OKTATÁSI HIVATAL Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag.
Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA Szerzők: Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Jurecz Emil, Járainé dr. Bődi Györgyi, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Virágné Nagy Éva, Ringhofer Ervin, Tóth Géza, Varga László Nyelvi lektor: Szalagyi Csilla A kézikönyv az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című kiemelt uniós projekt keretében készült. A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak: Kerekes Balázs projektigazgató, Maus Pál szakmai vezető, Garay-Madarász Ágnes szakmai szakértő A kézikönyv elektronikus formában az www.oktatas.hu weboldalon kerül közzétételre. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 3 ELŐSZÓ A TANFELÜGYELETI KÉZIKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ... 5 BEVEZETÉS... 7 A TANFELÜGYELETI RENDSZER FELÉPÍTÉSE... 10 I. A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY... 13 1. Bevezetés... 14 2. Az ellenőrzés területei és módszertana... 15 2.1. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei... 15 2.2. A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei... 20 3. Az ellenőrzés szakaszai... 22 3.1. Előzetes felkészülés... 22 3.2. Helyszíni ellenőrzés... 23 3.3. Az ellenőrzés lezárása... 24 II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY... 25 1. Bevezetés... 26 2. Az ellenőrzés területei és módszertana... 27 2.1. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei... 27 2.2. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei... 32 3. Az ellenőrzés szakaszai... 35 3.1. Előzetes felkészülés... 35 3.2. Helyszíni ellenőrzés... 35 3.3. Az ellenőrzés lezárása... 35 III. INTÉZMÉNYELLENŐRZÉS ÉS -ÉRTÉKELÉS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNY... 36 1. Bevezetés... 37 2. Az ellenőrzés területei és módszertana... 37 2.1. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei... 37 2.2. Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei... 42 3. Az ellenőrzés szakaszai... 45 3.1. Előzetes felkészülés... 45 3.2. Helyszíni ellenőrzés... 45 3.3. Az ellenőrzés lezárása... 46 Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 3
MELLÉKLETEK... 47 1. számú melléklet: A pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel folytatott interjú javasolt kérdései... 48 2. számú melléklet: A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának értékeléséhez... 49 3. számú melléklet: A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő önértékelő kérdőíve... 50 4. számú melléklet: A vezető munkájáról a fenntartójával készített interjú javasolt kérdései... 52 5. számú melléklet: A vezetővel készített interjú javasolt kérdései... 53 6. számú melléklet: A vezetőtársakkal készített interjú javasolt kérdései... 54 7. számú melléklet: Vezetői önértékelő kérdőív... 55 8. számú melléklet: A fenntartó képviselőjével készített interjú javasolt kérdései... 57 9. számú melléklet: Az intézmény vezetőjével készített interjú javasolt kérdései... 58 10. számú melléklet: A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései... 59 11. számú melléklet: A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései... 60 12. számú melléklet: A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségét mérő kérdőív javasolt kérdései... 62 Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 4
Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény elrendelte a köznevelési intézmények egységes szempontok alapján történő, külső ellenőrzési és értékelési rendszerének bevezetését. Az Oktatási Hivatal szakértői csoportja a 2012/2013. évben megalkotta a jogszabályban meghatározott célok alapján és a kívánt tartalomnak megfelelően a pedagógus, a vezető és az intézmény ellenőrzése és értékelése alapjául szolgáló tanfelügyeleti standardokat. Mi a standard? Az országos tanfelügyelet egységes és nyilvános szempontokra épülő ellenőrzési és értékelési modell. A standard ennek a modellnek a pontos leírása, amely tartalmazza: az ellenőrzés és értékelés folyamatának ismertetését; a módszertanát; az alkalmazott eszközrendszert; meghatározza a tanfelügyelő szakértők feladatait; összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő pedagógusok és vezetők feladatait. A standardból az ellenőrzések valamennyi szereplője pontos információt kaphat az országos tanfelügyelet modelljéről. A standard tartalmának ismertetését többféle szempontból lehet csoportosítani, súlyozni az ellenőrzésben szereplők igényei alapján, ezért az alább felsorolt célcsoportok számára az Oktatási Hivatal kifejezetten nekik szóló kézikönyveket állít össze. Kik számára készülnek kézikönyvek? A tanfelügyeleti ellenőrzésben sokan, sokféle szerepben vesznek majd részt: a pedagógusok és a vezetők az ellenőrzés és értékelés alanyaként, így ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy munkájukban mit, milyen módszerekkel és eszközökkel vizsgálnak majd; a szakértők részletes útmutatót, módszertani segédanyagot várnak, amelyben kellő részletességgel, egyértelműen meghatározzák feladataikat, a munkájukra vonatkozó elvárásokat; a kormányhivatalok mint a tanfelügyeleti ellenőrzés szervezői, a logisztikai háttér biztosításához szeretnének az ellenőrzés és értékelés lebonyolításáról pontos információkhoz jutni. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 5
Előszó a tanfelügyeleti kézikönyv használatához Kinek szól ez a kézikönyv? Ez a tanfelügyeleti kézikönyv azok számára ismerteti az ellenőrzés lebonyolításának módját, módszereit és eszközrendszerét, akik a tanfelügyeleti ellenőrzés alanyaként, pedagógiai előadóként, pedagógiai szakértőként vagy pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény vezetőjeként vesznek majd részt az eljárásban. Hol érhetőek el a kézikönyvek? Az Oktatási Hivatal elektronikus felületet alakít ki, amelyet az ellenőrzésben résztvevők a nekik szóló jogosultság alapján tudnak majd használni. A publikus felületen elérhetőek lesznek majd a kézikönyvek és egyéb, az országos tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó anyagok, tájékoztatók. (A modell és a módszerek leírásán túl a kézikönyv tartalmaz eszközöket is, melyek szintén ezen az elektronikus felületen jelennek meg, így jelenlegi formájuk még nem végleges.) Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 6
Bevezetés BEVEZETÉS A tanfelügyelet mint pedagógiai-szakmai ellenőrzési modell A magyar köznevelési rendszer minőségének hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak javítása érdekében az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózatot, irányítási és ellenőrzési modellt vezetett be. Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működni kezd egy egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés. Az intézményi ellenőrzés és értékelés fontosságának felértékelődése, a külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai közoktatás intézményei számára új kihívást jelent, hiszen csaknem 30 éve, 1985 óta, amikor a szakfelügyeletet megszüntették, nem működik külső kontroll. Az 1990-es évek elején a közoktatási törvény a fenntartók számára ugyan feladatként jelölte meg a külső szakmai ellenőrzést, de ennek teljesítése az elmúlt időszakban igen eltérő módon és minőségben történt meg. Ez a kézikönyv az intézmény vezetőit és a pedagógiai előadókat, pedagógiai szakértőket segíti az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú pedagógiai munkában. Az intézményvezetők ellenőrzési, a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők önellenőrzési kézikönyvként használhatják, amely tartalmazza a jogi előírásoknak megfelelő eszközök, módszerek és normák nyilvános rendszerét. Alkalmazásával mód nyílik arra, hogy az intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint hozzá közelítsék. Sok intézmény rendelkezik intézményi önértékelési és pedagógus-teljesítményértékelési gyakorlattal. A köznevelésben korábban már bevált ellenőrzési elemeket például az önértékelést, elégedettségmérést figyelembe veszi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, és épít rá. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság az egységes alapelvek, eljárások, eszközök bevezetését kiemelkedően fontosnak tartja. Az egységes külső értékelés az intézmények különböző önértékelési rendszereihez kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést adni valamennyi köznevelési intézmény számára. Az intézmények belső értékelése fontos, de nem helyettesítheti az egységes, ötévenként megismétlődő, összehasonlításra alkalmas szempontsor szerint végzett külső ellenőrzést. A jelen kézikönyv a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben dolgozó pedagógiai előadókra, pedagógiai szakértőkre, vezetőkre és az intézményre vonatkozó ellenőrzési eljárásrendet, módszereket és eszközöket tartalmazza. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 7
Bevezetés A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 145. -a a tanfelügyeleti ellenőrzés célját így fogalmazza meg: ( ) a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon. Az ellenőrzés területei egyrészt a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkájának egyes elemeire a szakmai feladatok, szakterületi tudás, a pedagógiai folyamatok értékelése, a kommunikáció, szakmai együttműködés, elkötelezettség vonatkoznak. Másrészt arra, hogy munkájuk során milyen pedagógiai-szakmai szolgáltatási lehetőségekkel segítik a pedagógusok munkájának legfontosabb területeit: a tanulók személyiségének fejlesztését, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentését, a tehetség, képesség kibontakozásának segítését, a felzárkóztatás, a közösségépítés és a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelőségét. A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka vezetését, irányítását, valamint a változások érvénybe léptetését, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását. Emellett a vizsgálat kiterjed a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére, és a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, a szolgáltatást igénybe vevő pedagógusok, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés sikerességére, minőségére. Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl az országos szakmai irányítás által kitűzött éves vagy középtávú céloknak való megfelelés, az éves munkaterv megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, az eredmények és a partnerek elégedettsége. Az intézményellenőrzés a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők tanfelügyeleti értékelésének eredményeire is épül, ezért csak ott kerülhet sor intézményellenőrzésre, ahol már legalább a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők 60%-a átesett a tanfelügyeleti ellenőrzésen. Az intézményvezetés felelőssége a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, és ha szükséges, a dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő felelőssége abban áll, hogy az általa ellátott pedagógiai szakmai szolgáltatási területen végzett munkájának bemutatása, az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségét, pedagógiai kompetenciáit, hivatásszeretetét bizonyítsa, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők és a vezetés összteljesítményét mutatja. A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők minősítése, ugyanakkor a munkáltató a munkájukkal kapcsolatos döntéseihez legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről fontos szempontokat kaphat a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által. A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása jelentős haszna lehet ennek a rendszernek. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 8
Bevezetés A cél egyértelműen a köznevelési intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. A pedagógiai-szakmai szolgáltató munkaegységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény egyéni arculatát, azt, hogy miként járul hozzá a pedagógusok munkájának szakmai támogatása révén a gyermekközpontú nevelés és a minőségi oktatás, továbbá az ahhoz való egyenlő hozzáférés kialakításához. Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése, és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 9
Bevezetés A tanfelügyeleti rendszer felépítése A tanfelügyelet célja A tanfelügyelet (pedagógiai-szakmai ellenőrzés) rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. év CXC. törvény 78. (1) bekezdésének f) pontja írja elő, az ellenőrzés kereteit ugyanezen törvény 86-87. -a rögzíti. A 87. (3) bekezdése szerint: Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az ellenőrzés a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. A fejlesztések támogatása mellett az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan. A modell célja: a megerősítés és a fejlesztés. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés alapelvei Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit. Túl azon, hogy a pedagógiai-szakmai fejlődés önmagában is az érintettek érdeke, a rendszer kidolgozásakor fontos szempontként merült fel, hogy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója a folyamatban részt vevő kollégákra, pedagógusokra és szakértőkre egyaránt. Ennek figyelembevételével, továbbá a szakmai konszenzusra törekedve a kidolgozás az érintettek bevonásával történt, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai konferenciák előzték meg. Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik intézménytípusonként. A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásakor az alábbi területekre alakítottunk ki standardokat: óvoda általános iskola gimnázium szakközépiskola és szakiskola kollégium alapfokú művészetoktatási intézmény gyógypedagógiai intézmények pedagógiai szakszolgálatok pedagógiai-szakmai szolgáltatók. A standardok kidolgozásánál a viszonyítási alapot a pedagógiai szaktudományok általános szempontjainak való megfelelés, a Nemzeti alaptanterv általános elveinek betartása, továbbá az intézmény saját pedagógiai programja, a pedagógiai szakszolgálatok, valamint a pedagógiai- Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 10
Bevezetés szakmai szolgáltatók esetében a munkatervnek való megfelelés alkotják. Ezek mentén és az értékelés tudományos alapjaira építve történt az ellenőrzés területeinek meghatározása is, valamint az egységes eszközök kidolgozása, amelyek mindenki számára elérhetők a www.oktatas.hu weboldalon. Az Oktatási Hivatal irányító szerepe a tanfelügyeleti modell bevezetésében A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény meghatározta a pedagógiai-szakmai ellenőrzések kereteit. Nem rendelkezik azonban az ellenőrzés részleteivel kapcsolatos szabályozásról, az eljárásrendről, az eszközökről, hanem mindezeket egy felhatalmazó rendelkezéssel az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalta. A nevelési-oktatási intézmények működéséről, a köznevelési intézmények névhasználatáról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szól. Részletesen tartalmazza a pedagógiai-szakmai ellenőrzés szabályait, pontosítja a szakértők és a kormányhivatal szerepét az ellenőrzésben, szabályozza az ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebonyolítás kereteit. Nem nevez meg azonban konkrét értékelési területeket, szempontokat, és a szóba jövő eszközöket is csak említés szintjén szerepelteti. Az EMMI-rendelet 152. (2) bekezdése szerint az ellenőrzés területeit, szabályait és eszközeit az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja azokat jóvá. A TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt pályázati kiírásában kötelező elemként szerepel az intézményi külső és belső értékelés standardjainak kidolgozása. A projekt végrehajtójaként az Oktatási Hivatal határozta meg az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés menetét, eljárásrendjét, az ellenőrzés módszereit, eszközeit, az eredmények visszacsatolásának módját. A tanfelügyeleti rendszer szereplői és a rendszer működése A tanfelügyeleti ellenőrzések megrendelője és egyben az ellenőrzések végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzések operatív tervezését a megyei kormányhivatalok végzik az intézmények által szolgáltatott adatok alapján. Az ellenőrzések tervezésekor figyelembe kell venni az intézményi létszámadatokat, és azt, hogy az előmeneteli rendszerben minősítésre kerülő pedagógusoknak minősítésüket megelőzően mindenképp át kell esniük a tanfelügyeleti ellenőrzésen, mivel az ennek során kapott értékelés a pedagógus minősítésébe beszámít. Ennek következtében - különösen az első években - a minősítő vizsgák és minősítési eljárások nagyban fogják befolyásolni a tanfelügyeleti rendszer működését. Hosszú távon évente 30 000 pedagógus, 1000 vezető és 1000 intézmény ellenőrzését tervezzük 5000 szakértő bevonásával. Az ellenőrzési tervek készítésére évente kerül sor, a fővárosi vagy megyei kormányhivatal minden tanév végéig összeállítja a következő tanévre vonatkozó tervezést és ütemezést. Az intézmények még a tanév kezdete előtt, nyár végén megkapják ezeket a terveket, összehasonlítják saját adataikkal, majd ennek megfelelően bejelentik azokat a változásokat, melyek az aktuális tervezésre hatással vannak. A kormányhivatal mindezek alapján véglegesíti a megyei ellenőrzési terveket, melyeket szeptember elején az érintett pedagógusok, intézmények vezetőinek eljuttat. Ebből az ellenőrzési tervből az intézményvezető láthatja, hogy adott tanévben Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 11
Bevezetés mely pedagógusok és mikor kerülnek sorra. Az ellenőrzések tervezett időpontja előtt 15 nappal az intézményvezető elküldi az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott kollégák, a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők esetében erre nem kerül sor, ahol az ellenőrzések végleges és pontos menetét megtervezik, majd ezekről az ellenőrzéseket végző szakértőket (tanfelügyelőket) értesítik. A tényleges ellenőrzések előtt legalább 2 nappal (intézményellenőrzés esetén 2 héttel) a tanfelügyelők veszik fel a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Váratlan, előre nem látható események miatt a tervezések átütemezése szükséges és megoldható. Az ellenőrzési tervek készítésekor figyelembe kell még venni a jogszabályban meghatározott, ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámokat, melynek megfelelően egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését 2-2 szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését 3-5 szakértő végzi. A tanfelügyeleti ellenőrzések során kulcsfontosságú szerep jut az ellenőrzéseket lefolytató szakértőknek, vagyis a tanfelügyelőknek. Tanfelügyelő azon pedagógusokból válhat, akik a pedagógusok előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést elvégezték. Mivel a pedagógusok minősítése még nem kezdődött meg, és egy ideig még nem várható, hogy szükséges számú Mesterpedagógus álljon rendelkezésre, ezért ezen átmeneti időszakban a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok is dolgozhatnak tanfelügyelőként, természetesen csak abban az esetben, ha a mesterpedagógusi szint követelményeinek megfelelnek. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 12
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése I. A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGO GIAI-SZAKMAI SZOLGA LTATO INTE ZME NY Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 13
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése 1. Bevezetés A pedagógusellenőrzés új szakmai kihívás, országos szintű innováció. A jól szervezett, magas színvonalon végzett, valamint az egész országra kiterjedő, egységesen alkalmazott ellenőrzési szisztéma objektív, független az ellenőrzést végző szakértő személyétől; feltárja és megmutatja a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők szakmai alkalmasságát, munkájuk hatékonyságát, erősségeit és fejlesztendő területeit, valamint objektív összehasonlíthatóságot biztosít. A pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben dolgozó pedagógusok a nevelő-oktató munkát végző pedagógusok számára nyújtott szakmai szolgáltatások szervezése révén kapcsolódnak a köznevelés intézményrendszeréhez. Munkájukat a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 48/2012. (XII. 12.) EMMIrendeletben meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területeken végzik. Ezek a területek a következők: szaktanácsadás és tantárgygondozás, pedagógiai értékelés, pedagógiai tájékoztatás, tanügy-igazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása, valamint a tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat működtetése, illetve részt vehetnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában. Az ellenőrzés folyamán annak feltárása folyik, hogy pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben dolgozó pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkájában milyen módon és mértékben jelennek meg az alábbi szakmai tartalmak: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet mint szakmai irányító által a pedagógiaiszakmai szolgáltató intézmények számára meghatározott rövid és középtávú szakmai feladatoknak való megfelelés, az intézmény éves és hosszú távú munkatervének való megfelelés, az ellátott pedagógiai szakmai szolgáltatási területen átfogó, magas szakmai színvonalú szolgáltatások biztosítása az ellátott intézmények és pedagógusok számára. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 14
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése 2. Az ellenőrzés területei és módszertana 2.1. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei A területek a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI-rendeletben, továbbá a pedagógiaiszakmai ellenőrzés lefolytatásának szabályait meghatározó 20/2012 (VIII.31.) EMMIrendeletben meghatározott követelményterületeknek feleltethetők meg. Természetesen a tanfelügyelő a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben a pedagóguskompetenciákat a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő beosztásához, feladatköréhez illeszkedő területeken vizsgálja mivel nevelő-oktató tevékenységet az ott dolgozó pedagógusok nem folytatnak. Az értékelés az alábbi területekre terjed ki: 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szakmai feladatok, szaktudományos, szakterületi tudás* 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szakmai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók* 3. A tanulási folyamat támogatása A tanulás támogatása* 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért * a pedagógiai-szakmai szolgáltatások területére meghatározott kompetenciák Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 15
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés területei megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így az ellenőrzés eredménye területenként számít bele a minősítés eredményébe, ugyanakkor a pedagógiai-szakmai szolgáltatás szakterületen a tanfelügyeleti értékelés elsősorban szakmai támogató szerepben értékeli a pedagógiai előadókat, pedagógiai szakértőket. A felsorolt területeken az értékelés meghatározott szempontok szerint történik. Az értékelés során az alábbi szempontok közül a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási terület ellátásához szükséges szempontokat kell figyelembe venni: Területek 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szakmai feladatok, szaktudományos, szakterületi tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szakmai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szempontok Milyen kapcsolódási pontjai vannak az általa ellátott pedagógiaiszakmai szolgáltatási területnek/területeknek a pedagógiai-szakmai szolgáltatások intézményi rendszerében? Hogyan követi pedagógiai-szakmai szolgáltatói területeinek változásait (oktatáspolitikai, szakmapolitikai, pedagógiai-szakmai szolgáltatási területek elvárásainak változása)? Mennyire naprakész elméleti szakmai tudása, és ez a gyakorlatban hogyan jelenik meg? Milyen mértékben használja munkája során a rendelkezésre álló IKT eszközöket? Milyen módszertani felkészültséggel rendelkezik a felnőttképzés területén? Hogyan alkalmazza azt munkája során? Milyen képzésszervezési ismeretei vannak, és hogyan használja fel azokat? Milyen a tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? A tervezésében hogyan érvényesül az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által meghatározott éves célok alapján elkészített intézményi terv célrendszere? Hogyan épít tervező munkája során a korábbi ismereteire? (elégedettségmérések) Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 16
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése Területek 3. A tanulási folyamat támogatása A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Szempontok Milyen formában segíti a pedagógusokat abban, hogy korszerű tanulásszervezési eljárásokat ismerjenek meg, alkalmazzanak? Hogyan segíti a pedagógusokat abban, hogy a tanulók/ gyermekek gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét fejlesztő módszereket alkalmazzanak? Milyen módon terjeszti, segíti a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok használatát? Tud-e tanácsot adni, hogyan sikerülhet a helyes arányt kialakítani a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között? Milyen módon szervezi pedagógiai-szakmai szolgáltatási területének/területeinek ezzel a területtel kapcsolatos tevékenységét? Munkájának, az ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területnek/területeknek milyen kapcsolódási pontjai vannak ehhez a területhez? Hogyan támogatja a pedagógusok körében a hatékony tanulómegismerési technikákat elterjedését? Milyen formában tud segítséget nyújtani az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Hogyan és milyen szakmai segítséget tud nyújtani a pedagógusok számára a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal/gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal/ gyermekekkel, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal/ gyermekekkel való bánásmódban? Milyen módon szervezi pedagógiai-szakmai szolgáltatási területének/területeinek ezzel a területtel kapcsolatos tevékenységét? Munkájának, az ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területnek/területeknek milyen kapcsolódási pontjai vannak ehhez a területhez? Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 17
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése Területek 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Szempontok Milyen módon segíti a pedagógusok munkáját a tanuló/ gyermekközösség belső struktúrájának feltárásában? Hogyan tudja megismertetni a pedagógusokat azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével a pedagógusok ki tudják alakítani osztályközösségükben a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött, a különleges bánásmódot igénylő és a hátrányos helyzetű tanulók elfogadását, tiszteletét? Milyen segítséget tud nyújtani a közösségfejlesztés pedagógiai munkájában? Milyen eszközökkel tudja támogatni, hogy a pedagógusok hatékony probléma-megoldási és konfliktuskezelési stratégiákat ismerjenek meg? Milyen módon szervezi pedagógiai-szakmai szolgáltatási területének/területeinek ezzel a területtel kapcsolatos tevékenységét? Munkájának, az ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területnek/területeknek milyen kapcsolódási pontjai vannak ehhez a területhez? Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz saját munkája során? Mennyire tájékozott a fejlesztő jellegű tanulói/gyermek értékelési módszerek tekintetében? Hogyan segíti azok elterjedését a pedagógusok körében? Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 18
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése Területek Szempontok Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata? Hogyan segíti az igényes szakmai nyelvhasználatot a pedagógusok körében? Milyen a kommunikációja munkatársaival és az intézmény partnereivel? Milyen módon működik együtt munkatársaival és az intézmény partnereivel? 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Együttműködik-e, és ha igen, milyen módon más pedagógiaiszakmai szolgáltató intézmények pedagógiai előadóival, pedagógiai szakértőivel? Milyen pedagógiai fejlesztésekben vesz részt (intézményen belül)? Részt vesz-e köznevelést érintő helyi, regionális, országos innovációban? Megjelennek-e szakmai írásai? Milyen módon vesz részt az intézményen kívüli szakmai közéletben? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? Mennyire tud azonosulni az intézmény szakmai céljaival? Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmájában, az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területen/területeken történteket? Hogyan adja tovább a megszerzett ismereteket? Milyen módon segíti az intézménybe újonnan belépő kollégák szakmai munkáját? Hogyan alkalmazza munkája során az infokommunikációs eszközöket? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Munkájában mennyire pontos, megbízható? Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 19
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése 2.2. A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek: dokumentumelemzés, szakmai tevékenység bemutatása (prezentáció), interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés, és a prezentáció elemzési szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak. Amennyiben az értékeléshez szükséges információk megszerzéséhez a megadott szempontok, kérdések kiegészítése szükséges, akkor a tanfelügyeleti ellenőrzések lefolytatására felkészített szakértők ezt megtehetik. 2.2.1. Dokumentumelemzés A dokumentumelemzés célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkáját előre tervezetten, az intézmény sajátosságainak, stratégiai tervében megfogalmazottaknak összehangolva, tudatosan végzi-e. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a dokumentumok ellenőrzésénél a tanfelügyeletnek nem feladata sem hatósági, sem törvényességi ellenőrzés. A dokumentumelemzés tehát nem magának a dokumentumnak, hanem a pedagógiai előadónak, pedagógiai szakértőnek az értékelését szolgálja. Ugyanakkor a tanfelügyelet mint fejlesztő értékelés az előző tanfelügyeleti ellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő fejlődését az egyes területeken. Ennek érdekében a tanfelügyelet megvizsgálja az előző ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógiai előadóra, pedagógiai szakértőre vonatkozó dokumentumait, munkája tervezésének és értékelésének dokumentumait, valamint a kivitelezés segédeszközeit. A dokumentumok és javasolt vizsgálati szempontjaik a következők: az előző ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógiai előadónak, pedagógiai szakértőnek vonatkozó értékelőlapjai: Melyek a kiemelkedő és melyek a fejlesztendő területek? Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? az intézmény éves munkaterve: Milyen tervezési módszert használ az éves tervezéshez? Hogyan történik az éves terv korrekciója? A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott terület/területek milyen módon jelennek meg benne? az intézmény éves beszámolója: Milyen beszámolási módszert használ az éves beszámolóhoz? Hogyan történik az éves beszámoló értékelése? A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott terület/területek milyen módon jelennek meg benne? Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 20
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai szolgáltatási területére/területeire vonatkozó éves munkaterve: Milyen módszert alkalmaz munkája tervezéséhez? A célkitűzései teljesülését hogyan segíti munkája tervezése? A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget? Az ellátott területre/területekre vonatkozó pedagógiai-szakmai szolgáltatói elvárások és a partnerek igényei alapján tervezi meg tevékenységét? Hogyan illeszkedik a munkaterve az intézmény éves munkatervében szereplő egyéb szolgáltatási területekhez? a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai szolgáltatási területére/területeire vonatkozó éves beszámolója: Milyen módszert alkalmaz munkája beszámolójához? A célkitűzései milyen módon valósultak meg benne? A tevékenység megvalósítása során milyen módon alkalmazkodott a változásokhoz? (a szakmai szolgáltató elvárások, a partnerek igényeinek változása) Milyen volt a tervezett tevékenység megvalósulásának sikeressége? 2.2.2. Szakmai tevékenység bemutatása A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő egy 45 perces prezentációban bemutatja az előző pedagógiai-szakmai ellenőrzés óta eltelt időszakban végzett szakmai tevékenységét. A bemutatóval kapcsolatos elvárások: reális módon, jól követhetően és teljes körűen tükrözze a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatói területen/területeken végzett munkát, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által vizsgált területek szempontrendszerének figyelembe vételével készüljön el, emelje ki, ha az előző pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait követően, azok alapján a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai munkájában változás történt. A szakmai tevékenység bemutatójának javasolt vizsgálati szempontjai a következők: Szakmai munkája során átfogóan és eredményesen ellátja-e az adott pedagógiaiszakmai szolgáltatói területet/területeket? Ennek érdekében milyen szakmai együttműködést alakított ki munkatársaival, más pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények munkatársaival és a köznevelés más szakmai fórumaival? Hogyan alkalmazkodik az ellátott területtel/területekkel kapcsolatos szakmai elvárások változásaihoz? Munkájában milyen módon jelenik meg a partnerközpontúság? Hogyan alakítja munkáját a partnerek elvárásainak, elégedettségének ismeretében? Szakmai fejlődése érdekében folyamatosan megújítja-e tudását? Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 21
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése Milyen szakmai fejlesztésekben vesz részt (intézményi, helyi, regionális és országos szintű)? Hogyan hatottak a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai munkájának fejlődésére az előző pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai? 2.2.3. Interjúk (1-2. számú mellékletek) a pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel, az intézményvezetővel Az interjú célja egyrészt, hogy a tanfelügyelők információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről; másrészt módot ad arra is, hogy az ellenőrzött pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre. Az interjú során nyert információk kiegészítik az ellenőrzés alkalmával gyűjtött tapasztalatokat. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának megítélésével kapcsolatos interjúba be kell vonni az intézmény vezetőjét, aki közvetlenül is ismeri a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkáját, és akinek a véleménye sokat segíthet megítélésében. 3. Az ellenőrzés szakaszai 3.1. Előzetes felkészülés 3.1.1. A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése Egy pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő ellenőrzésére ötévente legalább egyszer sor kerül, így ha az ellenőrzés már folyamatos rendelkezésre állnak a korábbi ellenőrzés dokumentumai. A pályán eltöltött idővel arányosan e dokumentumok összevetése trendvizsgálatot eredményez. Az ellenőrzés kezdeti átmeneti szakaszában, amíg nem állnak rendelkezésre korábbi ellenőrzések anyagai, elegendő a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő belső minősítési dokumentumainak vizsgálata. Az önértékelés (3. számú melléklet) tájékoztatja az ellenőrzést végzőt arról, hogy a vizsgált pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő hogyan ítéli meg saját munkáját, mi a véleménye önmagáról, milyennek látja szakmai munkáját, saját fejlődését. Képet kap az ellenőrző személy a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szándékairól is. Az önértékelés összevetve a tapasztaltakkal arról is tanúskodik, mennyire reálisan látja a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő önmaga munkáját. A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amelynek alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei, egyrészt a tények tükrében, másrészt reflexiói, értelmezése alapján. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 22
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése A portfólió tartalmazza: a szakmai önéletrajzot, a pedagógiai munka dokumentumait: legalább 17 darab, munkájával összefüggő dokumentumot, melyeket utólagos reflexiókkal látott el, legalább egy éves munkatervet és beszámolót, a pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, a pedagógiai előadót, pedagógiai szakértőt foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, a szakmai életút értékelését. A tanfelügyelet csak a portfólió azon elemeit használja az ellenőrzésnél, melyek az ellenőrzött pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának megítéléséhez nélkülözhetetlenek. A tanfelügyeleti ellenőrzés során a portfólió, csak mint információforrás bír jelentőséggel, értékelése nem történik meg. A portfólió tanulmányozásához elengedhetetlen, hogy az megfelelő felületre legyen feltöltve, ahol a tanfelügyelő elektronikus úton hozzáférhet. 3.2. Helyszíni ellenőrzés A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik, mikor is a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatározzák az ellenőrzés kezdetét, az érintett pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő (pedagógiai előadók, szakértők) személyét, és megállapodnak az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetőségéről. 3.2.1. Bemutatkozás Az ellenőrzés kezdetekor sor kerül a tanfelügyelők bemutatására és bemutatkozására. Erre a célra javasolt a pedagógiai előadók és pedagógiai szakértők összehívása egy rövid egyeztetésre, így azok is megismerhetik a tanfelügyelőket, akik az ellenőrzésben éppen nem érintettek. 3.2.2 A szakmai tevékenység bemutatása A szakértők megtekintik a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő által összeállított bemutatót, amelyben összefoglalja az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási területen/területeken az előző ellenőrzés óta eltelt időben végzett tevékenységét. 3.2.3. Interjúk A pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel készített interjú A szakértők interjút készítenek az érintett pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel, amelynek célja az előzetes felkészülés során felmerült kérdések tisztázása, a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának alaposabb megismerése. Az interjún a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő és a szakértők vesznek részt. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 23
I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése Az intézmény vezetőjével készített interjú A pedagógiai előadóval, pedagógiai szakértővel folytatott interjú után kerül sor a vezetői interjúra a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájáról, melyen az érintett kolléga már nem vesz részt. Fontos tudni, hogy ebben az esetben ez a vezetői feladat átruházható az intézmény azon vezető beosztású pedagógusára is, akinek közvetlen irányítása alatt dolgozik az érintett pedagógus. A vezetővel készített interjú lényeges eleme a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő objektív megítélésének. Egyrészt az interjúban kapott információk a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő önértékelésének vezetői szempontú ellensúlyozását adják, másrészt az interjú lehetőséget nyújt a vezetőnek arra, hogy a szakértők által megszerzett ismereteket kiegészítse a korábbi vezetői ellenőrzéseken tapasztaltakkal. 3.3. Az ellenőrzés lezárása 3.3.1. Az ellenőrzés lezárása a szakértő részéről A szakértők az ellenőrzés befejezése után egyeztetnek tapasztalataik, benyomásaik összegzése érdekében. Az egyeztetést követően a látogatás lezárásaként közösen kitöltik az értékelő lapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelölnek meg. Az értékelő lapot öt napon belül elektronikusan és két nyomtatott példányban eljuttatják az intézményvezetőnek, aki ebből egyet átad a pedagógiai előadónak, pedagógiai szakértőnek, egyet pedig a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő saját véleményének feltüntetése után a minősítési személyi anyagához csatol, tehát az értékelőlapnak a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő portfóliójába is be kell kerülnie. Az Értékelőlap a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkájának ellenőrzéséről nyomtatvány a véglegesített, összegző véleményt tartalmazza területenként felsorolva, értékelési eredményei számszerűsítve a minősítésébe is beszámítanak. 3.3.2. Az ellenőrzés lezárása a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő részéről Az ellenőrzés befejezése után, szintén öt napon belül, a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő is értékeli az ellenőrzését végző szakértők munkáját az erre a célra kialakított értékelőlapon. A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő és a szakértők értékelése egy párhuzamosan zajló folyamat, az elektronikus felület úgy kerül kialakításra, hogy a pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő, illetve a szakértők saját értékelésüket addig ne láthassák, amíg ők maguk ki nem töltötték az értékelő lapot, így elkerülvén az esetleges befolyásolhatóságot. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 24
II. A vezető munkájának ellenőrzése és értékelése II. A VEZETŐ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE PEDAGO GIAI-SZAKMAI SZOLGA LTATO INTE ZME NY Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 25
II. A vezető munkájának ellenőrzése és értékelése 1. Bevezetés A vezető ellenőrzésének és értékelésének jelen rendje a köznevelési törvény 7. (1) bekezdés j) pontja által meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény vezetőjére terjed ki. Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor. Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését. A vezető ellenőrzésének célja: A 20/2012. (VIII. 30) EMMI-rendelet 149. (1) bekezdése szerint a vezető ellenőrzésének célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján. A vezető beosztású pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők tanfelügyeleti ellenőrzésének a vezetői munka értékelése mellett célja a pedagógiai tevékenység vizsgálata is, ezért az intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a pedagógusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül. A vezetői munka értékelési szempontjai a következő elveket tükrözik: A vezetői munka értékelési kritériumai legyenek jellemzőek a vezetői funkciókra. A vezetői értékelésnek a vezetőtől függő működési elemek értékelésére kell szorítkoznia. A vezetői értékelésbe be kell vonni az alkalmazottakat. A külső értékelés épít a vezető saját teljesítményének értékelésére (önértékelés). Az értékelő személynek a visszacsatolás során a fejlesztés/fejlődés támogatását kell előtérbe helyeznie. A vezetői munka értékelésének alapja: A vezetői pályázatban leírtak és azok megvalósítása a gyakorlatban: A vezetői pályázatot a fenntartó, állami fenntartású pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben az alkalmazottak köre is véleményezi, végül ennek alapján kapja az intézményvezető a vezetői megbízását. Ezért fontos, hogy mi történik a továbbiakban a benne megfogalmazott vezetői koncepcióval, célokkal, elképzelésekkel, hogyan, milyen módon valósulnak meg, mi okból nem valósulnak meg, vagy mi okból és milyen módon módosulnak a vezetői programban megfogalmazott célok. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. november 12-én elfogadott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények számára készült tájékoztató anyag. 26