CSENGERSIMA OM: 201048

FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETI ISKOLA ÉS SZAKISKOLA ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSENGERSIMA OM: 201048

A mővészet varázs, mely átalakít. A könnycseppet persze gyöngyszemmé nem. Az embert emberré azonban igen. Poszler György BEVEZETÉS Ennek a pedagógia programnak az a célja, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg. Ennek megfelelıen tartalmazza: - Az intézmény mőködését érintı jogszabályokat - A mővészeti iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, funkcióit - A tehetségkutatást és gondozást a mővészeti iskolában - Versenyek, fesztiválok, találkozók pedagógiai funkcióját - Tanulóink munkájának, szorgalmának értékelését, ellenırzését - A mővészeti iskola magasabb évfolyamába lépés feltételét - Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján a mővészeti iskola egyes tanszakain, azon belül évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tantárgyak rendszerét, azok óraszámait, az elıírt tanagyagot és követelményeit - Az intézmény tanszakainak fıbb jellemzıit, feladatait Figyelembe veszi: - A fenntartó elvárásait - A mővészeti iskola alapító okiratát - A tanulók és a szülık jogos igényeit - Társadalmi elvárásokat Épít: - A mővészeti iskola és a kihelyezett tagozatok hagyományaira - A települések oktatási intézményeinek mővészeti nevelésére - A kialakult kulturális tevékenységre, különös tekintettel az amatır mővészeti csoportok tevékenységére - A tantestület tagjaira Az alapfokú mővészeti iskola a zenemővészet, táncmővészet, képzı- és iparmővészet, valamint a színmővészet területei iránt érdeklıdı tanulóink számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejezı képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Amióta iskola van, mindig is odafigyeltek a pedagógusok a tehetséges gyerekekre, megpróbáltak számukra külön lehetıségeket biztosítani a fejlıdéshez. A kutatások azonban világszerte azt 2

bizonyították, hogy nem elég csak a nyilvánvalóan tehetséges gyerekekkel foglalkoznunk külön programban, hanem fontos az iskoláskor kezdetétıl alapozni a tehetségek kibontakozását. Annál több tehetséges gyerek fog megjelenni, minél hatékonyabban végezzük ezt a széleskörő alapozó és feltáró munkát. Az alapfokú mővészetoktatás olyan fejlesztı pedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történı képességfejlesztésen van. A tananyag a különbözı mővészeti területek azon alapvetı tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képzı- és iparmővészeti, valamint a szín- és bábmővészeti mőveltség megalapozásához. A tananyag, eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezıképességeinek fejlesztésében. A mővészetoktatás, a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlıdési jellemzıihez igazítja. Az alapfokú mővészetoktatás valamennyi hazai intézményében az alapvetı szakosított pedagógiai tartalmaknak egységesen és arányosan kell érvényesülni. A mővészeti iskolák a központilag elfogadott és kiadott tantervi irányelvek alapján dolgoznak. Az egységesítést szolgáló közös alapra építjük pedagógiai programunkat és tantervünket, melyeket a helyi igények és célok figyelembe vételével fogalmaztunk meg, minél szélesebb lehetıséget biztosítva gyermekeink ez irányú érdeklıdésének. 3

1. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK MEGFOGALMAZÁSA " Kultúrát nem lehet örökölni. Az elıdök kultúrája egy kettıre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk igazán, amiért megdolgozunk, esetleg megszenvedünk." Kodály Zoltán A mővészeti tevékenység, mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetıségét. Alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. Fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megırzésében, a különbözı kultúrák iránti nyitottság kialakításában. A mővészetek sajátos közlésformái, kifejezésmódjai - zene, mozgás, képzımővészet - az emberiség által használt "közös nyelv". Elsajátítása segítséget nyújt az európai humanista értékrend elfogadásához, az Európához tartozásunk erısítéséhez. A mővészet egyike azoknak a mőveltségi területeknek, amely a közös nyelv birtokában nagyobb nehézségek nélkül képes más népek hagyományainak, kultúrájának megismerésére. A mővészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerően tapasztalhatják meg a mővészeti stílusok és irányzatok sokszínőségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zenemővészetben, táncmővészetben, képzı- és iparmővészetben, valamint a színmővészetben és bábmővészetben ötvözıdnek Feltárja a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Feladatunk: megalapozni a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. Az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által hozzájárulni az akarati, az alkotó- alakító cselekvıképesség fejlesztéséhez 2. AZ ISKOLA HELYZET MEGHATÁROZÁSA AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉT ÉRINTİ JOGSZABÁLYOK Az oktatást érintı alapvetı törvények: - Nkt. 2011. CXC törvény, - A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet - A szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény - Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérıl szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, - Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIL. Törvény, 4

- a nevelési-oktatási intézményék mőködésérıl szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet, és a 16/1998-as, valamint 8/2000. (V.24.) OM-rendelet módosítás, - az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM-rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM-rendelet, ill. 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel ( kompetencia alapú oktatás) - az országos szakértıi és országos vizsgáztatási névjegyzékrıl és szakértıi tevékenységrıl szóló 42/1992. (X. 13.) OM-rendelet, - a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl szóló 11/1999. (III. 5.) OM-rendelettel módosított 5/1998. (II. 18.) MKM-rendelet, - a mővelıdési intézmények nevérıl, elnevezésérıl és névhasználatáról szóló 9/1999. (IV. 30.) MM-rendelet, - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIL. Törvény végrehajtásárıl rendelkezı 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet, - az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) valamint az annak végrehajtásáról szóló intézkedésre 138/1992. (X. 8.), mindezek egybeszerkesztve a Munka Törvénykönyvével, - az 1/1998. (VII. 24.) a nevelési-oktatási intézmények eszközjegyzéke, valamint a pedagógus továbbképzésérıl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. Sz. rendeletek. - A szakképzésrıl szóló 1994. évi XVI. És az 1995. évi LXXXIV. Törvényekkel módosított 1993. évi LXXVI. Törvény. - Az Országos képzési jegyzékrıl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet Az oktatás szabályozását, az intézmény mőködését közvetlenül érintı jogszabályok mellett fontos az önkormányzatokról, az éves költségvetésrıl a pedagógus továbbképzésrıl és az államháztartásról szóló jogszabályok ismerete is. A mővészeti oktatás helye a magyar oktatási intézmények rendszerében A rendszerváltás döntı fordulatot hozott ezen a területen is. Az 1993- as Oktatási Törvény, a magyar közoktatás részeként ismeri el, az alapfokú mővészetoktatási intézményt. Maga az új megnevezés mővészetoktatás már jelzi a fejlıdés új irányát is, hiszen a zeneiskolák egyre nagyobb számban fordultak a más mővészeti ágak felé is, így pl.: a képzı és iparmővészet és elsısorban a táncmővészet felé. Kísérleti tantervek jelentek meg ezeknek a tárgyaknak az oktatására, mellek aztán rohamosan terjedtek az országban. A mővészetek semmihez nem fogható embernevelı szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülıknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nem csak azokat a gyerekeket alakítják, akik az óráikat látogatják, hanem teljes környezetükre hatással vannak. Az iskola szellemisége, saját iskolánk alapvetı pedagógiai célkitőzései Az elıbbiekben vázolt nemes és jövıt meghatározó céloknak és feladatoknak jelen kell lenniük minden magyar mővészetoktatási intézményben, de különösen fontosak 5

a mi iskolánk számára. Tantestületünk tagjai hisznek, és képviselnek olyan alapvetı pedagógiai elveket, mint: - a mővészet embernevelı, értékközvetítı szerepe, hatása, - a tanuló személyiségének kibontakoztatása, - a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése, - példaadással való nevelés. Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemüket a mővészetekre, teremtsünk olyan közeget, ahol a mővészetek szeretete természetes, értékes tulajdonság. Munkánk középpontjában két dolog áll: - a gyermek személyiségének a fejlesztése a mővészeten keresztül, - értékközvetítés. Ennek a két célnak az eléréséért tevékenykedünk. A mikéntjére sok lehetıség adódik, mely függ a tantestület a tanulók összetételétıl, és bizonyos mértékig függ az anyagi lehetıségektıl is. A célok azonban világosak, melyek mentén tevékenykedni kívánunk. Az iskola Jogi státusza: Gazdálkodása: Önálló jogi személy Önálló gazdálkodó 1. A költségvetési szerv neve: Free Dance Alapfokú Mővészeti Iskola és Szakiskola 2. A költségvetési szerv székhelye: 4743 Csengersima Kodály köz 2. Az intézmény telephelyei: 4441 Szorgalmatos, Közép u. 11. 4450 Tiszalök, Kossuth u. 43. 4972 Gacsály, Petıfi u. 23. 4975 Méhtelek, Sport u. 1. 4971 Rozsály, Kossuth u. 37. 4765 Csenger, Ady E. u. 13-15 4371 Nyírlugos, Debreceni u. 2. 4355 Nagyecsed, Rózsás u. 1. 4355 Nagyecsed, Rákóczi u. 12. 4562 Vaja, Leiningen u. 1. 4522 Nyírtass, Árpád u. 42. 4600 Kisvárda, Mártírok útja 8. 6

4400 Nyíregyháza Család u. 69. 4551 Nyíregyháza - Oros, Zsurló u. 38 3. A költségvetési szerv alapítója: Krétakör Oktatási és Kulturális Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány 4551 Nyíregyháza - Oros, Zsurló u. 38 4. A költségvetési szerv fenntartója: Krétakör Oktatási és Kulturális Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány 5. A költségvetési szerv ellátandó alaptevékenysége, évfolyamok száma Alapfokú mővészeti oktatás:12 évfolyam zenemővészeti ág, képzı és iparmővészeti ág, táncmővészeti ág, színmővészeti és bábmővészeti ág, Szakiskolai képzés: 9-10. évfolyamon oktatás nevelés Felzárkóztató oktatás 0,5 évfolyamos szakképzés Számítógép kezelı (- használó) 2 évfolyamos Gépíró, szövegszerkesztı 1 évfolyamos Kerti munkás 6. A költségvetési szerv típusa: többcélú intézmény (összetett iskola) 7. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 3. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Pedagógiai alapelveink: - A pedagógiai légkör kialakításában a nevelı vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe érvényesül, a növendék aktivitásának kibontakozásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; - Az alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzıi egyfelıl az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; - Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetıségét; - A harmonikus személyiségfejlıdés érdekében a gondolkodási képességeket, az érzelmi-akarati jellemzıket, a testi és lelki egészséget egyaránt gondozzuk; - A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezıket: kíváncsiság, érdeklıdés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) biztosítunk; - A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátításával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét; 7

- Alapvetı értéknek tekintjük a szőkebb és tágabb hazához való kötıdés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, valamint más kultúrák, szokások megismerését; - Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelı tovább tanulási irány, illetve életpálya kiválasztását; Az iskolánkban folyó nevelı-oktató munka pedagógiai céljai: - Az iskola elsıdleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja a társas kapcsolatok értékeire való nevelés, szeretet, elfogadás, megbecsülés, az emberi méltóság tisztelete. - A tanítási-tanulási folyamat során strukturált tudást közvetítünk: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb mővészeti szintő illetve új körülményekhez való alkalmazkodás képességének kialakításával (kreativitás); - A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai). - A tanulási tevékenység közben és a tanulók közösségi élete során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, kommunikációs képességeit, akaratát, segítıkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; toleranciáját. - Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll, hogy továbbfejlesszük minden egyes gyermekben személyiségének saját értékeit; - Törekszünk arra, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom; - Biztosítjuk a tehetséges növendékeink számára a kognitív, érzelmi és szociális szükségleteket. kognitív: lehetıség az önálló, önirányított tanulásra, lehetıség tapasztalatszerzésre, hatékony tanulási készségek kialakítására; érzelmi: bátorítás az elmélkedésre, kérdésfeltevésre, kockázatvállalásra; szociális: tolerancia, empátia, szolidaritás, felelısség másokért, készség a konfliktusok kezelésére; - Pedagógiánk alapvetı célja egyrészt, hogy a különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, szociokulturális háttérrel rendelkezı növendékeinket - képességüknek és tehetségüknek megfelelıen készítsük fel a továbbtanulásra és a konstruktív életvezetésre. Másrészt arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a mővészetek befogadására, értésére és mővelésére, minél több mővészeti ág iránti érdeklıdésre, nyitottságra. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai - Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, az egyéni képességek kibontakoztatása; - Fejleszteni kell a növendékek felelısségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását; 8

- Erısíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a jellem formálásával szolgálni a gyermek személyiségének érését; - Ki kell alakítani növendékeinkben a közösségi magatartás elemi szabályait. - Fogékonnyá kell tenni gyermekeinket saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Erısíteni kell az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; A nevelı-oktató munkánk pedagógiai eljárásai - Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át ıket a játékközpontú cselekvésekbıl az iskolai tanulás tevékenységeibe; - Mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat- és problémamegoldáshoz; - Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükrıl, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztı értékelést adunk róluk; - Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat; - Erısítjük a kortárskapcsolatokat; - Az iskolában folyó nevelı-oktató munka mérési, ellenırzési, értékelési és minıségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelıen elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Nevelı-oktató munkánk pedagógiai módszerei, eszközei A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempont: - minden gyermek számára, az életkori jellemzık figyelembe vételével, képességének, érdeklıdésének, valamint távolabbi céljainak megfelelı programokat, tevékenységi formákat biztosítani; Arra törekedünk, hogy nevelési módszereink: - a nevelés céljainak és feladatainak megvalósulását szolgálják; - a tanulók aktivitásának és önálló tevékenységének kibontakozására irányuljanak; - segítsék a közösségi szervezés eredményességét; - megválasztásakor vegyük figyelembe a tanulók személyiségét, annak megbecsülését, tiszteletét, egyéni és életkori sajátosságokat; - legyenek rugalmasak, mindig együttesen, rendszerként fejtsék ki hatásukat; - formálják a tanulók valósághoz való viszonyát. Intézménytípusunkban az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk: A) A meggyızés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei; B) A tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenırzésértékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C) A magatartásra ható módszerek: 9

- ösztönzı módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás - kényszerítı módszerek: felszólítás, eltanácsolás - gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztetı körülmények kizárását célozzák: ellenırzés, figyelmeztetés, elmarasztalás A nevelési módszerek különbözı formái, változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk leginkább: a) nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, mely lehet: szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos; b) nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, testhelyzet, mozdulatok Oktatási módszereink, eszközeink Az oktatási módszereink sajátos, tervszerő pedagógiai eljárások, amelynek lényeges jegyei - a nevelés és oktatás céljából való meghatározottság; - az oktatási tartalomtól való meghatározottság; - a nevelı munkájának eredıje, - vagy a nevelı és a tanulók közös munkájából származik, - vagy a tanuló önálló munkájából fakadó eljárás; - az oktatási folyamat minden mozzanatában a nevelınek egy-egy konkrét didaktikai feladatot kell megvalósítania. Oktatási módszerek 1. Szóbeli közlés Elbeszélés, leírás, elıadás, közlés, megbeszélés 2. Bemutatás Szemléltetés, kísérlet 3. Tanulók önállómunkája Önálló megfigyelés, kísérlet, gyakorlatitevékenység, csoportos vagy páros feladatok, kooperatív tevékenység 4. Ismeretek alkalmazása Gyakorlás, ismétlés, 5. Ismeretek számonkérése Ellenırzés, értékelés, önellenırzés 6. Projektoktatás: tananyagot vagy annak egyrészét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhetı és kivitelezhetı feladata áll. a tanulók produktív, gyakorlati jellegő tevékenysége a tevékenység tudatos kapcsolódása a társadalmi valósághoz. A projektoktatás technikái 10

Tanulói kezdeményezésre épülı technikák Beszélgetés Vita kezdeményezése Felidézés,élmény beszámoló Problémafelvetés Ötletbörze Programválasztás Kreativ mőhelymunkák választása Önálló adatgyőjtés Új útvonalak kitalálása Eredeti helyszínek felkeresése Együttmőködésre késztetı technikák Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás) Bábozás Dramatikus helyzetgyakorlatok Győjtés (illatok, szagok, hangok) Céhalapítás Csoportalakias (névválasztás, címer- es zászlókészítés) Vetélkedı, verseny Alkotás Kreativ felfedeztetı, kutató technikák Szakirodalom feltárása Interjú az adatközlıkkel Poszter készítése Kiállítás rendezése Papírkészítés,vízvizsgálat Vizsgálódás es mintavétel Képeslapkészítés Térképkészítés,térképhasználat Hangtérkép Tantúra Projektszakaszok - Témaválasztás, célmeghatározás - Tervezés, szervezés Célok és feladatok megfogalmazása A komplex téma kezelhetı egységekre bontása Tanulócsoportok megszervezése A munkavégzés helyszíneinek kiválasztása Munkaformák meghatározása - tanulói tevékenység - Kivitelezés Adatgyőjtés A téma feldolgozása Menet közben szükséges korrigálás / visszacsatolások alapján A produktum összeállítása - A projekt / produktum bemutatása 11

- A projekt értékelése, tanulságok összegzése Projektoktatás parancs szavai Hagyományos iskola Figyelmesen hallgass! Kövesd a tanárt! Engedély nélkül ne mozogj az osztályban! Engedély nélkül ne beszélj! Engedély nélkül ne nevess a tanórán! Igyekezz példamutatóan dolgozni! Igyekezz felülmúlni a többieket! segíteni! Ne segíts az osztálytársaidnak! Ne vedd igénybe osztálytársaid segítségét! Ne segíts az osztálytársaidnak! Projektoktatás Érdekeljen a munkád! Légy önálló! Légy szabad, kísérletezz és kutass! Vitass meg dolgokat a többiekkel! Örülj a munkádnak! Igyekezz a legjobbnak lenni! Igyekezz az egész osztálynak Különösen a gyengéknek segíts! Fogadd el az erısebbek segítségét! Különösen a gyengéknek segíts! A belsı értékelés lehetséges szempontjai Mi tetszett a legjobban és a legkevésbé az érintetteknek? Mit sikerült elérni a közös tervhez képest? Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát? Milyen szervezési problémák adódtak? Hogyan lettek úrrá a problémákon, konfliktusokon? Milyen tılük független körülmények nehezítették a munkát? Milyen változtatásokra van szükség a következı projekt sikere érdekében? Mi legyen a tárgyi eredményeinek a sorsa? A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiséget a biológiai tényezık (öröklés) és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és miképpen valósul meg. Ezen tényezık között a legjelentısebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok négy területre bonthatók: a) az értelem kimővelésére ( kognitív kompetencia) b) segítı életmódra nevelésre (szociális kompetencia) c) egészséges és kulturált életmódra nevelésre (személyes kompetencia) d) a szakmai képzés alapozására (speciális kompetencia) 12

Az alapfokú mővészetoktatás ezen területek gondozására nem azonos súllyal biztosít lehetıséget. Képzési rendszerünkben az elsı és a negyedik terület kap nagyobb hangsúlyt. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekbıl, célokból, feladatokból, eljárásokból és eszközökbıl vezetjük le. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés célja, feladata Az iskola a család után a második szocializációs szintér, ezért a gyerekek személyiségformálásában jelentıs a szerepe. Olyan készségek fejlesztésérıl van szó, amelynek a pedagógus ismeretközlı tevékenységében kell megjelennie, az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez igazítva. Közösségfejlesztı tevékenységünk célja a személyiségfejlesztése mellett, a tanulók sikeres szocializációja. Célunk, hogy pedagógusaink vegyék figyelembe az életkori jellemzıket, éljenek a tudatosítás, az értelmi ráhatás eszközeivel. Segítsék a tanulóinkat az értékek és a normák közötti eligazodásban. Tegyenek különbséget a magatartási zavar és az életkorból adódó viselkedésforma között. A gyermekek alkalmazkodás képességének fejlesztése. Feladataink - Követendı (példaértékő) viselkedésminta közvetítése a pedagógus részérıl. - A gyerekek életkorának, fogalmi szintjének figyelembe vétele az erkölcsi normák megfogalmazásában, az ezen alapuló viselkedésminták, jártasságok, készségek kialakításában. - Az elfogadott érzelmi kifejezési formák megismertetése. Az indulatok megfelelı mederbe tartásának és levezetésének gyakoroltatása, alkalmazása. - Az egymás közötti, valamint a felnıttekkel szembeni kulturált beszéd, emberhez méltó kommunikáció elsajátíttatása, megkövetelése. - Törekszünk a harmonikus tanár-diák viszony kialakítására, amelynek eredménye a kamasz személyiségfejlıdésének helyes irányba terelése. - A meggyızésre épülı vitakészség kialakítására, toleranciára nevelés. - Önismeretre nevelés, elıítéletek felismerésének képessége - Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó csoportközösség, a társas kapcsolatok kialakítása. - Együttmőködni tudó közösségek szervezése. - Hagyomány ápolás a Mővészetoktatás keretein belül. Az iskola szereplıinek együttmőködése Célunk a folyamatos, kétoldalú információcsere, a tájékoztatás és tájékozódás, a partnerkapcsolatok erısítése. Feladatunk a kapcsolattartás hagyományos formáinak megtartása, esetleges bıvítése és rendszeres alkalmazása. Az iskola szereplıinek együttmőködését a Kapcsolattartás formái és rendje címő fejezetben fejtjük ki részletesen. 13

A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje, a tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Törekszünk arra, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulókat a számukra legmegfelelıbb módon segítsük nehézségeik leküzdésében. A nevelési tevékenység sokoldalúsága az egyik feltétele a hatékonyságnak. A sajátos nevelési igényő tanulóink integrált (a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban történı) nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatellátás fejlesztése során a következı célokat igyekszünk egyidejőleg érvényre juttatni: A sajátos nevelési igényő tanulók számára optimális feltételeket biztosítsunk a mővészetoktatásban. A nem fogyatékos gyermekeknek, tanulóknak, akiknek oktatásba való bekapcsolódása beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségük vagy szociális helyzetük miatt indokolt megfelelı nevelési-oktatási forma bíztosítása. Nélkülözhetetlen a tanulók alapos ismerete (családi háttér, személyes élettörténet, releváns személyek az életében, társas kapcsolatai). A gyermek megnyilvánulásait nem egyszerően zavaró körülménynek tekintjük, hanem jelzésként, tünetként kezeljük. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdı tanulók és a problémás magatartású nehezen nevelhetı gyerekek esetében fı feladatunk: a gyerek bekapcsolása az osztály életébe. Alkalmazott módszereink: egyénre szabott fejlesztés (tanulóval való külön foglalkozás, a tanuló számára érdekes vagy játékos feladat adása, padtárs kiválasztása, páros- és csoport munkában való foglalkoztatás), az osztálytársak bevonása, a magatartási probléma közös, órán történı megbeszélése, a család megnyerése, együttmőködésre való kérés, Nevelési tanácsadás igénybevétele A tanulók szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányok ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervezünk. Versenyek, fesztiválok, kiállítások szervezése, melynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlıdésének elısegítése, a többi tanulóhoz történı felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, a többi tanulóval együtt, csoportban folyik. 14

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK Intézménytípusunk alapvetı funkciója: A tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az utat", amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek elıre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belsı teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkentett mértékő alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemzı. A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. Ezek: - az érintett gyerek, gyerekek kora - milyen szinten állnak, mit tudnak? - milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? - mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? - mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására? - milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus? - mennyi idıt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus? - milyen elismerés és kik részérıl várható, a nevelı extra teljesítményéért? Módszerek Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülık bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk. Ezek: 1. Zenei tagozaton: a B" tagozatra irányítás 2. évfolyamtól Egyéb mővészeti tanszakokon: az ún. minıségi" csoportba irányítás (egyénenként eltérı idıben) kimagasló tehetségek esetében. 2. Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek. 3. Gazdagítás, dúsítás: hogy a tanévi anyagot rövidebb idı alatt sikerül feldolgozni és a fennmaradó idıben a növendékek egyéni fejlesztı programokkal foglalkoznak. Tevékenységi formák A mővészi képességek (rajz, zene, tánc, színmővészet) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezıktıl, a környezet serkentı-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belılük mővészi tehetség. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak: 15

Zenei tagozatokon: - munkaközösségi szinten történı bemutatkozás, a növendék haladásának figyelemmel kísérése, - vizsgaelıadások: tanszaki tanárok elıtt; - növendékhangversenyek: szülık, tantestület, kortársaik elıtt; - rendszeres külsı rendezvényeken (hangverseny, egyéb mősoros esten) való részvétel; - meghívott vendégtanárok elıtti bemutatkozás; - szakmai találkozásokon való megmutatkozás; - zenei táborokban való részvétel; - versenyeken való rendszeres szereplés: helyi, városkörzeti, megyei, országos, nemzetközi; - iskolai, városi rendezvényeken, ünnepségeken történı fellépés. Egyéb mővészeti tanszakokon: - pályázatokon, versenyeken (rajz, festészet, grafika, tánc, színjátszás) való részvétel; - hagyományırzı tevékenység megalapozása, és megtartása; - külsı rendezvényeken, fesztiválokon (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés (tánc, színjátszás); - gálaesteken, jótékonysági, iskolai rendezvényeken történı fellépések (tánc, színjátszás); - bekapcsolódás a települések életébe; - helyi tárlatokon való bemutatkozás (festészet, rajz, tőzzománc); - szaktáborokban való részvétel; - nyílt nap szervezése. A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információközvetítésbıl áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetıen A tehetséggondozás feltételei: - a tehetségek kutatása, felismerése; - megfelelı tárgyi-technikai feltételek biztosítása; - napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók-nevelık között; - olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.); - a kreatív pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni-oktatni. A tanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitıl sokan alkotó mővészetnek is tekintik - a pedagógus személyisége adja hozzá. Felelıssége abban áll, hogy a reá bízott minden ember egyedi és megismételhetetlen. A szakmát mívelık személyisége és erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk". 16

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzetiség kultúrájának megismerést szolgáló tananyag A nemzetiséghez nem tartozó tanulók a célnyelvi civilizáció tanítási órán ismerik meg a településen élı nemzetiségek kultúráját, az alábbi területekre fordítva kiemelt figyelmet. a) A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat; vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzı-, ipar-, nép-, filmmővészet); ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék); hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek; szociológiai és település-földrajzi viszonyok. b) A kisebbség történelemformáló és kultúraformáló szerepe, civilizációja a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országi történelem és irodalom korszakai, az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza; az oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor; a kisebbségek más országokban élı csoportjai. c) Kisebbségi és állampolgári jogok a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer; a kisebbségek intézményrendszere; nemzetközi kapcsolatok. A tanulók vegyenek részt a településen mőködı nemzetiségi önkormányzat által szervezett, az általános iskolai korosztálynak megfelelı programokon (pl. táncház, kézmőves foglalkozás, ünnepségek, stb.) 4. A KÉPZÉS RENDJE Beiskolázás Korhatára: 6. évet betöltött, 22 évet be nem töltött tanuló. Képzési idı 12 év (maximálisan) A képzés szakaszai ( tagolódása ) - elıképzı: 2 év - alapfok: 6 év - továbbképzı: 4 év 17

Tanszakok - zenemővészeti ág billentyős tanszak: zongora, vonós tanszak: hegedő, fafúvós tanszak: furulya, akkordikus tanszak: gitár, kamarazene tanszak: kórus, kamarazene - táncmővészeti ág néptánc tanszak társastánc tanszak moderntánc tanszak - színmővészeti - bábmővészeti ág színjáték tanszak - képzı- és iparmővészeti ág képzımővészeti tanszak grafika és festészet tanszak fotó és film tanszak A képzés formái Zenei tanszakokon: - hangszeres képzésnél egyéni oktatás - szolfézs és kötelezı tárgyak esetén csoportos oktatás Egyéb mővészeti tanszakokon: - valamennyi tanszakon csoportos oktatás A csoportalakítás szempontjai Zenei tanszakokon: általában azonos évfolyamú növendékek alkotnak csoportot. Csoporthatár (törvényi); 8 fı (átlaglétszám) - 15 fı (max. létszám). Egyéb mővészeti tanszakokon: a jelentkezık számának függvényében, lehet homogén vagy heterogén a csoport, a korosztályok figyelembe vételével. Csoporthatár (törvényi): 10 fı (átlaglétszám) - 22 fı (max. létszám). A mindenkori törvényi elıírásoknak megfelelıen változhat a csoport létszáma. A nevelési-oktatási intézmény a fenntartó engedélyével eltérhet az átlag és a maximális létszámtól, azonban nem lépheti át a törvény által engedélyezett kereteket. Az osztályokra megállapított létszámot legfeljebb 20 százalékkal lehet átlépni a nevelési év, illetıleg a tanítási év indításánál. A képzés kimenetei a) mővészeti alapvizsga: az alapfok befejeztével. b) mővészeti záróvizsga: a továbbképzı befejeztével 18

5. TANULÓI JOGVISZONY Belépés Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel, jelentkezés alapján történik. Mindkettırıl az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A növendékek felvétele Új növendékek esetében évente három alkalmat is biztosítunk a felvételi vizsgára: elıször: a törvény által elıírt idıintervallumban, március 1. és április 30-a között az önkormányzat által kiírt idıpontban; másodszor: minden év május utolsó hetében; harmadszor: a tanévkezdés elsı hetében. Az intézményben tanulókat és azok szüleit május utolsó hetében nyilatkoztatjuk (írásban) a tanulmányok folytatásáról. Ezen dokumentum birtokában tudjuk felvételi keretszámunkat megállapítani. A felvételre jelentkezıket bizottság minısíti, majd javaslatot tesz az igazgatónak a kérelem elbírálásához és arra, hogy melyik évfolyamra vegyék fel. A felvétel eredményérıl (írásban vagy szóban) értesítjük a tanulót, vagy a szülıt, gondviselıt. Ha a tanuló az intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelmérıl a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. Az iskola körzeten kívüli tanulókat is felvehet, a jogszabályban meghatározott létszámnormák figyelembe vételével. Továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés feltételei - Az alapfokú mővészeti iskola felsıbb évfolyamába az a növendék léphet, aki a közvetlenül megelızı osztály minimális követelményeinek eleget tett, fıtárgyból és kötelezı tárgyból eredményes vizsgát tett és mindezekrıl bizonyítványt kapott. Ha bármilyen elfogadható ok miatt a tanuló a beszámolón nem vett részt, osztályzatát a hangszeres tanár ill. szaktanár állapítja meg. - Elégtelen érdemjegy esetén a tanuló évfolyamot ismételhet. - A növendék az adott évfolyamra elıírt követelményeket egy tanévnél rövidebb idı alatt is teljesítheti, vagy egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben is teljesítheti (Kt. 71. (3) bek.). Ebben az esetben osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. (11/1994 (VI. 8) MKM r. 24. (3) bek.). - Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen (11/1994. (VI.8.) MKM r. 20 (6) c, d). 19

- Felmentés vagy egyéb ok miatt a tanuló szolfézs (kötelezı tárgy) és fıtárgyi évfolyama egymástól eltérı is lehet. Ezt a bizonyítványba és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsıbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. - A" tagozatról B" tagozatra (zenei tanszakokon) ill. minıségi csoportba (néptánc, rajz) irányítható a növendék az adott tanszaki munkaközösség ill. a szaktanár (rajz)javaslata alapján. - Ha a tanuló már teljesítette a kötelezı tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezıen választható tantárgyak közül köteles egyet felvenni. - A növendék az utolsó alapfokú évfolyam ill. továbbképzı évfolyam befejezését követıen alap- valamint záróvizsgát tehet. Mővészeti alapvizsgát elıször azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú mővészetoktatási intézmény elsı alapfokú évfolyamán (11/1994 (VI. 8) 51 (3) bek.). - Az alap- és záróvizsgát a jogszabályban meghatározottak szerint tanszakonként mővészeti áganként kell meghatározni és elvégezni. Évfolyamismétlés - Évfolyamismétlésre akkor kerül sor, ha a tanuló az iskola meghatározott évfolyamáról nem lép tovább, hanem újrakezdi, mert nem teljesítette az évfolyam követelményeit, vagy igazolt és igazolatlan mulasztásai meghaladják az összesített óraszám 30 százalékát. Ez esetben a tanulói jogviszony folyamatos. - A tanuló részére az iskola igazgatója engedélyezheti az iskola évfolyamának megismétlését abban az esetben is, ha egyébként sikeresen teljesítette az adott évfolyam követelményeit, és magasabb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı kérésére az iskola igazgatója dönt. (1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.) A tanulói jogviszony megszőnése - Az alapfokú mővészeti iskolában akkor szőnik meg a tanuló jogviszonya, ha a szülı illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából. A megszőnés a bejelentésben megjelölt napon történik. - Megszőnik továbbá a jogviszony az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a növendék nem tesz mővészeti alapvizsgát, illetve ha nem tesz záróvizsgát, akkor az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján. 6. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérés - iskolai rendezvények, szülıi értekezletek, tanulói összejövetelek - alkalmával. Egyéb esetekben az igazgató ad engedélyt kérelem alapján a nyitva tartásra. 20