SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv 3. (Alaktan) A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter Kreditek száma Előadás Szeminárium Gyakorlat Projekt III. 5 III. Tantárgy besorolása kötelező opcionális fakultatív (x el jelölni) X IV. Tantárgy oktatója előadás szeminárium gyakorlat projekt Vezetéknév, Pállné dr. Lakatos keresztnév Ilona drd. Bartha Krisztina Intézmény Partiumi Keresztény Partiumi Keresztény Egyetem Egyetem Tanszék/Intézet Magyar Nyelv- és Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék Irodalomtudományi Tanszék Tudományos fokozat dr. drd. Didaktikai fokozat professzor gyakornok Besorolás (főállású /társult) társult főállású Életkor 30 V. A tantárgy célkitűzései Általános célkitűzések: A szinkrón nyelvi rendszer összetevőinek vizsgálata a rendszerben betöltött helyük, funkciójuk,kapcsolódási szabályaik szerint. Kognitív kompetenciák: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Szakmai kompetenciák: A nyelvi rendszer működésébe való betekintés, az egyes szintek,jelenségek egymásra épülésének,összefüggésének felismertetése;anyanyelvünknek mint a gondolatközvetítést szolgáló jelrendszernek és e redszer törvényszerűségeinek bemutatása. Érzelmi és érték-kompetenciák: Ön-és társértékelés fejlesztése, motiváció feljesztése. VI. Tantárgy tartalma VI.1. Előadások Óraszám
1.. 3. 4. 5.- 6.hé t 7. 8. 9. 10.. 11.. 1. 13.. Téma: A morfológia, a morfémaszint. A morféma fogalma. Kulcsszavak: ue. Téma: A morfémák osztályozási lehetőségei és fajtái Kulcsszavak: tő-és toldalékmorfémák,az affixumok/ típusai Téma: A MGr.csoportosítási szempontjai Kulcsszavak: szabad, relatíve, potenciálisan, szükségszerűen szabad morfémák; kötött morfémák; a zérómorféma problematikája Téma: A morfémaalternáció Kulcsszavak: Funkciós, funkciótlan, kötött, szabad alternáció; morfológiai és morfofonológiai meghatározottságú alternáció; variáns és invariáns elemek Téma: Az alternáció problémás kérdései I-II. Kulcsszavak: a felszólító mód jelének, a birtoktöbbesítő jelnek, a feltételes mód jelének, a főnévi igenév képzőjének alternánsai Téma: A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer kialakulása Kulcsszavak: történeti csonka és teljes tő, kötőhangzóprobléma Téma: Az igetövek szinkrón szempontú rendszere Kulcsszavak: az igető-övek különböző típusai Téma: A névszótövek szinkrón szempontú elemzése Kulcsszavak: a névszótövek különböző típusai Téma: Jelezés- és ragozástan Kulcsszavak: jelek, ragok, ragozási paradigma Téma: Problémás kérdések a jelezés- és ragozástan köréből I. Kulcsszavak: A birtokos személyjelezés: a birtoktöbbesítőjel alternánsával operáló felfogás; a toldaléktömbös felfogás Téma: Problémás kérdések a jelezés- és ragozástan köréből II./Igeragozás/ Kulcsszavak: általános, határozott ragozás,> az ikes ragozás kérdése Téma: Problémás kérdések a jelezés és ragozástan köréből III. Kulcsszavak: a főnévi igenév személyragozása, az igei-igenévi ragozás; a-személyes névmások ragozása stb.
14. Téma: A szóalkotás módjai Kulcsszavak: összetett szó/szerves, szervetlen, morfológiai, szintaktikai természetű/; képzett szó; ritkább szóalkotási módok 1.. 3. 4. VI. B. Szemináriumok Téma: Az előző félév anyagának ismétlése. - elevenítsék fel a szófajtani ismereteiket, - oldják meg helyesen az előkészített feladatokat. Téma: A morfémák kapcsolódása. A morfémaszerkezetek felépítése és elemzése. A morfémahatározók kérdése Az ún. kötőhangzó-probléma. A hallgató kötelezettségei (feladatai): - olvassák el a Magyar grammatika idevágó fejezetét, Téma: Az igetövek gyakorlása - elevenítsék fel az igetövekkel kapcsolatos előzetes ismereteiket, - olvassák el a Magyar grammatika idevágó fejezetét (95 103.), - ismerjék fel a különböző tőtípusokat, Téma: A névszótövek gyakorlása - elevenítsék fel az névszótövekkel kapcsolatos előzetes ismereteiket, - olvassák el a Magyar grammatika idevágó fejezetét (175 180.), - ismerjék fel a különböző névszók tőtípusait, Óraszám
5. 6. 7. 8. Téma: A toldalékmorfémák problémás kérdései. (Különös tekintettel a többarcú toldalékmorfémákra) birtokos személyrag/jel, -é birtokjel, -ék heterogén többesjel stb.) - értsék meg a toldalékokra vonatkozó általános jellemzőket, - tegyenek különbséget a képző, jel és rag fogalmai között, - figyeljék meg a többarcú toldalékmorfémák viselkedését, - értsék meg a toldalékok problémás eseteit, Téma: A toldalékmorfémák problémás kérdései. (Különös tekintettel a többarcú toldalékmorfémákra) birtokos személyrag/jel, -é birtokjel, -ék heterogén többesjel stb.) - értsék meg a toldalékokra vonatkozó általános jellemzőket, - tegyenek különbséget a képző, jel és rag fogalmai között, - figyeljék meg a többarcú toldalékmorfémák viselkedését, - értsék meg a toldalékok problémás eseteit, Téma: Az igeragozás gyakorlati kérdései - olvassák el a Magyar grammatika idevágó fejezetét (104 16.), - értsék meg az igeragozás általános kérdéseit az igeidő, mód, szám és személy kategóriáira vonatkozóan, - figyeljék meg az igeragozási paradigmákat, Téma: Az igeragozás gyakorlati kérdései - olvassák újra a Magyar grammatika idevágó fejezetét (104 16.), - értsék meg az igeragozás általános kérdéseit az igeidő, mód, szám és személy kategóriáira vonatkozóan, - figyeljék meg az igeragozási paradigmákat,
9. 10. 11. 1. Téma: A birtokos személyjelezés gyakorlati vonatkozásai (a toldaléktömbös felfogás és a birtoktöbbesítő jel alternánsával operáló felfogás.) - olvassák el a Magyar grammatika idevágó fejezetét (183 08.), - értsék meg az névszóragozás általános kérdéseit különös tekintettel a birtokos személyjelek kategóriájára, - figyeljék meg a névszói paradigmát, - különítsék el a névszóragokat típusuk szerint, Téma: A szóalkotási módok. A szóképzés (a képzők eredete, funkciója, jelentése, szerkezete, poliszemantizmusa.) - olvassák el a Magyar grammatika idevágó fejezetét (305 30.), - értsék meg a szóképzésre vonatkozó legfontosabb fogalmakat (produktivitás, gyakoriság, képzőfunkció, rokonértelműség), - ismerjék fel az igeképzők és a névszóképzőket, Téma: A szóösszetétel és az összetett szavak (mellé- és alárendelő, szintaktikailag pontosan nem elemezhető összetett szavak). A ritkább szóalkotási módok. - olvassák el a Magyar grammatika idevágó fejezetét (31 346.), - értsék meg a szóösszetételre vonatkozó legfontosabb fogalmakat (morfológiai felépítés, grammatikai csoportosítás, szófaji hovatartozás), - különítsék el a szavakat aszerint, hogy milyen ritkább szóalkotási mód segítségével jöttek létre, Téma: Komplex elemzési gyakorlat - ismételjék át a félév során tanultakat, - oldják meg helyesen az előkészített gyakorlatsorokat, - tegyenek fel tisztázó kérdéseket vagy a megoldott gyakorlatokkal kapcsolatban felmerült kérdéseket.
13. 14. Téma: Komplex elemzési gyakorlat - ismételjék át a félév során tanultakat, - oldják meg helyesen az előkészített gyakorlatsorokat, - tegyenek fel tisztázó kérdéseket vagy a megoldott gyakorlatokkal kapcsolatban felmerült kérdéseket. Téma: Szemináriumi vizsga - ismételjék át a félév során tanultakat, - vegyenek részt a zárthelyi dolgozat megírásában. VII. Általános bibliográfia
Bibliografie A magyar nyelv könyve. Szerk.: A. Jászó Anna. Trezor., 004. A mai magyar nyelv. Cikk-és tanulmánygyűjtemény. Összeállította: Keszler Borbála. Budapest, Tankönyvkiadó. 1991. Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged, 1995. Ágoston Mihály: A magyar főnévi igenév mai köznyelvi alakrendszere. Magyar Nyelv 014/1. 480-495. Antal László: A magyar esetrendszer. NytudÉrt. 9. Antal László: Gondolatok a magyar igékről. MNy. LVII. 73-79. Balázs János: Az alaktani rendszerek leírása. Hagyományos nyelvtan modern nyelvészet. Budapest, 197. 33-35. Deme László: A beszéd és a nyelv. Budapest, 1978. Deme László: A nulla morfémás magyar igealakok strukturális helyzete és kommunikációs szerepe. In. Az ige grammatikája és szemantikája (Szerk.: Károly Sándor) Bp., 1967. 1. Elekfi László: Eltérő toldalékokban mutatkozó jelentéskülönbségek. Nyr. 1 (1999): 305 17. Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk.: Rácz Endre. Budapest, Tankönyvkiadó. 1989. Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a magyarban. NytudÉrt. 97. Herman József: Néhány megjegyzés a magyar főnévragozás paradigmájának szerkezetéről. Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Bp., 1991. 65-73. Hexendorf Edit: Az emberé-féle alakok toldalékának elnevezéseiről. MNy.L: 301-18. Jakab László: A változó igetövek néhány problémája. MNyj, XXI. 67-75. Jakab László: Az ingadozó igei végződések használata. MNyj. XV. 79-99. Jakab László: Köznyelvünk hangzóhiányos igetövei. MNyj. XVIII, 53-61. Károly Sándor: Egy morfológiai szerkezettan vázlata. ÁltNyTan. III. 85-96. Kenesei István: A toldalékmorfémák meghatározásáról Nyr. 1 (1998). 67-80. Keresztes Kálmán: A személyragos főnévi igenév használatáról. Nyr. LXXVII, 340-5. Keszler Borbála Lengyel Klára: Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 009. Kiefer Ferenc: Alaktan. Bevezető In: Új magyar nyelvtan. (Szerk. É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter). Osiris. Budapest, 1998. 187-97. Lotz János: A magyar igeidők szemantikai elemzése. Nyr. 91: 41-45. Lotz János: A személy, szám, viszonyítás és tárgyhatározottság kategóriái a magyarban. Nytud.Ért. 58. sz. 1967. 49-59. Magyar grammatika. Szerk.: Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó. 000. Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Szerk.: Faluvégi Katalin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1994. Magyar nyelv. Akadémiai Kézikönyvek. Főszerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó. Budapest, 006. Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Szerk.: Keszler Borbála. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1994. Nagy Katalin (szerk.): Szófajtani elemzések. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. XXIII. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 003. P. Lakatos Ilona (szerk.): Grammatikai gyakorlókönyv. Nyíregyháza, Bessenyei György Kiadó. 007. Pete István: Morfémarendszerünk vitás kérdéseiről. Magyar Nyelv 006: 154 68. Rácz Endre: A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere In: Tanulmányok.. 134-39. T. Somogyi Magda: Toldalékaink (rendszerezéstörténet és összehasonlítás) In: Újabb fejezetek 5 3. T. Somogyi Magda: Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 000. Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Szerk.: Rácz Endre Szathmári István. Budapest, 1974. Új magyar nyelvtan. Szerk.: É. Kiss Katalin-Kiefer Ferenc-Siptár Péter. Osiris, Budapest, 1999. Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk.: Keszler Borbála. Budapest, Tankönyvkiadó. 199. Velcsov Mártonné: A magyar nyelv verbum finitumainak néhány kérdése. In: Tanulmányok. 15-34.
VIII. Tevékenységi formák Előadás Szeminárium IX. Értékelés formája Didaktikai módszerek előadás, magyarázat, megbeszélés magyarázat, problematizálás, megbeszélés, gyakorlás Értékelés (írásbeli, írásbeli és szóbeli, szóbeli, teszt, gyakorlat, egyéb) Vizsga Szóbeli vizsga. 50% Százalék az érdemjegyből Kollokvium Szeminárium Írásbeli. Az utolsó szemináriumon megírt zárthelyi dolgozat. A szemináriumi tevékenység elbírálásának kritérimai: a kijelölt jelenléti követelmények teljesítése; az órákon való aktív részvétel. Egyéb pontosítások: A szemináriumokon való jelenlét a vizsgázás feltétele, 3 hiányzás megengedett. A duplaszakos vagy dolgozó hallgatók esetén 50%-os a részvételi kötelezettség, de ez csak akkor fogadható el, ha a félév elején a hallgató írásban igazolja egyéb státusait. 50% Tantárgy oktatója, Pállné dr. Lakatos Ilona drd. Bartha Krisztina