TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztésének komplex SWOT analízise SWOT részanalízis Készítette: Dr. Pénzes Ibolya Rózsa 2012.
TANULMÁNY a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztését alapozó elemzés eredményeiről 1. Az analízis körülményei A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységének javítása a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi és felsőoktatási környezetben elengedhetetlenné vált, amelyet a pályázati célok megfogalmazásánál kiemelten kezeltünk. Célunk, hogy jelenlegi képzési és oktatási tevékenységünket úgy alakítsuk át, amely struktúrájában, tartalmában és módszertanában megfelel a munkaerőpiac elvárásainak, a felsőoktatási intézmények között megfelelő versenypozíciót biztosít és hozzájárul a térség fejlődéséhez. Mivel a felsőoktatás jogi és irányítási környezete a pályázati időszak alatt folyamatosan változott, ezért lépcsőzetes képzésfejlesztést terveztünk. Ennek megvalósításához az intézmény tevékenységét befolyásoló környezetelemzést is több szakaszban végeztük el, az egyes szakaszok eredményeit folyamatosan hasznosítottuk és a pályázati időszakot lezáró komplex fejlesztést több szakaszban végrehajtott előzetes képzés-innováció előzte meg, amelynek eredményeit a továbbiakban jól lehet hasznosítani. A részanalízisek során információs bázisának tekintettük - a Szolnoki Főiskola stratégiáját, - intézményfejlesztési tervét, - Képzésfejlesztési koncepcióját, - a 2010-ben készült intézményi SWOT analízist, - a részanalízisek készítésének időpontjában ható képzési környezet hatásait, - a részanalízisekre épülő fejlesztéseket. A főiskola 2010-2012 közötti időszakban a folyó képzéseit két alkalommal vizsgálta felül és összesen 15 folyó képzésnél végzett tartalmi és módszertani fejlesztést a Szenátus hozzájárulásával. A pályázati időszakban több mint 16 új képzést dolgoztunk ki és regisztráltattunk az Oktatási Hivatalban, illetve regisztrációja folyamatban van (2.sz. melléklet). A felsőoktatás tevékenységének jogi szabályozása részben megtörtént, a felsőoktatási törvény végrehajtási rendelete azonban még nem született meg, sőt a felsőoktatás teljes struktúrális átalakítása jelenleg zajlik, amelynek eredménye már csak a pályázat fenntartási időszakában fogja az intézmény tevékenységét konkrétan befolyásolni. Ennek ellenére a komplex SWOT analízis alapján az intézmény komplex, a pályázati célokhoz igazodó képzésfejlesztését e tanulmány keretében fogalmazzuk meg, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy ez a későbbiekben a jogszabályi és irányítási környezet stabilizálódása után az korrigálható legyen.
2. Az analízis és képzésfejlesztési javaslat készítésének módszertana A komplex SWOT analízist az intézmény képzési tevékenységét meghatározó kiemelt külső és belső tényezők elemzése alapján végeztük el. Ennek során a környezeti tényezők hatásait vizsgáltuk, tényezőnként megállapítottuk az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket. Az analízis folyamatában: - a környezeti tényezőket fentiek alapján beazonosítottuk és 1-5 skálán értékeltük (elsődleges pontozás) - 1-5 skálán súlyoztuk azok fontosságát a képzésfejlesztésben - a részeredményeket az elemzők csoportja felülvizsgálta, másodlagos pontozással véglegesítette az értékeket és a súlyozást - a szorzatok kialakítása után felállítottuk a befolyásoló tényezők sorrendjét (részletesen 1. sz. melléklet) - meghatároztuk a képzésfejlesztés irányait és tartalmát. 1.sz. ábra SWOT analízis és képzésinnováció Alapozó információk hasznosíthatóságának elemzése Kiemelt környezeti tényezők elemzése 2010. évi SWOT analízis Szolnoki Főiskola Képzésfejlesztési Koncepciója Részinnováció 1 Szakértői SWOT analízis Szakértői SWOT részanalízis 1 Jogi környezet Gazdasági környezet Demográfiaitársadalmi környezet Kulturális környezet Technológiai környezet Versenykörnyezet SZF humánerőforrás Oktatók SZF gazdálkodási, vagyoni környezet SZF infrastruktúra Szakértői SWOT részanalízis 2 Beszállítók Részinnováció 2 Felhasználók
3. SWOT analízis eredménye A részanalízisekből elkészítettük a képzési területeknek megfelelő munkatáblákat (1.sz. melléklet), majd a pontozás alapján leghangsúlyosabb tényezők összesített ábráit az alábbiak szerint: 1.sz. táblázat Komplex mátrix üzleti képzések Lehetőségek A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény jelentkezik, amely magában hordozza a megújulást is. Lehetőség nyílik újabb speciális szakirány kialakítására. A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. Mivel a szerzett tudás jól hasznosítható, ezért az egyéni és a munkaadói kereslet is növekedni fog az üzleti képzések iránt. Az üzleti képzés végzős hallgatói elhelyezkedési lehetősége és jövedelmi kilátásai máig kedvezőek a munkaerő-piacon. Más felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés új szakok akkreditáció nélküli becsatornázását teszi lehetővé Veszélyek Az üzleti képzések erős versenye és a gyenge versenypozíció szükségessé és lehetővé teszi más tudományterülethez tartozó képzések kidolgozását és indítását A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet Az angol nyelvű képzések megszűnése létszám, intregrációs, vagy akkreditációs okok miatt Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja. Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti Egyes szakok megszűnése az indíthatóság minimális létszámának el nem érése miatt A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül A munkáltatók véleménye (a Szolnoki Főiskola diplomája közepes erősségű) negatív hatást gyakorolhat a keresletre Erősségek Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját A DPR kutatások alapján megállapítható, hogy az üzleti képzések színvonala jó, a szerzett tudás jól hasznosítható Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető Az üzleti szakirányokon folyó képzés magas színvonalú Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó A szak tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő Gyengeségek A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja minden tantárgy gondozását (tantárgyfelelősi rendszer) A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását Jelmagyarázat: sárga: 25 pont kék: 20 pont lila: 16 pont
2.sz. táblázat Komplex mátrix műszaki képzés Lehetőségek A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzés tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Kiemelt MTMI képzési területbe tartozás lehetősége A munkaerő-piaci kereslet igen jelentős és egyre növekszik a műszaki végzettségű diplomások iránt A zöld gazdaság előretörése és a kormány műszaki képzést támogató felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. Az állami támogatási szándékból eredő várható keresletnövekedés miatt lehetővé válik a szakfejlesztés, valamint új szakok kidolgozása és indítása A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. Veszélyek A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül A műszaki felsőoktatásban a versenytársak pozíciója sokkal jobb, amely a kereslet csökkenésével fenyeget Erősségek Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Jó kapcsolat a magas színvonalú oktatási infrastruktúrával rendelkező SZMSZKI-val Gyengeségek A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja az akkreditáció pozitív eredményét A szak piaci pozíciója gyenge Jelmagyarázat: sárga: 25 pont kék: 20 pont 3.sz. táblázat Komplex mátrix agrár képzés Lehetőségek A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A zöld gazdaság előretörése és a kormány agrárképzést támogató ágazati és felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. Veszélyek Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti Egyes szakok megszűnése az indíthatóság minimális létszámának el nem érése miatt A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre Erősségek Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik Az intézmény rendelkezik tangazdasággal Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Az oktatók speciális kutatásokat folytatnak Gyengeségek A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja minden tantárgy gondozását (tantárgyfelelősi rendszer)
A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül A nem optimális méretű birtokszerkezet és a családi gazdálkodás hagyományos koncepciója gyengíti az agrár diploma értékét A szakok piaci pozíciója gyenge, indításuk veszteséget idézhet elő Jelmagyarázat: sárga: 25 pont kék: 20 pont 4.sz. táblázat Komplex mátrix felsőfokú szakképzés Lehetőségek A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) A felsőfokú szakképzés rendszerének átalakítása monopolhelyzetet teremt a felsőoktatás részére A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Az üzleti FSZ szakok többsége iránt nagy a kereslet, amely valószínűsíti a felsőoktatási keresletet is. A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. A KKK figyelembe vételével új szakmacsoportokkal bővülő képzési portfolió és speciális képzési tartalom kialakítása Veszélyek Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja. Az új felsőoktatási szakképzés nem nyújt OKJ végzettséget, ezért annak munkaerőpiaci elismertsége bizonytalan A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet Egy esetleges integráció (beolvadás) az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül Erősségek Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó A szakok tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő FSZ szakjaink a TOP 10-ben szerepelnek Gyengeségek A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő FSZ szakjaink a TOP 10-.ben szerepelnek Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását Jelmagyarázat: sárga: 25 pont kék: 20 pont
5.sz. táblázat Komplex mátrix szakirányú továbbképzés Lehetőségek A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) Saját képzéseinkben végzettek befolyásolási lehetősége (3-4 évenkénti egymásra épülő képzések) A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. Egyszerű regisztrációs eljárás-rend Más felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés új szakok akkreditáció nélküli becsatornázását teszi lehetővé A változó szabályozási, pályázati környezet növeli a vállalkozások igényeit dolgozók szakmai továbbképzésére Veszélyek Az üzleti képzések erős versenye és a gyenge versenypozíció szükségessé és lehetővé teszi más tudományterülethez tartozó képzések kidolgozását és indítását A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése és a vállalati támogatás hiánya jelentősen visszaveti a szakirányú továbbképzések iránti keresletet Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti Egyes szakok indíthatósága nem lehetséges a minimális létszám el nem érése miatt A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül A vállalakozások belső képzési rendszere erősödik, így csökken az igény a szakirányú továbbképzések iránt Erősségek Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó A szakirányú továbbképzések tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő Gyengeségek A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását A képzések szervezése nem elég intenzív Jelmagyarázat: sárga: 25 pont kék: 20 pont Fenti mátrixok részletes elemzése során vizsgáltuk, hogy az alábbi összefüggések milyen hatást jelenthetnek az intézmény képzésfejlesztési tevékenységére: - lehetőségeket erősítő erősségek - lehetőségek kihasználását korlátozó gyengeségek - veszélyek elhárítását biztosító erősségek - veszélyeket fokozó gyengeségek. Ennek alapján olyan összevonásokat tudtunk elvégezni, amelyből jól körvonalazódott a további képzésfejlesztés iránya és a környezeti változásokhoz igazodó potenciális képzési portfolió.
6.sz táblázat Összesített eredmények Lehetőség/ veszély Jelenlegi képzések folytatása Új képzések kidolgozása és indítása Erősségek Innovációs gyakorlat Gyengeségek HR feltételek Infrastruktúra Kapcsol ati tőke Pénzügyi feltételek Hallgatói létszám Képzésfejlesztés tartalma Üzleti és műszaki képzések fejlesztése Új képzési irányok meghatározása Új képzési szintek Az intézmény képzési tevékenységére ható környezeti tényezők fentiekben leírt módszerekkel történő elemzése során a leglényegesebb megállapítások az alábbiak (részletesen a rész analízisekben található). Jelenlegi képzéseink közül az üzleti alapképzések iránt (Kereskedelem és marketing, Nemzetközi gazdálkodás, Pénzügy és számvitel, Turizmus-vendéglátás) a piacon a változó finanszírozási feltételek mellett is magas kereslet van (legkeresettebb képzések és szakmák, egyéni kereslet, munkaadói kereslet, elhelyezkedési lehetőségek, stb. alapján). A Műszaki menedzser alapképzés az államilag finanszírozott képzések között található és a munkaerőpiacon egyre elismertebb, a kereslet várhatóan emelkedik. Az agrár képzések iránt a kereslet országosan is mérsékelt, a főiskolán meghirdetett szakok iránti kereslet nagyon alacsony, a piaci pozíciójuk egyre romlik és a versenypozíció javítására nagyon csekély lehetőség mutatkozik. A felsőfokú szakképzés a jogszabályok változása miatt átalakul, a jelenlegi szabályozás szerint ebben az évben indítható utoljára. Helyette a felsőoktatási szakképzési szakok indítása várható. A szakirányú továbbképzések iránti keresletváltozó, azok tartalmától, divatosságától és munkaerő-piaci megítélésétől függően eltérő nagyságú. A lehetőségek és a piaci verseny szükségessé teszik új képzések kidolgozását és azok indítását, azonban ezek konkrét tartalma a bizonytalan környezeti tényezők (állami felsőoktatás pólusszerű átalakítása) miatt egyértelműen nem határozható meg. Az intézmény 2010-2012. között végrehajtott képzésfejlesztési tevékenységét a jelenlegi környezeti tényezők igazolták és annak folytatása a továbbiakban is pozitív eredményeket hozhat.
4. Javaslatok a Szolnoki Főiskola képzés-innovációjára A Szolnoki Főiskola a pályázat időtartama alatt a szakértői részanalízisek és a Képzésfejlesztési koncepció alapján a folyó képzések tartalmát a feltárt munkaerő-piaci elvárások alapján folyamatosan módosította, valamint új képzéseket is kidolgozott, amely képzési portfoliójának átalakulását eredményezte. A komplex SWOT analízis alapján javasolt fejlesztést az alábbi táblázat tartalmazza: Képzésfejlesztés tartalmi elemei Jelenlegi képzések Új képzések Képzési irányok Képzési szintek Képzésfejlesztés konkrét javaslatai Üzleti és műszaki alapképzések Szakonként új, versenyképes, munkaerő-piaci kompetenciaelvárásokhoz igazodó szakirányok kidolgozása Választékbővítő jellegű specializációk kidolgozása Alapozó és szakmai törzstárgyak tartalmának és az oktatás módszereinek fejlesztése - tantárgyi tartalom aktualizálása - egyéni munka arányának javítása - team-munka arányának javítása - prezentációs készség javítása - szóbeli kommunikáció/számonkérés arányának javítása - idegen nyelvű C tárgyak hirdetése - vállalati szakemberek bevonása a képzésbe - egyéb fejlesztés üzleti és műszaki képzési területtől eltérő, képzési kínálatot és versenypozíciót javítandó képzések kidolgozása és megfelelő kereslet esetén indítása (pl. szociális, kulturális, pedagógiai, vízgazdálkodási) megfelelő kereslet esetén gazdálkodás és szervezéstudományokhoz tartozó mesterképzés indítása üzleti képzési terület versenyképességét fokozandó, keresett szakok indítása (pl. gazdálkodás és menedzsment) új felsőoktatási szakok kidolgozása és indítása Szakirányú továbbképzések kidolgozása és kereslet esetén indítása rövid idejű OKJ képzések újbóli beindítása, újak regisztráltatása Megvalósulás mértéke a pályázat zárásakor teljesen részben tervezési szakaszban lévő, fenntartási időszakban megvalósítan dó tervezési szakaszban lévő, a fenntartási időszakban a körülmények függvényében megvalósítható X X X X X X X X X X X X X X X X X
vállalati tréningek, szakmai továbbképzések, idegen nyelvű nyelvi vizsga kidolgozása és kiajánlása A táblázatban bemutatott folyó és tervezett képzésfejlesztés új képzési portfóliót fog eredményezni, az alábbiak szerint. A Szolnoki Főiskola tervezett képzési portfoliója Képzési szintek Pályázat előtt Pályázat alatt Fenntartási időszakban Felsőfokú szakképzés Felsőoktatási szakképzés Alapképzés Mesterképzés Szakirányú továbbképzés OKJ (felsőfokú szakképzésen kívüli) Szakmai továbbképzés, tréning induló állapot (nagyságrendi eltéréssel) fejlesztett képzések (nagyságrendi eltéréssel) a környezet jövőbeli változásától függően megvalósuló (nagyságrendi eltéréssel) Szolnok, 20102. április 30. Dr. Pénzes Ibolya Rózsa
1. számú melléklet SWOT ANALÍZIS MUNKATÁBLA részanalízisek eredményeinek összesítése 1.1 Környezet hatása az üzleti alapképzésre LEHETŐSÉGEK Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) +5 5 +25 A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet +5 5 +25 A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény jelentkezik, amely magában hordozza a megújulást is. Lehetőség nyílik újabb speciális szakirány kialakítására. +5 5 +25 A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését +5 5 +25 A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) +4 5 +20 Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 Mivel a szerzett tudás jól hasznosítható, ezért az egyéni és a munkaadói kereslet is növekedni fog az üzleti képzések iránt. +5 4 +20 Az üzleti képzés végzős hallgatói elhelyezkedési lehetősége és jövedelmi kilátásai máig kedvezőek a munkaerő-piacon. +4 5 +20 Más felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés új szakok akkreditáció nélküli becsatornázását teszi lehetővé 5 4 +20 EU pályázatok lehetővé teszik a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítését, kulturális programok kidolgozása 4 3 12 A fokozódó vándorlási hajlandóság és a vállalati szféra igények kihasználása az angol nyelvű képzések esetében 3 2 6 Piaci rések lehetőséget teremtenek az egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő érdekes, gyakorlatias és a trendeknek megfelelő szakirányok indítására 5 3 15 A nők társadalmi és munkaerőpiaci szerepének fokozódása lehetővé teszi számunkra a közgazdász hivatás vonzóbbá tételét és az üzletasszonnyá válás igényének kielégítését 2 2 4 A cigány népesség számának és arányának növekedése szükségessé és lehetővé teszi speciális- és felzárkóztató jellegű képzések kidolgozását és indítását 2 3 6 Nftv. Alapján rövidülő képzési idő ütemezhetőbb képzéseket tesz lehetővé 2 3 6 Nftv. Alapján nyelvvizsga helyett nyelvi vizsga követelmény teljesítéséhez szükséges tanfolyamok kidolgozása és indítása 3 4 12
Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A munkaerőpiaci kutatások alapján a képzési tartalom iránti igény a szélesebb és mélyebb ismeretszerzés irányába tolódik el. 3 4 12 A kulturális környezet szereplői igénylik a kapcsolódó képzések kialakítását (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) 4 4 16 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16 A felsőoktatási szakképzés bevezetésével új szakmacsoportok beintegrálása a képzési portfolióba 4 4 16 Képzések oktatási infrastrukturájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 VESZÉLYEK Az üzleti képzések erős versenye és a gyenge versenypozíció szükségessé és lehetővé teszi más tudományterülethez tartozó képzések kidolgozását és indítását -5 5-25 A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet -5 4-20 Az angol nyelvű képzések megszűnése létszám, intregrációs, vagy akkreditációs okok miatt -5 4-20 Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja. -5 5-25 Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -5 4-20 Egyes szakok megszűnése az indíthatóság minimális létszámának el nem érése miatt -5 4-20 A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A munkáltatók véleménye (a Szolnoki Főiskola diplomája közepes erősségű) negatív hatást gyakorolhat a keresletre 4 5 20 Egy esetleges integráció (beolvadás) az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -4 4-16 A technológiai innováció következtében az informatikai gyors fejlődése, a termék-életiklus rövidülése -3 4-12 A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása -4 3-12 A hallgatói létszám csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális -4 2-8 szolgáltatások igénybe vételét differenciálja A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi -3 3-9
kapcsolatrendszerét Csökkenő elsőhelyes jelentkezés, az intézmény kényszerhellyé válása -4 4-16 A jelentkezők felkészültségének romlása következtében az oktatás színvonala gyengülhet -3 4-12 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 A felsőoktatás tömegessé válás miatt a diploma piaci értékelése differenciálttá válik -3 3-9 A turizmus-vendéglátás szakon végzettek esetében a turisztikai szolgáltatásokat nyújtóknál magas a családon belüli foglalkoztatás aránya. 3 4 12 Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. -3 3-9 A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 GVAM és Műszaki megszűnése akkreditációs támogatás hiányában -4 4-16 A finanszírozás nem teszi lehetővé a gyakorlati munkáltatáshoz szükséges csoportbontást -4 4-16 Hallgatói létszám miatt kontraszelekció kialakulása -4 4-16 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját 5 5 25 A DPR kutatások alapján megállapítható, hogy az üzleti képzések színvonala jó, a szerzett tudás jól hasznosítható 5 5 25 Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető 4 5 20 Az üzleti szakirányokon folyó képzés magas színvonalú 5 4 20 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó 5 4 20
A szak tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz 4 5 20 A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő 5 4 20 A főiskola multikulturális, sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat 4 3 12 A tartalomfejlesztés és a pályázati tevékenység a munkatársak bevonásával történik 3 4 12 GYENGESÉGEK A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja minden tantárgy gondozását (tantárgyfelelősi rendszer) -4 5-20 A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását -4 5-20 A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei gyengék a kulturális képzések kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata problémás -4 3-12 -3 3-9 Az informatikai fejlesztés lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -4 4-16 Az oktatók didaktikai felkészítése az intézményi tevékenységben hiányos -4 3-12 Az oktatók részéről az új módszerek befogadása nem zökkenőmentes -3 4-12 Az anyagi elismerést, a dolgozók motivációját az intézmény pénzügyi források szűkössége miatt nem tudja erősíteni -5 3-15
A bérelt ingatlanok kevésbé megfelelőek a felsőoktatási funkció ellátására -3 3-9 Az oktató/nem oktató arány változása még mindig nem megfelelő mértékű 3 3 9 Az intézmény egyoldalú képzési kínálata, valamint a műszaki és üzleti képzések kisebb kapcsolódási felülete a kulturális területhez -4 3-12 1.2 Környezet hatása a műszaki alapképzésre LEHETŐSÉGEK A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) +5 5 +25 A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzés tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését +5 5 +25 Kiemelt MTMI képzési területbe tartozás lehetősége 5 5 25 A munkaerő-piaci kereslet igen jelentős és egyre növekszik a műszaki végzettségű diplomások iránt +5 5 +25 A zöld gazdaság előretörése és a kormány műszaki képzést támogató felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. +5 5 +25 Az állami támogatási szándékból eredő várható keresletnövekedés miatt lehetővé válik a szakfejlesztés, valamint új szakok kidolgozása és indítása +5 4 +20 A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz- BA-master) +4 5 +20 Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 A cigány népesség számának és arányának növekedése szükségessé és lehetővé teszi speciális- és felzárkóztató jellegű képzések kidolgozását és indítását 2 3 6 Nftv. alapján rövidülő képzési idő ütemezhetőbb képzéseket tesz lehetővé 2 3 6 Nftv. alapján nyelvvizsga helyett nyelvi vizsga követelmény teljesítéséhez szükséges tanfolyamok kidolgozása és indítása 3 4 12 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16
A felsőoktatási szakképzés bevezetésével új szakmacsoportok beintegrálása a képzési portfolióba 4 4 16 Képzések oktatási infrastrukturájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 A képzési tartalom iránti igény a mélyebb ismeretszerzés irányába tolódik el. 4 4 16 VESZÉLYEK A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A műszaki felsőoktatásban a versenytársak pozíciója sokkal jobb, amely a kereslet csökkenésével fenyeget 5 4 20 A technológiai innováció következtében a műszaki képzésben speciális hardverigény jelenik meg -4 4-16 Műszaki menedzser szakot a MAB a programakkreditáció során nem támogatja -4 4-16 A jelentkezők felkészültségének romlása következtében az oktatás színvonala gyengülhet -3 4-12 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 A felsőoktatás tömegessé válás miatt a diploma piaci értékelése differenciálttá válik -3 3-9 Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. -3 3-9 A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25
Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető 4 5 20 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Jó kapcsolat a magas színvonalú oktatási infrastruktúrával rendelkező SZMSZKI-val 4 5 20 A tartalomfejlesztés és a pályázati tevékenység a munkatársak bevonásával történik 3 4 12 GYENGESÉGEK A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja az akkreditáció pozitív eredményét -4 5-20 A szak piaci pozíciója gyenge 4 5 20 Az informatikai fejlesztés lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -4 4-16 Az oktatók részéről az új módszerek befogadása nem zökkenőmentes -3 4-12 Az anyagi elismerést, a dolgozók motivációját az intézmény pénzügyi források szűkössége miatt nem tudja erősíteni -5 3-15 Az oktató/nem oktató arány változása még mindig nem megfelelő mértékű 3 3 9
1.3 Környezet hatása az agrár alapképzésekre LEHETŐSÉGEK Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) +5 5 +25 A zöld gazdaság előretörése és a kormány agrárképzést támogató ágazati és felsőoktatási politikája jelentős képzési és foglalkoztatási potenciált rejt magában. +5 5 +25 A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését +5 5 +25 A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) +4 5 +20 Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 A cigány népesség számának és arányának növekedése szükségessé és lehetővé teszi speciális- és felzárkóztató jellegű képzések kidolgozását és indítását 2 3 6 Nftv. Alapján rövidülő képzési idő ütemezhetőbb képzéseket tesz lehetővé 2 3 6 Nftv. Alapján nyelvvizsga helyett nyelvi vizsga követelmény teljesítéséhez szükséges tanfolyamok kidolgozása és indítása 3 4 12 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16 A felsőoktatási szakképzés bevezetésével új szakmacsoportok beintegrálása a képzési portfolióba 4 4 16 Képzések oktatási infrastrukturájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 A régió mezőgazdasági potenciálja elméletileg növeli a képzések iránti keresletet 4 3 12 VESZÉLYEK Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -5 4-20 Egyes szakok megszűnése az indíthatóság minimális létszámának el nem érése miatt -5 4-20 A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A nem optimális méretű birtokszerkezet és a családi gazdálkodás hagyományos koncepciója gyengíti az agrár diploma értékét -5 4-20 Egy esetleges integráció (beolvadás) az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -4 4-16 A technológiai innováció következtében az informatikai gyors fejlődése, a termék-életiklus rövidülése -3 4-12
Csökkenő elsőhelyes jelentkezés, az intézmény kényszerhellyé válása -4 4-16 A jelentkezők felkészültségének romlása következtében az oktatás színvonala gyengülhet -3 4-12 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 A felsőoktatás tömegessé válás miatt a diploma piaci értékelése differenciálttá válik -3 3-9 Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. -3 3-9 A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 GVAM akkreditációs támogatás hiányában a szak megszűnése -4 4-16 Hallgatói létszám miatt kontraszelekció kialakulása -4 4-16 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Az intézmény rendelkezik tangazdasággal 3 4 20 Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető 4 5 20 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Az oktatók speciális kutatásokat folytatnak 4 5 20 A szakok tanterve illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz 3 5 15 A tartalomfejlesztés és a pályázati tevékenység a munkatársak bevonásával történik 3 4 12
GYENGESÉGEK A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma nem biztosítja minden tantárgy gondozását (tantárgyfelelősi rendszer) -4 5-20 A szakok piaci pozíciója gyenge, indításuk veszteséget idézhet elő -5 4-20 Az oktatók didaktikai felkészítése az intézményi tevékenységben hiányos -4 3-12 Az oktatók részéről az új módszerek befogadása nem zökkenőmentes -3 4-12 Az anyagi elismerést, a dolgozók motivációját az intézmény pénzügyi források szűkössége miatt nem tudja erősíteni -5 3-15 Az oktató/nem oktató arány változása még mindig nem megfelelő mértékű 3 3 9 1.4 Környezet hatása a felsőfokú szakképzésre LEHETŐSÉGEK Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) +5 5 +25 A felsőfokú szakképzés rendszerének átalakítása monopolhelyzetet teremt a felsőoktatás részére +5 5 +25 A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését +5 5 +25 Az üzleti FSZ szakok többsége iránt nagy a kereslet, amely valószínűsíti a felsőoktatási keresletet is. +4 5 +20 A hallgatók jelentkezését az egymásra épülő képzési szintek kínálata pozitívan befolyásolja. (fsz-ba-master) +4 5 +20
Megnevezés Érték Súlyszám Érték x Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 A KKK figyelembe vételével új szakmacsoportokkal bővülő képzési portfolió és speciális képzési tartalom kialakítása 4 5 20 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz gyermekeik felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16 A felsőoktatási szakképzés bevezetésével új szakmacsoportok beintegrálása a képzési portfolióba 4 4 16 Képzések oktatási infrastrukturájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 Széles hallgatói réteg bevonása a képzések egymásra épülése miatt 4 4 16 Cigány továbbtanulók növekvő arányú bevonása 3 3 9 VESZÉLYEK Az állam forráskivonása a hazai felsőoktatásból, melynek következtében a Szolnoki Főiskolát alapvetően piaci finanszírozásra hagyatkoztatja. -5 5-25 Az új felsőoktatási szakképzés nem nyújt OKJ végzettséget, ezért annak munkaerőpiaci elismertsége bizonytalan -5 4-20 A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése állami ösztöndíj és részösztöndíj hiányában jelentősen visszaveti az üzleti képzések iránti keresletet -5 4-20 Egy esetleges integráció (beolvadás) az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -4 5-20 A hallgatói jelentkezés csökkenése az Észak-Alföldi régió regionális jellemzői miatt negatívan hat az intézményre -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A technológiai innováció következtében az informatikai gyors fejlődése, a termék-életiklus rövidülése -3 4-12 Az FSZ képzés mentőöv jelleg e miatt a kereslet nagysága bizonytalan -4 4-16 A finanszírozás nem teszi lehetővé a gyakorlati munkáltatáshoz szükséges csoportbontást -4 4-16 Hallgatói létszám miatt kontraszelekció kialakulása -4 4-16 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 Csökkenő elsőhelyes jelentkezés, az intézmény kényszerhellyé válása -4 4-16 A jelentkezők felkészültségének romlása következtében az oktatás színvonala gyengülhet -3 4-12 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. -3 3-9 A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12
ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját 5 5 25 Pályázati tevékenység eredményesnek tekinthető 4 5 20 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó 5 4 20 A szakok tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz 4 5 20 A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő 5 4 20 FSZ szakjaink a TOP 10-.ben szerepelnek 4 5 20
GYENGESÉGEK Agrár és műszaki szakokon a felvettek száma alacsony és csökkenő mértékű -5 5-25 A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását -4 5-20 1.5 Környezet hatása a szakirányú továbbképzésre LEHETŐSÉGEK Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A változó munkaerő-piaci igények lehetővé és szükségessé teszik a képzés megújítását (rugalmas és gyakorlat orientált képzési formák) +5 5 +25 Saját képzéseinkben végzettek befolyásolási lehetősége (3-4 évenkénti egymásra épülő képzések) +5 5 +25 A technika fejlődés lehetővé és szükségessé teszi a képzések tartalmi, módszertani és tárgyi feltételeinek fejlesztését +5 5 +25 Az intézmény kapcsolatrendszere lehetővé teszi gyakorló szakemberek bevonását az oktatásba. +5 4 +20 Egyszerű regisztrációs eljárás-rend 4 5 20 Más felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés új szakok akkreditáció nélküli becsatornázását teszi lehetővé 5 4 +20 A változó szabályozási, pályázati környezet növeli a vállalkozások igényeit dolgozók szakmai továbbképzésére 5 4 20 Egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő, érdekes, gyakorlatias, a fejlődési trendekhez igazodó képzések indítása 4 4 16 A lakossági jövedelmek csökkenése a minőségi képzés irányába terelik a továbbtanulni vágyókat 4 4 16 EU pályázatok lehetővé teszik a főiskola interkulturális és multikulturális szolgáltatásainak bővítését, kulturális programok kidolgozása 4 3 12 A fokozódó vándorlási hajlandóság és a vállalati szféra igények kihasználása az angol nyelvű képzések esetében 3 2 6 Piaci rések lehetőséget teremtenek az egyedi, más intézmény kínálatában nem szereplő érdekes, gyakorlatias és a trendeknek megfelelő szakirányok indítására 5 3 15
Megnevezés Érték Súlyszám Érték x A nők társadalmi és munkaerőpiaci szerepének fokozódása lehetővé teszi számunkra a közgazdász hivatás vonzóbbá tételét és az üzletasszonnyá válás igényének kielégítését 2 2 4 A cigány népesség számának és arányának növekedése szükségessé és lehetővé teszi speciális- és felzárkóztató jellegű képzések kidolgozását és indítását 2 3 6 A munkaerőpiaci kutatások alapján a képzési tartalom iránti igény a szélesebb és mélyebb ismeretszerzés irányába tolódik el. 3 4 12 A kulturális környezet szereplői igénylik a kapcsolódó képzések kialakítását (pl. kulturális rendezvények pénzügyi, marketing, vendéglátási, turisztikai támogatása, kulturális rendezvények szervezése révén) 4 4 16 Háztartások jelentős hányadának anyagi helyzete rosszabbodik, amely fokozza költségérzékenységüket, így hatással lesz a felsőoktatási intézményének kiválasztásában +4 4 +16 Képzések oktatási infrastruktúrájának modernizálása pályázati források bevonásával 4 3 12 VESZÉLYEK Az üzleti képzések erős versenye és a gyenge versenypozíció szükségessé és lehetővé teszi más tudományterülethez tartozó képzések kidolgozását és indítását -5 5-25 A lakossági jövedelmek reálértékének csökkenése és a vállalati támogatás hiánya jelentősen visszaveti a szakirányú továbbképzések iránti keresletet -5 4-20 Az új oktatáspolitikai koncepció az intézmény egyes szakjainak megszűnését is eredményezheti -5 4-20 Egyes szakok indíthatósága nem lehetséges a minimális létszám el nem érése miatt -5 4-20 A főváros, a vidéki egyetemek és főiskolák elszívó hatása érvényesül -5 4-20 A vállalakozások belső képzési rendszere erősödik, így csökken az igény a szakirányú továbbképzések iránt -5 4-20 A munkaerőpiaci kereslethez történő folyamatos alkalmazkodás költségei magasak, amelynek megtérülése nem minden -5 3-15 esetben biztosított A képzések egy része speciális, magas színvonalú informatikai és oktatástechnológiai eszközöket igényel -4 3 12 A technológiai innováció következtében az informatikai gyors fejlődése, a termék-életiklus rövidülése -3 4-12 A szűkülő erőforrások miatt csökken a kulturális környezet sokszínűsége, kínálata, és így gyengül a kulturális környezet vonzó hatása -4 3-12 A hallgatói létszám csökkenése a kulturális kínálat iránti keresletet is visszavetheti, és ez negatív hatást gyakorolhat a település kulturális kínálatára, a főiskolai képzések térbeli megoszlása és az oktatási formák eltérősége a kulturális szolgáltatások igénybe vételét differenciálja -4 2-8
A kulturális intézmények centralizációja hátrányosan érintheti a kultúraközvetítők társadalmi beágyazódását, helyi kapcsolatrendszerét -3 3-9 Elöregedő népesség miatt kisebb a kereslet nagysága, amelyet fokoz a csökkenő tanulási hajlandóság is -2 2-4 Az Észak-Alföldi régió gazdasági fejlődésben való lemaradása felerősíti a munkalehetőséget és magasabb jövedelmet kínáló régiók felé történő migrációt. -3 3-9 A magán- és egyházi intézmények árképzési rugalmassága elszívó hatással bír -3 4-12 A hiányzó anyagi erőforrások miatt a fejlesztések elmaradása -4 4-16 ERŐSSÉGEK Képzések tartalmi fejlesztése folyamatos, amely a munkaerőpiaci igényekhez igazodik 5 5 25 Az üzleti szaklaborok jól támogatják az oktatás gyakorlatorientációját 5 5 25 Jó együttműködés a munkaerőpiac és a város, a megye intézményei között, amely előmozdíthatja új típusú képzési programok kidolgozását 4 5 20 Oktatók létszáma és összetétele a jelenlegi és potenciális fejlesztendő képzési kínálathoz igazodó 5 4 20 A szakirányú továbbképzések tanterve jól illeszkedik a munkaerő-piaci elvárásokhoz 4 5 20 A székhelyen történő üzleti képzések infrastruktúrája megfelelő 5 4 20 A főiskola multikulturális, sokoldalú kulturális élete, a hallgatói igényekhez igazodó kínálat 4 3 12 A tartalomfejlesztés és a pályázati tevékenység a munkatársak bevonásával történik 3 4 12
GYENGESÉGEK A pénzügyi egyensúly megbomlása miatt a képzésfejlesztés korlátozott -4 5-20 Külső előadók bevonásának lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -5 4-20 A szaktanszékek oktatóinak magas leterheltsége korlátozza a képzésfejlesztési lehetőségek maximális kihasználását -4 5-20 A képzések szervezése nem elég intenzív -4-5 -20 A humántudományi, kulturális képzés tradícióinak hiánya, a kulturális intézmények felsőoktatási képzésekkel kapcsolatos tapasztalatainak hiánya A Szolnoki Főiskola humánerőforrás fejlesztési lehetőségei gyengék a kulturális képzések kifejlesztése érdekében, új szakok kifejlesztésének adminisztratív, akkreditációs és anyagi vonzata problémás -4 3-12 -3 3-9 Az informatikai fejlesztés lehetősége pénzügyi forrás oldalról korlátozott -4 4-16 Az anyagi elismerést, a dolgozók motivációját az intézmény pénzügyi források szűkössége miatt nem tudja erősíteni -5 3-15
2. számú melléklet KÉPZÉSFEJLESZTÉS 2010. június 01.-2012. május 07. Szenátusi határozat Szenátusi ülés időpontja Megnevezés 58/a/2010. 2010. július 01. A Költségvetési ellenőrzés szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak létesítésére és indítására vonatkozó előterjesztés elfogadása 59/b/2010. 2010. július 01. A Diplomás költségvetési ellenőrzés szakreferens szakirányú továbbképzési szak létesítésére és indítására vonatkozó előterjesztés elfogadása 84/2010 2010. október 05. A Számvitel szakügyintéző felsőfokú szakképzési szak létesítésére és indítására vonatkozó előterjesztés elfogadása 109/a/2010 2010. december 09. A Wellness és spa terápiás szakközgazdász szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról szóló előterjesztés megvalósításának elfogadása 109/b/2010 2010. december 09. A Logisztikai menedzser szakközgazdász szakirányú továbbképzés létesítéséről és indításáról szóló előterjesztés megvalósításának elfogadása 14/a/2011. 2011. február 14. A Mezőgazdasági mérnöki BSc. alapképzési szak akkreditációs önértékelő jelentésének elfogadása 14/b/2011. 2011. február 14. A Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki BSc. alapképzési szak akkreditációs önértékelő jelentésének elfogadása 14/c/2011. 2011. február 14. A Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSc. alapképzési szak akkreditációs önértékelő jelentésének elfogadása 27/a/2011. 2011. február 24. Diplomás logisztikai menedzser szakreferens szakirányú továbbképzési szak lépesítéséről és indításáról szóló elterjesztés elfogadása 27/b/2011. 2011. február 24. Diplomás wellnes és spa terápiás szakreferens szakreferens szakirányú továbbképzési szak lépesítéséről és indításáról szóló elterjesztés elfogadása 27/c/2011. 2011. február 24. Banki szakügyintéző felsőfokú szakképzési szak lépesítéséről és indításáról szóló elterjesztés elfogadása 27/d/2011. 2011. február 24. Pénzügyi szakügyintéző felsőfokú szakképzési szak lépesítéséről és indításáról szóló elterjesztés elfogadása Oktatási Hivatal határozat száma OH-FHF/1488-3/2010. OH-FHF/1485-3/2010. OH-FHF/1798-4/2010. OH-FIF/182-5/2011. OH-FIF/196-6/2011. MAB határozat: MAB 2011/9/VII/50. sz. határozat MAB határozat: MAB 2011/9/VII/41. sz. határozat MAB határozat: MAB 2011/9/VII/20. sz. határozat OH-FIF/195-7/2011. OH-FIF/183-5/2011. OH-FIF/194-4/2011. OH-FIF/193-4/2011.