Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót terhel. Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek azon munkaadók, amelyek által foglalkoztatott magánszemélyek tárgyévi átlagos állományi létszáma a 20 fıt meghaladja, és a munkáltató által foglalkoztatott megváltozott munkaképességő személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Az átlagos statisztikai állományi létszám megállapítása során a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában meghatározottak szerint kell eljárni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. Ha az éves átlagos állományi létszám 40 fı, a kötelezı foglalkoztatási szint (5 %) 2 fı. Ha a munkaadó 2 fı megváltozott munkaképességő személyt foglalkoztat, nem keletkezik rehabilitációs hozzájárulási fizetési kötelezettsége. Ha nem foglalkoztat megváltozott munkaképességő személyt, akkor 2 fı után, ha 1 fıt alkalmaz, akkor 1 fı után keletkezik fizetési kötelezettsége. Munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkezı társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. Munkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói és az 1994. június 1-jét megelızıen létesített ezzel egy tekintet alá esı bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelı szülıi jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegő munkavégzésre irányuló jogviszonyát, ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerzıdéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni. Munkavállaló az a személy, aki az elızıekben meghatározott munkaviszonyban áll. A megváltozott munkaképességő személy definíciója év közben változott: Megváltozott munkaképességő személyként kell figyelembe venni 2011.01.01-2011. 06.30 közötti idıszakban azt a személyt, akinek munkaszerzıdés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha a munkaképesség-csökkenés az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelızıen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetıleg 2001. január 1-jét megelızıen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének
szakvéleménye szerint 50-66 százalékos mértékő, illetıleg az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 40-49 százalékos mértékő, vagy a munkaképesség-csökkenés az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetıleg 2001. január l-jét megelızıen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének szakvéleménye szerint 67-100 százalékos mértékő, vagy az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 79 százalékot meghaladó mértékő, vagy az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 50-79 százalékos mértékő, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló törvény alapján látási fogyatékosnak minısül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy a fenti tv. alapján a személyiség egészét érintı fejlıdés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, súlyos értelmi fogyatékosnak minısül, és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentı kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallás-küszöbértékét eléri vagy meghaladja, vagy a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeirıl szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minısül, vagy az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 50-79 százalékos mértékő, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ha az elızı pontokban meghatározott mértékő munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetıleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetıleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább. 2011. július 1-tıl megváltozott munkaképességő a munkavállaló, ha munkaképesség-csökkenése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelızıen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelızıen vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének szakvéleménye szerint 50-100 százalékos mértékő, egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékő, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló törvény alapján látási fogyatékosnak minısül, vagy vakok személyi járadékában részesül, a fenti törvény alapján a személyiség egészét érintı fejlıdés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minısül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult, 2
siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeirıl szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minısül, Megváltozott munkaképességő személyek létszámának a meghatározása során csak olyan személyt lehet számba venni, aki a megváltozott munkaképességét érvényes szakvéleménnyel tudja igazolni. Azokban az esetekben, ahol nem szakvélemény alapozza meg a megváltozott munkaképességet, hanem valamely kedvezmény vagy ellátás folyósításához köti a minısítést a rendelet, akkor a meghatározott feltételnek megfelelı körülményeket kell a munkáltatónak vizsgálnia. 2011. január 1-jétıl a megváltozott munkaképesség fennállásának és mértékének meghatározását az ORSZI jogutódjaként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) végzi. Nyilvántartási kötelezettség A megváltozott munkaképességő munkavállalót foglalkoztató munkaadó nyilvántartási kötelezettsége keretében olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességő munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának mértékét, illetıleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszőnését követı öt évig köteles megırizni. A rehabilitációs hozzájárulás fizetéssel kapcsolatban a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámba nem kell minden statisztikai állományi létszámba tartozó személyt figyelembe venni. Ezek a következık: a közhasznú munkát végzı személyek közcélú munkavégzésben foglalkoztatott személyek a közmunka keretében foglalkoztatottak az egyszerősített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerően alkalmazott munkavállalók az Mt. 150. -ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történı átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót (a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történı munkavégzésre kötelezése, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredı foglalkoztatási kötelezettségét - mőködési körében felmerült ok miatt - átmenetileg nem tudja teljesíteni). A statisztikai állományi létszám megállapítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni a munkaerı-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakat és a kirendelt munkavállalókat. Munkáltató ebben az esetben is az, aki a jogviszonyt létesítette a magánszeméllyel, tehát a létszámot itt kell figyelembe venni). Nyugdíjas munkavállalók számbavétele A jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárja a megváltozott munkaképességő-munkavállalók körébıl azokat a munkavállalókat, akik bár egészségi állapotuk, munkaképesség-csökkenésük szempontjából megfelelnek a 3
kormányrendeletben meghatározott feltételnek nyugellátás vagy szociális ellátás mellett végeznek munkát. A kormányrendelet tehát nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a munkavégzés nyugellátás vagy szociális ellátás mellett történik-e vagy sem. A részmunkaidıben foglalkoztatottak A havi átlagban 60 munkaórát el nem érı foglalkoztatás keretében foglalkoztatottakat a statisztikai állományi létszám megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, de abban az esetben, ha egy hónapnál rövidebb idıtartamra kötik a szerzıdı felek a munkaszerzıdést, és a foglalkoztatás idıtartama egész hónapra számítva eléri a havi 60 órát, a munkavállalót a statisztikai állományi létszám számításakor már figyelembe kell venni. Egyszerősített foglalkoztatási jogviszonyban állók Az egyszerősített foglalkoztatással összefüggésben is munkaviszony keretében történı foglalkoztatásról beszélünk. Az egyszerősített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval összefüggésben a közteher megfizetése tételes összegben történik. A közteher megfizetésével a munkáltató eleget tesz egyebek mellett a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségének, tehát az már a továbbiakban nem terheli, ezért a statisztikai állományi létszám meghatározása során ezeket a munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni. A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása, bevallása, megfizetése A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be a NAV-nál vezetett számla javára (NAV Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla 10032000-06056281). A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségre év közben negyedévenként elıleget kell fizetni. Az elıleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Fontos, hogy negyedévente nem a göngyölített, hanem a negyedévi tényleges adatok alapján kell a hozzájárulást megfizetni. Példa: I. negyedévben 20 fı után kell hozzájárulást fizetni, azaz 20 x 964.500 x 0,25 = 4.823 eft II. negyedévben 10 fı után kell fizetni, akkor 10 x 964.500 x 0,25 = 2.411 eft. A létszán meghatározása: A napi létszámadatokat összegezni kell, el kell osztani a naptári napok számával, majd a kapott adatot egy tizedesre kell kerekíteni. Akkor is a naptári napokkal kell osztani, ha a kötelezett tevékenysége hó közben indul. A negyedéves átlag a három hónap összegének harmadrésze, szintén egy tizedesre kerekítve. A másik negyedév adatát tehát nem kell figyelni. Az éves átlag pedig a havi átlagok összegének tizenketted része. Akkor is 12-vel kell osztani, a tevékenység év közben kezdıdött. A kerekítést egy tizedesre el kell végezni. Éves elszámoláshoz: 19,3 + 19,4 + 19,5 + 19,6 + 19,8 + 20,7 +21,5 + 17,6 + 24,6 + 21,5 + 20,4 + 25,5 = 249,4 249,4 / 12 = 20,8 20,8 * 5% = 1,0 4
A negyedik negyedévre elıleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdı kötelezett az elsı teljes negyedév után köteles elıször bevallást és elılegfizetést teljesíteni. Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban elıírt módon számított elıleget az I III. negyedévben, a negyedévet követı hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett elılegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követı év február 25. napjáig kell megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás összege A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelezı foglalkoztatási szintbıl hiányzó létszám, valamint a 2010. január 1-jétıl tételes összegben meghatározott rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fı/év. Olaszliszka, 2011. június 27. Varga Ferenc sk. adótanácsadó 5