1
Mottó: Tárd ki a karjaidat a változásnak, De ne engedd el az értékeidet. /Dalai láma üzenete/ BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Ön a Bátai ÁMK pedagógiai-művelődési programját tartja a kezében. E dokumentum bátai pedagógusok együttgondolkodásának, közös munkájának eredménye, amely több évre meghatározza a községben folyó közoktatást és közművelődés. Intézményünk pedagógiai és művelődési programja az országos és a helyi dokumentumok alapján készült: Az országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a 2003. évi LXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Kiegészült a 11/1994. (VI. 28.) MKM rendelet (39/D, 39/E ). nevelési-oktatási intézmények működéséről 137/1996. (VI.28.) Kormányrendeletet és annak módosító rendelkezéseit, a Kompetencia alapú oktatás tartalmát. Báta Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve, Báta Község Feladatellátási, Intézményhálózat- működtetési és Fejlesztési terve Önkormányzati Minőségirányítási Program Napjainkban a nevelés-oktatás és közművelődés intézményei állandó változásban, készenléti állapotban teljesítik az embernevelés nehéz feladatát. A változást a társadalmi, politikai, környezeti, szakmai aktualitások indukálják. Ez, az emberekből álló élő, mozgó szervezet, ebben a pulzáló, óriási erőtérben kell, hogy közvetítse a tudást és átörökítse az értékeket, hagyományokat. Ha Ön szülő, olvassa figyelmesen a lapokat, mert az itt található program alapján neveljük, oktatjuk gyermekét. Számítunk együttműködésére, támogatására. Pedagógiai szemléletünk szerint az óvoda a világra történő rácsodálkozás helyszíne, a tevékenység központjában játék áll. Az általános iskola első hat évfolyamának feladata felébreszteni a gyermeki kíváncsiságot, az érdeklődést és a nyitottságot, segíteni az egyéni képességek kibontakozását. A fejlesztő szakasz, a 7-8. évfolyam, a biztos alapismeretek birtokában, és az érdeklődési kör ismeretében a továbbtanulásra készít fel. 2
Közoktatási egységeink képesek az eltérő adottságokkal bíró társadalmi réteg igényeinek a kielégítésére. Nevelési tervünk, tantervünk rugalmas, alkalmazkodik a különböző képességű gyermekek haladási tempójához. A tehetséggondozásra és a hátránykompenzációra egyaránt nagy figyelmet fordítunk, tanórai differenciálással, tevékenykedtető módszerek alkalmazásával, szakköri és egyéni foglalkozások keretében igyekszünk többlettudást nyújtani tanulóinknak. Közművelődési egységeink a településen élők művelődési aktivitására számítva lehetőséget nyújtanak az önművelésre, a közösségi művelődésre, az egész életen át tartó és az élet minden körére kiterjedő művelődésre. Olyan tevékenységrendszerrel, amelyben a művelődésszervezés, a kultúraközvetítés végső célja és tartalma az életminőség javítása. Tárgyi és személyi feltételeivel támogatja a civil önszerveződéseket. Tisztelt Olvasó, ha Ön képviselő! Gondoljon arra a lapok olvasása során, hogy olyan dokumentumot tart a kezében, amely közvetve vagy közvetlenül kihat minden bátai családra. A jól finanszírozott intézménynek komfortérzetet növelő szerepe, és egy jól működő iskolának lakosságmegtartó ereje van a községben. Egy intézmény akkor hatékony, ha arculata, stílusa egyéni, belső és külső kapcsolatrendszere jól működik. Valljuk, hogy..a közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend és tudat tart össze... Ezt segíti a közös élmény, a megfelelő munkahelyi klíma, az érdekeltségi rendszer működése és a munkatársak széleskörű részvétele a közösen megfogalmazott célt előkészítő döntésekben. Az elkövetkező évek eredményeit is csak a közösen megalkotott pedagógiai koncepciók feltételezik. A dokumentumban foglaltak az intézményen bármikor számon kérhetők, érdeklődjön, informálódjon, szívesen állunk rendelkezésére. Kérem, ha Önök az elmúlt évekhez hasonlóan támogatják az intézményben folyó sokrétű munkát, kollégáim nevében is ígérhetem, az eredmény sem marad el. A nevelőtestület nevében: Báta, 2010. július 30. Faidt Józsefné igazgató 3
I. INTÉZMÉNYÜNKRŐL 1. ÖNDEFINICIÓ Báta, a néphagyományaiban gazdag - a Sárvíz, a Pösze, az Öreg-Duna összefolyásáig terjedő - Sárköz őrzője. Tolna Megye déli csücskében, a Duna Dráva Nemzeti Park közvetlen szomszédságában, a Duna mentén fekszik. Van itt minden: folyó, patak, síkföld, domb, hegy, sziget, erdő és vízi erdő, - írja Féja Géza Sarjadás című könyvében. Már a rómaiak idején Lugio néven megerősített hely volt. Kimagasló jelentőségű az itt talált kelta kori lelet, a szakirodalomban többszörösen is méltatott híres bátai vadkan. 1093-ban Szent László alapított itt bencés apátságot. Meghatározó volt ez a falu történetében. hatott romjainak pusztalétével, emlékével, s megtartotta, megőrizte ezt a népet, itt a Sárvíz és Duna mocsaraiban (Mayer Mihály pécsi püspök). Az intézményhasználók a 900 éves múltra visszatekintő falu lakói, akik büszkék történelmi múltjukra, hagyományaikra. A község közel kétezres lélekszáma kétharmad egyharmad arányban oszlik meg a magyar őslakosság és cigányok között. A község többszörösen hátrányos helyzetű, szerepel a 240/2006.(IX.30.) Korm. rendeletben felsorolt települések jegyzékén. Sajnos mára a település elöregedett. A fiatalok közül sokan - elsősorban az értelmiségiek - elmentek, elmennek. Ennek az is oka, hogy nem a főútvonal mellett, hanem beljebb, egy völgyben húzódó szalagtelepülés. Régen a mezőgazdaság mellett a halászat, szövés, fonás több családnak biztosított fő ill. kiegészítő keresetet. Ma erre már leginkább csak a Tájház gyűjteménye utal. A lakosság nagy része ma is a mezőgazdaságból él. A közös gazdálkodást községünkben is a mezőgazdasági vállalkozás váltotta fel. Ennek ellenére- egyéb munkalehetőség híján-, mint mindenütt itt is sok a munkanélküli. Jelentős hagyományaink vannak. Néptánccsoportunk sikeres bejárta a világot, számos nemzetközi elismerést kapott. Őrzi és ápolja a bátai, sárközi táncokat és a gyönyörű népviseletet. Elevenen él a szövés és tojásfestés, melyet haláláig Vörös Mihályné Terus néni, a népművészetmestere adott tovább a fiataloknak. Ma is akadnak követői. A falu szellemi életének központja az 1982-ben alapított Bátai Általános Művelődési Központ, amely négy egységből álló többcélú intézmény. A falu lakói számára a bölcsőtől a sírig az intézmény egységei biztosítanak lehetőséget a nevelésben, oktatásban, közművelődésben való részvételre. A község múltjából, hagyományaiból adódóan és az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően sokszínű és felelősségteljes feladata van a benne dolgozóknak. Közoktatási feladatait a három csoportos óvodával és nyolcosztályos iskolával látja el, a közművelődést kétfunkciójú könyvtárral és a helyi kultúrát őrző, megörökítő tájházzal, Halászmúzeummal szolgálja. Az intézmény két legnagyobb egysége az óvoda és az iskola. 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT rövid neve: Bátai ÁMK Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának éve: 1982 Az intézmény jogelődje: Általános Iskola Báta Az alapító neve, címe: Báta Községi Önkormányzat 7149 Báta, Fő u. 147. Intézmény fenntartó neve, címe: Báta Községi Önkormányzat 7149 Báta, Fő u. 147. 4
Az intézmény típusa: többcélú nevelési-oktatási intézmény Az intézmény jogállása: A Bátai Általános Művelődési Központ részben önállóan gazdálkodó jogi személy, amelyet kinevezett igazgató irányít. Az igazgató munkáját igazgatótanács segíti. Az intézmény költségvetését a fenntartó önkormányzat állapítja meg. Pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. Az intézmény részben önálló költségvetési szervezet. Az óvoda szakmai tevékenységének irányítását óvodai intézményegység-vezető látja el, vezetői beosztásban. A művelődési ház szakmai tevékenységének irányítását az ÁMK igazgatója látja el. 2.1.1. OM azonosító: 036336 2.1.2. KÖZFELADAT Egységes bölcsőde-óvodai óvodai nevelés, alapfokú iskolai oktatás-nevelés, pedagógiai szakmai szakszolgáltatás és közművelődési feladatok. Az intézmény alap-, és kiegészítő szolgáltatásait a mindenkori hatályos alapító okirata alapján végzi Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés, iskolai előkészítés - Egységes óvoda-bölcsőde - Óvoda három osztott csoport - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált fejlesztő felkészítése Általános iskolai nevelés és oktatás (1-8.osztály) - Iskolaotthonos oktatás - Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése - Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felkészítését segítő integrációs és képesség-kibontakoztató tevékenység - Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: nemzeti etnikai nevelés-oktatás Iskolai sportkör Gyógy-testnevelés Mindennapos testnevelés Tanulmányi, kulturális és sportrendezvények rendezése, szervezése. Művelődési ház tevékenységének szakmai felügyelete Összevont könyvtári tevékenység községi könyvtár és iskolai) Tájház tevékenység Szülői szervezet működésének biztosítása Felnőttoktatás Pedagógiai szakmai szolgáltatás Az intézmény székhelye, egységei: Intézmény egységei Címe, elérhetősége Általános iskola Fő u. 174. 74/490-581 I.sz. Óvoda Óvoda u. 4. 74/490-623 Tájház Fő u. 86. Halászház Óvoda u. 6. Könyvtár Zrínyi u. 4. 74/590-002 Művelődési ház Zrínyi u. 4. 74/590-002 Az intézmény épületeinek tulajdonjoga: Báta községi Önkormányzat tulajdonát képezik. 5
A vagyontárgyak feletti rendelkezés joga: Báta Községi Önkormányzat Képviselőtestülete rendelkezik felette. Az intézménybe felvehető maximális gyermek és tanulólétszám: Óvoda: 60 férőhely Általános iskola: 180 férőhely Az óvodai csoportok száma: 3 osztott csoport (benne egységes bölcsődei csoport) Általános iskolai évfolyamok száma: 8 évfolyam Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önálló gazdálkodási jogkör Az intézményi gazdálkodás feladatainak ellátására kötelezett önállóan gazdálkodó szerv neve, székhelye: Polgármesteri Hivatal, 7149 Báta, Fő u. 147. Az önálló és részben önálló gazdálkodó közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendje: Az intézmény gazdálkodási feladatait teljes körűen a bátai polgármesteri hivatal látja el, melyért felelősséggel tartozik. Fenntartói felügyeletet ellátó szerv megnevezése: Báta Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: A közalkalmazottakról szóló 1992.évi XXXIII. tv., 11/1994(VI.8.) MKM rendelet alapján pályázat útján. A Kinevezés a fenntartó önkormányzat képviselőtestületének hatásköre. A költségvetést megállapító szerv: Báta Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Hatósági ellenőrzés rendje: 1993.évi LXXIX.tv. 80 ( ) alapján: A jegyző a hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelésioktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. Az alapító okirat felülvizsgálatának rendje: Kétévente a fenntartó felülvizsgálja 2. 2. AZ ÁMK EGYSÉGES NEVELÉSI RENDSZERE Általános művelődési központunk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Báta község lakosságának, az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai és művelődési programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. Az ÁMK általános iskolai egysége referencia intézményként vállalja, hogy intézményünk dokumentumrendszer megfelel a minősítési kritériumoknak, minőségi szolgáltatást nyújtunk a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók, illetve az érdeklődő gyakorló pedagógusok számára. A program szerkezete is az egység megteremtését célozza. Az I. fejezet tartalmazza mindazokat a részeket, amelyek valamennyi intézményegységre vonatkoznak, amelyek az együttműködést, a humán és anyagi eszközök koordinált felhasználását biztosítják. Az egyes intézményegységek a csak rájuk vonatkozó terveit külön fejezetek biztosítják. 2.3. INTÉZMÉNY, MINT SZERVEZET 6
ÁMK STRUKTÚRÁJA Iskola Óvoda Tájház - Halászház Művelődési ház Könyvtár Sportcsarnok VEZETŐI STRUKTÚRA, SZERKEZETI FELÉPÍTÉS ÁMK - igazgató Óvodai- igazgató helyettes intézményegység-vezető Köz.műv Iskolatitkár szak.vez. Min.ügy. Társ.tud. Termtud.. DÖK Technikai vez. mk.vez. mk.vez. vez. személyzet IPR menedzsment szolgáltatói menedzsment Az ÁMK igazgató egységvezetőkön, szakvezetőkön keresztül vezeti, szervezi, irányítja az intézményt. Az igazgató az ÁMK, iskolai egységének vezetője is. Legközvetlenebb munkatársa, napi kapcsolatba, magasabb vezető beosztásban, az igazgatóhelyettes, aki szintén ebbe az egységben dolgozik. az igazgató távollétében teljes felelősséget visel az intézményben történtekért. Az óvoda élén óvodavezető áll, magasabb vezetőként. Az óvodai élet pedagógiai irányítását végzi. Fontos szerepet tölt be az intézményvezetésében a minőségügyi vezető, aki az minőségfejlesztési munkáját irányítja az igazgató közvetlen munkatársaként. A szakvezetők (faluház könyvtár), az igazgató irányítása mellett végzik a közművelődési egységek életének szervezését, tevékenységét. A kettős funkciójú könyvtár végzett félállású könyvtáros irányításával működik, a tájház vezetője az önkormányzat dolgozója, aki szívvel-lélekkel végzi vállalt feladatát. A munkaközösségek élén (társadalom- és természettudományi)- munkaközösség-vezetők állnak, szakmailag segítik a vezetést. Az IPR menedzsment irányítja és szervezi az integrációs program fejlesztő munkáját. Feladatai közé tartozik az intézmény szolgáltatásainak koordinálása, referencia intézményi feladatokból adódó tevékenységek, eljárásrendek kidolgozása. A pályázatokhoz kapcsolódó fejlesztő tevékenységet a pedagógusok feladatra szerveződő csoportokban végzik. A diákönkormányzat vezetője fontos, felelősségteljes szerepet tölt be, a gyermekek jogainak képviselője. A minőségfejlesztéssel járó tevékenységet BECS csoport végzi. A vezetők közötti rendszeres megbeszélések, konzultációk, bevonva a dolgozók érdekképviseleti szervet, az alapja az alkotó és aktív munkának. 2.6. INTÉZMÉNY JÖVŐKÉPE Mi olyan gyermekközpontú intézményt szeretnénk, ahol a szülők, a gyermek, a pedagógus szorosan együttműködik, és jó kapcsolatot alakít ki egymással. Mindez a tanórai munkában, közös programok szervezésében, a szabadidős tevékenységekben is megmutatkozik. 7
A jó légkör, a türelem meghatározójává válik a hatékony munkának, a közös feladatok megoldásának. Olyan barátságos iskolai környezet kialakítására törekszünk, amely a tanulók tanulás iránti motivációját segíti elő. Az intézmény feladata a piacképes tudás birtoklásának és az egész életen át tartó tanulás koncepciójának megalapozása, a tanulási hatékonyságot növelő, az önálló ismeretszerzést szolgáló tanulási készségek, jártasságok és módszerek átadásával az egyénre szabott fejlődési utak szervezésével. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozása az IPR program bevezetésével valósul meg. Munkánk hatékonyabbá tételéhez pedagógusaink az új módszerek megismerésére törekszenek és a korszerű pedagógiai módszereket mihamarabb beépítik a mindennapi pedagógiai gyakorlatukba. Adaptáljuk, és a helyi sajátosságokra formálva alkalmazzuk a kompetencia-alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit, eszközeit. Kiemelt feladatunknak tartjuk az óvoda iskola, az alsó és felső tagozat közötti átmenet nehézségeinek segítését, az óvoda iskola helyi sajátosságainak, hagyományainak továbbvitelét. Intézményünk a XXI század információs technológiájának elhivatott közvetítője kíván lenni. Tanulóinkat képessé tesszük az informatikai eszközök és e-források önálló, célirányos használatára, az önálló ismeretszerzésre. Úgy gondoljuk, hogy mindezek megvalósításának alapfeltétele a jól felszerelt óvoda és iskola, a kultúra közvetítés szerepét felvállaló közművelődési egységek valamint a benne dolgozó pedagógusok erkölcsi, anyagi megbecsülése. Pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében nyilvános intézményi és régiós szakmai programokat szervezünk jó gyakorlatunk és a saját innováció bemutatására. Az intézményünk aktívan részt vesz a hálózati működést segítő tevékenységekben, a horizontális tanulás támogatásában. Nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományőrzésre, a helyi hagyományok és értékek megismertetésére, valamint a szabadidős tevékenységeink biztosítására. 8
3. ÉRTÉKRENDSZER 3. 1. A BÁTAI ÁMK INTÉZMÉNYSZEMLÉLETE 3. 1. 1. ELVÁRÁSOK A többcélú intézménnyel szemben támasztott elvárásokat egyrészt a közoktatásról illetve közművelődésről szóló törvény, valamint az alapító okiratban foglaltak, másrészt a közvetlen környezet, a partnerek igénye határozza meg. Az intézménynek biztosítani kell az Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Nemzetközi Egyezmény a Gyerekek Jogairól deklarációban foglaltakat. Törvény által meghatározott elvárások: óvó és védő funkció biztosítása nevelési lehetőségek kiaknázása szociális szerep ellátása egyéni fejlődési ütem figyelembevétele az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő továbbtanulás, pályaválasztás elősegítése a személyiség teljes körű kibontakozásának segítése /nemcsak szellemi és fizikai, hanem a magatartás, jellem, érzelmek összehangolt fejlesztése/ a település művészeti értékeinek megismertetetése, hagyományainak ápolása a kisebbségi kultúra értékeinek a megértetése, a befogadás elősegítése kettős funkciójú könyvtár korszerű működésével az itt élő gyermekek és felnőttek tanulási, művelődési, információs és szórakozási igényének kielégítése A közvetlen környezet /község, szülők, gyerekek/ igényei által meghatározott elvárások: egyénre szabott tanulási utak kifejlesztése továbbtanulási esélyek, lehetőségek növelése /tehetséggondozás, felzárkóztatás/ tanulók megfelelő motiválása a tanulási szokások megalapozása, alkalmazható, korszerű tudás közvetítése megújulásra, önművelésre fogékony tanulók nevelése a szabadidő hasznos eltöltése érdekében vonzó programok szervezése fokozott gyermekvédelmi funkció biztosítása művelődési, közművelődési funkciók ellátása hagyományaink ápolása 3. 1. 2. AZ INTÉZMÉNY ÉRTÉKRENDJE, ALAPELVEI E fejezetben intézményi mind a öt - ellátási helyünket érintő - alapelveinket, céljainkat, feladatainkat rögzítjük. Az egységes óvoda-bölcsőde, óvoda, általános iskola, közművelődési intézményegységek specifikus cél- és feladat-meghatározásai az intézményegységek programleírásában találhatók. Intézményünk: küldetésének tekinti, hogy a község lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez szükséges alapfeltételeket munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend, és a különböző kultúrák iránti nyitottság hassa át, valamint fordítsunk kiemelt figyelmet az emberiség előtt álló közös problémákra. humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat. hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsődlegesnek. 9
munkatársainkat emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell önállóság, önfejlesztés, önnevelés nyitottság és tolerancia más népek, kultúrák és szokások iránt a helyi kultúránk, népművészetünk ápolása, átadása a fenntartható fejlődés szemléletének közvetítése a nemzeti identitás megőrzése együttműködési készség fejlesztése külső kapcsolatépítéssel és információáramlással partnerközpontúság, minőségelvűség minőségi szolgáltatás nyújtása a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók és gyakorló pedagógusok számára magas színvonalú feladat-ellátás az értéktartó tudás, az egész életen át tartó tanulás megalapozása az egymást elfogadó, segítséget nyújtó, támogató közösségek kialakítása, a kommunikációs kultúra, az egymás iránti tolerancia képességének formálása az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás igényének felkeltése a szabályzatokban, szabályozókban rögzítettek egységes betartása, betartatása 3. 1. 3. AZ INTÉZMÉNY CÉLJA Olyan többcélú intézmény működtetése, amely a helyi igényekre reagálva összehangolt munkát folytat, a nevelés, az oktatás és közművelődés érdekében. A község lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető oktatási, művelődési, szórakozási igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb közösségeink, egész intézményeink célkitűzéseinek megvalósítását. Erősíteni kell a helyi hagyományok megismertetésével és ápolásával a lakóhelyhez való szorosabb kötödést. Anyagi lehetőségeink függvényében, ill. pályázati támogatással a modern világ olyan vívmányait is hozzáférhetővé kívánjuk tenni az érdeklődőknek, amelyeket saját erőből (egyéni vagy család) nem lennének képesek elérni. (Pl.: reprezentatív tartalmú, árú és kiadású könyvek, folyóiratok, számítógépes szolgáltatások stb.) Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közművelődési igények kielégítésének megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók. Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket igényel. Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek megfeleljünk. A szakember biztosítás és továbbképzés külső munkatársakra is kiterjedhet, ha azok szívesen vállalnak egy-egy részfeladatot (elsősorban közművelődési területen) intézményünknél. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani. A teljes intézményre kiterjedő minőségirányítási program működtetése. 10
3.1.4. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI Ezen pedagógiai és művelődési program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézmény és részintézmény szintű tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: - a pedagógiai és művelődési program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét, - az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, - az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, - az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, - az ellenőrzés kiemelt területeit. Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek. Ebbe be kell építeni az egész községet érintő rendezvényeket, megjelölve az egyes részintézmények, a külső közreműködők feladatait. A minőségirányítási rendszer működtetése: 2004 tavaszától intézményünk egységes minőségirányítási programmal rendelkezik. Biztosítani kell az intézményt irányító dokumentumok egységét, tudatos alkalmazását (PEMPO, Házirend, IMIP, Szervezeti és működési szabályzat) Biztosítani kell az intézmény nyitottságát. Minden olyan dokumentumot, amelyek alapján a felhasználók eligazítást, érdemi információt szerezhetnek terveinkről és munkánk eredményéről, hozzáférhetővé kell tenni (könyvtár, internet). 3.1.5. KAPCSOLATOK Az intézményi eredményes együttműködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere, amely részleteit a Szervezeti és működési szabályzatban terveztük. Ennek területei: - az intézményvezető és az egységvezetők napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez, - Az intézményegységeken belüli kapcsolatok elveit az adott intézmény terve rögzíti. Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények eljussanak az intézményünkhöz, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé áramló információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, művelődési intézmény tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatokat az intézményegységek tervei tartalmazzák. A kölcsönös előnyök, és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az ÁMK érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet egész községet vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók, akár az egész vagy valamelyik intézményegység az egyik közreműködő. Intézményünk érdekelt a kistérségi (esetenként azon kívüli) kapcsolatok megteremtésében és fenntartásában, mivel működésünk és fejlesztésünk az együttműködés nélkül nem biztosítható 11
A referencia intézményi feladataink ellátása érdekében az általános iskolai intézményegység szakmai kapcsolatot tart a Dél-Dunántúli Regionális Közoktatási Koordinációs Központtal, ill. a Pécsi Tudományegyetemmel. 12
II. ÓVODA 1. GYERMEKKÉP ÓVODAKÉP Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegíti a társadalmi egyenlőséggel kapcsolatos előítéletek lebontását. Óvodánkban a gyermekeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg, melyhez megteremtjük a fejlődés és nevelés optimális feltételeit. Minden gyermek nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete hozzájárul a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése a pedagógiai tapintat érvényesítésével. 1.1.GYERMEKKÉP Olyan gyerekeket szeretnénk nevelni, akikre a következők jellemzők: Érdeklődőek, nyitottak az újra, Vállalkoznak a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére Érzelemgazdagság jellemzi őket, Szépre, jóra fogékonyak, tudnak különbséget tenni jó és rossz között, Elfogadják önmaguk és mások másságát, Optimisták és reménnyel telik, Tudnak kérni, megköszönni, hálát mutatni, Tisztelik, szeretik szüleiket, társaikat, nevelőiket, a felnőttek közösségét, Ismerik és őrzik lakóhelyük hagyományait, Óvják, védik környezetüket, Tudnak a világ dolgaira rácsodálkozni, Önállóak, képesek eligazodni az őket körülvevő világban, Meggyőződésüket maguk alakítják ki Érzik, hogy fontosak számunkra 1.2.AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI, FELADATAI 1.2.1.CÉL: A bölcsődés korú gyermekek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtése. Tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, szegény, és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és a következményeiknek enyhítésére való törekvés. Az óvodás korú gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése nyitott és rugalmas rendszerben, mely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési szintek figyelembe vételével az egyenlő esélyek biztosítása. Az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosítása. A gyermekek óvodáskor végére egyéni adottságaik alapján alkalmassá váljanak az iskolai életre testi, szociális és értelmi vonatkozásban egyaránt. Az eltérő kultúrával és kommunikációs kóddal rendelkező gyerekek együttnevelése, a multikulturális és tartalmak átadásával identitástudatuk, önazonosításuk erősítése, a különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása. 13
Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása 1.2.2. ALAPELVEK elsődlegesnek tartjuk a gyermekek egyéni megismerését, személyes igényeik, szükségleteik kielégítését a gyermekek személyiségfejlődését az életkornak megfelelően játékkal, mozgással, sokféle élményt, tapasztalatot nyújtó tevékenységi lehetőség biztosításával segítjük a gyerekek egyéni sajátosságaira, érdeklődésére építjük képességeik fejlesztését nevelőmunkánk központi eleme az egyéni bánásmód és a gyerekek differenciált fejlesztése a gyerekek aktivitását és önállóságát ösztönözzük kiemelt figyelmet fordítunk az értelmi, a testi, a kommunikációs képességek és a szociális kompetenciák fejlesztésére rugalmas életszervezésünk biztosítja a gyermekek egyéni, kiscsoportos és csoportban történő tevékenykedését lehetőséget nyújtunk az önálló és az együttműködést kívánó tanulási szituációkra egységes gyermek megismerési program felhasználásával, rendszeresen figyelemmel kísérjük, követjük a gyermekek fejlődését a bölcsődébe lépéstől a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek differenciált fejlesztését és a tehetségnevelést egyaránt fontosnak tartjuk intézményünkben az inkluzív, befogadó pedagógiai szemlélet és gyakorlat érvényesül Intézményünk fontos feladata a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésével esélyegyenlőségük előmozdítása 1.2.3.FELADATOK: A kisgyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet kialakítása. Az óvodások és bölcsődések eltérő fejlődési ütemének, tempójának, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának megfelelő nevelés biztosítása. Az óvodások és bölcsődések megismerése, fejlődésének nyomon követése, dokumentálása. A gyerekek lakóhelyükhöz kötődésének erősítése, a társadalomba való beilleszkedés szabályainak kialakítása. Néphagyományaink őrzése; a kisebbség kultúrájának megismertetése. A 2-6-7 éves korú gyermekek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a kompetenciák optimális fejlődésének elősegítése. Bölcsődés korú gyermekek esetén szobatisztaságra nevelés. A hátrányos helyzetből származó esélykülönbségek szakszerű és új módszerekkel történő ellensúlyozása 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodás és bölcsődés korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: Egészséges életmódra nevelés, egészség óvása, Érzelmi nevelés és szocializáció, Értelmi fejlesztés, nevelés, anyanyelv ápolása. 2.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, EGÉSZSÉG ÓVÁSA A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. 14
Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gondozás és a szokások kialakításával segítjük a gyerekek szükségleteinek kielégítését, elősegítjük fejlődését. Mindez hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, környezetvédelmi és megóvási szokások megalapozásához és a nevelési hatások érvényesüléséhez. Legfontosabb feladat: a gyermeki szükségletek kielégítése, a testi, lelki szükségletek harmonikus összehangolása, a heti és napi életritmus kialakítása, mozgásigény biztosítása. Ezt segíti a hetirend, a maga ciklikusságával, ritmusával és a napirend, melynek keretén belül az étkezések, a pihenés, a mozgás, a játék és egyéb tevékenységek valósulnak meg. Kiemelten kell kezelni a gyermekek személyes kompetenciáinak, testi képességeinek fejlődését, a helyes higiéniai szokások kialakítását. / Elsajátítását a fokozatosság jellemezze! / Az egészséges életmódra nevelést kiemelt területként kezeljük az integrációs együttnevelésben. Tartalom Kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése A kulturált étkezés szokásaira nevelés: Helyes testtartás kialakítása, Esztétikus terítésre szoktatás, megfelelő teríték biztosításával, Evőeszközök helyes használatára szoktatás, Étkezés közbeni helyes viselkedés kialakítása Egészséges, korszerű táplálkozás: A gyermekek számára eddig ismeretlen ételek elfogadtatása, A mindenkori folyadékigény kielégítése, Vitaminok rendszeres fogyasztására nevelés ( gyümölcsnapok ), Délutáni pihenés: Nyugodt légkör megteremtése, A pihenés idejének biztosítása a gyermekek egyéni alvásigényének figyelembe vételével, Nyugtató mese, zene, alvás előtt. A test edzése: Rendszeres nap-, légfürdő, mozgás, A napi tevékenységek során minél több idő eltöltése a szabadban A természetes mozgáskedv fenntartása, mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése, A szervezet ellenálló képességének növelése. Egyéb egészségvédő szokások kialakítása: Helyes öltözködési szokások kialakítása (időjárásnak, évszaknak megfelelő), Zsebkendő használata (köhögés, tüsszentés, orrfúvás), Környezetünk tisztán tartásának fontossága (pl.: lábtörlő használata) Ruházatuk tisztán tartásának igénye. Higiéniai szokások, szabályok kialakítása: Tisztálkodás: Kézmosás, törülközés, fésülködés, fogápolás helyes és rendszeres végzésére szoktatás, nevelés az egészség megóvása érdekében. WC használat: a) Bölcsődéseknél szobatisztaságra nevelés, a még nem szobatiszta gyermekek esetében b) A WC papír rendszeres és megfelelő használatára szoktatás, c) A WC-higiénia (leöblítés) szabályainak kialakítása. 15
A fejlődés várható eredményei bölcsődés kor végére: a. Egyedül étkezik, öltözködik, tisztálkodik, legfeljebb apró segítséget igényel b. A gyermekek többsége szobatiszta c. Képesek szükségleteik felismerésére, önállóak azok kielégítésében, d. Igényükké válik a rendszeres testmozgás, mozgásuk harmónikus és összerendezett e. Igénylik a szabadban való tartózkodást, tudnak rácsodálkozni a természetre, f. Figyelnek saját külsejükre, arra, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen. g. Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket h. Kis segítséggel végzik: - WC használat - Fogápolás - Önkiszolgálás A tisztálkodási eszközök megválasztása Megfelelően használják a kanalat Ismerik a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rágni, asztal rendjére vigyázni, csendben étkezni), köszönöm, kérem használata evés közben A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A szabadban végzett változatos tevékenységek által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg és szellemileg teherbíróvá válik. (felkészült az iskolára) Megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően mozogni, tájékozódni, erejükkel gazdálkodni. Képesek szükségleteik felismerésére, önállóak azok kielégítésében, Igényükké válik a rendszeres testmozgás, mozgásuk harmonikus és összerendezett Igénylik a szabadban való tartózkodást, tudnak rácsodálkozni a természetre, Figyelnek saját külsejükre, arra, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen. Szeretik és igénylik a tisztaságot (eltakarítják a szemetet), az esztétikus környezetet, Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket, Ismerik a csend, a nyugalom, a harmónia fontosságát, Vannak ismereteik a betegségek megelőzéséről, Önállóak: - WC használatkor, - Fogápolásban, - Önkiszolgálásban, - A tisztálkodási eszközök megválasztásában, - Az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában, - A kimerített étel mennyiségének megítélésében, Megfelelően használják: - Az evőeszközöket (kanál, kés, villa), - A környezet tisztán tartására szolgáló eszközöket (pl. lábtörlő), Tudnak: - Cipőt fűzni és kötni, - Gombolni, - Teríteni, - Ajtót nyitni és csukni, - Természetes ülő testtartással asztal mellett ülni. Ismerik: - A kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rágni, asztal rendjére vigyázni, csendben étkezni), - A zsebkendőhasználat módját, - Ruházatuk tisztán tartásának lehetőségeit, 16
- A rendetlenség megszüntetésének módjait, Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és higiéniai szokások beépülnek a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt. 2.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ /TÁRSAS KAPCSOLATOK/ Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását, a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlását, az emberi érintkezés alapvető szabályainak elfogadását. Lehetőséget teremt az óvoda arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére, teret engedve az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; Az óvoda gazdag, változatos tevékenységrendszerében a gyermek választásai, döntései, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit; megismeri szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A nagy fejlődési eltérésekkel érkező gyerekek nevelésében elsődleges, elengedhetetlen a felnőttek az empátiás viselkedése. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. A gyermek közösségi magatartásának megalapozása az óvodai nevelés egészét átszövő feladat. Az óvodás és bölcsődés korú gyermek viselkedésének meghatározói az érzelmek, ezért fontos, hogy az óvodában bizalom és érzelmi biztonság vegye körül. A szocializáció során a gyermek társadalmi szerepeket, értékeket sajátít el tevékenységeken keresztül, ezáltal megtörténik a kultúra átadása. Az óvoda folytatja a családban elkezdődött érzelmiszociális kompetenciák fejlődésének támogatását utánzás és modellkövetés útján biztosítja a tevékenységi formákat, meghatározott értékeket. Az érzelmi és szociális kompetenciák fejlődése során meghatározó alapelvnek tekintjük a másság elfogadását, befogadását. Az óvoda egyszerre segíti a szociális érzékenység fejlődését, éntudat kialakítását. FELADAT bölcsődés korú gyermekek esetében - Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az esetlegesen átélt nehézségeik feldolgozásában, - A gondozónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése, - Lehetőségteremtés a gondozónővel és/vagy a társakkal közös élmények szerzésére az én-érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermek fejlődését, óvodás korú gyermekek esetében: Az érzelmi nevelés feltételeinek megteremtése- biztonságot adó, derűs légkör kialakítása Ennek eszközei: Otthonos, barátságos környezet Óvónő-gyerek közötti kapcsolatot pozitív attitűd jellemzi: 17
- Az óvónő szeretettel forduljon minden gyerekhez, - Legyen határozott, őszinte, - Bánjon a gyerekekkel differenciáltan, vegye figyelembe egyéni sajátosságaikat, - Mondja el, mit miért tart jónak vagy rossznak, ezzel is alakítva a gyerekek értékrendjét, - Óvónő és gyerek kapcsolatát a kölcsönös elfogadás, nyíltság, bizalom jellemezze. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén személyes meggyőzés alkalmazása A nehezebben szocializálható gyermekek neveléséhez speciális ismeretek, módszerek megszerzése Gyerek-gyerek közötti kapcsolat: - Fontos, hogy pozitívan alakuljanak ezen kapcsolatok, - Mindenki érezze, hogy tagja a csoportnak, ha nincs ott, hiányzik, - Figyeljenek egymásra, érdeklődjenek egymás iránt, - Fogadják el a másságot, - Alakuljon barátság más csoportba járók között is, - Az óvónő feladata segíteni a gyermekek közötti kapcsolatok alakulását Az érzelmi nevelés színterei: Beszoktatás: Szívesen látjuk az udvaron a kisgyermekükkel erre sétáló anyákat, hogy ismerkedjenek az óvodával, óvónőkkel, gondozónővel, leendő csoporttársaikkal. Az anya gyermekével együtt ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Óvodába és bölcsődébe lépéskor a szülő több napig -szükség szerint hétig- együtt lehet gyermekével. A gyermek kedvenc játékát elhozhatják az óvodába, (alváshoz, játékhoz). Nagyobb gyermek csoportba kerülésekor az óvónő készítse elő a csoportot a gyermek fogadására. Közös élményekre épülő tevékenységek Fokozzák a gyermekek közösséghez tartozását. Ünnepek- ünnepélyek: - Kiemelkednek az óvoda mindennapjaiból - Megerősítik a hagyományokat Rendezvények, programok: - Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre, - Részvétel a rendezvényeken /pl.: farsangi bál, gyermeknapi programok, kirándulások, sportnap, gyermekszínházi előadások, stb./ Helyi népszokások gyakorlása: - Tavaszi népszokások ( tojásfestés, locsolás, komatál, májusfa állítás), - Tájegységünkre (Sárköz) jellemző népdalok, népviselet, ill. néptánc főbb elemeinek megismertetése, (bölcsődés korúaknál nem foglalkozunk ezzel) - Falunk műemlékeinek látogatása ( templom, tájház, halász múzeum ) Egyéb lehetőségek Az óvodában, ill. óvoda-bölcsődei csoportban kialakított egységes jelek biztosítják a gyermek érzelmi stabilitását, (a saját jelét viszi magával) esetleges csoportváltáskor. Az óvodában végzett sokmozgásos tevékenység lehetőséget biztosít a másság (ügyesek, ügyesebbek) elfogadására, önmaga képességeinek megismerésére. Ugyanez fejleszti a gyermek pozitív emberi magatartását, társaihoz való viszonyulását; kudarctűrést, figyelmet, türelmet, kitartást, egymás iránti figyelmességet, segítőkészséget. 18
A gyermek az óvodai tevékenységek (játék, munka, értelmi fejlesztés) segítségével megtanul elfogadni, tolerálni, szükségleteit késleltetni, önmagát megvalósítani, nem sértve a másik gyerek szabadságát. A HHH gyermekek esetében a rendszeres óvodába járás biztosítása. A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére: Már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is. A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt, Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikációs jeleket (nemtetszés, öröm, bánat, biztatás). Szívesen tevékenykednek a csoport érdekében, örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek. Érdeklődnek társaik és a felnőttek iránt. Önállóak: - A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás területein (kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás) - A vállalt feladat elvégzésében többnyire A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szívesen járnak óvodába, szívesen játszanak együtt. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt, Figyelemmel, türelemmel meghallgatják az óvónő és társaik közlését. Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikációs jeleket (nemtetszés, öröm, bánat, biztatás). Szívesen tevékenykednek a csoport érdekében, örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek. Képesek egyéni érdekeiket a csoport érdekeinek alárendelni. Rendelkeznek az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmességönállóság, önfegyelem szokás, norma rendszerével. Udvariasak, segítőkészek; felajánlják segítségüket (felnőtteknek és társaiknak is), ha szükségét látják. Érdeklődnek társaik és a felnőttek iránt. Kialakul feladattudatuk; megkezdett munkáikat befejezik. Igyekeznek a szituációtól függően elfogadni az alá-, fölé-, és mellérendeltségi helyzeteket. Igazmondásra törekednek. Legalább egy baráti kapcsolattal rendelkeznek a csoporton belül. Önállóak: - A kapcsolatteremtés és kapcsolattartás területein (kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás) - A véleménynyilvánításban, - Döntésekben, választásokban, - A vállalt feladat elvégzésében. 2.3. ÉRTELMI NEVELÉS, FEJLESZTÉS Az anyanyelvi nevelés áthatja egész nevelési rendszerünket, hiszen minden óvodai tevékenységben sajátos kommunikációs helyzet zajlik. 19
Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel, - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve, további élményeket, tapasztalatokat szerezhet a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása A gyermeknek a kapcsolatteremtésben és kapcsolattartásban óriási jelentőségű az élőszóbeli kifejezés. Az ember életeleme, hogy rá figyeljenek, meghallgassák, ezért meg kell értetnie magát. A kicsi gyermeknek ez óriási kihívás. Utánzással tanul beszélni, megtanulja a gesztusokat. Az óvodai élet változatos tevékenységei a gyermek anyanyelvi nevelését, értelmi képességeinek fejlesztését szolgálják. Az értelmi nevelés feladatai egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben gyakorlása, másrészt az értelmi képességek, kognitív kompetenciák és kreativitás fejlesztése. A játékon keresztül fejlődik a gyermek érzékelése, észlelése, figyelme, emlékezete, gondolkodása, melyre óvodás korban a szemléletesség jellemző. Így a tanulás is szívesen végzett, játékos tevékenység. Célunk: Tapasztalati tanulásra alapozva, változatos tanulási formák segítségével a képességek egyéni, differenciált fejlesztésére alapozva, értelmileg érett, újra nyitott, érdeklődő gyermekek nevelése. Feladataink: Bölcsődés korú gyermekek esetén: A megismerési folyamatok fejlődésének segítése Az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése. A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása. A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása. A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben. Óvodás korú gyermekek esetében A gyermekek kíváncsiságára építve változatos tevékenységek biztosítása, sokoldalú cselekedtetés. A tapasztalati tanulás során a gyerekek aktivitására alapozva, sok érzékszervet foglalkoztató tevékenységek szervezése, tapasztalatok megfogalmazása. A meglévő ismereteik bővítése, szövegértés, szövegalkotás kompetenciáinak fejlesztése. A gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak rendezése, fogalmi gondolkodásuk és kreativitásuk fejlesztése. Kognitív képességek fejlesztése (megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás) A helyes, érthető beszéd fejlesztése, anyanyelv ápolása, szókincsbővítése bábozással, dramatizálással Időt és helyet kell adni a felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek egymás közötti beszélgetéseire beszélgető kör szervezésével, (a saját gondolataik mások előtt szóban való kifejezése és meghallgatása fejleszti a verbális kommunikációt és a másik tiszteletére is nevel). Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés 20
Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése. Egyéni különbségek, adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben. A fejlődés várható eredményei bölcsődés kor végére: Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára. Környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben. Vegyen részt a különböző tevékenységekben Beszédértése segítse az egyszerű feladatok, utasítások sikeres teljesítésében A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermek törekedjen a végzett tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére, szöveges megfogalmazására. Rendelkezzék problémafelismerő és megoldó képességgel, Tudja figyelmét megfelelő ideig ugyanarra a tevékenységre összpontosítani. Vegyen részt a különböző tevékenységekben. Beszédértése segítse az egyszerű feladatok, utasítások sikeres teljesítésében Segítséggel javítsa tévedéseit, ellenőrizze saját tevékenységét, Törekedjék az önértékelésre. Ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGTERVEZÉSÉNEK, MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE A nevelés feladatainak megvalósításához megfelelő környezet (tárgyi és személyi), összehangolt tervező munka és tevékenységek szükségesek. 3.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvodapedagógusok, gondozónő: modell, példakép a gyermekek számára, alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, gondozása. Jellemzők: Ismeri a rábízott gyerekek életkori szükségleteit, Alkalmazza a differenciáló pedagógiát, egyéni fejlesztést, A gyerekek fejlődését nyomon követi, erről a szülőket érdemben tájékoztatja, Módszereit változatosan alkalmazza a különleges nevelési igényű gyerekekre is, Rendelkezik a gyerekek iránt megnyilvánuló együttérző, oda és ráfigyelő magatartással, Etikusan viselkedik az óvodán belül és kívül, Igénye van az önképzésre, részt vesz továbbképzéseken,a TÁMOP 3.1.4 képzéseken szerzett ismereteit a napi nevelőmunkájában alkalmazza. Problémamegoldó képességgel rendelkezik, A család mellett (és nem helyett) partnerként vesz részt a nevelési folyamatban, A gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat közvetíti a szülők, kollégák felé, A helyi nevelési program alapján a gyermeknevelés során megválasztja módszereit, eszközeit, Gondoskodik a gyermekek testi épségének megóvásáról, Együttműködik a gyermekvédelmi feladatok megoldásában, A gyermekekkel elsajátíttatja a közösségi együttélés szabályait, 21