Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K HA ÚJRA VÁLASZTHATNÉK... Kutatásunk igen sokrétű, egymást kiegészítő szempontok sorát alkalmazó kérdésfelvetései árnyalt elemzéseket tettek lehetővé az egyetemisták intézményeikhez fűződő viszonyáról. Ezek egyfajta summázatának is tekinthető, hogy vajon a hallgatók immár az egyetemen eltöltött idő alatt megszerzett tapasztalataik birtokában újra jelenlegi egyetemi karukat választanáke? Az erre a kérdésre kapott válaszok így egészen közvetlenül a jelenleg felvételiző fiatalok számára pedig talán a legrelevánsabb formában mérik a hallgatók intézményi elégedettségét. Az előző fejezetekben ismertetett intézményi összehasonlítások az egyes szakterületek különböző egyetemeinek sok szempontú egybevetésével alakultak ki a hallgatói vélemények alapján. Természetesen nem lehet s ezért nem is volt célunk mindezeket a megközelítéseket feltétlenül egy közös vélemény-komplexummá formálni. Hiszen például a szakmai, illetve karrierépítési vonatkozású összehasonlításokból (szakmai önképzési lehetőségek, tanulmányi követelmények, diploma piacképessége, szakmai presztízs, oktatási infrastruktúra) levonható következtetések alapvetően különböznek a hallgatói élet hétköznapjaival, az egyetemi légkörrel és általában a hallgatók intézményi közérzetével kapcsolatos véleményektől. Alkalmasak viszont arra, hogy az így feltárt intézményi jellemzők mentén tovább árnyaljuk a hallgatók és az egyetemek közötti összetett viszonyrendszert. Bármennyire is különneműek azonban e szempontok, mindegyikük hasznos információt ad a továbbtanulási latolgatásokhoz s ezért magát a döntést, mint (újra)értékelhető véleménynyilvánítást is hasznosnak tartottuk hipotetikus formában feleleveníteni, mint egyfajta praktikus összefoglalását vizsgálódásunknak. Hiszen az erre a kérdésre adott válasz a már felvételt nyert hallgatók esetében nagyrészt tanulmányi, szakmai tapasztalatokon, illetve különböző, az adott intézményhez kapcsolódó benyomásokon, élményeken alapszik. Így bizonyos értelemben magában foglalja az összes korábban felvetett szempontot sőt, az általunk nem vizsgáltakat is. Ezen kívül, mintegy összegzésként, rákérdeztünk arra is, hogy a hallgatók mennyire érzik jól magukat az egyetemen, illetve, hogy mennyire kötődnek intézményükhöz. A válaszok szerint a hallgatók háromnegyede (76%) jól-nagyon jól érzi magát választott intézményében. Az iskolai osztályzatokhoz hasonló méréssel kapott értékek átlaga 4,06. Ha csak a legpozitívabb válaszokat ( nagyon jól érzem magam ) nézzük, akkor azt látjuk, hogy a műszaki egyetemeken nyilatkoznak a legtöbben (34%) és a jogtudományi karokon a legkevesebben (25%) úgy, hogy nagyon jól megvannak intézményükben. Ha a teljes mértékű elégedettség mellett a nagyrészt pozitív benyomásokról számot adó válaszokat ( nagyon jól érzem magam, jól érzem magam ) is figyelembe vesszük, 18 0 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " akkor az orvostudományi karok hallgatói kerülnek a lista élére (82%). Ez utóbbi mindenféleképp érdekes eredménye vizsgálatunknak, hiszen az általános intézményi légkört befolyásoló különböző tényezőket (általános légkör, kulturális és sportolási lehetőségek stb.) sorra vevő szempontok alapján éppen az orvostanhallgatók adták az átlagoshoz képest negatívabb válaszokat. Kérdés persze, hogy ez a viszonylag jónak mondható közérzet milyen mértékben szól konkrétan annak az egyetemnek, ahol tanulnak, és mennyire egy általános, a diáklétből (is) fakadó jó hangulat megnyilvánulása? A vizsgálat során kapott válaszok mindenesetre igazolják a felvetés jogosságát, ugyanis a diákok kisebb arányban kötődnek intézményükhöz (56%-uk kötődik teljes- vagy nagymértékben ahhoz az egyetemhez, illetve karhoz, amelyben tanulmányait végzi), mint amennyire jól érzik magukat ott. Az 1 és 5 között adott osztályzatok alapján ez 3,59-es átlagértéknek felel meg, ami a közepest ugyan meghaladó, de mégsem túl erős intézményi kötődést sejtet. Ennek kapcsán is az orvosok (és a jogászok) képviselik a két szélsőértéket: az általános orvostudományi karok hallgatóinak kétharmada (66%), a jogtudományi karok hallgatóinak viszont kevesebb mint fele (48%) kötődik teljesen vagy nagymértékben intézményéhez. Az összes megkérdezett válaszának átlaga 5 4 3 4,06 3,59 2 1 0 Mennyire érzi jól magát az intézményben? Mennyire kötôdik az intézményhez? Az intézményi kötődés kérdéskörét a pályaválasztás szemszögéből tekintve azt láthatjuk, hogy a jelenlegi egyetemi hallgatók közel négyötöde (79%), ha tehetné, most is azt az intézményt jelölné meg felvételi lapján, amelyben jelenleg tanul; 13%-uk biztosan máshová jelentkezne (a maradék 8% nem tud egyértelműen választ adni a kérdésre). A jelenlegi intézményük mellett voksolók aránya mindenféleképpen magasnak tekinthető, és a korábbi pályaválasztási döntések helyességének, megalapozottságának visszaigazolását jelzi. Mindez összességében pozitív visszajelzés a magyar felsőoktatás képzési kínálata és működése egésze számára még akkor is, ha tudjuk, hogy egyrészt E g y e t e m e k m é r l e g e n 181
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K a válaszokban szerepe lehet egyfajta nem tudatos önigazolásnak, másrészt néhány szakon a szűkös intézménykínálat miatt nincs is igazán reális választási lehetősége egy fiatalnak. Ha most kellene beadnia a felvételi jelentkezési lapját, akkor ismét a jelenlegi intézményét választaná-e? Nem (13%) Nem tudja (8%) Igen (79%) A pozitív választ adók a műszaki szakterületen vannak a legmagasabb arányban (85%), míg az agráregyetemistáknál a legkevesebben (74%) bár még utóbbiaknál is a hallgatók egyértelmű többsége biztos benne, hogy ugyanabba az intézménybe jelentkezne újra. Ugyancsak az agráregyetemek hallgatói (és velük együtt a közgazdaságtudományi karokon tanulók) voltak a leginkább bizonytalanok e kérdésben: 10%-uk nem tudta eldönteni, hogy vajon ismét saját intézményét választaná-e. Ha a vizsgált karok székhelye szerint vetjük össze a véleményeket, akkor megállapíthatjuk, hogy a fővárosi egyetemek hallgatóinak közérzete és kötődése kissé rosszabb az országos átlagnál (az értékelések átlaga 3,94, illetve 3,44), ezzel szemben a kisebb településeken levő egyetemek hallgatói az átlagosnál jobban érzik magukat, és erősebben kötődnek intézményükhöz. A korábbi intézményválasztási döntésre reflektáló kérdés esetében azonban éppen fordított eredményekkel találkozunk: a fővárosban tanuló diákok 87,8%-a nyilatkozott úgy, hogy ismét saját intézményét jelölné meg, ha most kellene jelentkeznie, szemben az egyéb városokban (nem megyeszékhelyeken) tanuló diákokkal, akik között ez az arány csak 79,1% bár mint látható, a nagy többség még ezeken a településeken is igen választ adott. A nagyobb vidéki városokban, vagyis a megyeszékhelyeken tanuló diákok álláspontja a kettő között található. Nyilvánvaló összefüggést lehet kimutatni az intézményi közérzet és a hallgatók évfolyama között. Minél régebb óta tanul ugyanis valaki egy egyetemi karon, annál kevésbé érzi jól magát, illetve annál kisebb mértékben kötődik intézményéhez a pozitív választ adók azonban még így is minden évfolyamon többségben vannak! Nem meglepő az sem, hogy az első évfolyamra járók között a legnagyobb az aránya azoknak, akik ismét jelenlegi intézményüket választanák, ha újra kellene felvételizniük (84,5%). A férfiak és a nők véleménye között azonban nem mutatható ki számottevő különbség, bár úgy tűnik, a férfiak valamelyest jobban kötődnek intézményükhöz. Azokban az intézményekben, amelyek hallgatói a leginkább visszaigazoltnak látják korábbi jelentkezési döntésüket, nagyon magas az igen választ adók aránya. Ez az érték rendre meghaladja a 90%-ot, sőt, négy kar esetében a 95%-ot is (vagyis utóbbi 18 2 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " intézményekben gyakorlatilag mindenki megerősítette korábbi döntését). A legnagyobb arányban (közel 98%) a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló diákok közül választanák ismét jelenlegi tanintézetüket. A továbbiakban az egyes szakterületeken belül részletesen ismertetjük az intézményekre vonatkozó eredményeket. Az intézményválasztási döntést tesztelő kérdésre ( ismét jelenlegi intézményébe jelentkezne-e? ) adott hallgatói válaszokat érdemes a különböző egyetemi jellemzőkre vonatkozó, korábban bemutatott vélekedésekkel összevetni, ugyanis az eredmények igen ambivalens hallgatói viszonyulásokat jeleznek különösen a magas presztízsű egyetemek esetében. Egyrészt igaz, hogy az általában tapasztalt tendenciákhoz hasonlóan ezekben az intézményekben is a hallgatók többsége úgy véli, korábban jó döntést hozott a felvételi jelentkezéskor, vagyis nem kételkedik abban, hogy ha most kellene választania, ismét oda jelentkezne; a másik oldalról viszont ugyanezek a hallgatók közel sem érzik jól magukat az egyetemen, nincs bennük annyira erős kötődés, mint több más, alacsonyabb presztízsű intézmény hallgatóinak körében. Ez utóbbiak között gyakran találunk kisebb múltra visszatekintő, az utóbbi egy-másfél évtizedben alapított felsőoktatási intézményt, ahol az indulás lendülete, az oktatók átlagosnál pozitívabb, a hallgatókat intenzíven menedzselő hozzáállása nagymértékben hozzájárul az ott tanulók pozitív közérzetének, de akár a reális szakmai viszonyoktól elrugaszkodó, túlzottan is pozitív önértékelésének kialakulásához. Mindezek ellenére azonban látni fogjuk, hogy általában a szakmai, illetve munkaerőpiaci szempontok a meghatározóak akkor, amikor a hallgatóknak arról kell nyilatkozniuk, hogy ismét jelenlegi egyetemüket választanák-e vagy sem. Az ettől eltérő esetekre külön is felhívjuk majd a figyelmet. E g y e t e m e k m é r l e g e n 18 3
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K Az ismét ugyanarra az egyetemi karra jelentkezők aránya alapján a tíz legjobb értékelést kapott intézmény összesített listája 1. 2-4. 2-4. 2-4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. felsőoktatási intézmény Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE-GTK) Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (DE-ÁJK) Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar (SZIE-ÁOTK) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME-GTK) Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar (Sopron) (NYME-EMK) Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar (közgazdász szakok) (ME-GTK) Miskolci Egyetem ME (műszaki karok) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BME (műszaki karok) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE-ÁOK) Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar (SZTE-TTK) igen válaszok százalékos aránya 97,7 96,9 96,9 96,9 94,9 92,7 91,5 91,0 90,7 90,2 Fontos elvi-módszertani döntésünk volt, hogy ezt a kérdést a többitől eltérően nem ötfokú, 1-től 5-ig tartó skálán, hanem úgynevezett dichotóm változóval mértük, vagyis csak igen és nem válaszkategóriák álltak rendelkezésre. Itt az igen válaszok, vagyis az ismét az adott intézményt választók százalékos arányát tekintettük az egyetemi karok közötti összehasonlítás alapjának. Ebben az esetben felmerül a lehetőség, hogy nemcsak az egyértelmű igen és nem válaszokat vesszük figyelembe, hanem a nem tudom válaszokat is bevonjuk az elemzésbe. Hiszen egy ilyen kérdésben a bizonytalanság (vagyis a nem tudom válaszkategória megjelölése) nagy valószínűséggel azt fejezi ki, hogy a kérdezett még ha nem is olyan egyértelműen, mint a nem válasz megjelölésekor nincs meggyőződve arról, hogy ismét ugyanazt az intézményt választaná-e. Az egyes kérdésekre adott válaszok egységes módszertani tárgyalása érdekében azonban itt is az intézmények szerinti százalékos megoszlás kiszámításá- 18 4 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " nál eltekintettünk a nem tudom válaszoktól. Ekkor az igen -nel válaszok aránya az összes megkérdezett esetében 86,2% volt. (Az intézménybe való ismételt jelentkezést firtató kérdésre kapott válaszok megoszlásainál tehát az igen és a nem válaszok együttesen kiadják a 100%-ot). A kérdésben bizonytalan hallgatókat az általános kép, a szakterületek összehasonlítása során vettük csak figyelembe. Valójában a másik megoldás sem befolyásolta volna érdemben a kapott válaszok alapján kialakuló összképet, mivel nagyon ritkán fordult csak elő, hogy a hallgatók nem válaszoltak a kérdésre. E g y e t e m e k m é r l e g e n 18 5
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK Ha a különböző szempontú intézményi értékeléseket együttesen vesszük figyelembe, akkor a bölcsészettudományi szakterület több intézményénél egyértelműen érzékelni a hallgatók ambivalens viszonyulását saját egyetemükhöz. Ez a legnyilvánvalóbban éppen a legpatinásabb kar, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara esetében érzékelhető. Hiszen amíg a hallgatók közérzetét alapvetően befolyásoló intézményi légkörről nem adtak túl pozitív értékelést a diákok, és a hallgatók intézményi szintű segítésével kapcsolatban is sok kritika hangzott el, addig a válaszadók közel kilenctizede (87,7%) úgy nyilatkozott, hogy ugyanebbe az intézménybe jelentkezne újra. Ez utóbbi arány ráadásul a legmagasabbnak számít a szakterületen. De ez nem is véletlen, hiszen a diploma piacképességéről, az elhelyezkedési lehetőségekről itt minden más intézménynél pozitívabban vélekednek. A szakmai presztízs és az általában vett intézményi légkör ellentétes megítélésére szintén jó példa a KRE-BTK, csak éppen fordított előjellel. A viszonylag új intézményben a hallgatók általában nem tartják rossznak az egyetemi légkört, az oktatók részéről pedig kifejezetten pozitív hozzáállást tapasztalnak, ugyanakkor a diploma piacképességét illetően már igencsak pesszimisták. Feltehetőleg ez utóbbi szempont hatására már nem jelentkeznének ugyanide a hallgatók olyan arányban, mint a nevesebbnek számító intézmények esetében, bár döntő többségük (81,5%) azért ismét ezt az intézményt választaná. A másik egyházi intézmény, a PPKE-BTK viszonylag gyengébb szereplését viszont nem igazán magyarázzák a korábban ismertetett hallgatói vélekedések. A piliscsabai székhelyű kar ugyanis éppúgy pozitív értékelést kapott a szakmai színvonal, a diploma piacképessége szempontjából, mint ahogyan az egyetemi légkört, az oktatók hozzáállását is jónak ítélték a hallgatók. A megkérdezettek körében ugyanakkor már érezhetőbben kevesebben jelölnék meg újra ezt a kart, bár még itt is magas az arány (80,2%). A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán a hallgatók viszont szinte minden szempont alapján kifejezetten pozitív értékelést adtak. Mind a szakmai presztízst, a diploma piacképességét, mind az intézmény légkörét, az oktatók hozzáállását jónak tartják. Sőt, még az oktatási infrastruktúrával, az egyetemi épületek állapotával is elégedettek a diákok. Ennek fényében nem meglepő, ha itt a második legnagyobb az aránya azoknak a hallgatóknak, akik ismételten ide adnák be jelentkezési lapjukat, ha újra döntési helyzetben lennének. A szakterülettel kapcsolatban összességében azonban meg kell állapítani, hogy nem túlságosan erős hallgatói kötődésekkel találkozhatunk az azonban éppen az egyes karokkal kapcsolatos ellentmondásos vélemények miatt nem egyértelmű, hogy itt a konkrét intézményeket vagy a szakterületet illető véleményváltozásról van szó. 18 6 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " HA MOST KELLENE BEADNIA A FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPJÁT, ISMÉT EZT AZ INTÉZMÉNYT VÁLASZTANÁ-E? Intézmények R igennel válaszolók aránya (%) (+) ELTE-BTK 1 87,7% DE-BTK 2 87,0% ME-BTK 3 84,5% SZTE-BTK 4 82,7% KRE-BTK 5 81,5% PPKE-BTK 6 80,2% PTE-BTK 7 80,0% E g y e t e m e k m é r l e g e n 18 7
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROK Minden szempontot figyelembe véve az egyetemek természettudományi karainak értékelése kiegyensúlyozottabb képet mutat a bölcsészettudományi karokénál. A hallgatók általában viszonylag elégedettnek mutatkoznak mind szakmai, mind egyéb vonatkozásban (légkör, rekreációs lehetőségek stb.). Igaz ugyanakkor az is, hogy a többi szakterületen általában komoly kritikával illetett, az egyetemi légkört meghatározó néhány intézményi jellemzőről (pl. intézményi közélet, étkezési lehetőségek) itt is rossz a hallgatók véleménye. Ennek ellenére a megkérdezettek túlnyomó többsége ismét jelenlegi intézményét választaná, ha újra kellene felvételiznie. Érdemes felhívni a figyelmet a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának igen pozitív hallgatói megítélésére. Az SZTE-TTK diákjainak több mint 90%-a jóval az országos átlag felett továbbra is ugyanezt az intézményt választaná. Látható, hogy nem csak a képzés színvonalával, a diploma munkaerő-piaci értékével elégedettek, hanem intézményi közérzetük, illetve kötődésük is szignifikánsan jobb, illetve erősebb az átlagnál. A másik három természettudományi kar megítélése összességében igen hasonló, különösen ha az ismételt intézményválasztási hajlandóságot tekintjük. Érdemes megemlíteni viszont, hogy jóllehet a debreceni, a fővárosi és a pécsi ttk -n szinte ugyanazokkal az arányokkal találkozunk, mégis, a leggyengébben szereplő PTE-TTK esetében is kimutatható a korábban már többször jelzett, ellentmondásos hallgatói viszonyulás. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az intézmény szakmai megítélése (nem kis részben éppen saját hallgatóik önkritikus beállítódása miatt lásd hallgatói presztízsrangsorok!) érezhetően rosszabb a szakterület többi intézményénél, ám a hallgatók kifejezetten jól érzik magukat az egyetemen. Ez utóbbiban szerepe van többek között az átlagosnál sokkal pozitívabbra értékelt kulturális- és sportolási lehetőségeknek is. 18 8 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " HA MOST KELLENE BEADNIA A FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPJÁT, ISMÉT EZT AZ INTÉZMÉNYT VÁLASZTANÁ-E? Intézmények R igennel válaszolók aránya (%) (+) SZTE-TTK 1 90,2% DE-TTK 2 85,2% ELTE-TTK 3 83,8% PTE-TTK 4 83,3% E g y e t e m e k m é r l e g e n 18 9
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K MŰSZAKI KAROK A vizsgálatba bevont összes szakterület közül a műszaki képzést nyújtó intézmények megítélése a legjobb. A képzés szakmai színvonaláról, a diploma hazai és nemzetközi elismertségéről, illetve általában az egyetemi légkörről itt nyilatkoznak a legpozitívabban a hallgatók. Kritikus megnyilvánulásokkal szinte csak az intézményi infrastruktúra és a hallgatók menedzselése tekintetében találkozhatunk. Mindezek után nem véletlen, ha a megkérdezett hallgatók döntő többsége elégedettnek mutatkozik korábbi intézményválasztási döntésével. A Miskolci Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki karain a diákok több, mint kilencven százaléka (91,5%, illetve 91,0%) ismét oda jelentkezne, ahol jelenleg tanul. Ezen belül azt tapasztaltuk, hogy a BME Építőmérnöki Karán, Villamosmérnöki és Informatikai Karán, valamint a Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Karán tanuló diákok igen magas arányban (94%) nyilatkoztak úgy, hogy nem bánták meg felvételi jelentkezési döntésüket. A jelentkezési arány még az ebben a tekintetben harmadik legnépszerűbb képző helynek számító Veszprémi Egyetem esetében is meghaladja a nyolcvan százalékot (83,5%). 19 0 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " HA MOST KELLENE BEADNIA A FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPJÁT, ISMÉT EZT AZ INTÉZMÉNYT VÁLASZTANÁ-E? Intézmények R igennel válaszolók aránya (%) (+) ME (műszaki karok) 1 91,5% BME (műszaki karok) 2 91,0% VE (műszaki kar) 3 83,5% E g y e t e m e k m é r l e g e n 191
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAROK A különböző szempontú összehasonlítások alapján nem mondhatjuk, hogy az általános orvostudományi karok megítélése annyira egyértelmű lenne saját hallgatóik részéről, mint a műszaki egyetemeké, ám itt is átlagosan ugyanolyan magas arányban nyilatkoztak a megkérdezettek úgy, hogy ha ismét választaniuk kellene, jelenlegi intézményüket jelölnék meg a felvételi jelentkezési lapjukon. Ez nem is meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda hivatalos statisztikái alapján az orvosi egyetemisták között találkozunk az egyik legnagyobb arányban olyan hallgatókkal, akik jelenlegi intézményüket annak idején első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon. Az intézmények olykor kritikus megítélése (intézményi demokrácia hiánya, oktatási épületek állapota) ellenére mindenütt nagyon magas azoknak a száma, akik újra ugyanezt az intézményt választanák. Az ismét a jelenlegi intézményüket választók arányát tekintve a négy orvosi karon alig mutatható ki eltérés (87,6 90,7%). Úgy tűnik, hogy azon a szakterületen, ahol ennyire sokan válaszolnak a feltett pályaválasztási kérdésre igen -nel, már csak olyan árnyalatnyi különbségek döntenek az egyik vagy a másik egyetem javára hasonlóan a műszaki szakterülethez, amelyek az általunk vizsgált intézményi jellemzők megítélésével csak részben magyarázhatók. Ilyen például az az összefüggés, hogy ugyan a Pécsi Tudományegyetemen nyilatkoztak a legpesszimistábban diplomájuk értékéről, elhelyezkedési lehetőségeikről, ám a jelenlegi hallgatók közül mégis ide jelentkeznének ismét a legnagyobb arányban. Feltehetőleg az intézmény nagyon jó légköre amely itt kapta a legjobb értékelést a hallgatóktól is nagymértékben hozzájárul a pécsi orvostanhallgatók erős intézményi kötődéséhez. 19 2 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " HA MOST KELLENE BEADNIA A FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPJÁT, ISMÉT EZT AZ INTÉZMÉNYT VÁLASZTANÁ-E? Intézmények R igennel válaszolók aránya (%) (+) PTE-ÁOK 1 90,7% SZTE-ÁOK 2 89,1% SE-ÁOK 3 88,4% DE-ÁOK 4 87,6% E g y e t e m e k m é r l e g e n 19 3
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AGRÁRTUDOMÁNYI KAROK A sokféle és számos kart felölelő agrár szakterületen találkozunk átlagosan a legkisebb mértékű intézményi kötődésekkel. Ennek ellenére még itt is egyértelműen többségben vannak azok a hallgatók, akik úgy nyilatkoznak, hogy ismét jelenlegi intézményüket választanák, ha most kellene felvételizniük. A szakterületen belül ebben a tekintetben azonban jelentős eltérések mutathatók ki az egyes képző helyek között. Néhány intézményben kiugróan magas azoknak a hallgatóknak az aránya, akik ugyanoda jelentkeznének. A két legjobb értékelést kapott kar a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara (96,9%, illetve 94,9%), ahol szinte mindenki megerősítette korábbi pályaválasztási döntését. A soproni intézményben a hallgatók gyakorlatilag minden tekintetben jóval elégedettebbek az átlagosnál, különösen az egyetem általános légkörét tartották nagyon jónak. Mivel itt a diploma hazai elismertségéről is pozitívan nyilatkoztak, és a szakmai karrierépítés intézményi segítésével is elégedettek, ezért nem meglepő, hogy igen erős kötődés tapasztalható a hallgatók részéről. Érdekesség, hogy a SZIE-ÁOTK hallgatói közül ugyan szinte mindenki ismét jelenlegi intézményét választaná, ám a kar megítélése több szempontból sem ennyire egyértelmű. A képzés színvonaláról és elismertségéről ugyan nagyon pozitív a hallgatók véleménye, és néhány egyéb intézményi jellemző (pl. könyvtár színvonala) tekintetében is jóval elégedettebbek az átlagosnál, azonban az intézmény légköréről, ezen belül az oktatók segítőkészségéről már közel sem nyilatkoznak ennyire elégedetten. Látható, hogy itt is kimutatható a szakmailag komoly presztízsű karok ellentmondásos megítélésével összefüggő jelenség, amikor is az intézményválasztási hajlandóságot alapvetően nem az általános hallgatói közérzet határozza meg, hanem a szakmai, illetve ezzel összefüggő munkaerő-piaci szempontok. Ugyanezt láthatjuk több olyan agrártudományi karnál is, ahol az átlagosnál alacsonyabb azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik ismét jelenlegi intézményüket választanák (70 75%). Igaz ugyan, hogy a KE-ÁTK, a NYME-MÉK és a VE-GMK esetében néhány intézményi jellemző kapcsán (egyetemi légkör, oktatási épületek infrastrukturális ellátottsága) viszonylag pozitív a hallgatók véleménye, de ezeken a karokon a munkaerő-piaci kilátásokat nem túl optimistán ítélik meg. 194 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " HA MOST KELLENE BEADNIA A FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPJÁT, ISMÉT EZT AZ INTÉZMÉNYT VÁLASZTANÁ-E? Intézmények R igennel válaszolók aránya (%) (+) SZIE-ÁOTK 1 96,9% NYME-EMK 2 94,9% NYME-FMK 3 89,7% SZIE-MKK 4 87,6% BCE-TÁJK 5 84,9% BCE-KERTK 6 84,7% BCE-ÉTK 7 83,1% DE-MTK 8 78,4% KE-ÁTK 9 74,7% NYME-MÉK 10 71,7% VE-GMK 11 70,0% E g y e t e m e k m é r l e g e n 19 5
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K JOGTUDOMÁNYI KAROK A jogi karok hallgatóinak vélekedése nem csak abban tér el a többi szakterületen tanuló hallgatókétól, hogy szinte minden szempontból az átlagosnál negatívabb bizonyítványt állítanak ki intézményükről, hanem abban is, hogy az egyes karokhoz való kötődésük változatosságát csak a kutatás során vizsgált tényezők komplex vizsgálatával lehet megmagyarázni. Az összes intézmény közül magasan kiemelkedik a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, ahol a megkérdezett hallgatók gyakorlatilag mindegyike azt válaszolta, hogy ha ismét döntéshelyzetben lenne, jelenlegi intézményét választaná (96,9%). A DE-ÁJK szakmai megítélése önmagában nem indokolná ezt a nagyfokú intézményi kötődést, hiszen az itt tanulók az egyik legpesszimistább csoportot alkotják a munkaerő-piaci kilátások tekintetében. Az egyetem légköréről azonban a szakterület többi intézményéhez képest pozitívabban nyilatkoznak, különösen pedig az intézményi demokrácia állapotáról és a hallgatók intézményi szintű segítéséről, az oktatók hozzáállásáról. Vagyis, a debreceni joghallgatók érzik leginkább, hogy egyetemük megfelelően segíti őket a szakmai karrierépítésben, s valószínűleg ez indokolja igen pozitív általános viszonyukat intézményükhöz. Nem tűnik annyira meglepőnek viszont a hallgatók nagyfokú intézményi kötődése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán (89,5%). Annak ellenére sem, hogy a feltételezésünk szerint meghatározónak számító munkaerő-piaci szempontok alapján kissé ambivalens véleményekkel találkozunk: a hallgatók a többi intézményhez képest nem tartják túlságosan értékesnek saját, megszerzendő diplomájukat, ám mégis ők a legoptimistábbak a végzés utáni elhelyezkedési lehetőségeket illetően. A szakterületi átlaghoz képest emellett még ők a leginkább elégedettek a szakmai önképzési lehetőségekkel is. Diplomájuk munkaerő-piaci elismertségét tekintve ugyan a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán vélekednek a legpozitívabban a hallgatók, ám az intézmény légköréről, a hallgatók szakmai karrierépítésének segítéséről már sokkal kritikusabban nyilatkoznak. Ennek ellenére mindkét karon azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezettek döntő többsége (84,7%, illetve 83,9%) ismét jelenlegi intézményét választaná, ha újra felvételizne bár ez az arány már érezhetően alacsonyabb, mint a fentebb említett két kar esetében. Nem csak a jogászok között, hanem minden szakterületet figyelembe véve is a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán volt a legkisebb az aránya azoknak a hallgatóknak, akik ismét jelenlegi intézményük mellett voksolnának, ha újra választaniuk kellene (68,5%). A szegedi jogi kar hallgatóinak attitűdjén lehet talán legjobban érzékelni a szakterületet jellemző helyzetet: egy-egy intézménynél hiába jók a munkaerő-piaci kilátások, az egyetem magasabb szakmai presztízse (a hallgatók véleménye alapján ez az SZTE-ÁJK vonatkozásában is kimutatható), nagyfokú hallgatói elutasítást eredményezhet a rossz egyetemi légkör, az oktató-hallgató viszony komoly problémái, a kollegialitás hiányosságai. 196 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " HA MOST KELLENE BEADNIA A FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPJÁT, ISMÉT EZT AZ INTÉZMÉNYT VÁLASZTANÁ-E? Intézmények R igennel válaszolók aránya (%) (+) DE-ÁJK 1 96,9% PPKE-JÁK 2 89,5% ME-ÁJK 3 88,9% PTE-ÁJK 4 84,7% ELTE-ÁJK 5-6 83,9% SZE-JGK 5-6 83,9% KRE-ÁJK 7 81,3% SZTE-ÁJK 8 68,5% E g y e t e m e k m é r l e g e n 19 7
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAROK A közgazdaságtudományi szakterületen általában igen magas az intézményükhöz erősen kötődő hallgatók aránya, ez alól mindössze egy kivétel van. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán például alig akadt olyan hallgató, aki ne úgy nyilatkozott volna, hogy ha ismét döntenie kellene, jelenlegi intézményét választaná (97,7%). A szegedi közgazdaságtudományi kar megítélése igen egységes volt minden vonatkozásban: mind az elhelyezkedési, mind az intézmény légkörét meghatározó szempontok tekintetében elégedett hallgatókkal találkozhatunk. Különösen kiemelendő az intézmény légkörével való általános elégedettség, ami valószínűleg nagymértékben hozzájárul az erős intézményi kötődés kialakulásához. A különböző szempontok alapján történt értékeléseket megvizsgálva hasonló kép rajzolódik ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról is. A fővárosi intézményben szintén rendkívül magas azok aránya, akik újra oda felvételiznének (96,9), ám nem annyira az egyetemi légkörről van jó véleményük a hallgatóknak, sokkal inkább az egyetem szolgáltatásaival (pl. szakmai színvonal, elhelyezkedési esélyek, sportolási feltételek, étkezési lehetőségek) elégedettek az átlagosnál jobban. Meglepőnek tűnhet, hogy a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán milyen magas arányban nyilatkoztak úgy, hogy ismét jelenlegi intézményüket választanák, ha újra felvételiznének (92,7%). Az ME-GTK hallgatói ugyanis csak egy-két szempont alapján elégedettek igaz ugyan, hogy ezek az intézményi jellemzők (mint pl. általános egyetemi légkör, jó elhelyezkedési lehetőségek) komoly szerepet játszhatnak abban, hogy igazolhassák az odajáró diákok intézményválasztását. Végül érdemes felhívni a figyelmet a szakterület legnagyobb hagyományokkal rendelkező intézményére, a Budapesti Corvinus Egyetemre (korábban BKÁE). Igaz ugyan, hogy a fővárosi közgáz hallgatói tartják a legjobbnak az intézményükben szerezhető diploma munkaerő-piaci elismertségét, és a többi hallgató körében is egyértelműen a BCE (korábban BKÁE) számít a legmagasabb szakmai presztízsű közgazdaságtudományi egyetemnek, ám a szakterület intézményeinek többségében mind az általános intézményi légkört, mind az oktatók hozzáállását sokkal jobbnak tartják. Valószínűleg ez utóbbi tényezők miatt ugyan még itt is igen magas azok aránya, akik ismét ide jelentkeznének, ám szignifikánsan gyengébb a kötődése a hallgatóknak saját intézményükhöz (86,5%). Ez is jól példázza a jogi karoknál már megtapasztalt jelenséget, hogy a szakmai presztízs, a biztató munkaerő-piaci kilátások nem pótolhatják a hallgatók megfelelő intézményi menedzselésének szükségességét, a kedvező egyetemi légkör megteremtésének fontosságát. 19 8 E g y e t e m e k m é r l e g e n
H a ú j r a v á l a s z t h a t n é k " HA MOST KELLENE BEADNIA A FELVÉTELI JELENTKEZÉSI LAPJÁT, ISMÉT EZT AZ INTÉZMÉNYT VÁLASZTANÁ-E? Intézmények R igennel válaszolók aránya (%) (+) SZTE-GTK 1 97,7% BME-GTK 2 96,9% ME-GTK 3 92,7% DE-KTK 4 88,8% BCE 5 86,5% PTE-KTK 6 83,8% NYME-KTK 7 73,0% E g y e t e m e k m é r l e g e n 19 9