TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. 2012. május 30-án megtartott ülésének



Hasonló dokumentumok
TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT december 18-án megtartott ülésének

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ -TESTÜLETE december 14-én. megtartott ülésének JEGYZŐ KÖNYVE

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT november 05-én. megtartott. rendkívüli. ülésének

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ -TESTÜLETE február 15-én. megtartott ülésének JEGYZŐ KÖNYVE

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT január 30-án megtartott ülésének

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG MÁRCIUS

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Jármi Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Papos Község Önkormányzata Képviselő-testületének

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Megalapozó vizsgálat

Művelődési Ház tanácskozó terme, Lesenceistvánd

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

Jegyzőkönyv Vajta Község Képviselőtestületének április 25-én órakor megtartott rendes nyilvános testületi üléséről

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A évi Településszerkezeti terv módosításhoz SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

tények és elôrejelzések

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

Bánk Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2011. számú JEGYZŐKÖNYVE

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Tisztelt Képviselő-testület!

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete január 26-án megtartott üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült Zajk Község Képviselő-testületének május 14-én 16,00 órakor tartott rendes nyilvános üléséről.

15/2013. Endrefalva Község Önkormányzata Képviselőtestületének december 11-én megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyve

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja ( )

Készült: Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testülete január 29-én, 17 órakor az Önkormányzati Hivatal üléstermében megtartott üléséről.

Jármi Község Önkormányzata Képviselőtestülete én tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének november hó 29. napján tartott testületi ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

JEGYZŐKÖNYV MÁTRATERENYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRŐL

4. Talajterhelési díjról szóló 29/2006.(XII.14.) önk. rendelet módosítása. Előadó: jegyző

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Cserkeszőlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2015.szeptember 29-án megtartott üléséről.

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja évre

MEGHÍVÓ. Az ülés helye: Képviselői irodaház. Napirendi javaslat. Cserkeszőlő, 2015.június 05. Szokolai Lajos sk. polgármester

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV. Psz/59/24/2014.ny.

CIKLUSBESZÁMOLÓ

Dunaharaszti Város Önkormányzata

J e g y z ő k ö n y v

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia év

J E G Y Z Ő K Ö N Y V ================

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

Balatonederics községben a Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselőtestületének április 29-én 19 órai kezdettel megtartott üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült Kistolmács Község Képviselő-testületének március 1-jén órakor tartott rendes nyilvános üléséről.

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testület

Napirendi javaslat. 4. Törvényességi felülvizsgálat vagyon rendelet módosítása. Előadó: jegyző

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Jegyzőkönyv. Készült Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 28-án a Városháza tanácskozótermében megtartott testületi üléséről.

Előterjesztés. Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 31-én tartandó ülésére

VÉNEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV

Jegyzőkönyv. A képviselő-testület 5 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta alábbi határozatát. Határozat

Szuha Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012.(VIII.27.) J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Jegyzőkönyv. Söréd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének december 19-én megtartott üléséről.

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Révfülöp Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének október 24-én órai kezdettel tartott nyilvános üléséről.

Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testület január 31-én megtartott, nyílt ülésének

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP /K

Készült: Révfülöp Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének február 11-én (hétfőn) órai kezdettel tartott nyilvános üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Révfülöp Nagyközség Képviselő-testülete április 27-én (hétfőn) órai kezdettel tartott üléséről.

Bánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015. JEGYZŐKÖNYVE

KT /a JEGYZŐKÖNYV. Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének április 3-i rendes, nyílt üléséről

KÉSZÜLT: Badacsonytördemic Községi Önkormányzat Képviselő-testületének november 25. napján megtartott rendes üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV. a Pusztaszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének május 27-én megtartott rendes, nyilvános üléséről

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JEGYZŐKÖNYVE A NOVEMBER 29. NAPJÁN TARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL. Jegyzőkönyv

Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J e g y z ő k ö n y v

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének január 29-én megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV. Papp Krisztina jkv. A Képviselő-testület 4 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza:

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

JEGYZŐKÖNYV. mely készült az Idegenforgalmi és Marketing Bizottság április 19-én tartott ülésről

Jegyzőkönyv. A Képviselő-testület 6 igen egybehangzó szavazattal az alábbi határozatot hozza.

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Észak-Alföldi Operatív Program (egyeztetési anyag)

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv Budapest, október 28.

készült Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének november 5-én (hétfőn) 18,00 órai kezdettel tartott közmeghallgatásán

Készült: A Képviselő-testület november 28-án megtartott rendkívüli üléséről. Kurucz Attila Deák Attila k é p v i s e l ő k

JEGYZŐKÖNYV. Bekecs község Önkormányzati Képviselőtestületének április 27-én megtartott üléséről

POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ

Jegyzőkönyv. 2. Járási hivatal kialakításával kapcsolatosan Dömösről és Pilismarótról átadandó státuszok tekintetében kötött megállapodás jóváhagyása

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON Vezetői összefoglaló

2010. n o v e m b e r én. m e g t a r t o t t n y i l v á n o s ü l é s é r ő l

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének október 20-án tartott nyilvános üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

J e g y z ő k ö n y v

Pilisszentkereszt Község Önkormányzata 4/2016. K-t. Jegyzőkönyv

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv

Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz.

HANTOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLTÉNEK október 22-i RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének január hó 29. napján tartott testületi ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Jegyzőkönyv. Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 15-én, 10,00 órakor megtartott üléséről. Mutató:

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Átírás:

Szám: 337-10/2012. TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T E 2012. május 30-án megtartott ülésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Tartalom: 11/2012.(V.31.) számú önkormányzati RENDELET Tiszaug Község Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 8/2012.(III.14.) számú önkormányzati rendelet módosítása 12/2012.(V.31.) számú önkormányzati RENDELET Tiszaug Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott hatályban lévő Önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről 60/2012.(V.30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás pályázati önerejének megelőlegezése / 61/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepciójának elfogadása / 62/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia Önkormányzati Egészségterv elfogadása / 63/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaug Községi Önkormányzat intézményeinek vagyonvédelme / 64/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Vörösmarty út és a Kis-Tisza út közötti út megnyitása /

JEGYZŐKÖNYV Készült: 2012. május 30-án megtartott képviselő-testületi ülésről Ülés helye: Polgármesteri Hivatal Tanácskozó terem Jelen vannak: 3 fő képviselő Dr. Méhész László megbízott jegyző jelenléti ív szerint Tigyi Istvánné és Trencsényi István képviselők az ülésről távolmaradtak. Jegyzőkönyvvezető: Vargáné Szántó Krisztina Jegyzőkönyv hitelesítők: Kocsis Józsefné képviselő Gulyás Lajos alpolgármester Sinka Ferenc polgármester megállapítja, hogy az ülésen 3 fő képviselő jelen van, tehát az ülés határozatképes, azt megnyitja. Sinka Ferenc polgármester: A napirendi pontokkal kapcsolatban módosító javaslatokat szeretnék előterjeszteni a Tisztelt Képviselő-testület felé. Kérem, hogy új napirendi pontokat vegyünk fel a napirendek közé, melyek a következők lennének: - XV. napirendi pont: Káldi családdal kapcsolatos ingatlan ügy - XVI. napirendi pont: Pályázati részvétel - XVII. napirendi pont: Ügyészségi vizsgálat - XVIII. napirendi pont: TeSzedd! Összefogás a tiszta Magyarországért országos hulladékgyűjtési akció. A napirendi pontok közül kérem, hogy a VI., VII., X., XI., XII., XIII., XIV., és XV. napirendi pontokat feltétlenül zárt ülés keretében tárgyaljuk meg. A képviselő-testület a napirendi pontra tett javaslatot egyhangú szavazattal elfogadta. Interpelláció nem volt. I. napirendi pont Tiszaug Község Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 8/2012.(III.14.) számú önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Tiszaug Község Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 8/2012.(III.14.) számú önkormányzati rendelet I. módosításával kapcsolatban van-e kérdés? Az Ügyrendi Bizottság tárgyalta a napirendi pontot? - 2 -

Kocsis Józsefné képviselő: Az Ügyrendi Bizottság tárgyalta, elfogadásra javasolja, de nem igazán értjük a Király és Társai Halászati Kft. szerepét az ügyben. Sinka Ferenc polgármester: A 2010.júniusi árvízzel kapcsolatban VIS MAIOR támogatást igényeltünk a Magyar Államkincstártól. Az történt, hogy az E-on a Király és Társai Halászati Kft. részére nem volt képes olyan számlát kiállítani, amely konkrétan azt az időszakot tartalmazta volna, amely az árvíz idejére esik. A kiállított számla benyújtásra került a Magyar Államkincstár felé, a támogatási összeget utalták részünkre. Közben több levélváltás is történt az E-onnal, ügyvéddel való konzultációk sora következett, mire a tényleges számla kiállítása megtörtént. Ez a számla azonban 494.847.- Ft-tal kevesebb lett, mint az eredetileg benyújtott számla. Természetesen a Magyar Államkincstár az összeget visszakérte tőlünk, de a pénztárba Király Zoltán megtérítette a 494.847.- Ft-ot. Gulyás Lajos alpolgármester: Király Zoltán nem tudja az igényléseket lefolytatni? Sinka Ferenc polgármester: Nem, csak rajtunk keresztül lehet a VIS MAIOR-ban részt venni. Kocsis Józsefné képviselő: Önkormányzati feladat az árvízvédelem. Sinka Ferenc polgármester: Pontosan. Az előterjesztés 3. pontjában szerepel a szilvás út felújítása, amelyre 200.000.- Ftot különítettünk el. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy F. Dezső nem kéri ezt az összeget, saját költségén az utat rendbe tette. A falu iránti elkötelezettsége miatt az út felújítását ingyen elvégezte. Ez az összeg megmarad nekünk. A jegyzői álláshelyen 1.657.668.- Ft megtakarításunk keletkezett már eddig, amelynek véleményem szerint megvan már a helye. Erről később tájékoztatlak benneteket. A 2012. évi költségvetés I. módosításával egyetértetek? Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2012.(V. 31.) számú önkormányzati RENDELETE Tiszaug Község Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 8/2012.(III.14.) számú önkormányzati rendelet módosítása A rendelet a jegyzőkönyv mellékletében megtalálható. - 3 -

II. napirendi pont A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény hatályba lépésével összefüggő módosításáról Előterjesztő: Dr. Méhész László megbízott jegyző Sinka Ferenc polgármester: A szabálysértésekről szóló napirendi pont előterjesztője a jegyző úr, akinek átadom a szót. Dr. Méhész László megbízott jegyző: A 2012. április 15-től hatályba lépő 51. (4) szakasz értelmében az összes helyi rendeletből törölni kell a szabálysértési rendelkezéseket május 31-ig, ennek az előírásnak teszünk eleget e rendelet megalkotásával. A rendeletben-tervezetben felsorolt rendeletekből törlése kerülnek azok a szakaszok, amelyek a szabálysértési rendelkezésekre vonatkoznak, de az említett rendeletek többi része változatlan marad. A helyi önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat Képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő pénzbírság kiszabását rendelheti el. Ezt csak előzetesként mondtam el, majd részletesen akkor tárgyaljuk amikor aktuális lesz. Sinka Ferenc polgármester: Javaslom a rendeletet elfogadni, hiszen nem is tudunk mit tenni. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/2012.(V. 31.) számú önkormányzati RENDELETE Tiszaug Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott hatályban lévő Önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről A rendelet a jegyzőkönyv mellékletében megtalálható. III. napirendi pont Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás önerejének megelőlegezése (szóbeli előterjesztés) Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Szóbeli előterjesztésről van szó, írásos anyagot nem kaptak a képviselők. Kaptam egy levelet a Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Társulástól pályázattal kapcsolatban. Tudni kell, hogy sorba mondanak le az elnökök, nagy valószínűség szerint holnaptól az öcsödi polgármester lesz az elnök. Két hete kaptam azt az értesítést, hogy az ivóvízminőség-javító programmal - 4 -

kapcsolatban az önrészt meg kell előlegeznünk. A társulásban lévő önkormányzatok többsége a hátrányos településekhez tartozik, de Tiszaug nem tartozik ezen települések közé. Amennyiben a fejlesztések megvalósulnak 16 millió forintot jelentene nekünk. Tudjátok, hogy annak idején levelet írtam Lezsák Sándornak az önrésszel kapcsolatban. Belügyminiszter azt a tájékoztatást adta kérelmünkre, hogy a Magyar Állam minden érintett önkormányzattól az önerőt magára vállalja. Ez ma is áll. Az Állam azonban nem előlegezi meg az összeget, az önkormányzatoknak maguknak kell a pénzt biztosítani előlegként. A Kormányhivatal ezt a tranzakciót nem fogja olyan hitelnek tekinteni, amelyek az önkormányzatoknak tilos. Nem tudjuk mikor, de majd vissza fogjuk kapni a megelőlegezett önrészt. Azt tudni kell, mint a hiteleknek általában, kamata van. A kamat viszont nem lesz megtérítve számunkra. Kérem, hogy hatalmazzon fel a testület arra, ha június-július hónapban ezt az önerőt be kell fizetni, akkor meg tudjam tenni az utalást a hitelkeret terhére. A Képviselő-testületi programtervben nem szerepel augusztus 29-ig ülésünk, ezért külön nem szeretnék rendkívüli ülést összehívni. 2012. évben 2 millió, 2013. évben 8 millió és 2014. évben kb. 5 millió forint önerőt kellene megfizetnünk. Valójában most csak a 2 millió forintról kell beszélnünk. Gulyás Lajos alpolgármester: 3 részletben kell majd az önerőt biztosítanunk? Sinka Ferenc polgármester: A program megvalósulásának megfelelően kell majd megfizetnünk a szükséges önerőt. A képviselők meghatalmaznak az időarányos önrész átutalásával, vagy ragaszkodnak ahhoz, hogy rendkívüli ülés keretében döntsünk majd róla? Kocsis Józsefné képviselő: Most csak az idei évről beszélünk? Sinka Ferenc polgármester: Igen, csak az idei évről. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: HATÁROZAT 60/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás pályázati önerejének megelőlegezése / A Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy felhatalmazza Sinka Ferenc polgármestert, hogy a Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás fejlesztési terveiben szereplő fejlesztések megvalósulásához a szükséges önrész 2012. évi részletét 2 millió forint, azaz kettőmillió forint a hitelkeret terhére átutalja. Az önrész összegét a 2012. évi költségvetésben a hitelkeret terhére biztosítja annak visszatérítéséig. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal - 5 -

Erről: Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Pénzügy - helyben Képviselők Irattár - é r t e s ü l n e k. IV. napirendi pont Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepciójának elfogadása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Minden képviselő számára megküldésre került Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepciója. 2008. évi fejlesztési koncepció naprakészen elkészített változata. Lényege: a rövid- és középtávú fejlesztésekre mutat egy irányt. A következő napirendi pont is egy későbbi pályázat feltétele lesz. Gulyás Lajos alpolgármester: A Falusi Turizmus is ellehetetlenítésre került az új adójogszabályokkal. Inkább az önkormányzatnak adózott volna, akkor lenne egy kis plusz pénzünk belőle. Sinka Ferenc polgármester: Idegenforgalmi adót még be sem vezettük, pedig ha így növekszik a turisztikai létszám, akkor egy minimális összegű idegenforgalmi adót be kell vezetnünk. A mi szálláshelyeinken már most jelentős bevételt tudunk felmutatni. Csaba tudod mondani pontosan az összeget? Papp Csaba István könyvtáros: A bevétel jelenleg 470-490.000.- Ft-ra tehető. Sinka Ferenc polgármester: Javaslom elfogadni Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepcióját. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: HATÁROZAT 61/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepciójának elfogadása / A Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepcióját elfogadja. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal - 6 -

Erről: Képviselők Irattár - é r t e s ü l n e k. Melléklet: TISZAUG KÖZSÉG IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012. - 7 -

1. BEVEZETÉS Tiszaug számos kedvező idegenforgalmi adottsággal rendelkezik. A település elsősorban célterület, az átmenő forgalom kevesebb szerepet játszik. A turizmussal, idegenforgalommal foglalkozó fejlesztési elemzések elsősorban a falusi turizmusban rejlő, eddig még kellően ki nem aknázott lehetőségeket, a horgász-turizmus bővítésének, valamint az ifjúsági ( ú.n. hátizsákos) turizmus fejlesztésének realitásait emelik ki. Igen fontos és kiemelt tevékenység - az idegenforgalmi látványosságok, természeti kincsek, a felüdülést szolgáló létesítmények fejlesztése, valamint megőrzése mellett a megfelelő szálláshelyek biztosítása. Ez elengedhetetlen. Az idegenforgalomnak gazdasági jelentősége mellett kiemelkedő a társadalmi, kulturális, környezetvédelmi szerepe is. Nagyon fontos azonban, hogy a turizmus, idegenforgalom fejlesztésének jelentőségét és hatásait megfelelően értékeljük. A turizmus gazdaságfejlesztő, élénkítő szerepe jelentős húzóerőt képvisel. Infrastruktúrát vonz a térségbe. Szerepe van a munkahelyteremtésben, foglalkoztatás növelésben, a jövedelmi források kiegészítésében. Ezáltal jelentős településfejlesztő erőt képvisel. Nem várható azonban, hogy távlatban az idegenforgalom, mint egyetlen húzó ágazat, Tiszaug község minden gazdasági, foglalkoztatási problémáit egyedül megoldja. Ez csak több lábon állva, valamennyi fejlesztési potenciál együttes kihasználásával lehetséges. Oda kell figyelni a fejlesztések során, hogy minél kisebb környezetterheléssel járjon a tevékenység. Azonban azt is szem előtt kell tartani, főleg a kistelepülések gazdasági-kulturális életének alakulása során, mint Tiszaug esetében is, hogy a turizmus, a turisztikai szakirányok kiemelt fejlesztése elsődleges a fennmaradás érdekében. Ennek érdekében minden lehetséges eszközzel élni kell. 2. A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS JÖVŐBENI TENDENCIÁI A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat. Gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 2007-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 16.2%-a a turizmusból származott és mintegy 235 millió ember foglalkoztatását biztosította.. - A világgazdasági válság ellenére a világturizmusban továbbra is forgalomnövekedés várható. Azonban a belföldi forgalom ennél lényegesen nagyobb arányban fog nőni. A szabadidő növekedésével általánossá válik az évi többszöri, több napig tartó utazás. A turisták a jelenleg hagyományosnak tekinthető nyári tengerparti üdülés és esetleg téli síelés helyett hazai utazási célokat részesítenek előnyben. - Általánossá válik az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás, a rendszeres testmozgás iránti igény. Az életmód változásával egyre keresettebbé válnak a speciális "betegségek" (manager-betegségek, fiatalító-kúrák, szépség-kúrák, stb.) gyógyítására szolgáló természetes, esetleg természetgyógyászati módszerek. - Az emberek mindennapi életük során - még inkább szabadidejükben, utazásaik során - a természethez fordulnak. A turizmusban így különös jelentőséget kap a természet és annak - 8 -

védelme: a tömegturizmus által idáig tönkre nem tett eredeti természeti környezet vonzereje hihetetlenül megnő. - A természet mellett a turisták motivációiban egyre fontosabb szerepet játszanak a kulturális értékek, a hagyományok, a folklór, a "gyökerek keresése". A mozgékony, tanulni vágyó, kuriózumok iránt vonzódó fiatalok sajátos piaci szegmenset képeznek. Utazásaikat a megismerés motiválja, ennek érdekében könnyen alkalmazkodnak a helyi körülményekhez Az egyéni forgalom növekedésével nélkülözhetetlen a turistákat segítő korszerű információs, értékesítő hálózat kiépítése. Tiszaug község turisztikai szempontból azzal válhat vonzó tényezővé, hogy természeti kincseit, valamint csendes-nyugodt, falusias jellegét folytonosan a figyelem középpontjában tartjuk. Ezzel is erősítve a belföldi turizmus fellendülését, ezen belül a falusi turizmust. A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Jól mutatja ezt, hogy Magyarországon 1990 és 2007 között a turizmusból származó devizabevételek megötszöröződtek. Szakértői becslések szerint Magyarországon a bruttó nemzeti terméknek már több mint egytizede a turizmusból származik, és az ágazat közel 250 ezer főnek nyújt munkát, megélhetést. A turisztikai forgalom alakulása 2010-11-ben A három- és négycsillagos, illetve luxusellátást nyújtó szállodák, apartmanok stb. látogatottsága 2011. évben az előző évhez képest 4,4 %-kal csökkent. Ezzel együtt eltolódik a hangsúly a kisebb költségű, de minőségileg egyáltalán nem leminősítendő szálláskeresések felé az aktuális trend. Budapest és a Balaton, bár még vezető szerepet töltenek be, forgalmuk mintegy 10 %- kal esett vissza. De ennek a kisesésnek egy része a vidéki turizmusban fellelhető. Összegezve tehát a turisztikai célirányok vidékre helyeződnek át, kikerülve a fővárost. A német nyelvterületről érkezett turisták vendégéjszakáinak a száma csökkenést mutat, más országokból viszont egyre többen látogatnak hazánkba (Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia, Oroszország, Ukrajna, Törökország, Románia, Izrael, Japán, USA). A belföldi turizmus továbbra is dinamikusan fejlődik. a külföldi úticélok helyett és mellett egyre többen hazánk nevezetességeit keresik fel. A jövőben az alábbi tendenciákkal kell számolni: Hazánk a nyári főszezoni üdülések célterülete ismét. Néhány éve ugyan visszaesés volt tapasztalható, amit a gazdasági válság is fokozott, az utóbbi két évben viszont ismét fellendülés következett. Magyarország a jövőben várhatóan főként a második, harmadik szabadságot igénybe vevő elő-, utószezonban utazó turisták célpontja lehet a főszezonon kívül. Elsősorban nem a mediterrán országokkal kell felvennünk a versenyt - mivel természetföldrajzi adottságaikkal nem versenyezhetünk - hanem a hasonló adottságokkal rendelkező Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Ausztria lehetnek potenciális konkurenseink, illetve együttműködő partnereink. Jelenleg legerősebb részterületei turizmusunknak a kulturális turizmus, a városlátogatások, termál- és gyógyturizmus, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, a kongresszusi, valamint üzleti turizmus, de adottak a lehetőségek más elő- utószezoni programok - 9 -

népszerűsítésére is (lovas-, kulturális turizmus, városlátogatások, folklór programok, várak - kastélyok, történelmi vidékek, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus stb.). Az átalakuló vendégkör Magyarország iránti kereslete a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre összetettebb és differenciáltabb. Tiszaug ugyan nem rendelkezik a fenti adottságok mindegyikével, de kedvező földrajzi fekvéséből következően a szomszédos települések, ahol mindezen turisztikai létesítmények megtalálhatók, igen könnyedén megközelíthetők, elérhetővé téve a szolgáltatásokat. Magyarország turizmusát a közelmúlt prognózisai alapján várhatóan az alábbi tendenciák jellemzik: - A magyar lakosság turizmusát a jelenlegihez hasonló, döntően tömegturizmust jelentő passzív forgalom és a fejlődésnek indult belföldi forgalom fogja jellemezni. - Az aktív forgalom már napjainkban is kimutatható átalakulása tovább tart: módosulnak a küldő piacok, változnak a külföldi turisták motivációi. Ezek a tendenciák megkövetelik a magyar turisztikai adottságok átértékelését és a tömegturizmus helyett a versenyképes, egyedi vonzerőn alapuló, exkluzív termékek kialakítását. - A turizmus a világtendenciáknak megfelelően Magyarországon is megköveteli a szakképzés fejlődését, a nyelvismeret bővítését. Mindez azonban nem pótolhatja a korszerű technika meglévő hiányát: elengedhetetlen, hogy az országot behálózza egy számítógépes turisztikai információs, értékesítő rendszer, mely külföldi, hasonló rendszerekhez is kapcsolódik. Ennek a rendszernek a kiépítése folyamatban van. A Tourinform Irodákon keresztül lehet belőle információkhoz jutni. - A vendégeket a szolgáltatások bővítésével, színvonaluk emelésével, a programkínálat színesítésével nagyobb költésre kell ösztönözni. - Erőforrásokat kell mozgósítani, illetve koncentrálni a sajátos motivációjú, igényesebb, s egyben nagyobb költségű külföldi turistarétegeket vonzó komplex turisztikai termékek kínálatának megteremtésére. - Nagyobb figyelmet kell fordítani a belföldi turizmus újjáélesztésére. - A korábbiaknál fokozottabb mértékben meghatározóvá válik a szakapparátus megfelelő szakmai színvonala. 3, TISZAUG ÜDÜLÉSI, IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGAI A Tisza Tiszaug kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A közúti hídtól északra eső ártéri terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része, amely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. A hídtól délre viszont már a Kiskunsági Nemzeti Park területén járunk. A partot galériaerdők szegélyezik. Számos védett növény- és állatfaj található a területen. A közúti hídtól délre Club Pegasus Hotellel szemben Tisza árterében, üdülőővezet és az egykor rendkívül kedvelt ma már sajnos nem üzemelő szabadstrand található. A település turisztikai vonzerejét nagymértékben növelné, - 10 -

ha az Önkormányzat ismét felvállalná a működésben érdekelt vállalkozók bevonásával a szabadstrand üzemeltetését A Holt-Tisza A holtág a folyó szabályozásakor keletkezett, mintegy 200 évvel ezelőtt. Az elmúlt évtizedekben (1990-ig.) a Tiszaalpári Halászati Szövetkezet tulajdonában és kezelésében volt 1990-től Tiszaug Község tulajdonában van. Kezdetben a horgászok körében rendkívül népszerű víz az idők folyamán köszönhetően a felelőtlen gazdálkodásnak elvesztette vonzerejét. 2007 novemberétől az Önkormányzat vállalkozásba adta a Holt-Tiszát és a rendszeres és intenzív haltelepítések eredményként ismét növekszik a területi engedélyt kiváltók horgászok száma. A több mint 48 hektáros holtág és a partot szegélyező nádas igen gazdag növény - és védett állatvilágnak adnak otthont. Természetvédelmi területek Tiszaug északi határában szikes puszta terül el jelentős növény- és állatvilággal..a több mint százesztendős, őshonos vadkörtefáiról ismert körtvélyesi legelő természetvédelmi oltalom alatt áll. Valaha ez a terület szikes tó volt. A galagonyás liget ebben a formájában ma már nagyon ritka növénytársulás. Számos madár talál benne menedéket, mint például a nagykócsag,rétihéja, szürkegém és számos énekesmadár. Termálturizmus Az Alföld köztudottan gazdag gyógyvizekben. Bármely irányba indulunk is, 10-15 km.en belül biztosan találunk egy gyógyfürdőt. -Cserkeszőlő 11 km -Tőserdő 6 km -Kerekdomb 8 km Tiszakécske 15 km A fent említett helyek az odalátogató tömegek miatt mára már elvesztették nyugodt falusias, illetve kisvárosias hangulatukat. Nálunk mindez még fellelhető! A személyes kapcsolatokon, kötődéseken nyugvó falusi turizmus kezdi kiépíteni visszatérő vendégkörét. Egy-egy nap felkeresik a fürdőket, de a nyugalom, az élővíz, a természetjárás, az evezés a rekreációbanegyre nagyobb hangsúlyt kap. Vízi turizmus, hajózás Alapítvány az Egészséges Településekért támogatásával 2008 nyarán 8 db csapatkenu került a településre. A kenuk bérelhetők. A Holt-Tiszán így közvetlen közelről lehet gyönyörködni a tavirózsa telep szépségében, a part menti nádas gazdag élővilágában, vagy el lehet hajózni a szabadstrandig. Horgászat Tiszaugon az élővíz és a holtág révén jelentős szerepet tölthet be a horgászat, mint a kikapcsolódás egyik lehetséges formája. A Tiszából és holtágából sokféle halat (kecsege, ponty, keszeg, harcsa) foghat ki a nyugalmat kedvelő vendég. Kerékpáros turizmus Sajnos nincs kiépített kerékpárutunk. - 11 -

Lovaglás - lovas turizmus A változatos Tisza-parti táj és a tanyavilág ideális a tereplovaglás, túralovaglás számára. Lovaglási lehetőséget a Club Hotel Pegasus biztosít. Vadászturizmus A helyi vadásztársaság fogad vendégvadászokat, külföldi bérkilövőket. A vadászható vadak: őzbak, vaddisznó, nyúl, fácán, vadkacsa. Vendégvadászként hazai és külföldi vadászok (olaszok, németek és osztrákok) jöhetnek szóba. "Alternatív turizmus", zöldturizmus Tiszaug természeti adottsága kiváló lehetőséget biztosít ennek az egyre inkább terjedő formának, amely amellett, hogy sokkal kevésbé terheli a környezetet, mint más formák, számos egyéb előnnyel is jár. Lehetséges változatai: Falusi - tanyai turizmus,, Kalandturizmus, Természeti-, ökoturizmus. Kulturális értékek Számos érdekes és értékes népi mesterség is fellelhető a településen. Itt tevékenykedik Balás Edéné fafaragó mester Helyi mesterségek szerszámait mutatja be a Tájházban berendezett kiállítás. A szőlészettel, borászattal, halászattal foglalkozó gyűjteménynek a XIX század végén épült épület dupla hajós pincéje ad otthont. Kéménytető. (ásatások) Kastélyok--- Radvány kastély, Steer kastély, Bánhidy kastély Református templom Katolikus kápolna Artézi kút Kereskedelmi szállás-lehetőségek A szálláslehetőségek meghatározók egy település turisztikai-idegenforgalmi viszonyaiban. Tartós jelenléttel csak akkor lehet számolni, ha megfelelő mennyiségű és minőségű szállás található a településen. Tiszaug esetében a szálláskínálatban jelentős szerepe van a magánházaknál, magánüdülőkben rendelkezésre álló privát férőhelyeknek. Kemping Holt-Tiszaparti szabad strandhoz kapcsolódó sátorozó hely Sátrak és lakókocsik elhelyezésére szolgáló területtel rendelkezik. Jelenleg nem üzemel. A közművesítettsége alacsonyszintű. Panziók, szálloda jellegű létesítmények Club Hotel Pegasus A falusi turizmus minősített vendégházai - Tóparti vendégház - 12 -

Belterületen, közel a Tisza-parthoz: Kárász-Turistaszálló 9 db 2,3 ágyas szobákban max. 25 fő elhelyezésére van lehetőség, közös zuhanyozóval. Horgászási, valamint sportolási lehetőségek állnak a vendégek rendelkezésére. Árnyas Üdülőház - Összkomfortos, vízparti 2 db kétágyas szobákban max. 6 fő elhelyezése, fogad vendégeket egész évben. 4, AZ ÜDÜLÉSSEL, IDEGENFORGALOMMAL KAPCSOLATOS JELENLEGI PROBLÉMÁK Az elmúlt évek során mind a Club Hotel Pegasusnak, mind a falusi turizmus vendégházainak visszaesett a látogatottsága. A külső okok, gazdasági tényezők mellett ennek részben belső okai is vannak. A belső okok feltárása azért fontos, mert a kiéleződött versenyhelyzetben csak ezek hatékony kiküszöbölésével lehet helytállni.. Ezek megléte, jó minősége elengedhetetlen a zavartalan idegenforgalomhoz, üdüléshez. A tiszaugi idegenforgalom és üdülés első virágkorának sikeréhez nagyban hozzájárult az infrastruktúra átlagosnál jobb színvonalú és dinamikusabb fejlesztése. Ez a folyamat azonban a 90-es évek végén megtorpant. (vasút, 44-es főút, autóbusz hálózat ) Az épített létesítmények mellett kiemelkedő vonzástényező a Tisza. A Tisza-parttal kapcsolatos feladatok nyilvánvalóak, - bővítés, partrendezés, homokos partrész biztosítás, megfelelő vizesblokk kialakítása, stb. - a kérdés az, hogy ki tudja ezeket a feladatokat felvállalni. Örvendetesen megnőtt az idegenforgalomra, az itt üdülők igényeinek kielégítésére szakosodott vendéglátó, kereskedelmi, szórakoztató privát létesítmények száma. Ezek önmagukban, legtöbb esetben kultúráltak, elfogadhatóak, de további fejlesztésüket ösztönözni kell. Ebben a körben egyértelmű és szinte kizárólagos a profitorientáltság. Élvezik a község idegenforgalmi vonzerejét, de annak minőségi feljavításában legfeljebb nagyon áttételesen, az önkormányzatnak befizetett adók formájában vesznek részt. A térség páratlan idegenforgalmi lehetősége a mintegy 15-20 km-es üdülő és idegenforgalmi zóna. (Tiszaalpár, Lakitelek, Kerekdomb, tiszaugi Holt-Tisza, körtvélyesi üdülőterület, Tisza, Tisza-part, valamint a Tiszazug települései: Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Cserkeszőlő termálfürdő ) Tiszaug egy 15 km-es sugarú kör közepéppontjában található a felsorolt településeknél lényegesen alacsonyabb szolgáltatási árakkal. A felsorolt problémák szinte mindegyike felveti egy olyan szervezet hiányát, amely képes a koordinátori szerep teljes körű betöltésére Az önkormányzat lehetséges szerepvállalása korlátozott. Közös erőfeszítéssel meg kellene találni azt a formát, amelyben a területen jelen lévő valamennyi fontos tényező képviseltetni tudja érdekeit, ki tudja fejteni aktivitását. 5, TENNIVALÓK A TURIZMUSBAN Jelenleg, folyamatosan elvégzett feladatok - 13 -

Zajkeltő tevékenység korlátozása A településen üdülővel rendelkező nyaralóvendégek, valamint a település lakosságának egy része igényli a csendes és nyugodt pihenést. Mivel a szórakozóhelyek üzemeltetése, valamint a nyugodt kikapcsolódásra vágyás is főleg a hétvégére összpontosul az Önkormányzat köteles lépni ebben az ügyben. A szórakozóhelyek üzemeltetésénél is égetőbb probléma a gépjárművek által keltett zajok kibocsátása, ami főként a KRESZ általános figyelmen hagyásával függ össze. (Viszont azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szórakozóhelyek más intézményekkel együtt a társas érintkezés színhelyei, mind a helybeli lakosság, mind a szabadságukat itt töltők részéről.) Megfelelő színvonalú kulturális rendezvények szervezése Fontos, hogy az idelátogató vendégek megfelelő színvonalú programokon tudjanak részt venni. Ennek érdekében minden évben, legalább az üdülési szezonban álljon rendelkezésre, tartalmas kikapcsolódást biztosító rendezvény. Ennek megvalósításában az Önkormányzatra, a helyi civil szervezetekre, valamint a turizmusban érdekelt vállalkozásokra lehet csak számítani. Kiadványok Minden évben fontos a települést bemutató kiadványok megjelentetése. A helyi sajtó, kiadványok-szórólapok, az internetes megjelenési formákat kihasználva a figyelem középpontjában kell maradnunk. Szúnyogirtás Jelenleg a belterület teljes területén, valamint részlegesen a külterületen tervezzük. Közrend, közbiztonság Egész évben, de elsősorban az üdülési szezonban fokozottabb ellenőrzésre van szükség az üdülőterületen, főleg a hétvégeken. A Rendőrség és a Polgárőrség ezen a területen is évről évre eredményesen együttműködik az Önkormányzattal. Nagyon fontos lenne turisztikai termékek létrehozása, megteremtése, mert e nélkül tartós minőségi turizmus elképzelhetetlen. (pl. családi üdülés, kempingezés, vízi sportok, horgászás, lovaglás, gyógy turizmus, kulturális turizmus, bortúrák, ifjúsági üdülés, természetjárás). Az idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységek elsődleges célja településszinten a jól értékesíthető komplex idegenforgalmi termékcsomag. Ennek fontosabb jellemzői: - sajátos arculatot ad a településnek, biztosítja annak kiemelkedését a térség turisztikai kínálatából, - felértékeli a település meglévő természeti és kulturális adottságait és elősegíti újabb adottságok, lehetőségek felismerését, - tudatosítja a fellelhető értékeket tradíciókat és egyben közösséget formál, - megkönnyíti és lehetővé teszi az egyéni elképzelések piacra juttatását. Cél, hogy Tiszaug lakossága hosszútávra megélhetést találjon a turizmusban és az idegenforgalom jótékony hatást gyakoroljon a gazdaság többi szektorára, a természeti és kulturális környezetre, valamint a lakosság életének minőségére is. Ugyanakkor mindez veszélyt jelenthet környezetünkre, kultúránkra és ezért különösen fontos a fejlődés - 14 -

ellenőrzése, objektív irányítása. Tudatos fejlesztés szükséges, szakítani kell a spontaneitással, a középszerrel és a mennyiségi szemlélettel. Hosszú távú cél a sajátos arculatú, környezetbarát turizmus megteremtése. 6,RÖVIDTÁVON MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLKITŰZÉSEK (5 éven belül) Elsődleges cél, hogy Tiszaug sajátos és szinte egyedülálló sajátossága a településen található vizek "hármassága (Tisza, holtág, artézi kút), megfelelő hangsúlyt kapjon. 1. Természeti értékekkel kapcsolatos fejlesztések Tisza Tisza-parti szabad strand felújítása: - Az áradások során felhordott iszapréteg rendszeres évi elvitelével homokos partfelületet kellene létrehozni. - A látogatók számára méretezett gépkocsi parkolót kellene kialakítani. - Ki kellene építeni a parti vizesblokkokat. - Emelni kellene a Tisza-parti együttes infrastrukturális ellátottsági szintjét. Tisza-parti sétány Javasoljuk egy sétány kialakítását az elkövetkezendő években. Holt-Tisza Tervet kellene készíteni a Holt-Tiszán kialakítandó természetvédelmi horgász - strand bázisra. Ezeknek a terveknek a megvalósítása jelentősen megnövelné a tiszaugi idegenforgalmi programkínálatot, és mivel nem szűken vett idegenforgalmi szezonhoz kötött a működése, jó hatással lenne az idegenforgalmi szállás- és vendéglátó létesítmények gazdaságos kihasználására. A holtág az ökoturizmus központja lehet, ahol madármegfigyeléseket, természetjárást is végezhetnek az ide látogató vendégek. Ezen felül "széthúzhatja" a vendégforgalmat sajátos elhelyezkedése révén. A Tisza és a holtág a település nyugati és keleti részén fekszik, így megosztódhat a turistaforgalom a két terület között, valamint a község központi része összekötő szerepet kaphat, ezzel megszűnhetne a nyári szezonban oly jellemző, a Tisza-partra koncentrálódó vendégforgalom. A Holt-Tisza rendezésénél és hasznosításánál is kiemelkedően fontos a természeti értékek védelmének szem előtt tartása. Rövidtávon a Holt-Tisza körbejárásának biztosítását kell elérni, valamint a tervezett védett területek látogathatóságának lehetőségét kell megvalósítani. Madármegfigyelő helyeket kell kialakítani, horgászhelyeket kell létesíteni. Itt is célszerűnek látszik egy sétány, esetleg kerékpárút kiépítése. - 15 -

Fontos, hogy a holtág környékén vegyszermentes, környezetbarát növénytermesztés legyen. 5 éven belül egy mintaterület kialakítása lenne célszerű, melynek tapasztalatai alapján az egész mezőgazdasági területre kiterjeszthető a biogazdálkodás.. Ökoturizmus A Holt-Tiszához elsődlegesen kapcsolódó ökoturizmus fokozatosan valósítható meg és eközben nem igényel nagy infrastrukturális fejlesztéseket, növeli a lakosság jövedelmét, közvetlen kapcsolat alakul ki a vendégek és a vendéglátók között. Lehetséges formái: - természetjárás - kerékpáros turizmus - vízi turizmus Vízi turizmus A vízi turizmus és a hajózás kibontakozását elősegítheti a megfelelő háttér infrastruktúra, szolgáltatás fokozatos kiépítése. Horgászat A Holt-Tisza horgászlehetőségeit is érdemes kihasználni. Túrák, idegenvezetés szervezése Érdemes lenne a spontán látogatások mellett egy szervezett idegenvezetés lehetőségét is megteremteni. Ennek során a főbb nevezetességek bemutatása volna a célkitűzés. Hosszútávon az idegen nyelvű (elsősorban német) kalauzolás is kivitelezhető. Bár a falu még szervezett kerékpár- és túraútvonallal nem rendelkezik, a közúti spontán vagy szervezett kerékpártúra a KRESZ mindenkori szabályainak maximális betartása mellett támogatandó. 2. Épített környezet fejlesztési lehetőségei A település virágosítása Rövididőn belül el kell érni, hogy a lakosság rendben tartsa környezetét. Az utcafronttal is foglalkozzon. Gondozza a lakóépülete előtti területet: virágosítson, nyírja a gyepet. Kedvezőbb településkép kialakítására kell ösztönözni a településen élőket. Üdülőövezet ( Tisza, Körtvélyes) A már kialakult kistelkes üdülőterületeken napjaink feladata a hiányzó kereskedelmi-, szolgáltatási-, vendéglátási-, zöldterületi-, infrastrukturális, stb. létesítmények pótlása, a kialakult minőségi szint emelése. Szükséges egy Rendezési terv elkészítése is, ami magába foglalja az üdülőterületen történő elképzelések, projektek tervezetét. Az érzékelhető, hogy ezeket a feladatokat az önkormányzat képtelen magában teljes körűen ellátni. Fontos lenne az ott élők hangsúlyosabb szerepvállalása, közreműködése. - 16 -

7,TISZAUG TURIZMUSÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN RÖVIDTÁVON ELÉRENDŐ EGYÉB CÉLOK (5 éven belül): A turizmusból származó bevételek növelése, a turizmus területre történő befektetések, munkahelyek létrehozásának ösztönzése a feltételek biztosításával. A település kiváló adottságainak (Tisza, holtág,) megőrzése az Önkormányzat, a civil szféra, a turizmusban érdekelt vállalkozások és a tenni akaró polgárának bevonásával, a vonzerők gyarapítása. A minőségi turizmus arányának növelése: A turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása olyan turisztikai területek fejlesztésének ösztönzésével, mint pl. ökoturizmus, sport- és kulturálisturizmus, gasztronómiai turizmus. A településre érkező turisták tájékozódásának elősegítése a község különböző pontjain felállított településtérképek, útjelző, irányjelző táblák segítségével. Fontos a tudatos idegenforgalmi település arculat, "image" megteremtése és propagálása. Tiszaug sokrétű természeti adottságai ehhez jó alapot szolgáltatnak.. A Község Önkormányzatán belül, vagy egy majdani Tourinform Iroda, esetleg más szervezet, csoportosulás alkalmazásában, olyan szakember foglalkoztatása, aki: - koordinálja a turizmust tervező, szervező, tevékenységet, illetve közreműködik annak végrehajtásában, - megalkotja (az országos és kistérségi tervekhez kapcsolódóan) a település turizmusmarketing koncepcióját és részt vesz a kivitelezésben, - a tervek megvalósítása érdekében javaslatokat dolgoz ki a pénzügyi feltételek biztosítására, gazdaságossági, megtérülési számításokat végez, illetve végeztet, figyeli a pályázati kiírásokat a minél több elnyerhető nem önkormányzati forrás helyi fejlesztésekbe történő bevonása érdekében, - koordinációs tevékenységet végez a turizmushoz kapcsolódó területek szervezetei, intézményei, vállalkozásai irányában, - képviseli Tiszaugot a hazai szakmai szervezetekkel történő együttműködés során, a hazai és turisztikai szakvásárokon, kiállításokon. - a község képviseletében koordinálja a turizmus területén az együttműködést az országos, megyei, régióbeli, kistérségi önkormányzatokkal, a helyi vállalkozókkal, civil szférával, a lakossággal. A településen belül egy idegenforgalmi iroda felállítása, ahol a községbe látogató vendég tájékozódni tud a szálláshelyekről, étkezési, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségekről, ahol hozzáférhet a településről készült, térségi, régiós, országos turisztikai kiadványokhoz. Előrelépés lenne, ha elindulna egy programegyeztető párbeszéd a turizmusban érdekelt vállalkozók között, ahol az esetleges együttműködésekről tárgyalni tudnának egymással. Az Önkormányzat, mint koordináló, segítő részt vehet az egyeztetésekben. - 17 -

Nagyon fontos lenne egy "kínálati lánc" összeállítása, mely a megérkezéstől az étkeztetésen át, a szálláshelyekig, programajánlatokig tartalmazná az idelátogatók lehetőségeit. Sokkal költségkímélőbb lenne, és sokkal színvonalasabb kínálatot lehetne összeállítani, ha arra törekednének a vállalkozók, hogy közösen szervezzék az utaztatást, a szállást, a programokat, minden egyes vállalkozó a saját szakterületén a legmagasabb színvonalra törekedve. A programcsomag összeállításában segíthet a települési önkormányzat. 8,KÖZÉPTÁVON MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLKITŰZÉSEK (5-10 éven belül) 1. Természeti értékek fejlesztési lehetőségei Holt-Tisza A holtág majdani rendezési tervében szereplő fejlesztési irányok megvalósítása: szabadstrand kialakítása és üzemeltetése, horgászfalu létesítése. A megfelelő működéshez szükséges infrastrukturális háttér kialakítása (Utak, szolgáltató helyiségek kialakítása stb.). 10 éven belül reálisan megvalósítható a biogazdálkodás a holtág körüli mezőgazdasági területeken. Kerékpáros turizmus A Tisza mentén vezetett kerékpárút lehetősége regionális szempontból is megfontolandó lehet. A Duna-menti kerékpárút osztrák szakasza teljesen elkészült, magyarországi részének megvalósítására is jelentős lépések történtek. Ha a Tisza-menti regionális útvonal is elkészülhetne, az jól integrálható lenne egyéb Tisza-menti településközi törekvésekhez. Optimális a külön nyomvonalon vezetett kerékpárút, de kisebb forgalmú közutak esetén elfogadható lehet - elsősorban a fennálló anyagi nehézségek miatt - a gépjárművekkel közös útfelületen történő vezetés. Külterületen elképzelhető a meglévő földutak stabilizációval történő javításával kerékpárút hálózati elemek létrehozása. A Tisza-menti kerékpárút kedvező nyomvonal lehetősége lehet az árvízvédelmi gáton való vezetés. Ez a pihenőhelyek kialakításánál, a kiszolgáló létesítmények elhelyezésénél lehetőséget teremt a kerékpáros és vízi turizmus fejlesztési igényeinek összehangolására. 2. Épített környezet fejlesztési lehetőségei Helyi védettség alatt álló épületek felújítása Tiszaug belterületén 6 db, külterületén 1 db középület, valamint 5db magántulajdonú helyi védettség alatt álló lakóépület található. Megóvásuk, felújításuk kiemelkedő fontosságú a megfelelő községkép kialakítása szempontjából. Meg kell találni a felújítás lehetőségeit és formáit. (Önkormányzati támogatás, pályázatok stb.) HELYI, SZAKMAI, KÉPVISELETI, TÁRSADALMI SZERVEK FELADATAI A KONCEPCIÓ AJÁNLÁSAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A turisztikai stratégiai célok, feladatok és programok megvalósításában egyre fontosabb szerepet szükséges felvállalniuk a szakmai, társadalmi szervezeteknek, hiszen az önkormányzatnak nincs közvetlen ráhatása az idegenforgalomban résztvevő szervezetekre. - 18 -

Jelen turisztikai koncepció megvalósítása elsődlegesen ezen szervezetek segítségével történhet: önkormányzati "elvárások" és turisztikai célok közvetítése a turizmusban résztvevők figyelemmel kisérése, egyfajta minősítése régiós, országos, nemzetközi kapcsolataik ilyen irányú felhasználása (üzleti és szakmai befektetők megnyerése stb.) a turizmus megfelelő színvonalú lebonyolításához a szakmai képzés összehangolása pénzforrások felkutatása, bevonása, pályázatokban közreműködés rendezvényekre, programokra javaslat, ötletek és a programok "menedzselése". ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK célok megfogalmazása: elmozdulás a minőségi turizmus irányába: ökoturizmus, kulturális-, sport-, gasztronómiai turizmus; idegenforgalomban résztvevők megnyerése a céloknak; éves programok összeállítása összefogva a vállalkozókkal; információs anyagok összehangolt készítése, egyeztetés a vállalkozókkal, kiadványszerkesztőkkel; a községből elszármazottak kapcsolatrendszerének felhasználása az idegenforgalom indukálása érdekében; különböző érdekek egyezség felé terelése (pl. idegenforgalmi adó); helyi rendeletekkel segíteni az idegenforgalmat; adatgyűjtés, információgyűjtés a reális helyzetelemzés és tendenciák feltárása érdekében; infrastruktúra fejlesztése az idegenforgalmi célokkal összhangban /parkolók, információs táblák, WC-k/; a szomszédos régiók, Kecskemét és Térsége megismerése; helyi turisztikai iroda létrehozása. TISZAUG, 2012. május 30. V. napirendi pont Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia - Önkormányzati Egészségterv elfogadása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Az előző Egészségfejlesztési Stratégia - Önkormányzati Egészségterv módosítása, naprakész változata, amelyet ma el kellene fogadnunk. Szintén pályázati feltétel, hogy ezzel Tiszaug községnek rendelkeznie kell. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: - 19 -

HATÁROZAT 62/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia Önkormányzati Egészségterv elfogadása / A Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégiát Önkormányzati Egészségtervet elfogadja. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal Erről: Képviselők Irattár - é r t e s ü l n e k. Melléklet: Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia Önkormányzati Egészségterv - 20 -

Tiszaug 2012. Tartalom I. BEVEZETŐ... - 23 - I. 1. Egészségfejlesztési stratégia... - 24 - I. 2. Az egészség... - 25 - I. 3. Jogszabályi alapok... - 25 - I. 4. A Nemzeti Népegészségügyi Program... - 26 - I. 5. Hol tartunk? az egészségtérkép... - 29 - II. ÁLLAPOTLEÍRÁS... - 30 - II. 1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS... - 31 - II. 2. HELYZETELEMZÉS... - 32 - II. 2. 1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága... - 32 - II. 2. 2. Főbb demográfiai jellemzők... - 32 - II. 2. 3. Vonalas infrastruktúra helyzete... 13 II. 2. 4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele... 13 II. 2. 5. Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán... 14 erőforrások alakulása... 14 II. 2. 6. Közművelődési, könyvtári ellátottság... 15 II. 2. 7. A település közkulturális élete napjainkban... 15 II. 2. 8. Oktatásügy... 17 II. 2. 9. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 18 II. 2. 10. Környezeti állapot... 19 II. 2. 11. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere... 19 III. AZ ÉLET MINŐSÉGÉNEK ELEMZÉSE... 19 III. 1. Fejlesztési alapelvek... 20 IV. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉSE, KULCSPROBLÉMÁK KIVÁLASZTÁSA... 23-21 -

V. RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIA A KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉS ÖSZTÖNZÉSÉRE... 25 VI. CSELEKVÉSI TERV... 26 VI. 1. Jelen pályázat révén megvalósítani szándékolt programok... 26 VI. 2. Helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság)... 28 VI. 3. A település összes tervezett közösségi programja... 28-22 -

I. Bevezető A lelki egészség nem valami olyasmi, amit készen kap, vagy amire rátalál az ember. Sokkal inkább valami olyasmi, amit meg kell teremtenünk magunkban. ( Thomas Stephen Szasz) Az egészséget sokan és sokféleképpen értelmezik. Általánosan megállapítható, hogy társadalmi hovatartozás, iskolázottság, szakmai ismeretek birtokában vagy anélkül eltérő egészségkép él embertársaink gondolatvilágában. A történelem során az egészség, mint alapvető emberi jog meghatározásán, az egyén és közösség, állam felelősségén, az egészségügyi alapellátás biztosításán túl, az egyre fokozódó elvárások jelentek meg. Az egészség megőrzés és fejlesztés vált gondolkodásunk középponti elemévé. A médiumok sugallta egészségkép sok esetben torz világát egyre inkább áthatja a belülről fakadó, önmaga egészségéért felelős, autonóm személy alkotta egészségkép. Az egészségmegőrzést és fejlesztést célul kitűző egyén átformálta korunk egészségpolitikáját éppúgy, mint az egészségszolgáltatások körét. A fejlődés öt stratégiai elemben foglalható össze az alábbiak szerint: az egészséget támogató társadalompolitika kiépítése, az egészséget erősítő környezeti feltételek kialakítása, a közösségi akciók fejlesztése, az egyéni készségek kibontakoztatása, az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak megteremtése. A stratégiai programok leglényegibb eleme emberi (közösségi, egyéni) részvétel, amely a fenntarthatóság záloga is egyben, azaz a fejlesztési prioritások, döntéshozatali folyamatok és a megvalósulás során is az ember kell, hogy a középpontban legyen. Az egészség tanulása erősíti a részvételt, vagyis maga az információhoz és a képzéshez való hozzáférés lehetősége nélkülözhetetlen akár az egyén, akár a közösség megerősítéséhez, s a hatékony részvétel biztosításához. A Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégiának célja egy olyan helyi társadalompolitika kialakítása, melyben a hagyományos szektoriális határvonalakon átlátva, a különböző - 23 -

szektorok képviselői együttműködnek egy új, egyenlő alapon történő partneri viszony kialakításával az egészség érdekében a különböző ágazatok között. I. 1. Egészségfejlesztési stratégia Az egészség meghatározására jelenleg két megközelítési mód ismert: a negatív és a pozitív. Hosszú időn keresztül a negatív szemlélet által uralt nyugati orvostudományi modell dominált, majd a keleti orvoslás hatására az egészség fogalmának kialakításában, átalakításában új tényezők jelentek meg, ilyenek voltak például a környezeti, illetve a szociális tényezők. Szerencsére az egészség szemlélete is módosult. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) egészség-definíciója említendő elsősorban. Kiemelték, hogy mint dinamikus és pozitív változó, igen széleskörű értelmezésre ad lehetőséget, mely egyben a gyakorlati oldalú prioritások felismerésének nehézségét is jelenti. Ettől eltekintve széleskörű jelentésértelmezése igen fontos, s leginkább az egészségfejlesztésben résztvevő szakemberek feladata, hogy az adott helyzethez igazodó legmegfelelőbb szempontrendszert állítsák előtérbe értelmezésekor. A település egészségfejlesztési stratégiájának elkészítésekor szem előtt tartottuk azokat a szakmai-módszertani elveket, melyek szerint e kezdeményezés olyan stratégia, amelynek tervezése, végrehajtása során lehetőséget teremt az egyén és közösség számára az egészségüket befolyásoló személyes, szociogazdasági és környezeti tényezők feletti befolyás növelésére. Így a részvétel fontosságát, azaz, hogy a tervezésben, s a jövőben a végrehajtásban és értékelésben az érintettek és érdekeltek jelenléte elengedhetetlen. E kezdeményezés alappillérei egyenlőség, mely a szociális igazságossággal együttesen bármely együttműködés kialakításakor elengedhetetlen elv. fenntarthatóságot, vagyis olyan változást kell e stratégiának eredményeznie, melyek fenntartása akkor is kivitelezhető az egyének illetve közösség által, ha a kezdeti finanszírozás már véget ért. összetett stratégia elvét, mely értelmében e kezdeményezést változatos szemléletmódnak kell jellemeznie, mindez jelenti a stratégiai fejlődést, a szervezeti változásokat, a közösség fejlődését, a jogalkotást, a támogatást, az oktatást és kommunikációt, s mindezeket egymás kombinációjában. - 24 -

I. 2. Az egészség Az egészség nem életcél, hanem eszköz a kiteljesedett élet éléséhez, az egyén összetett, pozitív testi, pszichés és szociális egyensúlya. Nem állapot, hanem folyamat, ezért fejleszthető. Nem csak az egyén problémája, hanem össztársadalmi ügy. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem fizikai, lelki és szociális jólét. E fogalom tehát nem pusztán az egészséget jelenti, hanem az élet minőségének jobbá válását, a kiteljesedését, s produktívabb és kielégítőbb élet élését. Az egyén és közösség belülről fakadó célja pedig optimális esetben nem más, mint az életminőség javítása. Mindennek csupán eszköze az egészség, mint átmeneti változó. Az egészségre elsősorban a környezeten és az életstíluson keresztül tudunk hatást gyakorolni. Az életstílust három tényező befolyásolja: Egyrészről a személy vagy a közösség tudása, attitűdje, értékei. Másrészről a lehetővé tevő tényezők, azaz az, erőforrások hozzáférhetősége, szolgáltatások elérhetősége. Harmadrészről a megerősítő tényezők, így a szülők, család bizonyos funkcióit átvevő kiscsoportok attitűdje és viselkedése az egyénnel szemben. I. 3. Jogszabályi alapok Magyarország Alaptörvénye 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról 2011. évi CLXXXIX: törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 1991. évi XI. törvény Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról 1994. évi LIV. törvény A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 1997. évi LXXXI. törvény A társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelettel 1997. évi LXXXIII. törvény a Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2003. évi LXXXIV. törvény Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről - 25 -