K 2004: jövõkép innováció üzlet II. *

K 2004: jövõkép innováció üzlet II. * 1. Bevezetés Véget ért a mûanyagok világának ez évi Rajna-parti nagy seregszemléje. A K 2004 nyolc napja, október 20. és 27. között, ismét bebizonyította, hogy mind kiállítóként, mind pedig aktív vagy csak szemlélõdõ látogatóként is érdemes idõt, pénzt és fáradságot nem kímélve, akár 2 3 napra is részt venni rajta, mert kézzelfogható közelségben látható az iparág jövõje. DR. MACSKÁSI LEVENTE a Mûanyag és Gumi fõszerkesztõje Kiállítás K 2004 1. ábra. A vásár új fõbejárata A mûanyagok rövid történelme 1570-tõl a K2004-ig A történet 500 évvel ezelõtt kezdõdött a kazein megjelenésével. Már ennek elõtte is azt állították az alkimisták, hogy olyan anyagot akarnak készíteni, amely helyettesíti a drága természetes anyagokat. Sikert-sikerre halmoztak, de a szerencsés vég még nem érkezett el, a történet a mai napig tart. Az álmok anyaga A mûanyagok elõállítását hosszú ideig az motiválta, hogy drága természetes anyagokat helyettesítsenek új anyaggal. A korai mûanyaggal, a celluloiddal a ritka és drága elefántcsontot akarták pótolni. A biliárd elterjedésével Amerika-szerte nagy kereslet mutatkozott az elefántcsont golyók iránt, ennek következtében vészesen megcsappant az afrikai elefántok száma. A természet megõrzésének kívánalma mellett a nyereség emelése is vezette azt az amerikai gyár- 2. ábra. Mûanyag csövek A Düsseldorfi Vásár, ki tudja hányadszor, ismét megújult (1. ábra). A metróval érkezõket egy vadonatúj üvegcsarnok fogadta, ahonnan mozgólépcsõk vittek fel a kiállítás új fogadóterébe. A már ismerõsöknek rögtön feltûnt, hogy a bejárattól balra egy hatalmas csarnokkal bõvült a vásárterület. A mûanyagok hazai társadalmi megítélésének meglehetõsen kritikus és elítélõ irányzatával szemben, ma a mûanyagok és a mûanyagipar a német közvéleményben szimpátiának örvend, ami egy évtizeddel ezelõtt még elképzelhetetlennek tûnt, fejtette ki Ulrich Reifenhäuser, a K 2004 kiállítói tanácsadó testületének elnöke, a kiállítást megelõzõ sajtótájékoztatón. A mûanyag alapanyag gyártók szövetségének 2004 elején tartott reprezentatív felmérése szerint 4 német közül 3 pozitívan ítéli meg a mûanyagot, és ez az arány a fiatalokra is igaz. Sõt a döntéshozók csoportjában 5 megkérdezett közül 4 pozitívnak nyilvánította ezt az anyagot. A mûanyag a XXI. század anyaga, többek között kedvezõ az ár/teljesítmény viszonya és rendkívül változatosak mûszaki tulajdonságai. Összes infrastruktúránk és fontos jövõbeni technológiáink mûanyagok nélkül elképzelhetetlenek. A mûanyagok a modern infrastruktúra szerkezeti anyagai. A vízellátás és a szennyvízelvezetés (2. ábra), az energia ellátás, a kommunikációs eszközök ma már nem valósítható meg nélkülük. Jóval hosszabb élettartamot és nagyobb biztonságot kínálnak a hagyományos nyersanyagoknál, ezek teljesítik a hatékonyság és tartósság feltételei. A mûanyagok az öko- * Jelen közlemény Ulrich Reifenhäusernek, a K 2004 kiállítói tanácsadó testülete elnökének, az 2004. október 12-i sajtótájékoztatón elhangzott elõadása, valamint a k-online.de honlapon található sajtóközlemények alapján készült. 2004. 41. évfolyam, 11. szám M Û A N Y A G É S G U M I 421

3. ábra. Autóalkatrészek mûanyagból lógiailag összeférhetõ és gazdaságos mobilitás hordozói. A szerkezetben és a belsõ kiképzésben alkalmazott mûanyagok nélkül a repülõgépek már nem tudnának felemelkedni: a könnyû építési mód üzemanyagot takarít meg. Utóbbi megállapítás fokozottan érvényes az autóiparra is (3. ábra). Tekintettel arra, hogy a német mûanyag- és gumiipar a világ élvonalát képezi, továbbá számunkra különösen kiemelt jelentõségû, az alábbiakban a rendelkezésre álló statisztikák alapján részletesen elemezzük eredményeit. 2. A német mûanyagipar 2003. évi teljesítményei 2.1. Alapanyaggyártás A német mûanyaggyártók szövetségének adatai szerint 2003-ban ismét több mûanyag alapanyagot gyártottak, mint 2002-ben. A termelés 1,8%-kal 16,8 millió tonnára emelkedett. 10 éves távlatban ezzel a mûanyag termelése közel 50%-kal nõtt. 62%, azaz 10,5 millió tonna mûanyagot exportálnak, ami 6,7%-kal több mint 2002-ben volt. Az export kétharmada az USA-ba, további 10,7%- a, tehát több mint 1 millió tonna került Ázsiába. Valójában a gyártott mennyiség és az export növekedése csökkenõ bevétellel áll szemben. A mûanyag alapanyag gyártóknak el kell dönteni, hogy a felhasznált anyagok ára és a gyártásukhoz szükséges költség különbség elfogadható-e számukra. A nyersolaj árától függõ mûanyag alapanyaggyártók erõs nyomás alatt állnak. A legfontosabb nyersanyagok árainak összehasonlítása mutatja a helyzet drámaiságát: a K 98 idején nyersbenzin tonnánkénti ára 100 euró, a benzolé pedig 200 euró volt, azóta ezek az árak több mint megháromszorozódtak. Ezt a költségnövekedést a mûanyaggyártók nem tudták áremeléssel ellensúlyozni, ami a nyereség terhére ment. 2003-ban 56 400 embernek volt munkahelye a német mûanyag alapanyag gyártásban. 2.2. Mûanyag- és gumiipari gépgyártás tót, aki 10 000 dollár díjat tûzött ki az elefántcsont helyettesítésére. John Wesley Hyatt nyomdász és újító 1868-ban ért el sikert a celluloid feltalálásával, amelybõl nemcsak biliárdgolyók, hanem ékszerek, dísztárgyak, játékok is készültek. Ezek mellett a sikerek mellett a celluloid egy kulturális forradalom elõidézõje is volt, azáltal hogy a hollywoodi és berlini álomgyárakban a film alapanyaga lett. A mûanyagok a XX. század modern társadalmának anyagai. Az 1935-ben kifejlesztett nylon (Wallace Hume Carothers) 1938-ban került piacra. Ez jó példa arra, hogy a társadalmi változások, hogyan függnek össze a mûanyagok fejlesztésével. A 20-as, 30-as években megerõsödtek a feminista mozgalmak, megjelentek a nõi munkaerõk. Az amerikai lányoknak szükségük volt viszonylag olcsó, jól tisztítható ruhákra. A 40-es években a rövid szoknyával a fényes és tartós nylonharisnyák is elterjedtek. Bár már a 30-as évek elején megalkották a poliolefineket, de a tömegtermelés csak az 50-es évek közepén indult meg. Ezzel megváltozott a világ ké- A német mûanyag- és gumifeldolgozó gép gyártók szövetsége (VDMA Verband Deutscher Maschinenund Anlagebau e.v.) 2004-re 8 10%-os bõvülést várt és a jelenlegi adatok alapján az eladások 6%-os növekedésével számol. 2004 elsõ félévében, 2003 hasonló idõszakához képest a német export 17%-kal emelkedett és ezzel elsõ ízben túllépte a teljes termelés 75%-át. A 25 EU országba 2,9%-kal csökkentek a szállítások. Ez nemcsak a régi tagországokra vonatkozik, hanem az újonnan csatlakozó 15 országra is. Míg a Cseh Köztársaságba (8,8%-kal) és Lengyelországba (7,0%-kal) nõtt az export, addig a magyar megrendelés 42,5%-kal csökkent. Az EU-n kívüli államokba átlagosan 21,8%-kal többet exportáltak, elsõsorban Oroszországba (37,4%), Svájcba (18,0%), Törökországba (12,5%), Romániába (56,2%). 2004 januártól júniusig a német szállítások egyharmada Ázsiába irányult, 45,4%-kal túllépve az elõzõ évi mennyiséget. Közel- és Közép-Keleten 43,3%- kal, ezen belül Iránban 125,9%-kal nõtt az igény. Közép- és Dél-Ázsiában megkétszerezõdött a megrendelés; Indiában 89,2%- kal, Pakisztánban 418,5%- kal. Távol-Keleten az 54,9%-os emelkedés nemcsak Kínának (77,7%), hanem Hong Kongnak (40,6%) és Dél-Koreának (62,9%) is köszönhetõ. Ezzel szemben Malajziában 47,6%, Szingapúrban 12,0%, Fülöp-szigeteken 69,5% visszaesést tapasztaltak (területi átlag: 6,9%). 2004 elsõ félévében az USA-ba csak 1,2%-kal 422 M Û A N Y A G É S G U M I 2004. 41. évfolyam, 11. szám

több gépet szállítottak ki. Másrészrõl Közép- és Dél- Amerikába élénkült a forgalom, elsõsorban Mexikóval, Argentínával (77,6%), Brazíliával (48,4%) és Chilével (42,2%). A 20 legfontosabb német export célország közül egyedül Franciaországgal csökkent a kereskedelem ( 13,6%). Kína (beleértve Hong Kongot, 334 millió euró) áll az elsõ helyen, az USA (207 millió euró) a második, ezeket követi Mexikó (79 millió euró), Spanyolország (75 millió euró) és Oroszország (72 millió euró). 2003-mal összehasonlítva felkerült a toplista 20 21. helyére Brazília és Dél Korea a 13. helyre. Mexikó a 18. helyrõl a 4.-re jött elõre, Spanyolország a 6.-ról az 5.-re, Oroszország 9.-rõl a 6.-ra, Irán 20.-ról a 15.-re és Thaiföld 19.-rõl a 17.-re. Ezzel szemben Nagy Britannia a 4.- rõl a 7.-re, Olaszország az 5.-rõl a 8.-ra, a Cseh Köztársaság a 7.-rõl a 9.-re, Lengyelország a 8.-ról a 11.-re, Törökország a 13.-ról a 14.-re, Hollandia a 15.-rõl a 18.-ra és India a 17.-rõl a 19. helyre esett vissza. Az alkatrészek legnagyobb felhasználói az új EUtagok, nevezetesen a Cseh Köztársaság 2003-ban a 15. volt, 78 millió euróval. Lengyelország és Szlovákia (21. és 22.) egyaránt 36 millió euró értékben importált. A teljes behozatal nagyobb részét az alkatrészek teszik ki (Cseh Köztársaság 65%, Szlovénia 62%, Szlovákia 58%). A kiegészítõ berendezések és alkatrészek 85 95%-a Európába kerül. A szakértõk szerint 2004 hátralevõ idõszakában a növekedés tovább folytatódik, de ez a folyamat lassú és nem vonatkozik minden ágazatra. A K 2004, mint megbízható üzleti barométer, pozitív üzenetet jelez 2005-re. 2.3. Mûanyag-feldolgozás A német mûanyag-feldolgozó ipar helyzetét jónak ítélik meg, a 2003. évet jelentõs, 3,6%-os forgalom növekedéssel zárta és 42,2 milliárd euró bevételt ért el. A mûanyag termékek 0,3%-os árindex csökkenésével szemben 2003-ban a reális árnövekedés 3,9% volt a GKV (Gesamtverband Kunststoffverarbeitende Industrie e.v.) közleménye alapján. A belföldi forgalomban két év csökkenés után 2003- ban 2,4%-os növekedés állt be. A már 2002-ben erõsen növekvõ külföldi forgalom 2003-ban is 6,1%-kal nõtt, ezzel az exporthányad 1%-kal 33%-ra emelkedett. 2003 folyamán az ágazatban 282 250 személy dolgozott, ami 400 fõvel, azaz 1,6%-kal több az elõzõ évinél. A 20-nál több munkaerõt foglalkoztató, statisztikailag feldolgozott üzemek száma 2003-ban 2,1%-kal 2804-re nõtt. Az üzemek termelékenysége, amit az egy foglalkoztatottra jutó bevétellel számítottak, az elmúlt évben 2%-kal 149 350 euróra nõtt. A német mûanyagipar adatait összegezve megállapítható, hogy a nagy tömegben gyártott mûanyagok felhasználása 2003-ban 6,99 millió tonnára emelkedett, ami 2,9%-kal volt több, mint 2002-ben. A mûszaki mûanyagok mennyiségi növekedése 3,9%-ot tett ki, ezzel 985 ezer tonnára emelkedett a felhasználás. A mûanyagok legnagyobb felhasználási területe a csomagolás volt 29%-kal, ezt követte az építõipar 24,5%-kal és a jármûipar 9%-kal. 2.4. Gumiipar pe. Mûanyag zacskók, élelmiszer csomagolóanyagok, palackok, háztartási cikkek, fogkefék készülnek polietilénbõl és polipropilénbõl. 1965-ben a brit rockegyüttes The WHO fejezte ki legjobban a mûanyag szerepét a mindennapi életben: Én mûanyag kanállal a számban születtem. Az újonnan létrejött Német Szövetségi Köztársaságban az éppen hogy éledezõ mûanyagipar célul tûzte ki, hogy pozitív képet alkosson a mûanyagokról. A társaságok és szövetségek a korábbi NORD- WESTDEUTSCHE AUSSTELLUNGSGESELLSCHAFT (NOWEA) céggel, a düsseldorfi kiállítás elõdjével, 1952-ben létrehozta a máig is életben tartott eseményt, amelyen bemutathatják a polimerek sokoldalúságát, használhatóságát és fejlõdését. Az 1952-es kiállítás címe a Csodás mûanyagok volt és a fiatal nyugatnémet ipart mutatta be. 1952 1959 között a K vásár ezt a gyakorlatot folytatta, a közönséggel megismertették a mûanyagok szerepét a mindennapi életben. Ahogy az ipar egyre inkább specializálódott, a düsseldorfi K kiállítás is a szakemberek felé fordult, 1963-tól már szigorúan szakvásárként A német gumiipar 2003-ban bõvítette forgalmát, a 2002. évi 9,9 milliárd euróval szemben 1,5% forgalomnövekedést ért el. Ez a növekedési ráta mind a mûszaki elasztomer termékek gyártására, mind az abroncsiparra érvényes. A gyenge belföldi kereslet miatt a belföldi forgalom csak 0,9%-kal nõtt, 7,25 milliárd euróra. Az abroncsgyártás 1,3%-os növekedés révén, elõször haladta meg a 4 milliárd eurós határt, míg a mûszaki elasztomer termékek gyártása 0,5%-kal, 3,21 milliárd euróra emelkedett. Örvendetesen fejlõdött az ágazat külföldi forgalma. A nemzetközi kereslet jelentõs élénkülése révén a mûszaki elasztomer termékeknél az év elsõ hónapjából származó negatív forgalom éves vonatkozásban +3,8%-ra változott, ezzel 1,49 milliárd euróra rúgott. Az abroncsok forgalma 2,2%- kal, 1,114 milliárd euróra nõtt. A gyártóbázisok kedvezõ költségû telephelyekre történõ áthelyezését át kell gondolni, ez a dilemma a kaucsukipar- 2004. 41. évfolyam, 11. szám M Û A N Y A G É S G U M I 423

ban is állandóan napirenden van. Nemzetközi öszszehasonlításban vitathatatlan technológiai élvonalának köszönhetõen a német kaucsukipar azonban a termékek minõségének javításában, új intelligens megoldások folyamatos fejlesztésében, valamint a jelenlegi és az új területeken való intenzív kutatásban érdekelt. Az alacsony bérû országokból származó kínálattal való versenyben a német kaucsukipar vállalatai technológiai know-how elõnyük birtokában tudják tartani magukat. De annak a ténynek is tudatában vannak, hogy sok vállalat gazdasági léte sérülhet, ha ez a versenyelõny nem marad meg. Ez okból a kutatásba és a fejlesztésbe történõ beruházásokat a recessziós idõszakokban sem szabad visszafogni. 2003-ban az ágazat több mint 200 millió eurót ruházott be a termékek és gyártási folyamatok fejlesztésébe és javításába. A német kaucsukipar gazdasági szövetségének öszszesített adatai szerint az ágazat az elmúlt 11 esztendõben növelte forgalmát. 2003 végére 74 486 munkavállalót foglalkoztatott, 0,4%-kal kevesebbet mint 2002-ben. 2.5. A drága nyersanyag és energia hatása A mûanyag- és gumi/kaucsukipar kilátásai alapvetõen jók. Valójában azonban gondok is vannak. Ezek egyike: a magas nyersanyag- és energia árak. A mûanyagfeldolgozásban az anyagköltségek 50 80%-ot tesznek ki, sõt egyes esetekben a darabköltségnek több mint a 90%-át. Az anyagárak növekedésében a magas olajárak és a Kínából származó erõs nyersanyag kereslet fokozottan érvényesül: növelik a feldolgozók beszerzési árait és csökkentik hasznukat. Az olajár hatást gyakorol a nyersanyag árak növekedésére és az energiaköltségekre is. A magas nyersolajár következtében szintén dráguló energia az anyagáraknál kisebb szerepet játszik az összköltségben. A nyersolaj és az energia mellett az acélipar is erõs kereslettel jellemezhetõ. Az Ázsiából és mindenekelõtt Kínából származó jelentõs igény az utóbbi hónapokban az acélnál is erõteljes áremelkedéshez vezetett. Ezek mindenekelõtt a gépgyártást érték el. A magas nyersanyag árak a feldolgozó iparokat arra kényszerítik, hogy intenzíven kutassák az anyag- és energia megtakarítás lehetõségeit. A német mûanyag- és gumifeldolgozó-gép gyártók ezért a modern feldolgozási technológiáknak köszönhetõen egyre gazdaságosabb megoldásokat kínálnak. A K 2004-en világossá vált, hogy a mûanyagok innovációs potenciálja még távolról sincs kimerítve. 3. Fejlõdési irányzatok a világ mûanyagiparában 3.1. Alapanyagok mûködik és mára vitathatatlanul a mûanyagipar elsõ számú rendezvénye. A harmadik évszázad A mûanyagok elmúlt száz éve után az igazi történetük csak most kezdõdik, különleges tulajdonságai még nagy lehetõségeket rejtenek. A sérült csontok rögzítésére szolgál a két év alatt felszívódó polilaktámból készített szerkezet. Mesterséges bõrt alakítottak ki egy szilikon és egy poliamid szöveten tenyésztett természetes anyag membránból, amellyel higiénikusan lefedhetõ a seb, míg begyógyul. Módosított polikarbonátból holografikus CD-t gyártanak, amelyek nemcsak egymásután, egy sorban tárolja a biteket, hanem egymásra halmozva, egymás fölött is. Ezen a módon 1000 Gbyt kapacitás érhetõ el. Mûanyag szaru készítése 500 éves recept alapján Ez a legrégebbi német mûanyag gyártási recept. 4. ábra. Solvay stand Általános vélemény, hogy merõben új polimerekre már nem számíthatunk. Az alapanyag gyártók sokkal inkább azon dolgoznak, hogy egyre kedvezõbb tulajdonságokkal és rendhagyó tulajdonság párosításokkal ruházzák fel a már ismert mûanyagokat (4. ábra). Az új színezéstechnika és az új lángállósági technológiák tág lehetõségeket kapnak a vegyipari alkalmazástechnikában. A vásáron az elképzelések továbbfejlesztett változatát, és ezek egyre több mûanyag típusra adaptált alkalmazását ismerhettük meg. Az alapanyag gyártók technológiai fejlesztései újabb tulajdonság-profillal rendelkezõ mûanyagféleségek elõállítását teszik lehetõvé, így fõként a poliolefineknél számíthatunk a szívósság, a merevség, az átlátszóság és a feldolgozási tulajdonságok újszerû párosítására. 424 M Û A N Y A G É S G U M I 2004. 41. évfolyam, 11. szám

5. ábra. Ferromatik fröccsgépek 6. ábra. 7-es sorozatú Wittmann robot 3.2. Fröccstechnológiák A vásáron a fröccsöntõ gépek gyártóinak teljes, a világpiacon versengõ hada jelent meg és mutatta be újdonságait. Ennek megfelelõen nagy automatizáltsági fokú, rugalmas és hatékony fröccsöntõ technológiákat, valamint a csúcstechnológiai alkalmazásoknak megfelelõ célgépeket láthattunk (5. ábra). Ma már csaknem minden fröccsöntõ gépet robottal felszerelve vagy kiegészítve kínálnak a feldolgozóknak (6. ábra). Az eljárástechnikában is nagyon sok újdonságot mutattak be, ami vélhetõen a különbözõ 1570 körül egy svájci kereskedõ, Bartholomeo Schobinger, a Fuggerek birtokán találkozott egy bajor benedek-rendi szerzetessel Wolgang Seidellel. A szerzetes gyûjtötte és közölte a tudományos szövegeket, többek között receptet egy átlátszó szaru készítésérõl: végy kecskesajtot, vagy más sovány sajtot és lassú tûzön melegítsd egy egész napon át. Kihûlve a krémet fedõ fehér tejszerû folyadékot lefölözzük. A maradékot tiszta meleg vízzel leöblítjük, majd újra melegítjük és addig keverjük, míg a víz elválik a pasztától. Az edény alján maradó sûrû és átlátszó anyag olyan, mint a szaru. A tiszta anyagot jól felmelegített szappanos oldatba helyezzük és formába nyomjuk. A formát hideg vízbe mártjuk és mire megkeményedik, mint a csont, átlátszóvá válik. Ha a tökéletesen hajtották végre a recept utasításait, akkor az anyagból - még melegen - edények, ékszerek önthetõk, de hajlításra csavarásra az üveghez hasonlóan törnek. Forrás: Düsseldorfi Vásár sajtóközlemény 7. ábra. Fóliafúvó torony speciális technológiák összekapcsolását, mint pl. a gáz- és vízbefúvásos többkomponensû fröccsöntést, a mikropórusú habok fröccsöntését, valamint a díszítõ eljárásokat is jelenti majd. A fröccsöntés gépészeti vonatkozásában a meghajtástechnika tölt be fontos szerepet. Az energiatakarékos elektromos meghajtások ma már nem csupán a kizárólag elektromos mûködtetésû, hanem a moduláris meghajtású gépekben is megjelentek. Az ázsiai piac többségét és az észak-amerikai piac közel egynegyedét jelentõ, kizárólag elektromos meghajtású gépek elfogadottsága Európában még viszonylag alacsony. A nagy nyomatékú, lassító áttétel nélkül is boldoguló és ezért kevesebb hibaforrást tartalmazó és kisebb karbantartás igényû közvetlen meghajtások egyre szélesebb körben jelennek meg a fröccsöntõ gépeknél, ezért ez a fejlõdési irány is a vásár egyik témája volt. 3.3. Extruziós technológiák Az extruderek és követõ berendezéseik gyártói is egyre gyakrabban alkalmazzák a nagy nyomatékú közvetlen meghajtásokat, mert ezek kezelése és karbantartása egyszerûbb, kisebb a helyigényük és százalékban kifejezve kétszámjegyû az energia-megtakarítás. Számos gépgyártó a vonzó ár/teljesítmény arányú szabványosított 2004. 41. évfolyam, 11. szám M Û A N Y A G É S G U M I 425

extruderekre épít. Ezeket a gyakran plug-and-play -nek ( kapcsold be és mehet ) nevezett gépeket gyorsan tudják szállítani és üzembe helyezni, kezelésük is egyszerû, mégis rugalmasan alkalmazhatók. A gépgyártók tovább növelték mind a fúvott, mind az öntött fóliagyártó extruderek fajlagos teljesítményét és a polipropilént is a fúvott fóliák általánosan elfogadott alapanyagává tették (7. ábra). Miután a háromrétegû fóliák már széles körben elterjedtek, a fejlõdés az ötrétegû fóliák irányába folytatódott. Ezek a rétegek tovább javítják a fólia tulajdonságait, a vékonyabb zárórétegekkel, a kevesebb adalékanyaggal és a rétegvastagságok egyenletesebb elosztásával nyersanyagköltség megtakarítást eredményeznek. A fúvott nagyméretû göngyölegeknél egyre inkább terjed a többrétegû technológia. A nyújtásos PET-fúvás folyamatos növekedést mutat. A palackok csökkenõ súlya mellett a fajlagos gyártási teljesítmény jelentõsen növekedett (8. ábra). A 1,5 literes palackok átlagos tömege csak 2000 és 2002 között mintegy 10%-kal csökkent, miközben a mai nagyteljesítményû, kétfokozatú gépek óránként és szerszámonként már 1500 1600 palack gyártására képesek. A fúvóformázó gépek gyártói számos további termelékenység növelési lehetõséget mutattak be. 9. ábra. Hõformázó gép 3.4. Hõformázás A hõformázásnál nõ a negatív formázás jelentõsége. Ennél az eljárásnál a fólia felületi kikészítését a hõformázó szerszám adja meg, aminek az az elõnye, hogy a 10. ábra. Gumitermékek kész alkatrészen a görbületi sugártól, a sarkoktól és élektõl függetlenül nagyon egyenletes a mintázat, ami alternatívát jelent a pozitív alakításhoz képest. A hõközléses eljárással kialakított csomagolásoknál, többek között a csillogó felületnek és a mikrohullámú sütõben történõ alkalmazhatóságnak köszönhetõen, a PET alapanyagot használják fokozott mértékben. A vásáron olyan összetett gépeket és berendezéseket ismerhettünk meg, amelyek akár a megformázott alkatrészek 100%-os minõségellenõrzéséig bezárólag integrált és teljesen automatizált gyártási folyamatot kínálnak (9. ábra). 3.5. Gumiipar Az újdonságok felsorolásában nem feledkezhetünk meg a gumiiparról sem: az abroncsok futóköpenyében pl. egyre szélesebb körben alkalmazzák a gördülési és zajkeltési tulajdonságokat javító szilikátos keverékeket. Ezek feldolgozása viszont fokozott kopással jár, ezért a keverõ- és extrudáló berendezésekben kopásállóbb és hõállóbb alkatrészeket kell alkalmazni. A folyamatos vulkanizálás lefutásának számításához matematikai programokat dolgoztak ki. A különválasztott vagy már az extrudáláshoz kapcsolódó gumifeldolgozásban, így pl. formázott gumi félkész alkatrészek gyártásában terjed a fogaskerék-szivattyúk alkalmazása. Az építõ- és jármûipari alkalmazásokhoz egyre inkább fokozottan hõ- és lángálló anyagokat választanak, így a csigák kialakításával és az extruderek hõmérséklet-szabályozásával szemben is nagyobbak a követelmények (10. ábra). 8. ábra. Flakonok 4. A magyar kiállítók A vásáron 17 magyar cég vett részt. Az alapanyaggyártó TVK RT. a szlovák SLOVNAFT-tal, a BORSOD- 426 M Û A N Y A G É S G U M I 2004. 41. évfolyam, 11. szám

CHEM RT. leányvállalatával a BC-ABLAKPROFIL KFT.-vel szerepelt közös standon, a tiszaújvárosi INNO-COMP KFT. alapanyagait reklámozta hangulatos standján. A MAL MAGYAR ALUMÍNIUM alumínium-oxid töltõanyagaival jelent meg a seregszemlén. A GUMETALL KFT. tervezõmérnöki szolgáltatásait kínálta. A mûanyag-feldolgozó cégeket önálló standjain a tiszaújvárosi TISZA TEXTIL KFT. és a budaörsi DR-PACK II. KFT. képviselte. Sok látogatót vonzott utóbbi cég standja, ahol saját fejlesztésû, szabadalmaztatott fóliafúvó sor mûködött, melyhez az extrudereket a szentendrei SZVOGÉP KFT. szállította. Ágazatok 1. táblázat. Kiállítók száma és a kiállítási terület szektorok szerint Kiállítók száma K 2004 K 2001 Terület, m 2 Kiállítók száma Terület, m 2 Nyersanyagok és segédanyagok 528 31 675 544 31 582 Félkész termékek, mûszaki alkatrészek, erõsített mûanyagok 441 13 005 450 13 650 Gépek és berendezések 1783 113 898 1702 103 622 Szolgáltatások 169 3 221 189 3 438 Összesen 2921 161 799 2885 152 292 Forrás: Messe Düsseldorf, 2004. október 11. 2. táblázat. Kiállítók száma és a kiállítási terület országok szerint A MAGYAR MÛANYAGIPARI SZÖVETSÉG és tagvállalatai (11. ábra), nevezeten a HELIOPLAST KFT., KARSAI HOLDING RT., MIKROPAKK KFT., MINIPLAST KFT., PAR- TIUM 70 RT., PEMÛ RT., SZEPLAST KFT., SZKALICZKI ÉS TÁRSAI KFT. sikeresen mutatkoztak be a világ mûanyagiparának teljes keresztmetszetét bemutató kiállításon, nyilatkozta lapunknak Ollár Péter az MMSZ szaktitkára. Kifejtette, hogy a világ mûanyagiparának e legfontosabb seregszemléjén a magyar mûanyagipar szereplõi is megállták helyüket termékeik és szolgáltatásaik magas színvonalával. 5. A vásár számai 11. ábra. MMSZ stand Országok Kiállítók száma K 2004 K 2001 Terület, m 2 Kiállítók száma Terület, m 2 Németország 1090 72 080 1162 70 701 Olaszország 440 28 981 436 26 357 Egyesült Államok 123 3 683 146 4 891 Nagy-Britannia 120 4 254 142 5 906 Tajvan 118 4 544 86 3 069 Svájc 113 6 882 87 5 529 Franciaország 100 4 878 116 4 700 Ausztria 79 5 860 70 4 747 Csehország 16 443 16 314 Magyarország 16 378 7 231 Oroszország 12 297 7 75 Horvátország 12 77 10 41 Szlovénia 11 116 7 95 Lengyelország 8 152 4 225 Bulgária 3 40 2 12 Szerbia/Montenegro 1 21 0 0 Összesen 2921 161 799 2885 152 292 Forrás: Messe Düsseldorf, 2004. október 11. 5.1. Kiállítói oldal A mûanyag- és gumiipart optimizmussal töltötte el a piac élénkülése, ami világosan érzõdött az ágazat világméretben legnagyobb vásárán és a kiállítók kiváló hangulatán (1. és 2. táblázat). A vállalatok váratlanul sok új vevõkapcsolatról és növekvõ beruházási kedvrõl számoltak be, ami sok esetben már a helyszínen szerzõdéskötéshez vezetett. Ulrich Reifenhäuser nagyon pozitív mérleget vont meg: a K 2004 a várakozásokat jelentõsen felülmúlta és iparágunk minden területének új impulzusokat és mindenekelõtt üzleteket hozott. A mûanyag termékek iránt világszerte nõtt a kereslet, nemcsak az alapanyagok, hanem a gépek és félkész termékek vonatkozásában is. Vevõink megkövetelik, hogy jobban, gyorsabban és ugyanakkor kedvezõ áron termeljünk. A vásáron látott nagy teljesítményû berendezések és -anyagok megfeleltek ezeknek az igényeknek. A tartósan elhúzódó beruházások most valósulnak meg. Ez nemcsak konkrét szerzõdéskötésekben nyilvánult meg, hanem a vásáron kialakult számos kapcsolatban is. 2004. 41. évfolyam, 11. szám M Û A N Y A G É S G U M I 427

5.2. Látogatói oldal A vásár nyolc napja alatt kereken 230 ezer szaklátogató érkezett Düsseldorfba. Werner Matthias Dornscheidt, a DÜSSELDORFI VÁSÁR üzletvezetõségének elnöke szerint Ezzel a látogató számmal a K 2004 iránti érdeklõdés a szakértõk elõzetes becsléseit meghaladta. Kiállítóinkkal folytatott beszélgetéseim során nagy elégedettséget tapasztaltam, ami nemcsak a szaklátogatók számában, hanem mindenekelõtt döntési kompetenciájukban, nemzetközi jellegükben és nem utolsó sorban a vevõk nagy beruházási hajlandóságában mutatkozott meg. Ismét beigazolódott, hogy a düsseldorfi K az innovációk és a jó üzletek helyszíne. Az elõzõ rendezvényen 2001- ben 228 ezer látogató és 2885 kiállító vett részt. A K 2004 minden második látogatója Németországon kívülrõl érkezett, összesen kb. 115 ezer külföldi vendég volt jelen. A szakemberek a világ több mint 100 nemzetét képviselték, még Kazahsztánból, Kirgíziából, Nepálból, Polinéziából, Puerto Ricoból, Samoából és Zimbabwébõl is érkeztek a Rajna-parti városba. A szakemberek földrajzi hovatartozását tekintve a tengerentúli látogatók javára jelentõs eltolódás mutatkozott. Míg a K 2001 összes külföldi vendégeinek még 64%-a származott Európából, addig ebben az évben már csak 59%-a. A tengerentúli szakértõk hányada ezzel a külföldi látogatók 41%-át tette ki. A K 2001-hez képest jelentõsen növekedett az Ázsiából érkezõk aránya, 23 ezer szakember vett részt most a 3 év elõtti 18 ezerrel szemben. A 7300 indiai vendéggel a szubkontinens szolgáltatta újból az ázsiai látogatók legnagyobb hányadát. Jelentõsen nõtt az iráni szaklátogatók száma, ebben az évben kereken 2500 üzletember kereste fel a mûanyagipari vásárt, míg 3 évvel korábban csak 1400. A K 2001-hez viszonyítva több látogató jött Tajvanból, a Kínai Népköztársaságból, Thaiföldrõl és Pakisztánból is. Változatlan maradt a Dél- és Közép-Amerikából érkezõ, valamint az amerikai és kanadai vendégek száma. A szakemberek Latin-Amerikából, mindenekelõtt Brazíliából és Mexikóból érkeztek. Észak-Amerikából kereken 6900 vendéget regisztráltak. A szomszédos országokból érkezõ vendégek közül a hollandok 10 ezer fõvel az elsõk, õket Belgium, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Svájc látogatói követik. Jelentõsen nõtt az érdeklõdés Kelet-Európából, a 7300 látogató mindenekelõtt Lengyelországból, Csehországból, Magyarországról (kb. 1000 fõ) és Oroszországból használta ki a K 2004 sokrétû információs ajánlatát és élt konkrét megrendelésekkel is. A megkérdezett látogatók közel kétharmada elsõsorban a gépek és berendezések, 41%-a pedig fõképpen az alap- és segédanyagok iránt érdeklõdött, míg 31%-uk jövetelének oka a mûanyag- és gumi félkész termékek és mûszaki alkatrészek voltak. A szakmai látogatók 70%-a az iparból érkezett, 57%-uk a felsõ- és középvezetéshez tartozott. A legjobb osztályzatot a K 2004 látogatóitól a legnagyobb kiállító vállalatok kínálata kapta: 96% volt nagyon elégedett vagy elégedett ezzel. A szakemberek nagy érdeklõdést tanúsítottak a K 2004 külön bemutatója iránt, mely Mûanyagok a bajnokok is ezt választják címmel került sorra. A 6. számú csarnokban több mint 500 négyzetméteren mutatták be a mûanyagok és gumik alkalmazási lehetõségeit a sportban és a szabadidõ hasznos eltöltésében (12. ábra). A spektrum a vitorlásoktól a versenyautókig, a mûugrók edzõmedencéjétõl a golflabdáig, a sícipõktõl a sportstadionokig terjedt. 12. ábra. Sport külön kiállítás A látnivalókat izgalmas beszélgetések és különleges bemutatók egészítették ki sok híres vendég, közöttük számos olimpiai és paraolimpiai érmes részvételével. A programot a német mûanyagipari vállalatok támogatásával szervezték, melyet a PLASTICS EUROPE és DÜSSEL- DORFI VÁSÁR bonyolított le. A vásárt komoly médiaérdeklõdés kísérte: a világ 53 országából több száz újságíró tudósított az eseményrõl. az USA-ból 60, Közép- és Dél-Amerikából 75 újságíró repült az Atlanti Óceánon át Düsseldorfba. Nagy-Britannia 67, Olaszország 38, a Benelux államok és Ausztria 18, Franciaország 14, Görögország 4 tudósítója számolt be az ágazat legújabb trendjeirõl és fejlesztéseirõl. Oroszországból 13, Lengyelországból 10, a Cseh Köztársaságból 8, Magyarországról, Szlovéniából és Horvátországból 5 5, Ukrajnából 2 fõ vett részt a vásáron. Japánból 39, Hong-Kong-ból 19 újságíró akkreditáltatta magát, sõt Pakisztánból, Koreából, Malajziából és Indonéziából is regisztráltak kollégákat. A következõ K-Düsseldorf 2007. október 24. és 31. között kerül sorra. 428 M Û A N Y A G É S G U M I 2004. 41. évfolyam, 11. szám