Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Átírás

1 Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2002./XII.13./ számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 32/1995./XII.20./számú rendelet módosításáról és egységes szövegének megállapításáról A helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény 1. (1) bekezdés /továbbiakban: Htv./ felhatalmazása alapján Pásztó Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 32/1995.(XII.20.) számú rendeletet módosítja és egységes szövegét a következők szerint állapítja meg: 1. A Képviselő-testület az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenységre /továbbiakban: iparűzési tevékenység/ helyi iparűzési adót vezet be. I. Az adókötelezettség szabályai 2. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /továbbiakban: iparűzési tevékenység/ (a) (b) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó: - piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat. - építőipari, valamint nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, tervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal, végzett tevékenység időtartama adó éven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. (2) Az adó alanya a vállalkozó. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 3. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

2 II. Adómentességek, adókedvezmények 4. Mentes az adó alól az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, a kezdés évét követő 4 adóév közül a választása szerinti 1 évben. Ez a kedvezmény csak egy alkalommal vehető igénybe. A kezdés évét igazolni kell a társasági szerződéssel vagy a cégbírósági bejegyzésről szóló végzéssel, illetve vállalkozói engedéllyel. Az adómentesség igénybevételére az a vállalkozó jogosult aki e rendelet hatálybalépését megelőzően már jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb december 31-ig megkezdte. A vállalkozónak az adómentesség igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését január 31. napjáig be kell jelentenie az önkormányzat adóhatóságához. 5. Az a vállalkozó akinek éves vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 1,5 millió forintot 50 %-os adókedvezmény igénybevételére jogosult. III. Az adó alapja és mértéke 6. (1) Az adó alapja az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adó alapjának egyszerűsített megállapítási módja 7. (1) A 6. (1) bekezdésétől eltérően a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b) A helyi adókról szóló évi C. tv pont a)-d) pontja szerinti más magánszemély vállalkozó, feltéve hogy az adóévet megelőző évben 4 millió forint nettó árbevételt nem ért el, illetve a tevékenységét adóévben kezdő magánszemély vállalkozó esetén az adóévben 4 millió forint nettó árbevételt várhatóan nem ér el, az adó alapját a /2/ illetőleg a /3/ bekezdésben foglaltak szerint figyelemmel a /4/ és /5/ bekezdésre is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 százalékkal

3 növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti e tevékenységből származó bevételnek 80 százaléka. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételnek 80 százaléka. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját az adóév egészére a 6.. (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdése szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. 8. (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a 6. (1) bekezdésében vagy a 7. -ban foglalt előírásoktól eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 7. (5) bekezdése szerint kell megtenni. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralevő részére a 6. (1) bekezdése vagy a 7. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 7.. -ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét; b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. 9. (1) Az adó mértéke állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként Ft.

4 A tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód 10. (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adóalany az adóévben fennálló állandó jellegű iparűzési tevékenysége utáni adókötelezettségét a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint tételes adózással is teljesítheti. (3) A tételes adó éves összege Ft. (4) A tevékenység év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve ha a vállalkozó tevékenységét év közben megszünteti, akkor a fizetendő adó összege a (3) bekezdésben meghatározott tételes adó éves összegének napi időarányosítással megállapított része. (5) A tételes adózás adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. IV. Az adó bevallása és megfizetése 11. (1) A vállalkozó adókötelezettségét önadózás útján teljesíti. (2) a) A vállalkozónak az iparűzési adót, az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani. b) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be adóbevallását. 12. (1) A vállalkozó a (4) bekezdésben foglaltak kivételével adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg; b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő,

5 de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. (5) A vállalkozónak - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az adóköteles tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (6) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (7) Az adót a kerekítés általános szabályait figyelembe véve 100 Ft-ra kerekítve kell bevallani és megfizetni. (8) a) A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet. b) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó iparűzési adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig, illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizeti meg. (9) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző évi fizetési meghagyás szerint fizeti. 13. (1) A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig ki kell egészítenie. (2) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozónak az iparűzési adóelőleget az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie. 14. (1) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelhető vissza. (2) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. 15. (1) A vállalkozó az adó /adóelőleg/ fizetési kötelezettségét Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének számú Iparűzési adó beszedési számlájára teljesíti. A késedelmi pótlékot Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Késedelmi pótlék beszedési számlája javára kell megfizetni. A bírságot Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének Bírság beszedési számlája javára kell megfizetni. (2) A fizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkező adózónak átutalási megbízással, bankszámlával nem rendelkező adózónak készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással kell teljesítenie.

6 (3) Az adótartozás késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után, a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része. V. Záró rendelkezések 16. A helyi iparűzési adóról szóló rendelet Pásztó közigazgatási területére terjed ki. 17. Az adóalanyokat a Pásztói Polgármesteri Hivatal tartja nyilván. 18. (1) A beszedett adó összegéről, felhasználásáról évenként a költségvetési beszámoló részeként tájékoztatni kell a település lakosságát. (2) A Képviselő-testület a beszedett helyi iparűzési adó 12%-át elkülöníti. Ezt az intézményi felújításra és eszközbeszerzésre, sportingatlan felújítására valamint sporttevékenység támogatására használja fel az éves költségvetésben meghozott döntés szerint. (3) A beszedett iparűzési adóból 5% elkülönítésre kerül aminek 50%-a iparhely fejlesztésre (terület biztosítása, infrastruktúra) 50%-a helyi kisvállalkozások támogatására használható fel. 19. Értelmező rendelkezések e rendelet alkalmazásában a mindenkor hatályos helyi adókról szóló évi C. törvény értelmező rendelkezései, valamint TEÁOR besorolás a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere a KSH Elnökének 9008/1997. (SK.7.) KSH közleménye szerint. 20. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló és többször módosított évi XCI. törvény és a helyi adókról szóló és többször módosított évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 21. E rendelet január 1-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 28/2000. (XII.29.) számú, 25/2001. (XII.12.) számú és 8/2002. (V.29.) számú rendelet. Pásztó, december 2. Sisák Imre polgármester Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző Záradék: A rendelet kihirdetésének napja december 14. Sisák Imre polgármester Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző

7 A helyi iparűzési adó alapjának megosztása: 1. sz. melléklet a 14/2002. (XII.13.) sz. rendelet 6. (2) bekezdéséhez 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1, 1.2 vagy 2. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere: A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak ideértve a magánszemély vállalkozó /A helyi adókról szóló évi C. tv a)-d) pont/ esetében önmagát is után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül Ft-ot kell figyelembe venni. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100 %-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben költségként elszámolható értékcsökkenési leírás, bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a tulajdonában lévő és a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek - a tárgyévet megelőző (de 5 évnél nem korábbi) utolsó évben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, - saját tulajdonú termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot, - saját tulajdonú telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni.

8 A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg járműveknél ahol azt jellemzően tárolják. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 2. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni. A részletszámítás a következő: a) Az adóalapot két részre személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik: VA a A H = VA a + VA b Ahol: VA a = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege VA b = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege A H = a VA a és VA b együttes összegén belül a VA a hányada Az adóalapnak az A H százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével. 3. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. 4. Az adóelőleg számításnál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. 5. Három egymást követő adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni. 6. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon írásban rögzítenie kell.