Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségfejlesztési Bizottság Beszámoló a minőségfejlesztési program 2013. évi végrehajtásáról A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa 70/2014. (V.21.) számú határozatával elfogadta.
Tartalom Egyetemi összefoglaló. 3 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások.. 4 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése.. 8 Hallgatók értékelése.. 11 Az oktatók minőségének biztosítása 12 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások. 17 Belső információs rendszer.. 17 Nyilvánosság.. 20 Tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység... 21 1. függelék. Felmérési eredmények. 23 2. függelék. Az NYME 2014. évi minőségfejlesztési akcióterve.. 34 3. függelék. Kari beszámolók a 2013. évi minőségfejlesztési feladatok végrehajtásáról. 36 2
Egyetemi összefoglaló 2013-ban sikeresen lezárult a harmadik (ötévenkénti) intézményi akkreditáció. Az év első fele az önértékelés és az akkreditációs jelentés elkészítése jegyében telt, a dokumentációk március 11-ig, határidőre elkészültek. A szakértői látogató bizottság helyszíni szemléjének időpontja május 8-10. között volt. Az önértékelés elkésztéséhez 2013. január 16-án megalakult az Akkreditációt előkésztő bizottság (27 tag). Az akkreditációs önértékelés három nagy fejezetet tartalmaz. Az első az általános helyzetképről szól: hol tart ma a Nyugat-magyarországi Egyetem, milyen a jövőképe, milyen szerepet játszik a hazai felsőoktatásban, mi jellemzi az elmúlt öt év legfontosabb trendjeit. A második fejezet a kulcsfontosságú eredményeket részletezi az oktatásról, kutatásról és gazdálkodásról, az elért eredmények mutatóit vizsgálja A harmadik fejezet a minőségbiztosítás gyakorlatával, az európai felsőoktatási alapelvek érvényesülésével foglalkozik. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei (ESG 1 ) alapján értékelte az egyetem alaptevékenységét, működését, minőségbiztosítási rendszerét, személyi és infrastrukturális ellátottságát, és a 2013/9/VII/3. számú határozatával, folyamatos megfelelés mellett elfogadta az egyetemen folyó képzés és tudományos kutatás feltételeit, amelyek szerint - a Nyugat-magyarországi Egyetem megfelel a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (ESG), - egyetemnek és egyetemi karként akkreditálja négy karát: az Erdőmérnöki Kart, a Faipari Mérnöki Kart (2013. október 1-jétől Simonyi Károly, Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar), a Közgazdaságtudományi Kart és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, - időközi követővizsgálat közbeiktatásával akkreditálta további öt karát - Apáczai Csere János Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar 2, Geoinformatikai Kar, Természettudományi Kar - mivel az egyetemi karral szemben támasztott jogszabályi számszerű előírások a vizsgálat időpontjában nem teljesültek, - a fenti öt kar esetében az egyetemi vagy főiskolai karként való további működést a 2015 szeptemberére tervezett követővizsgálat fogja meghatározni. Az akkreditáció hatálya: 2018. december 31. A Szenátus 46/2013. (III.6.) sz. határozatával elfogadta a Szenátus állandó bizottságainak összetételét. 2013. április 10-én a Minőségfejlesztési Bizottság 1 Standards and Guidelines in the European Higher Education Area 2 (2013. augusztus 1-jétől a Bölcsészettudományi Kar és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar jogutódja) 3
megtartotta alakuló ülését és megfogalmazta a 2013. évre vonatkozó intézkedési javaslatokat az önértékelés során a PDCA elv alkalmazásával feltárt minőségfejlesztési területekre vonatkozóan. A következőkben röviden összefoglaljuk a Szenátus 2013. áprilisi ülésén kitűzött minőségfejlesztési teendők végrehajtását, a teljesítés főbb tényadatait és eredményeit. 1. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 1.1. A stratégia munkatársi elfogadottsága, teljesítményértékelés és motivációs rendszer hatékony működtetése Az oktatók elégedettségének vizsgálata során (MÜL-3) az elmúlt évben, az összesítés alapján, egyetemi szinten, 3,43-3, 94 átlagértékű eredmények születtek. Ennek alapján a következő feladatot és fejlesztendő területet határoztuk meg: - a változások folyamatos követése és kezelése, - a stratégia munkatársi megismerésének és elfogadottságának növelése. - a teljesítmény ösztönzési rendszer átdolgozása és alkalmazása. A stratégia munkatársi elfogadottságának növelése érdekében cél a belső információs rendszer hatékony működtetése, a megfelelő egyensúly kialakítása a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások, célkitűzések között. A motivációs rendszer szempontjainak megvitatása, alkalmazásának kiterjesztése áthúzódik a 2014/2015-ös tanévre. 1.2. A minőségirányítási dokumentumok aktualizálása és egységes rendszerbe foglalása (EFQM kézikönyv) A minőségirányítási dokumentumok átdolgozását a következők indokolják: - Változott a jogszabályi háttér, a felsőoktatási törvény, melyet rendszer és dokumentáció szintjén kezelni kell. - Az Nftv. hatályba lépését követően a Szenátus 184/2012. (X.15.) sz. határozatával módosította a minőségirányi rendszer kialakítását. - A fenntartható fejlődés szempontjaira való tekintettel az egyetem megfogalmazta környezeti politikáját és bevezette az EN ISO 1401:2004 szabvány szerinti környezetirányítási rendszert (Biztonságvédelmi Szabályzat, 2011 - V. fejezete, Egyetemi Környezetvédelmi Szabályzat) és REP-C-11-022/EMS sz. tanúsítvánnyal hitelesítve 2014-ig. - Az egyetemen működő két irányítási rendszer egységes rendszerbe foglalása, integrálása (a minőségirányítási dokumentumokban jelenjen meg a környezetirányítási rendszer); 4
Kidolgozásra vár a három pilléren alapuló minőségirányítási dokumentáció harmadik kötete, az önértékelés módszertani kézikönyve. A Minőségfejlesztési Bizottság 2013. január 11. napi ülésén megvitatta és elfogadta az NymE önértékelés szempontrendszerét, értékelési módszerét. Az önértékelés az előző években kidolgozott, a Minőségbiztosítási szabályzatban, 2011 rögzített standard kérdőívek alapján végzett felmérések eredményeinek elemzése és a fejlesztési irányok meghatározása a PDCA elv alkalmazásával történik. Az értékelés 1-5 skálájához az MB a viszonyítási átlagot 3,5 értékben határozta meg, ami annyit jelent, hogy az átlagérték alatti területek fejlesztésére ki kell jelölni a célokat és a beavatkozások, intézkedések módját. Az önértékelési kézikönyv kidolgozása és aktualizálása folyamatos feladat, az integrált minőségirányítási és környezetirányítási rendszer dokumentumok átvezetése 2014. évben esedékes. 1.3. Éves önértékelés elkészítése Az éves önértékelés előkészítéséhez, a 2013. évi minőségfejlesztési program mintegy 9 irányú vizsgált területet, felmérést tett lehetővé, amelyek eredményei az oktatók, szakfelelősök, kari vezetők és egyetemi vezetés számára fontos információkat nyújtanak. Mindez egyrészről a szervezeten belüli éves eredmények észrevételezésére, másrészről az egyetemi szintű karok közötti évenkénti összehasonlító elemzésére adott lehetőséget. A felmérések eredményeinek elemzésével feltárt eltérések megmutatták a szükséges beavatkozásokat, kijelölték a fejlesztési irányokat, amelyek már a 2014. évi fejlesztési terv részét képezik. A felmérések eredményéről részletes kari jelentések készültek, amelyeket a kar részére elektronikus formában eljuttattunk. A felmérés módja: minden esetben online standard kérdőíves adatfelvétel az EvaSys rendszeren, illetve az OHV oktatói munka hallgatói véleményezése a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül. Ez alól kivétel a záróvizsga keretében indított két vizsgálat módszere - a MÜL6-képzés hallgatói véleményezése és MÜL7-záróvizsga bizottság véleménye kérdőíves adatfelvétele amelyek papíralapon történtek. A hallgatók a papíralapú kérdőívet a vizsgát követően, a záróvizsga bizottsági tagok a záróvizsga befejezésekor töltik ki. A papíralapon visszaérkezett űrlapok rögzítését a Rektori Hivatal munkatársainak segítségével sikerült megoldani, így összesen 2517 db űrlapot vittek fel az EvaSys értékelő rendszerbe.* 5
Megjegyzés:* A mostani tanévben, a 2013/14-es tanév decemberi/januári záróvizsgák során, néhány karon elektronikus formában szerveztük meg a (MÜL6) képzés hallgatói véleményezését. A visszaérkezett válaszok száma elenyésző volt, nem minden esetben volt értékelhető. A vizsgálat eredményéről készült jelentések részletes információt nyújtanak az alábbiak szerint: - a hallgatók számára a kurzusok megismerésére és választására, (a hallgatói képviseleten keresztül a tantárgy és szakfejlesztésben való részvételre) motivál, - az oktatók részére az oktatott tantárgy hallgatói megítéléséről, a tantárgy hasznosságáról, a tantárgyfejlesztés során a hallgatók által igényelt irányáról, - szakfelelősök részére a szak hallgatói megítéléséről, a tanterv felépítésével kapcsolatos hallgatói elégedettségről, a szak fejlesztésével kapcsolatos hallgatói igényekről, - a kari vezetők részére a hallgatói, szakfelelős és oktatói elégedettségről, a karon belüli információáramlásról, - tájékoztatást nyújt az egyes szakok humánerőforrás és infrastruktúra állapotáról és azok fejlesztési igényeiről, segítséget nyújt a vezetők számára a kari stratégia meghatározásához az eredményesség és gazdaságosság folyamatos biztosítása érdekében, - a döntéshozók számára összehasonlító képet nyújt a karok minőségbiztosításban és fejlesztésben elért eredményeiről, tájékoztatást ad a karokon felmért elégedettségi viszonyokról, segítséget nyújt a személyi és infrastrukturális fejlesztések stratégiáinak kidolgozásához. Az EvaSys felméréskészítő és kiértékelő rendszer lehetővé teszi a felmérések adatainak a kari és egyetemi szinten történő összesített feldolgozását, összehasonlító elemzését. A rendszer révén bármilyen jelentés, kimutatás azonnal elkészíthető, elkerülve ezáltal az ismételt adatbevitelt, stb. A vezetés különböző szintjein gyors, áttekinthető és megbízható visszajelzések nyerhetők. Összességében elmondható, hogy a felmérések többsége az egyetemen reprezentatívnak tekinthető. Elsősorban a DPR felmérések és az oktatói munka hallgatói véleményezések (OHV) válaszadási aktivitását kell növelni a hallgatók tájékoztatásával, motivációjával. A felmérésekről készült összesítő jelentések elérhetőek az egyetem honlapján a minőségügy céljára kialakított helyen, kivonat az 1. függelékben látható. A hallgatók további felmérésben is részt vettek: a. A berlini központú 2013-es trendence Graduate Barometer Europe (GBE) felmérésében közel 1000 egyetem, illetve főiskola vett részt. Európa legnagyobb karrierrel és oktatással foglalkozó felméréséről van szó. A felmérés Európa-szerte gyűjti a hallgatók véleményét a tanulmányaikkal kapcsolatos elégedettségről, a 6
jövőbeli karriertervekkel kapcsolatban, és rámutat a különböző országok között megfigyelhető hasonlóságokra és különbségekre. (További résztvevő országok pl.: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Németország, Norvégia, Írország, Görögország, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Nagy-Britannia stb.) A 2013/14-es felmérésben 381 hallgató vett részt. Ezek közül 132 mérnökhallgató, 81 a gazdaságtudományok területén, a többi egyéb képzési területen tanuló hallgató. Elkezdődött az adatok feldolgozása, a tanulmányok 2014. július, augusztusra várhatóak. A felmérésekről készült korábbi jelentések elérhetőek az egyetem honlapján, az alábbi linken: http://www.nyme.hu/index.php?id=21237&l=1 b. Nyelvismeret felmérés a hallgatók idegen nyelv ismeretéről, a nyelvtanulási szokásaikról és az ezzel kapcsolatos igényeikről. A felmérés a TÁMOP 4.1.2.D- 12/1/KONV "Idegenben otthon" A szakmai idegen nyelvi és az idegen nyelvű képzés megújítása és fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen című pályázat keretén belül készült. A kérdőívet 459 aktív hallgató töltötte ki, az eredményről készült jelentés elérhető a BDPK-n honlapján. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. felmérések 2013-ban célcsoport célja MÜL1- újonnan felvett és jelentkezési és szakválasztási motivációs intézményválasztási beiratkozott felmérés, beiskolázási tevékenység motivációs felmérés hallgatók hatékonysága MÜL2 - Oktatói munka hallgatói véleményezése (OHV) MÜL3 - Oktatók kari elégedettség mérése MÜL4 - Munkatársi elégedettségmérés MÜL5 - Szolgáltatás hallgatói véleményezése MÜL6 - Képzés hallgatói véleményezése MÜL7 - Záróvizsga bizottságok véleményének bekérése MÜL8 - Partneri elégedettség mérés MÜL9 - Partneri elégedettség mérés hallgatók oktatók valamennyi dolgozó hallgatók végzős és záróvizsgázó hallgatók ZV bizottsági tagok szakmai szervezetek, kamarák cégek 7 vélemény az oktatóknak a tananyag, módszer fejlesztéséhez átfogó visszajelzés a vezetés folyamatáról a hatékonyabb, eredményesebb működés érdekében (stratégia, erőforrás, gazdálkodás) munkatársak véleményének megismerése a hatékonyabb munkavégzés érdekében és személyes előrehaladásának tekintetében a tanulástámogató szolgáltatások színvonalának felmérése a hallgatók jó közérzetének érdekében átfogó visszajelzés a képzés folyamatáról, a szak tantervéről, ellátottságáról, szervezettségéről, személyes motivációról a hallgató felkészültségének mérése munkaerő-piaci szempontból és a védés folyamatának, szervezettségének megítélése a munkaerőpiac megítélésének megismerése a végzett és munkaviszonyban lévő, vagy a cégnél szakmai gyakorlatot folytató hallgatókról
felmérések 2013-ban célcsoport célja MÜL10 - Partneri elégedettség mérés önkormányzat 9. Diploma pályakövetés 1 2 összegző értékelések MÜL20 - Kurzusok értékelése MÜL21- Képzés értékelése végzett és ZV hallgatók az elhelyezkedéssel kapcsolatos információk megismerése, az EDUCATIO szervezésében motivációs felmérés: aktív hallgatók aktív hallgatók miként tervezik jövőjüket a Képzési szabályzat 11.. 4.) nyomán elsődleges célja a tantárgy eredményességének fejlesztése (naprakész tantárgyfelelős tantárgyi programok), az OHV oktató véleményeket és oktatói tapasztalatokat figyelembe véve, szakfelelős a képzések követése rövid és hosszú távú fejlesztések meghatározásának érdekében (elért eredmények, módszerek, akadályozó tényezők stb.) 2. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése A szakfelelős oktatók első alkalommal (2013. évben) elkésztették a 2012/13. tanévre vonatkozóan a képzési programok értékelését, a Képzési szabályzat 11.. 4) bekezdésének megfelelően. A képzési programok vizsgálata során értékelték az előző két félév eredményeit, az eredeti tematikától való eltérést, és javaslatot tettek a fejletészi irányokra, figyelembe véve az oktatói munka hallgatói véleményezését is, az alábbi öt szempont szerint: a) A szak előzetes fejlesztési céljaira vonatkozó értékelés megállapítások: A képzések rendszeres belső értékelése és időszakos felülvizsgálata során elsődleges célként fogalmazódik meg a hallgatói beiskolázott létszámok szinten tartása, növelése az elért képzési eredmények megtartása és továbbfejlesztése révén. A szakfelelősök értékelése alapján elmondható, hogy a folyamatos megszorítások következtében, egyre jobban érezhető a feszültség a gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatók számának csökkenése miatt. Többségi vélemény, hogy a képzés minőségének javítása elsősorban a gazdasággal való szorosabb oktatási együttműködéssel érhető el. Ugyanakkor ennek ellentmond az a működési kényszer, mely a megbízással alkalmazott külső oktatók számát és díját évről évre csökkenti. 8
Néhány szak esetében a szak gyakorlati jellegének erősítése csak kutatási pályázatok révén tartható fenn. Szakfelelősök által jelzett tanterv módosítási igények: a tantárgyi párhuzamosságok feloldása, korszerűsítés, nemzetközi tendenciák adaptálása, szakirányok összevonása, racionalizálás, a képzési szintek között az felsőoktatási szakképzés és alapképzés, alapés mesterképzési szakok összehangolása. Szakfelelősök által jelzett tantárgy módosítási igények: tantervi módosításoknak megfelelően tantárgyak, ismeretek korszerűsítése, a szakirodalmak állandó aktualizálása, szakirány összevonásból eredő tantárgyprogram változások. Szakfelelősök szorgalmazták a képzők képzését szakmai és módszertani oldalról. b) A humán erőforrás ellátottságával kapcsolatos észrevételek: Mesterképzési szakokon valamennyi képzési területen megjelenik az igény a gyakorlattal rendelkező szakemberek bevonására. Általános megállapítás, hogy a mesterképzési szakot kizárólag csak belső oktatókkal nem lehet színvonalasan megtartani. A szakok interdiszciplináris jellegének növelésére javasolt - a költségvetést kevésbé terhelő lépésként - a külső, a társkarról történő humánerőforrás bevonása, átoktatás növelése. Az oktatókra háruló megnövekedett feladatok, valamint az egzisztenciális félelmek a tudományos teljesítményükre, oktatói tevékenységük motivációjára negatív hatással vannak. c) Oktatásszervezéssel kapcsolatos észrevételek: A képzések többségénél a gazdasági kényszer valamint a csökkenő hallgatói létszám hatására az érintett intézetek a szemináriumi csoportok átszervezésével, összevonásával reagáltak, a kötelező kontaktóraszámok megtartása mellett. Továbbra is megoldásra vár a gyakorlatszervezés hosszú távú rendezése, azaz a finanszírozás biztosítása. Jelenleg az a helyzet, hogy a csoportos gyakorlatok helyszíneit többségében a karok a kapcsolataikra hagyatkozva tudják szimbolikus díjazással biztosítani. Több képzési helyen folyó képzés esetében pl. a két kar közötti egyeztetés eredményeképpen városonként eltérő formában keresztféléves (Győr) vagy őszi féléves kezdéssel (Szombathely) folyik a képzés. A párhuzamosan folyó képzések egy részénél speciális oktatásszerveséi eljárással kölcsönös átoktatással történik a képzés. A szokásosnál több egyeztetést kíván a soproni, szombathelyi és győri oktatók 9
munkájának koordinálása, az esetleges órarendi ütközések feloldása. d) A képzési tevékenység hatékonyságát akadályozó tényezők: - több esetben nem valósult meg az új szakkönyvek és kutatási műszerek beszerzése, sporteszközök modernizálása, az oktatók konferencia részvételének finanszírozása, - óraadók díjazásának csökkenése, a magas kvalifikációval és szakmai gyakorlattal rendelkező kollégák szakmai gyakorlatot elősegítő tevékenységének szimbolikus elismerése, vagy a díjazás elmaradása, - az átoktatásból adódó rendszeres utazások pénzügyi teljesítésének csúszásai, - az információáramlás hiányosságai, emlékeztetők elmaradásai, - terepgyakorlatok, tanulmányutak, külföldi utak visszafogott pénzeszközök miatt elmaradnak, a képzés minőségére negatívan visszahatnak, - a hallgatók passzív hozzáállása, motiválatlansága. Rövid határidejű megoldásra váró feladatok: - a karrierirodák tevékenységének fokozása a végzős hallgatóknak karriertervezés- és tanácsadás, a felvételi interjúk szimulálási gyakorlatának biztosítása. - pedagógiai portfólió bevezetése, stb. e) Az oktatók kurzusértékeléseinek megállapításai: - a különböző tárgyak tanításához szükségszerű lenne az oktatásban használatos eszközök korszerűsítése (interaktív tábla, szakkönyvek beszerzése, stb.), - a kurzus szabadválasztás érvényesülésének hatékonyabb megvalósítása javítandó, annak ellenére, hogy a hallgatók általában ajánlott terv szerint haladnak, az óraütközések miatt nem tudnak részt venni egy-egy kurzuson, - levelező tagozatos hallgatók esetében az órák látogatottságát oktatásszervezési eljárásokkal elő kell segíteni. Figyelembe veendő a félév során 5-6 vagy több alkalom, az utazás költségei, a munka világának kötöttségei (szabadság, stb.). A karok pozitívan értékelik, hogy a hallgatóknak is van lehetőségük javaslatokat tenni a kérdőíveken, amit kari szinten figyelembe vesznek. Általánosan megállapítható, hogy az alapszakos hallgatók alacsonyabb, míg a mester szakos hallgatók lényegesen nagyobb arányban élnek a visszajelzési lehetőséggel. Az alapszakos kurzusok esetében az értékelő hallgatók alacsony száma miatt a vélemények nem tekinthetők reprezentatívak. 10
3. Hallgatók értékelése A hallgató tanulmányi előrehaladásának segítése A hallgatók tanulmányi előrehaladásának segítése és teljesítményének növelése érdekében három lehetséges szempontot javasolt a bizottság. A hallgatók előrehaladásának szakaszai: a) a hallgatók folyamatosan növekvő teljesítményének segítése: - az elvárt önálló munka valamint annak kreditarányos összhangja, - elektronikus tananyagok megléte, IKT technológiák alkalmazhatósága, - a tantárgyi programok, követelmények naprakészsége, - a nyelvtanulás hatékonyságára irányuló tervek, előkészítő, felzárkóztató programok biztosítása, a gyenge eredményességű tárgyaknál oktatásmódszertani fejlesztések, - oktatói teljesítmény magas szinten tartása, oktatói terhelés arányos eloszlása, tárgygondozási tevékenység viszonylagos állandósága, vagy kismértékű változtatása, - tanári végzettséggel rendelkező oktatók alkalmazása, - a gyakorlati tevékenységre történő felkészítés, felszerelés biztosítása, tervezhetőség, megközelíthetőség - levelezős munkarend esetén az oktatás rendjének tervezhetősége, az időigény külső körülményeket figyelembevevő meghatározása. b) a hallgatók tanulmányainak követése: - számonkérések egyenletes eloszlása, (szorgalmi időszak, vizsgaidőszak); próbavizsgák lehetősége; ERASMUS teljesítmények elismerése; hallgató-oktatói személyes kontaktusok növelése; szóbeli számonkérési módszerek alkalmazása; idegen nyelvi követelmények teljesítésének követése; tanácsadói rendszer működése (mobilitási, jogi, életviteli és mentálhigiénés) c) a hallgatók motiválása, tehetséggondozás: - a Neptun adatbázis alapján a hallgatói teljesítmények összegzése, tantárgyanként, szakonként évfolyam és képzési forma szintjén, - figyelmeztető felhívások a képzési idő hosszára, a tantárgyi követelmények teljesítésére, a megszerzett kreditek mennyiségére/félév, a szakmai gyakorlati tevékenységre, - a beiratkozott hallgatók felkészítése a képzés teljes vertikumára, tanulmányi tájékoztató szakmaiságának biztosítása, - tutori-mentori rendszerek fejlesztése; doktorandusz hallgatók bevonása a TDK munka elősegítésére; a szakkollégiumi tevékenység fokozása, támogatása. 11
Elvárt eredmények vizsgálata során figyelembe vehető mutatók: oklevél minősítések, ösztöndíj átlagok követése, lemorzsolódás (statisztikai adatok), képzési idő és a mintatantervek viszonyítása, mesterképzések, doktori képzések egyetemi linearitásának vizsgálata, TDK eredmények, TDK aktivitás változása. 4. Az oktatók minőségének biztosítása 4.1. Életpálya-kiválósági modell működtetése és a teljesítmény elvárások pontosítása. Bármiféle életpálya-kiválósági modell hatékony működtetésének egyebek mellett két alapvető feltétele van: egy döntően szakmai alapokon nyugvó, pontosan definiálható (számszerűsíthető) teljesítmény-elvárásokat megfogalmazó, logikus, következetes és egyértelmű követelményrendszer, valamint egy ehhez igazodó, erkölcsi és anyagi elemeket egyaránt tartalmazó ösztönző rendszer. Az életpálya-kiválósági modell komponensei egyetemünkön adottak, hiszen a Minőségfejlesztési Bizottság javaslatára a karok bevezettek, és többnyire már alkalmaznak is az oktatók, a kutatók, ill. az intézetek éves teljesítményének értékelésére szolgáló pontrendszereket. E pontrendszerek egyetemi szinten nem egységesíthetők, de szerkezetükben és főbb elemeikben hasonlítanak egymásra, hiszen keretüket a Szervezeti és Működési Szabályzat II. része (Foglalkoztatási Követelményrendszer) adja. Lényeges, hogy a teljesítmény-elvárások további pontosítása során a karok az eddiginél még hangsúlyozottabban vegyék figyelembe a MAB releváns tudományterületi bizottságai által az egyetemi tanári pályázatok elbírálásakor alkalmazott szempontokat, ill. azokat a teljesítmény-elemeket, amelyeket az MTA illetékes tudományos osztályai prioritásként kezelnek az akadémiai doktori (nagydoktori) eljárások alkalmával. Az éves teljesítmények értékelésére szolgáló pontrendszerhez hasonlóan, kívánatos lenne minden karon kidolgozni az egyes oktatói és kutatói beosztásokra pályázó személyek életteljesítményére vonatkozó, konkrét, számszerűsített minimumelvárásokat tartalmazó követelményrendszert is. Erre mutat egy lehetséges példát az alábbi táblázat. 12
Az egyes oktatói beosztásokra pályázó személyek teljesítményére vonatkozó kiegészítő* minimumkövetelmények egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd Lektorált szakfolyóiratokban megjelent közlemények száma 20 8 2 (db) Impakt faktoros folyóiratokban megjelent közlemények 3 1 száma, ahol a jelölt a publikációnál levelező pozícióban volt vagy a szerzők között első helyen szerepelt (db) Lektorált szakfolyóiratokban megjelent összes 25 5 publikációjának független idézettsége (db) Tudományos teljesítményre alapozott hasznosuló alkotások 2 [fajták, találmányok, szabadalmak, tudományos monográfiák, tan- és szakkönyv(fejezet)ek stb.] (db) Diplomamunkát/szakdolgozatot sikeresen megvédett 15 5 hallgatók konzultálása (fő) Országos TDK-n szerepelt hallgatók konzultálása (fő) 5 2 Érdemi (nevesített) részvétel elnyert K+F+I projektek 3 2 1 megvalósításában (db) Tantárgyi programok készítése és tantárgyfelelősi teendők 1 ellátása (db) Államilag elismert középfokú nyelvvizsgával igazolt angol Igen nyelvtudás szükségessége Habilitáció szükségessége Igen# * A Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottakon túli minimumkövetelmények. A jelölt teljesítményének elbírálásánál (mindegyik oktatói kategóriánál) figyelembe kell venni az adott tudományterületen uralkodó szokásokat és jellegzetességeket. Ezek a beosztások az előző beosztásra vonatkozó, határozott idejű szerződés lejártával tölthetőek be. # Ha a jelölt nem rendelkezik habilitációval, meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e a NymE Habilitációs Szabályzatában a habilitált doktorokkal szemben támasztott követelményeknek. Az életpálya-kiválósági modell ösztönző (javadalmazó) komponensének alapelvei megegyez(het)nek a Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. sz. függelékében leírtakkal. Ezzel kapcsolatban az a feladat, hogy a differenciáló jövedelemelosztás elveit tovább pontosítsuk és azokat a karok még következetesebben alkalmazzák, amit azonban a jelenlegi gazdasági helyzet jelentősen megnehezít. (Mindazonáltal megjegyzendő, hogy egy tudományos fokozat megszerzése, ill. egy magasabb beosztás elnyerése már önmagában is jövedelemnövekedéssel jár.) Az életpálya-kiválósági modell működtetésével és a teljesítmény elvárások pontosításával kapcsolatos kari jó gyakorlatok közül a teljesség igénye nélkül az alábbiak emelhetők ki: Az Apáczai Csere János Kar Stratégiai Bizottsága 2014. január 8-i ülésén tárgyalta a tudományos tevékenység fejlesztését célzó kari stratégiát, melynek része a PhD tanulmányokat végző munkatársak doktori cselekményeinek célzott támogatása a tanulmányok előrehaladásának függvényében, valamint egyéni időtervek megállapítása és kari támogatás aszerinti elosztása (a költségvetés függvényében). A Benedek Elek Pedagógiai Kar kidolgozandó életpálya-kiválósági modellje az alábbi területekre összpontosít majd: publikációk, K+F+I tevékenység, 13
tudományszervezés, nemzetköziesedés. Konzultációkkal, képzésekkel, folyamatos tájékoztatással kívánják előmozdítani egy átlátható, vállalható és motiváló kutatóioktatói életpályamodell kidolgozását és bevezetését. A Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Karon a dékánok 2008 óta személyes motivációs- és karrierbeszélgetéseket folytatnak az oktatókkal. Közösen jelölik ki a karrierépítés szempontjából szükséges és lehetséges oktatói célokat. Kitűzik a konferencia/tanulmányút/pályázati részvételi/publikációs célokat, átgondolják azok finanszírozási lehetőségeit és forrásait, előirányozzák a tudományos fokozatszerzés lehetőségének lépéseit. Mindkét egykori kar jellemzője a meglehetősen heterogén tudományterületi arculat. Ennek következtében az oktatói gárda minősítettségi fokozatai, publikációs tevékenysége, tudományos diákköri aktivitása, külkapcsolatai, országos és nemzetközi tudományos/művészeti/sportbeli ismertsége stb. tehát a standardizált minőségcélok az életpálya kiválósági modellben a létrejött új kar, a BDPK oktatói esetén mindenképpen újraértelmezendőek. Az életpálya kiválósági modellt a BDPK-n nem lehet kizárólag az egységes szempontok szerint értelmezni, mert pl. a bölcsészet- és társadalomtudományok nem használnak impakt faktort; nem standard, hogy mely folyóiratok számítanak tudományosnak; a sporttudomány területén oktatók egy része olimpikon vagy világbajnokságon vett részt, ami nem összehasonlítható a tudományos minősítettséggel és nem feltétlenül jár együtt az MTMT-ben megjeleníthető publikációs tevékenységgel; a művész oktatók esetén a művészeti pálya specifikumai döntőek a kiválósági mutatókban; a módszertant oktatók, művészeteket oktatók OTDK aktivitása az OTDK rendszer szekcióbeosztásai miatt jelenleg nem értelmezhető. A tudományos munka színvonalának emelésére, a publikációs tevékenység fokozására, az Erdőmérnöki Kar minimális publikációs követelményeket határozott meg, egyénre szabott életpálya modellt készített az oktatóknak és kutatóknak, az egyetemi docensi kinevezéseket habilitációhoz kötötte, valamint saját bevételéből támogatási rendszert vezetett be. A minden oktatóval egyeztetett, kidolgozott, dokumentált életpályamodell meghatározott teljesítménycélok szerinti vállalásokat tartalmaz 5 éves, illetve 10 éves távlatokra. Az alkalmazott teljesítménycélok: nyelvvizsga (további nyelvvizsga) vállalások, további szakképzettség/oklevél megszerzése, PhD fokozat megszerzése, habilitáció teljesítése, MTA doktori fokozat megszerzése, publikációs vállalások, esetleges külföldi tanulmányutak (min. 1 hónap), egyebek. 14
A dokumentálás 2012. március 5-i időponttal történt meg. Ezt megelőzte egy szóbeli személyes egyeztetés, majd a beadott anyagok ellenőrzése, a hiányosságok pótoltatása. A vállalások teljesítésének félidős ellenőrzésére 2014-ben kerül sor. Ez az áttekintés tárhat fel majd olyan tapasztalatokat, amelyek alapján a rendszer pontosítására is szükség lehet. A magasabb követelmények teljesítésének támogatása céljából a Kar saját forrásaiból tudományos teljesítményhez kötött kereset-kiegészítést, valamint fél/egy éves külföldi kutatási ösztöndíj pályázatot vezetett be. A Közgazdaságtudományi Kar teljes körű teljesítményértékelési rendszert működtet, melynek szintjei a következők: önértékelés (egyéni munkajelentések) készítése naptári évre vonatkozóan; az oktatók hallgatói minősítése (valamennyi oktatott tantárgy esetében félévente, összesítés évente); vezetői értékelés évente, valamennyi szempont együttes figyelembevételével; az intézetek beszámolása, évente 3-3 intézet így két év távlatában nyomon követhető az intézetek fejlődése. Az életpályamodell részét képezi a külföldi pályázatokban való részvétel, ösztöndíjak, az oktatói mobilitás is. A kari pontrendszerek mintájául a Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar régebb óta működtetett önértékelési pontrendszere szolgált. Az egyes oktatói és kutatói beosztásokra pályázó személyek életteljesítményére vonatkozó, konkrét, számszerűsített minimum-elvárásokat tartalmazó követelményrendszerre tett fenti javaslat szintén a MÉK gyakorlatából származik. A Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar folyamatosan az aktuális MTA-követelményekhez igazítja Oktatói Követelményrendszerét (OKR). A kari vezetés a kinevezések alapjául az OKR-ben felmutatott teljesítményeket veszi alapul. A Természettudományi Kar elsősorban a PhD-képzésben már régebb óta részt vevő munkatársainak ad különböző kedvezményeket (pl. tandíj elengedése, ill. átvállalása). A Kar minden évben vállalt minőségbiztosítási feladata az oktatói pontrendszer alkalmazása. Az oktatók február 10-ig tölthetik ki az online felületen kialakított adatlapot. Ennek kiértékelés után kerül sor az oktatói elbeszélgetésekre. 4. 2. Publikációs tevékenység ösztönzése A (tudományos) publikálás az egyetemi oktatói/kutatói lét szerves része. Lényeges, hogy munkatársaink számára e tevékenység ne kényszer, hanem belső késztetés legyen. Ez csak úgy érhető el, ha már doktorandusz korukban megtapasztalják a publikálás szépségeit (és nehézségeit). A tudományos ismeretterjesztő cikkek és az impakt faktor 15
nélküli, lektorált tudományos lapokban megjelenő közlemények fontosságát elismerve kijelenthető, hogy a publikációs tevékenységet illetően munkatársaink többségének az impakt faktoros folyóiratokban való rendszeres megjelenést kell egyik legfőbb szakmai célul kitűzniük maguk elé. Azért is szükséges impakt faktoros folyóiratokban publikálni, mert csak így növekedhet pl. a Thomson Reuters (ISI) Web of Science adatbázisban megjelenő hivatkozások száma, amely paraméter szoros összefüggésben áll a nemzetközi tudományos (el)ismertséggel. Azokon a tudományterületeken, ahol impakt faktoros folyóiratok nem, vagy csak elvétve léteznek, szintén a nemzetközi gyakorlat szerinti legtekintélyesebb publikációs típusok megjelentetését kell megcélozni. A társadalomtudományokban és a bölcsészettudományokban pl. a nemzetközi kiadóknál megjelent könyv(fejezet)ek a publikációs tevékenység sikerességének legjobb fokmérői. A publikációs tevékenység ösztönzése célszerűen az alábbi módokon történhet: - Egyénre szabott, minimális publikációs követelmények meghatározása. - Hagyományos és elektronikus kari periodikák létrehozása, kiadásuk támogatása. - Hazai, ill. nemzetközi tudományos konferenciák kari/egyetemi rendezése és ehhez kapcsolódóan ISBN-számmal rendelkező konferencia-kiadványok megjelentetése. - Könyvek, monográfiák kiadásának anyagi támogatása (elsősorban az NymE Kiadó és a Savaria University Press segítségével). - Munkatársak oktatási leterheltségének csökkentése (pl. vendégoktatók alkalmazása révén) a publikálásra fordítható idő növelésének céljából. - Idegen nyelvű publikációk nyelvi lektorálási költségeinek fedezése. - Pályázati források hiánya esetén a külföldi megjelentetés költségeinek (page charge, open access fee) átvállalása. - Rendszeres tájékoztatás a minőségi publikációs lehetőségekről (pl. legutóbb: Wiley, Elsevier). - A tudományos publikálás elméletével és mindennapi gyakorlatával foglalkozó előadások, valamint ehhez kapcsolódóan a publikációs adatbázisokban rejlő lehetőségek/előnyök megismertetését célzó tréningek/kurzusok szervezése. - Kari/egyetemi szintű díj(ak) létrehozása egy adott év legkiemelkedőbb publikációjának (publikációinak) erkölcsi és anyagi elismerésére. Oktatói pontrendszer alkalmazásának kari tapasztalatai Az előző évben bevezetett oktatói pontrendszer megmutatta, hogy szükség van egy világosabb pályakép kialakítására, a munkatársak ösztönzésére, az oktatási és tudományos teljesítmény javítására. A követelményrendszer bevezetése óta több előrelépés történt. 16
5. Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások A tanulástámogató háttér fejlesztése tehetséggondozás, szakkollégiumok, karrier irodák, alumni A MÜL5- Tanulástámogatás, szolgáltatás kérdőíves vizsgálat alapján a hallgatók egyetemi szinten jónak értékelték a tanulmányi osztály munkatársainak segítőkészségét, a könyvtárat, az ismeretszerzési, a külföldi tanulási lehetőségeket, az informatikai ellátottságot. Elégedetlenebbek a kollégiumok berendezésével, a tájékoztatás színvonalával és a szociális-jóléti támogatások igazságosságával. Az ügyintézés, tanulástámogató és információnyújtás 3,13-3,41 mért átlagértéke, rámutatott arra, hogy a hallgatók oktatásszervezéssel kapcsolatos kommunikációjának színvonalát emelni kell. Annak érdekében, hogy az egységes tanulmányi rendszerben a tantárgyakról minden információ teljes körű legyen, a tantárgyi leírások rögzítésére vonatkozóan történtek intézkedések. Az adatbázis feltöltési mértéke karonként változó. A tantárgyfejlesztésben figyelembe vett hallgatói vélemények alapján, néhány karon elektronikus tananyagok kerültek kidolgozásra. A tanulás-tanítás, oktatásszervezési ügyintézés és a hallgatókkal történő gyors tájékoztatás, kommunikáció, ill. értékelési, vizsgáztatási lehetőségek gyakorlati alkalmazására a Moodle-rendszer népszerűsítése az oktatók körében. A hallgatói szolgáltatások fejlesztése és szinten tartása, a tehetséggondozás az alábbi projektek keretében valósult meg: TÁMOP 4.2.2.B-10/1-2010-0018 TALENTUM hallgatói tehetséggondozás komplex feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1/1-2011-0096 Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre A hallgatók kiszolgálását szolgáló infrastruktúra, a szolgáltatások fejlesztése az érintettek bevonásával, ütemezetten áthúzódó feladatot jelent az egyetem, karok számára. 6. Belső információs rendszer A Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítása egyetemünkön a TÁMOP 4.1.1.- 08/1-2009-0002 Hálozatos egyetemi szolgáltatás-innováció a Nyugat-magyarországi Egyetemen című projekt keretében valósult meg. Egyik kiemelt célja az egyetemen igényfelméréseken alapuló, az intézmény vezetőinek információkkal való kiszolgálása, a 17
rendszer beépítése az egyetem döntéshozatali mechanizmusába, másik fő célja az országos felsőoktatási adattár számára megfelelő adatszolgáltatás volt. (Ezen utóbbi adatok pontos meghatározása a TÁMOP 4.1.3. program keretében kerül kidolgozásra.) A VIR a stratégiai gondolkodás egy eszköze lehet, amely olyan adattár felépülését feltételezi, amely az egyetem forrásrendszereiben elérhető adatokból biztosítani tudja az intézményen belül fellelhető adatok gyors és rendezett elérését, elősegítheti ezek könnyű áttekinthetőségét és ezáltal támogatja a hatékonyabb irányítást és a fenntartó felé határidőre történő információszolgáltatást. A VIR lekérdező és riportgeneráló képessége révén az adatforrásokban tárolt adatokat megfelelő struktúrában adattárházba tölti be, így nyújt információt a különböző szempontú vizsgálatokhoz. A VIR lehetőséget ad arra is, hogy a legfontosabb mutatószámokat és riportokat előállítsa, valamint ad-hoc elemzések segítségével ezeken kívül új jelentések is készülhessenek. Egyetemünkön a projekt lezárása után, a megvalósítás eredményei ( forrás Dr. Katona György projektmenedzser beszámolója alapján): - 2010. szeptember: SharePoint szerver és felhasználói licenszek beszerzése, a rendszertervet készítő és szállító cég kiválasztása - 2011 évre elkészült a rendszerterv és az igény-felmérés (vezetői interjúk) is - 2011 áprilisában közbeszerzési eljárást követően szerződést kötöttünk a megvalósító céggel (IQSYS). Az alapvetően két nagy forrásrendszer (NEPTUN, EGIR) adataira támaszkodó adattáralapú vezetői információs rendszer megvalósítása elkezdődött. - Az AVIR szerverekhez szükséges új, korszerű SUN blade szerver beszerzése is megtörtént 7 mft értékben - a VIR irányítási, üzemletetési szabályzata az egyetem SZMSZ-ébe bekerült: létrejött a VIR kompetenciaközpont az egyetem főtitkárának irányításával. - 2011 augusztusában az elkészült AVIR rendszer átadása megtörtént. - A rendszer SharePoint felületen, rendszergazda által továbbfejleszthető állapotban került megvalósításra - A rendszer jelenleg is elérhető a vir.nyme.hu linken - Gazdálkodás, humánerőforrás és képzés szerint csoportosítva a lekérdezhető riportok száma meghaladja a 30-at - A rendszer használatára az érintetteknek oktatás tartása. Megvalósítási nehézségek: - az országos, központi elvárások a projekt futamidejének vége felé tisztázódtak - a közbeszerzési eljárások elhúzódtak - a modul megvalósítása során a szakmai vezető személye többször változott - az AVIR legfontosabb alrendszerei (NEPTUN, EGIR) a rendszer elkészültekor nem szolgáltattak megbízható adatokat, ezért a riportok adatainak megbízhatósága alacsony maradt. Megoldandó problémák: - A rendszernek jelenleg nincs főállású rendszergazdája 18
- A NEPTUN rendszer az elmúlt hetek változásainak köszönhetően alkalmassá vált az adattáralapú adatszolgáltatásra, de az EGIR rendszer még nem. - A megvalósult SharePoint AVIR felület felhasználó barát jellegét tovább kell javítani. - A dashboard típusú, felhasználóbarát felület forráshiány miatt nem került kialakításra. - A rendszerben a riportok elérése jelenleg lassú. Jelenleg a VIR-ben az alábbi tématerületekhez készültek riportok: - gazdálkodás - humánerőforrás - képzés. Ezek a témakörök a későbbiekben módosíthatók, bővíthetők a vezetői igények szerint. (pl. ingatlangazdálkodás) A VIR forrásrendszerei a NEPTUN, EVASYS, EGIR, GÓLYA, FIR, DPR. Létrejött a VIR Kompetencia Központ (VKK), melynek vezetője a főtitkár. A VKK hatáskörébe tartozik a pályázat fenntartási időszakában a pályázat fenntartásáért felelős projektmenedzser által készített jelentések, beszámolók elfogadása. (VKK ügyrend 3. (2)) A projekt fenntartási időszakában VIR feladata az egyetemi vezetők és a fenntartó információ igényének kiszolgálása. ( VKK ügyrend 3. (4)) A fent említett TÁMOP 4.1.3 projekt célja szerint, az országos, ágazati AVIR olyan objektív egyetemek közötti összehasonlítást kívánt létrehozni, amely az intézmények felé jogszabályi keretek között hasznosítható adatokat szolgáltatott volna, pl. más intézményekkel való összevetésre alkalmas országos, regionális vagy szakterületi szinten aggregált adatokat. A leírtakat és a jelenlegi gazdasági körülményeket is figyelembe véve megvizsgáltuk a VIR egyetemünkön történő működésének, fejlesztésének további lehetőségeit. Jól látszik, hogy amennyiben a meglévő és használt forrásrendszereink naprakész adatokat tartalmaznak, a vezetők részére is naprakész információk, adatok, jelentések készülhetnek. A vizsgálat eredményeként az a döntés született, hogy amíg a fenntartó részéről konkrét, objektív mutatószámok nem kerülnek meghatározásra országos szinten, valamint amíg a FIR rendszer fejlesztése, továbbfejlesztése látszik valószínűnek, intézményünk a VIR működéséhez szükséges forrásrendszerek adatminőségét javítja, tisztítja, ezen belül is elsősorban a NEPTUN-FIR és az EGIR adatait kívánjuk naprakész állapotra hozni és tartani. A fenntartó igényének ismeretében érdemes majd a továbbiakban a VIR rendszer fejlesztésére anyagi erőforrásokat összpontosítani és a továbbfejlesztésről gondoskodni. 19
7. Nyilvánosság Az egyetemi Arculati kézikönyv összeállítása, honlap fejlesztés, promóciós anyagok készítése, kapcsolat a médiával 2013. február 1-től a Kommunikációs Iroda feladatai kiszervezésre kerültek az Universitas Fidelissima Kft.-be. Az egyetemi nagyrendezvények esetében a programok szervezése az ő feladatuk volt. A kiszervezés ideje óta eltelt időszakban az alábbi rendezvények és kiadványok kerültek megrendezésre, ill. kiadásra: - 3 szám Vivat Academia - 2013 tavaszi félév Nyugdíjas Egyetem RH munkatársaival együtt - 2013 évi ökörsütés - 2013 évi valétálás - 2013 évi VOLT fesztiválon történő megjelenés RH munkatársaival közösen - 2012/13. tanév évkönyve RH munkatársaival közösen - 2013/14 tanév őszi és tavaszi félév Nyugdíjas Egyetem RH munkatársaival közösen - adventi gyertyagyújtások - egyetemi adventi koncert - 2014 évi EDUCATIO RH munkatársai által szervezve, a kiadványok tartalmi összeállítása után a Kft. szerkesztésében készültek el - 2014 évi valétálás Egy év távlatából látszik, hogy a kiszervezéssel nem minden esetben lehet gördülékenyen és hatékonyan megoldani ezeket a feladatokat. A kiadványok szerkesztése, elkészítése komoly szakmai felkészülést igényel, ezekben a munkákban jártas szakemberre lenne szükség. A kiadványok tartalmi oldalát csak az egyetem munkatársai tudják elkészíteni, hiszen ők élik meg az intézmény mindennapjait, a napi szinten történő változások követésében ők jártasak. A honlap tartalmi fejlesztésével kapcsolatosan az egyetem vezetése úgy döntött, hogy a RH-ba 1 fő munkatárs felvétele szükséges. Az Informatikai Központ munkatársa továbbra is a technikai fejlesztéseken dolgozik. Az új munkatárs feladata a promóciós anyagok elkészítése (tartalmi és szerkesztési feladatok) valamint a Vivat Academia egyetemi periodika szerkesztése. Az egyetemi arculati kézikönyv továbbfejlesztésével és összeállításával kapcsolatban nem történtek konkrét lépések. A Kisalföld napilappal történt megegyezés alapján az idei évtől gazdasági okokra hivatkozva a felvételi időszakban nem került kiadásra a lap promóciós melléklete. 20
A nyomtatott és elektronikus médiával a kapcsolatot továbbra is tartjuk, eseményeinkről tudósításokat kérünk. Jelenleg egy pályázaton nyert összegből magyar és angol nyelvű egyetemi prospektus kiadása és egy magyar nyelvű képeskönyv kiadása zajlik. 8. Tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység Az egyetemi repozitórium kialakítása A hazai felsőoktatási és kutatási intézmények számára alapvető fontosságú a kutatási eredmények Open Access közzététele és szerepeltetése a nemzeti kutatási bibliográfiai adatbázisban, az MTMT-ben. Fontos szempont a többszörös adminisztráció megszüntetése, a repozitóriumok, az MTMT és az ODT adatbázis összekapcsolása. Az intézményi repozitóriumok létrejöttét indokolja, egyrészt az Európai Bizottság ajánlása a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről, MTA elnökségi állásfoglalása, MAB, OTKA és egyéb pályázati követelményrendszer, másrészt a jogszabályi környezet 3, és nem utolsósorban a szakmai és információszolgáltatás elvárásainak változása: közpénzből létrejövő oktatási/kutatási információ nyilvánossá tétele. Az MTMT-TÁMOP pályázat keretében lehetőség nyílott egyetemünk számára is az Egyetemi Repozitórium kialakítására (Folyamat bemutatása: http://prezi.com/yrljpknvvat4/egyetemi-repozitorium-kialakitasa-a-nyugat-magyarorszagi-egyetemen/). A Doktori repozitórium http://doktori.nyme.hu ma már a doktori eljárások szerves részét képezi. Megtalálható benne valamennyi egyetemünkön született doktori értekezés 2002-ig visszamenőleg, valamint megkezdődött az értekezések DOI számmal való ellátása, amely szoros együttműködésben történik a MTA Könyvtárával és MTMTvel. Tesztelés alatt van a publikációs repozitórium http://publicatio.nyme.hu -, amely első lépcsőben a kiadói dokumentumokat fogja tartalmazni, lehetőleg teljes szövegű elérhetőséggel. Mindkét repozitórium akkreditált minősítését a 2014-es évben meg kívánjuk szerezni. A Savaria Egyetemi Központ Könyvtára továbbfejleszti a szakdolgozati adatbázist, amelybe folyamatosan feltöltésre kerülnek az Apáczai Csere János Kar szakdolgozatai is. 3 1167/2014, (III.25.) korm. határozata a tudományos közlemények közzétételéről szóló nemzeti bibliográfiai adatbázis létrehozatalával kapcsolatos egyes feladatokról 30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelete az országos múzeum, az országos szakmúzeum, a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetem könyvtárának kiemelt feladatairól 21
Az előzőekben leírtak alapján összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a 2013. évi akciótervben meghatározott feladatokat nagyobbrészt sikeresen végrehajtottuk. A MAB jelentésben foglalt fejlesztési javaslatok figyelembevételével az áthúzódó feladatok kimunkálását továbbfolytatjuk. Sopron, 2014. május 14. Prof. Dr. Náhlik András általános rektorhelyettes a Minőségfejlesztési Bizottság elnöke 22
1. függelék. Felmérési eredmények MÜL1 intézmény/szakválasztási motivációs felmérés. A felmérésben résztvevők köre az alap- és osztatlan képzésre valamint a felsőoktatás szakképzésre 2013-ban nappali vagy levelező tagozatra felvett és beiratkozott hallgatók. A felmérés célja, hogy elsőéves hallgatóktól információkat gyűjtsünk a hallgatók továbbtanulási motivációiról, előzetes várakozásairól és elsődleges tapasztalatairól az egyetemmel/karral kapcsolatban. Ebben az évben a tanulmányi osztályok munkatársainak segítségével jutattuk el Neptun-üzenet formájában a kérdőív elérhetőségét. A visszaérkezett válaszok száma 780 (2012-ben 592 volt), karonkénti megoszlása a következő: AK BPK BDPK EMK GEO KTK MÉK SKK TTK 173 69 180 55 78 76 56 53 40 MÜL2 - Az oktatói munka hallgatói véleményezés (OHV) Az oktatói munka hallgatói véleményezésének célja, hogy közvetlen visszajelzést nyújtson az oktatói tevékenység fogadtatásáról és hatékonyságáról, támogassa a tananyagfejlesztést és a hallgatók tárgy- és kurzusválasztását, összességében segítse az egyetem minőségfejlesztési céljainak megvalósítását. A félévenkénti rendszerességgel sorra kerülő véleményezésben a hallgatók önkéntesen vesznek részt, a véleménynyilvánításért, vagy megtagadásáért a tanulmányi értékelés során hátrány senkit nem érhet. A véleményezés anonim, és akkor értékelhető, ha a kérdőívet a kurzust felvett hallgatók legalább 30%-a kitöltötte. A felmérés a Neptun rendszerben készült az őszi és a tavaszi vizsgaidőszakban. A Minőségfejlesztési program 3.2. Képzési programok követése alpontjánál figyelembe vehető adatok: statisztikai adatok 2012/13. tanév. őszi félév tavaszi félév a kitöltött kérdőívek száma (db): 24 129 16760 a kérdőívet kitöltő hallgatók száma (fő): 3428 2550 generált kérdőívek (tantárgyak) száma (db): 5664 5152 egy tantárgyra (kérdőívre) érkezett legmagasabb válaszok 87 83 száma: egy hallgatóra eső kérdőív 4-8 3-8 23
Az érintett oktatók munkájának valamint a tantárgyak részletes értékeléséhez karonként készül egy-egy Excel adatbázis, amely (pl: OHV_xx2012_13xx.xls) fájl adatai alapján az oszlopszűrő segítségével bármilyen szempontrendszer kialakítható (kérdésenként, oktatóként, tárgyanként létrehozható a kívánt forma). A kérdőívet kitöltő hallgatók száma (fő) karonként: őszi tavaszi félév: AK 1197 811 BPK 276 274 EMK 167 140 SKK 279 208 GEO 147 101 KTK 314 279 MÉK 200 154 BDPK 468 315 TTK 380 268 össz. 3428 2550 Az oktatási bizottság, a képzés minőségéért felelős vezetők tantervfejlesztési tevékenységéhez tájékoztató jellegű lehet az alábbi három kérdésre adott válaszok átlagos értéke. MÜL-2. (OHV) II. A tantárgy értékelésére vonatkozó kérdések (az 1-5-ös értékelési skála alkalmazásával) 1. A kurzuson tanultak segítettek a szakmai fejlődésben. (átlag) félév: őszi tavaszi AK 4,37 4,38 BPK 4,48 4,46 EMK 4,2 4,32 SKK 4,29 4,28 GEO 4,24 4,4 KTK 4,31 4.33 MÉK 4,42 4,46 SEK 4,31 4,36 NymE 4,32 4,38 24
2. A tárgyat és a megszerzett ismereteket a képzés célja szempontjából fontosnak tartom. (átlag) félév: őszi tavaszi AK 4,39 4,44 BPK 4,42 4,66 EMK 4,18 4,3 SKK 4,39 4,4 GEO 4,15 4,5 KTK 4,37 4,24 MÉK 4,44 4,43 SEK 4,34 4,4 NymE 4,39 4,44 3. A megadott kötelező és ajánlott szakirodalom használható, elérhető. (átlag) félév: őszi tavaszi AK 4,51 4,57 BPK 4,52 4,72 EMK 4,21 4,32 SKK 4,38 4,33 GEO 4,39 4,6 KTK 4,37 4,39 MÉK 4,47 4,5 SEK 4,4 4,44 NymE 4,4 4,49 A Minőségbiztosítási szabályzat 12. ): szerint: Az oktatói munka hallgatói véleményezését kari hatáskörben úgy kell megszervezni, hogy minden képzés, tantárgy és oktató legalább háromévente sorra kerüljön. A félévente véleményezésre kerülő tárgyakra a szakfelelős tesz javaslatot az érintett szak hallgatóinak véleményét figyelembe véve. A véleményezést le kell folytatni új oktató alkalmazása, új tantárgy bevezetésekor, az oktatói minősítés, előléptetést megelőzően, a HÖK vagy az érintett oktató kérésére, a szak önértékeléskor. 25
A kurzusok véleményezésének ütemezését félévente a szakfelelős javaslata alapján, a kari hallgatói önkormányzat és minőségbiztosítási bizottság egyetértésével a kari tanács hagyja jóvá. 2013-ban az önértékelés elkészítésekor az alább felsorolt felmérésekről készült jelentések alapján figyelembe vett eredményeket most itt nem részletezzük, az értékelés eredménye az önértékelés dokumentációkban elérhető, illetve az egyetem honlapján a minőségügy céljára kialakított helyen: http://www.nyme.hu/index.php?id=12950&l=1 MÜL3 Oktatók kari elégedettségmérése. MÜL4 Munkatársi elégedettségmérés. MÜL5 Tanulástámogatás, hallgatói szolgáltatás. 26
MÜL6 Képzés hallgatói véleményezése. A 2012/13-as tanév január és júniusában záróvizsga hallgatók körében végzett felmérés során a visszaérkezett papíralapú űrlapok alapján összesen 1618 záróvizsgázó hallgató 84 képzést véleményezett. júniusban: 84 képzésen 1305 záróvizsgázó hallgató alapszakon, mesterszakon, szakirányú továbbképzésen, felsőfokú szakképzésen, januárban: 305 záróvizsgázó hallgató alapszakon 87, mesterképzésen 37 fő. Egyetemi szinten: 27
Karonként: AK alap és mesterképzések BPK képzések véleményezése BTK képzések véleményezése EMK képzések véleményezése FMK műszaki és informatika képzési terület 28
FMK művészeti képzési terület GEO képzések véleményezése KTK mesterképzések MÉK képzések véleményezése MNSK alapképzések véleményezése 29
MNSK tanárképzések véleményezése MÜL6 Képzés hallgatói véleményezése. Statisztikai adatok kar a kérdőívet kitöltő hallgatók száma (fő) 2012/13. jún. 2012/13. jan. fő össz. 84 képzésen összesen 1618 fő 1313 305 1618 AK 13 képzésen összesen 703 fő 421 282 703-6 alapképzésen és 1 mesterképzésen 337 282 619-6 szakirányú továbbképzésen 84 84 BPK 12 képzésen összesen 302 fő 279 23 302-2 felsőfokú szakképzésen 36 23 59-5 alapképzésen 191-3 tanárképzésen 41-2 szakirányú továbbképzésen 11 BTK 5 képzésen összesen 38 fő 38 38-2 alapképzésen és 2 tanárképzésen 31-1 szakirányú továbbképzésen 7 EMK 8 képzésen összesen 76 fő 76 76-3 mesterképzésen 37-4 alapképzésen 28-1 szakirányú továbbképzésen 11 FMK 10 képzésen összesen 101 fő 101 101-6 alapképzésen 82-4 mesterképzésen 19 GEO 3 képzésen összesen 49 fő 49 49-2 alapképzésen 41-1 mesterképzésen 8 KTK 7 képzésen összesen 96 fő 96 96-5 mesterképzések - 72-2 szakirányú továbbképzések - 24 MÉK 8 képzésen 48 fő 48 48 MNSK 11 képzésen összesen 124 fő 124 124-6 alapképzésen és 1 mesterképzésen 98-4 tanárképzésen 26 TTK 7 képzésen összesen 81 fő 81 81-6 alapképzésen 68-1 mesterképzésen 13 30