Faragó Utcai óvoda 4029 Debrecen, Faragó u.20-22. Tel/fax: 52/316-268 e-mail: faragoovi@vipmail.hu Faragó Utcai Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programja Intézmény OM azonosító: 030871 Iktatószám: 55-550/2010 Intézményvezető: Legitimációs eljárás Lovász Ilona aláírás Nevelőtestület nevében: Szülői szervezet nevében: Pásztor Anikó Nagyné Dézsi Erika aláírás aláírás Jóváhagyta: DMJV Oktatási Bizottsága 68/2010. (VII.05.) határozat alapján Érvényessége: 2010. 09. 01.- 2015. Ph.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Óvodánk adatai 1 2. Óvodánk bemutatása 2 2.1. Alapelveink 3 2.2. Gyermekképünk 3 2.3. Óvodaképünk 3 2.4. Pedagógusképünk 4 3. Erőforrásaink 4 3.1. Humánerő-forrásaink 4 3.2. Tárgyi-dologi feltételek 6 4. Óvodai programunk rendszerábrája 7 5. Óvodai nevelésünk célja 8 5.1. Óvodai nevelésünk célja 8 5.2. A nevelési cél érdekében az óvoda egészére vonatkozó 8 feladatok 6. Az óvodai csoportok szervezése 8 7. Az óvodai élet megszervezése 9 7.1. Napirend 9 7.2. Hetirend 9 7.3. A fejlesztés tervezése 10 8. Érzelmi nevelés és szocializáció 10 9. Óvodai nevelésünk alapvető keretei 12 9.1. Egészséges életmód alakítása 12 9.2. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés 13 9.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 17 10. Az óvodai élet tevékenységi formái 18 10.1. A gyermek világa: a játék 18 10.2. Külső világ tevékeny megismerése 20 10.3. Mozgás 22 10.4. Vers-mese 23 10.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 24 10.6. Ének-zene, énekes játék 26 10.7. Munkajellegű tevékenységek 27 11. Gyermekvédelem 29 12. Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei 31 13. Óvodánk kapcsolatrendszere 33 Záradék 37
1. ÓVODÁNK ADATAI Az óvoda hivatalos neve: Faragó Utcai Óvoda Pontos címe, telefonszáma: 4029 Debrecen, Faragó utca 20-22. szám. Tel./fax: 52-316-268 Az óvoda fenntartója: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Felügyeleti szerv neve: Az óvodavezető, címe, telefonszáma: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Lovász Ilona 4029. Debrecen Faragó u. 20-22. sz. Telefonszám. 06 52 / 316-268 Az óvoda nevelési programjának benyújtója: Lovász Ilona Óvodavezető
2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Helyzetkép az óvodáról Óvodánk Debrecen belvárosában a Csapó utcai bérházak közelében, csendes nyugodt, megújuló régi városrészben található. Az óvoda parkja füvesített, fás, bokros terület. Az épület 200 férőhelyes. Modern, tágas, megfelel az óvodákkal szemben támasztott követelményeknek. A két szinten nyolc csoportszoba található, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel. Tornatermünk kettős funkciót tölt be. A testnevelés foglalkozások mellett a közös rendezvények színtere is. A gyermekek egészségmegőrzéséhez Sószobát, egyéni fejlesztésükhöz Fejlesztőszobát, logopédiai megsegítésükre Logopédiai szobát biztosítunk. Intézményünkben a Faragó Utcai Óvoda Gyermekeiért Alapítvány működik. Óvodánk 32 éve épült. Folyamatos karbantartásáról, felújításáról, tárgyi feltételeink javításáról lehetőségeihez mérten gondoskodik a fenntartó. Az óvoda jelenlegi állapotában alkalmas alapfeladatai ellátására. Óvodánk egyedi arculata 1983-tól kezdve - a speciális igények kielégítését is felvállalva - folyamatosan alakult ki és szilárdult meg. Ezért írtunk saját helyi óvodai programot, amelynek alapvető keretei: érzelmi nevelés és szocializáció, egészséges életmód alakítása, anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés, sérült gyermekek integrált nevelése. Az egészséges életmód alakítása során nagy figyelmet fordítunk a tartáshibák és lábstatikai rendellenességek megelőzésére. Törekszünk az élményközpontú, tevékenységen alapuló, ugyanakkor az életkori sajátosságokat figyelembe vevő komplex nevelés megvalósítására. Integrált nevelésünk célja: a sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése, önálló életvitelük alakítása, szocializációjuk segítése. Pedagógiai munkánkhoz biztosított a különbözőséget elfogadó személyi, tárgyi környezet. Az alkalmazotti közösség elkötelezett a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése iránt. Nevelőmunkánkhoz a szakmai keretek adottak, és ezen belül biztosított az óvodapedagógusok szakmai autonómiája. Az intézményünkben dolgozók rendelkeznek olyan attitűddel, amely lehetővé teszi, hogy munkájuk során kellő mértékben elkötelezettek legyenek a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele iránt. Az óvodapedagógusok igyekeznek megismerni a gyermekek anamnézisét, családi körülményeit. Fejlődésükről naplót vezetnek, amely tartalmazza: a képességek felmérését, fejlesztés tartalmát, fejlesztő munka értékelését. Gyógypedagógusunk a prevenciós és korrekciós fejlesztést kiscsoportos és egyéni formában végzi. Gyermekvédelmi felelősünk meghatározott feladatait a nevelőközösségben, a szülők körében és a társintézményekkel kapcsolatosan a gyermeki jogok maximális tiszteletben tartása és a mindenek felett álló érdekében hatékonyan képviseli. Óvodánkba folyó tehetséggondozás eredményeit mutatja: gyermekeink rajzpályázatokon, mesemondó és sportversenyen való sikeres szereplése, rendezvényeinken való fellépések (néptáncosok, Fülemüle zeneóvodások), a Magyar Kultúra Napja városi óvodai rendezvényen való szereplés, iskolai programokon való részvétel.
Intézményünkben nagy szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusok és szakképzett dajkák foglalkoznak a gyermekekkel. Munkánk során arra törekszünk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes légkörben nevelkedjenek. Mindezt a családokkal végezzük, a partnerközpontú szemléletet követve. Mint nevelési intézmény ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat. Munkánkat szolgáltatásnak tekintjük. Intézményünkben működik a minőségfejlesztés, amely iránt valamennyien elkötelezettek vagyunk 2. 1 Alapelveink A gyermek személyiségéből, természetes megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet övezi. Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása. Arra törekszünk, hogy a gyermekek érezzék: - egyenlő hozzáférést, nyugalmat, biztonságot nyújtunk számukra, - ránk mindig számíthatnak, - sikereiknek örülünk. 2. 2 Gyermekképünk Olyan gyermek nevelése, aki: érzelmileg gazdag, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, környezetében jól eligazodó, tájékozódó, különbözőségeket, másokat elfogadó, együttműködő, segítő gyermeki személyiség, empatikus, szolidáris társ. 2.3 Óvodaképünk Óvodánk biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A gyermekek nevelése során kiemelt feladatunk, hogy az óvó- védő szociális- nevelő személyiségfejlesztő funkciók maradéktalanul érvényre jussanak. A gyermekek személyiségének sokoldalú fejlődését az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődés figyelembevételével segítjük. Nevelőmunkánk során az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkörben sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő gyermeki tevékenységek közül kiemelt szerepet tulajdonítunk, a szabad játéktevékenységnek. Óvodánkban hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmód szemléletének alakítása, az anyanyelvi- és értelmi fejlesztés, nevelés, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált
nevelése, a különbözőségek elfogadása, az egyéni kompetenciák megfelelő alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó gyermekek multikulturális nevelésén alapuló integrációját, az önazonosság megőrzését, ápolását. Nem adunk helyt az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Mindezeket a családdal történő folyamatos, az együttműködés során elfogadó, segítő, támogató attitűddel végezzük. 2. 4 Pedagógusképünk Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Óvodapedagógusaink szakmailag jól felkészültek. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. Képesek vagyunk az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző ránk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújulására való törekvés. 3. 1. Humánerő-forrásaink. 3. ERŐFORRÁSAINK Dolgozóink jelenlegi létszáma Pedagógus Szakképzett dajka Gyógypedagógiai asszisztens Óvodatitkár Fűtő udvaros eljáró Mosogatós 33 fő 18 fő 10 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő Munkaköri beosztás szerinti megosztás az óvodapedagógusok körében Intézményvezető Óvodapedagógus Gyógypedagógus 1 fő 16 fő 1 fő Óvodapedagógusaink szakirányú végzettsége, pedagógus-szakvizsga Az óvodai zenei nevelés legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei A preventív és differenciáló nevelés, a gyermek-, ifjúság- és családvédelem pedagógiai-, pszichológiai módszertani ismeretei. Egészségfejlesztő mentálhigiénikus 1 fő 1 fő 3 fő
Egyéb tanfolyamok, továbbképzések Fejlesztő pedagógus Szabadidő és játékpedagógus Szociálpedagógus Korai fejlesztés Integrációs pedagógus ECDL számítástechnika Számítástechnikai alapképzés Logopédiai alapismeretek Az óvodáskorú gyermekek érzelmi és szociális képességeinek mérése és fejlesztése mentálhigiénés módszerekkel, játékokkal 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 2 fő 4 fő 5 fő 2 fő Heti 2 alkalommal logopédus foglalkozik az óvodánkba járó beszédhibás gyermekekkel. Óvodánkban a személyi feltételek a Közoktatási Törvényben meghatározottak szerint adottak. A színvonalas pedagógiai szakmai munkát képzett pedagógusok biztosítják. Programunkból adódóan nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek ismereteiket természetes környezetben szerezzék, ezért rendszeresek az élményszerző séták, kirándulások, amelyekhez szükséges mindkét óvodapedagógus és dajka jelenléte. A folyamatos magas színvonalú munkavégzésünk záloga pedagógusaink gyermekszeretete, elhivatottsága, az megújulás igénye, amelyet önképzés és szervezett továbbképzések útján valósítunk meg. Nevelőtestületünk hosszú évek közös tapasztalatával rendelkező pedagógusok közössége. Az óvodapedagógus párok egyéniségüknek és érdeklődésüknek megfelelően alakítják ki csoportjuk arculatát. Intézményünkben szakmai munkaközösségek működnek, amelyek óvodánk profiljának alakításában fontos szerepet töltenek be. Az óvodapedagógusok munkáját csoportonként egy dajka segíti. A dajkákat óvodai közösségünk olyan tagjainak tekintjük, akik az óvodapedagógusok irányításával végzik munkájukat, aktívan bekapcsolódnak a csoport életébe. Tájékoztatjuk őket a megvalósítandó pedagógiai feladatokról, nevelési céljainkról, amelyek a gyermekek érdekeit szolgálják. Rendszeres belső továbbképzést szervezünk számukra. A csoportfeladatokon túl a dajkák takarítják az óvoda minden helyiségét, ezért a feladatok indokolttá teszik a dajkai és egyéb dolgozói létszámot. A két szinten a mosogatói teendőket 2 fő látja el / mosogatás, tálalás /. Az adminisztrációs feladatokat az óvodatitkár végzi. Udvarunk nagysága / 7600 m² /, folyamatos karbantartása, saját fűtési rendszerünk ellenőrzése megkívánja a fűtő-udvaros alkalmazását.
3.2. Tárgyi dologi feltételeink Óvodánk 32 éve épült. Folyamatos karbantartása, felújítása szükséges további működésünkhöz. A kétszintes épület földszintjén és emeletén négy-négy csoportszoba található a hozzátartozó helyiségekkel /mosdó, öltöző/ együtt. Berendezési tárgyai a gyermekek testméreteinek megfelelőek. A földszinti csoportszobák és helyiségek akadálymentesítése, illetve mozgássérült felnőtt illemhely kialakítása megtörtént. Ez hozzájárul a sérült emberek esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Parkosított udvarunk a gyermekeknek ideális játszóhely, megvalósítandó programunk egyik biztosítéka. A sajátos nevelési igényű /látás- és mozgássérült/ gyermekek számára az udvari speciális játékeszközök folyamatos beszerzése pályázati pénzből, önkormányzati támogatásból és szülői hozzájárulásból valósul meg. Óvodánk bútorzatát szülői segítséggel folyamatosan felújítjuk, korszerűekre cseréljük. Újonnan vásárolt játékok beszerzésénél alapkövetelménynek tekintjük, hogy természetes alapanyagúak legyenek, amelyek nemcsak természetközelséget, hanem esztétikai élményt is nyújtanak gyermekeink számára. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges speciális eszközeink folyamatos bővítést kívánnak az aktualitásnak megfelelően. A mindennapos mozgás, a testi képességek fejlesztése hatékony megvalósításához szükséges a tornaeszközök folyamatos bővítése.
4. ÓVODAI PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA A program célja, feladata Érzelmi nevelés és szocializáció Óvodai nevelésünk alapvető keretei Egészséges életmód Anyanyelvi, Sajátos nevelési igényű szemléletének értelmi fejlesztés gyermekek integrált alakítása nevelés nevelése Az óvodai élet tevékenységi formái - Szabad játék - Külső világ tevékeny megismerése - Mozgás - Vers- Mese - Rajzolás, mintázás, kézimunka - Ének-zene, énekes játék - Munka jellegű tevékenységek program kapcsolatrendszere Család Intézmények A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA 5.1. Óvodai nevelésünk célja A 3-7 éves korú gyermekek személyiségének beleértve a sajátos nevelési igényű, migráns, gyermekeket is harmonikus fejlesztése, és a fejlesztést szolgáló sokféle hatás összehangolása. Tudatosan és tervszerűen alakítani azokat a szociális és értelmi képességeket, amelyek biztosítják a következő intézménytípusba történő beilleszkedést, teljesítményt. Hangsúlyozott szerepet kap: Érzelmi nevelés és szocializáció. Egészséges életmód szemléletének alakítása. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés. A sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének segítése, az egyenlő hozzáférés biztosítása, befogadó szemléletmód alakítása. 5.2. A nevelési cél érdekében az óvoda egészére vonatkozó feladatok. Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó családias légkör megteremtésén keresztül, a gyermekek meglévő tapasztalatainak felhasználásával, támogatjuk a gyermekek kapcsolatait, viselkedési szokásait. Hozzásegíteni a gyermekeket, hogy életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően legyenek tájékozottak az őket körülvevő világról. A gyermekek tapasztalataira, élményeire építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, amelyek során egyéni képességeik optimálisan fejlődnek. A fejlesztés színtere a szabad játék legyen, amelyben a gyermekek észrevétlenül sajátítják el az ismereteket. A tapasztalatok, élmények, a személyes példamutatások váltsanak ki olyan pozitív érzéseket, mint a szeretet, gondoskodás, vonzalom, a különbözőség elfogadása, tisztelete. A környezetvédelmi tevékenységek gyakorlása során, illetve a környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének megóvására, környezettudatos magatartásra nevelés. A preventív gyermektorna alkalmazása, a sószoba használata óvodánk minden csoportjában. Sajátos nevelési igényű gyermekek önálló életvitelének alakítása, szocializációjuk segítése. Egyenlő hozzáférés biztosítása. 6. AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZERVEZÉSE Óvodánkban zömmel közel azonos korosztályú gyermekekből álló csoportokat alakítunk ki. A szülői igényeket, valamint a felvételt nyert gyermekek életkori összetételét figyelembe véve, nyitottak vagyunk a családias csoport szervezésére.
7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A csoport napi és heti rendjét az adott csoport óvodapedagógusai határozzák meg. 7.1. Napirend Csoportjaink napirendjének kialakítása során figyelembe vesszük: a gyermekek életkori sajátosságait, a gyermekek életritmusát, a csoport szokásait, igényeit, a gyermeki játék szabadságát, a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztését, biztosítjuk a rugalmasságot, törekszünk a folyamatosságra. A napirend általános időkeretei: 6.30-12.00. - szabad játék és szabadidős tevékenység, - étkezés, önkiszolgálás, egészségügyi szokások gyakorlása, - testmozgás, sószoba látogatás, egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, kezdeményezett tevékenységi formák, differenciált fejlesztés, - levegőzés, séta, kirándulás, 12.00-13.00. - ebéd, önkiszolgálás, - egészségügyi szokások gyakorlása, 13.00-15.30. - alvás, pihenés mesével, - egyéni alvásigényüknek megfelelő folyamatos ébredés, - étkezés, egészségügyi szokások gyakorlása, 15.30-17.30. - szabad játéktevékenység, - hazabocsátás. A napirendben az egyes tevékenységekre fordított idő rugalmasan változtatható az aktualitásoknak megfelelően. 7.2. Hetirend A hetirend kialakításánál az óvodapedagógusok figyelembe veszik a gyermekcsoport fejlettségét. Óvodánkban a mozgás szervezett formáját, a sószoba használatát mindig azonos napokon és időben szervezzük csoportonként. A hetirend összeállításának szempontjai: jusson elegendő idő a gyermek legfőbb tevékenységére: a szabad játékra, a rugalmasság, a helyzetekhez való alkalmazkodás, a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen.
A hetirendben a kezdeményezett tevékenységi formák helyeit és időkereteit az óvodapedagógus szintén rugalmasan kezeli, a gyermekek igényeinek, az aktualitásoknak figyelembevételével. 7.3. A fejlesztés tervezése. Óvodánkban a nevelés és fejlesztés tervezése komplex egységet alkot. Az óvodapedagógusok a saját programunkhoz készített fejlettségmérő lapokkal felmérik a gyermekek fejlettségét, a szabad játékot biztosítva. A megfigyelések és tapasztalatok birtokában állítják össze a csoport egészére vonatkozó fejlesztés fő irányvonalát. Ezen belül egyéni differenciálás alapján további feladatokat határoznak meg. A tervezés általános elvei óvodánkban A gyermekek szociokulturális hátterének figyelembevétele. A gyermek ismeretanyagának tapasztalataira építünk. A tervezést anyaggyűjtés előzi meg. Az óvodapedagógus módszertani szabadsága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési tervét a gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens együttműködve készíti el. A migráns gyermekek önazonosságának megőrzését figyelembe vesszük. 8. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Az óvodáskorú gyermek életkori sajátossága az érzelmi vezéreltség. Erre építik óvodapedagógusaink a gyermekek óvodai életét, napi tevékenységét. Pozitív beállítódás, elfogadó pedagógusi, dajkai személyiségünk garancia a gyermekek érzelmi nevelését illetően. Célunk: barátságos, derűs, kiegyensúlyozott csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése, a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, éntudat alakulásának elősegítése, az önkifejezés, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése, erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése, egymás közötti bizalom kiépítése, különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása, az alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása, egymás iránti tolerancia alakítása, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség alakítása. Feladatunk: Szeretetteljes nyugodt, derűs családias légkörrel az érzelmi biztonság megteremtése. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása. Szokás és normarendszerek megalapozása.
A társas kapcsolatok (gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek) pozitív irányú megerősítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek különbözőségének elfogadására nevelés. A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása. Közös élmények biztosítása. Egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása. Szűkebb és tágabb környezethez való kötődés alapjainak megteremtése. Fontosnak tartjuk a családokkal, gyermekekkel történő megismerkedést az óvodába való érkezés előtt (pl. játszó délelőtt). A gyermek és a család szokásrendszeréhez igazodó befogadással biztosítjuk a zökkenőmentes átmenetet. Lehetőséget biztosítunk a szülős beszoktatásra. A gyermekek hozhatják kedvenc játékaikat, tárgyaikat. Bármely életkorban történik a beszoktatás; a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafigyelés nem csak a csoport óvodapedagógusaival, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. A régebbi óvodásainkat felkészítjük az új gyermekek fogadására. Az óvodapedagógus és a dajka modell hatása fejleszti a gyermekek viselkedéskultúráját, segíti a különbözőség elfogadását. Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermekdajka kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A felnőttekhez fűződő pozitív viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. A napi- és hetirend kialakításával biztonságérzetüket igyekszünk növelni. A napirend szerinti tevékenykedések közben gyakorolják a gyermekek a társas kapcsolatokban lehetséges helyzeteket. Próbáljuk feltárni - ha szükséges szakember bevonásával- az egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezőket (válás, haláleset,stb). A gyermek név - és születésnapjának megünneplésével, közös élmények (kirándulások, szereplések,) biztosításával is segítjük a kortárs kapcsolatok alakulását. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szívesen járnak óvodába, örömmel játszanak együtt társaikkal. Éntudatuk megerősödött. Kialakult szokás- és normarendszerük. Bíznak önmagukban, bizalommal fordulnak környezetük felé, egy-egy társuk iránt kitüntetett barátságot mutatnak. Ébredezik bennük a közösségi tudat, örülnek a közösségi sikereknek. Önállóan keresik a segítségnyújtás formáit. Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul. Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció jelzéseit:- nemtetszés, öröm, szomorúság stb. Szociális érettségük életkoruknak megfelelő.
9. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI 9. 1. Egészséges életmód alakítása Óvodai életünkben fontos szerepet kap az egészséges életvitel igényének alakítása. Az óvodai élet minden tevékenységével, teljes eszközrendszerével szolgálja a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődését. Az egészséges környezet kialakítása és megőrzése fontos feladatunk, mert egészséges gyermek csak egészséges környezetben fejlődik. Intézményünk olyan optimális körülményeket teremt a gyermekek számára, amelyek segítik a pozitív beállítódások, szokások és magatartásformák kialakítását (táplálkozás, mozgás, társas kapcsolatok terén). Célunk: Az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is egészséges és önálló életvitel igényének alakítása. A gyermekek ne csak önmagukkal szemben, hanem használati tárgyaikkal, szűkebb és tágabb környezetükkel szemben is igényeljék a rendet, tisztaságot. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a másodlagos sérülések kialakulásának megelőzése, csökkentése. Az egészség védelme, óvása és a betegségek megelőzése. Feladatunk: Az egészséges és biztonságos környezet feltételeinek megteremtése. Az egészségügyi szokások, alakítása a gondozás folyamatában; helyes életritmus alakítása. A láb- és tartásjavító torna alkalmazása a mindennapokban. A sószoba használatának megkedveltetése. A környezettudatos magatartás megalapozása: a környezet tisztántartására, a környezet rendjének megóvására való igény alakításával. A harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése a gyermek mozgásigényének kielégítésével az évszaknak, időjárásnak megfelelően. Az egészséges táplálkozás szokásának alakítása a gyümölcsnapokkal. A szülői igényeket figyelembe véve, tájékoztató előadás, vagy konzultáció szervezése szakemberek bevonásával. Csoportszobáink tágasak, jó a természetes megvilágításuk, szellőzésük. Berendezési tárgyainkat igyekszünk természetes alapanyagú bútorokkal és kiegészítőkkel folyamatosan bővíteni. Figyelünk a színharmóniára. A sajátos nevelési igényű gyermekek részére az igényeknek megfelelően biztosítjuk a bútorokat, berendezési tárgyakat. A helyes egészségügyi szokások alakítását, a gondozási tevékenységeket az óvodába lépéstől a dajka nénik bevonásával valósítjuk meg. Biztosítjuk a gyermekeknek, hogy egyéni szükségleteiknek megfelelően végezzék a tevékenységeket (kézmosás, WC használat). Az intimitás betartása mellett, modell értékű kommunikációnkkal, bánásmódunkkal, viselkedésünkkel erősítjük kapcsolatunkat a gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését. A megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, mozgás, levegőzés, pihenés) visszahatnak az élettani folyamatokra. Helyes életritmus életkoronként és egyénenként is eltérést mutat. Ezek figyelembevételével tervezzük meg a gyermekek rugalmas napirendjét.
A gyermekek szomatikus, mentális, pszichés védelme különös tekintettel a tartáshibák, lábstatikai rendellenességek és a tanulási zavarok megelőzésére irányul. A láb- és tartásjavító torna gyakorlatait beépítjük a gyermekek mozgásos tevékenységeibe. A játékos mozgástevékenységeket, az egyéni képességek figyelembevételével, spontán és szervezett módon az óvodai élet minden napján biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében igyekszünk: - megkedveltetni a mozgásos tevékenységeket, - a másodlagos sérülések kialakulását megelőzni, csökkenteni. Fokozatosan szoktatjuk a sószoba használatához a gyermekeket. Ez hozzájárul egészségük védelméhez, különböző betegségek megelőzéséhez. Óvodai tevékenységek során felhívjuk a gyermekek figyelmét szűkebb és tágabb környezetük rendjére, tisztaságára. Arra neveljük őket, hogy kapcsolódjanak be, illetve örömmel végezzék a munkát. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Az egészségügyi szokásokat szükség szerint önállóan végzik, a sajátos nevelési igényű gyermekek önállóan használják az ehhez szükséges speciális eszközöket. Önállóan öltözködnek, ruháikat rendben tartják, felismerik, hogyan öltözzenek az időjárás függvényében. Ismerik és tudják az eszközök helyes használatát, esztétikusan megterítenek, kulturáltan étkeznek. Folyamatosan alakul bennük az egészséges életvitel iránti igény. Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára, ennek igénye megmutatkozik viselkedésükben is. Szívesen és örömmel mozognak, és végzik a láb és tartásjavító gyakorlatokat, használják a sószobát. Rendelkeznek azokkal az egészségvédő szokásokkal, amelyek alkalmassá teszik őket az iskolai életre. 9. 2.. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés az értelmi fejlesztés legfontosabb területe. Az anyanyelv használata, az anyanyelvi nevelés áthatja az óvoda egésznapi életét, a mindennapokat, és valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Célunk: Ismerjék, szeressék, becsüljék anyanyelvünket életkoruknak megfelelő szinten. Az adott életkorra jellemző nyelvi fejlettség, nyelvi kompetencia kialakulása. A nevelő tevékenység egészében differenciált fejlesztés segítségével, a kommunikáció különböző formáinak elsajátítása. A beszéd eszközként való használatának során fejlődjön szókincsük. Ismerjék a gyermekek a metakommunikációs elemek jelentését. Feladatatunk: Modell értékű kommunikáció az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozói részéről. Beszélgetésre alkalmas, nyugodt kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.
A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének felkeltése, fenntartása, ösztönzése; a beszédöröm biztosítása. A gyermek szabad önkifejezési, közlési vágyának elősegítése befogadó, megértő, segítő környezettel. A gyermeki kérdések ösztönzése, megválaszolása. Beszédészlelés, beszédmegértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincsgyarapítás, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség alakítása. Preventív, játékos, de tudatos fejlesztés a beszédhibák kialakulásának megelőzése céljából: - beszédmozgást fejlesztő gyakorlatok - auditív, anyanyelvi és kommunikációs játékok végzése. Szükség esetén, szakemberhez irányítás. Együttműködés a családdal, a logopédussal, a megelőzés és a korrekció területén. A szociokulturális háttér figyelembevételével differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A migráns gyermekek differenciált támogatása, a magyar nyelv elsajátításában. Metakommunikációs jelrendszerük fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek segítése az anyanyelvi nevelés folyamatában (pl. megsegített kommunikáció). Nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk a szeretetteljes, pozitív emocionális légkör megteremtését, biztosítását, amely a beszédképesség fejlesztésének legfontosabb feltétele. Minden alkalmat kihasználunk a beszélgetésekre. A beszédfejlesztésben nagy szerepe van az élményeknek, hiszen az érzelmekben gazdag óvodai élet fokozza a beszédkedvet. Az óvodai életben az anyanyelvi nevelésnek, az anyanyelv fejlesztésének három alaphelyzete van: - spontán helyzetekben, tevékenységek során, - vers-mese, irodalmi nevelés alkalmával, - kezdeményezett, tervszerű fejlesztések során. Beszélő magatartást akkor sajátít el a gyermek, ha biztosítjuk az érzelmi biztonságot számukra, a derűs, kiegyensúlyozott légkört, ha személye iránt érdeklődést mutatunk, türelmesek vagyunk vele szemben, kivárjuk gondolataik, érzelmeik kifejezését. Ösztönözzük a gyermekeket, hogy szabadon elmondhassák gondolataikat, kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, és a nyelvvel játszhassanak. A gyermek beszédaktivitását, teljes odafordulással, aktív figyelemmel és a gondolataihoz kapcsolódó kérdésekkel tartjuk ébren. Lehetőséget biztosítunk az egyéni beszélgetésekre, hogy a gyermek érezze, hogy most csak rá figyelünk. A gyermek akarva-akaratlanul utánozza a felnőttet, ezért arra törekszünk, hogy beszédünk legyen nyelvtanilag hibátlan, helyes ejtésű és artikuláció szempontjából is példaadó, színes, szemléletes, jól érthető. Kommunikációval kapcsolatos ismeretek, normák elsajátíttatását, elsősorban mintaadással, gyakorlással, szoktatással valósítjuk meg. A gyermek beszédhibáit nem javítjuk, ha beszédhibát észlelünk, szakember segítségét vesszük igénybe. A nyelvi játékok remek lehetőséget nyújtanak a beszédfejlesztésre, a kisebb beszédhibák korrigálására. Ezeket játékos formában végezzük, a nap folyamán bármely időpontban beiktatjuk, ha lehetőség nyílik rá. A nyelvi játékok kiválasztásánál tudatosan figyelünk arra, hogy a beszédfejlesztés melyik részterületét kívánjuk fejleszteni, gyakoroltatni. A gyermek beszédét meghatározza az otthoni környezet. Igyekszünk a család szociokulturális hátterét megismerni, és ennek megfelelően végezzük a gyermek differenciált egyéni fejlesztését. Arra törekszünk, hogy a családdal való együttműködés előnyeit, fontosságágát, a
szülők érezzék és a gyermek harmonikus fejlődésének érdekében sok otthon is hasznosítható gyakorlati tanáccsal lássuk el őket. A kedvezőtlen szociokulturális hátterű, ingerszegény környezetből kikerülő gyermek esetleges megkésett beszédfejlődésében, nyelvi retardációjában az óvodának kell pótolni a hiányosságokat. Biztosítjuk az élményszerző alkalmakat, cselekedtetéseket, a környező világ felfedezését, ezekkel megteremtjük a természetes beszédszituációkat. Olyan helyzeteket, légkört alakítunk ki, amelyekben a gyermek sikerélményhez jut, elismeréssel, dicsérettel alakítjuk beszédbátorságát. A differenciálás, a korrekció, a kompenzálás lehetőségeit kiaknázzuk, így eljuttatjuk a gyermeket a megfelelő nyelvi követelmény eléréséhez. Ezt tudatos, tervszerű munkával, példamutató kulturált nyelvhasználattal, kifejező előadásmóddal érjük el. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Tisztán, érthetően, életkoruknak megfelelő fejlettségi szinten beszélnek. Aktívan használják a tapasztalatok során szerzett szókincsüket. Tudják a megismert szavak jelentését. Kéréseinket megértik és teljesítik. Szűkebb és tágabb környezetükkel kapcsolatos beszélgetésekbe bekapcsolódnak. Végig hallgatják és megértik mások beszédét. Kötetlenül, örömmel társalognak. A migráns kisgyermekek is megértik az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képesek magukat megértetni. Ismernek és használnak metakommunikációs jeleket. Az értelmi fejlesztést a szabad játékon és egyéb tevékenységeken keresztül valósítjuk meg. A gyermekek játéka személyiségük tükrözője, és mint leggyakoribb tevékenységük, fejlesztésük legfőbb eszköze is. A szabad játékban a legváltozatosabb tevékenységekre nyílik lehetőség. Igyekszünk megvalósítani, hogy fejlesztőmunkánk során a gyermekek szabadsága érvényre jusson. Folyamatosan biztosítjuk, hogy bármely tevékenység során gyakorolhassák a gyermekek azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik. Nevelő-fejlesztő munkánk akkor eredményes, ha a gyermekeket megismerjük, meglévő képességeire építjük a tervszerű tudatos, komplex fejlesztést. Célunk: A gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére alapozva és szerzett tapasztalataikra építve fejleszteni értelmi képességeiket. A gyermekek önmagukhoz képest a legnagyobb mértékben fejlődjenek. Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosításával a gyermekek kompetenciáinak alakítása. Rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek a következő intézménytípusba lépéshez. Feladatunk: Változatos tevékenységek biztosításával, a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezetről minél több tapasztalatot szerezzenek. A spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése és a különböző élethelyzetekben és tevékenységekben való gyakorlásra ösztönzés. Értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése. Életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás megvalósítása.
Differenciált tevékenységek tervezése, szervezése a mindennapok során. A tehetséges gyerekek képességeinek kibontakoztatására lehetőséget biztosítunk. Minél több mozgásos cselekvést, megtapasztalást, felfedezést nyújtó változatos tevékenységek biztosítása által igyekszünk megvalósítani az értelmi nevelés feladatait. Tervezünk, de alkalmazkodunk közben a gyermekek spontán megnyilvánulásaihoz, kíváncsiságához. A változatos tevékenységek kiváló alkalmat nyújtanak a gondolkodás, részegész viszony, ok-okozati összefüggések megértésére, felfedezésére. Az egyéni képességek fejlesztése, mindig a gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. Olyan környezetet biztosítunk, amelyben a gyermek aktívan részt vesz a tevékenységekben, a megismerésben, a vizsgálódásban, a kísérletezésben. Így olyan élményhez juttatjuk őket, ami tartóssá teszi a tudást, gazdagítja, fejleszti értelmi műveleteiket és további aktivitásra motiválja őket. Arra törekszünk, hogy a gyermekek olyan képességekhez jussanak, amelyek nem csak az adott helyzetben vezetnek valós megállapításhoz, hanem más hasonló helyzetben felgyorsítják a megértést, a megoldáshoz jutást. A készen kapott ismereteket könnyen elfelejti a gyermek, a cselekvés által szerzett ismeretet, életre szólóan megőrizheti, mert ezeket a mindennapok problémamegoldásában használják. Biztosítjuk a gyermekek számára a derűs légkört az együttműködésre való készséget, az empátiát a megértést részünkről, ezek segítségével végezzük a differenciált képességfejlesztést. A kompetencia alapú neveléssel összhangban fejlesztünk differenciáltan a tevékenységek során, ezeket tudatosan tervezzük, szervezzük. A sajátos nevelési igényű gyermekek értelmi képességeinek egyéni fejlesztését, a szakértői véleményre alapozva végezzük. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez speciális eszközöket biztosítunk. Fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melynek révén gondolkodásuk is fejlődik. Kialakul feladattudatuk. Képesek lesznek figyelemösszpontosításra, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra. Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel, a környezet mennyiségi, formai, színbeli eltéréseivel, matematikai fogalmakkal. Ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban. Rendelkeznek azokkal az értelmi képességekkel, amelyek a következő intézmény típusba lépéshez szükségesek.
9. 3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Nevelőmunkánk e téren a Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek Óvodai Nevelésének Irányelveire épül. Célunk: A sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges harmonikus személyiségfejlesztése, eredményes segítése, az együttnevelés sikerességének biztosítása. A gyermekek kevésbé szoruljanak mások segítségére, tudjanak segítséget kérni és elfogadni. Pozitívan alakuljanak társas kapcsolataik. Feladataink meghatározásánál figyelembe vesszük: a sérült gyermek személyiségét, aktuális, sérülés specifikusállapotát, esetleg csatlakozó egyéb sérülést, rendellenességet, prognózisát, szülői attitűdöt, szakértői véleményt. Feladatatunk: Biztonságot nyújtó, befogadó, elfogadó óvodai légkör kialakítása. A gyermek egyéni fejlettségének, speciális szükségletének, figyelembevétele. Önálló életvitel és szocializáció segítése. Az óvodapedagógus, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens és szülő folyamatos kapcsolattartása. A sérülés mértékét szakértői bizottság állapítja meg, ennek alapján kerülnek intézményünkbe a sajátos nevelési igényű gyermekek (látás, mozgássérült). A szakértői véleményre, a nevelési év elején történő megfigyelésekre és pedagógiai vizsgálatra, illetve a szülői tapasztalatokra épülő állapotrajz adja a fejlesztési terv kiindulását. Fejlesztésük egyénre szabott, komplex, multiszenzoriális, egyéni és kiscsoportos formában történik gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens segítségével. Ugyanakkor minden egyéb tevékenységet a normál óvodai tevékenységek keretében biztosítunk számukra. A szakszolgálati ellátást más intézményben speciális szakemberek végzik (pl.: VESZ Gyermekrehabilitációs Központ, Látásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság) akikkel konzultációs lehetőségeket alakítunk ki. Igyekszünk biztosítani a gyermekek fejlődéséhez szükséges (sérülési típusonként meghatározott) tárgyi feltételeket. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre környezetükben. Szívesen tevékenykednek a felnőttekkel, társaikkal, elfogadják a tevékenységek által megkívánt magatartásformákat. Kifejlődnek az alapvető szociális érzelmek: bizalom, együttérzés, örömszerzés, bánat, fájdalom stb.
Szükségleteiket jelzik, képesek önállóan vagy kis segítséggel elvégezni a saját személyükkel kapcsolatos teendőket. Igénylik és aktív részesei személyi és környezet higiénéjük alakításában (különösen szem, kéz). Fokozatosan növekszik figyelmük tartama, terjedelme. Bíznak önmagukban. Feladattudatuk, feladattartásuk alakulóban van. Fejlődik önismeretük, önfegyelmük, kitartásuk, önállóságuk. A szükséges segédeszközöket használják A megtanult mozgást, elsajátított mozgásmintát alkalmazzák. Látásmaradványukat használják. Megismerkednek a látó-halló (tapintó) életmóddal. Kialakulóban van a biztonságos téri tájékozódásuk. Szűkebb és tágabb környezetüket megismerik. Gondolataikat, érzelmeiket érthetően próbálják kifejezni. Fejlődnek értelmi képességeik. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 10. 1. A gyermek világa: a játék 10. Az óvodai élet tevékenységi formái. A játék a gyermek útja a világ megismerése felé, amelyben él és melyet megváltoztatni hivatott. Gorkij A szabad játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kreativitást fejlesztő, élményt adó tevékenység. A játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, a személyiségfejlesztésnek a színtere, a tanulás, a készség-képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A mozgás, a testséma, az én megismerése, a percepció, a gondolkodás azon belül a fogalmi gondolkodás, a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése, mind-mind játékba ágyazódik. Célunk: A szabad, elmélyült, játék elsődlegességének biztosítása. Olyan boldog óvodai élet megteremtése a gyermekek számára, ahol egyéni vágyaikat, fantáziájukat, ötleteiket, élményeiket, tapasztalataikat kibontakoztatják és sokoldalúan, harmonikusan fejlődnek. Játéktevékenységek közben fedezzék fel, ismerjék meg környezetüket. A játéktevékenységekhez kapcsolódó szokások és normák elfogadása és formálása. Alakuljanak érzelmi, akarati tulajdonságaik, formálódjon szociális, társas viselkedésük, magatartásuk.