BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI STRATÉGIA

BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI STRATÉGIA Mezőtúri járási fglalkztatási együttműködések TOP-5.1.2-15-JN1-2016-00007 aznsító számú prjekt

KÉSZÍTETTE: Megakm TANÁCSADÓ IRODA Kézy Béla Kmádi Mónika Róka László Juhász Attila MEGBÍZÓ: MEZŐTÚR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2017. A DOKUMENTUM A MEZŐTÚRI JÁRÁSI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK CÍMŰ, TOP-5.1.2-15-JN1-2016-00007 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. AZ ELKÉSZÜLT DOKUMENTUM MEZŐTÚR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK A TULAJDONA. BÁRMELY RÉSZÉNEK FELHASZNÁLÁSA CSAK AZ ÖNKORMÁNYZAT ELŐZETES ENGEDÉLYÉVEL LEHETSÉGES www.megakm.hu

Tartalmjegyzék 1 BEVEZETŐ... 3 HÁTTÉR... 3 MÓDSZERTAN... 3 KIT TEKINTÜNK BEFEKTETŐKNEK... 4 A DOKUMENTUM CÉLJA... 4 2 TELEPÍTŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA... 5 FIZIKAI TÉNYEZŐK... 5 2.1.1 A térség elérhetősége... 5 2.1.2 Betelepülésre alkalmas/kijelölt területek... 6 SOFT TÉNYEZŐK... 6 2.2.1 Gazdaság... 6 2.2.2 Munkaerőkínálat... 8 2.2.3 Oktatás... 13 2.2.4 Egészségügyi ellátás... 14 2.2.5 Adózási rendszer... 15 TRENDEK A GAZDASÁGBAN... 19 3 SWOT ELEMZÉS... 20 4 STRATÉGIA... 22 CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 22 4.1.1 Jövőkép... 22 4.1.2 Stratégiai célk... 22 POTENCIÁLIS BEFEKTETŐK AZONOSÍTÁSA... 24 A MEGCÉLZOTT BEFEKTETŐI SZEGMENS(EK) MEGHATÁROZÁSA... 24 INTÉZKEDÉSI TERV... 25 4.4.1 Mezőtúri Ipari Park, és egyéb iparterületek fejlesztése... 25 4.4.2 Inkubátrházak létrehzása, fejlesztése... 26 4.4.3 A térségi elérhetőség javítása... 26 4.4.4 Térségi szlgáltató szervezet létrehzása, minőségi szlgáltatásk nyújtása a vállalkzásk számára... 27 4.4.5 A munkáltatói igényeknek megfelelő munkaerő biztsítása... 28 4.4.6 Célztt marketingtevékenység... 28 4.4.7 Minőségi, elérhető árú bérlakásk biztsítása... 29 4.4.8 A települések közterületeinek, közösségi tereinek fejlesztése... 29 4.4.9 Minőségi, fenntartható közlekedés biztsítása... 30 4.4.10 Minőségi közszlgáltatásk nyújtása... 30 1

Táblázatk jegyzéke 1. táblázat: A 10 legnagybb, járási székhelyű fglalkztató... 7 2. táblázat: A munkaképes krú laksság, és a gazdaság aktivitás adatai a vizsgált területeken (2011)... 9 3. táblázat: a 7 évesnél idősebb krú laksság megszlása a legmagasabb isklai végzettség szerit (2016)... 11 4. táblázat: Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapt képező jövedelem JNSZ megye járásaiban (2015)... 12 5. táblázat: a Helyi iparűzési adó a Mezőtúri járás településein:... 15 6. táblázat: A települési önkrmányzatk helyi adó és közhatalmi bevételei (2016)... 18 Ábrajegyzék 1. ábra: Ábra A Befektetésösztönzési Stratégia kidlgzásának módszertana... 4 2. ábra: A működő vállalkzásk szektrális megszlása (2015)... 7 3. ábra: a munkaképes krú laksság számának alakulása a Mezőtúri járásban (2011-2016)... 8 4. ábra: A munkaképes krú laksság aktivitási rátája és fglalkztatttsági aránya (2011)... 9 5. ábra: A nyilvántarttt álláskeresők relatív mutatója (2011-2016)... 10 6. ábra: A közfglalkztatttak átlags havi létszáma és a közfglalkztatási ráta alakulása (2013-2016)... 10 7. ábra: A 7 éves és idősebb laksság és a nyilvántarttt álláskeresők megszlása a legmagasabb isklai végzettség szerint (2016)... 12 8. ábra: A Befektetésösztönzési Stratégia célrendszere... 24 9. ábra: a Stratégiai részcélk teljesítését szlgáló beavatkzásk... 25 Térképjegyzék 1. térkép: a Mezőtúri járás közúti és vasúti megközelíthetősége... 5 2

1 Bevezető Háttér 2015. decemberében Helyi fglalkztatási együttműködések címmel, TOP-5.1.2-15 aznsító számn pályázati felhívás jelent meg, melynek célja vlt, hgy a helyi szinten létrejövő vagy már működő fglalkztatási együttműködések, partnerségek (paktumk) hzzájussanak azn frráskhz, melyek segítségével - kialakíttt stratégiájuk mentén - képzési és fglalkztatási prgramjaikat megvalósíthatják. A pályázati felhívásra 2016. augusztus 31-én Mezőtúr Várs Önkrmányzata a Jász-Nagykun-Szlnk Megyei Krmányhivatalt knzrciumi partnerként bevnva támgatási kérelmet nyújttt be, amely a TOP-5.1.2-15-JN1-2016-00007 aznsító számt kapta. A kérelem pzitív elbírálásban részesült, ennek megfelelően 2017. január hónapjában sr került a Támgatási Szerződés megkötésére. A prjekt keretein belül Mezőtúr Várs Önkrmányzata vállalta a helyi gazdaság és a vállalkzásk erősítését célzó beavatkzásk végrehajtását, ezen vállalás teljesítését szlgálja a jelen dkumentum. Módszertan A Befektetésösztönzési Stratégia céljait megalapító telepítő tényezők vizsgálata 2 fő módszerrel történt melyek a következők: 1. Adatelemzés: a telepítő tényezők vizsgálatáhz elengedhetetlen statisztikai adatk összegyűjtése, melyek jellemzően nyilváns, közhiteles adatbáziskn alapulnak (pl. KSH, Belügyminisztérium közfglalkztatási adatbázisa, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, fejlesztési infrmációk a palyazat.gv.hu hnlapról), emellett több infrmációt (pl. befektetésre alkalmas területek) a Mezőtúri járás települési önkrmányzatainak adatszlgáltatása is biztsíttt. 2. Dkumentumelemzés: A telepítő tényezők vizsgálata srán több, az elemzés szempntjából releváns dkumentum beható tanulmányzás és vizsgálata is megtörtén (pl.: jgszabályk, módszertani útmutatók, a járás vársainak Integrált településfejlesztési Stratégiái, Mezőtúr Várs Befektetésösztönzési Stratégiája, megyei szintű kncepciók, stratégiák és egyéb dkumentumk. A telepítő tényezők vizsgálata srán jelentős mértékben támaszkdtunk a Mezőtúri járás fglalkztatási együttműködések című prjekt keretében elkészült Fglalkztatási Helyzetelemzés című dkumentumra is. 3

1. ábra: Ábra A Befektetésösztönzési Stratégia kidlgzásának módszertana Telepítő tényezők vizsgálata SWOT elemzés Célk meghatárzása Beavatkzásk és tevékenységek kijelölése Kit tekintünk befektetőknek Frrás: Saját szerkesztés Ahhz, hgy a Mezőtúri járás Magyarrszág és Jász-Nagykun-Szlnk megye egyik versenyképes, dinamikusan fejlődő járásává váljn, a helyi vállalkzói szféra megerősödése szükséges. Ennek érdekében növekednie kell a helyben működő vállalkzásk számának ez részben tőkeerős hazai és külföldi vállalkzásk letelepedésének elősegítésével, támgatásával, részben a helyi vállalkzói kedv erősödésének támgatásával, valamint a már működő vállalkzásk megerősödésének elősegítésével beruházásainak támgatásával, ösztönzésével érhető el. A fenteket figyelembe véve ptenciális befektetőként tehát a következő csprtk aznsíthatóak: Telephelyet kereső hazai és külföldi vállalkzásk Helyben működő mikr- kis és középvállalkzásk a Mezőtúri járás vállalkzó kedvű lakssága A dkumentum célja Jelen dkumentum célja, hgy hzzájáruljn a járás dinamikus gazdasági fejlődésének és versenyképességének megalapzásáhz, melyhez alapvető fntsságú, hgy a térség települései képesek legyenek új vállalkzásk becsábítására, valamint a rendelkezésükre álló eszközökkel támgassák a működő mikr-kis- és középvállalkzásk megerősödését, ezáltal új beruházásk végrehajtásának ösztönzését is. 4

2 Telepítő tényezők vizsgálata Fizikai tényezők 2.1.1 A térség elérhetősége A Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szlnk megye délkeleti részén helyezkedik el, közlekedésföldrajzi helyzete kedvezőtlennek mndható. A megépült M3-as és M5-ös autópályák nemcsak a járás, de Jász- Nagykun-Szlnk megye területét is elkerülik, az elsőrendű főútvnalak közül a 4-es északról, a 44-es pedig délről kerülik el a térséget. A legközelebbi autópálya felhajtó (az M5 autópályára) a járásközpnttól közel 100 km-re található. A járásközpnt Mezőtúr a megyeszékhely Szlnktól 46, míg a fővárstól 144 km-re helyezkedik el. A járás legfntsabb útjának a 46-s (másdrendű) főút tekinthető, amely Törökszentmiklóst köti össze Mezőtúrn keresztül Mezőberénnyel. A térség közútjai közül fntsabbnak tekinthető még a 4202-es összekötő út, amely Kisújszállás területéről kiindulva a 4-es főutat köti össze a 46-s főúttal, érintve Túrkeve és Mezőtúr területét. Állapta lermlttnak tekinthető, aznban pzitív fejlemény, hgy a Magyar Közút Nnprfit Zrt. 2016. szeptember 15-én megkötött TOP-1.3.1-15-JN1-2016-00001 aznsító számú prjektjének Támgatási Szerződése értelmében a 14+483 és 27+053 szelvények (Túrkeve és Mezőtúr) közötti szakaszát felújítja. A közúti megközelíthetőségénél kedvezőbbnek ítélhető meg a járás vasúti elérhetősége, ugyanis Mezőtúr vársán halad át a 120-as számú, kétvágányú, villamsíttt vasútvnal, amely a IV. Helsinki flysó részét képezi. A vnal a Budapestet Szlnkkal összekötő 120a vasútvnal flytatása, hazai szakasza Mezőtúrn és Békéscsabán át Lőkösházára vezet, a rmán határ túlldalán pedig Arad felé flytatódik. 1. térkép: a Mezőtúri járás közúti és vasúti megközelíthetősége Frrás: https://weg.here.cm A megyei területfejlesztési kncepcióban szereplő M44-es gyrsfrgalmi út tervezett nymvnala érinti a járást, így az nagyban hzzájárulhat mind az elérhetőség, mind a tőkevnzó képesség javításáhz. 5

2.1.2 Betelepülésre alkalmas/kijelölt területek A Járás legjelentősebb betelepülésre alkalmas területe Mezőtúr területén található, amely 1999-ben ipari park címet nyert el. Az ipari park a várs külterületén helyezkedik el, a 4632-es összekötő út mentén. Teljes területe 45,6 hektár, ebből a betelepülésre alkalmas szabad terület nagysága mintegy 20 hektár. Elérhető közművek: villams energia, víz, szennyvíz csatrna, gáz, úthálózat, közvilágítás, kmmunikációs hálózat, aznban ezek csak részben épültek ki az ipari parkban. A szabad területek jelenleg szántóként szerepelnek az ingatlannyilvántartáskban, kiépített infrastruktúra az érintett ingatlankn jelenleg nem áll rendelkezésre. A betelepülő vállalkzásknak a beruházás megvalósítása srán figyelemmel kell lenniük 40%-s beépíthetőségi krlátra. A terület iránt érdeklődő befektetők a http://mezturiiparipark.hu ldaln tájékzódhatnak, emellett a Mezőtúri Ipari Park Kft. és a Mezőtúr Várs Önkrmányzatának munkatársaitól szerezheti be a letelepedéshez szükséges infrmációkat. Mind a hnlap, mind az infrmációnyújtással megbíztt munkatársak esetében prblémát jelent, hgy a szlgáltatás idegen nyelven jelenleg nem vehető igénybe, emellett hnlap nem tekinthető véglegesnek, a felület több funkciója hiánysan üzemel. Kmly érdeklődőknek a várs önkrmányzata kedvezményes árn kínálja a szabad telkeket. Mezőtúr mellett a járás másik vársa, Túrkeve is jelentős, mindegy 20,6 hektárs befektetésre alkalmas területtel rendelkezik. Az önkrmányzati tulajdnban álló terület a várs belterületétől északnyugatra helyezkedik el, jelenleg szántóként szerepel az ingatlannyilvántartáskban, kiépített infrastruktúrával nem rendelkezik. Az érintett ingatlank területére vnatkzó beépíthetőség tervezett felső határa 50%. Az érdeklődők számára Túrkeve Várs Önkrmányzata biztsítja a szükséges infrmációkat, melyek angl vagy német nyelven is elérhetőek. Kmly befektetési szándék esetén az érintett területek értékesítése srán Túrkeve Várs Önkrmányzata kedvezményt biztsít. A rendelkezésre álló infrmációk alapján a járás két vársa mellett Kétpó is rendelkezik befektetésre alkalmas területekkel (3 db ingatlan), ezek összterülete mintegy 4 hektár. Valamennyi érintett ingatlan a község belterületén helyezkedik el, ezek megközelíthetőek szilárd burklattal rendelkező közútn. Az elektrms áram és a vízellátás biztsíttt, emellett két ingatlanra (2,54 hektár területre) a gázhálózat is bevezetésre került. A ptenciális befektetők Kétpó Község Önkrmányzatáhz frdulhatnak infrmációért, aznban ez csak magyar nyelven áll rendelkezésre. Mezőhék befektetésre alkalmas területként egy a község belterületétől északnyugatra, a 4627-es összekötő út mentén található szántót jelölt meg. A terület közelében gáz- és villanyvezeték fut, valamint szennyvíztisztító is található, így a közművesítése igény esetén visznylag egyszerűen megldható. A lehetséges befektetők kérdéseikkel Mezőhék Község Önkrmányzatát kereshetik, aznban idegen nyelvű infrmációk nem állnak rendelkezésre. Mesterszállás befektetésre alkalmas területekkel az önkrmányzat adatszlgáltatása alapján nem rendelkezik. Sft tényezők 2.2.1 Gazdaság A Mezőtúri járás vállalkzássűrűsége hasnlóan a Jász-Nagykun-Szlnk megyei átlaghz alacsnynak mndható. Az ezer laksra jutó működő száma 2015-ben 46,6 db vlt (JNSZ megye: 46,3 db), amely alig haladja meg az rszágs átlag (68 db) kétharmadát. A kis vállalkzássűrűséghez alapvetően kis vállalkzásméret társul: a működő vállalkzásk 93,3%-ban (1 164 db) a fglalkztatttak létszáma nem érte el a 10 főt, a 10-49 főt fglalkztatók aránya 5,8% (72 6

db) vlt. Az 50-249 főt fglalkztatók kategóriájába a működő vállalkzásk kevesebb, mint 1%-a tartzik (10 db), ennél nagybb vállalkzásmérettel pedig mindössze 1 esetben találkzhatunk. A járás 10 legnagybb fglalkztatójából 8 Mezőtúrn, 2 pedig Túrkevén található. Cég neve 1. táblázat: A 10 legnagybb, járási székhelyű fglalkztató létszám Település RAFI Hungaria Kft. 649 Mezőtúr LEDFAK Kft. 187 Mezőtúr MONGOL-AGRÁR Zrt. 123 Mezőtúr Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Közhasznú Nnprfit Kft. 117 Mezőtúr Baracsi-Paletta 97. Kft. 88 Mezőtúr Alcsiszigeti Zrt. 72 Mezőhék VART-Speciál Kft. 71 Mezőtúr Hermann Mezőtúr Kft. 62 Mezőtúr ELEGANT-KEVE Kft. 60 Túrkeve KEVEFÉM KFT 57 Túrkeve Frrás: ceginfrmaci.creditrefrm.hu A vállalkzásk szektrális megszlásából a Mezőtúri járás esetében a megyeitől kismértékben fejletlenebb gazdaságszerkezetre következtethetünk: a mezőgazdaság és a ipar súlya meghaladja a megyei átlagt a szlgáltatásk rvására. 2. ábra: A működő vállalkzásk szektrális megszlása (2015) Jász-Nagykun-Szlnk megye Mezőtúri járás 6% 18% mezőgazdaság, erdőgazdálkdás, halászat Ipar, építőipar 9% 20% mezőgazdaság, erdőgazdálkdás, halászat Ipar, építőipar 76% Szlgáltatásk 71% Szlgáltatásk Frrás: KSH A fglalkztatttak létszáma alapján 3 fő tevékenységi kör emelhető ki a járásban, melyek a következők: Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkdás és kapcslódó szlgáltatásk; számítógép, elektrnikai, ptikai termékek gyártása; fémfeldlgzási termékek gyártása. 7

Habár a járás kiváló termőfölddel rendelkezik, és ennek köszönhetően erős a mezőgazdasága, az arra épülő élelmiszeripar és mezőgazdasági termékfeldlgzás nem jelentős. Nagy hagymánykkal rendelkezik a térségben a fazekasipar is, amelyet a Jász-Nagykun-Szlnk Megyei Területfejlesztési Kncepció is kitörési pntként aznsíttt. 2.2.2 Munkaerőkínálat 2.2.2.1 A munkaképes krú laksság számának alakulása 2016-ban a munkaképes krú laksság száma 19 203 fő vlt a Mezőtúri járásban. A 2011 és 2016 közötti időszakban a mutató 2 csökkenő szakaszra bntható: 2011 és 2013 között 19 466 főről 18 898 főre csökkent, majd a következő évben 19 765 főre emelkedett, ezt követően ismét flyamats a csökkenés. Fnts aznban megjegyezni, hgy a tendenciák megtörését nem a demgráfiai és népmzgalmi flyamatk kzták, hanem a munkaképes krú laksság definíciójának váltzása: a Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat 2013-ig a 15-61 éves krsztályt, ezt követően már a 15-64 éves krsztályt számíttta a munkaképes krú laksságba. A számítás módszerének váltzása nélkül egy flyamatsan csökkenő trend lenne látható, melyet a népesség elöregedése, a természetes fgyás és a (különösen a képzett és fiatal) laksság elvándrlása együttesen eredményez. A demgráfiai és népmzgalmi flyamatkról részletes adatkat tartalmaz a Fglalkztatási Helyzetelemzés című dkumentum. 3. ábra: a munkaképes krú laksság számának alakulása a Mezőtúri járásban (2011-2016) 20,000 19,800 19,765 19,600 19,400 19,466 19,495 19,200 19,162 19,203 19,000 18,800 18,898 18,600 18,400 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2.2.2.2 Gazdasági aktivitás Frrás: nfsz.munka.hu A Mezőtúri járás a 2011. évi népszámlálási adatk alapján mind gazdasági aktivitási- (a gazdaságilag aktív 15-64 éves és a munkaképes krú népesség számának hányadsa), mind a fglalkztatttsági rátában elmarad nemcsak az rszágs, hanem a Jász-Nagykun-Szlnk megyei átlagtól is. A vizsgált időben a járás aktivitási rátája 63,2% vlt szemben a Jász-Nagykun-Szlnk megyei 64,1%-s és az rszágs 662,2%-s értékkel. A fglalkztatttak aránya a Mezőtúri járásban 53% vlt, míg Jász- Nagykun-Szlnk megyében 54,7%, Magyarrszág teljes területén pedig 57,9%. 8

2. táblázat: A munkaképes krú laksság, és a gazdaság aktivitás adatai a vizsgált területeken (2011) Mezőtúri járás Jász-Nagykun- Szlnk megye Magyarrszág Munkaképes krú laksság 18 906 259 859 6 812 849 Fglalkztatttak száma 10 026 142 095 3 942 723 Munkanélküliek száma 1 918 24 597 568 497 Inaktív keresők száma 9 532 124 338 2 949 727 Eltartttak száma 6 715 95 564 2 476 681 Frrás: KSH, népszámlálás 2011 4. ábra: A munkaképes krú laksság aktivitási rátája és fglalkztatttsági aránya (2011) 68.0% 66.0% 64.0% 63.2% 64.1% 66.2% 62.0% 60.0% 58.0% 57.9% 56.0% 54.0% 53.0% 54.7% 52.0% 50.0% Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szlnk megye Magyarrszág Aktivitási ráta Fglalkztatttsági arány 2.2.2.3 Munkanélküliség, közfglalkztatás Frrás: KSH, népszámlálás 2011 2016. decemberében a Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat 848 regisztrált álláskeresőt tarttt nyilván a Mezőtúri járásban, a relatív mutató (a nyilvántarttt álláskeresők aránya a munkaképes krú lakssághz visznyítva) 4,4% vlt. Ez az érték kismértékben meghaladja az rszágs átlagt (4%), aznban a megyei mutatónál (5,9%) alacsnyabb. A munkanélküliség a járásban 2012 óta flyamatsan csökken. A csökkenés mértéke mind az rszágs, mind a megyei átlagt meghaladja. Ennek köszönhető, hgy a nyilvántarttt álláskeresők relatív mutatója flyamatsan közelít az rszágs átlaghz, valamint, hgy 2014-re a megyei átlag alá került. 9

5. ábra: A nyilvántarttt álláskeresők relatív mutatója (2011-2016) 14.0% 12.0% 10.0% 8.0% 6.0% 4.0% 2.0% 0.0% 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Mezőtúri járás Jász-Nagykun-Szlnk megye Magyarrszág Frrás: Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat A munkanélküliségi tendenciák alakulásában fnts szerepe vlt a közfglalkztatásnak: a közfglalkzatttak átlags havi létszáma, és ennek megfelelően a közfglalkztatási ráta is emelkedett a járásban 2013 és 2016 között a közfglalkztatttak átlags havi létszáma 710-ről 1 109 főre, míg a közfglalkztatási ráta 25,7%-ról 52,7%-ra. A közfglalkztatási prgramban résztvevők ptenciális munkaerőtartalékt képeznek, így alkalmasak lehetnek a befektetésekből adódóan felmerülő esetleges munkaerőigények kielégítésére. 6. ábra: A közfglalkztatttak átlags havi létszáma és a közfglalkztatási ráta alakulása (2013-2016) 1200 1000 2014, 903 2015, 925 2016, 1,109 60.0% 2016, 52.7% 50.0% 800 2013, 710 2015, 41.5% 40.0% 600 400 2013, 25.7% 2014, 25.7% 30.0% 20.0% 200 10.0% 0 2013 2014 2015 2016 0.0% Közfglalkztatttak átlags havi létszáma Közfglalkztatási ráta Frrás: kzfglalkztatas.bm.hu 10

2.2.2.4 Képzettség A Mezőtúri járás lakónépességének képzettsége összességében alacsnyabb az rszágs átlagnál: a 7 évesnél idősebb laksság körében az érettségivel nem rendelkező, de szakmai klevelet megszerző csprttal bezárólag valamennyi kategóriában meghaladja az rszágs átlagt a járás lakssága, míg az érettségivel, fagy felsőfkú képesítéssel rendelkezők aránya elmarad attól. Megyei átlaghz hasnlítva a Mezőtúri járás legmagasabb végzettségében nagykülönbségek nem tapasztalhatóak. 1 százalékpntt meghaladó eltérés csak az általáns isklai végzettséggel rendelkezők (Mezőtúri járás: 28,4%, Jász-Nagykun-Szlnk megye (27,1%), valamint a felsőfkú végzettségűek (Mezőtúri járás: 11%, Jász-Nagykun-Szlnk megye: 12,4%) esetében látható. 3. táblázat: a 7 évesnél idősebb krú laksság megszlása a legmagasabb isklai végzettség szerit (2016) Általáns isklát sem végezte el Általáns iskla Középfkú érettségi nélkül, szakmai klevéllel Érettségi Egyetem, főiskla klevéllel Mezőtúri járás JNSZ megye Magyarrszág Fő 2 971 42 950 1 013 296 % 12,0% 12,4% 11,1% Fő 7 051 93 539 1 987 418 % 28,4% 27,1% 21,7% Fő 5 842 76 744 1 749 792 % 23,5% 22,2% 19,1% Fő 6 260 89 508 2 699 261 % 25,2% 25,9% 29,5% Fő 2 737 42 859 1 715 661 % 11,0% 12,4% 18,7% Összesen Fő 24 861 345 600 9 165 428 Frrás: KSH, Mikrcenzus 2016 A regisztrált álláskeresők isklai végzettsége a teljes lakssághz visznyítva alacsnyabb a Mezőtúri járásban: a legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők száma 6,3 százalékpnttal, az érettségivel nem rendelkező középfkú végzettségűek aránya 8,2 százalékpnttal magasabb a 7 évesnél idősebb krú laksság isklai végzettségénél, míg az érettségivel rendelkezők aránya 6,9 a felsőfkú képesítésűek aránya 7,9 százalékpnttal alacsnyabb. 11

7. ábra: A 7 éves és idősebb laksság és a nyilvántarttt álláskeresők megszlása a legmagasabb isklai végzettség szerint (2016) 7 éves és idősebb laksság Nyilvntarttt álláskeresők Legfeljebb általáns iskla 3% Legfeljebb általáns iskla 25% 11% 40% Középfkú érettségi nélkül, szakmai klevéllel Érettségi 18% 47% Középfkú érettségi nélkül, szakmai klevéllel Érettségi 32% 24% Egyetem, főiskla klevéllel Egyetem, főiskla klevéllel Frrás: Jász-Nagykun Szlnk Megyei Krmányhivatal adatszlgáltatása, valamint KSH, Mikrcenzus 2016 2.2.2.5 Jövedelem A vállalkzásk letelepedésének egyik fnts szempntja az alkalmaztt munkaerő bérigénye. 2015-ben az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapt képező jövedelem a Mezőtúri járásban elmaradt a megyei átlagtól, míg Jász-Nagykun-Szlnk megyei járásk rangsrában éppen a középmezőnyben helyezkedett el: a jövedelem négy-négy járásban vlt magasabb, illetve alacsnyabb. 4. táblázat: Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapt képező jövedelem JNSZ megye járásaiban (2015) Egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadóalapt képező jövedelem (ezer Ft) Szlnki járás 2 178 Jászberényi járás 2 080 Törökszentmiklósi járás 1 710 Jászapáti járás 1 702 Mezőtúri járás 1 698 Karcagi járás 1 685 Kunszentmártni járás 1 638 Tiszafüredi járás 1 613 Kunhegyesi járás 1 325 Összesen 1 873 Frrás: Jász-Nagykun-Szlnk megye Statisztikai évkönyve (2015) 12

2.2.3 Oktatás A Mezőtúri járás területén 4 középfkú ktatási intézmény található, melyek közül 3 a hazai ktatási rendszer átszervezését követően a Karcagi Szakképzési Centrum tagintézményeként működik. Ezen intézmények a következők: Karcagi SZC Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kllégiuma (Mezőtúr, Dózsa György utca 17.). Az intézményben általáns tantervű gimnáziumi képzés mellett a következő képzések választhatóak: vállalkzási mérlegképes könyvelő kizárólag esti képzés keretein belül); pénzügyi számviteli ügyintéző; kereskedő; gyakrló ápló; dietetikus szakács (kizárólag esti képzés keretein belül); vendéglátásszervező (kizárólag nappali munkarend szerint); vízgazdálkdó-technikus (kizárólag nappali munkarend szerint). Karcagi SZC Mezőtúri Szakközépisklája és Kllégiuma (Mezőtúr, Földvári út 8.). Az intézmény által indíttt képzések: asztals; ipari gépész; hegesztő; kőműves és hidegburkló; szakács; pincér; női szabó; eladó. Karcagi SZC Ványai Ambrus Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépisklája (Túrkeve, József Attila utca 23.). Az intézmény képzési kínálatában az általáns gimnáziumi képzés mellett a következő szakképzések szerepelnek: hegesztő; járműfényező; karsszérialakats; eladó. Érettségi után: autószerelő; autóelektrnikai műszerész; autótechnikus; kereskedő; 13

infrmatikai rendszerüzemeltető; gazdasági infrmatikus. Mezőtúri Refrmátus Kllégium, Gimnázium, Szakgimnázium Általáns Iskla és Óvda (Mezőtúr, Kssuth Lajs út 2.). Az intézmény diákjai a következő képzéseket választhatják Gimnáziumi képzések: emelt óraszámú német nyelvi képzés emelt óraszámú angl nyelvi képzés humán tagzatú képzés reál tagzatú (matematika vagy bilógia) képzés általáns tantervű képzés 8 évflyams ktatás Szakgimnáziumi képzések: Rendészet és közszlgálati ágazat Infrmatikai rendszerüzemeltető A járás középfkú ktatási intézményeiben 2015-ben 1 328 fő tanult, ebből a gimnáziumi tanulók száma 467, a nappali ktatásban részt vevő szakközépisklai tanulók száma 563, a felnőttktatásban résztvevő középisklásk száma 79 fő vlt, míg szakisklába és speciális szakisklába 219 fő járt. A tanulók létszáma flyamatsan csökken, 2015-ben 2011-hez visznyítva 448 fővel kevesebben jártak a járás középfkú ktatási intézményeibe. Mezőtúrn évtizedekig főisklai rendszerű ktatás is működött, aznban 2010-ben a Szlnki Főiskla a kihelyezett intézményt költségmegtakarítási és működésracinalizálási indkkal megszűntette. 2.2.4 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás a járás valamennyi településén elérhető, melyet Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék területén 1-1, Túrkevén 4, míg Mezőtúrn 8 házirvs biztsít. Házi gyermekrvsi ellátás Mezőtúrn és Túrkevén biztsíttt, 2-2 gyermekrvssal. Magasabb szintű ellátás Mezőtúr és Túrkeve területén található. Túrkevén lehetőség van labrvizsgálatk elvégzésére, emellett nőgyógyászati és szemészeti szakrendelés, fgrvsi ellátás vehető igénybe a vársban. Mezőtúr a járás egészségügyi szakellátási közpntjának számít. A vársban fgrvs, mentőállmás, kórház és rendelőintézet is található. A fekvőbetegellátás számára a Mezőtúr Vársi Kórház Rendelőintézetben 142 ágy biztsíttt, melyen belgyógyászati, egynaps sebészeti, szülészetnőgyógyászati, gyermekgyógyászati sztályk, valamint krónikus, hspice, rehabilitáció (mzgásszervi), illetve áplási sztály működik. Tvábbi, OEP finanszírzással végzett szlgáltatásk: tthni szakáplás (3 szláltatóval), hspice gndzás. A közegészségügyi és járványügyi ellátás (melynek felelőse a Jász- Nagykun-Szlnk Megyei Krmányhivatal Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete) vnzáskörzete a Mezőtúri mellett a Kunszentmártni járásra is kiterjed. A járásban 7 gyógyszertár működik, ebből 5 Mezőtúrn, 2 Túrkevén található. Gyógyszerért Kétpó laksainak sem kell elhagynia a település határait, hiszen a községben állandó nyitva tartással üzemel a Kígyó Gyógyszertár fiókgyógyszertára. 14

2.2.5 Adózási rendszer A vállalkzásk a működésük srán törekednek a minél nagybb prfit elérésére, ezért nem mindegy, hgy az adtt évben mekkra kiadással kell számlniuk, és a költségeik egy jelentős részét képezik a megfizetendő adók. A hazai adórendszer közpnti és helyi adókból épül fel, tehát a fizetendő adó mértékét meghatárzhatja, hgy az adtt vállalkzás mely településen végzi a tevékenységét. A települési önkrmányzatk helyi adózási gyakrlatának kereteit a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szabályzza. Jelen fejezetben bemutatjuk a Mezőtúri járás településein előfrduló főbb adónemeket. 2.2.5.1 Helyi iparűzési adó A helyi iparűzési adó esetében adókötelesnek az adtt helyi önkrmányzat területén végzett állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkzási tevékenység számít. Az adó alapja az 1990. évi C. törvény szerint: nettó árbevétel - (az eladtt áruk beszerzési értéke és a közvetített szlgáltatásk értéke + az alvállalkzói teljesítések értéke + anyagköltségek + az alapkutatás, alkalmaztt kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámlt közvetlen költsége). Iparűzési adót a járás valamennyi településén köteles az adtt vállalkzás fizetni, melynek főbb jellemzőit az alábbi táblázat mutatja be: 5. táblázat: a Helyi iparűzési adó a Mezőtúri járás településein: Kétpó Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Túrkeve Mértéke állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%- a az adóalap 2%- a az adóalap 1,8%- a az adóalap 2%- a az adóalap 2%- a Mértéke ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén 5 000 Ft/nap 5 000 Ft/nap - 5 000 Ft/nap 1 000 Ft/nap 15

Kétpó Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Túrkeve Mentesség, kedvezménye - - Mentesség: 1) vállalkzói mentesség, a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a vállalkzási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió frintt 2) házirvs vállalkzó 20 millió frintt meg nem haladó vállalkzási szintű adóalap esetében 25% kedvezmény: %: ha a vállalkzás vállalkzási szintű adóalapja nem haladja meg a 2.500.000 Ftt 50% kedvezmény: házirvs, védőnő vállalkzó 20 millió frintt meg nem haladó vállalkzási szintű adóalap esetében Mentesség: házirvs, védőnő vállalkzó 20 millió frintt meg nem haladó vállalkzási szintű adóalap esetében Frrás: njt.hu 2.2.5.2 Magánszemélyek kmmunális adója Kmmunálisadó-kötelezettség az adtt helyi önkrmányzat területén lakás tulajdnjggal, ezzel kapcslats vagyni értékű jggal, illetve nem magánszemély tulajdnában álló lakás bérleti jgával rendelkező magánszemélyeket terheli. Az adónem Mezőhék kivételével valamennyi településen megtalálható. Az adó mértéke adótárgyanként, valamint bérleti jgnként Kétpó területén 5 000 Ft, Mezőtúrn ingatlannként 9 000 Ft. Mesterszállásn és Túrkevén a mértéket az ingatlan típusa és elhelyezkedése határzza meg Mesterszállásn 2 000 és 4 000 Ft között, míg Túrkevén 5 000 és 10 000 Ft között ingadzik. A fenti összegekből a mezőtúri és a kétpói 70 év feletti laksk 50% kedvezményben részesülnek, emellett Mezőtúrn az építményadóval és telekadóval érintett ingatlank mentességet is élveznek. 2.2.5.3 Idegenfrgalmi adó Az idegenfrgalmi adót Kétpó, Mezőtúr és Túrkeve területén vezették be. Mértéke Mezőtúrn 200 Ft/fő /vendégéjszaka, míg a másik két településen 400 Ft/fő/vendégéjszaka. 2.2.5.4 Építményadó Kétpó és Mezőrúr területén vezették be ezt az adónemet, alapja az építmények haszns alapterülete. Az adó mértéke Mezőtúrn 380 Ft/m 2 /év, míg Kétpón 1500 Ft/m 2 /év. Kétpón mentességet élvez a Htv. -ben meghatárztt mentességi kör mellett a lakás, illetve lakáshz tartzó gépjármű tárló, amennyiben kmmunális adófizetési kötelezettsége is van. 16

2.2.5.5 Települési adó A települési adó kizárólag Kétpón frdul elő. A vnatkzó helyi rendelet alapján adókötelesnek a település területén megtalálható termőföld, ami az ingatlannyilvántartásban szántó, gyümölcsös, szőlő, kert, rét, legelő, gyep, erdő, fásíttt terület művelési ágban nyilvántarttt terület számít. Az adó alanya az ingatlan tulajdnsa az adtt naptári év első napján. Az adó mértéke 5 000 Ft/hektár, aznban azn tulajdnsk, melyeknek a tulajdnában álló összes ingatlan együttes területe nem éri el a 0,2 hektárt, mentességet élveznek. 2.2.5.6 Telekadó Bevezetésére kizárólag Mezőtúr területén került sr. Az adó alapja a telkek területe, mértéke 3 Ft/m 2. A helyi rendelet a mentességek megállapítása srán utal a Htv. rendelkezéseire, emellett a magánszemélyek is mentességet kaptak, aznban az üzleti célt szlgáló telkek után a magánszemélyeknek is meg kell az adót fizetni. 17

2.2.5.7 Adóbevételek Összességében a járás helyi adóbevételei alacsnyak. A térség közhatalmi bevételeinek együttes összege 2016-ban nem érte el az 1,2 milliárd frintt Iparűzési adó 6. táblázat: A települési önkrmányzatk helyi adó és közhatalmi bevételei (2016) Magánszemélyek kmmunális adója Építményadó Idegenfrgalmi adó Telekadó Egyéb Az önkrmányzatk közhatalmi bevételei összesen Kétpó 51 882 849 2 065 929 2 464 645-66 388 610 Mesterszállás 1 445 523 8 248 723 11 204 730 Mezőhék 27 517 860 1 043 427 5 785 983 35 719 708 Mezőtúr 615 818 904 48 611 455 73 237 347 1 354 600 6 158 279 789 064 054 Túrkeve 222 579 518 19 773 087 5 705 600 265 992 876 Összesen 917 799 131 72 939 421 81 487 975 7 060 200 6 158 279 8 248 723 1 168 369 978 Frrás: települési önkrmányzati rendeletek 18

Trendek a gazdaságban A térség jövője szempntjából két terület meghatárzó szerepet játszhat a térség gazdasági fejlődése szempntjából, ezek pedig a népesség tvábbi elöregedése, valamint a technlógiai fejlődés. A népesség elöregedése a munkaképes krú laksság flyamats csökkenését eredményezi, ezáltal csökkenni fg a munkaerőkínálat. A trendek a nyugdíjkrhatár tvábbi emelését teszik szükségessé, vagy a nyugdíjas krú laksság fglalkztatása ldhatja meg a súlysbdó munkaerőhiány prblémáit. Ebből is következik, hgy a munkavállalókn belül a 60 év felettiek aránya flyamatsan növekedni fg, amely szükségessé teszi a működő vállalkzásk struktúráinak és a flyamatainak átalakítását az idősebb krsztály szükségleteinek megfelelően. A technlógiai fejlődés, az infrmációs és kmmunikációs technlógia térnyerése több módn is átalakítják a munkaerőpiact. Ennek egyik része a prjektalapú munkák esetében a távmunka térnyerése. A termelő ágazatkban végbemenő rbtizáció munkaerőigények gyökeres átalakulását fgja eredményezni. A képzetlen, betaníttt munkaerő feladatait mind nagybb arányban a különböző rbtk fgják átvenni, mindeközben a képzettebb, a váltzó körülményekhez rugalmasan alkalmazkdni képes munkaerő iránti kereslet növekedni fg. A flyamat hatására az lcsó munkaerőből fakadó versenyelőny flyamats eltűnésére lehet számítani, míg az alacsny végzettségűek álláshz juttatása mind nagybb kihívást jelent a jövőben a munkaerőközvetítő szervezeteknek. Glbális trend a világ népességének isklai végzettségének növekedése (becslések szerint 2010-hez visznyítva 2030-ra a alapfkú végzettséggel rendelkezők aránya 88-ról 91%-ra, míg a közép- vagy felsőfkú végzettséggel rendelkezők 50-ről 55%-ra fg emelkedni). A munkaerő képzettségének növekedése aznban nem fg lépést tartani a képzett munkaerő iránti igény növekedésével, amely várhatóan erősíteni fgja az agyelszívás jelenségét erősödik az elvándrlás kiemelten a nyugateurópai rszágk, az USA, vagy Kína irányába. Ezzel a glbális trenddel a hazai ktatási rendszer némiképp ellentétes irányt ír le. A tankötelezettség felső krhatárának 16 évre leszállítása, a fiatalk szakképzési rendszerbe való terelése, a közismereti tárgyak körének szűkítése, a felsőktatási keretszámk leépítése rvslhatják a jelen munkaerőprblémáit, de ennek eredménye lehet, hgy a szakképzési rendszerből kikerülő munkavállalók akár már néhány éven belül is munka nélkül maradhatnak, mivel az alkalmazkdáshz szükséges kmpetenciák nem állnak majd rendelkezésre, a mind kevesebb képzett munkaerő pedig a fentebb leírt agyelszívás hatására tvább vándrlnak Nyugat-Európa felé. Mindez hsszú távn térség versenyképességének csökkenéséhez, tvábbi leszakadáshz vezethet. 19

3 SWOT elemzés Erősségek Lehetőségek A járás vasúti megközelíthetősége kedvező (IV. Helsinki flysó) Mezőtúrn ipari park található A vállalkzásk letelepedésére alkalmas területek rendelkezésre állnak A termőföld minősége jó, a mezőgazdaság erős a térségben A térségben erős a számítógép, elektrnikai termékek gyártásában és fémfeldlgzási termékek gyártásában Évszázads hagymánya van a fazekasiparnak A munkaerő költségei rszágs visznylatban alacsnyak A térségben 4 középfkú ktatási intézmény működk Az egészségügyi ellátás színvnalas, vnzáskörzete a járás területét is meghaladja Gyengeségek Veszélyek Fnts közlekedési útvnal nem található a járásban Az ezer laksra utó működő vállalkzásk száma alacsny A működő vállalkzásk túlnymó többsége kis tőkeerővel rendelkező mikrvállalkzás A gazdasági aktivitás és a fglalkztatttság mind az rszágs, mind a megyei átlagál alacsnyabb A munkaerőtartalék jelentős része alacsny isklai végzettséggel, és kmpetenciával rendelkező közfglalkztattt és inaktív A munkaképes krú laksság száma az elvándrlás az elöregedés és a természetes fgyás miatt csökken A mezőtúri járás laksságának isklai végzettsége alacsnyabb az rszágs átlagnál K+F tevékenység a térségben nem jellemző A befektetésre kijelölt területek egy jelentős részének infrastrukturális ellátttsága gyenge A fiatal, képzett munkaerő helyben tartása hzzájárul a térség fejlődéséhez Mezőtúr ipari parkja igény szerint tvább bővíthető A meglévő közlekedési hálózat fejlesztése és a tervezett M44 gyrsfrgalmi út növeli a térség tőkevnzó képességét A kedvezőtlen demgráfiai flyatk miatt a munkaképes krú laksság száma és átlags életkra tvább növekszik A tervezett közúti fejlesztések elmaradnak Tvább erősödik a képzett, fiatal laksság elvándrlása Hatékny és célztt marketingtevékenység hatására a befektetői érdeklődés növekszik a térség iránt A laksság képzettségi szintjének növekedése hzzájárul a nagybb hzzáadtt értéket tervelő vállalkzásk kialakulásáhz, letelepedéséhez Vissza nem térítendő támgatás hiányában a beruházásk is elmaradnak Az önkrmányzati bevételek csökkenése miatt elmaradnak a szükséges infrastrukturális fejlesztések és a megvalósíttt karbantartás sem lesz elegendő 20

A kiváló adttságkkal rendelkező mezőgazdaság megalapzza az élelmiszeripar megerősödését A helyi vállalkzásk nem képesek a megerősödni, csökken a versenyképességük A TOP, GINOP frrásk hzzájárulnak a befektetések számának és értékének növekedéséhez A beruházáskért, és a befektetőkért flytattt versenyben a járás veszít a szmszéds térségekkel szemben A krábbi alapkn ismét elindul a felsőktatás a járásban A turisztikai tendenciák kedvezőtlenül alakulnak A térségben rejlő jelentős turisztikai ptenciál kiaknázása megkezdődik Az ktatási rendszer leépülése miatt csökken szakképzettek száma, a befektetők nem találják meg az igényeiknek megfelelő munkaerőt 21

4 Stratégia Célk meghatárzása 4.1.1 Jövőkép A Mezőtúri járás települések helyi adóbevételei a betelepülő új és a helyben működő vállalkzásk beruházásainak köszönhetően a növekedésnek indulnak, így a közpnti frrásknak és az Európai Uniós támgatástól való kiszlgáltatttságuk csökken. A növekvő frrásk megalapzzák a települési környezet tvábbi fejlesztését, és hzzájárulnak a mind színesebb kulturális prgramk megvalósításáhz. Ennek köszönhetően a járás laksságának életminősége jbbá válik, az elvándrlás flyamata lassan megszűnik. Az önkrmányzati, a vállalati szférában meginduló pzitív váltzásk, valamint a laksság életminőségének javulása egymást erősítik, a kialakíttt vállalkzóbarát és támgató környezetének köszönhetően Jász-Nagykun-Szlnk megye versenyképességében erősödő, dinamikusan fejlődő járásává válik. 4.1.2 Stratégiai célk 4.1.2.1 A vállalkzásk működési és letelepedési feltételeinek javítása A Mezőtúri járásban az ezer laksra jutó működő vállalkzásk száma alig haladja meg az rszágs átlag kétharmadát. Az alacsny vállalkzássűrűség mellett tvábbi prbléma, hgy a vállalkzásk bevételei alacsnyak amit a járás településeinek helyi iparűzési adóbevételei is alátámasztanak a 2016-ban a járás teljes területén nem érte el az 1 milliárd frintt. A működéshez megfelelő telephelyet kereső vállalkzásk esetében fnts szempnt, hgy rendelkezésre álljn a letelepedésre alkalmas terület. Szabad területek a járás szinte valamennyi településén rendelkezésre állnak, ebből a mezőtúri terület az ipari parkban található. Kmly hátrány aznban, hgy a befektetésre kijelölt területek túlnymó többsége esetében a szükséges alapinfrastruktúra nem áll rendelkezésre. Tvábbi döntő tényező lehet a telephely kiválasztásánál az, hgy az milyen megközelíthetőséggel rendelkezik. A Mezőtúri járás helyzete ebből a szempntból egyértelműen kedvezőtlen: a főbb közlekedési útvnalak a térséget elkerülik, emellett a frgalmasabb utak közül például a 4402-es állapta lyan mértékben lermltt, hgy az akár a megtermelt áruk minőségének rmlását is előidézheti a szállítás srán. A térség egészséges gazdasági fejlődéséhez aznban nem elég a nagybb hazai vagy külföldi vállalkzásk becsábítása a térségbe, hiszen a szilárd alapkat az erős helyi kkv réteg képes megteremteni. Ennek megalapzásáhz lyan közeget szükséges teremteni, amely támgatja a vállalkzásk indulását, és megerősödését. Ez magában fglalja a szükséges infrastruktúra rendelkezésre bcsájtását, valamint az induló vállalkzásk számára támgató szlgáltatásk nyújtását is. A fent leírtakat figyelembe véve a stratégiai cél teljesítését az alábbi részélk biztsítják: Az üzleti infrastruktúra fejlesztése Elérhetőség javítása Támgató tevékenységek biztsítása 22

4.1.2.2 Az életminőség feltételeinek javítása A helyben működő vállalkzásk megerősödéséhez elengedhetetlen, hgy rendelkezésre álljn a megfelelően képzett, a mind gyrsabban váltzó feltételekhez rugalmasan alkalmazkdó, megfelelő kmpetenciákkal bíró munkaerő is. A Mezőtúri járás munkaképes krú laksságának száma flyamats csökkenést mutat. A 2011-hez visznyíttt kismértékű eltérés kizárólag annak köszönhető, hgy 2013 és 2014 között a munkaképes krú laksság számítása esetén a felső krhatár 61-ről 64 évre emelkedett. A 2017 tavaszán elkészített Fglalkztatási Helyzetelemzés is rámutattt, hgy a flyamatt a lakónépesség elöregedése, a természetes fgyás, valamint az elvándrlás együttesen alakítja. Az elvándrlás leginkább a képzett, fiatalabb lakskra jellemző. Hiányuk több szempntból is hatalmas veszteséget jelent a térségnek: egyrészt a működő vállalkzásk elesnek egy lyan munkavállalói csprttól, mely képes érdemben hzzájárulni a versenyképességük növekedéséhez, másrészt a helyben meg nem születő gyermekek miatt a jövőbeli munkaerőbázis nagysága szűkül a járásban fkzva az elöregedési tendenciát és a természetes fgyást is. Kutatásk biznyítják, hgy a munkahelyen biztsíttt versenyképes fizetés csak egy biznys jövedelmi szint eléréséig képes a munkaerőt helyben tartani, afölött egyéb tényezők sra jelentkezhet, melyekre a települések vezetésének is lehet beflyása. A tehetséges, a járás jövőbeli fejlődését megalapzni képes laksság megtartásáhz fnts, hgy rendelkezésre álljanak minőségi, megfizethető árú lakásk, a települési környezetnek vnzónak kell lennie, emellett az sem elhanyaglható szempnt, hgy a lakók biztnságban érezzék magukat. Lényeges, hgy lyan közösségi helyek álljanak rendelkezésre, ahl a szabadidő tartalmasan eltölthető. Elengedhetetlen, hgy a települések minőségi közszlgáltatáskat biztsítsanak az ügyintézés ne legyen körülményes, lehetőleg gyrsan és rugalmasan és kényelmesen el lehessen végezni azt. Lényeges, hgy az egészségügyi és gyermekellátási intézmények elérhetőek legyenek, és ezek színvnala megfeleljen a XXI. század európai nrmáinak. Lényeges, hgy jól megldható legyenek a településen belüli közlekedési kapcslatk és főleg a vársk frgalmasabb utcái mentén - fenntartható közlekedési frmák (gyalgs, kerékpárs közlekedés) is biztnságsan alkalmazhatóak legyenek. A fentiek miatt különösen fnts, hgy a járás települései a rendelkezésre álló eszközök minél szélesebb körét alkalmazzák a térség népességmegtartó képességének növekedése érdekében. Ennek érdekében az alábbi részcélk elérése teljesítik az életminőség javítását: Megfelelő lakhatási feltételek biztsítása Élehető települési környezet kialakítása Támgató tevékenységek biztsítása 23

8. ábra: A Befektetésösztönzési Stratégia célrendszere Ptenciális befektetők aznsítása Ahhz, hgy a Mezőtúri járás Magyarrszág és Jász-Nagykun-Szlnk megye egyik versenyképes, dinamikusan fejlődő járásává váljn, a helyi vállalkzói szféra megerősödése szükséges. Ennek érdekében növekednie kell a helyben működő vállalkzásk számának ez részben tőkeerős hazai és külföldi vállalkzásk letelepedésének elősegítésével, támgatásával, részben a helyi vállalkzói kedv erősödésének támgatásával, valamint a már működő vállalkzásk megerősödésének elősegítésével beruházásainak támgatásával, ösztönzésével érhető el. A fenteket figyelembe véve ptenciális befektetőként tehát a következő csprtk aznsíthatóak: Telephelyet kereső hazai és külföldi vállalkzásk Helyben működő mikr- kis és középvállalkzásk a Mezőtúri járás vállalkzó kedvű lakssága A megcélztt befektetői szegmens(ek) meghatárzása A befektetői szegmensek meghatárzása srán lyan területeket érdemes kijelölni, melyek a járásban hsszabb ideje jelen vannak, ezáltal a mind a vállalkzásk, mind a laksság rendelkezik azzal a szakmai tudással, tapasztalattal, melyek szilárd alapt biztsítanak a tvábbi fejlődésre. Ha új, krábban a járásra nem jellemző terület meghnsítása tervezett, akkr fnts, hgy a meglévő adttságk támgassák a szegmens beágyazódását a gazdaságba. A járás gazdaságában meghatárzó szerepe van a fémfeldlgzásnak, és az elektrnikai iparnak a legtöbb munkavállalót a feldlgzóipar ezen szegmenseiben fglalkztatják a vállalkzásk. A térségben kiváló minőségű termőföld található így jelentősnek mndható a növénytermesztés és az állattenyésztés, ennek ellenére az élelmiszeripar jelenléte elhanyaglható. A járás természeti értékei (pl. termál- és gyógyvíz, a Hrtbágy-Berettyó környezete), hagymányai (pl.: fazekasság, juhtenyésztés) tudats fejlesztéssel kiváló alapt nyújthatnak a turizmus fejlesztéséhez. A napsütéses órák száma egész Magyarrszágt figyelembe véve az egyik legmagasabb a járásban, amely megalapzhatja a megújuló energiatermelést (Habár Mezőtúrn szélerőmű is működik, a jelenlegi jgszabályi környezetben ennek bővítése nem megvalósítható). 24

A fentieket figyelembe véve a célztt befektetői szegmensek a következők: fémfeldlgzás elektrnikai ipar élelmiszeripar turizmus megújuló energiatermelés Intézkedési terv A meghatárztt célk elérését az alábbi intézkedések szlgálják: 9. ábra: a Stratégiai részcélk teljesítését szlgáló beavatkzásk Üzleti infrastruktúra fejlesztése Mezőtúri Ipari Park, és egyéb iparterületek fejlesztése Inkubátrházak létrehzása, fejlesztése Elérhetőség javítása A térségi elérhetőség javítása Támgató tevékenységek Térségi szlgáltató szervezet létrehzása, minőségi szlgáltatásk nyújtása a vállalkzásk számára A munkáltatói igényeknek megfelelő munkaerő biztsítása Célztt marketingtevékenység Minőségi közszlgáltatásk nyújtása Megfelelő lakhatási feltételek biztsítása Minőségi, elérhető árú bérlakásk biztsítása Élhető települési környezet kialakítása A települések közterületeinek, közösségi tereinek fejlesztése Minőségi, fenntartható közlekedés biztsítása 4.4.1 Mezőtúri Ipari Park, és egyéb iparterületek fejlesztése A vállalkzásk letelepedésének elősegítéséhez elengedhetetlen, hgy rendelkezésre álljanak az arra alkalmas területek. A települési önkrmányzatk által szlgáltattt adatk alapján Mesterszállás kivételével valamennyi település rendelkezik lyan területtel, amelyeket a letelepedni szándékzó vállalkzásk számára felajánlhatnak (ráadásul a mezőtúri ingatlank az ipari park területén helyezkednek el), aznban ezek a területek jellemzően kiépült alapinfrastruktúrával nem rendelkező szántók. A vállalkzásk letelepedésének valószínűsége növelhető, ha a terület alapinfrastruktúrája rendelkezésre áll, így a termelő tevékenység is hamarabb megkezdhető. 25

Kapcslódó tevékenységek: Az érintett településrendezési tervének felülvizsgálata, szükség esetén módsítása, A szükséges engedélyek (pl. új út építése esetén építési engedély), közműszlgáltatói hzzájárulásk beszerzése, Területelőkészítés, Alapinfrastruktúrafejlesztés (Víz-, gáz, - elektrms hálózat, szükség esetén feltáró, bekötő utak kiépítése csapadék- és szennyvízelvezetés biztsítása stb.). Felelősök: Fejlesztendő területtel rendelkező települési önkrmányzatk. 4.4.2 Inkubátrházak létrehzása, fejlesztése A térség gazdasági fejlődésének dinamizálásáhz, versenyképességének erősödéséhez elengedhetetlen a tőkeerős, fejlődőképes helyi KKV-k jelenléte, aznban a Mezőtúri járás vállalkzássűrűsége alig haladja meg az rszágs átlag kétharmadát, ráadásul a fejlesztésekre frdítható tőke krlátzttságát biznyítja a települések alacsny iparűzési adóbevételei is. Az inkubátrházak azáltal, hgy biztsítják az induló és tőkeszegény vállalkzásk számára a tevékenységük flytatásáhz szükséges helyisége(ke)t, infrastruktúrát, kmmunikációs berendezéseket, valamint a sikeres üzletvitelhez elengedhetetlen szlgáltatáskat, hzzájárulnak azk növekedéséhez, emellett a megerősödött vállalkzásk pzitív példája a vállalkzási kedv erősödését is támgatja. Az intézkedés végrehajtása a járás két vársában, Mezőtúrn és Túrkevén javaslt mindkét településen rendelkezésre állnak lyan épületek, melyek fejlesztéssel, átalakítással inkubációs tevékenységek ellátására teljesen akár alkalmassá is tehetők (Mezőtúr: az egykri főiskla és tanüzem épületei, Túrkeve: az egykri AFIT használatn kívüli telephelye), aznban amennyiben az épületek mégsem alkalmasak a tevékenység flytatására, akár új inkubátrházak is építhetők (Mezőtúrn az Ipari park területe ideális helyszín lehet). Kapcslódó tevékenységek: A települések használatn kívüli, vagy alulhasznsíttt épületállmányának felmérése inkubációs tevékenység flytatására való alkalmasság vizsgálata, Az inkubációs tevékenyégre alkalmas épületek felújítása, szükség esetén átalakítása, közművek bevezetése, Inkubációs tevékenységek flytatására alkalmas épület hiányában új inkubátrház építése Kapcslódó eszközbeszerzés Felelősök: Mezőtúr Várs Önkrmányzata, Túrkeve Várs Önkrmányzata 4.4.3 A térségi elérhetőség javítása A Mezőtúri járás egyik legnagybb gyengeségének a rssz közúti megközelíthetősége mndható. Frgalm szempntjából jelentősebbnek a 46-s főút mndató, amely Mezőtúr belvársa mellett Kétpó külterületét érinti, valamint 4402-es összekötő út, amely a járás két vársának összeköttetését biztsítja Kisújszállással. A 4402-es út állapta lyan mértékben lermltt, hgy akár a megtermelt termékek szállítása srán azk minőségrmlásáhz (a selejt termékek arányának növekedése) is vezethet, így a vállalkzásk bevételeinek csökkenését is eredményezheti az út használata. A térségi elérhetőség javítása lyan beruházáskat érint, amelyekre a járás települési önkrmányzatai sem közvetlen ráhatással, sem frrással nem rendelkeznek, ezért tevékenységük a hatékny érdekképviseletre, lbbitevékenységre krlátzódik. 26

A térségi elérhetőség javítását szlgáló beruházásk: A 4402-es összekötő út felújítása M4, M44 gyrsfrgalmi utak építése Állandó híd építése Mezőtúr és Szarvas között A 46-s főút Mezőtúrt elkerülő szakaszának megépítése és az Ipari Park bekapcslása Felelős: A járás valamennyi települési önkrmányzata 4.4.4 Térségi szlgáltató szervezet létrehzása, minőségi szlgáltatásk nyújtása a vállalkzásk számára A vállalkzásk működésének a megfelelő kapacitáskkal rendelkező, és minden igényt kielégítő infrastruktúra szükséges, de nem elégséges feltétele. Fnts, hgy legyen egy lyan szervezet, személy, aki felelős azn támgató tevékenységekért, amely felhívja a magyar és külföldi vállalkzásk figyelmét a járásba történő letelepedés előnyeire, ellátja azn infrmációkkal, melyek a döntés meghzataláhz szükségesek. Ezen szervezet feladata a kezdő és kevésbé tőkeerős vállalkzásk támgatása is, melynek köszönhetően elérhető azk megerősödése, majd tvábbi beruházásk fganatsítása is. A tevékenység hatéknysága növelhető, ha járási szinten történik annak krdinációja. A létrehzásra kerülő szervezet támaszkdhat a Mezőtúri Ipari Park Kft. a járási Paktumirda, valamint a települési önkrmányzatk kijelölt ügyintézőinek felhalmztt tudására, tapasztalataira. A szervezet által nyújttt javaslt szlgáltatásk az alábbiak: Infrmáció nyújtása magyar és idegen (legalább angl, esetleg német) nyelven az alábbiakról: Betelepülésre alkalmas területek a járás településein Igénybe vehető adó, telekvásárlási és egyéb kedvezmények Igénybe vehető fglalkztatáshz kapcslódó támgatásk Marketingtevékenység a vállalkzásk letelepedésének ösztönzése érdekében Pályázati és prjekttanácsadás pályázati frrásk felkutatása pályázati dkumentáció összeállítása, pályázatírás prjektmenedzsment tevékenység Igény esetén tanácsadás Inkubációs szlgáltatásk nyújtása: ügyvitelszervezés; pénzügyi, számviteli ügyintézés, PR, marketing tanácsadás; lgisztika tervezés segítése; külkereskedelem bnylítása; hitelügyintézés; beruházási, fejlesztési, jgi tanácsadás Felelős: Mezőtúr Várs Önkrmányzata 27