DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS 5. sz. napirendi pont Beszámoló a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács éves munkájáról és a 2009. évi szakmai tanulmányútjairól Elıadó: Dr. Brebán Valéria fıigazgató
Beszámoló a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács éves munkájáról 2009-ben a munkaterv szerint 4 ülést tervezett a Tanács, melyek megtartásra kerültek. Az évközi feladatok miatt szükséges lett volna egy soron kívüli ülés (2009. január 14-én), melyet az idıjárási és közlekedési viszonyok meghiúsítottak. Mivel azonban a megtárgyalandó témák azonnali döntést igényeltek, így telefonos és e-mailes konzultáció alapján történt meg az állásfoglalás kialakítása. A Tanács ülésein megtárgyalta a régió és mindhárom megye foglalkoztatási és munkaerı-piaci helyzetét, a Munkaerı-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprész decentralizált keretének idıarányos felhasználását, az átcsoportosítási javaslatokat, és véleményezte a munkaerı-piaci programokat, pályázatokat. 2009-ben két megbízólevél került átadásra: - Brauer János részére a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) jelölése alapján, - valamint Horváth Károly részére a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének jelölése alapján. Mindketten a Tanács munkaadói oldalának tagsági feladatait látják el. A tanács döntési jogkörében - elfogadta a 2009. évi Munkatervet, - döntött a 2009. évi szakmai tanulmányutak programjairól, helyszíneirıl, - elfogadta a MPA decentralizált foglalkoztatási alaprészének átcsoportosítását - elfogadta a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács 2009. évi költségvetésének 2009. szeptember 22-ig terjedı idıarányos teljesítését, ill. a költségvetés módosítását. A tanács véleményezési jogkörében megtárgyalta és kialakította állásfoglalását: - a dél-dunántúli régió foglalkoztatási helyzetérıl, - a régió hátrányos helyzető kistérségeinek (Sellye, Szigetvár, Bonyhád, Dombóvár, Barcs, Csurgó, Nagyatád) foglalkoztatási helyzetérıl, - a MAP foglalkoztatási alaprészének felosztási elveirıl, - a munkahelyteremtı beruházások támogatására benyújtott pályázatokról, - a munkaerı-piaci képzésekrıl, - a válságkezelés kapcsán kialakított munkahelymegırzı és munkahelyteremtı programokról, ill. a pályázati eredményekrıl, - az Út a munkához program regionális programsorozatról, - a beérkezett munkahelymegırzı és munkahelyteremtı pályázatokról, valamint a hozzá kapcsolódó feladatokról - a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról, - a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ rehabilitációs tevékenységérıl, - a TÁMOP 1.1.2 programról, és annak eddigi eredményeirıl a régióban, - a 2009-ben indult regionális valamint országos közmunkaprogramokról, - a Mi a pálya elnevezéső pályaválasztási rendezvénysorozatról, - a régiós válságkezelı programokról. A Tanács a decemberi ülésén a meghívóban szereplı napirendeket tárgyalja és alakítja ki állásfoglalását. 2
- A Munkaügyi Tanács 2009. évi mőködése határozatképes és zökkenımentes volt, a munkatervében tervezett napirendeken túl az idıszerő témákat is megtárgyalta, és kialakította véleményét. - A Tanács 2009-ben (eddigi ülésein) 5 határozatot és 17 állásfoglalást hozott, amelyekhez a Tanács tagjai elektronikus úton jutottak hozzá a www.ddrmk.hu honlapon keresztül. - A Munkaügyi Tanácsok Országos Konferenciáján 14 tanácstag vett részt. A külföldi szakmai utak eredményesek voltak, és ezekrıl külön jelentés készült. - A Tanács tagjai állandó meghívottjai a munkaügyi központ szakmai rendezvényeinek, konferenciák, pályaválasztási kiállítások, állásbörzék, stb. A tanács mőködési költségvetésérıl, a keret felhasználásáról külön beszámoló készült. 3
BESZÁMOLÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. SZEPTEMBER 26. ÉS OKTÓBER 1. KÖZÖTTI AUSZTRIAI SZAKMAI TANULMÁNYÚTJÁRÓL 2009. szeptember 28. hétfı Látogatás Spittal/Drau Munkaügyi Központban (Arbeitsmarktservice Spittal/Drau) A látogatás alkalmával a munkaügyi hivatal vezetıje Simonitsch Gert tájékoztatott minket a kirendeltség mőködésérıl: A tartomány legnagyobb kirendeltsége a Spittal-i. 50 fı dolgozik a kirendeltségen (60% nı, 40% férfi). A férfi munkavállalók fıleg vezetı beosztást töltenek be. Foglalkoztatási struktúra: a turizmus területén a legnagyobb a foglalkoztatott létszám, ezt követi az építıipar. Strukturális probléma, hogy ipar alig van (egy nagy ipari foglalkoztató van az illetékességi területükön: Gabor cipıgyár) és a turizmus illetve építıipar területén foglalkoztatási szezonalitás van. Januári hónapban 4500 fı, míg júniusban 1500 fı az álláskeresık átlagos száma. A gazdasági válság hatása minden területen érzıdik. A szervezet mőködésében nagy hangsúlyt fektetnek a vállalati kapcsolattartásra, külön részleg foglalkozik a munkáltatókkal (Service für Unternehmen). A kirendeltség területén 2200 kisvállalkozással, 450 középvállalkozással, 20 nagyvállalattal és 1 óriásvállalattal (Strabag) tartják a kapcsolatot. A vállalati kapcsolattartók egyenként 700 céggel tartják a kapcsolatot. A munkaügyi szervezet negyedévente elégedettségi felmérést végeztet külsı vállalkozás bevonásával, aminek keretében a munkáltatók, ügyfelek, dolgozók véleményét kérdezik meg. Az év végi összesítéskor 2008-ban a 99 hivatal közül a Spittal-i kirendeltség lett az elsı, mely megtisztelı visszajelzés a mőködésüket illetıen. A látogatás zárásaként a hivatal vezetıje megmutatta a kirendeltséget. Az épületet, melyben mőködnek, 2004-ben építették. A központilag meghatározott szempontokon túl sok egyéni ötlettel tudtak hozzájárulni a kirendeltség épületének esetében. Az ügyfeleket világos, barátságos ügyféltérben fogadják. 4
2009. szeptember 29. kedd Látogatás Zell am See Munkaügyi Központjában (Arbeitsmarktservice Zell am See) A látogatás alkalmával a munkaügyi hivatal vezetıje, Harald Gaßler és a vállalati kapcsolattartásért felelıs részleg vezetıje, Hermann Unterberger fogadott minket. A prezentáció alkalmával bemutatták az osztrák munkaügyi szervezet helyét a hivatali struktúrában. A munkaügyi szervezet nem kifejezetten állami hivatal, de szorosan kapcsolódik a pénzügyminisztériumhoz, mivel a szervezet finanszírozását ez a minisztérium biztosítja. Ez a felállás 1994-ben lépett életbe, mióta a munkáltatói és munkavállalói befizetésekbıl mőködik a szervezet. A 9 tartományban és a fıvárosban 99 munkaügyi kirendeltség mőködik. A helyi szervezetek mőködésére egységesen 3 jól elhatárolható tér áll rendelkezésére: Információs tér: öninformációs eszközök állnak az ügyfelek rendelkezésére, melyeket bejelentés nélkül, anonim módon lehet használni. Szolgáltatási rész: nyilvántartásba vétel, ellátási ügyek intézése egyeztetett idıpontban, illetve aktuálisan érkezési sorrendben. Tanácsadói rész: Egyeztetett idıpontban tanácsadás. A szervezet mőködésének céljait a gazdasági minisztérium határozza meg, mely a 2008-2010- es európai foglalkoztatási stratégia program, a 2008-2010 évi osztrák fejlıdési és foglalkoztatási program keretein belül kerül meghatározásra. 2009-re a munkaerı-piaci célok: a fiatalok és idısek munkanélküliségének csökkentése: a 25 év alattiak 6 hónapnál tovább ne maradjanak a rendszerben, illetve a 45 év feletti nık és az 50 feletti férfiak foglalkoztatásának támogatása, a munkaerı-piaci integráció segítése, a foglalkoztatás növelése, a képzések hatékonyságának javítása, munkaerı-piaci programok indítása: nık számára technikai szakmákra való képzés, fémipari szakmákra képzés, a nık elhelyezkedési esélyeinek növelése. A szervezet szolgáltatásai: Alapvetés, hogy a szolgáltatások igénybe vétele önkéntes, azt jogi kényszer nem határozza meg. A kapcsolattartás módjai: személyesen, telefonon (call center), interneten, öninformációs pontokon (érintıképernyıs kioszkok), nyomtatott és audio vizuális felületeken keresztül biztosított. A szolgáltatások típusai: információnyújtás, tanácsadás, ellátás, támogatás, külföldi foglalkoztatási lehetıségek. 5
Az ügyfélkör 1: állástalan álláskeresık, munkaviszonyban lévı álláskeresık, képzést keresık, szakmaválasztás elıtt álló tanulók. Az ügyfélkör 2: munkáltatók (1 álláshelyre 5 kiválasztott ügyfelet közvetítenek ki, amivel a pontos találatot segítik. Az összes elhelyezkedés 82 %-a a munkaügyi szervezet közvetítésével valósul meg). Az ágazati struktúra miatt jelentıs a szezonalitás. Turizmus esetében az április-május és október-november, építıipar esetében a december-március idıszak jelenti a foglalkoztatásból való kiesést. A tartós munkanélküliek aránya Zell am See-ben 0,01%, a nyilvántartásban eltöltött napok száma átlagosan 55 nap. A gazdasági válság érezteti a hatását. Emiatt az egészségügyben 7,4%-kal, a kereskedelemben 18,5%-kal, a turizmusban 22,2%-kal, az építıiparban 40,8%-kal, a munkaerı-kölcsönzés esetében 47%-kal, az iparban 60,9%-kal nıtt a munkanélküliek száma az elmúlt egy évben. 2009. februárjában az Európai Unióban átlagosan 7,9 %-os volt a munkanélküliségi ráta, míg Ausztriában 4,5%. A gazdasági válság hatása a munkanélküliek számának növekedésében december óta van jelen, mely a szezonális munkanélküliséggel összefüggésben márciusig növekedett. A gazdasági válság kezelésére a 99 kirendeltségen dolgozó 4680 fı létszámát 200 fıvel növelték ebben az évben, az aktív munkaerı-piaci büdzsét növelték (2009. évre közel 1 milliárd eurós keret), a fiatalok elhelyezkedésének esélyeit növelik. A munkáltatók számára a részmunkaidıs foglalkoztatás ösztönzik. 6
BESZÁMOLÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. SZEPTEMBER 24. ÉS 30. KÖZÖTTI PORTUGÁLIAI SZAKMAI TANULMÁNYÚTJÁRÓL A szakmai program fı irányvonalai A szakmai program kialakítása során arra törekedtünk, hogy a lehetı legalaposabban megismerhessük a portugál munkaerı-piaci helyzetet különös tekintettel arra, hogy vannak olyan adottságok, amelyek Magyarországra és Portugáliára egyformán jellemzıek. Itt elsısorban a közel azonos lélekszámra, alapterületre és arra gondoltunk, hogy mindkét ország energiahordozókban viszonylag szegény. Sarkalatos pont volt a 2008. évi válság hatásainak, illetve az azokra tett válaszlépéseknek a megismerése. Az éppen a szakmai út idején tartott parlamenti választás lehetıséget teremtett arra is, hogy összehasonlítást tehessünk a magyar és a portugál választási rendszer között. A portugál gazdasági helyzet Utunk során minduntalan szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a 2008. évi gazdasági válság Portugáliát is megviselte. A sok új építmény mellett rengeteg elhagyott, lepusztult lakást láttunk, akár a városok belsı kerületeiben is. Az építıipar gyakorlatilag összeomlott, a textilipar viszont (meglepetésre) túlélte a válságot. Az ország ásványi energiahordozókban szegény, de nálunk jobban kihasználják az éghajlati adottságaikat: az energiaszükséglet 15-20%-át már szélerımővekkel biztosítják. Tervezik ár-apály erımővek létesítését, valamint (a legújabb kutatások alapján) tengeri olajfúrótornyok létesítését is. A portugál cégek 90%-a kisvállalkozás. A szolgáltatóiparban is megoszlik az állami- és a magánszektor. A válság hatását a bankszektor is megérezte, de a bankok általában nem kaptak állami támogatást, csupán hitelgaranciát. Az ország kevésbé centralizált, mint Magyarország, Lisszabon állandó népessége mindössze 700 000 fı, ez szerencsés adottságnak tekinthetı. Parafatermelésben világelsık, gabona- és zöldségfélékbıl viszont behozatalra szorulnak. Az ország déli területein most kezdik nagy erıkkel fejleszteni a zöldségtermesztést. Számunkra érthetetlen volt, hogy a több évszázados gyarmattartói múltból eredeztethetı gazdagságnak kevés nyomát látni Portugáliában. Országaink között sajnálatos módon kismértékő a kereskedelmi forgalom, kevés olyan árucikk van, ami a másik ország érdeklıdésére számot tarthatna. 7
A portugál munkaerı-piaci helyzet Portugáliában 5.5 millió a munkavállalók száma, és 500 000 munkanélkülit tartanak nyilván. A munkanélküliek 50%-a nı, 30%-a 25 év alatti. Az összes munkanélküli 70%-a alulképzett, 5%-a teljesen képzetlen, ezek igen elszomorító adatok. Fentiek egyenes következménye, hogy a képzettség növelése prioritást élvez. Az egyetemi képzés akár csak nálunk a Bolognai rendszer szerint folyik, a mőszaki végzettségőek már 3 év egyetemi (alap)képzés után is viszonylag könnyen találnak munkát. Általánosságban is elmondható, hogy a képzettek körében sokkal kisebb a munkanélküliek aránya. Hozzánk hasonlóan Portugáliában is vannak hiányszakmák, ezek között is elsı helyen szerepelnek az orvosok, akik közül sokan a jobb kereset reményében Spanyolországban keresnek és találnak munkát. Sajnos a feketemunka is jelen van, sıt, feketén mőködı cégek is léteznek. A közszférában a válság ellenére is igyekeztek megtartani a köztisztviselıi létszámot, még annak árán is, hogy megvontak kedvezményeket, elmaradtak a fizetésemelések, stb. A minimálbér ~420, ez a hasonló árakat tekintve nem tőnik kevésnek, viszont egy átlagos bérlakás havi díja 500 körül van, ez már jelentısen rontja az összképet. A lisszaboni munkaügyi szervezetnél (IFP) tett látogatás tapasztalatai (Rua de Xabregas 52., Lisboa) Sok kérdés felvetıdött a csoportban, de a programok sőrősége miatt lehetetlen volt mindet feltenni. Ennek ellenére betekintést nyerhettünk, és széleskörő tájékoztatást kaptunk az ottani szervezet felépítésérıl, mőködésérıl, legfontosabb adatairól. A szervezet épületében Elsa Maria Cunha Castanheira és Filomena Mateus asszony fogadott bennünket, és adott tájékoztatást szervezetük (IFP: Instituto do emprego e Formacao Profissional) felépítésérıl, illetve fıbb tevékenységi területeikrıl. A szervezet három pillérre támaszkodik: a munkaadók, a szakszervezet és az állam, ezek finanszírozzák a mőködését. A szervezeti struktúrában 86 munkaügyi központ, 35 képzı központ és 27 speciális képzı központ található. Az IFP fı profilja az ingyenes képzés és átképzés, munkahelyek létrehozása, munkaerı-közvetítés, az ügyfelek visszaterelése a munkához. Ezen kívül kontrollálják a munkaerıpiacot, 35 külsı közvetítı céggel is kapcsolatban állnak. Különös figyelmet fordítanak a hátrányos helyzető munkanélküliekre. Elsıdleges cél a képzettség növelése, a 23 év alatti munkanélküliek számára a képzés kötelezı. A korábban említett tény, mely szerint a cégek 90%-a kisvállalkozás, azt is jelenti, hogy ezekhez a munkáltatókhoz gyakorlat hiányában rendkívül nehéz bejutni a pályakezdıknek. Ezért kiemelt célja az IFP-nek a képzés és a gyakorlat közelebb hozása. Kiemelt figyelmet élvez a 15-35 év közti korosztály, a képzés mellett étkezési, utazási támogatást is kapnak, sıt ösztöndíjra is lehetıségük van. A képzések költségeit a különbözı cégek állják, ebbıl a profitorientáltak 20%-ot, a nonprofit szervezetek jóval többet visszakapnak. Ez a program 8
nagyon sikeres, a képzésben részt vevık 70%-a munkát talál, és munkában is marad. Az önálló vállalkozást/önfoglalkoztatást is kiemelten támogatják: ha valaki önálló vállalkozásba kezd a segélyezési idıtartamon belül, akkor a segély fennmaradó részét egy összegben megkapja, de feltétel, hogy a vállalkozásának 3 évig fenn kell maradnia. A fenti kedvezmény mellett természetesen egyéb támogatást is igényelhet. A munkanélküli visszautasíthatja a számára felkínált állást, ha az nem felel meg a képzettségének, de nem utasíthatja el a képzést/átképzést, illetve a szociális munkát, ezt törvény szabályozza. Az idıs munkakeresık külön támogatást is kapnak. A minimálbérrel és a munkaerı-vándorlással kapcsolatban feltett kérdéseinkre adott válaszok a Portugál munkaerı-piaci helyzet c. fejezetben olvashatóak. Arra a kérdésünkre, miszerint dolgoznak-e magyar munkavállalók Portugáliában, igenlı választ kaptunk, megjegyezték azonban, hogy csekély számban, és bár jól képzettek, nem mindig a képzettségüknek megfelelıen találnak munkát. Sajnos több kérdésre nem maradt idı, mert a napirendünk nagyon szoros volt, a portugáliai magyar nagykövetségre kellett sietnünk. Látogatás Magyarország lisszaboni nagykövetségén Páva Zoltán MT tag jóvoltából látogatást tehettünk a lisszaboni magyar nagykövetségen, ahol Dr. Gecse Attila, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet fogadott bennünket. Kivételesen közvetlen és szívélyes vendéglátásban volt részünk. Átfogó elemzést kaptunk Portugália jelenlegi gazdasági és politikai helyzetérıl, a nagykövetség történetérıl és feladatairól. Az éppen lezajlott parlamenti választás jó alkalom volt arra, hogy megismerhessük a portugál választási rendszer sajátosságait. A parlamenti választás egyfordulós, a parlamenti képviselık száma nem fix, de lényegesen kevesebb, mint nálunk, általában 180-260 között mozog. Minden párt kicsit baloldalibb mint ahogy a neve alapján következtethetnénk. A válság itt is megingatta a kormányzó szocialista pártot, de a választási hajrában nagyon jól szerepeltek, nem kis részben a jelenlegi miniszterelnök, Socrates teljesítményének köszönhetıen. Az abszolút többséget ugyan elvesztették, de az összes szavazat 46%-át még így is megszerezték. A parlamentbe 6 párt jutott be, több számunkra érdekes választási szövetség is létrejött, mint pl. a kommunisták és a zöldek. A nagykövetség jelenleg egy bérleményben található Lisszabon elit negyedében, Alcantaraban, a Calacada de Santo Amaro, 85. szám alatt. Magyar nagykövetség (a II. világháborút követıen) csak a Salazar diktatúra bukása, 1974. március 25-e óta mőködik Portugáliában. Ezt megelızıen spanyol nagykövetségünk látta el a diplomáciai feladatokat. 9