A KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

A KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013. H A T V A N, G ÉZA F E J E D E L E M U T C A 2.

Tartalomjegyzék XXXIV. A KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE... 4 XXXIV.1. A HELYI TANTERVET MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK... 4 XXXIV.2. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 4 XXXIV.3. A HELYI TANTERVÜNK JELLEMZŐI... 5 XXXIV.4. A HELYI TANTERV BEVEZETÉSE... 6 XXXIV.5.A NAT2012 MŰVELTSÉGTERÜLETEINEK MEGJELENÉSE A TANTÁRGYAK RENDSZERÉBEN... 7 XXXIV.6. A MŰVELTSÉGI TERÜLETEK KIEMELT KÖZÖS CÉLJAI... 8 XXXV. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, VALAMINT AZOK ÓRASZÁMAI... 8 XXXV.1. A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK HETI ÓRASZÁMAI 2011. SZEPT- TŐL KIFUTÓ 2007... 9 XXXV.2. A NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRÁK SZÁMA... 10 XXXV.3. A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK HETI ÓRASZÁMAI 2013. SZEPTEMBERTŐL... 11 KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL... 11 VÁLASZTHATÓ ÓRA 110/2012. KORM. REND. SZERINT... 12 XXXV.4. AZ EMELT SZINTŰ ÉNEK-ZENE OKTATÁS... 13 XXXV.5.VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 13 XXXV.6. A CSOPORTBONTÁS ELVEI... 14 XXXVI. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS... 14 XXXVI.1. A MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉS PROGRAMJA... 15 XXXVI.2. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK ÉS EDZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA... 15 XXXVI.3 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZER... 16 XXXVI.4. A KÖNNYÍTETT ÉS A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSE... 19 XXXVII. 2. HIT- ÉS ERKÖLCSTAN NEVELÉSE-OKTATÁSA, VALLÁSOKTATÁS... 20 XXXVII.1. ERKÖLCSTAN NEVELÉSE-OKTATÁSA... 20 XXXVII. 3. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS... 21 XXXVII. 4. IDEGENNYELV-OKTATÁS... 21 XXXVIII. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE- OKTATÁSA... 22 XXXVIII.1. AZ SNI TANULÓK FOGLALKOZTATÁSA MŰVELTSÉGI TERÜLETENKÉNT... 22 XXXIX.A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 24 XXXIX.1.AZ ISKOLAI TÁMOGATÁSI ÉS MEGRENDELÉSI IGÉNYEK FELMÉRÉSÉNEK FOLYAMATA... 24 XXXIX.2. AZ ISKOLAI TANKÖNYVRENDELÉS RENDJE... 26 XXXIX.3.AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE... 27 XXXIX.4. A TANKÖNYVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI... 27 XL. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 29 XLI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI... 29 XLI. 1. A TANULMÁNYI MUNKA ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE... 29 XLI.1.1. Az ellenőrzés... 29 XLI.1.2. Szóbeli számonkérés formái... 30 XLI.1.3. Írásbeli számonkérés formái... 30 2

XLI. 1.4.Gyakorlati számonkérés formái... 30 XLI.2. AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE... 31 XLI. 2.1. Az értékelés funkciói... 31 XLI.2.2. Az értékelési rend követelményei... 31 XLI.3. A TANULMÁNYI MUNKA ÉRTÉKELÉSE... 31 XLI.4. Az értékelés alapelvei... 32 XLI.3.2. Az érdemjegyek és az osztályzatok... 32 XLI.3.3. A szöveges minősítés... 33 XLI.4. MENTESÍTÉS AZ ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS ALÓL... 33 XLI.5. AZ ÉRDEMJEGYEK ÉS OSZTÁLYZATOK A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉNÉL ÉS MINŐSÍTÉSÉNÉL... 34 XLI.6. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI... 34 XLII. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI... 35 XLII.1. A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE... 35 XLII.2. A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE... 35 XLII.3. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI... 36 XLII.3.1. A magatartás értékelése... 36 XLII.3.2. A szorgalom értékelése... 39 XLIII. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI... 40 XLIV. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 41 XLV. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS RENDSZERE... 43 XLV.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI... 45 XLV.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TANÓRÁN ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKON... 46 XLVI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 48 XLVII. AZ ISKOLA ÁLTAL ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK... 56 XLVII.1. MUNKA ÉS TANULÁSSZERVEZÉS... 56 XLVII.2. AZ EGYÉNRE SZABOTT TANULÁSIRÁNYÍTÁS... 56 XLVII.3. A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS JELLEMZŐI... 56 XLVIII. KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM... 57 XLIX.A CIGÁNY FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS... 63 L. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 66 L.1.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE... 66 L.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA... 66 L.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA... 66 L.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA... 67 LI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGALKOTÁSA SORÁN FELHASZNÁLT IRODALOM... 67 3

XXXIV. A Kodály Zoltán Általános Iskola helyi tanterve XXXIV.1. A helyi tantervet meghatározó főbb tényezők Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív kerettantervet követő fejlesztéssel adaptálva a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteit vettük alapul. XXXIV.2. Választott kerettantervek Választott helyi tanterv forrása - megnevezése 2013 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Angol ALSÓ TAGO- ZAT MOZAIK Smart Junior MM publications készítette, a forrás alapján adaptálta Kardosné L.E. Földesi Zs. Hanka T. FELSŐ TAGO- ZAT NEMZEDÉKEK TUDÁSA Get to the Top MM publications készítette, a forrás alapján adaptálta Mózes Ildikó Földesi Zs. Hanka T. Német PLANETINO Rusainé B.E. SCHULBUS Rusainé B.E. Matematika MŰSZAKI K. Tóth Andrásné (Hajdú) MŰSZAKI K. Lisztikné I.T. (Hajdú) Történelem MOZAIK Jagodicsné F.Á: Népismeret- APÁCZAI Mátyássi G. APÁCZAI MOZAIK néprajz Erkölcstan/ Hit és erkölcstan Osztályfőnöki Természetismeret Gyurkovicsné Sz.E. APÁCZAI MOZAIK Karácsonyné H.Zs. Biológia MOZAIK Karácsonyné H.Zs. Fizika MOZAIK Szundiné K.B. Kémia MOZAIK Lisztikné I.T. Földrajz MOZAIK Himer József 4

Ének-zene MOZAIK Krajcsné K. Ének-zene emelt szint VK- Művészettörténet Mozgókép és médiaismeret Informatika NEMZEDÉKEK TUDÁSA J. MOZAIK NEMZEDÉKEK TUDÁSA Krajcsné K.J. Albertné J. T. APÁCZAI Borbás K. APÁCZAI Karácsonyné H.Zs. JEDLIK OKTA- TÁSI STÚDIÓ Kovácsné T.D. MOZAIK Mátyássi G. JEDLIK OKTA- TÁSI STÚDIÓ Kovácsné T.D. Technika MOZAIK Sultis M. MOZAIK Melykóné T. J Testnevelés ÉKP Juhászné D.E. VÁLASZTOTT TANTÁRGYAK Báb* ÉKP Bálint B.- Tánc* EMMI Nagyné ajánlás B.K. Színjátszás** ÉKP Sultis M. Helytörténet EMMI ajánlás Könyvtárhasználat saját fejlesztés T.J. Melykóné Vállalkozzunk! EMMI ajánlás Természettudományi gyakorlatok Pénzügyi és gazdasági kultúra né Jagodicsné F.Á. EMMI ajánlás EMMI ajánlás XXXIV.3. A Helyi tantervünk jellemzői ÉKP Rácz L. Lisztikné I. T. Melykóné T. J. Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia hagyományait tovább folytatva képességfejlesztés tehetséggondozás hátránykompenzálás kulcskompetenciák fejlesztése emelt szintű ének-zene oktatás. 5

XXXIV.4. A helyi tanterv bevezetése A Kormány 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelete egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben a) az iskolák kezdő évfolyamán, b) továbbá az iskolák ötödik évfolyamán, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. A többi évfolyamon a 2011. szeptember 1-jén módosított helyi tanterv szerint nevelünk-oktatunk. Ezt a Helyi tantervet Kifutó 2007-nek hívjuk. Az egyes műveltségterületek szerint csoportosított részletes tantárgyi tanterveket jelen dokumentum CD-melléklete tartalmazza. Tanév Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013-2014 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2014-2015 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2015-2016 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016-2017 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 6

XXXIV.5.A NAT2012 műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében 1-4. évfolyam A NAT műveltségterületei Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Matematika Erkölcstan vagy hit-és erkölcstan Természetismeret Bábozás Ének-zene Néptánc Színjátszás Vizuális kultúra Informatika Technika Testnevelés A NAT műveltségterületei Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Ember és társadalom 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Matematika Osztályfőnöki Erkölcstan vagy hit- és erkölcstan Történelem Népismeret-néprajz Helytörténet 7

Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Természetismeret Biológia Fizika Kémia Természettudományi gyakorlatok Ének-zene Vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret Tánc Informatika Könyvtárhasználat Technika Vállalkozzunk! Pénzügyi és gazdasági kultúra Testnevelés Földrajz XXXIV.6. A műveltségi területek kiemelt közös céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel), kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata XXXV. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai 8

XXXV.1. A kötelező tanórai foglalkozások, azok heti óraszámai 2011. szept-től KIFUTÓ 2007 TANTÁRGY 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Nyelvi irodalmi kommunikáció 8 7,5 7 7 4 4 4 4 Idegen nyelv - - - 2 2,5 2,5 3 3 Matematika 5 5 5 4,5 4 4 4 4 Történelem - - - - 2 2 1,5 1,5 Társadalomismeret, Etika - - - - - - 0,5 - Népismeret-néprajz - 0,5 0,5 0,5 0,5 - - - Önismeret* 1 1 1 1 Természetismeret 1 1 1,5 1,5 2 2 - - Biológia - - - - - - 1 1 Egészségtan 0,5 Fizika - - -. - - 1,5 1,5 Kémia - - - - - - 1 1 Földrajz - - - - - - 1 1 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 VK- Művészettörténet 1 1 1 1 1 1 1 0,5 Mozgókép és médiaismeret - - - - - - 1 Informatika - - - 1 1 1 1 1 Tárgyform. és körny.kult. (Technika) 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 Kötelező órák száma 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 Közokt. Törv. 52. (3) 9

XXXV.2. A nem kötelező (választható) órák száma TANTÁRGY 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. A Z A Z A Z A Z A Z A Z A Z A Z Ének-zene*** 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 Báb* 1 0 1 0 0,5 0 0,5 0 Tánc* 1 0 1 0 0,5 0 0,5 0 Színjátszás** 1 0 1 0 Földrajz 0,5 0,5 0,5 0,5 Biológia 0,5 0,5 0,5 0,5 Könyvtárhasználat 1 0 1 0 0,5 0,5 0,5 05 Idegen nyelv 0,5 0 0,5 0 Kémia 0,5 0,5 0,5 0,5 Történelem 0,5 0,5 0,5 0,5 Testnevelés 0,5 0 0,5 0 Munka, alkotás és pályaismeret 0,5 0 0,5 0 Összesen: 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 4 3 4 BONTÁSOK Idegen nyelv B B B B B Informatika B B B B B Báb B B B B Tánc B B B B Könyvtarhasználat B B B B Kötelező+nem kötelező ÖSSZESEN: 22 22 22 22 22 22 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 28 29 28 29 Fenntartói többletóra 1 1 1 1 1 1 1 1 10

XXXV.3. A kötelező tanórai foglalkozások, azok heti óraszámai 2013. szeptembertől KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI 2013. SZEPTEMBER 1-JÉTŐL TANTÁRGY 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 7. 7.évf 8. 8. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf.. évf. évf. A Z A Z A Z A Z A Z A Z A Z A Z Magyar nyelv és irod. 8 8 8 8 7 7 6,5 6,5 4 4 4 4 4 4 4 4 Idegen nyelv - - - 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 5 5 4,5 4,5 4 4 4 4 4 4 4 4 Történelem - - - - 2 2 2 2 2 2 2 2 Népismeret-néprajz - 1 1 1 1 - - Erkölcst./ Hit és erkölcst. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Természetismeret 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 - - Biológia - - - - - - 2 2 1,5 1,5 Fizika - - -, - - 2 2 1,5 1,5 Kémia - - - - - - 1,5 1,5 2 2 Földrajz - - - - - - 1,5 1,5 2 2 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 VK- Művészettörténet 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 Mozgókép és médiaisme- - - - - - - 1 1 ret Informatika - - - 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Kötelező órák száma 25 25 25 25 25 25 27 27 28 28 28 28 31 31 31 31 Nkt. 6. sz. mell BC 11

VÁLASZTHATÓ ÓRA 110/2012. KORM. REND. szerint TANTÁRGY 1. évf. Z 2. évf. Z 3. évf. Z 4. évf. Z 5. évf. Z 6. évf. Z 7. évf. Z 8. évf. Ének-zene*** 0 2 0 2 0 2 0 2 0 3 0 3 0 3 0 3 Báb* 1 0 1 0 0 0 Tánc* 1 0 1 0 1 0 1 0 1 Színjátszás** 1 0 1 0 Helytörténet 1 Könyvtárhasználat 1 0 1 0 1 1 Vállalkozzunk! 1 1 Természettudományi gyakorlatok 1 1 1 1 Pénzügyi és gazdasági kultúra 1 1 1 1 Összesen: 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 4 4 4 4 BONTÁSOK Idegen nyelv B B B B B B B B B B Informatika B B B B B Báb B B Tánc B B B B Könyvtárhasználat B B B B Színjátszás B B Megjegyzések *Az 1. és 2. zenei osztályokban a tánc és báb tantárgyakat az irányított szabadidőben tanítjuk. *** Az emelt szintű ének-zene oktatás. Z 12

XXXV.4. Az emelt szintű ének-zene oktatás Mi alapján választhat az iskola emelt szintű képzést? A110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 7.. (3) és (4) bekezdése szerint: Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok részében kimondja: az emelt szintű szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelynek során az általános iskolában egy vagy több meghatározott tantárgy fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. Ebben a szervezési formában kiemelt hangsúlyt kell helyezni a természettudományok, az idegen nyelvek, illetve a művészeti területek fejlesztésére. Az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható. Iskolánk helyi tantervében az emelt szintű oktatásra fordított heti időkeret 1-4. évfolyam: 2 óra a kötelező tantárgyi óraszám terhére 2 óra választható óraszám terhére 1 óra kórusmunka 5-8. évfolyam: 1 óra a kötelező tantárgyi óraszám terhére 3 óra választható óraszám terhére 1 óra kórusmunka XXXV.5.Választható tantárgyak és tanórán kívüli foglalkozások Intézményünk helyi tanterve az alábbi választható tantárgyakat tartalmazza: ének-zene emelt szint báb tánc színjátszás helytörténet könyvtárhasználat vállalkozzunk 13

természettudományi gyakorlatok pénzügyi- és gazdasági kultúra A tanórán kívüli foglalkozások, amelyek közül tanulóink választhatnak: szakkörök tehetséggondozó foglalkozások iskolai sportkör korrepetáló foglalkozások iskolai sportkör korrepetáló foglalkozás napközi tanulószoba A választásunkat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell venni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A kötelező, a választható tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség. XXXV.6. A csoportbontás elvei A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan megbontjuk az alábbi esetekben: bábozás (1-4. évfolyam) néptánc (1-4. évfolyam) informatika (4-8. évfolyam) idegen nyelv (4-8. évfolyam) könyvtárhasználat (5-8. évfolyam) Az idegen nyelv kivételével az osztályt a fent felsorolt tanórákon két csoportra osztjuk. Idegen nyelv esetében évfolyamot bontunk 3 felé (angol nyelv I. angol nyelv II. német nyelv). Csoportbontásoknál rendező elv a képességek szerinti bontás. XXXVI. Mindennapos testnevelés A Nemzeti köznevelési törvény 27.. (11) bekezdése értelmében: Az iskolánkban a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg. 14

XXXVI.1. A mindennapos iskolai testedzés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringés és légző-rendszer megfelelő terhelése minden testnevelésórán van gimnasztika a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és sikerélményt jelent a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban a testmozgás program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít A tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal kell elvégezni. ( lásd Táblázat : HUNGAROFIT- MINI - HUNGAROFIT) XXXVI.2. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata A 20/2012-es EMMI rendelet 81. -ban előírták, hogy meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével kell megszervezni a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 15

XXXVI.3 A tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló módszer A tanulók fizikai állapotának mérésére a HUNGAROFIT- MINI HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. A fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. A Hungarofit tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélkül objektív mérésére fejlesztették ki. A motorikus próbarendszer megfelelve a tudományosság kritériumainak (megbízhatóság, objektivitás) méri és értékeli: az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére Dimenzió 7-8 évesek számára (1+3 motorikus próba értékelésével) 9 éves kortól HUNGAROFIT (1+6 motorikus próba értékelésével) 9 éves kortól MINI HUNGAROFIT (1+ 4 motorikus próba értékelésével) Személyi adatok Név Életkor Nem A vizsgált személy neve, születési év, hó, nap, neme: A vizsgált személy neve,születési év, hó, nap,neme: 16

ALAPMÉRÉSEK AZ 1.Aerob, vagy 1.Aerob, vagy 1.Aerob, vagy ÁLTALÁNOS FIZIKAI alapállóképesség alapállóképesség alapállóképesség mé- TEHERBÍRÓ KÉPES- mérése mérése rése SÉG MINŐSÍTÉSÉHEZ -Cooper-teszt, vagy -Cooper-teszt, vagy -Cooper-teszt, vagy -1609 m (1 mérföld -2000 m síkfutás -2000 m síkfutás ) síkfutás Izomerő mérése Izomerő mérése Megjegyzés: A dinamikus Izomerő mérése Dinamikus ugróerő Dinamikus ugróerő erő állóképességet mérő Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag 1. Az alsó végtag di- próbákat folyamatosan kell 1. Az alsó végtag dinamikus erejének namikus erejének mé- végezni, kifáradásig. Egyes dinamikus erejé- mérése: rése: próbákban a max. pont- nek mérése: - Helyből távolugrás - Helyből távolugrás szám eléréséhez kb. 3-4 - Helyből távolugrás páros lábbal páros lábbal perc szükséges. páros lábbal Dinamikus dobóerő A dinamikus dobóerőt A dinamikus dobó- 2.A kar-, törzs-, és a nem méri. erőt nem méri. láb-izmok együttes Dinamikus erő- Dinamikus erő dinamikus erejének állóképesség állóképesség mérése: 2. A vállövi- és a kar- 2.A csípőhajlító és -Kétkezes labdadobás izmok erő- a hasizom erő álló- (vetés) hátra, fej fö- állóképességének mé- képességének mé- lött tömött labdával rése: rése: 3. A kar-, törzs-, és - Mellsőfekvőtámasz- - Hanyattfekvésből láb-izmok együttes ban karhajlítás- és nyúj- felülés térdérintés- dinamikus erejének tás, folyamatosan kifá- sel, folyamatosan, mérése: radásig kifáradásig - Egykezes labdalö- 3. A csípőhajlító és a 3.A hátizmok kés helyből az ügye- has-izom erő- erőállóképességéne sebb kézzel, tömött állóképességének mé- k mérése: labdával rése: - Hason-fekvésből Dinamikus erő- - Hanyattfekvésből fel- törzsemelés- és le- állóképesség ülés térdérintéssel, fo- engedés folyamato- 4. A vállövi- és a lyamatosan, kifáradásig san, kifáradásig kar-izmok erőállóképességének 4. A hátizmok erő- mérése: állóképességének mé- Mellsőfekvőtámasz- rése: ban karhajlítás- és - Hason-fekvésből 17

nyújtás, folyamatosan törzs-emelés- és leen- kifáradásig gedés folyamatosan, 5. A csípőhajlító és a kifáradásig has-izom erőállóképességének mérése: - Hanyattfekvésből fel- ülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig 6. A hátizmok erőállóképességének mérése: - Hason-fekvésből törzs-emelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig ALAP ÉS KIEGÉSZÍTŐ Az egészségi álla- - Testmagasság - Testmagasság MÉRÉSEK, VIZSGÁ- pot minőségét jelző - Testsúly - Testsúly LATOK A TESTÖSZ- optimális testtömeg - Csuklókerület - Csuklókerület SZETÉTEL MEGHA- és az attól való - Nyugalmi pulzus - Nyugalmi pulzus TÁROZÁSÁHOZ (ezeket eltérés meghatáro- - Alappulzus - Alappulzus a kiegészítő méréseket, zása: - Terhelés utáni - Terhelés utáni pulzus javasoljuk, hogy az iskolai - Möhr-féle pulzus - Testzsírtartalom: védőnő végezze.) módszer - Testzsírtartalom: a négy bőrredő mérésé- - Kaup-féle a négy bőrredő méré- vel Testtömeg index sével Egyéb kiegészítő mérés Maligen teszt: Maligen teszt: Maligen teszt: A mozgékonyság mérése - Törzshajlítás előre - Törzshajlítás előre - Törzshajlítás előre 18

XXXVI.4. A könnyített és a gyógytestnevelés megszervezése A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje A 20/2012-es EMMI-rendelet142. szerint a tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Iskolánkban a könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján külön foglalkozás keretében heti 3 órában szervezzük meg.. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítjuk a mindennapos testnevelésen való részvételt. Felmentjük a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. 19

XXXVII. 2. Hit- és erkölcstan nevelése-oktatása, vallásoktatás Az iskolákban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A Nemzeti köznevelési törvény 35. -sa szerint az általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órák tartalmát az adott egyház iránymutatása szerint határozzák meg. XXXVII.1. Erkölcstan nevelése-oktatása Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget. Az iskolai tanulásra jellemző módon az erkölcstan is számos ismeretet közvetít. A tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. 20

XXXVII. 3. Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a Nemzeti alaptanterv kiemelten fontos tartalma, amivel iskolánk nevelési-oktatási reáltevékenység-rendszere azonosul. Ezt erősítve alkottuk meg a Helyi tantervünkben a természettudományos oktatás egymásra épülő rendszerét, kiegészítve a természettudományos gyakorlatok iskolai helyi adaptálásával. Célunk, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltését és a tehetséggondozást egyaránt kiemelt területnek tekintjük, ezért részt veszünk az Öveges-programban szervezett foglalkozásokon. XXXVII. 4. Idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatását az általános iskola 4. évfolyamán kezdjük iskolánkban. Az első idegen nyelv megválasztásakor amely az angol és német nyelvet jelenti intézményünkben biztosítjuk, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhatják azt diákjaink. A kötelező tanórai foglalkozásokon túl tanórán kívüli lehetőségeket is biztosítunk a tanulóknak: idegen nyelvi szakkörök, nyelvi tehetséggondozás mindkét választott nyelv esetén megvalósul. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban történik. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. 21

XXXVIII. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléseoktatása XXXVIII.1. Az SNI tanulók foglalkoztatása műveltségi területenként A testi, érzékszervi fogyatékos tanulók, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek (továbbiakban SNI) oktatása minden tagintézményben integráltan történik. Az oktatásukban az adott tagintézmény elfogadott helyi tantervének előírásai, követelményei rájuk is érvényesek. A kis mértékű eltérést a törvényi előírások szabályozzák, lehetővé teszik. Megilletik őket, az e tanulókra érvényes jogok. Bizonyos tantárgyak, tantárgyi részek értékelése alól felmentést kaphatnak a Szakértői Bizottság véleménye alapján. A diszgráfiás tanulók nehézségeit minden tantárgy írásos munkájában figyelembe kell venni. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom A látássérült tanuló kinagyított feladatlapon, tankönyvben, füzetben dolgozik speciális körülmények között. A hallássérült tanulók adó-vevő készülékkel kapnak segítséget. A diszlexiás, diszgráfiás tanulók órán differenciált foglalkozásban részesülnek. Osztályozás alóli felmentésük esetén szöveges értékelést kapnak. Idegen nyelv Német és angol órán differenciáltan tanulnak. Az osztályzás alóli felmentés esetén is részt vesznek az órán. Ember és társadalom A látássérült tanuló használja speciális eszközeit és kinagyított taneszközeit. A hallássérült tanuló adó-vevő készülékkel érti meg az órán elhangzottakat. Ember a természetben A látás- és hallásfogyatékosok segítséggel dolgoznak az órákon. A diszkalkuliás tanulók osztályozás alóli felmentésük alapján számolásos feladatot nem végeznek. Matematika, fizika, kémiaórán elméleti tudásukról adnak számot. Matematikából fejlettségi fokuknak megfelelő számkörben dolgozhatnak. Ez az értékelés alapja. 22

Az órán meg nem értett tanagyagot differenciált foglalkozáson ismét elmagyarázzák nekik. Biológia, természetismeret, földrajz tantárgyakból a látássérült sajátos eszközeit használja, a hallássérült adó-vevő készülékét. Művészetek Rajz A látássérült a saját asztalán, speciális megvilágítás mellett dolgozik. A finommotorika jól fejleszthető a mozgássérült tanulóknál. Technika Az igazgató az SNI tanulót mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága indokolttá teszi. Ének A nagyothalló tanulók felmentést kapnak az ének értékelése alól. Testnevelés A mozgássérült tanulók felmentésben részesülnek, velük ebben az órában konduktor foglalkozik. Informatika Az informatika-tanítás előnyös a mozgássérült, hallássérült, diszgráfiás tanulóknak. A látássérült tanuló a vakon írást tanulja. A gyengénlátó és a diszgráfiás tanulók fejlesztő foglalkozáson is lehetőséget kapnak a számítógép kezelés elsajátítására. 23

XXXIX.A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az Emberi Erőforrás Minisztériuma hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A köznevelési intézményekben a következő tanév megtervezésének egyik igen fontos feladata a tankönyvellátás biztonságos megszervezése. Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) A tankönyvrendelés a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával történik. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában, a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában, az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. XXXIX.1.Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 23. -a szerint: Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. 24

E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a Köznevelési törvény 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola a meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, hány tanuló esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, hány tanuló igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást a fent meghatározottakon túl. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: o a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; o tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; o a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 24. -sa szerint. 25

A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik. A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt a központ fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a központ egyidejű bevonásával az iskolával. A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a közfeladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget átadja az iskolai tanulólétszámok arányában a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvekkel történő fejlesztésére. XXXIX.2. Az iskolai tankönyvrendelés rendje A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 26. -a szerint: A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, továbbá a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: o a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, o a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15., o a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végle- 26

ges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A nyomtatott taneszközön (tankönyveken, tartós tankönyveken, munkafüzeteken, feladatlapokon túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. XXXIX.3.Az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében megnevezzük a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi a tankönyvfelelős és részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett öszszeg. A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskola a helyben szokásos módon közzé teszi a tankönyvellátás helyi rendjét. XXXIX.4. A tankönyvválasztás szempontjai A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását; 27

biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra egyaránt; alakítsa ki az önellenőrzés igényét; ábraanyaga, betűmérete igazodjon az életkori sajátosságokhoz; felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen; feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció tekintetében, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A tankönyv legyen: a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, illusztrációban gazdag, tartós, örökölhető, a többség számára megfizethető, a munkaközösség számára elfogadott. Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: a nyelvi helyességet, a gyermekek korának megfelelő stílust, a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök: ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. 28

XL. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet a nevelőtestület döntése alapján. A tanuló 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülővel történő egyeztetés alapján a szülő kérésére történik. XLI. A tanulók tanulmányi munkája értékelésének rendszere, módszerei XLI. 1. A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. XLI.1.1. Az ellenőrzés Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: rendszeres munkára szoktat, motivál, tájékoztat a készségek fejlesztésének szintjéről, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az előírt követelmények teljesítését a pedagógusok az egyes tanszaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók: szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 29

XLI.1.2. Szóbeli számonkérés formái feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi tananyag ellenőrzése történik. beszélgetés: irányított kommunikáció a tananyaggal kapcsolatosan,, kiselőadás: szóbeli beszámoló előzetes felkészülés alapján stb. XLI.1.3. Írásbeli számonkérés formái Témazáró: Egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; Dolgozat: számonkérés: Kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap); Írásbeli felelet: egy-két tananyagot leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). Az érdemjegy zöld színnel kerül beírásra: ha szorgalmi feladat, versmondás, kutatómunka, vagy egyéb beszámoló kerül értékelésre. XLI. 1.4.Gyakorlati számonkérés formái munkadarab értékelése, gyűjtőmunka értékelése, projekt-dokumentum értékelése, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. 30

XLI.2. Az értékelés rendszere XLI. 2.1. Az értékelés funkciói a folyamatos munka visszajelzésének eszköze, a motiváció egy eszköze, az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrolljának eszköze, versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez, az önismeret kontrollja, az előrehaladás mérésének eszköze. XLI.2.2. Az értékelési rend követelményei legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, preferálja a szorgalmat és a tehetséget, jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára, legyen kompatibilis a közoktatás egészével. XLI.3. A tanulmányi munka értékelése Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A félévi osztályzatok és szöveges értékelések azt mutatják, hogy: a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. 31

A tanév végi osztályzatok és az 1. évfolyam végén a szöveges értékelés azt tanúsítják, hogy: a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. XLI.4. Az értékelés alapelvei A szöveges értékelésről, az osztályzatról és az érdemjegyről a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. A szöveges értékelés és az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. XLI.3.2. Az érdemjegyek és az osztályzatok Az érdemjegyek és osztályzatok a következők a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: 32

Teljesítmény Érdemjegy 0-30% elégtelen (1) 31-50% elégséges (2) 51-75% közepes (3) 76-90% jó (4) 91-100% jeles (5) XLI.3.3. A szöveges minősítés Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Második évfolyam végétől a továbbiakban a minősítés osztályzattal történik. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap: az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. XLI.4. Mentesítés az értékelés és minősítés alól Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól: az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfo- 33

lyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak 1 tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A magasabb évfolyamokon oktatott tantárgyaknál is mentesíthetjük a tanulót az értékelés és minősítés alól a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján. XLI.5. Az érdemjegyek és osztályzatok a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél A 2. évfolyam végén, valamint a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1). Félévkor a kitűnő eredményt az osztályzat mellé D betűt írásával jelöljük. Év végén a kitűnő eredménynél: a megjegyzés rovatban a tantárgyak felsorolása. XLI.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a Helyi tantervben A továbbhaladás feltételei c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak készségtárgyak kivételével osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, mert magántanuló volt, vagy egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. 34