Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda Deutscher Nationalitätenkindergarten Werischwar OM: 032947 PEDAGÓGIAI PROGRAM Név: Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda Címe: 2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u.6. Tel/fax: 26-330-185 e-mail: nnovi@ovoda.org Készítette: Juhászné Ligeti Katalin óvodavezető Jóváhagyva: 89/2013. (IV.25.) Kt. sz. határozatával
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 4 1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 5 1.1. Óvodánk története: 6 1.2. Az óvoda személyi feltétele 8 1.3. Az óvoda tárgyi - dologi feltétele 9 1.4. Intézményünk gazdálkodási folyamatáról 11 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS ÁTFOGÓ, GLOBÁLIS TERVE 12 2.1. Nevelési koncepciónk 12 2.2. Óvodai nevelésünk célja, feladataink 15 2.3. Óvodánk nevelési rendszere 19 2.4. Az óvoda nevelésének alapvető keretei 20 2.4.1. Gondozás, egészséges életmódra nevelés 20 2.4.2. Érzelmi nevelés - szocializáció - társas kapcsolatok - egyéni bánásmód 25 2.4.3. Óvodánk ünnepei, rendezvényei, hagyományrendszerünk 30 2.5. Az óvoda csoportszerkezete 31 2.6. Az óvodai élet megszervezése 32 3. ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK TARTALMA, TEVÉKENYSÉGFORMÁK 34 3.1. Játék 34 3.2. Német nemzetiségi kisebbségi kétnyelvű nevelés 38 3.3. Integrált nevelés 42 3.4. Anyanyelvi nevelés az óvodában 46 3.5. Esztétikai nevelés 48 3.5.1.Irodalom: verselés, mesélés, dramatikus játék 48 3.5.2.Ének, zene, énekes játék, tánc 52 3.5.3.Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 54 3.6. Mozgás 56 3.7. A külső világ tevékeny megismerése 60 3.8. Az óvoda munkajellegű tevékenységei 64 3.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 66 2
4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 67 4.1. Az óvoda és a család 67 4.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata 69 4.3. Az óvoda kapcsolata a közművelődési intézményekkel 69 4.4. Az óvoda egyéb kapcsolatai 70 5. SAJÁTOS FELADATAINK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINK 71 5.1. Sajátos feladataink: migráns, etnikai gyermekek, 71 5.2. Gyermekvédelem az óvodában 72 5.3. Az óvoda speciális szolgáltatásai 73 6. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TERV 74 6.1.Helyzetkép 74 6.2.Egészségfejlesztés 74 6.2.1./ Az egészséges táplálkozás 75 6.2.2./ Mindennapos testnevelés, testmozgás 77 6.2.3./ A személyi higiéné 78 6.3. Környezeti higiénia 80 6.4./ Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás 81 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 83 7. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 87 8. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 88 9. FELHASZNÁLT IRODALOM 89 10. MELLÉKLETEK 89 3
Bevezető Kedves Szülő! Kedves Olvasó! A rendszerváltozás magával hozta az oktatási rendszer reformját. Az oktatásirányítás reformtörekvéseinek fő motívuma az volt, hogy regisztrálja eredményeit, értékelje helyzetét, módosítsa vagy megerősítse kitűzött céljait. A közoktatás-fejlesztési törekvéseket az óvodai nevelés viszonylatában a 137/1996.(VIII.28.) Kormányrendeletével kiadott alapdokumentum az ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA tartalmazta. Ebben a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveket fogalmazták meg, s lehetőséget teremtettek az óvodapedagógusok szakmai önállóságára, pedagógiai elképzeléseik, nézeteik alkotó érvényesítésére. A törvény értelmében 1999. szeptember 1-től az alapprogramra épülő helyi program szerint kellett az óvodai nevelést folytatni. Az óvodák saját programjukban, helyi adottságaikra építve fogalmazták meg, milyen szellemben és hogyan kívánják nevelni a gyermekeket. Az időközben megváltozott törvényi rendelkezések és a program beválás tapasztalatai értelmében 2004-ben felülvizsgáltuk programunkat, majd az alapító okirat módosítás és a szervezeti átalakulás miatt (Gradus Tagóvodával bővült az intézmény) 2008-ban módosítottuk, kiegészítettük azt. A 255/2009 (XI.20.) számú Kormányrendelet módosította az Óvodai nevelés országos alapprogramját. Óvodánk e rendeletben foglaltaknak megfelelően felülvizsgálta, kiegészítette helyi nevelési programját, lefordította németre és 2010.szeptemberétől ezt alkalmazta. A magyar oktatásügy hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében a művelődéshez való jog, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irányítása és működtetése céljából megalkotott 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről kiadásával kezdetét vette a köznevelési rendszer átalakítása. Felülvizsgálták és módosították többek között az óvodák működésével kapcsolatos jogszabályokat: megszületett a 363/2012. (XII.17.) kormányrendeletet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, a 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, és a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve. Saját nevelési programunk alapelveivel, célkitűzéseivel, egyetértettünk, de felül kellett vizsgálnunk és átalakítanunk az új jogszabályok előírásainak megfelelően. Legfőbb pedagógiai hitvallásunknak tartjuk, hogy a gyerekek biztonságban, otthonosan, jól érezzék magukat óvodánkban, egyéni és életkori sajátosságaiknak megfelelő ütemben fejlődhessenek. Ennek legfontosabb tevékenységét a szabad játékot kell mindenek felett biztosítanunk. Óvodánk sajátossága, hogy kiemelten foglalkozunk a német nemzetiségi nyelv megismertetésével, a nemzetiségi hagyományok ápolásával, a nemzetiségi identitásának erősítésével, kifejlesztésével. 4
Célunk e sajátosságok megtartása mellett pedagógiai munkánk eredményeinek továbbfejlesztése, illetve elmélyítése, a szakmai feltételek javítása. Pedagógiai programunkat az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a helyi sajátosságok, adottságok alapján a hosszú évek tapasztalatait felhasználva fogalmaztuk meg. Pedagógiai programunkat önállóan készítettük a rendelkezésre álló dokumentumok, pedagógiai felkészültségünk és tapasztalataink alapján. Így elkészült pedagógiai programunk a 2013/2014 tanévben kerül bevezetésre. Mottónk: "Ha jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj! (Kínai bölcs) 1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda OM azonosítója: 032947 Az óvoda pontos címe, telefonszáma: Székhelye: 2085 Pilisvörösvár Rákóczi u. 6. Telefon / fax: 26/330-185 Tel: 26/530-346 Email: nnovi@ovoda.org Honlapja: www.nnovi.ovoda.org Tagóvodái: 1. Széchenyi Utcai Tagóvoda 2085 Pilisvörösvár Széchenyi u. 5. Telefon: 26/530-337, 26/530-338 2. Gradus Tagóvoda. 2085 Pilisvörösvár Hősök tere 3. Telefon: 26/330-004 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Pilisvörösvár Város Önkormányzata 2085 Pilisvörösvár Fő tér l. Telefon: 26/330-233 Deutscher Nationalitätenkindergarten, Werischwar Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: 130/2007.(VII.19.) Kt. sz. határozattal, módosító okirat elfogadva a 49/2013.(III.07.) Kt. sz. határozattal Az engedélyező szerv neve: Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Juhászné Ligeti Katalin 5
1.1. Óvodánk története: Pilisvörösvár a Pilis és a Budai hegység találkozásánál elterülő szép fekvésű kisváros. A XVIII. században jórészt német telepesek népesítették be. A bevándorlók különböző területekről érkeztek, ezért egy sajátos nyelvjárás alakult ki. A főváros közelsége, majd később a szénbánya megindítása olyan életforma változást eredményezett, amely a falu hagyományait jórészt magával sodorta. A szokások közül igen kevés él, a nyelvet is csak az idősebbek beszélik. Emlékezetük még őrzi a népszokásokat, főleg a gyermek és ifjúkori élmények érintetlenek. A városban jelenleg 2 önálló óvoda, a tagintézményeket tekintve 5 óvoda működik. Intézményünk, a Német Nemzetiségi Óvoda, Pilisvörösvár székhelye a Rákóczi u. 6-ban van, tagintézményünk a Széchenyi u. 5-ben és a Hősök tere 3-ban található. Rákóczi utcai óvoda Óvodánk l973-ban épült 75 fős férőhellyel, 500 adagos konyhával. Tágas, jól felszerelt intézmény. Az épületet parkos, nagy udvar veszi körül, melynek nagysága 5401 m 2. A szabad játéklehetőségeket biztosító füves rész mellett fák, cserjék, virágok, kis medence, valamint a szabad mozgásos tevékenységekre lehetőséget kínáló ötletes játékok teszik vonzóvá és változatossá az udvart. Óvodánk Pilisvörösvár Bányatelep városrészének központjában családi, kertes házak között helyezkedik el. 40 éve folyik benne nevelő-oktató munka. Jelenleg 4 osztatlan csoportban 100 férőhellyel rendelkezünk. A szülők szívesen hozzák még a város távolabbi utcáiból is hozzánk gyermekeiket. Emiatt s a városban növekvő gyermeklétszám miatt, évek óta magas a csoport létszám (30-32). Gyermekeink többségének kiegyensúlyozott a családi háttere. Kevés a hátrányos helyzetű, illetve személyiségzavarokkal küszködő gyermek. Szüleik elvárásaival találkozik óvodánk két fő célkitűzése: a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése és a nemzetiségi hagyományok ápolása. 1990-ben a személyi feltételek kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a "Nemzetiségi Óvoda" kritériumait magába foglaló óvodai programmal kezdjük meg a nevelő-oktató munkát. Ehhez a munkához szakmai segítséget kaptunk az akkori OPI-tól és német óvodai szakemberektől. A német-magyar együttműködés keretén belül a bajor oktatási minisztérium szakkönyvek, oktatási eszközök, kurzusok, továbbképzések, tapasztalatcserék terén segítette munkánkat. Több alkalommal bajor óvónő volt óvodánkban. Óvodapedagógusaink többsége beszéli a vörösvári sváb nyelvet, így a foglalkozások keretén belül tanítanak sváb dialektusban mondókákat, játékokat, egyszerű nemzetiségi táncot gyerekeinknek. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Gyerekeink évek óta rendelkeznek nemzetiségi ruhákkal, melyben óvodai ünnepeken, s alkalmanként más rendezvényeken adják elő a helyi tájnyelven tanultakat. 6
Óvodánkban hagyomány a kétnyelvű feliratozás, a szülői értesítők, meghívók kétnyelvű elkészítése. Régi használati tárgyakból, eszközökből, fényképekből nemzetiségi falat alakítottunk ki. Hagyományápoláson kívül hagyományteremtő tevékenységet is folytatunk. (Sommerfest, farsangi bál, Márton napi felvonulás). Célunk, hogy az óvodánkban végzett tevékenységek segítsék elő a nemzetiségi identitás kialakulását. Kiemelten kezeljük a nemzetiségi nevelés mellett a környezet megszerettetését, védelmét. 2009-ben elnyertük a ZÖLD ÓVODA védjegyet Széchenyi Utcai Tagóvoda A tagóvodánk a központi óvoda szomszédságában helyezkedik el, a 10-es főúthoz közel, csendes, nyugodt helyen. 2001. szeptemberében nyitottuk meg a Széchenyi utcai óvoda épületet, amely a Templom téri 3 csoportos 100 éves épületből költözött egy korszerűbb 5 csoportos óvodába. Az épület nem óvodának épült, de megfelelő átalakítással kényelmes, korszerű körülmények között fogadhatjuk a gyerekeket. Az épület szinteltolásos, benne tágas folyosók, étellift, foglalkoztatókból nyíló mosdók, hatalmas tornaterem, szertárak, nevelői, orvosi szoba és melegítő konyha található. Az épületet körülölelő udvarban hatalmas fák árnyékában sokféle mozgásos játéktevékenységre van lehetőség. A tagóvodában 5 vegyes csoportban dolgozunk. Gyermekeink családi háttere többségében kiegyensúlyozott, a szülők gondosak, segítőkészek. Óvodánk vonzó jellemzői: jó megközelíthetőség, tágasság, korszerű felszereltség, családias légkör, a német nemzetiségi nyelvi nevelés és hagyományápolás. Mind az öt csoportban nemzetiségi nyelvi nevelés folyik. Óvodapedagógusaink beszélik a helyi tájnyelvet. A csoportokban egy magyar és egy német nyelven kommunikáló óvodapedagógus van. Nemzetiségi ruhánkat óvodai ünnepekkor, valamint egy-egy városi szerepléskor használjuk a gyerekek és a szülők örömére. Gyűjtjük a régi használati tárgyakat, fényképeket, és a folyosón egy arra kijelölt nemzetiségi szekrényben kiállítjuk. Kiemelten kezeljük a környezet megóvását, védelmét. Sokat kirándulunk a természetbe, beszélgetünk a növényekről, állatokról. Madár barát programunkban figyeljük, védjük a madarakat. Óvodánkban kiemelt feladatunknak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, ezzel együtt a prevenciót, azaz a betegségek megelőzését. A gyermekek egészségének megőrzése, az immunrendszer erősítése és a későbbi esetleges asztmás és légúti megbetegedések megelőzése érdekében 2013. februárjában szülői és támogatói összefogással megnyitottuk óvodánk terápiás célú sószobáját. Gradus Tagóvoda Óvodánk 1930-ben épült. Ez időben még két gyermekcsoport foglalkoztatását biztosította és egy óvónői szolgálati lakás is tartozott az épülethez. 1945-től a Pilisszentiváni bánya támogatásával elsősorban a bányász szülők gyermekeinek az elhelyezését és nevelését vállalta fel. 1975-ben átépítették és korszerűsítették / megszüntetve a szolgálati lakást/, és három csoportos napközi-otthonos óvodaként a Pilisvörösvári IV-es óvoda nevet kapta. 7
Jelentős fordulatot hozott az óvoda életében a Gradus Egyesülettel kötött szerződés 1992-ben. Ekkor vette fel az óvoda az egyesülettel azonos nevet, és önálló gazdasági egységgé vált. A Gradus Egyesület egy többfunkciós termet építetett az épülethez, ami egy összekötő folyosóval kapcsolódik az óvodához. Ezáltal az épület teljesen új arculatot kapott. 2005. nyarán a három új gyermekmosdó, és a fűtésrendszer felújítása után modern, az igényeknek megfelelő óvodává alakult. 2007. augusztus 15-től a Német Nemzetiségi Óvoda tagóvodájaként működik. Az óvoda továbbra is német kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda, ahol három vegyes életkorú csoportban folyik a nevelés. Pedagógiai rendszere nevelés és gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának. A nevelési és a metodikai módszereket is ennek megfelelően, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása érdekében választja meg. 1.2. Az óvoda személyi feltétele Az óvodában 39 egész és 3 fő félállású alkalmazotti státuszunk van, 42 fő dolgozik Rákóczi u. 6. Hősök tér 3. Széchenyi u.5. Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvodapedagógus 9 6 10 Pedagógiai munkát segítő dajkák 4 3 5,5 Fűtő-kertész 1 0,5 0.5 Óvodatitkár 1 Összesen: 18 10 16 Óvodánkban 2 okleveles óvodapedagógus látja el a munkát a gyermekcsoportokban. Az óvodapedagógusi párok kialakításában meghatározó szempont, hogy egy "magyaros" és egy német nemzetiségi óvodapedagógusi végzettségű kolléga kerüljön egy csoportba. További szakvégzettségek: Közoktatás-vezetői szakvizsga Óvodavezetői szakvizsga Gyógypedagógus, tanító Gyógypedagógiai asszisztens Német nemzetiségi óvodapedagógus Fejlesztő óvodapedagógus Drámapedagógus Óvodai környezeti nevelő Gyermektánc oktató Az óvodapedagógusok kapcsolata egymással: Nevelőtestület Tagóvodai nevelőtestületek Szakmai munkaközösségek / 4 / Házi hospitálások 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő 16 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 8
Az óvodapedagógusokkal szemben elvárás, hogy ismerjék és gyakorolják az önművelés módszereit. Gondot fordítsanak érzelmi, társas, manuális és értelmi intelligenciájuk karbantartására, gyermeklélektani ismereteik fejlesztésére. Szakmai gondolkodásukban önállóak, önkritikusok, és kritikusak legyenek. Személyiségvonásukban legyen pedagógiai optimizmus, tetteikben a tapintat és empátia érezhető legyen. Az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, összehangoltan feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. Óvodánkban a nevelő gárda viszonylag állandó. Fluktuációt csak GYES-esek helyettesítése okoz. Fontosnak tartjuk a csoportban dolgozó pedagógusok és dajkák jó együttműködését, a gyermekekre vonatkozó információk átadását. Formái: közös munkatársi értekezletek, szakmai tapasztalatcserék, hospitálások, közös gyermekprogramok szervezése. A munkatársak egymás közötti kapcsolatára döntően pozitív hozzáállás jellemző, az egymás iránti tolerancia érzékelhető. A nevelők jelentős része igényli a megújulást. A szakmai igényesség, az új iránti fogékonyság, önképzés, továbbképzésben való részvétel jellemzi a testületet. Folyamatos támogatást élveznek a kollégák újabb végzettségek, tanúsítványszerző törekvései. Szakmai továbbképzésünket német nyelv, integrált nevelés és pedagógiai pszichológiai, módszertani területen tervezzük. A nemzetiségi nevelés terén: Szakmai továbbképzési programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetiségi nyelvi, szakmai ismeretekre, valamint arra, hogy olyan új ismereteket sajátítsanak el, melyek a nevelés hatékonyságát növelik. (óvodapedagógia, pszichológia) 1.3. Az óvoda tárgyi - dologi feltétele Helyiségek Rákóczi u.6. Hősök tere 3. Széchenyi u.5. Csoportszoba 4 3 5 Gyermeköltöző 4 3 5 Tornaterem + szertár 1 1 1 Szertár, raktár 1 1 1 Tálaló, mosogató konyha 1 1 1 Nevelői (logopédiai) szoba 1 1 1 Orvosi szoba 0 1 1 Iroda 2 1 1 Felnőtt öltöző 1 1 1 Zuhanyzó 1 1 2 KRESZ pálya 1 - - Udvari medence 1 - - Sószoba - - 1 9
Rákóczi utcai óvoda Az óvoda a 10-es főútvonalhoz közel, csöndes kis utcák által határolt családi házas környéken van. Az intézmény 6475 m 2 területen fekszik. Az épületet bokros udvar veszi körül, melynek nagysága 5401 m 2. Az épület négyzetes alapterületű, átriumos udvart is magába foglal. Az épület 40 éves, tágas, világos, jó komfortú. Az elmúlt években folyamatosan felújították. Az óvoda épületében található egy 600 adagos főzőkonyha a hozzátartozó kiszolgálóhelyiségekkel, mely 2003. szeptember 1-vel bérbeadásra került. Az alagsorban: kazánház, mosókonyha, 3 raktár (zöldség, vegyi, egyéb), felnőtt öltöző, feketemosogató. A gazdasági udvarban 40 m 2 -es garázs épületet udvari játék tároló és raktár céljára használjuk. A gyermekek játékigényének kielégítéséhez szükséges megfelelő játékeszközök rendelkezésre állnak. Folyamatos pótlásukhoz, kiegészítésükhöz egyre gyakrabban kell költségvetésen kívüli forrásból pénzt keríteni. pl.: pályázat, alapítványi befizetések, szülői felajánlások, óvodai rendezvények, bálok bevételei. Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközök száma és színvonala megfelelő. Az elhasználódásnak megfelelően rendszeresen pótoljuk, felújítjuk, egyénileg készítettel kiegészítjük. Óvodapedagógusaink leleményessége és gyűjtési tevékenysége eredményeképpen különösen jól ellátott területek a nyelvi foglalkozások és a játékos matematika, illetve fejlesztő didaktikus játékok eszköze. Az óvodai szakkönyv és mesekönyv állományunk elegendő. Ismeretterjesztő könyvek és új szakkönyvek, mesekönyvek ill. zenei CD-k vásárlásával az óvodai könyvtár állományát folyamatosan újítjuk, bővítjük. A német nyelvű gyermekkönyvek, mese és képeskönyvek száma kielégítő. Ezeket ajándékba kaptuk német nyelvterületről. Óvodánk udvarán a gyerekek játékos közlekedésre neveléséhez 40 évvel ezelőtt egy KRESZ-pálya került kialakításra. Tábláit, jelzéseit folyamatosan cseréljük. Intézményünk hajdani büszkeségét az udvari nagy pancsoló medencét 7 éve sikerült felújítani. Széchenyi Utcai Tagóvoda Az épület 2001-ben került óvodai célra kialakításra. Jól felszerelt a törvényi előírásoknak megfelelő helységekkel, berendezéssel, eszközökkel rendelkezik. Udvarunk 2009-ben komoly fejlesztéssel szilárd burkolatot kapott 210n 2 -n (kerékpározáshoz, rollerezéshez), mozgásfejlesztő eszközöket, mászókát illetve 200n 2 -n gumitéglás ütésvédelmet a játékok köré. Gazdag, sokszínű könyvtárunk jól hasznosítható, folyamatosan bővítjük. Szemléltető eszközeink megfelelőek. Szakmai ellátottságunk jónak mondható, ebben jelentős szülői segítséget is kapunk. 10
Gradus Tagóvoda A csoportszobák megfelelő méretűek, világosak, jó elrendezésűek. A tágas folyosó és zsibongó alkalmas az öltözői funkcióra. A konyha és a mosdóhelységek korszerűen felújítottak. A termek berendezése megfelelő, a bútorzat cseréje folyamatos. Játékállományunk változatos, jónak mondható. A játékok felújításában, a berendezési tárgyak karbantartásában a szülők is segítségünkre vannak. A Gradus Egyesület többfunkciós termét napközben különböző tevékenységekre használhatjuk. (testnevelési foglalkozás, táncház, mozgásos játékok) Az óvoda udvarának területe nem nagy, de lehetőséget biztosít változatos mozgásra, játékra. 2008-ben a játszóudvar megújult: korszerű udvari játékokat, szilárd burkolatú területet kapott ahol a kedvezőtlen időjárás esetén is megoldható a levegőztetést, illetve a járművekkel való játékos közlekedés. 1.4. Intézményünk gazdálkodási folyamatáról Intézményünk önállóan működő, melyet Pilisvörösvár Város Önkormányzata az önállóan működő költségvetési szervei és a Gazdasági Ellátó Szervezet Pilisvörösvár, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás rendjeként szabályoz. A GESZ és az önállóan működő intézmények együttműködésének célja, a hatékony, szakszerű és takarékos intézményi gazdálkodás szervezeti feltételeinek megteremtése. Az együttműködés nem csorbíthatja az önállóan működők gazdálkodási, szakmai, döntésjogi rendszerét, önálló jogi személyiségét és felelősségét. Mindazokat a gazdálkodási feladatokat, amelyeknek szervezeti és személyi feltételei az önállóan működőknél nincsenek meg, a GESZ látja el. Az intézmény kiadásainak 3/4-ét a bér és bérjellegű kiadások teszik ki. A dologi kiadások (épület fenntartás, felújítás, működés stb.) alacsony szintje csak a legszükségesebb feladatok elvégzését teszi lehetővé. (pl. tisztasági meszelés, kisebb karbantartás) Az óvodánk működéséhez évek óta szűkösen biztosítottak az anyagi feltételek, ezért szükségünk van más pénzügyi forrást is igénybe venni. Ebben segítenek alapítványaink melyeket pedagógusi és szülői kezdeményezéssel hoztunk létre: - Rákóczi utcai óvodában: a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Óvoda Gyermekeiért Alapítvány - Széchenyi Utcai Tagóvodában : az Eszterlánc Alapítvány. - Gradus Tagóvodában: a Gradus Egyesület alapítványa nyújt támogatást Pályázati és rendezvényi bevételeinket is a nevelés eszközállományának bővítésére fordítjuk. 11
2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS ÁTFOGÓ, GLOBÁLIS TERVE 2.1. Nevelési koncepciónk Gyermekképünk - A gyermek fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. - E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronkénti (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei figyelembevételével fejleszthető. - Tiszteletben tartjuk és elfogadjuk a gyermek egyéniségét, egyediségét, minden gyermek önmagához képest kell, hogy fejlődjön. A pozitív élmények, példák és hatások segítik őt, hogy a jó felé orientálódjon. - Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez. Ha mindezt kisebbségi kulturális értékek megerősítésével megkapja, kialakul az óvodás tartása, önálló, nyugodt, kiegyensúlyozott gyermekké válik, és megalapozódik, illetve erősödik az identitása. - Rokonszenves az a freudi megállapítás, amely szerint az egészséges embert az jellemzi, hogy szeretik és szeretni tud. Az óvodai nevelésünk pedagógiai alapelvei - A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. - Az óvodai nevelésnek melyben minden gyermeknek egyenlő eséllyel kell részesülni - a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására kell irányulnia. - A szeretetteljes nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. - A gyermeket - mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet játszik - Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott, ezért alapvető követelménynek tartjuk a kisgyermek emberi méltóságának, gyermeki jogainak biztosítását az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. 12
- Az óvodáskorú gyermek legfontosabb tevékenysége a játék - Az óvodáskorú gyermek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvodapedagógus modell szerepe kiemelt jelentőségű. A modell átvételében az érzelemnek és a beszédnek fontos szerepe van. - Óvodapedagógusaink nyelvi kommunikációs kifejezőkészsége, kultúráltsága legyen állandó minta a gyermek számára. Nevelői magatartása nyújtson modellt a család számára is. Tartsa tiszteletben a családok belső szokásait, ügyeit. - A nevelőmunkát hassa át a gyermekek egyéni különbségeinek tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődés elfogadásán alapuló magatartás. - Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak, kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. Meggyőződésünk, hogy az óvodáskori pozitív érzelmek, élmények, a cselekvéssel szerzett tapasztalatok hatnak a felnövekvő egyén cselekedeteire. - Hiszünk abban, hogy a gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény, fejlődő személyiség - Hisszük, hogy befogadó, gyermekközpontú, a másságot elfogadó környezetben a migráns, az etnikai származású és a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése, integrációja fejlesztő hatással bír minden gyermekre. - Szemléletmódunkat befolyásoló egyetemes értékek: - az "én" tisztelete - a másság elfogadása - nyitottság, szeretet, szolidaritás - őszinteség - az udvariasság - felelősségtudat - demokratizmus, humanizmus - a környezet védelme, tisztelete - kultúra iránti érzékenység, fogékonyság - hazaszeretet, a hagyományok tisztelete - alapvető szabadságjogok, interkulturális értékek elfogadása - szülőföld és az anyaország szeretete, és az ahhoz való kötődés Óvodánkban a pedagógiai alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a nevelés optimális feltételeiről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör kialakításáról, az erkölcsi és a közösségi nevelésről, a testi, a szociális és az értelmi képességek alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető szabad játékról. Helyi adottságokból és igényeinkből adódó nevelési elveink a következők: - Biztonságérzet és szeretetkapcsolat nélkül a kisgyermek nemzetiségi nyelven sem nevelhető 13
- A kétnyelvű nevelés megfelelő környezetben, szakmailag jól képzett, a nemzetiségi kultúra és hagyományápolás iránt elkötelezett óvodapedagógus által megvalósítható az óvodás korú gyermekek között. - Óvodánk környezete a német nemzetiség életmódját, kultúráját, szokásait tükrözi. Óvodapedagógusaink többsége beszéli a német, valamint a helyi tájnyelvet. Erre alapozva felvállaljuk a német nyelv és kultúra közvetítését, a gyerekek életkori és fejlődési szintjéhez, egyéni képességeihez igazodóan. - A nyelvet vegyes csoportban, személyhez kötötten, "németes" óvodapedagógus biztosításával könnyebb a gyerekek számára vonzóvá tenni. - Nemzetiségi nevelésünk sajátossága, hogy az egész napos nevelés a német nyelvvel való ismerkedést, nyelvre való ráhangolást szolgálja, egyéni, illetve mikro csoportos tevékenység keretein belül. A nyelv ápolásáról a nyelv megismertetésére, megszerettetésére, pozitív érzelmi viszony kialakítására helyezzük a hangsúlyt. - A nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára, ápolja és fejlessze a nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat, készítse fel a gyermeket a nemzetiségi nyelv iskolai tanulására, segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését. - Tudatosan felépített tematika segítségével, természetes beszédszituációkban és tevékenykedtetés közben változatos módszerekkel szervezzük a kisebbségi nyelv elsajátítását, építve a gyermekek utánzási vágyára, és kellő időt hagyva az azzal való ismerkedéshez. - Keveset, jót, gyakran ismételve, elmélyítve - ez nézőpontunk. Az óvodás életkor végére koruknak megfelelő műveltséggel rendelkezzenek, s mindkét nyelvre pozitív attitűddel bírjanak. E szemlélettel a helyi szülői igényeket, az óvodába járó gyermekeket kívánjuk kielégíteni. - Azokat a gyerekeket, akiknek első nyelve, anyanyelve magyar, magyarul kell nevelni! E mellett az óvodába lépés pillanatától olyan nyelvi gyakorlatokat vezetünk be, melyeket nap, mint nap használva, gyakorolva a gyerekek biztonságérzetét erősítve sikerhez vezet a nyelvi nevelésben. - Az óvodáskornak megfelelő nemzetiségi ismeretek (szokások, hagyományok, kultúrkincs) közvetítése pozitívan erősíti a gyermek identitását és összetartozás érzését. - Az óvodában folyó nemzetiségi nevelés hatására a családok szemléletmódjában tartalmi változás idézhető elő. Fontos, hogy a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet (család, óvoda) összhangja megteremtődjön. Programunk küldetésnyilatkozata Olyan boldog gyermeket szeretnénk nevelni, aki életkorának megfelelő műveltséggel rendelkezik, érdekli az őt körülvevő világ, fogékony a környezetében található szépre, jóra, a kisebbségi kulturális értékekre és elfogadja a másságot. 14
Ennek érdekében: - Azonosulunk a program alapelveivel, kiindulási pontjaival, céljaival! - Megteremtjük a gyermekek boldog és biztonságos befogadó környezetét! - A környezetünket harmonikussá, széppé, és gondozottá tesszük, vállaljuk a kisebbségi jelleg tükrözését! - Megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzunk a szülőkkel! - Példát adva tudunk nevetni, felfedezni, csodálkozni! - Ami nekünk a program megszabta kötelesség, a gyermeknek élmény és játék legyen! - Törekedünk a legjobb minőség elérésére! 2.2. Óvodai nevelésünk célja, feladataink Célok l./ A 3-7 éves egészséges és sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus személyiség fejlődésének elősegítése kétnyelvű környezetben (életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával). 2./ Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3./ Az eredményes óvoda-iskolai átmenethez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. 4./ A gyermekek megismerjék, megszeressék a német kisebbség nyelvét, kultúráját, még élő hagyományait, elősegítsük a kisebbségi identitástudat kialakulását, fejlesztését. Feladatok Nevelési céljaink megvalósulása érdekében a következő feladatokat kell megvalósítanunk: Az óvodáskorú gyermek testi-lelki és szellemi szükségleteinek kielégítése Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 1./Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül óvodai nevelésünk feladata: A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; 15
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 2./Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; Az óvodánk alkalmazottai és a gyermek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; Segítsük a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását,és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; A gyermeket annak elfogadására neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól; Megalapozzuk a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és norma rendszerét; Az óvoda a gyermek nyitottságára építsen: segítse a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja; és Rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra szépre, mindazok megbecsülésére; A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen; A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel; 16
3./ Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma kertében megvalósítandó feladat! - Biztosítsunk a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő változatos tevékenységet, magyar és német nyelven, melyeken keresztül ismereteket, tapasztalatokat szerez az őt körülvevő világról, a természeti és társadalmi környezetről. Alapozzuk meg a gyermekben a természet iránti fogékonyságot és tiszteletet. - Az óvoda úgy biztosítson kétnyelvű beszélő környezetet, hogy a gyermekek számára az anyanyelv biztonsága adott legyen. - Az anyanyelv és a nemzetiségi német nyelv fejlesztése az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű legyen. - Az óvónő szép, választékos beszéde mintaadással és szabályközvetítéssel megfelelő mintát adjon az óvodai nevelőtevékenység egészében a gyerekeknek. - Fordítsunk nagy figyelmet a gyermeki beszédkedv kialakítására, fenntartására. (hallgassuk érdeklődéssel mondanivalójukat, kérdéseikre kapjanak mindenkor választ) - Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. - A gyerekek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatait, ismereteit bővítsük, rendszerezzük. Az új ismereteket mindig a meglévő ismeretekhez kapcsoljuk. Értelmi képességeit (érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, gondolkodás) alkotóképesség fejlesztése különböző tevékenységeken keresztül, és a gyermekek kíváncsiságának, utánzási kedvének felhasználásával fejlesszük. - Az intellektuális érzelmek megjelenésével segítsük a gyermekek érdeklődési szintjének fokozódását, a tanulási vágyuk kialakulását, kisebbségi környezetük hatásának nyitott, érzékeny befogadását. - Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása 4. Kisebbségi nevelésünk feladatai: - Segítjük a gyermekeknek, hogy egyéni képességüknek, nyelvi állapotuknak megfelelően ismerkedjenek a nemzetiségi nyelvvel. - A kisebbség nyelvén az artikulációs bázis erősítését, szókincs és fogalomkörök bővítését, a mondatalkotó készség kialakulását segítjük. - A német nyelvű kommunikációban törekszünk természetes nyelvtanulási eljárásokat alkalmazni, ezen belül kiemeljük az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. 17
- "Állandó nyelvi légkör" biztosítása: a gyermekek nevelésében résztvevő felnőttek minél többet használják a kisebbség nyelvét. - A gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát felkeltjük a német nyelv iránt a nevelésünk adta gazdag tevékenységekkel, pozitív érzelmekkel. - A családokkal együtt erősítjük a német nemzetiségi hagyományokhoz, szokásokhoz való kötődést, a nemzetiségi identitást. - A gyermekek fejlesztésében kiemelten kezeljük a német nemzetiségi kultúra értékeit. - A német nyelv megszerettetésén keresztül felkészítjük a gyerekeket a kisebbségi nyelv tanulására. 5. Az integrált nevelés feladatai: Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. - A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráljuk az egészséges gyermekek közé és másságukat elfogadtatjuk a befogadó környezettel; - A sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus személyiség fejlődésének elősegítése óvodai nevelésben, a társadalmi beilleszkedés és elfogadás megalapozása; - A sérült funkciók tudatos fejlesztése, a differenciálás eszközeivel, a hátrányok csökkentése érdekében; 18
2.3. Óvodánk nevelési rendszere CÉL FELADAT A NEVELÉS KERETEI A FEJLESZTÉS TARTALMA TEVÉKENYSÉGFORMÁK AZ ÓVODA KAPCSOLATAI GONDOZÁS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ÉRZELMI NEVELÉS SZOCIALIZÁCIÓ ÓVODA ÜNNEPEI HAGYOMÁNY- RENDSZERÜNK ANYANYELVI NEVELÉS J Á T É K INTEGRÁLT NEVELÉS ESZTÉTIKAI NEVELÉS mesélés, verselés ének, zene, énekes játék, gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézi munka MOZGÁS KISEBBSÉGI NEVELÉS A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE CSALÁD ISKOLA KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK EGYÉB KAPCSOLATOK MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE 19
2.4. Az óvoda nevelésének alapvető keretei - Gondozás, egészséges életmódra nevelés - Érzelmi nevelés, szocializáció, benne egyéni bánásmód érvényesülése, társas kapcsolatok A gondozás, az egészséges életmódra nevelés, a közösségi nevelés és az egyéni bánásmód elve áthatják napirendünk minden tevékenységét. 2.4.1. Gondozás, egészséges életmódra nevelés GONDOZÁS Az óvodapedagógus feladatai Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása A gyermekek gondozása, testi szükségletük kielégítése A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése Megfelelő szakemberek bevonásával - szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvoda pedagógusa a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely a kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához és megteremti az egészséges életvitel kialakításának feltételeit. A testi szükségletek kielégítése alapozza meg, a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenység végzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. A gyermek testi szükségletének kielégítése során a szokások alakításához nélkülözhetetlen a felnőtt gondoskodó szeretete. Szükséges az érzelmi biztonság. Rendkívül fontos az is, hogy az óvoda szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. 20
A fejlesztés tartalma A helyes napi életritmus, a rendszeres, megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, játék, pihenés, egyéb tevékenység) visszahatnak az életfolyamatokra. Az óvodapedagógus a gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan, élettani szükségleteinek figyelembevételével tervezze. A helyes életritmust a családdal együtt kell kialakítani. Óvodánkban az osztatlanság messzemenően segíti a gondozási műveletek egyénenként differenciált fejlesztését. A gondozási tevékenység nevelő hatását befolyásoló tényezők. a./ Egészséges táplálkozás Az óvodában tízórait, ebédet, uzsonnát kapnak a gyerekek. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és a naposi tevékenységekkel valósulnak meg. Fontos az esztétikus terítés és a kultúrált étkezési szokások betartása. Óvodánkban gyümölcsnapot, és zöldségnapot vezettünk be. Ezzel igyekszünk közelebb hozni a gyerekeket a helyes és egészséges táplálkozás felé. Étkezéskor nyugodt körülményeket, és elegendő időt kell biztosítani gyermekeink számára. Az óvodapedagógus ismerje meg és tartsa tiszteletben az egyes gyermekek étkezési szokásait, érzékenységét. Tapintattal segítse, szoktassa őket a kívánt táplálkozási követelményekhez. Ösztönözze a gyerekeket, de ne kényszerítse az ételek elfogyasztására. Biztosítsa, hogy a nap bármely szakában ihassanak. Szorosan működjön együtt a családdal, tájékoztassa az óvodai életről b./ Testápolás A testápolás szolgálja a gyerekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Fontos az óvónő állandó segítőkész jelenléte és a felnőtt és gyermek közötti meghitt kapcsolat. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel külön-külön a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, és a testápolási szokások sorrendjét. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, az orr tisztán tartásához, a WC használathoz teremtsük meg az intim feltételeket úgy, hogy a gyerekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. c./ Az öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de fejleszti a gyermekek ízlését, önállóságát is. Célunk, hogy a gyermek óvodai öltözéke legyen kényelmes, könnyen fel- és levehető. Egészségügyi szempontból a váltócipő használata kötelező. Javasolt minden gyermek számára "cserecipő" és egy garnitúra fehérnemű. d./ Mozgás A mozgás belső igény, élmény a gyerek számára ezért nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A játékos mozgásoknak, egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A gyerekek mozgásigénye egyénileg 21
eltérő. Kielégítését sokféle változatos mozgásfejlesztő tevékenységek és eszközök szolgálják. Lásd: Mozgás című fejezetet. e./ Edzés Az edzés folyamatában a gyermek ellenálló és állóképessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. Fontos, hogy a gyerekek minden évszakban, minél több időt töltsenek a szabadban. Udvarunk kiváló lehetőséget nyújt ehhez. A jó levegő, a napfény és a víz, a gyerekek edzését segítik. Óvodánk pancsoló medencével is rendelkezik, amit a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk kihasználni. Az udvari pancsoló nemcsak a test felfrissítésére, edzésére szolgál, hanem a vízzel való játék kihagyhatatlan a gyermek fejlődése, fejlesztése szempontjából. Tagóvodáinkban, jó időben az óvoda udvarán pancsoljanak, zuhanyozzanak. Az edzés folyamatában a gyerekek egyéni érzékenysége és az időjárás sajátosságai meghatározzák az óvodapedagógus bánásmódját. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott figyelemmel, elkülönítve gondozzuk a dajka nénikkel mindaddig, míg szüleik nem érkeznek meg. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törülköző használattal, fertőtlenítő lemosással, ágyneműcserével igyekszünk gátolni. f./ Pihenés Az alvás az óvodás gyermek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. A gyermek alvási szokásait az óvónőnek tiszteletben kell tartania. Fontos hogy a gyerekek kényelmes ágyon feküdjenek. Szükséges a pihenés előtti szellőztetés, az elalvás előtti mesélés, altató éneklés. Ahol a gyermekek pihennek ott csend, és nyugalom legyen! EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének elősegítése minden óvodai programban kiemelt nevelési feladat. A kiegyensúlyozott, derűs gyermek, aki biztonságban érzi magát és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek, harmonikusan fejlődik. Az óvodai egészséges életmódra nevelésben az óvodapedagógus feladatai: a./ A gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése során a gyermekben alapozódjanak meg azok az egészséges és test-kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. b./ A családok egészséges életvitelének segítése egy egészséges nemzedék felnevelése érdekében, életmódbeli szokások befolyásolása. c./ Az életmód formálás egyik lényeges célja a megelőzés fontosságának felismerése. d./ Egészséges, barátságos környezet kialakítása, amely lehetőséget nyújt a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítésére. e./ A gyermekek vigyázzanak környezetük tisztaságára, óvják az óvoda játékait, bútorait, berendezési tárgyait. f./ Életkorukhoz mérten bevonjuk őket a környezetvédelem alapvető feladataiba: a csoportokban szelektíven gyűjtjük a műanyagot, a papírt. A szerves hulladékot az udvaron kihelyezett komposztálóban hasznosítjuk újra. Elemgyűjtő konténert 22
óvodai szinten használunk. Takarékos vízfogyasztásra szoktatjuk óvodásainkat, így már óvodáskorban elkezdjük a környezettudatos nevelés megalapozását. Az egészséges életmód alakításának színtere a csoportszoba és kapcsolódó helyiségei, a tornaterem, és az óvoda udvara. Az óvoda épülete Az óvoda helységeit az előírási normáknak megfelelően kell kialakítani. A csoportszobák falai világosak, nagy ablakokkal, ami a természetes fény beáramlását szolgálják. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek. A bútorok a gyermekek által könnyen mozgathatók. Minden csoportszobában egy nagyméretű tükörre van szükség, amelyben a gyerekek teljes magasságban láthatják magukat. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére víz (illóolajok) párologtatása és rendszeres szellőztetés szükséges. Az öltözőben a gyerekek váltóruhája, cserecipője, tornafelszerelése külön jellel ellátott szekrényben, zsákban van. Itt kapjon helyet a szülőket tájékoztató információs tábla. Az együttnevelés érdekében fontos a folyamatos tájékoztatás. A mosdóban minden gyermek a jellel ellátott törölközőjét, fésűjét, fogmosó felszerelését könnyen megtalálja. A WC helységeket válaszfal határolja, tiszteletben tartva a gyerekek személyiségi jogait. Jól felszerelt tornaterem biztosítja a gyermekek mozgásigényének kielégítését. Az óvoda udvarának kialakítása a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. A természetes mozgások gyakorlására nagy tágas, füves tér álljon a gyerekek rendelkezésére. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen köves, homokos, betonos rész is. (rollerezés biciklizés, autózás) Szükséges a vizes edzéshez egy tusolóval felszerelt óvodai pancsoló, és ivókút. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, fa. Homokozók, mászókák, hinták, egyensúlyozó játékok, csúszda, babaház is található legyen az udvaron. A csoportok veteményes kertjében a gyerekek változatos tevékenységekben kipróbálhatják kitartásukat, ügyességüket. Az egészséges élettér így szolgálja a program célkitűzéseinek megvalósítását, benne a gyermek egészséges fejlesztésének lehetőségét. Az egészséges életmódra nevelés, gondozás személyiségfejlesztő hatása A nyugalmat árasztó környezet, szeretetteljes bánásmód, a gyermek biztonságérzetét erősíti. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai. Megtanul önállóan tisztálkodni, öltözködni, ismeri, alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat. Alakul igénye a maga körüli rend megteremtésére. Testileg megfelelően edzett, mozgása összerendezett, jó állóképességgel rendelkezik. Képessé válik önmaga és társai segítésére. Így az egészséges gyermek a biztonságos, derűs környezetben vidám, érdeklődő, aktív. 23
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerekek teljesen önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt, italt fogyasztanak - készségszinten használják az evőeszközöket - esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek - étkezés közben halkan beszélgetnek - önállóan öltözködnek - ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik - környezetükben mindenhol igyekeznek rendet tartani - ügyelnek saját külsejükre - az egészségügyi teendők közben is használják a kisebbség nyelvét Az egészséges életmódra nevelésben a kisebbségi nyelv Feladataink: - Olyan gondozási szokásrendszer kialakítása, melynek során a gyermeknek lehetősége, alkalma van a kisebbségi nyelv használatára, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítésére. - Biztosítson az óvodapedagógus - már az óvodába lépéskor - az önálló testápolási, öltözködési, étkezési helyzetekben lehetőséget a kisebbségi nyelv megismerésére, alkalmazására. (személyes példamutatás) - Az óvodapedagógus vegye figyelembe az egyéni beszédfejlődés ütemét és a gyermek saját, kialakult szokásrendszerét. Gyermeki tevékenységek: A csoportszobában: - bútorok, használati tárgyak, eszközök megnevezése, neveinek gyakorlása - étkezéssel kapcsolatos eszközök, ételek nevének megismerése Az öltözőben: - a tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven - testrészek, ruhadarabok neveinek gyakorlása (jobb-bal, fent, lent stb.) Mosdóban: Udvaron: - használati tárgyak, tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven (tisztálkodás, fésülködés, fogápolás stb.) - eszközök, berendezési tárgyak megismerése, nevének gyakorlása kisebbségi nyelven - hőmérsékletváltozások megismerése az edzés során 24