Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett tevékenység

Átírás

1 Nemesrádó Község Önkormányzat Képviselı-testülete 11/2004. (XII. 16.) sz. rendelete A HELYI IPARÜZÉSI ADÓRÓL / 3/2005./VI.16./ sz. rendelettel egységes szerkezetbe Nemesrádó Község Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében a 6. és a 43. (3) bekezdésében, valamint az adózás rendjérıl szóló, többször módosított évi XCI. törvény 28. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következı rendeletet alkotja. Adókötelezettség 1.. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /továbbiakban iparőzési tevékenység/. 2.. (1) Az adó alanya a vállalkozó. (2) Adóköteles iparőzési tevékenység: a vállalkozó, e minıségben végzett nyereség, illetıleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett tevékenység 3.. /1/A vállalkozó állandó jellegő iparőzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. /2/ Ideiglenes jellegő az ipari tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkezı vállalkozó a./ a piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b.) építıipari tevékenységet folytat, illetıleg természeti erıforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idıtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának idıtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minısül. c.) bármely az a.) és b.) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség keletkezése, megszüntetése 4.. /1/ Az adókötelezettség január 1. illetıleg az iparőzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszőnésének napjával szőnik meg. /2/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének idıtartama az irányadó az adókötelezettség idıbeni terjedelmére. Az adó alapja 5.. /1/ Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetıleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével valamint az anyagköltséggel. /2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az adó alapját a vállalkozónak kell megosztani az 1. sz. mellékletben meghatározottak szerint. /3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

2 6.. /1/ Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerősített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja. /2/ Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az errıl szóló bejelentést az adóév január 15.napjáig kell megtenni. /3/ Ha a vállalkozó az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a.) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejőleg a naptári év hátralévı részére bejelentést tenni a várható adó összegérıl. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelıleg összegét b.) az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévérıl szóló bevallást az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott idıpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejőleg az adóévre már megfizetett elıleg és a tényleges fizetendı adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. Az adó mértéke 7.. /1/ Az állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 2 %. /2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó mértéke : a) a rendelet 3. (2) bekezdés a./ pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000,-Ft. b) a rendelet 3. (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzése után naptári naponként 5.000,-Ft. /3/ A székhely, illetıleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendı adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedıen - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegő tevékenység után az adóévben megfizetett adó. /4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendı adóból a vállalkozás szintjén képzıdı teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adómentesség, kedvezmény 8.. /1/ Mentes az iparőzési adó fizetése alól: a./ Az a vállalkozó, akinek/amelynek a számított (vállalkozás szintő) adóalapja nem haladja meg az Ft-ot. b./ törölve a 3/2005./VI.16./sz.rendelettel /2/ Adókedvezmények: a./ Amennyiben a vállalkozó 50 %-ban csökkent munkaképességő alkalmazottak foglalkoztat, ha fıfoglalkozásban folyamatosan alkalmaz olyan munkavállalót, akit ezt közvetlenül megelızı 6 hónapban közhasznú munkavégzés keretében fıfoglalkoztatottak, illetıleg legalább 6 hónapon át munkanélküli járadékban részesült, a fizetendı adót az elıbbi alkalmazottanként Ft-tal csökkentheti, a foglalkoztatás elsı és második évében. E kedvezmény feltétele, hogy az alkalmazás legalább az évi 10 hónapot elérje. A kedvezmény legfeljebb az évi fizetendı iparőzési adó mértékéig terjedhet, a következı évre nem vihetı át. b./ Adókedvezmény illeti meg a vállalkozót, ha egész tanéven át szakmunkástanulót foglalkoztat. A kedvezmény mértéke tanulónként Ft/tanév. A kedvezmény összege az érintett adóévben idıarányosan (50-50 %-ban) elszámolható, mely az évi fizetendı adó mértékéig terjedhet és a következı évre nem vihetı át. c./ ,-Ft/fı/év kedvezmény illeti meg azt a vállalkozót, aki/amely elsı munkahelyes pályakezdıt foglalkoztat, a foglalkoztatás elsı és második évében. A kedvezmény az adózót mindkét évben idıarányosan illeti meg. d./ Az adókedvezmény csak azt a vállalkozót illeti meg, akinek, amelynek a számított / vállalkozási szintő / adóalapja nem haladja meg az 1 millió Ft-ot. Az adóelıleg megállapítása és az adó megfizetése.

3 9.. /1/ A vállalkozó a helyi iparőzési adóra adóelıleget köteles fizetni. /2/ Az adóelıleg összege a./ ha az adóévet megelızı adóév idıtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelızı adóév adójának megfelelı összeg, b./ ha az adóévet megelızı adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelızı adóév adójának az adóévet megelızı adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege, c./ az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdı vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót elsı alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. /3/ Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az elıleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. /4/ Az adóhatóság a fizetendı adóelıleg összegét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. /5/ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig a (2) bekezdés a./ - b./ pontjában említett vállalkozó az adóelılegét az elızı fizetési meghagyás alapján fizeti. /6/ A vállalkozó az éves adóelıleg összegét félévi részletekben az adóév március 15, illetve szeptember 15. napjáig fizetheti meg pótlékmentesen. /7/ A vállalkozónak az év folyamán befizetett adóelıleg és az éves tényleges adó különbözetét a tárgyévet követıen az éves adóbevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra elıírt idıpontig köteles megfizetni, illetıleg ettıl az idıponttól lehet visszaigényelni. /8/ törölve a 3/2005./VI.16./sz.rendelettel /9/ A fizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkezı adózónak átutalási megbízással, bankszámlával (pénzforgalmi számlával) nem rendelkezı adózónak belföldi postautalvánnyal vagy folyószámlájáról történı átutalással kell teljesítenie. Az adózó felhatalmazása alapján az adófizetés csoportos beszedési megbízás útján is teljesíthetı. Bejelentési, bevallási kötelezettség 10../1/ Az adózó az adókötelezettség keletkezését, az adóévben várható adóját, valamint az adókötelezettséget érintı változást annak bekövetkezésétıl számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz az adózás rendjérıl szóló mindenkor hatályos törvény tartalma szerint. /2/ Az adózónak adóbevallást az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtania, illetve egyéb esetekben (pl. felszámolás, végelszámolás, más megszőnési ok, átalakulás, illetıleg elıtársaságként való mőködés stb.) az adózás rendjérıl szóló mindenkor hatályos törvényben foglaltak szerinti határidıben köteles azt megtenni, az erre a célra szolgáló nyomtatványon. Átmeneti és hatályba léptetı rendelkezések 11.. /1/ Az önkormányzat az ügykörébe tartozó helyi adók és illetékek hatékony végrehajtása érdekében az anyagi érdekeltség feltételeit külön rendelkezésben állapítja meg. /2/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított évi C. törvény és az adózás rendjérıl szóló módosított XCI. törvény rendelkezései az irányadók. /3/ Az adókötelezettség kezdete 2005.január 1. /4/ Ez a rendelet január 1. napjával lép hatályba.

4 Értelmezı rendelkezések 12.. E rendelet alkalmazásában: 1. Önkormányzat illetékességi területe: Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel - és külterületet magába foglaló - térség, melyre az önkormányzat hatásköre kiterjed. 2. A rendeletben meghatározott egyéb fogalmak esetében - a helyi adókról szóló 1990.évi C. tv. - az adózás rendjérıl szóló 2003.évi XCII. tv., - általános forgalmi adóról szóló 1992.évi LXXIV. tv., - személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. tv., - társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. tv., - számvitelrıl szóló 2000.évi C. tv., rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Szabados Gyula körjegyzı Nagy Tibor polgármester Kihirdetve: december 16. Dr. Szabados Gyula körjegyzı

5 1. számú melléklet A helyi iparőzési adó alapjának megosztása: 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az iparőzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következı 1.1., 1.2. vagy 2. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni Személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszere. A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak ideértve a magánszemély vállalkozó a., d., pont esetében önmagát is után a tárgyévben elszámolt személyi jellegő ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegő ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendı, amit a számvitelrıl szóló törvény annak minısít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetıje (a vállalkozónak a társasági szerzıdésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegő ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezetı után forintot kell figyelembe venni személyi jellegő ráfordítás címén. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegő ráfordítás címén az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül Ft-ot kell figyelembe venni. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következı: a) A vállalkozó összes személyi jellegő ráfordításának összegét 100 %-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı személyi jellegő ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelrıl szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket a használat idejétıl függetlenül csak az aktiválás évében és az azt követı adóévben kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendı értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenıen azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek. termıföld esetében aranykoronánként 500,-Ft-ot; telek esetében a beszerzési érték 2 %-át kell eszközértéknek tekinteni. Ha az eszközérték az elıbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2 % a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10 %-a tekintendı eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendı. Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési) érték, az aktiválás évét követı adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50 %-a az eszközérték. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek mőködtetésének tényleges irányítása történik, illetıleg jármőveknél ahol azt jellemzıen tárolják.

6 A részletszámítás a következı: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100 %-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 2. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következı adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegő ráfordítások összege képvisel a személyi jellegő ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni. A részletszámítás a következı: a) Az adóalapot két részre személyi jellegő ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre kell osztani. A személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történt: VA a A H = VA a +VA b ahol VA a = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegő ráfordítás összege VA b = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege A H = a VA a és VA b együttes összegén belül a VA a hányada. Az adóalapnak az A H százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegő ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre esı adóalap egyenlı az adott településre a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével. 3. Az egyes településekre esı adóalapok együttes összege egyenlı a vállalkozó adóalapjának összegével. 4. Az adóelıleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. 5. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat a kerekítés általános szabályai alapulvételével négy tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 6. A megosztás módszerét, az adóelıleg és adó számításának menetét a vállalkozónak az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenırizhetı módon írásban rögzítenie kell.