Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet



Hasonló dokumentumok
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Pszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?

Az asztma és a kardiovaszkuláris megbetegedések pszichológiai vonatkozásai. Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Csoportos pszichés támogatás a légzésrehabilitáció során

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, április 8. Minden jog fenntartva

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben május 28.

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK

Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.

KORSZERŰ KARDIOLÓGIAI ELLÁTÁS ESZKÖZBESZERZÉS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSE A BALATONFÜREDI ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZBAN

Az áldozattá váló gyermekek segítése az iskolában resztoratív technikákkal Negrea Vidia , ELTE, Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Általános rehabilitációs ismeretek

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet)

Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

Rehabilitáció a pszichiátriában

Burnout, Segítő Szindróma

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

A PALLIÁCIÓ OKTATÁSÁNAK FONTOSSÁGA

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

Terápia és szemlélet

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar. Pszichológia Doktori Iskola. Személyiség- és egészségpszichológiai program DR.

orvoslásban Az ember környezet modell Purebl György Semmelweis Egyetem

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

Egészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt!

PSZICHOLÓGIAI KOMPETENCIÁK KATASZTRÓFA HELYZETBEN A veronai busz-baleset tanulságai

A kultúra szerepe a fájdalomban

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

Dr. Tóth Mónika Ditta Szekszárd, Szeptember 8.

A daganatos betegek lelki gondozása

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Pszichoszociális tényezők szerepe az iszkémiás szívbetegségek kialakulásában

Viselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

Kommunikáció szomatizáló betegekkel. Dr. Csörsz Ilona

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

A CSALÁD ELLÁTÁSA, A CSALÁDORVOSLÁS ETIKAI SZEMPONTJAI

A foglalkoztatási problémák társadalmi hatásai, a vidéki Magyarország lehetőségei G Y O M A E N D R Ő D, A U G U S Z T U S 2 9.

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

Anamnézis - Kórelőzmény

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

Stressz-M kérdőív leírás

Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

Szkizofrénia. Bitter István Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

A pszichopatológia egyes kérdései

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

XIII./1. Az öngyilkosság

A feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi

Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió

Stressz, szorongás, megküzdés a éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

VALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL?

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

AZ EMLŐRÁK PSZICHÉS VONATKOZÁSAI

érrendszeri betegségekig A XXI. század népegészségügyi

Kötelező szinten tartó tanfolyam, Pécs, 2015

A szív és érrendszeri megbetegedések orvosi pszichológiai vonatkozásai. Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED,

Bioetika részterülete Biomedikai etika és orvosi etika kérdéseivel részben átfedés

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

Átírás:

Dr. Tiringer István PhD PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet

TI9 TI11 A rehabilitáció pszichoszociális modellje (Gerdes, 2000) TI13 TI10 MSOFFICE5 MSOFFICE4 Egészségkárosodás Megküzdési folyamat Tevékenység, aktivitás Részvétel, participáció u2 Szociális Szociális háló Gazdasági tényezők Társadalombiztosítás Egészségmagatartás Megküzdési erőforrások Pszichés Motiváció Pszichés stabilitás Megküzdési stratégiák Környezeti tényezők TI14 Pl. rehabilitációs lehetőségek; teljesítmény elvárások a mindennapi életben és a munkában; szociális normák

2. dia MSOFFICE4 A rehabilitáció meghatározó célja a részvétel javítása ; 2013.03.21. MSOFFICE5 Az aktivitás növelése áll a legtöbb rehabilitációs program központjában. De! Nincs szoros összefüggés a tevékenység és a részvétel között ; 2013.03.21. TI9 TI10 TI11 TI13 TI14 u2 Gerge Engel 1977-ben írta le a betegségek biopszichoszociális modelljét. A krónikus betegségek elterjedésére s a modern medicina kihívásaira reagálva a WHO új klasszifikációs rendszert dolgozott ki az egészségi állapot és a betegségek következményeinek komplex leírására (FNO). A krónikus betegségek rehabilitációjának korszerű elméletei sok átfedést mutatnak a biopszichoszociális betegségmodellel. Tiringer István; 2013.03.21. A biopszichoszociális modellben is a páciens szomatikus állapotából, egészségkárosodásából indulunk ki, a lefolyás során azonban a figyelem egyre inkább arra terelődik, hogyan hat a betegség a páciens individuális valóságára. A krónikus betegségmagatartás részben független a kezdeti tünettantól, illetve az objektív leletek jellegétől és súlyosságától, inkább következik az egyén károsodott önértékeléséből és biztonságérzetéből, valamint kapcsolatrendszere, társadalmi környezete sajátosságaiból. Tiringer István; 2013.03.21. Az egészségkárosodás és a képességzavar/korlátozottság kapcsolatában számos pszichoszociális tényező játszik közvetítő szerepet. Tiringer István; 2013.03.21. A tevékenység és a részvétel visszahat a megküzdés folyamatára, ami jelzi, hogy a megküzdés nem egyszeri esemény, hanem folyamat jellegű Tiringer István; 2013.03.21. A környezeti tényezők a rehabilitációs folyamat külső keretfeltételeit adják. Sokszor a környezeti tényezők jelentik a rehabilitáció korlátait (különösen akkor, ha a visszanyert aktivitás tényleges részvételbe történő fordítására törekszünk pl., amikor a munkaerőpiaci lehetőségek gátat szabnak a rehabilitált emberek munkába állásának). A környezeti tényezőknek azonban pozitív hatása is lehet, pl. azáltal, hogy megkönnyítik a korlátozottsággal élő emberek részvételét a társadalmi életben (pl. a közlekedési és lakhatási feltételek révén). Tiringer István; 2013.03.21. Az egészségmagatartás dimenziója szoros kapcsolatban áll a megküzdéssel. A folyamatnak ezen a pontján nyílik arra lehetőség, hogy az egészségkárosodást, illetve az alapbetegséget és annak lefolyását közvetlenül befolyásolni tudjuk user; 2013.03.22.

A rehabilitáció kimenetét befolyásoló pszichológiai tényezők (FNO modell) A szívbetegség megélése (infarktus) és tudata (krónikus szívbetegség) gyökeresen megváltoztatja a páciens önmagáról alkotott képét, testképét, aktivitásának és társadalmi részvételének értelmét. Az aktivitás növelése nem jelenti azt, hogy a beteg a mindennapokban is helytáll, s hogy családi, társadalmi életében, munkájában ténylegesen részt tud venni Az egyén részvétele leginkább attól függ, hogyan képes megküzdeni betegségével és megváltozott élethelyzetével.

Megküzdés szívbetegséggel Alkalmazkodási feladatok (érthetőség, kiszámíthatóság, kezelhetőség, negatív érzelmek) kevéssé átlátható helyzetek információgyűjtés intenzív negatív érzelmek (pl. pánik, kétségbeesés, reménytelenség) szabályozása befolyásolható betegség compliance stratégiák, terápiás motiváció, önkezelés, személyes hatékonyság hosszú távon túlterhelő lehet MSOFFICE2 Krónikus szívbetegséghez történő alkalmazkodás a kezelés és az aktív betegszerep elfogadása, a munkahelyi karrier, a testi, szociális identitás, a személyes egzisztencia újraértékelése

4. dia MSOFFICE2 a betegséghez történő alkalmazkodást jobban előrejelzi az észlelt, szubjektív kontroll, mint a tünettan objektív befolyásolhatósága ; 2013.03.20.

Megküzdés szívbetegséggel Befolyásolhatatlan szempontok a görcsös tenni akarás feladása, a helyzet átértékelése értelemtalálás A megváltozott élethelyzetnek megfelelő új célok kialakítása Előrehaladott, súlyos krónikus betegségek esetében gyakori megküzdés a megterhelések kognitív és viselkedés szintű elkerülése, valamint a negatív érzelmek kommunikálása Életminőség, elégedettség megváltoznak az életminőség lényegi dimenziói, újrafogalmazódnak az élet fontosnak tekintett aspektusai, értékei elégedettségi paradoxon

Alkalmazkodási zavarok Az infarktus illetve a szívbetegség diagnosztizálása után kialakult pszichés zavarok részben a betegségre adott reakciók Az infarktus meghiúsíthatja a korábbi életfelfogást és TI1 megküzdési stratégiákat (teljesítménnyel történő kompenzációt, önkárosító magatartásformákat) A szív vitális jelentősége az infarktust követő önértékelési krízis, pszichés trauma ( ego infarction ) Tagadás, bagatellizálás a tagadás összeomlása u1 lehangoltság, szorongás és szomatoform tünetek

6. dia TI1 u1 a dohányzásnak és az evésnek hangulatjavító hatása van Tiringer István; 2012.10.10. homecoming depression user; 2013.03.22.

A szívbetegség depresszív feldolgozása TI2 gyakoribb iszkémiás és másodlagos funkcionális szívpanaszok alacsonyabb életminőség kifejezett elkerülő viselkedés, csökkent adherencia (a rehabilitációs kezeléssel, a kockázati tényezők befolyásolásával és a gyógyszerszedéssel kapcsolatban) orvosi segítség gyakoribb inadekvát igénybevétele magasabb eü. költségek korai nyugdíjazás gyakoribb komplikációk, illetve idő előtti halálozás

7. dia TI2 Gyakran látunk hasonlóan kedvezőtlen klinikai képet D-típusú személyiségű pácienseknél Tiringer István; 2012.10.10.

Pszichodiagnosztika (Albus, 2004) 1. A rutinszerű szomatikus anamnézishez kapcsolódóan néhány célzott szűrő kérdést teszünk fel. A szűrést kiegészíthetjük önkitöltő kérdőívek alkalmazásával (megbízhatóság, érvényesség, ökonomikus alkalmazhatóság) 2. Pozitív eredmények esetén pszichodiagnosztikus interjú.

A szívbetegek esetén használt pszichoszociális szűrő kérdések Alacsony szocioökonómiai státusz Szociális izoláció Munkahelyi és családi megterhelések Depresszivitás Ellenségesség, hajlam a dühösségre Segédmunkás? Szakmunkás? Általános iskolát végzett? Egyedül él? Van egy vagy néhány személy, akiben megbízhat, és akinek a segítségére számíthat? Mennyire befolyásolhatja saját maga a munkája menetét? Arányban van az elismerés/a fizetség az elvégzett munkával? Komoly nehézségei vannak a házastársával vagy a gyermekeivel? Gyakran érzi magát lehangoltnak és reménytelennek? Képes érdeklődéssel és örömmel megélni az élete dolgait? Apróságok is könnyen felbosszantják? Ha valaki bosszantja, ezt kimutatja neki?

Pszichodiagnosztika A pszichodiagnosztika nem elegendő egy alkalommal A lefolyás során változhat a pszichés tüneti kép a szívbetegség változásai, kedvezőtlen szociális következmények, kezelési várakozási idők újabb pszichés és pszichoszomatikus zavarok érdemes az akut esemény után két hónappal, jelentős élethelyzeti változásokat követően, invazív beavatkozások előtt és után, krónikus lefolyás esetén évente újabb vizsgálatot végezni

Szűrőkérdőív a HADS példája (Tiringer, Simon, 2008) 14 tétel 7 tétel a depressziót (örömtelenséget), 7 tétele a szorongást (aggodalmat) méri Megbízhatóság > 0,80 Az enyhébb zavarokat is figyelembe veszi Elkülöníti egymástól a pszichés zavar és a szívbetegség tüneteit Leválasztási pont: szorongás 8, depresszió 9 Szenzitivitás: ~ 85 %, specifitás: ~ 70%

Premorbid pszichés zavar A páciens már az akut koronária szindróma előtt is szorongásos vagy depressziós zavarban szenvedett A premorbid pszichés betegség gyakran kedvezőtlenül befolyásolja a szívbetegség alakulását A pszichés és szomatikus tünetek aggravációja (a betegség van a középpontban önsajnálat, szívfájdalmak, légszomj, alacsony terhelhetőség) A iatrogén fixáció veszélye (biomedikális megközelítés) Javulás csak a pszichoszociális tényezők figyelembevétele és kezelése alapján várható TI4

12. dia TI4 A forszírozott szomatikus diagnosztika és kezelés csak tovább ront a tüneti képen Tiringer István; 2012.10.11.

A poszttraumás zavar problémaköre Jellegzetes áttételi (tudattalan kapcsolati) viszonyulás: kapcsolataikban távolságtartóak a kórházi mindennapok során nem feltűnőek, kerülik a kezelőszemélyzettel történő szorosabb kontaktust kitérnek a traumájukkal összefüggő témák és érzelmek megbeszélése elől, bagatellizálják élményeik súlyosságát Veszélye: a rehabilitációs kezelés, a hosszú távú ambuláns gondozás során nem ismerik fel a problémát Gyakori téves előítélet, hogy a poszttraumás zavar tüneteit majd az idő megoldja

Pszichoszociális intervenciók hatékonysága infarktust követően (Ladwig et al, 2008, Lichtman et al, 2008) A multimodális terápiák (edukáció, mozgásterápia, egyéni és csoportos pszichológiai intervenció) hatását egyértelmű eredmények támasztják alá (I A) A posztinf. depresszió gyógyszeres kezelése (SSRI) elsősorban akkor hatékony, ha az infarktus előtt kezdődött a középsúlyos vagy súlyos epizód (IIa B) A depresszió pszichoterápiás kezelése hatékony, de önmagában nem javítja a szívbetegség prognózisát (IIa C)

Idézett irodalom Ladwig KH, Lederbogen F, Völler H et al (2008) Positionspapier zur Bedeutung von psychosozialen Faktoren in der Kardiologie. Kardiologe 2:274 287. Lichtman JH, Bigger JT, Blumenthal JA et al (2008) Depression and coronary heart disease: recommendations for screening, referral, and treatment: a science advisory from the American Heart Association Prevention Committee of the Council on Cardiovascular Nursing, Council on Clinical Cardiology, Council on Epidemiology and Prevention, and Interdisciplinary Council on Quality of Care and Outcomes Research: endorsed by the American Psychiatric Association. Circulation 118:1768 1775.

Idézett irodalom Tiringer I.: A krónikus betegségek pszichoszociális következményei, az alkalmazkodás lehetőségei. In: Vekerdy Nagy Zs. (szerk.): Rehabilitációs orvoslás. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2010. pp 466 472. Tiringer I., Simon A., Herrfurth Dóra, Suri Irén, Szalai K., Veress G.: A szorongásos és depressziós zavarok előfordulása akut kardiológiai állapotokat követő osztályos rehabilitáció során. A Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szűrőtesztként történő alkalmazása. Psychiatria Hungarica, 2008, 23, 5: 430 443.