Hálózatkutatás szociometria Szervezeti hálózatok feltérképezése A munkaszervezeten belül különböző hálózatok tagjai vagyunk: egy szervezeti hierarchiához tartozunk, funkcionális- és a munkakörből adódó utasítási szinteken állunk és mindezeken túl egy társas közösség tagjai is vagyunk. Ennek a rejtett hálózatnak a tulajdonságai, rugalmassága, a benne rejlő potenciálok, a jelenlegi HR látómezőjén kívül esnek, pedig a hagyományos HR döntésfolyamatokhoz plusz információként szolgálhatnak. Bármely szervezeten belüli csoport szociometriai felméréséből, a következő eredményeket kaphatjuk: Vizuálisan ábrázolva (gráfok segítségével) láthatóvá válik a csoport tagjainak kapcsolatrendszere. Megmutatja ki vagy kik állnak a csapat középpontjában és kik a periférián és milyen utakon terjed az információ. Melyek a csoport legfontosabbnak tartott értékei, és mi motiválja a tagokat. Időben hogyan változnak a csoport kapcsolatai. Milyen mértékű a csoportkohézió. Sorba rendezhetjük a csoporttagokat megbízhatóságuk, aktivitásuk, szakmai hozzáértésük, tehetségük, intellektusuk, igazságosságuk, népszerűségük stb. szerint. Lemérhetjük a csoport életét befolyásoló események hatásait a társas kapcsolatokra. Megfelelő időközönként ismételgetve a felmérést, megfigyelhetjük, hogyan változik a csoportkohézió, illetve a csoport ideáljai, fontosnak tartott értékei miként tolódnak el más értékek felé.
Kiderül kik azok a személyek egy-egy csoporton belül, akik képesek kapcsolatot teremteni az egyes klikkek és a csoport többi része között. Kik alkalmasnak vezetőnek, kik szervezik maguktól is a csoportot. 2. HÁTTÉR 2.1 BEMUTATÁS A szociometria egy csoport társas kapcsolatainak feltérképezésére irányuló eljárás. A HR gyakorlatban jelenleg elterjedt egyéni mérési eljárásokkal szemben (például kompetencia mérés, személyiség- és képesség-tesztek), olyan módszer, amely csoportokról ad leírást, elemzést; nemcsak az egyén helyét mutatja meg a társas mezőben, hanem magát a közösséget is jellemzi. 2.2 TÖRTÉNET Kidolgozása Jacob Levy Moreno nevéhez fűződik. Moreno 1882-ben született Bukarestben. Moreno szerint az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmiek, rokonszenviek. A társas kapcsolatok felmérését, az így kapott válaszokból egy hálózat felrajzolását s ennek értelmezését nevezte Moreno együttesen szociometriának. 2.3 AZ ELJÁRÁS ÚJRA FELFEDEZÉSE Az utóbbi néhány évben az internetes közösségi hálózatok terjedésével, a hálózatkutatás és a hálózatokból szerezhető információk hasznosítása egyre nagyobb érdeklődést vált ki. 3. A REJTETT HÁLÓZAT FELTÉRKÉPEZÉSE 3.1 AZ ELJÁRÁS LEÍRÁSA A felmérés első lépése egy kérdőív kitöltetése a vizsgált munkacsoporttal vagy szervezettel. Az önbevallásos tesztektől eltérően, a kérdőívben a kitöltők egymásról nyilatkoznak. A kitöltés történhet online vagy papíron. 3.2 SZOCIOGRAM, A REJTETT HÁLÓZAT A rokonszenvi kölcsönös választások eredményeként kapjuk a szociogramot, ami a csoport kapcsolat-rendszerének grafikus megjelenítése. Ezen jelöljük a kapcsolat erősségét is, illetve láthatjuk, ki milyen pozíciót foglal el a közösségen belül. A szociogramon ábrázolt kapcsolatok minden esetben kölcsönös választást jelentenek, vagyis csak akkor jön létre egy kapcsolat (a rajzon vonal) két személy között, ha a kérdőívben kölcsönösen egymást jelölték meg válaszként. 3.3 A KÉRDŐÍV RUGALMASSÁGA A kérdőív kérdései rugalmasan változtathatóak. A szociális hálózat felrajzolásához már három kérdés is elegendő. Éppen ezért a szociometria alkalmazása elképzelhető egyéb kérdőíves eljárásokba beépítve is például a kompetencia-mérést kiegészítve.
A szociális hálózat felrajzolását lehetővé tevő három kérdésen kívüli további kérdések többek között a felmérésben résztvevők aktivitására, egymás iránti bizalmára, csoporton belüli népszerűségére, igazságosságára, szakmai hozzáértésére stb. kérdezhetnek rá. Kiegészíthető tehát olyan típusú kérdésekkel, amelyekre egyéb klasszikus kérdőívek nem kérdeznek rá. 3.4 EGYÉB LEHETSÉGES INFORMÁCIÓFORRÁSOK A KÉRDŐÍVEN KÍVÜL A belső kommunikációs hálózat monitorozásával (pl. e-mail forgalom, telefonforgalom) vagy a munkahelyen belüli mozgás megfigyelésével nyerhetünk a szociometria kérdőívhez hasonló adatokat. Ezek a módszerek ugyanakkor sokkal drágább, kevésbé rugalmas és jogi problémákat is felvető eljárások. 3.5 A MÓDSZER MEGBÍZHATÓSÁGA A módszer jellegéből fakad, hogy szemben az önbevallásos kérdőívekkel, a szociometria esetén egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen manipulálható a kapott végeredmény. Ahhoz, hogy a kitöltők manipulálni tudják a szociometria végeredményét, előre pontosan meg kellene tudniuk beszélni, hogy melyik rokonszenvi kérdésre (amely alapján a szociogramot rajzoljuk) mely munkatársakat fognak bejelölni. 4. EREDMÉNYEK, RIPORTOK 4.1 KAPCSOLATI HÁLÓ RAJZA A szociogramon a kapcsolatok erősségét a kölcsönös kapcsolatok száma jelzi. Többletinformációval szolgál a csoportról az egyirányú kapcsolatok és azok irányának ábrázolása. (Lásd Melléklet.) A szociogram rajzon minden személyt egy bekarikázott szám jelöl. A vonalak a kölcsönös választásokat jelölik (tehát ha A személy B-t választja, de B nem választja viszont A-t, akkor nincs vonal közöttük). Két karika közé annyi vonal kerül, ahányszor kölcsönösen egymást választották az egyes kérdésekben (maximum 3 vonal, vagyis háromszoros kölcsönös választás lehetséges két személy között). A felrajzolást azzal a személlyel kezdjük, akinek a legtöbb kölcsönös kapcsolata van. A párok és a magányosok a rajz szélére (a perifériára) kerülnek. 4.2 KÖLCSÖNÖSSÉGI TÁBLÁZAT A kölcsönösségi táblázat a szociogram eredményeit számszerűen összefoglaló táblázat. 4.3 GYAKORISÁGI TÁBLÁZAT A gyakorisági táblázat a résztvevők aktivitására, egymás iránti bizalmára, csoporton belüli népszerűségére, igazságosságára, szakmai hozzáértésére stb. irányuló kérdések eredményeit foglalja össze. Egy rendezési funkció segítségével a csoporttagok sorrendjét is felállíthatjuk a fenti szempontok mentén. 4.4 INDEXEK A többszempontú szociometria eredményeinek értelmezéséhez járulnak hozzá az indexek.
Kölcsönösségi index Azt fejezi ki, hogy a társas mezőben lévő személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. Minél nagyobb ez a mutató, annál kevesebb a társas mezőben a magányosok száma. Sűrűségi mutató A kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa. Azt fejezi ki, hogy a társas mezőben egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. Stabil közösségekben a mutató 1 fölött van. Kohéziós index Azt fejezi ki, hogy a társas mezőben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak hány százaléka realizálódott. Viszonzott kapcsolatok mutatója Azt fejezi ki, hogy a deklarált kapcsolatoknak hány százaléka kölcsönös. 5. AZ EREDMÉNYEK LEHETSÉGES FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI 5.1 AZ INFORMÁCIÓTERJEDÉS ÚTVONALA A szociális hálózatot szokták az információ terjedés útvonalának is tekinteni. Az információ annál szélesebb körben terjed el, minél többen kapcsolódnak a kiindulási pontot jelző személyhez és annál erősebben torzul, minél több áttételen keresztül jut el a periférián lévő személyekhez. 5.2 CSOPORTNORMÁK, ÉRTÉKEK MEGFIGYELÉSE A többszempontú szociometria a rokonszenvi viszonyok hálózatának feltérképezésén túl, információval szolgál a csoportnormákról, központi értékekről. A munkacsoporton belüli központi személyek értékei lesznek a legnagyobb hatással a csoportértékekre. 5.3 CSOPORTBAN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK KÖVETÉSE A szervezeti átalakulások megfigyelhetőek, illetve a kapcsolatok menedzselésével irányíthatóak is. Lemérhetjük a csoport életét befolyásoló események (pl. outdoor training vagy új munkatárs érkezése, szervezeti átalakulások) hatásait a társas kapcsolatokra. A szevezeti események monitorozásával, az értékek változásának megfigyelésével a szociometria a szervezetfejlesztés diagnosztikai eszköztárát bővíti. 5.4 VEZETŐKIVÁLASZTÁS ÉS TEHETSÉG MANAGEMENT A szociogramból azonnal látszik, mely személyek egy csoport legmeghatározóbb tagjai. A szervezeti illetve funkcionális hierarchiával összevetve, kiderül a csoport vezetője mennyire beágyazott a csoportjába. Vezetőkiválasztás esetén a csoport-szinten a centrumhoz közeli, szakmai hozzáértés
tekintetében magasra értékelt, igazságos, megbízható személyek tekinthetőek a legalkalmasabb vezetőjelöltnek. A perifériára szorult személyek integrációja és annak folyamata nyomonkövethető. 5.5 SZOCIOMETRIA AZ EGYÉNI ÉRTÉKELÉSBEN A szociális hálózat feltérképezése többletinformációval szolgál az önbevallásos vagy 360 fokos értékelésekhez képest, egyben bizonyos mért szociális és érzelmi kompetenciák kontrollja is. Jól mutatja a szociabilitás, a kommunikációs készség, a barátságosság szintjét. A szociális háló rajza a legjobb visszajelzés a kitöltők számára a munkahelyen belüli szociális helyzetükről. ELŐNYÖK / HÁTRÁNYOK Előnyök: - Újdonság a HR gyakrolatban (oktatás szükséges lehet). - Látványos dinamikus grafikus megjelenítési lehetőségek, amelyek megragadják mind a munkavállalók, mind a HR figyelmét (segít az érékesítésében). - A szociogram már három kérdés alapján felrajzolható, gyorsan kitölthető a kérdőív illetve hozzákapcsolható már meglévő kérdőívekhez. - Többletinformációkkal szolgál a hagyományos kérdőíves módszerekkel szemben. - A munkacsoportokról, teamekről ad leírást. - Historikus, lehetőség van a szervezeten belüli változások nyomonkövetésére. - Segítséget nyújt a vezetőkiválasztásban, tehetségek felfedezésében. Hátrányok: - Az eredmények részletes értelmezése sok elétrő forrásból származó információt igényel, ezért nehezen automatizálható. Centura Személyzeti Tanácsadó, Alkalmasságvizsgáló és Humáninformatikai Kft. 1027 Budapest Fazekas u. 20. info@centura.hu www.centura.hu