Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági társaságokhoz hasonlóan szabályozott körülmények között kísérelhetik meg a hitelezőikkel történő egyezségkötést, ennek sikertelensége esetén meghatározott eljárás szerint vagyonuk felosztásra kerül, melyből a hitelezők kielégítést kapnak, meghatározott időtartam elteltét követően (és kötelezettségek teljesítésével) a fennmaradt tartozásaik alól mentesülnek a bíróság döntése alapján.
A jogintézmény szükségességének felmerülése Nyugat Európában az 1980-as években merült fel Okok Recesszió Növekvő munkanélküliség A piaci verseny ösztönzésére a lakossági hitelpiac liberalizációja A hitelvolumen a 80-as évek végére a duplájára nőtt A hitelképesség vizsgálata nem volt hatékony A fogyasztókat nem figyelmeztették a nemfizetés kockázatára A hitelek nemfizetése okán indított perek érezhető ügyteher növekedést jelentettek a bíróságokon A hitelezők kielégítése csak elenyésző százalékban történt meg
Európában a következő államok szabályozzák a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárását: Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Finnország, Svédország, Norvégia, Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, Csehország, Lengyelország
Be kell-e avatkozni a pacta sunt servanda (a szerződés teljesítésének kötelezettsége) római jogon alapuló elvébe? A jogalkotók is felismerték, hogy hitelszerződés esetében a megfelelő döntés meghozatalában nem csupán a fogyasztóknak van felelőssége, hanem a hitelképesség vizsgálatakor nem elég körültekintően eljáró hitelezőnek és a liberalizált szabályozás által generált hitelnövekedés okán bizonyos mértékig az államnak is. A jogintézmény megteremtésekor figyelemmel kellett lenni a hitelezők teljesítéshez való jogára, az adósok és a társadalom egészének érdekeire
Az eljárás lényeges jellemzői Egyensúlyt kellett teremteni az eljárás igénybevételének feltételei nem lehetnek olyan szigorúak, hogy elriasszák az adóst annak igénybevételétől, azonban elég súlyosnak kell lenniük ahhoz, hogy az adós megérdemelten jusson mentesüléshez. Az EU nem harmonizálja a jogterületet, azonban a tagállamonként részleteiben eltérő eljárások több közös vonással rendelkeznek.
Közös elemek az egyes eljárásokban ١. Kötelező bíróságon kívüli megállapodás megkísérlése a hitelezőkkel ٢. Az eljárás megindításának feltételei Ausztria és Németország kivételével az adósnak bizonyítania kell jóhiszeműségét ٣. Moratórium ٤. A megérdemelt tiszta lap az adósnak meghatározott kötelezettségeket kell teljesítenie az eljárás során
١. Az adós képzése ٢. Mentesítés az adós rehabilitációja a fennmaradt követelések bírósági úton nem behajthatóak ٣. Kielégítési sorrend ٤. Az eljárás során mentes vagyon (amely az adós rendelkezése alatt marad) ٥. Az eljárások kezdeményezése között eltelt időtartam
A magáncsőd intézményének fő céljai Az adós rehabilitációja és a társadalomba történő újraintegrálása, úgy, hogy az eljárásban való részvételben az adós kifejezetten érdekelt, mivel az eljárás részét képező adósságrendezési terv teljesítése esetén esélye van a kötelezettségei alól történő mentesítésére. Az intézmény ösztönzi a felelős hitelezői magatartást, elősegíti az adós és hitelező közötti együttműködést, továbbá a hitelezők egymás közötti kooperációját. Az eljárás során való együttműködés a hitelezőknek is érdekében áll, mivel az eddigi európai és amerikai tapasztalatok alapján a megtérülési ráta a fogyasztói fizetésképtelenségi eljárás esetén magasabb, mint más, a kötelezettségek teljesítésére irányuló eljárások esetében.
Magyarországi helyzet A gazdasági válságot megelőzően is növekedett a háztartások eladósodottsága, a Lakossági Hitelinformációs Rendszerben 2008. I. negyedévében regisztrált esetek száma (511.061) 2009. I. negyedévére több mint 230.000-el, 741.271-re nött. Az MNB 2009-ben közzétett stabilitási jelentése alapján mára a devizahitelek aránya meghaladja a 70 százalékot. Mivel az ügyfelek jelentős része nem számolt az árfolyamkockázattal, ezért a természetes fedeztek hiánya rendkívül érzékennyé teszi őket az árfolyam alakulására. A lakosság jövedelmi helyzete a romló munkapiaci feltételek, a szűkülő hitelezés, a kormányzati szigorítások hatásaként romlik.
A KSH által közzétett munkaerőpiaci gyorstájékoztató alapján a 2008. decembere és 2009- februárja közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 790 ezerre csökkent (ami a 15-64 éves korosztályban 64 ezer fővel maradt el a korábbitól), a munkanélkülieké 378 ezer főre emelkedett, (a 2008 utolsó negyedévinél 40 ezer fővel volt több) ami 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. 2009 I. negyedévére tovább romlott a helyzet, a KSH legfrissebb, 2009. április 28-án közzétett adatai alapján a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 764 ezerre csökkent, a munkanélkülieké pedig 403 ezer főre emelkedett, a munkanélküliségi ráta így 9,7%-os.
A Kormányzat által tett lépések Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban már 2008. augusztusában megkezdődtek a munkálatok a természetes személyek adósságrendezési eljárása koncepciójának kidolgozására. 2009. február 8-i ülésén a Kormánykabinet jóváhagyta, hogy sor kerüljön a természetes személyek adósságrendezési eljárására vonatkozó részletes szabályozási koncepció kidolgozására.
A családok adósságkezelésével összefüggő probléma összetett természetére figyelemmel nyilvánvaló, hogy nincs olyan módszer, jogintézmény, amely önmagában kielégítő megoldást ígérne a háztartások eladósodása megelőzését, illetve a hátrányos következmények csökkentését illetően. A természetes személyek adósságrendezésére irányuló eljárásnak a magyar jogrendszerben történő meghonosítása sem lesz képes rövid időn belül a gondok teljes körű orvoslására. Nem szabad azonban lebecsülni, ha három-négy év távlatában az új jogintézmény illetve eljárás akár a háztartások tízezres nagyságrendjében alakíthatja majd kedvezően az adósok életkilátásait.
Összegzés A természetes személyek magáncsődjére vonatkozó európai szabályozások tapasztalatai arra utalnak, hogy bár szinte valamennyi, ilyen tárgyú törvényt elfogadó országban a jogszabály módosítása, egyszerűsítése előbb-utóbb szükségessé vált, mivel első alkalommal jellemzően nem sikerült (talán nem is sikerülhetett) az optimálist közelítő megoldás kialakítása, hosszabb távon azonban fontos és elismert jogintézmények kerültek bevezetésre. Magyarország profitálhat a jogalkotói késedelemből azáltal, hogy így legalább részben elkerülheti a másutt elkövetett hibákat.
Köszönöm a figyelmet