szükségszerinti javítás, amelyet meghibásodáskor azonnal elvégeznek és csak a meghibásodott rész helyreállítására vonatkozik. az általános javítás, mint tervszerű javítás a gép, jármű üzemképességének, ill. megbízhatóságának az eredetihez hasonló szintű visszaállítását jelenti. a felújításkor teljes rekonstrukciót végeznek, amely eredményeként az új gép, jármű műszaki színvonalát igyekeznek elérni. A felújítás keretében gyakran korszerűsítést is végeznek. 3

4 A MEGHIBÁSODÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA Szerkezet szerint szerelt egységek meghibásodása alkatrészek, szerkezeti elemek meghibásodása Megjelenési forma szerint üzemeltetési jellemzők változása méretváltozás, illesztési hiba alakhiba felületi hiba alakváltozás (görbeség, elcsavarodás) repedés törés felületi réteg tulajdonságának változása anyagösszetétel vagy szövetszerkezet megváltozása A hiba oka szerint konstrukciós hiba gyártási hiba anyaghiba A hatás jellege szerint üzemi alkalmasság részleges csökkenése (hibás működés) működésképtelenség Az elhasználódás mechanizmusa szerint súrlódás, kopás abrázió, erózió kavitáció anyagfáradás korrózió öregedés hő okozta változás helytelen üzemeltetés fenntartási hiányosság természetes elhasználódás 4

5 Járművek általános szerkezeti felépítése Jármű Fődarabok, főegységek futómű fékszerkezet járműváz (alváz és felépítmény, ill. önhordó vázszerkezet) motor és erőátvitel villamos ill. elektromos, elektronikus rendszer utaskényelmi és biztonsági berendezések Alkatrészek 5

6 A járműjavítás technológiai folyamata 6

7 Alkatrészek csoportosítása alakjuk szerint Tengelyek (sima, lépcsős, alakos, stb.) Csapszegek, csapok (sima. Fejes, furatos) Tárcsák Hüvelyek, perselyek Többtengelyű alkatrészek (excenterek, excentrikus tengelyek - forgattyús tengelyek) Keresztdarabok (pl.: dugattyú) Karok, rudak (pl.: hajtókar) Összetett nagy alkatrészek (gépágyak, gépállványok, hengertömbök, sebességváltó házak Alakos, nem forgásfelületek 7

8 Hibamegállapítás sokrétű, összetett feladat: különböző szintű ellenőrzések előírása, minőségi jellemzők meghatározása, az ellenőrzés műszaki előírásainak meghatározása, információképzés, -áramlás és - feldolgozás megtervezése és megszervezése, a szolgáltatott információk elemzése. 8

9 Hibamegállapítás módjai Ellenőrzés üzemeltetés közben: szemrevételezéssel, diagnosztikai eljárásokkal Hibafelvétel Szemrevételezés Mérés Repedésvizsgálat Geometriai mérések 9

10 Hibafelvétel Feladata a szétszerelt gépegységek alkatrészeinek vizsgálata és minősítése Döntési változatok: javítás nélkül visszaépíthető előírt javítási technológia szerint felújítható selejtezendő 10

11 tartalmaznia kell: Hibafelvételi utasítás az alkatrész azonosítási adatait, főbb jellemzőit (megnevezés, típus, anyag, stb.) az alkatrész vázlatos rajzát, megjelölve rajta az ellenőrizendő felületeket a meghibásodás lehetséges leírását a használandó műszert méreteket - névleges, jav. előtt és után a javítás módját - hivatkozva a techn. utasításra 11

12 Alkatrészek javítása és felújítása A hibafelvétel eredményétől függően az alkatrészeket megmunkálás nélkül, vagy javítás, felújítás után építik be, a selejtezett alkatrészek helyett újakat szerelnek be. A javítási, felújítási technológia kiválasztásakor figyelembe kell venni: az elhasználódás mértékét, az új alkatrész technológiai jellemzőit (anyag, hőkezelés, tűrések), funkcionális szerepét. A javított, felújított alkatrész élettartama lehetőleg közelítse meg az új alkatrész élettartamát, Egyes javítási, felújítási technológiákkal az új alkatrészhez képest hosszabb élettartam is biztosítható. 12

13 Technológiai eljárások Javítás anyagleválasztással Felületszilárdítás Felújítás képlékeny alakváltoztatással Felújítás anyaghozzáadással Perselyezés, hüvelyezés Termikus szórás Galvanikus fémbevonás Krómozás Vasazás Helyi galvanizálás Műanyagbevonás Felrakóhegesztés Alakváltozás javítása Egyengetés, lemezfeszítés Anyagfolytonossági hibák javítása Kötőhegesztés Acélalkatrészek hegesztése Öntöttvasak hegesztése Alumínium, alumínium ötvözetek hegesztése Ragasztás Javítás foltozással, toldással 13

14 Alkatrészek javítása anyagleválasztással

15 Alkatrészek javítása anyagleválasztással Anyagleválasztással való javítás feladata: az előírt alakhelyesség és felületi minőség helyreállítása Anyagleválasztással való javítás jellemzője: A megmunkált alkatrész mérete megváltozik Párosításkor az ellendarab túlméretes -re készül Párosításkor az illesztés lehet: egyedi illesztés, vagy méretlépcső szerinti illesztés. 15

16 A technológia kiválasztáskor figyelembe kell venni: Az alkatrész szerkezeti kialakítását Az alkatrész anyagát (ha nincs dokumentáció, akkor anyagvizsgálat szükséges) A meghibásodás jellegét (mechanizmusát), okát, mértékét Az eredeti gyártási technológiát, hőkezelést Az előírt pontossági jellemzőket (méretpontosság, alakhelyesség, felületi minőség) A szükséges felületi hordképességet (hőállóság, kopásállóság, korrózióállóság, stb.) 16

17 Különféle felületkezelésű alkatrész keménység-változása 17

18 Megmunkálási eljárások Nagyoló, simító forgácsolás: esztergálás, gyalulás, marás, Köszörülés Finomfelületi megmunkálások Felületszilárdítás 18

19 Köszörülés A köszörülés sokélű szerszámmal végzett megmunkálás. A szerszám a köszörűkorong kötőanyagba ágyazott természetes vagy mesterséges kemény szemcsékből (gyémánt, korund, kvarc, illetve elektrokorund, szilíciumkarbid, köbös bórkarbid) áll. Simítóköszörüléssel IT5 IT7, félsimító köszörüléssel IT7 IT9 méretpontosság érhető el. Finom köszörüléssel IT3 IT4 pontosság és R a =0,05 0,4 m felületi érdesség érhető el. 19

20 Köszörüléskor a felületi minőséget (felületi érdesség, felületréteg tulajdonság) meghatározza: Köszörűkorong jellemzői (szemcseméret, kötéskeménység), Technológiai jellemzők (előtolás, forgácsolási sebesség), A köszörüléskor keletkező hőmérséklet. 20

21 Köszörüléskor keletkező hő hatása a munkadarabra Felületen fellépő pillanatnyi hőmérséklet. A felület igen gyors felmelegedése, majd lehűlése a szövetszerkezeti változásokon kívül repedés okozója is lehet 21

22 A köszörüléskor keletkező hőmérséklet hatása Köszörülés utáni maradó feszültség eloszlása edződő acél felületi rétegében Köszörülés utáni maradó feszültség eloszlása nem edződő acél felületi rétegében 22

23 Forgattyús tengely köszörülése Csaphibák Kimérés 23

24 Főtengely befogása forgattyúcsapok köszörülésekor 24

25 Forgattyútengely-köszörű 25

26 Forgattyús tengely felfogása 26

27 Forgattyútengely-köszörű 27

28 Csapköszörülési sorrend 28

29 A tükörsimítás kisamplitúdójú rezgőmozgást végző köszörűrudakkal végrehajtott forgácsolás, miközben a munkadarab forgómozgást, hosszabb munkadarabnál a szerszám tengelyirányú mozgást végez. Tükörsimítás 29

30 A tükrösítés olyan finomfelületi megmunkálás, amelyet a tükrösítendő tárgy felületéhez illeszkedő szerszámmal végeznek a közéjük vitt csiszolópor segítségével. Tükrösítés 30

31 A hántolás kéziszerszámmal végzett megmunkálás, az alakhűség helyreállítására. A hántolást megelőzően láthatóvá kell tenni azokat a felületrészeket, ahol a hántolandó tárgy eltér a geometriailag kívánt felülettől. Hántolás 31

32 Az eltérések megállapítására és meghatározására egyengetőlapot, jelzővonalzót, jelzőhengert, jelzőcsapot stb. használnak. A jelölésre olajat vagy festéket használnak, A festék vagy olaj az érintkezési pontokon vékony rétegen nyomot hagy. A hántolószerszámmal ezeket a kiemelkedő, vékony festékréteggel jelzett részeket kell lemunkálni. 32

33 Furatok javítása Furatbővítés csigafúróval Dörzsárazás Furatesztergálás furatkéssel Furatesztergálás fúrórúddal Mélyfuratok megmunkálása Furatköszörülés Honolás 33

34 Motorhengerek, hengerhüvelyek javítása Hosszmetszetben megközelítőleg hordóalak (hűtés, por, olajhiány..) Keresztmetszetében kissé asszimetrikusan ovális (hajtórúd mozgási síkjában nagyobb, max. azon az old.-n amely égési ütemben támasztja a dugattyút) 34

35 Hengerfúrógép 35

36 Hengerfúró -maró 36

37 Síkköszörű 37

38 Belső hengeres felületek javítása 1 38

39 Belső hengeres felületek javítása 2. Finomfúrás 39

40 Belső hengeres felületek felület-kikészítő megmunkálása Honolás 40

41 Henger honoló 41

42 SUNNEN honlószerszámok 42

43 Honoló szerszám 43

44 Függőleges honoló 44

45 Felületszilárdítás Cél: Felületi minőség (felületi érdesség) javítása Felületi réteg tulajdonságának javítása, felületszilárdítás (keménység és kifáradási szilárdság növelés) 45

46 Felületszilárdítási eljárások Statikus felületszilárdítás Külső hengeres felületek felületszilárdítása Görgőzés, felülethengerlés Gyémántvasalás Belső hengeres felületek felületszilárdítása Furathengerlés, görgőzés Belső hengeres felületek vasalása Dinamikus felületszilárdítás Sörétezés Ütőtestes felületszilárdítás 46

47 Görgőzés, felülethengerlés Szerszáma: Különféle kialakítású görgő Acélgolyó A görgők mérete: D g = mm r g =0, mm A görgők anyaga: szerszám vagy golyóscsapágy acél. A felületi érdességet és a felületi réteg tulajdonságát a munkadarab anyagának tulajdonsága (széntartalom, övözők, hőkezelési állapot) és a technológiai jellemzők (görgők alakja, az előtolás és a görgőző erő nagysága) határozzák meg. 47

48 Jellegzetes felülethengerlési eljárások 48

49 Gyémántvasalás Cél a viszonylag kis termelékenységű és költséges megmunkálások esetenkénti helyettesítése. A gyémántvasaló szerszám lehet: természetes- vagy mesterséges gyémánt A gyémánt vasalófejben kis olvadáspontú fémmel rögzítik a vasalógyémántot, amelyet szférikusra, vagy hengeresre csiszolnak. Vasalás céljából 1-2 karát nagyságú gyémántot alkalmaznak (21. ábra). A gyémánt befogásakor figyelembe kell venni, hogy kopásállósága különböző irányban eltérő. 49

50 A gyémántvasalás vázlata Külső hengeres felületek vasalását esztergákon végzik. A gyémánt vasalófejet hordozó szerszámbefogót a késtartóba fogják be A gyémántszerszám alkalmazásának előnyei: súrlódási tényezője fémfelületekkel való súrlódáskor igen csekély kemény, így a felület kis érdességűvé csiszolható 50

51 Furathengerlés, görgőzés A görgők száma célszerűen páratlan Átmérőjük: mm. A görgők hossza: l = (2...3)D A túlfedés: mm (túlgörgőzés veszélye!) A görgőzési sebesség : v = f (D 1,n munkadarab,n k ), ahol D 1 : a munkadarab furatátmérője n k : a görgőtartó kosár fordulatszám ( m/min) 51

52 Belső hengeres felületek vasalása Cél: a pontosság növelése az érdesség csökkentése a kopásállóság növelése a kifáradási határ növelése A belső hengeres felületek vasalásakor végbemenő alakváltozás szerint megkülönböztetünk:simító és alakító vasalást. 52

53 Sörétezés Pneumatikus Lapátkerekes Gravitációs 53

54 Ütőtestes felületszilárdítás 54

55 Furatok szabályozása kombinált szerszámmal 55

56 Jellegzetes megmunkáló gépek Függőleges marógép homlokmaróval Függőleges tengelyű síkköszörű 56

57 Jellegzetes megmunkáló gépek 57

58 Jellegzetes megmunkáló gépek 58

59 Jellegzetes megmunkáló gépek, hajtókar-fúró 59

60 Jellegzetes megmunkáló gépek, hengerfúró 60

61 Motorblokk vonalfúró 61