ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN FOGALMA, FELOSZTÁSA

ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN

ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN FOGALMA, FELOSZTÁSA

1, Az anatómia (bonctan): A, fogalma: egészséges (emberi, állati, növényi) test felépítésével (alakjával és szerkezetével) foglalkozó tudományág B, felosztása: mikroszkópos: (szabad szemmel nem látható): Sejttan (cytologia) szövettan (hystologia) makroszkópos: (szabad szemmel látható) táj összehasonlító alkalmazott röntgen funkcionális művészi (plasztikai)

1, Az anatómia (bonctan): táj: emberi testet tájékokra osztva (izmok, erek, idegek, zsigerek) egymáshoz való viszonya alapján ismerteti. összehasonlító: emberi szervezet szoros kapcsolatban áll az állatvilággal. Emberek és állatok anatómiájának tanulmányozása és kapott adatok összehasonlítása. szisztematikus: emberi szervezetet felépítő szerveket egyneműségük, összetartozásuk alapján csoportosítja. Külön foglalkozik: csonttan, izülettan, izomtan, értan, zsigertan, idegtan, érzékszervek. Alkalmazott: anatómia gyakorlati vonatkozásait tárgyaló tudomány (pl. rtg anatómia) Röntgen: rtg sugárral való átvilágítás lehetővé teszi csontok, szív, tüdő vizsgálatát, továbbá levegővel, kontrasztanyaggal feltöltve, üreges szervek (gyomor-bélrendszer, erek, epehólyag, agykamrák) formájának, helyzetének megítélését. művészi (plasztikai): emberi test különböző testhelyzetekhez alkalmazkodó felszíni alakulatait vizsgálja. (emberábrázolás)

C,vizsgáló módszerek: egyszerű preparálás: késsel, csipesszel való boncolás macerálás: csontok kikészítési technikája. Csontot megtisztítják lágyrészeitől, hosszú hetekig langyos vízben való áztatás (leválnak a még rajta maradt izomrostok, csonthártya), szárítás, benzinnel zsírtalanítás, hidrogén peroxiddal fehérítés. injekciós technika: vérerek tanulmányozása. Erekbe festékkel színezett folyékony masszát fecskendeznek (pl. acetonban oldott celluloidot), oldószer elpárolgása után massza megmerevedik, felveszi az ér alakját és jól preparálható. Korróziós (szétmarásos) technika: erek finomabb osztódásainak tanulmányozása. Szervbe vezető érbe saválló oldott masszát fecskendeznek, ezután a feltöltött szervet 10%-os sósavoldatba teszik ( elpusztítja a lágyrészeket, csak az érhálózatot kitöltő, saválló massza marad vissza). Mikroszkóp alatt, a legfinomabb hajszálérrendszer is tanulmányozható. röntgen vizsgálatok: csontok, üreges szervek vizsgálata

2, Az élettan (physiologia): A, fogalma: az egészséges (emberi) test életjelenségeivel foglalkozó tudományág. Vizsgálja az élő szervezet működését, kutatja az életfolyamatok okát és törvényszerűségét. B, felosztása: összehasonlító munka táplálkozás élettan

C, vizsgáló módszerek: Kísérleti módszer Fajtái: műtéti technikával: szervek eltávolítása, erek időleges lekötése, idegek átvágása és kiesési tünetek megfigyelése) kiemelt/eltávolított szövetek szervezeten kívüli vizsgálata beültetett/átültetett szövetek vizsgálata gyógyszerkísérletek fizikai hatások (elektromosság, hő, rtg sugárzás) megfigyelése (!!!) szervek beültetése, átültetése

EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI Az emberi test felépítésének két legfontosabb jellemzője a részarányosság és szelvényezettség. Ha a test középvonalában metszési síkot készítünk, tükörképszerűen, két hasonló felet kapunk. Ez a kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria): két kar, két láb, két arc fél stb.

EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI A részarányosság a fejlődés kezdetén tökéletes, a további fejlődés során azonban sok helyen asszimetria alakul ki (szív, lép, gyomor bal oldalon, máj jobb oldalon). A szelvényezettség azt jelenti, hogy a törzs hosszirányban egyforma szerkezetű részekből (szelvényekből) épül fel. Ez különösen a gerincteleneken kifejezett. Emberben a szelvényezettség már csak a bordákon, csigolyákon, gerincvelői idegeken ismerhető fel.

Emberi test fő részei Fej Nyak Törzs Végtagok (alsó és felső) A törzs nagy üreget (testüreg) zár magába, amelyet a rekeszizom mell- és hasüregre oszt. A törzs alsó részén helyezkedik el a medenceüreg, melyet erős csontok vesznek körül. A medenceüreg alsó fala a két comb közé esik, ez a terület a gar.

SÍKOK ÉS IRÁNYOK

Síkok: Középvonalban a testen elölről hátrafelé áthaladó sík a közép- vagy medián sík, amely a testet két szimmetrikus részre: jobb és bal testfélre osztja (így a megfelelő testfélben elhelyezkedő szerv kifejezése: jobb vese, bal vese stb). Azokat a síkokat, amelyek a medián síkkal párhuzamosak, nyílirányú (sagittalis) síkoknak nevezzük. Homlokkal párhuzamos sík homloksík ( frontalis sík), erre merőleges a vízszintes vagy horizontalis sík. Irányok: Középvonalhoz közelebb eső képleteket medialisnak (középsíkhoz közel eső), a távol esőket lateralisnak (oldalsó) mondjuk. Megkülönböztetünk elülső vagy hasi (anterior vagy ventralis) és hátulsó vagy háti (posterior vagy dorsalis), felső vagy feji (superior vagy cranialis) és alsó vagy farki (inferior vagy caudalis) irányt. Végtagokon a törzshöz közelebb eső részt proximalisnak, a távolabb esőt distalisnak nevezzük.

További irányok, helyzetek: Hosszanti (longitudinalis) irány haránt- (transversalis-) irány Mélységi (profundus) felületi (superficialis) helyzet Külső (externus) belső (internus) Az alkarnál: orsócsonti (radialis) singcsonti (ulnaris) oldal A lábszárnál: sípcsonti (tibialis) szárkapocscsonti (fibularis) oldal

A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE Az élő szervezetet felépítő a protoplasma. Ez egy rendkívül bonyolult, félig folyékony, kolloidális rendszer, átmenet az oldat és a szabad szemmel egyneműnek látszó, de apró részecskéket tartalmazó elegy, az emulzió között. Kb. 80% vízen kívül szerves anyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír), szervetlen anyagokat (Na, K, Ca, Mg) és kémiailag ugyancsak a fehérjék csoportjába tartozó fermentumokat tartalmaz. A protoplasmának struktúrálisan és funkcionálisan legfontosabb alkotórésze a fehérje. Fehérje aminosavakból épül fel, melyek egymáshoz kapcsolódva polipeptidláncokat képeznek. Több polipeptidlánc együtt adja a bonyolult térbeli szerkezetű fehérjemolekulát. A fehérjék szintézisét a nukleinsavak végzik.

A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE Sejt (cellula): Protoplasma legdifferenciáltabb formája. Citoplasmából, magból és járulékos alkotórészekből (sejtorganellumok) áll. Alakja: rendkívül változatos. Formájukat egyrészt környezetük, másrészt működésük szabja meg. Folyékony közegben a (pl. vér) felületi feszültség törvényeinek megfelelően gömb alakúak, más esetben a szomszédos sejtek nyomása miatt sokszögűek, kocka vagy henger alakúak (pl. hámsejtek). A sejtek alakja a környezeti változások hatására, nagymértékben módosulhatnak.

Laphámsejt, köbhámsejt, porcsejt, ínsejt, csontsejt, kötőszövetsejt, csillószőrös hengerhámsejt, simaizomsejt, idegsejt, harántcsíkolt izom motoros izomvégződései

A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE Nagyság: tág határok között mozog. Legkisebb sejt 4 µm (egyes idegsejtek). Emberi szervezet sejtjeinek mérete általában 10-30 µm között változik. (1 µm= 0,001 mm), tehát csak mikroszkóppal látható. Ezek a kis sejtek építik fel több billió (kb.30) sejtből álló emberi szervezetet.

Sejt alkotórészei: citoplasma (sejttest): sejtnek magon kívüli része. Citoplasmában kissé szilárdabb külső, kevésbé szilárd belső részt különböztetünk meg. Külső rétegnek és a sejtet a külvilágtól elválasztó sejthártyának nagy szerepe van a sejt életében. A sejt rajta keresztül veszi fel a tápanyagokat és adja le a bomlásterméket.

A citoplasmába ágyazva különböző alakos elemeket találunk. Ezeket közös néven sejtorganellumoknak nevezzük. Ide tartozik cytocentrum: sejtmag közelében található, általában páros testecskékből (centriolumok) álló sejtközpont. Szerepe: sejt osztódásában és mozgásában van.

Állandó mozgásban lévő, pálcika formájú mitochondriumok. Számuk, nagyságuk a sejt adott funkcionális állapotától függ. Fehérje - és lipoidmolekulákból álló lemezes szerkezetűek. Fontos enzimrendszereket tartalmaznak. Szerep: sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban Ribosomák: mitochondriumoknál is kisebbek, citoplasma nagy részét kitöltő lipoproteid csatornarendszeren (endoplasmás reticulum) helyezkednek el. Ezek biokémiailag ribonukleinsav tartalmú szemcsék, és a sejt fehérjeszintézisében van szerepük.

A sejtmag közelében kimutatható finom hálózat az ún. Golgi apparátus, mely a sejt sekréciós (secretios) tevékenységében vesz részt. A citoplasmában ideiglenesen különböző anyagok (festék-, váladékszemcsék, zsírcseppek) lehetnek, továbbá oldatcseppek vakuolumok (vacuolumok). Sejtmembrán: sejt működésének legfontosabb szerkezeti eleme. Felszínén, enzimek által szabályozott életfolyamatok (sejtanyagcsere, sejtlégzés, kiválasztás stb.) zajlanak le.

Sejtmembrán szerkezete Kettős lipidréteg közé ékelt fehérjemolekulák. Ezek részben beterjedhetnek a citoplasmába és ott kapcsolatba léphetnek plasmafehérjékkel, vagy kinyúlhatnak a membrán külső felszínére és enzim-, vagy az egyedre mindenkor jellemző antigénfunkciot töltenek be.

Sejtmag (nucleus): általában a sejt közepén helyezkedik el vagy excentrikusan. Nagysága változatos: 5-25 µm átmérőjű. Gyakran gömb alakú, de vannak pálcika és orsó alakúak is. Sejtek rendszerint egymagvúak, de vannak két-, vagy többmagvú sejtek is (pl.: máj-, izomsejt)

A sejtmag elektronmikroszkópos felépítése 1: a sejtmag részei, 2: a sejtmaghártya jól látható pórusokkal

A magot a citoplsmától maghártya választja el. Mag belsejében fehérjetartalmú folyadék van (magnedv). Ebbe ágyazva szabálytalan chromatin rögök vannak. Ezek tartalmazzák a sejt legfontosabb anyagát a dezoxiribonukleinsavat (DNS). A kromatin a sejt osztódásakor fonalas formát vesz fel, ezek a kromoszómák, melyek a géneket tartalmazzák. Öröklődésben van fontos szerepük. Emberi kromoszómák száma 46. A nemi sejteknek csak fele számú kromoszómájuk van (emberben 23). Megtermékenyítéskor helyreáll a kromoszóma szám: 23+23 = 46. Magon belül lehet még látni 1-3 kerek testecskét, ezek a magvacskák (nucleolus). Az általuk leadott ribonukleinsav a maghártyán átlépve, részt vesz a citoplasma fehérjeszintézisében.

Sejt élettana Egysejtű élőlények képesek az életre jellemző összes funkció elvégzésére. A fajfejlődés folyamán a többsejtűek sejtjei már elkülönülnek az egyes funkciók elvégzésére. Ezt a jelenséget differenciálódásnak (elkülönülés) nevezzük. Pl. az ember bizonyos sejtjei (izomsejtek) a mozgás, mások (mirigysejtek) a kiválasztás (secretio) szolgálatában állnak. Sejtjelenségek: 1. sejtanyagcsere 2. sejtmozgás 3. ingerlékenység 4. sejtnövekedés 5. sejtosztódás

Sejt élettana 1. Sejtanyagcsere: a sejtek a sejközötti (intercelluláris) teret kitöltő szövetnedvből táplálkoznak. Ezek az anyagok a vérerek falán át jutnak be a szövetrésekbe, és a sejthártyán keresztül lépnek a sejtbe. A sejt a felvett anyagokat részben felépíti (asszimilácio), részben lebontja (disszimilácio), illetve kiválasztja (excretio). Az asszimilációs és disszimilációs folyamatok összessége az anyagcsere. E két folyamat a sejtben egyidejűleg és szüntelenül tart. Egyes sejtek speciális anyagok (emésztőnedv) képzésére képesek (mirigysejtek). Anyagképzés folyamata secretio. Egyes sejtek korpuszkuláris elemeket is képesek felvenni. Ez a jelenség a phagocytosis. Erre képes sejtek a fagocyták (falósejtek), pl. fehérvérsejtek. Magasabb rendű szervezetekben a fagocytálás nem táplálkozás, hanem a szervezet védekezésében játszik szerepet.

FAGOCYTOSIS

Sejt élettana 2. Sejtmozgás: Legjobban az egysejtű amőbákon tanulmányozhatjuk. Ez az ún. amőboid mozgás, mely a fehérvérsejtekre is jellemző. Lényege: a sejt citoplasmájában észlelhető áramlás, melynek hatására állábak nyúlnak ki, amelyekbe belefolyik a sejt egész állománya. Másfajta sejtmozgást eredményez a sejt külön nyúlványa (pl. ondósejt farki része), ez a sejt tovavándorlását teszi lehetővé. Egyes hámsejtek felszínén fellelhető csillószőrök nem a helyváltoztatást, hanem a hám felszínére került idegen anyagok eltávolítását szolgálják.

Sejt élettana 3. Ingerlékenység: a sejt reagál a környezetből reá ható ingerekre. Inger által kiváltott hatás az ingerület. E reakció során a sejt alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz. Válasz lehet: mozgás, anyagcsere csökkenése vagy fokozódása. Aszerint, hogy mi az inger, beszélünk fototaxisról (fény), thermotaxisról (hő), chemotaxisról (vegyi anyag), galvanotaxisról (elektromosság), rheotaxisról (áramlás). 4. Sejtnövekedés: a sejt táplálkozása során gyarapodik, mely a citoplasma növekedését eredményezi. E folyamat csak addig a határig lehetséges, ameddig a sejt felülete elégséges a megnőtt citoplasmatömeg táplálására. Ha a sejt a nagyságot elérte, visszafejlődik és elpusztul, vagy kettéosztódik, azaz szaporodik.

Sejt élettana 5. Sejtosztódás: egy sejtnek két sejtre való osztódása. Előfeltétele: sejt teljes nagyságbeli kifejlődése. Fajtái: Direkt sejtosztódás : amitosis Indirekt ~ : mitosis Felező ~ :meiosis

Sejt élettana Direkt sejtosztódás a magban kezdődik, amit a citoplasma kettéválása követ. Indirekt sejtosztódás bonyolultabb. Sejt vizet vesz fel, megduzzad, sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol. A mag szabálytalan rögökből álló chromatikus állománya, fonalas alakzatot vesz fel és kialakulnak a kromoszómák. Ezután a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, számuk kétszereződik, egyik felük az egyik, másik felük a másik sejtközpont körül csoportosul. Kétfelé rendeződött sejtmagot a plazma osztódása követi. A sejt citoplasmája középen befűződik és kettéválik, így az osztódás útján létrejött két új sejt, teljesen megegyezik az eredeti sejttel.

Sejt élettana

Sejt élettana Direkt sejtosztódás egyszerűbb és gyorsabb, indirekt sejtosztódás lassúbb és több fázisban megy végbe. Mindkét osztódási típusban az új sejtek, ún. leánysejtek, az osztódó sejttel azonos számú kromoszómát tartalmaznak (diploid kromoszómagarnitúra). Felező (meiosis) sejtosztódás: ivarsejtekre jellemző. Lényege: mitosist megelőzően az ivarsejtekben a kromoszómapárok kettéválnak. Osztódás során felük az egyik, felük a másik leánysejtbe kerül. Így mind a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszómaszámmal rendelkezik (haploid kromoszómagarnitúra), ami csak a két sejt egyesülésekor, megtermékenyüléskor egészül ki. Egysejtűeknél a sejtosztódás egyben új egyed keletkezését jelenti, magasabb rendű szervezetekben test növekedését, elöregedett, elhalt vagy sérült sejtek pótlását is biztosítja.

SZÖVETEK

SZÖVETEK Azonos alakú és működésű sejtek összessége a szövet. A szövetek tehát munkamegosztáson alapuló biológiai szerveződéssel fejlődtek ki. A szöveteket hámszövet kivételével a sejteken kívül, sejtközötti (intercelluláris) állomány is alkotja. Mindegyik szövetfajta meghatározott feladatot tölt be, és minden esetben ugyanazon embrionális telepből (csíralemezből) fejlődik ki.

SZÖVETEK Négy alapszövetet különböztetünk meg: Hámszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet

A hámszövet A hámszövetek a felületek borítására szolgálnak, feladatuk az elhatárolás, a védelem, de ugyanakkor a kapcsolatteremtés is. Sejtjei szorosan záródnak, a sejtközötti állomány hiányzik. Felépítése alapján megkülönböztetünk egyrétegű és többrétegű hámot. A többrétegű lehet elszarusodó vagy el nem szarusodó.

Hámszövetek osztályozása felépítésük Laphám alapján Felépítése Jellemzői Előfordulása egyrétegű többrétegű el nem szarusodó többrétegű elszarusodó hullámos szélű lapos sejtek Köbhám egyrétegű közel kocka alakú sejtek Hengerhám Csillós hengerhám erek egyétegű laphámja, tüdő légzőhámja szaruhártya, nyelőcső kültakaró hámja vese elvezető csatornáinak sejtjei egyrétegű henger formájú sejtek bélcsatorna hámja több magsoros többrétegű egyrétegű több magsoros sejtek felületén csillók vannak sejtek felületén csillók vannak húgyhólyag és húgyvezeték hámja kötőhártya (szemben), húgycső légutak

Hámszövetek osztályozása működésük alapján Fedőhám Feladata Típusai Előfordulása felülete beborítja, védi egyrétegű többrétegű több magsoros elszarusodó el nem szarusodó laphám köbhám hengerhám csillós hengerhám átmeneti hám csillós hengerhám laphám laphám erek belső fala, légzőhám vese elvezető csatornája gerinctelenek kültakarója örvényférgek kültakarója húgyhólyag hámja gerincesek alsó légutai emberi kültakaró hámja emberi szájüreg hámja, hüvely

Hámszövetek osztályozása működésük alapján Feladata Típusai Előfordulása egysejtű tápcsatorna fala Mirigyhám Felszívóhám váladéktermelés, elválaszt vagy kiválaszt külső elválasztású többsejtű csöves bogyós csöves-bogyós verejtékmirigy faggyúmirigy állkapocs alatti nyálmirigy hormontermelés belső elválasztású pajzsmirigy, mellékvese tápanyag felszívása a bélből vékonybél Érzékhám érzékelés nyelv ízlelőbimbói Pigmenthám fényelnyelés, árnyékolás emberi szem

Kötő- és támasztószövetek Olyan szövetek tartoznak ide, melyek közös jellemzője a sok sejtközötti állomány. A sejtek alakja és működése igen változatos. A kötőszövetek nem szilárdak, az állományuk a folyékonytól a kocsonyásig változhat, sejt közötti állományukban sok a vér. Alapállományukban kötőszöveti rostokat találunk. A támasztószövetek sejt közötti állománya jóval keményebb, szilárdabb, így képesek az állatok testének megtámasztására.

Kötőszövetek típusai Jellemző Előfordulás Laza rostos kötőszövet szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki mellhártya, hashártya Tömött rostos kötőszövet Rugalmas rostos kötőszövet Zsírszövet a sejtek és a rostok között kevés az alapállomány, izmok rögzítése bizonyos elmozdulást enged, ellenálló, de egyúttal rugalmas kevés sejt közötti állomány, zsírcseppek halmozódnak fel, hőszigetelés, mechanikai védelem inak bőr alatt far

Támasztószövetek típusai Jellemző Előfordulás üvegporc sima felület, igen ellenálló ízületi felszínek Porcszövet rugalmas rostos porc rugalmas fülkagyló kollagén rostos porc ellenálló, de rugalmas is porckorong Csontszövet nagy szilárdság támasztás

Izomszövetek Az izomszövetek közös jellemzője az összehúzódás és elernyedés, ami általában az izom hossztengelyének irányában következik be. Az izmok fehérjékből épülnek fel, az izomfehérjék két legjellegzetesebb képviselője az aktin és a miozin. Ezek alakítják ki az izomfonalakat, amelyek sajátos elrendezésük következtében képesek egymáshoz kapcsolódni és energia felhasználásával egymáshoz képest elmozdulni.

Izom-összehúzódás mechanizmusa A miozin fonalak vastagabbak, az ábrán piros színűek, egyik végükön egy jellegzetes feji rész található. Az aktinok vékonyabbak, az ábrán kék színűek. Összehúzódáskor a miozin feje kapcsolódik az aktinhoz, majd meghajlik, ezáltal az aktin szálakat közelebb csúsztatja egymáshoz. Az aktin-miozin kapcsolódáshoz elengedhetetlen a kalcium- és magnéziumionok jelenléte, melyek hatására a miozin ATP-je elbomlik, így a fej meghajlik.

Izomszövetek típusai Simaizom Harántcsíkolt (vázizom) Szívizom Felépítés Működés Előfordulás orsó alakú sejtek, sejtmag középen viszonylag kis erőkifejtésre képes sokmagvú sejtek nagy erőkifejtésre képes elégazó sejtek nagy erőkifejtésre képes nem fáradékony fáradékony nem fáradékony lassú működésű gyors működésű gyors működésű akarattól függetlenül működik tápcsatorna, erek fala akarattal irányítható vázizmok, rekeszizom, nyelv akarattól függetlenül működik szív

Idegszövet Az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel: az idegsejtből (neuron) és a támasztósejtből (gliasejt). Az idegrendszert érő ingereket felvevő, feldolgozó és az ingerületet továbbító egysége az idegsejt. Az idegsejtek összekapcsolódásával, együttműködésével jön létre az idegszövet, illetve az idegrendszer.

Idegsejt

Egyrétegű laphám

Egyrétegű köbhám

Egyrétegű hengerhám

Csillós hengerhám

Többrétegű elszarusodó laphám

Külső elválasztású mirigy

Zsírszövet

Porcszövet

Csontszövet

Szívizom Harántcsíkolt izom Simaizom

SZERVEK, SZERVRENDSZEREK

SZERVEK, SZERVRENDSZEREK Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet, pl. emésztést nem egy-egy szerv, hanem a szervek egész sora (szervrendszer) végzi. Egy-egy szervrendszerhez a legkülönbözőbb felépítésű szervek tartozhatnak: pl.: emésztőrendszeren belül a fogak, nyálmirigyek, belek stb. egyformán az emésztés szolgálatában állnak.

SZERVEK, SZERVRENDSZEREK A szervezet tehát szervrendszerből épül fel, amelyek az idegrendszer és a hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek (neuroendokrin rendszer) közös irányítása alatt működik.

SZERVRENDSZEREK MŰKÖDÉS SZERINT I, Mozgásrendszer - csontvázrendszer - izomrendszer II, Keringési szervek rendszere III, Zsigeri rendszerek - emésztő - légző - vizeletkiválasztó rendszerek - nemi szervek

SZERVRENDSZEREK MŰKÖDÉS SZERINT IV. Szabályozási szervek rendszerei Belső elválasztású mirigyek Idegrendszer V. Érzékszervek rendszere

Fajfejlődés egyedfejlődés Filogenezis - ontogenezis Ontogenezis A szervezet egyedfejlődése a megtermékenyüléstől a magzati életben való teljes kifejlődésig terjedő átalakulások. Az ember ontogenezisében két szakaszt különböztetünk meg: méhen belüli- intrauterin és méhen kívüli- extrauterin fejlődést (mert a fejlődés a szüléssel nem ér véget)

Fajfejlődés egyedfejlődés Ivarsejtek Filogenezis - ontogenezis Női ivarsejtek: petefészekben - ovárium termelődnek. Ovium=petesejt Bonyolult érési folyamatokon megy keresztül, magja csak fél kromoszóma készlettel rendelkezik 22+X vagy 22+Y kromoszómaszám csak a megtermékenyüléskor egészül ki 44+XY vagy 44+XX diploid kromoszómagarnitúra Az érett petesejt átmérője 200-3000 mikrométer, nincs centrióluma, plazmájában sok a tápanyag szik, a Graaf-tüszőben foglal helyet. Aktív mozgásra nem képes.

Fajfejlődés egyedfejlődés Filogenezis - ontogenezis Ondósejt: fonálszerű, ondószálnak is nevezzük. Részei: fej: fő tömege, a magnak felel meg nyak a centiolumnak tekinthető farok Plazma alig vesz részt a spermiumok felépítésében. Rendkívül mozgékony, a megtermékenyítéshez kb. 16-20 cm utat tesz meg 2 óra alatt. Mozgásához a dülmirigy váladéka szükséges. A mozgást lúgos vegyhatású környezet serkenti, savi vegyhatás gátolja. Egy nemi aktus alkalmával kb. 3-3,5 ml váladék ürül és 280-350 millió spermium. Melyből csak egyre van szükség.

Fajfejlődés egyedfejlődés Filogenezis - ontogenezis

Fajfejlődés egyedfejlődés Filogenezis - ontogenezis Megtermékenyítés Az ondósejt és az érett petesejt egyesülése, összeolvadásukból életképes sejt keletkezik. A kromoszómaszám kiegészül.

Az embrio fejlődése A megtermékenyített petesejt osztódni kezd, a pete felszínén barázdák jelennek meg barázdálódás. A barázdák szaporodása a szedercsíra vagy morula-stádium. Szedercsíra állapot - 3. nap. A barázdálódás 3-4 nap alatt megy végbe, míg a méhkürtön átjut. A gömb belsejében lévő sejtek elfolyósodnak így csíraüreg keletkezik. A sejtosztódás továbbra is egyenetlenül halad, a csíra fala fokozatosan benyomul a csíraüregbe.

Az embrio fejlődése Így jön létre a zsák alakú, két sejtrétegű bélcsíravagy gastrula -stádium. Ennek külső sejtrétegét külső csíralemeznekectoderma, belső sejtrétegét belső csíralemeznek entodermának, a gastrula üregét ősbélnek, kivezető nyílását ősszájnak nevezzük. A méhbe érkezés - 5. nap, de ekkor már hólyagcsíra van. A beágyazódás az első hét végén kezdődik és a második végéig tart.

Az embrio fejlődése A két réteg között hamarosan egy harmadik, a középső csíralemez mesoderma is kialakul. Ebben az állapotban a csíralemezeken bizonyos sejtcsoportok jelennek meg, melyek bizonyos szerveket képesek létrehozni ezek a szervtelepek. A csíralemez vékony, finom hártyát képez a magzatburkot. A három csíralemezből kialakuló szervek: ectoderma: bőr, haj, köröm, mirigyek hámja, idegrendszer stb. mesoderma: kötőszövet, izomzat, csontok, szív, erek, stb. entoderma: belek, légcső, máj, stb. A pete az egész szervezetet létrehozó képességgel rendelkezik azaz totipotens.

Az embrio fejlődése

Az embrio fejlődése Közben a hólyagcsíra belső felszínéről leváló sejtek körülveszik az amnionüregetés a szikhólyagot, mintegy burokba zárják. Ez a belső magzatburok, míg a hólyagcsíra falából a méh nyálkahártyájával közvetlen kapcsolatban lévő, bolyhos külső magzatburok alakul ki. 3. hét - velőcső, szervek. 4. hét végére az embrió egyre jobban benyomul az a magzatvízzel telt amnion üregébe, majd a kialakuló köldökzsinóron keresztül kapcsolatba kerülve az anyai vérkeringéssel (ezt a méhlepény teszi lehetővé - külső magzatburok, méhnyálkahártya), lefűződik a szikhólyagról - az elsorvad.

Az embrio fejlődése Köldökzsinórban az erek a bolyhoz nyúlványaiban hurkot képeznek - nincs közvetlen kapcsolat - a hámon átáramlanak az anyagok A fejlődő magzatot magzatburkok veszik körül. Megkülönböztetünk belső - amnion és külső - chorion magzatburkot. Fontos szerepe, hogy összeköttetést teremt az anya és a magzat között. Bolyhaival - chorionbolyhok belenő az anyaméh falába, és azzal együttesen kialakítja a méhlepényt - placenta, melyben megindul a placentáris vérkeringés.

Az embrio fejlődése

Az embrio fejlődése 4. hét kialakult ez embrió formája. Kb. 5 mm hosszú. Alakja még nem különíthető el magasabb rendű állatokétól. Embrió feje még főképpen agyvelőből áll. Kialakulnak a máj, szív, végtagok telepei. A második hónaptól erőteljes a fejlődés. Embrióról beszélünk már. Hossza kb: 2,5 cm. A 12. héttől aránytalanul nagy fej, agykoponya túlsúlya az arckoponyával szemben. Rövid végtagok, mellkas-, csípő rövid. Testet finom szőrzet (lanugo) borítja. Ebben a hónapban már a külső nemiszervekből meg lehet állapítani a magzat nemét. 4. hónap aktív mozgásokat kezd végezni

Az embrio fejlődése 5. hónap - az anya először érzi a mozgását, kb. ekkora tölti ki a magzat a méh üregét. Faggyúmirigyek működni kezdenek, egész testet beborító magzatmázat termelnek. 6. hónap bőr alatti zsírpárna, bőr ráncolható 7-8. hónaptól a magzat esetleg már anyai szervezeten kívül is életben tartható A szülés 9 hónapos terhesség után (az utolsó menstruációs vérzés első napjától számított 40. hét). Érett újszülött átlag hossza: 50 cm, súlya: 3200 gr. A fej még mindig nagyobb körfogatot képvisel, ami fontos szempont a szülésvezetéskor. Fiúgyermekben az érettség jele: herék leszálltak a herezacskóba, köldökzsinór, köldök a hasfalnak kb. közepén helyezkedik el.

Az embrio fejlődése Méhlepény: csak a terhesség 3. hónapjában fejlődik ki. Korong alakú, szivacsos szerkezetű, mely egyrészt a méhfallal nőtt össze, másrészt a köldökzsinór útján, a magzattal áll kapcsolatban. Köldökzsinór kb. 60 cm hosszú, 2 cm átmérőjű hengeres köteg, amelyben a vérerek kocsonyás anyagba ágyazva futnak. Anyai és magzati vér közvetlenül nem keveredik. A gyermek születése utáni egyedfejlődés több szakaszon keresztül érkezik el a felnőttkorig. 10 napos korig tart az újszülöttkor.

Az embrio fejlődése Egy éves koráig tart a csecsemőkor, melyet a korai gyermekkor követ, mely 3 éves korig tart. A kisgyermekkor 6-7 éves korig tart. A gyermekkor 12 éves korra fejeződik be. A serdülőkor 12-16 éves kor között van. Az ifjúkor kb. a 20. életkorig tart. A felnőttek korosztályát is különböző korokba lehet osztani. Kb. 35 éves korig tart az érett kor 1. szakasza (legtermékenyebb szakasz). A második szakasz kb. 60 éves korig tart (női klimax). 60-74 éves kor között van az időskor, melyet a 90 éves korig tartó aggkor követ. 90 év felett van a hosszú élet kora, matuzsálemi kor.

Az embrio fejlődése

A mozgás szervrendszere

A mozgás szervrendszere A csontok a mozgás szervrendszerének passzív részét, a vázizmok az aktív részét képezik. Az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll. Összsúlyuk a test súlyának mintegy 10%-a. Gyermekben az egyes csontokat még különálló részek alkotják, melyeket porcállomány köt össze. Ez az összekötő porcállomány később elcsontosodik. A csont legfontosabb szerves anyaga az osszein. Szervetlen alkotórész elsősorban a hidroxiapatit. Csontváz szerepe: Szervezet szilárd vázául, támaszául szolgál Életfontosságú szerveket (agyvelő) véd a külső hatások ellen Üregébe zárja a vörös csontvelőt, mely a vérképzés szerve

A mozgás szervrendszere A csontok alakja és vegyi összetétele A csontok alakja és nagysága változatos Lehetnek hosszú csövescsontok (pl. combcsont), lapos (pl. lapocka), rövid (pl. kéztőcsontok) és szabálytalan (pl. csigolyák). A friss csont színe sárgás. A csontok anyaga a következőképpen oszlik meg: víztartalom 40 %, szerves anyag 30-40 %,szervetlen anyag 60-70 % Az összetevők aránya nem állandó, az életkor előrehaladásával változik. Fiatalkorban több a csont szerves anyaga és rugalmasabb, időskorban több a szervetlen anyag és törékenyebb, nehezen gyógyul.

Csontváltozatok

A csontok fajtái Csontok fajtái: 1. Hosszú csontok: Testből és végdarabokból áll. Középrésze velőüreget foglal magába, ami vörös vagy sárga csontvelőt tartalmaz. Ezért velőscsont. 2. Lapos csontok: A lapocka és a különböző koponyacsontok tartoznak ide. 3. Rövid csontok: Ide tartoznak a kéztőcsontok. 4. Szabálytalan csontok: Pl. a csigolyák. Az előző három csoport egyikébe sem sorolhatók 5. Légtartalmú csontok: Ilyen a koponyacsontok közül a rostacsont, és a felső állkapocscsont, melyekre a nyálkahártyával borított légtartó üregek jellemzőek

A csont szerkezete A csont szerkezetét tekintve a következőket mondhatjuk el: kívül egy vastag, tömör állomány található, belül vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány található. A csövescsontok belseje légtartalmú, benne van a csontvelő.

A csont szerkezete Szivacsos állomány csontgerendái különösen a nagy megterhelésnek kitett helyeken, jellegzetes elrendeződést mutatnak, és a statika szabályai szerint helyezkednek el (trajektorális szerkezet). Lefutási irányuk a hatóerő irányának felel meg.

A combcsont erővonalainak az elrendezése az életkor szerint változik

A csont fejlődése A magzati élet 2. hónapjában kezdődik a csontosodás és a születés után a 20. életévben fejeződik be. A csontszövetet csontképző sejtek (osteoblastok) hozzák létre, a csontfaló sejtek (osteoclastok) elpusztítják a régi csontszövetet. Működésük tehát ellentétes, de egyensúlyban van. Az életkor előrehaladtával azonban ez is változik, azaz fiatalkorban a csontépítő sejtek működnek jobban, míg a csontfalók időskorban

A csontok járulékos részei Hozzájárulnak a csontrendszer működéséhez. Ezek: Porc - a csontváz kiegészítője (izületi porc), szilárd, szívós, de a csontnál lágyabb, éles késsel metszhető. Csonthártya - periostheum- a csont felszínét borítja - védi, táplálja a csontot és elősegíti vastagodását, csonttöréseknél anyaghiány pótlása. A csontot az ízületi felszínek kivételével mindenütt csonthártya vonja be, ami vér- és nyirokerekben, idegekben bővelkedik. Utóbbiaknak köszönhető a csontok ütődése utáni fájdalom. Csonttörések után a csonthártya felől indul meg a csontképződés Csontvelő - a csöves csontok üregét tölti ki. Vöröscsontvelő a lapos szabálytalan alakú csontokban pl.: szegycsont-sternum, sárgacsontvelő a hosszú csöves csontok középső részén található.

A csontok járulékos részei

A csontok összeköttetései Folytonos összeköttetések Egy részük csak fejlődő szervezetben található, később elcsontosodik. - kötőszövetes - a koponyacsontok között, ezek a varratok (sutura) - porcos - a csigolyák között porckorongok (discus), - csontos - ez a kötőszövetes és a porcos összeköttetés elcsontosodása révén keletkezik (pl. keresztcsont.). Megszakított összeköttetések: a tulajdonképpeni ízületek

A csontok összeköttetései Az ízület kialakításában résztvevő csontvégeket porc borítja, ezek az ízfelszinek. Az egymással ízesülő ízfelszín közül az egyik rendszerint domború ez az izületi fej, a másik homorú ez az izületi árok. Az izületet tok veszi körül és az ízfelszinek között nedv található. Így könnyebben tud mozogni. Az izületi szalagok a csontok között feszülnek ki. Szilárd összeköttetést teremtenek a csontok között.

Az ízület

Az ízület

Izületek összetartó tényezői Az ízületek a széthúzó erőkkel szemben nagy ellenállást képesek kifejteni. levegőnyomás: izületi üregben légüres tér van, így az ízületi tok minden cm2-nyi területére, 1 kg súlynyi légoszlop nehezedik amely az ízvégekre nyomást gyakorol. (Pl. combcsont fejére 12, 5 kg súly nehezedik) Porcfelszínek közötti tapadás (adhaesio) Ízületi tok és szalag készülék Ízületet körülvevő izmok feszessége és tónusa Ízületek körül lévő lágyrészek és a bőr

Ízületekben lehetséges 1.Hajlítás (flexio): az ízületet alkotó csontok egymáshoz közelednek mozgások

Ízületekben lehetséges Feszítés vagy nyújtás (extensio): az ízületet alkotó csontok egymástól távolodnak mozgások

Ízületekben lehetséges mozgások a teljes feszítés határa 180 ha a feszítés 180 -on túl is folytatódik, túlfeszítésnek (hiperextensio) nevezik ez tulajdonképpen ismét hajlítás vagy visszahajlítás (retroflexio)

Ízületekben lehetséges mozgások a vállban vagy csípőben bekövetkező sagittalis síkban történő mozgás esetén: az előre lendítés: anteflexio

Ízületekben lehetséges mozgások a hátra lendítés: retroflexio

Ízületekben lehetséges mozgások Távolítás (abductio): a végtagok a test középsíkjától vagy a párhuzamos testrészek egymástól távolodnak, a kar felemelése, combok széttárása

Ízületekben lehetséges mozgások Közelítés (adductio): a végtagok a test középsíkjához közelednek

Ízületekben lehetséges Forgatás (torsio vagy rotatio): lényege: az ízületben a csont vagy annak egy része a saját hossztengelye körül forog mozgások

Ízületekben lehetséges az orsócsont forgatásakor a kéz jellegzetes mozgást végez: a könyökízületben az orsócsont elfordul a singcsont körül aminek következtében a tenyér lefelé fordul (pronatio) mozgások

Ízületekben lehetséges vagy a tenyér felfelé fordul (supinatio) mozgások

Ízületekben lehetséges Körzés vagy körbe mozgás vagy körülforgatás vagy körülvezetés (circumductio): mozgások

Ízületekben lehetséges mozgások

Ízületekben lehetséges mozgások Ízfelszínek alakja szerint: Gömb Ellipszoid Nyereg Henger Csiga Lapos

Ízületekben lehetséges Azokat az ízületeket, melyekben minden irányú mozgás létrejöhet, szabad ízületeknek nevezzük. Alakjuk szerint gömbízületek (váll, csípő) mozgások

Ízületekben lehetséges A henger vagy csuklóízület egytengelyű, benne csak hajlítás vagy feszítés lehetséges. mozgások

Ízületekben lehetséges Ellipszoid vagy nyeregízületben 2 tengely körül hajlítás-feszítés, közelítés-távolítás is lehetséges. mozgások

Ízületekben lehetséges Lapos ízületek esetén mozgás nem jön létre, ilyen pl. keresztcsont, medencecsont. mozgások

A csontváz Testünk csontjai az ízületek segítségével egységes szerkezetet alkotnak, melyet csontváznak nevezünk. A csontos váz alkotói a változatos alakú és nagyságú elemek. A csontváz csontjai testtájékok szerint is feloszthatók:

A koponyacsontok Arckoponya (orrcsont os nasale 2, járomcsont os zygomaticum 2, szájpadcsont os palatinum 2, felső állcsont maxilla 2, állkapocscsont mandibula 1, rostacsont os ethmoidale 1, könnycsont os lacrimale 2, ekecsont vomer 1, alsó orrkagyló concha nasalis inf. 2)

A koponyacsontok Agykoponya (homlokcsont os frontale 1, halántékcsont os temporale 2, falcsont os parietale 2, ékcsont os sphenoidale 1, nyakszirtcsont os occipitale 1 valamint ide tartozik az öreglyuk a foramen magnum). Koponyacsontok száma összesen: 22 db. Koponya boltozat: calvaria Koponya alap: basis cranii

Magzati koponya A koponya csontok kötőszövetes lemezekkel kapcsolódnak és ezek kötőszövetes kapcsolódások alkotják a - nagykutacsot és a kiskutacsot. A koponyán koponya boltozatot és koponya alapot különböztetünk meg. Koponya alap: belső felszínén hátra felé haladva lépcsőzetesen tagolt koponya árkot találunk: elülső koponyaárok= scala anterior középső koponyaárok= scala media hárulsó koponya árok= scala posterior

A törzs csontjai A gerinc (columna vertebralis) 32-33 csigolya csigolyák megoszlása szakaszai csigolya = vertebra 7 nyaki csigolya - cervicalis 12 háti csigolya - thoracalis 5 ágyéki csigolya - lumbalis 5 keresztcsonti csigolya - sacralis 3-4 farkcsigolya - coccygealis

A törzs csontjai Csigolyaív a testtel kerek lyukat zár körül. Gerinccsatorna (canalis vertebralis). Benne gerincvelő. Az első csigolya (atlas) és a második (axis) a fej hordozására alakult át, formájában eltér a többi csigolyától. 12 hátcsigolyán külön ízfelszínek vannak, a bordákkal való ízesülés miatt. Legjobban a VII. nyakcsigolya tövisnyúlványa emelkedik ki, kiindulópont a számoláshoz.

A törzs csontjai Csontos mellkast a gerinc háti része, bordák és szegycsont adja. Bordák (borda costa) 12 pár borda. Mindegyik hátcsigolyához 1 pár borda tartozik. Amelyek a szegycsonthoz kapcsolódnak valódi bordáknak, amelyek csak porcosan kapcsolódnak álbordáknak nevezzük. Felső 2 pár borda valódi, alsó 5 pár borda álborda, abból is az utolsó 2 pár, még porcosan sem kapcsolódik a sternumhoz, lengőborda. Minden bordának fejecse (hátul csigolyával ízesül), nyaka, teste van. Legrövidebb az 1. borda, leghosszabb a VIII. borda. Mellkas keresztmetszetben kártyaszív alakú.

A törzs csontjai Szegycsont (sternum): középvonalban, mellkas elülső falának képzésében játszik szerepet. Lapos csont, részei: felül markolat, test, kardnyúlvány. Kulcscsonttal + felső 7 pár borda porcával képez ízületet. Mellüreg, mely légzésben fontos szerepet játszik.

A felső végtag csontjai Vállöv (kulcscsont clavicula, vállcsúcs acromion, lapocka - scapula) Felkar (felkarcsont humerus) alkarcsontok (orsócsont radius, singcsont- ulna) A kéz (manus) csontjai (kéztőcsontok carpus, kézközépcsontok metacarpus, ujj (digiti manus) ujjperccsontok kis csövescsontok 3 db (phalanx), kivéve hüvelykujjnál: 2 db

Alsó végtag csontjai Medenceöv csontjai (medence csont os coxae és keresztcsont os sacrum) 3 csont összecsontosodásával jött létre. Részei: szeméremcsont os pubis, ülőcsont os ischii, csípőcsont os ilium 3 csont találkozásában a külső oldalon ízületi árok (acetabulum) van, amely a combcsonttal képez ízületet. 2 oldali medencecsont + szeméremcsontok összeköttetése (symphisis) + törzzsel a keresztcsontcsípőcsont ízület fűzi egybe. Az így kapott csontos gyűrű a medence (pelvis).

Alsó végtag csontjai Medence jelentősége: a törzs súlyát hordozza, járás után alakul ki a végleges formája, üléskor a két ülőgumóra támaszkodik. Kismedence, nagymedence. Nemek közti különbség. Medence szerepe: 1) Védi a húgyszerveket, belső nemi szerveket, magzatot 2) Üléskor, álláskor támaszt 3) Összekapcsolja a törzset az alsó végtaggal

Alsó végtag csontjai combcsont femur - részei:- fej, nyak, kistompor, nagytompor (izom tapadási helyek) Lábszárcsontok: sípcsont - tibia, szárkapocscsont fibula Térdízület: articulatio genus Lábcsontok: Lábtőcsontok tarsus, lábközépcsontok metatarsus, lábujjak digiti pedis Lábboltozat fenntartásában erős, feszes talpi szalagok + lábszárizmok vesznek részt. A láb 3 ponton támaszkodik a talajra. I. és V. lábközépcsont feje, de a testsúly legnagyobb része sarokcsontra esik. Kb. 4-5 éves korban alakulnak ki. A lábboltozatok süllyedése az egész test statikájának eltolódását eredményezi Következménye a boka, térd, csípő, gerinc fájdalmas elváltozásai

A mozgás aktív szerve az izom. Izom = musculus A csontokkal szoros kapcsolatban áll, és működésével azok térben elfoglalt helyzetét változtatni képes. Az izmok fajtái: - simaizom - harántcsíkolt izom - szívizom Csontvázizmok szövettanilag harántcsíkolt izmok. Izomrendszer

Izomrendszer A csontvázizomzatot 350 izom alkotja, és a testsúlynak 35-40%-át adják. Az izmok 75%-a víz. Izom színe: friss állapotban sötétvörös. Ez részben vérteltségtől, részben az izomrostok festékanyagától (myochrom) ered.

Izom részei: kontraktilis középső rész (izomhas) és két végén lévő inas rész. Izomrostokat kötőszövet egyesíti izommá. Izomrendszer

Izomrendszer Ín (tendo): fehér, selymes fényű, szívós, tömött kötegeivel jól elkülönül az izmos résztől. Az ín nem nyújtható és nem rövidíthető meg. Izmok rögzítése csontvázhoz. Izmok egyik rögzülési pontja eredés, másik tapadás.

Izmokról általában Változatosak. Hosszú, rövid, lapos, gyűrű (záróizmok) alakú. Izmos résznek megfelelő az ín alakja. Némely izom több fejjel ered: 2-3-4 fejű izmok m. biceps, triceps, quadriceps) Ha az izom húsos részét ín szakítja meg, kéthasú izom keletkezik.

Izmokról általában Izompólya (fascia): izmokat kötőszöveti lemezek fasciák borítják. E pólyák hüvelyt képeznek izmok, izomcsoportok körül (izomrekeszek). Izmok erei, idegei: gazdag ér- és ideghálózat (nagyméretű munkavégzés). Izomba benyomuló ideg mozgató, érző és vegetatív rostokat tartalmaz.

Izmokról általában Mozgató rostok: izomösszehúzódást kiváltó impulzust szállítják + izomtónus fenntartása. Kiesésük: izom tónustalan, működésképtelen, bénult. Érző rostok: izomorsókból, ínorsókból indulnak ki, izomérzést közvetít, tájékozva vagyunk végtagjaink helyzetéről, testtartásunkról. Kiesésük: mozgás- és egyensúlyi zavar. Érző rostok közvetítik a fájdalomérzést is. Vegetatív rostok: izomállomány táplálása, erek beidegzése.

Izmok járulékos részei Nyáktömlők (bursa): ín és csont között, izületek körül, savós nyáktömlők. Szerepe: ínak súrlódásának csökkentése. Bursával összefüggő izom túlterhelése a tömlő gyulladását okozhatja. Ínhüvely (vagina tendinis): testnek azokon a helyein, ahol az inak erős súrlódásnak vannak kitéve (pl. kéztő), az inakat savós ínhüvelyek veszik körül. Kettős falú (külső rostos, belső synoviális) réteg.

Izmok működése Általában csoportosan működnek. (pl. előre lépés) Azonos működésű, egy irányban dolgozó izmokat társizmoknak (szinergisták), ellentétesen működőket (antagonistáknak) nevezzük. Működésük szerint lehetnek: Hajlító (flexorok) Feszítő (extensor) Közelítő (adduktor) Távolító (abduktor) Szűkítő (sphincter)

Izmok működése Egy izom, csak egy fő működést végezhet. Izom fő működése: összehúzódás (contractio), ilyenkor az izom megrövidül, megvastagszik.

Izomtónus Izomerő Állandó, kisfokú feszülés az izomban: Normál Csökkent hypotonia Megszűnt atonia Fokozott hypertonia Izomvédekezés (défense) körülírt tónusfokozódás, utalhat gyulladásra Függ: 1) Az összehúzódásra képes rostok számától 2) Az izom hosszúságától 3) Fejlettségétől

Izomműködés Izomrost összehúzódása idegi utasításra: kontrakció Refrakter stádium: Kontrakció után az izomrost 0,01 másodpercig nem ingerelhető Küszöb alatti inger: még nem vált ki összehúzódást Szummáció: összeadódva kiváltanak összehúzódást Küszöbinger: az a minimális ingererősség, ami már kivált összehúzódást az izomban Beidegzésük: Mozgató összehúzódást, izomtónust hoz létre Érző izomérzést, fájdalomérzést közvetít Vegetatív erek beidegzése, izmok táplálása

Izomműködés A harántcsíkolt izmok összehúzódásának szerkezeti alapja: összehúzódásra képes (kontraktilis) fehérjék: Aktin Miozin Rendezett elhelyezkedésük adja a vázizomzatra jellemző harántcsíkolatot A megrövidülést az aktin és a miozin egymás melletti elcsúszása eredményezi

Izomműködés energiaszükséglete Mind aerob, mind anaerob úton fedezhető: Fehér rostok: anaerob glikolízis, végterméke a tejsav a vér a májba szállítja, ahol visszaalakul glukózzá. Nem képesek tartós aktivitásra, mert glikogénraktáruk gyorsan kimerül Izomláz oka: tejsav helyi felszaporodása Vörös rostok: aerob út Működésük függ a vérellátástól, ami biztosítja: Az oxigénellátást A glukózt (legfőbb energiaforrás)

Részletes izomtan Izmokat testtájékok és működésük szerint is csoportosíthatjuk: Testtájékok szerint: Felső és alsó végtag izmai Törzs izmai mell-, has-, hátizmok Fej- és nyakizmok

Felső végtag izmai Váll Felkar Alkar kéz izmai

A váll a legtöbb irányban mozgó ugyanakkor a legkevésbé stabil ízület az emberi testben. A vállban több izomcsoport is találkozik, közülük a legfontosabb és legjobban látható a deltaizom (m. deltoideus). A vállizmok a vállövön erednek, felkarcsonton tapadnak. A váll legjobban látható izma a háromszög alakú deltaizom ami a jellegzetes lekerekített formát adja. A felkarcsont középső harmadán tapad, és a lapockacsont tövisnyúlványán, illetve a kulcscsonton ered. Ennek az izomcsoportnak a feladata a kar emelése a törzstől 90 fokig, onnan előre-hátra vinni, forgat befelé és kifelé a vállízbe szorítja a kart. A deltaizomnak három külön feje van. (elülső, középső, hátulsó)

a felkar izmai a hajlító izmok elöl helyezkednek el a feszítők hátul Működésileg könyökizületre hatnak

Alkaron elől elhelyezkedő izmok együttesen az alkart hajlítják. Kétfejű karizom (m. biceps).

Felkar hátulsó részét egyetlen izom a m. triceps, háromfejű karizom foglalja el, mely az alkart feszíti.

az alkar izmai - a hajlítók a tenyéri oldalon felületes és mély rétegben találhatók a feszítők a kézháti oldalon, szintén két rétegben találhatók. Ujjakat, kézhátat feszítik. az izmok egy része hosszú inakban (ínhüvelyben) az ujjpercekig futnak. Alkar elülső izmai ujjakat hajlítják. az ínakat a rá merőleges kéztőszalagok szorítják le

a kéz izmai három csoportba oszthatók hüvelykpárna izmai: az ujj sokirányú mozgása miatt igen fejlett. tenyér: középső rész kissé behúzódott (tenyér árok). Bőr alatt közvetlen erős lemez (aponeurosis) takarja, alatta lévő ereket, inakat idegeket véd szorító, fogó mozdulatnál az összenyomástól. Kisujjpárna Kézközép csontok közeit, kis csontközi izmok töltik ki.

Alkar és a kéz izmai: 1. Karorsói izom (M. brachioradialis) 2. Orsócsonti csuklóhajlító izom (M. flexor carpi radialis) 3. Felületes ujjhajlító izom (M. flexor digiturum superficalis) 4. Hajlítóizmokat leszorító szalag (Retinaculum flexorum) 5. Rövid hüvelykujj-távolító izom (M. abductor pollicis brevis) 6. Hosszú tenyérizom (M. palmaris longus) 7. Singcsonti csuklóhajlító izom (M. flexor carpi ulnaris) 8. Singcsonti csuklófeszítő izom (M. extensor carpi ulnaris) 9. Kisujjfeszítő izom (M. extensor digiti minimi) 10. Felkari izom (M. brachialis) 11. Rövid orsócsonti csuklófeszítő izom (M. extensor carpi radialis brevis) 12. Ujjakat feszítő izom (M. extensor digitorum) 13. Hosszú hüvelykujjtávolító izom (M. abductor pollicis longus) 14. Feszítőizmokat leszorító szalag (Retinaculum extensorum) 15. Csontközötti izom (M. interosseus)

Az alsó végtag izmai: Csípőizmok Comb Lábszár Lábizom

Az alsó végtag izmai a) csípőizmok csípőcsont körül, csípőizület mozgásai külső és belső csípőizmokra oszthatók a belső izmok (musculus iliopsoas) a csípőlapát belső felszínén, valamint az ágyékcsigolyákon erednek, a lágyékszalag alatt kilépnek a combra és a combcsonton tapadnak. Csípőizületet hajlítja, combokat emeli és kifelé forgatja.

Kívül a fartájék formáját a három farizom (m. glutaeus) adja, medencecsont külső felszínén, valamint a keresztcsonton erednek és a combcsonton tapadnak. Comb mozgása, test tartása.

kis farizom (musculus gluteus minimus) nagy farizom (musculus gluteus maximus)

a legfelületesebben helyezkedik el jelentős szerepet játszik a járásban vastagsága eléri két harántujjnyit - durva rostú izom - injekció beadási helye

a comb izmai - elől találhatók a feszítő izmok: négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris). Distalis inába illeszkedik a patella. Ínjára mért ütéssel nézik a térdreflexet Hátsó oldalon található a hajlító izom

kétfejű combizom (musculus biceps femoris)

Belső oldalon helyezkednek el a közelítő izmok: hosszú közelítő izom (musculus adductor longus) és a karcsúizom (musculus gracilis) alatt található a nagy közelítő izom (musculus adductor magnus) Combcsatorna (canalis femoralis) hasüregből, combra vezet ki: tartalma nagy combartéria és véna.

a lábszár izmai: elől a szárkapocscsont és a sípcsont között található a feszítők (musculus tibialis anterior)

a hátsó oldalon két rétegben helyezkednek el a hajlítók: háromfejű lábszárizom (musculus triceps surae) ez alakítja a láb alakját (képezi a vádlit!) distalisan az Achilles-ínba megy át lábszár külső oldalán a szárkapocsi izmok találhatók» feladatuk a lábboltozat fenntartása.

Lábközépcsontok közeit szintén kis izmok töltik ki. A talp kis izmai szerepet játszanak lábboltozat alakításában. Talpon vastag bőr, alatta zsírszövet, alatta fascia. Védi ereket, idegeket. Külön izomzat öregujjnak és kisujjnak. Lábujjak mozgása csökevényes.

TÖRZSIZMOK Mellizmok Hasizmok Hátizmok

A mellkas felületes izmai: kifutnak a vállöv és a kar csontjaira 1. nagy mellizom (musculus pectoralis major): több-kevesebb zsírréteggel a mellkas kidomborodását okozza Nőknél: felette az emlők laza kapcsolatban az izompólyával ered: felső része a kulcscsont elülső felszínének szegycsonthoz közeli részén középső része a szegycsonton (sternum) és a 2-6. bordapáron alsó része pedig az oldalsó hasizmok lapos inai által alkotott hüvely (rectus hüvely) felső részén TÖRZSIZMOK

TÖRZSIZMOK tapad: a karcsont (humerus) felső-elülső feszínén keresztezett rostokkal (az izom alsó része tapad legfelül) működés: a felemelt kart nagy erővel lefelé húzza (leütés, lehúzások) távolított kart közelíti, előre húzza, befelé forgatja, törzs tartása légzési segédizom (ha a karra támaszkodunk, a bordákat emeli) (nagy tömege akadályozhatja a mellkas tágulását)

TÖRZSIZMOK kis mellizom (musculus pectoralis minor): a nagy mellizom alatt helyezkedik el ered: a 3-5. bordapáron tapad: a lapocka hollócsőrnyúlványán (processus coracoideus) működés: a lapockát (vállövet) előre, lefelé húzza (gömbölyítjük a hátunkat) a nagy mellizom működését segíti, rögzíti a lapockát rögzített vállöv esetén (pl.: ülésben a könyökünkre támaszkodunk) a bordákat emeli (belégzési segédizom)

TÖRZSIZMOK kulcscsont alatti izom (musculus subclavius): karcsú és gyenge izom ered: az I. borda medialis végén tapad: a kulcscsont alsó felszínén működés: a kulcscsontot a bordához rögzíti, tónusával akadályozza forgását, a kulcscsont alatti ereket, idegeket védi

elülső fűrészizom (musculus serratus anterior): széles, legyezőszerű izom a mellkas oldalán ered: I-IX. bordán, húsosan, 4 alsó csipkéje közé a külső ferde hasizom (m. obliquus externus abdominus) csipkéi nyomulnak tapad: a lapocka belső szélén és alsó szögletén működés: a kar vízszintes fölé emelése (kiegészíti a m. deltoideus munkáját, ami vízszintesig emeli a kart) emeli a bordákat - belégzési segédizom a lapocka mellkashoz húzása TÖRZSIZMOK

FELÜLETES HÁTIZMOK Hátsó fűrészizmok (m. serratus posterior, superior et inferior) Felső: nyaki VI-VII. és a háti I-II. csigolyák tövisnyúlványain ered II-V. bordán tapad Bordák emelése belégzésben Alsó: Háti XI-XII. és az ágyéki I-II. csigolyák tövisnyúlványain ered IX-XII. bordán tapad Bordák süllyesztése kilégzésben

A mellkas mély izmai: 1. külső bordaközti izmok (m. intercostales externi) ered: a felső borda alsó szélén, a borda középső részéig tapad: az alsó borda felső szélén, a bordaporcok kezdetéig működés: emelik a bordákat (belégzőizmok), részt vesznek a törzs oldalra hajlításában TÖRZSIZMOK

TÖRZSIZMOK 2. belső bordaközti izmok (m. intercostales interni): ered: az alsó bodra belső felszínének felső szélén a borda szegycsonthoz (sternum) közeli részén tapad: a felső bodra belső felszínének alsó szélén a szegycsontig működés: a bordákat süllyesztik (kilégzőizmok), részt vesznek a törzs oldalra hajlításában a külső izmok rostja felülről és oldalról lefelé, medial felé húzódnak, a belsők erős, izmos falat képeznek a bordaközökben, a táguló vagy összeeső tüdők sem beszívni, sem kidomborítani nem tudják

3. haránt mellkasizom (m. transversus thoracis): ered: a szegycsont testén (corpus sterni) és a szegycsont kardnyúlvány (processus xiphoideus) belső felszínén ered tapad: a 2-6. bordaporcogó alsó szélén működés: jelentéktelen kis izom, kilégzésben segít TÖRZSIZMOK

4. bordaemelő izmok (musculi levatores costarum): erednek: a 7. nyakcsigolyától a 9. hátcsigolyáig a harántnyúlványokon tapadnak: rövid ága a soron következő bordán, hosszú ága pedig a rákövetkező bordán tapad működésük: a bordákat emeli (belégzőizom) TÖRZSIZMOK

5. rekesz (diaphragma): belégzéskor süllyed, kilégzéskor emelkedik ered: szegycsonti része a kardnyúlvány (processus xiphoideus) belső felszínén, bordai része a 7-12. bordaporcogók belső felszínéről, deréki része pedig a deréki csigolyákról ered tapad: saját inas lemezében működés: a mellüreget a hasüregtől elválasztó nagy izomlemez, jobb és bal oldalon kupolaszerűen a mellüregbe emelkedik (mert a hasüreg nagyobb nyomású) fontos légzőizom TÖRZSIZMOK

Egyenes hasizom (m. rectus abdominis) Eredés: V.-VII. borda külső felszínén Tapadás: szeméremcsont felső ágán Működés: törzset előre hajlítja HASIZMOK

Külső ferde hasizom (m. obliqus externus) Eredés: V-XII. borda Belső ferde hasizom (m. obliqus internus) Eredés: csípőtaréjon Haránt hasizom: (m. transversus) Eredés: hat alsó borda belső felszínén, ágyéki csigolyák harántnyúlványain Tapadás: egyenes hasizom bőnyéjében Működés: törzset előrefelé hajlítják, azonos oldalra fordítják HASIZMOK

Négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum) Csípőtaréj hátsó részét köti össze a XII. bordával Néhány rostja az I-IV. ágyéki csigolya haránt nyúlványán tapadnak Kétoldali összehúzódása törzset feszíti, egyoldali saját felé hajlítja. HASIZMOK

FELÜLETES HÁTIZMOK Felületes hátizmok: Csuklyásizom (m. trapezius) Eredés: nyakszirtcsonttól a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáról Tapadás: lapocka tövisnyúlványa Működése: lapockatövis feletti része felhúzza a vállakat Lapockatövis alatti része lefelé hátrafelé húzza a vállat

FELÜLETES HÁTIZMOK Széles hátizom: (m. latissimus dorsi) Eredés: VIII-XII. háticsigolya tövisnyúlványain, 4 alsó bordán Tapadás: karcsont kisgumói élén (crista tuberculi minoris) Működése: távolított kart közelíti, nagy erővel lefelé húzza, kart hát mögé viszi, beforgatja

FELÜLETES HÁTIZMOK Kis- és nagy rombuszizom: (m. rhomboideus minor et major) Csuklyásizom alatt találhatók Lapockát közelítik a gerinchez Képen kis rombuszizom: VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán ered. Egyoldalú erősítése esetén gerincferdülés esélye fennáll.

FELÜLETES HÁTIZMOK Nagy rombuszizom: I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványain ered Egyoldalú erősítése gerincferdülést okozhat

FELÜLETES HÁTIZMOK Lapockaemelő izom: (m. levator scapulae) Eredés: I-IV. nyakcsigolya harántnyúlványain Tapadás: lapocka felső mediális szögletén Működés: lapockát emeli

AXIÁLIS TÖRZS- ÉS NYAKIZMOK Mély hátizmok: gerinc két oldalán végighúzódó izomoszlop Csigolyák tövisharántnyúlványai és a bordaszöglet által alkotott barázdában találhatók Ágyéki és alsó háti szakaszon kötőszövetes hártya rögzíti Gerinc feszítését és törzs fordítását végzi

TARKÓ ÉS NYAKIZOMZAT Alsó izomkúp: Ered: mellkas felső részéről Tapadás: nyaki csigolyák Felső izomkúp: Ered: felső háti és alsó nyakcsigolya Tapadás: koponya hátsó része Működésük: nyugalmi tónus esetén rögzítik a fejet Egyoldali összehúzódáskor azonos oldalra hajlítják Kétoldali összehúzódás: hátrahajlítják a fejet

TARKÓ ÉS NYAKIZOMZAT Rövid tarkó és nyakizomzat: I-II. nyakcsigolya és a nyakszirti csont között húzodnak Egyenes illetve ferde lefutásúak Fejet hátra, vagy oldalra billentik és forgatják

FEJ IZMAI Mimikai izmok Fejtető izmai Fül körüli izmok Arc izmai Rágó izmok

Fejtető izmai: (fejsisak galea): kötőszövetes lemez, mely együtt mozog a fejbőrrel Homlokizom: (m. epicranius venter frontalis): előre húzza a fejsisakot, szemöldök felhúzása, homlok ráncolása Nyakszirtizom: (m. epicranius venter occipitalis): hátulra húzza a fejsisakot Fül körüli izmok: emberben csökevényesek Állatvilágban hang felé irányítják a fület FEJ IZMAI

Arc mimikai izmai Szem és száj körüli gyűrű alakú záró izmok Szájzug emelő és süllyesztő izmok Trombitás izom (m. bucinator) Orr körüli izmok Működésük: érzelmek kifejezése Hangadás Táplálkozás légzés FEJ IZMAI

Rágóizmok: halántékizom: (m. temporalis) Halántékcsontról ered, állkapocson tapad Működés: Fogsort zárja Rágóizom: (m. masseter) járomcsont ívéről ered, állkapcson tapad, fogsort zárja. Belső röpizom: (m. pterygoideus internus) fogsort zárja Külső röpizom: (m. pterygoideus externus) FEJ IZMAI

FELÜLETES NYAKIZMOK Nyaki bőrizom: (platysma) állkapocsról ered, besugárzik a mell bőrébe, idős korban hozzájárul a nyak bőrének ráncosodásához Fejbiccentő izom: (m. sternocleidomastoideus) eredés: szegycsont markolatán és kulcscsonton tapadás: halántékcsont csecsnyúlványán működés: két oldali egyszerre előre hajlítja a fejet Egy oldali azonos oldalra hajlítja a fejet

NYELVCSONTI IZMOK Nyelvcsont feletti izmok: Funkció: szájfenék alkotása Száj nyitása Nyelés Hangadás Csecsemő szopása (m. mylohyoideus)

NYELVCSONTI IZMOK Nyelvcsont alatti izmok: nyelvcsont és szegycsont közötti teret hidalják át Működésük: nyelvcsont feletti izmokhoz hasonlók

Mély nyakizmok: Elülső csoport nyaki gerinc elülső felszínén találhatók, fej mozgatásában vesznek részt Nyak hosszú izmai Fej elülső egyenes izma NYAKIZMOK

Mély nyakizmok: Oldalsó csoport: nyakcsigolyák harántnyúlványáról húzódnak az I-II. bordára Kétoldali izmok kúpot alkotnak a mellkasbemenet felett Elülső ferde nyakizom (m. scalenus anterior) Középső ferde nyakizom (m. scalenus medius) Hátulsó ferde nyakizom (m. scalenus posterior) Elülső és oldalsó között lép ki a karideg fonat és a kar verőere. Együttesen hajlítják a fejet, azonos oldaliak saját oldalukra hajlítják Légzési segédizmok NYAKIZMOK