PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola PÉCS Felülvizsgálati határidő: 2014. szeptember 13.

Tartalom Küldetésnyilatkozat 5 1.2. Jövőkép 5 1.3. Általános ismeretek az iskoláról 6 1.3.1. Az iskola rövid története 6 1.3.2. Iskolánk környezete 7 1.4. Iskolánk meglevő kapcsolatrendszere 7 2. Nevelési program 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 7 2.1.1. Pedagógiai alapelvek 7 2.1.2. A nevelő-oktató munka céljai 8 2.1.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásrendszere 9 2.2. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok 12 2.3. Az egészségfejlesztéssel és a környezeti neveléssel kapcsolatos elvek 13 2.3.1. Iskolánk környezeti és egészségnevelési programja 13 2.3.2. Egészségfejlesztés főbb területei 13 2.3.3. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok 13 2.3.4. Környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében: 15 2.3.5. A rendszeres testmozgásra, egészséges életmódra nevelés tanórán kívüli lehetőségei, feltételei iskolánkban 22 2.3.6. Iskola-egészségügyi ellátás: 22 2.3.7. Iskolánk drog prevenciós programja 24 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 25 2.5. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 27 2.5.1. Közösségi szolgálat 28 2.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 30 2.6.1. A nevelőtestület minden tagjának feladata 30 2.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 31 2.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 31 2.7.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 31 2.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 32 Pedagógiai Program 2014-2 -

2.8.1. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai 32 2.9. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartásának formái 33 2.10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 34 2.11. Felvétel és átvétel az iskolába 37 2.11.1. Az átlépés lehetőségei 38 2.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 38 3. Helyi tanterv 40 3.1. A választott kerettanterv megnevezése 41 3.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám fölötti kötelező tanórai foglalkozások 41 3.3.Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei 50 3.4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai 50 3.5. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 51 3.5.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 53 3.5.3. A kudarc megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység 54 3.6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, témakörei a törvény és a helyi tanterv figyelembe vételével 56 3.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 57 3.8. Érdemjegyek és osztályzatok 59 3.8.1. A modulos képzésben a modulok értékelése 60 3.8.2. A tanulók magatartásának értékelése 60 3.8.3. A tanulók szorgalmának értékelése 60 3.9. A csoportbontások a választható tantárgyak és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei, a pedagógus választás szabályai 61 3.10. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 61 3.11. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, az értékelés, valamint az otthoni felkészülés alapelvei 61 3.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok 63 4. Szakmai program 65 4.1. A szakmai program alapdokumentumai 65 4.2. Képzési struktúránk 65 4.2.1. Nyolcadik osztály utáni képzés 65 4.2.2. Szakképesítés-ráépülés 67 4.2.3. Érettségi utáni szakképzés: 67 4.2.4. Technikusképzés: 67 Pedagógiai Program 2014-3 -

4.2.5. Felnőttképzés ifjúsági tagozat (nappali rendszerű): 67 4.2.6. Szakiskolások középiskolája (nappali rendszerű): 67 4.2.7. Középiskolai felnőttoktatás esti munkarend szerint: 67 4.3. A szakmák rövid ismertetése 67 4.4. A Köznevelési HÍD program rövid ismertetése 69 4.5. Intézményünk óratervei 72 4.5.1. Szakközépiskolai képzések szakmai tantárgyainak óratervei 72 4.5.3. Szakiskolai képzés közismereti oktatással 77 4.5.4. Szakközépiskola szakképző évfolyamai közismereti képzés nélkül 123 4.5.5. Szakiskola szakképző évfolyamai közismereti képzés nélkül 133 5. A nevelőtestület határozata 162 Pedagógiai Program 2014-4 -

Küldetésnyilatkozat Az intézmény pedagógusainak hitvallása "A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa." /Karácsony Sándor/ A Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola története egészen a tanoncok iskolarendszerű oktatásának kezdetéig vezethető vissza. Az intézményben az 1929/1930- as tanévvel indult meg az oktatás, és 1962 óta működik a ház falain belül középiskola. Az Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola legrégebbi, a szakmaképzés területén hagyományokkal rendelkező szakképző intézménye. Iskolánk célja, hogy tanulóink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, legyenek büszkék szakmájukra, a munka szeretete része legyen egyéni boldogulásuknak. Célunk a korszerű szakképzés megvalósítása, a szakmai igényességre, nyitottságra való nevelés, a folyamatos továbbképzés belső igényének kialakítása. További célunk, hogy iskolánk az ismeretek átadásának és az emberi kapcsolatok sokféleségének olyan színtere legyen, melyet a tanítványok és a pedagógusok közösen alakítanak és formálnak a számukra legtöbbet adóvá. Végzett diákjaink meglévő értékeiknek biztos tudatában képesek legyenek saját sorsuk legkedvezőbb alakítására. El kívánjuk érni, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészségmegőrző életvitelre. Az Intézmény Minőségfejlesztési Program megalkotása és megvalósítása hozzásegítette intézményünket ahhoz, hogy a jövőben az iskola minden területén lehetőség nyíljon a folyamatos fejlesztésre és belső szükségletté váljon a minőségi munkavégzés. Az iskola elképzeléseinek megvalósításához rendelkezésre áll a szakmailag és módszertanilag felkészült, képzett tantestület, a jól felszerelt iskola és tanműhely, valamint az oktatás területén működő támogató partnereink. 1.2. Jövőkép Célunk, hogy a régió munkaerő-piaci igényeit kielégítő széles szakmai alapozású, -centrikus, a vállalkozói szemlélet alapjain nyugvó oktatás keretében szerezzék meg tanulóink a társadalom által elvárt, differenciált szakmai végzettségeket, s készüljenek fel a munkaerő-piaci mobilitásra. Pedagógiai Program 2014-5 -

A jövőben integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzési struktúrájába: a továbbképzések, átképzések, /további szakmai képzettségek megszerzésének feltételrendszerével. El kívánjuk érni, hogy tanulóink az oktatás folyamatában szerezzenek munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai, kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel. Az iskolai partnerkapcsolatok erősítésével, a technikai háttér jobb kihasználásával, a szülők intenzívebb bevonásával eredményesebbé kívánjuk tenni oktató-nevelő munkánkat. Célunk a különböző cégekkel meglévő iskolai kapcsolatok fejlesztésével, és a pályázatokon történő eredményesebb részvétellel az iskola hatékonyságának növelése. 1.3. Általános ismeretek az iskoláról 1.3.1. Az iskola rövid története Iskolánk az 1885-ben alapított első pécsi szakképző iskola, a Pécsi Tanonciskola jogutóda, s mint ilyen, a város és a régió legrégibb szakoktatási intézménye. Az iskola központi épülete 1929-ben épült, mely a maga korában - Klebelsberg Kuno minisztersége idején az ország egyik legmodernebb szakiskolája volt. Az iskola tanműhelye 1973-ban épült, ötszáz tanuló i képzésére alkalmas. 1953-tól az iskola 500. Sz. Zrínyi Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola néven működött, majd 1991- ben felvette az európai hírű pécsi gyáralapító, orgonaépítő mester, Angster József nevét, aki a Rét utcai központi épület megépítéséhez anyagi támogatást nyújtott. Angster József Pécs városában a nemzetközi hírű lokálpatrióta mesterember jelképe, aki mesterségbeli tudását több országban gyarapítva, pécsi műhelyét európai hírű és szintű gyárrá fejlesztette. Orgonái ma is a magyar és pécsi mesterek ügyességét hirdetik Európa szerte. Alakja példaként állhat az iskola tanulói előtt. Az 1995/96-os tanévben adta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a volt Petőfi Utcai Általános Iskola épületét az iskolának, a zsúfoltság és a tornateremhiány enyhítésére. Így az iskola elhelyezése a két épületben kielégítőnek mondható. Miután az iskolában valamennyi szakképzési forma megtalálható, 1996-ban az intézmény a szakképző iskola nevet vette fel. A i oktatás 1973-tól az iskolai tanműhelyben és külső i képzőhelyeken történik. A i képzés tartalma igazodva a változó, szakmai elvárásokhoz folyamatosan megújult, helyet adva a korszerű technológiai folyamatok elemeinek. Iskolánkban hagyománya van a felnőttoktatásnak. Kezdetben esti illetve levelező tagozaton lehetett érettségit szerezni, majd az 1990-es évek elejétől annak nappali képzésében is. Pedagógiai Program 2014-6 -

1.3.2. Iskolánk környezete Iskolánk a Belvároshoz közel eső területen található. Gyorsan és jól elérhető tömegközlekedési eszközökkel a város bármely pontjáról és vidékről egyaránt. Intézményünk működése szempontjából előnynek tekinthető a jó megközelíthetőség, hiszen diákjaink közül sokan vidékről járnak be. Szerencsés kialakítású iskolai negyed fogadja intézetünk diákjait. Közvetlen környezetükben még két oktatási intézmény is található. Az iskola előtt parkosított tér van, ahol diákjaink kulturáltan tölthetik el szabadidejüket. 1.4. Iskolánk meglevő kapcsolatrendszere Az iskola kapcsolatai az irányító hatóságokkal és háttérszervezeteikkel, a gazdálkodó szervezeteikkel, valamint a hazai és határon túli iskolákkal meghatározó értékűek. A pályázatokon való részvétel és a szakmai képzési modell folyamatos fejlesztése során az iskola kapcsolatai jelentősen bővültek, szaktanáraink folyamatosan eljuthatnak más, hasonló szakképző iskolába. Így közismereti és szakmai tanárok kerülnek egymással szoros munkakapcsolatba, értékes tapasztalatokat gyűjtve egymástól. A fejlesztő munkálatok során közelebb kerülhettünk a minisztériumokhoz és azok háttérintézményeihez. A gazdaság szereplőivel is meghatározóak a kapcsolataink. Az iskola a profiljának megfelelő vállalatokkal és vállalkozásokkal is keresi az együttműködés lehetőségeket. 2. Nevelési program 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Pedagógiai alapelvek A tanítás-tanulás folyamatában, az ismeretanyag feldolgozása során a tanár és a tanuló egyenrangú partnerként vesz részt, amelyben mindketten sajátos feladatokat végeznek el. Az iskola a tanulók életének egyik legfontosabb színtere, ahol lehetnek igényei, szükségletei, ahol konfliktusba kerülhet, ahol öröm érheti, ahol érdeklődéseinek megfelelő tevékenységet választhatnak. A pedagógusokkal együtt saját kompetenciájuk keretein belül alakíthatják az iskola tevékenységstruktúráját. Ez akkor lehetséges, ha a tanulók nyitottak az új ismeretek befogadására, és szívesen működnek együtt az oktatási-nevelési folyamatban. Ebben a közös tevékenységben tudjuk megvalósítani különféle színtereken és tantárgyközi kapcsolatok révén a NATba beépülő EU-s kulcskompetenciák kialakítását. EU-s kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, Pedagógiai Program 2014-7 -

idegen nyelvi kommunikáció, természettudományi és technológiai alapkompetenciák, digitális- információs technológiák alkalmazkodásához kapcsolódó kompetenciák, a tanulás tanulása (élethosszig tanulás), szociális, interperszonális és állampolgársági kompetenciák, vállalkozói kompetenciák, kulturális tudatosságot szolgáló kompetenciák, Az alapelvek megfogalmazását, az EU-s kulcskompetenciákat is figyelembe véve, a hagyományok, és a nevelési és oktatási elképzeléseink határozzák meg. Mindezek alapján Nevelési tervünk az alábbi alapelveket rögzíti: Biztosítjuk tanulóink számára, hogy a tájékoztatás és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. Biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, a semlegességet képviseljük. Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek felé. Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk. Az iskola mindenkori képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. Helyi tantervünket a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek és a szakmacsoportjainkat érintő OKJ szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a központi programok figyelembe vételével határoztuk meg. 2.1.2. A nevelő-oktató munka céljai Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók meg. Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a tanulói utánpótlást. Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozó képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban. Pedagógiai Program 2014-8 -

Közismereti és szakmai alapozó területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra történő felkészítést. Tanulói képességfejlesztés. Törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és szocializációs hátrányok csökkentését. Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást. Meghatározó célnak tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai alapozó ismeretek birtokában egyaránt sikeresen érvényesülhessenek. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot. Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére. Törekszünk az előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású és megbízható tanulók nevelésre. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett kiszámítható és egységre törekvő értékelési rendszert alkalmazunk. A szakmai alapozó tananyag folyamatos korrekciójával a műszaki ban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, és újak kialakítására törekszünk. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja. 2.1.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásrendszere Iskolai oktatási eszközrendszerünk többcsatornás összetételű. Tartalmaz tárgyiasult információhordozókat, (pl. speciális szaktantermeket, modelleket, gépalkatrészeket, mérőeszközöket). Tartalmaz vizuális, auditív információhordozókat (pl. térképeket, CDket, DVD-ket, interaktív táblákat). Iskolai könyvtárunk sajátos eszközeivel hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, beépülve az iskola tevékenységének egészébe. Biztosítja egyrészt az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést a tanulók és tanárok számára, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, Pedagógiai Program 2014-9 -

amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. Biztosítja továbbá, hogy az élethosszig tartó tanulás fontos feltételét, az információs műveltséget a tanulók középiskolai éveik alatt megalapozhassák. Nevelési eszközrendszerünket nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazzuk. Személyi vagy tárgyi eszközelemeink nevelési folyamatunkban részfeladatokat oldanak meg és ezzel nevelésünk hatékonyságát emelik. Nevelési módszereink: közvetlen: a nevelő személyes kapcsolat révén hat a tanulóra közvetett: a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási mód bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek Követelés Gyakorlás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása, ápolása A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita Követelési módszereink eszközei: biztatás, ígéret, helyeslés, elismerés, példa, osztályozás, dicséret, jutalmazás. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszer: a projektmódszer. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata, didaktikai hármas alapelve: az átélés- ismeretszerzés- megértés. Olyan tanulásszervezési formákat valósítunk meg a pedagógiai unkban, amelyek során a tanulók közösen, együttműködve, belső indíttatásból és valamely a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozásán dolgoznak. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. A Pedagógiai Program 2014-10 -

projekt megvalósítása során az együttes munkálkodásra, egymás segítésére, a kommunikációs készségek elsajátítására, fejlesztésére helyeződik a hangsúly. Formái: - Projekthét projekt napok (pl. egészségnevelési projekt, környezeti projekt stb.). - Órai projektek (pl. nemzetiségi projekt, természettudományi projektek stb.) - Iskolai rendezvényekhez, ünnepekhez, diákprogramokhoz kapcsolódó projektek (pl. Angster- nap, 9. évfolyamosok bemutatkozó projektje, karácsonyi projekt, holokauszt-projekt stb.). A projektet a tanórákon kívül, részben vagy egészben a tanulók szabadidejében szervezzük meg. Az eredmény iskolai ünnepély, előadás, kiállítás, diákrendezvény, kiadvány, egyéb. A projektoktatás lépései: Tervezés, témaválasztás Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása Választás a megfogalmazott problémákból Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében. Kivitelezés Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés helyszíneinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás Differenciált segítség adása szükség szerint. Felülvizsgálat A produktum bemutatása az iskola vagy csoportok előtt A projekt értékelése (Középpontban: önértékelésnél a projekt készítésének folyamata, csoportok értékelésénél produktum bemutatása) A szükséges javítások elvégzése. A projekt közzététele Pedagógiai Program 2014-11 -

A produktum nyilvánosság elé tárása (kiállítás, előadás, honlap) A felvetődő kérdések megbeszélése, új projekttervek megfogalmazása. Nem hagyományos tanórai foglalkozások: Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátítása a célja, de nem a szokásos 45 perces tanóra keretén belül, s a helyszíne akár iskolán kívül is lehet (de tanítási naplóba beírt óra). A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője a komplexitás. Ennek lényege: tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése a sokféleség összekapcsolódása különféle tevékenységek által a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése kapcsolatközpontúság módszerek sokfélesége Komplex tanulási lehetőségek a szakiskolában: tanulmányi kirándulás (szakkör, érettségi előkészítő keretében), múzeumlátogatások, állatkert, botanikus kert látogatása, témanapok tartása, Jeles napok (Pl. a Víz napja, a Föld napja), vetélkedők, terep, természetismereti és városismereti játékok, faliújság, szakmai, szakmai napok diákszervezéssel. 2.2. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok Ráirányítjuk a tanulók figyelmét arra, hogy a személyiség fejlődik és fejleszthető, egészéletünk során ez tudatosan alakítható. Önműveléssel, az egész életen át tartó tanulással, önálló ismeretszerzéssel személyiségünk is gazdagodik. Fejlesztjük a tanulók mindazon képességeit és készségeit, melyek segítségével a választott szakmaterületükön megfelelően helyt tudnak állni, mind a szakmai során, mind pedig majdani munkahelyükön. Fejlesztendő tulajdonságok: megbízhatóság, precizitás, Pedagógiai Program 2014-12 -

kitartás, állóképesség, együttműködési készség, kompromisszumra való készség, döntési képesség. A tanítási folyamat során tekintetbe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, egyéni terhelhetőségét, számítunk véleményükre, kreativitásukra, és együttműködésükre. Fontosnak tartjuk, hogy felelős állampolgári magatartásuk és demokratikus gondolkodásuk alakuljon ki. Az érzelmi nevelés területén pedig, az önmagukra és a környezetükre irányuló érzelmeiket helyes irányba tudják terelni. Egyes tantárgyak konkrét tananyagának tanítása, valamint a i munka, a lehetőségek széles skáláját biztosítja a tanuló és tanár közti kommunikációra és a tanulók személyiségének mélyebb megismerésére. Mindez segíti a tanári kart a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok sikeres megoldásához. 2.3. Az egészségfejlesztéssel és a környezeti neveléssel kapcsolatos elvek 2.3.1. Iskolánk környezeti és egészségnevelési programja A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé vált. A pedagógusoknak és az ő munkájukat támogató segítő foglalkozású szakembereknek az oktató-nevelői munkán kívül számos más óvóvédő, értékközvetítő, személyiségformáló, szociális munkát kell felvállalnia. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok sem korlátozódhatnak csak a tanórákra, hanem más szakértő (segítő) szervezetekkel közösen lebonyolított rendezvényeket, valamint más oktatási intézményekkel közösen szervezett programokat is igénybe kell vennünk. 2.3.2. Egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: dohányzás visszaszorítása, az alkohol- és a drog prevenció, egészséges táplálkozás, aktív testmozgás és a mozgásszervi betegségek csökkentése, mentális betegségek megelőzése, HIV/ AIDS prevenció. 2.3.3. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Pedagógiai Program 2014-13 -

A környezeti nevelés: Az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása. A természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása. A belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása. A szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által. Mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet. Célok 14-21 éves korosztály esetében: Fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó tanulásra nevelés), az ökológiai szemléletmód segítségével. Rendszerszemléletre való nevelés. Holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága. Tolerancia és segítő életmód, az állampolgári - egyéb közösségi - felelősség felébresztése. A környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése. Globális összefüggések megértése. A fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása. Helyi célok, értékek: Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. Helyi értékek és problémák feltérképezése. Lakóhely megismerése. Hagyományok védelme. Azonosságtudat fejlesztése. Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása. A nevelés (nem helyettesíthető a képzéssel). Iskolánk környezeti nevelés hitvallása: A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának. Pedagógiai Program 2014-14 -

Az intézmény helyi adottságait (Mecsek hegység) kihasználva, ennek természeti értékeit megismerve szervesen épüljön be a helyi tantervbe. Ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat, az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. 2.3.4. Környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében: Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok - köztük a környezeti nevelés - az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmentekben domináljon a zöld tartalom, a helyi célok, elemek konkrétan jelenjenek meg. Próbáljunk minél több tanórán kívüli tevékenységet beépíteni a munkánkba, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, hanem környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. Az intézményben dolgozó pedagógusoknak legyen lehetőségük továbbképzéseken részt venni, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak. Konkrét célok és feladatok: A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét. A szakoktatásban környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni. A város, illetve annak környezetének megismerése. A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása osztályfőnöki órák, illetve szakkörök keretében. A szelektív hulladékgyűjtés beindítása. Környezetvédelmi szakkör beindítása tanulók igény felmérése után. Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésére. Zöld szervezettel való intenzív kapcsolattartás (iskolai szinten és szakkör keretén belül). Iskola drogstratégiája, mentálhigiénés nevelés, integrálása, kapcsolat a nevelési tanácsadóval. Tanulás szervezési és tartalmi keretei Tanórai keretek között a tantárgyak által adott lehetőségeket figyelembe véve. Testnevelés A tanulók: Pedagógiai Program 2014-15 -

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket, legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, értsék és tapasztalják meg szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés és egészségre veszélyes, igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek, tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók: ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat, legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, tudatosan készüljenek a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére. A tanulókban: fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet, el kell érnünk, hogy törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt. Történelem A tanulók: értsék és tudják, hogyan mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, tudják értelmezni, hogyan hatódtak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók: ismerjék meg más népek és országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, Pedagógiai Program 2014-16 -

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában választ keresni, állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban: alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség és környezettel szemben, fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók: legyenek képesek környezeti mérések eredményének értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban: alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók: váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat, tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűséget, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, Pedagógiai Program 2014-17 -

ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók: szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, ismerjék meg a világ globális problémáit, ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók: ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, ismerjék meg a környezeti-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. - A tanulókban: alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók: rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, Ének-zene A tanulók: ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hogy az élő illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, Pedagógiai Program 2014-18 -

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók: ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Előrehozott szakiskolai szakképzés A tanulók: ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni, ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a ban alkalmazni, tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére, ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. Szakképzés (szakmai i és i ismeretek) A tanulók: sajátítsák el a szakma specifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek, tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.), ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, anyagok és termékek használatát, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat, Pedagógiai Program 2014-19 -

látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a ban, tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma specifikus eszközzel. A tanulókban: erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakma specifikusan kiegészíteni, alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem, alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai oktatás során. ak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel: A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, probléma-felismerés és - feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretekbe nem férő tevékenységeket (például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában). Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. Hangsúlyozott témáink: életvezetés, Pedagógiai Program 2014-20 -

életvezetési szokások a családban, életviteli szokásaink a múltban, és a jelenben, merre haladunk? testi, lelki problémák, a média szerepe (reklám-pszichológia). A környezeti nevelésben hasznosítható módszerek: Játékok: memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtés segítő. Modellezés: hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelző, működő modellek készítése, elemzése. Riportmódszer: kérdőíves felmérés. Terepi módszerek: terepok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések. Aktív munka: szelektív hulladékgyűjtés. Pedagógiai Program 2014-21 -

2.3.5. A rendszeres testmozgásra, egészséges életmódra nevelés tanórán kívüli lehetőségei, feltételei iskolánkban Rendszeres felmérést végzünk az iskolánkba 9. évfolyamra felvett tanulók egyesületi és szabadidő sporttevékenységéről. A mért adatok általában a következőket mutatják: Szakközépiskola Egyesületi Szabadidősport Fiúk 10-12 % 6-8 % Lányok 5-6 % 3-4 % Szakiskola Egyesületi Szabadidősport Fiúk 6-8 % 5 % Lányok 2-3 % 1 % Tapasztalataink szerint a középiskolába kerüléskor rendkívül nehéz már bevonni a rendszeres edzésmunkába azokat, akik általános iskolában nem sportoltak. Ezért jelentős eredménynek tartjuk, hogy évente mintegy 35-40 tanulót sikerül rendszeres edzésmunkára szoktatni szakosztályunkban, illetve sportcsoportjainkban. A labdarúgás is vonzó tanulóink számára. Serdülő és ifi szinten (kispályás és terem labdarúgás) van versenylehetőségük. Minden évben részt veszünk a Szakmunkások Szakközépiskolások Megyei Spartakiádján, amely rendezvény kifejezetten tömegsport jellegű és a hagyományos sportágakon kívül olyanok gyakorlására is van lehetőség, mint pl. minigolf, lábtenisz stb. Iskolánkban megrendezésre kerül az osztályok közötti kispályás labdarúgó, asztalitenisz, évfolyamonként bajnokság, ami több tanulónak ad versenyzési lehetőséget. Összességében a szakközépiskolai és szakiskolai képzésben résztvevő tanulók mintegy 22-25%-át sikerül rendszeres iskolai sporttevékenységbe bevonni. 2.3.6. Iskola-egészségügyi ellátás: Rendszeres és folyamatos iskola-egészségügyi ellátás biztosítása, Évente a tanulók egészségi állapotának felmérése, szűrővizsgálatok, Szakmai pályaalkalmassági vizsgálatok, A vizsgálatokról statisztikai adatszolgáltatás a tantestület számára az egészségfejlesztés irányainak meghatározásához, Krónikus beteg tanulók iskolai beilleszkedésének, életvitelének, pályaválasztásának segítése, gondozása, Egyéni tanácsadás, egészségnevelés, Pedagógiai Program 2014-22 -

Testnevelési csoportbesorolás elkészítése testnevelőkkel egyeztetve, Folyamatos egészségfejlesztés iskolai tanóra keretében tematika alapján évfolyamonkénti, iskolatípusonkénti lebontásban (részletesen lásd a védőnői éves programban), Egészségnap szervezése (Angster- nap stb. keretében), Véradás (18 év felett), Egészséges környezet biztosítása (munkavédelmi, higiéniai szemlén részvétel, büfé kínálatának ellenőrzése, dohányzás ellenőrzése stb.). A védőnő összetett szerepkörnek kell, hogy megfeleljen, mely öt fő területre osztható: A védőnő, mint szakember: a védőnőnek bizonyos szintig mindazon i és i szakismeretekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek a (jelen esetben) 14-18 éves korosztály ellátásához, gondozásához. A védőnő, mint kapcsolatteremtő: jó kommunikáció képes befolyásolni és hatást gyakorolni a közösségre, továbbá segíti a gondozott személyiségének kibontakoztatását (fogadóórák keretében történő tanácsadás). A védőnő, mint menedzser: a védőnő menedzseli az iskola-egészségügyi tevékenységet, szorosan együttműködve az iskolaorvossal, a pedagógusokkal és más szakemberekkel. A védőnő, mint oktató: a védőnő együttműködve az iskolaorvossal, pedagógusokkal egészségnevelést folytat annak érdekében, hogy pozitív irányú változást hozzon létre az attitűdben, az értékítéletben és viselkedésben. Ebbe tartozik az egészségügyi ismeretek átadása. A védőnő, mint fejlesztő: a védőnő helyzete ilyen szempontból kedvező, mert egy természetes közegben dolgozik, ahol tanulmányozhatók az egészségi állapottal összefüggő problémák, helyben mérhetők az egészségnevelő tevékenység és programok hatékonysága. Ez segít olyan módszerek kidolgozásában, melyek javítják szakmai tevékenységünk minőségét. A védőnő segítségével megvalósuló egészségnevelő tevékenységek (tanórán belül illetve kívül): baleset megelőzés - elsősegélynyújtás, személyi higiéné, bőrbetegségek, serdülőkori változások, fogak és ápolásuk, nemiség-változások a serdülőkorban, párkapcsolat: barátság-szerelem, családtervezés, abortusz és következményei, Pedagógiai Program 2014-23 -

AIDS megelőzés, szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük, nőgyógyászati vizsgálatok, kóros szenvedélyek, dohányzás megelőzés, alkohol megelőzés, illegális drogok, drogos karrier kialakulása, leszoktatás, terápiás lánc, segítő intézmények, drogtörvény, egészséges táplálkozás, táplálkozási problémák, daganatos betegségek és megelőzésük, emlőrák és megelőzése, hererák és megelőzése, táplálkozással összefüggő daganatok és megelőzésük, önismereti ok, nyaralás és veszélyei. Ezen egészségnevelő programok bármely évfolyam számára elérhetőek. 2.3.7. Iskolánk drog prevenciós programja Iskolánk pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap az egészségnevelés, ezen belül a drogprevenció. Fontos, hogy a pedagógus minél hamarabb észrevegye a változásokat a tanuló viselkedésében és ismerje fel a problémát, továbbá kiemelkedő szempont számunkra az is, hogy az esetleges drogfogyasztók számára a segítséget megadjuk. A köznevelési törvény szerint az iskolavezetés a felelős a gyerekek testi, lelki épségéért a tanítási időszak alatt. Az iskolán kívüli dolgok esetében az iskolának korlátozottak a lehetőségei. A kábítószer veszélyt jelent az egyénre, a közösségre, a társadalomra. Sorsokat, családokat tesz tönkre. Nem elszigetelt jelenség, ok és következmény egyszerre. Ezért legfontosabb feladatunknak tartjuk a megelőzést. Ennek érdekében iskolánk törekszik: az egészséges prevenciós szemlélet kialakítására a tantestületen belül fontosnak tartjuk, hogy a tantárgyak helyi tanterveibe bekerüljenek a drog prevencióhoz kapcsolódó témák. A prevenciós jellegű munkák fő koordinátora az intézmény drogkoordinátor-tanára. Ő tartja a kapcsolatot a külső támogató intézményekkel. (Drogambulancia, Baranya Megyei Pedagógiai Program 2014-24 -

Rendőr-főkapitányság, Kormányhivatal - Pártfogó felügyelet, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum). A fent nevezett intézményekkel kapcsolatunk szoros és minden tanévben közösen valósítunk meg programokat, melyek keretén belül minden osztályban, osztályfőnöki órákon bűnmegelőzés témakörben, kábítószer használatból adódó bűncselekményekről tartanak felvilágosítást. Emellett az ifjúsági védőnő kulcspozíciót tölt be az egészségnevelés területén. Az általa kidolgozott program kitér: A legális és illegális drogokkal kapcsolatban mind a rövid, mind a hosszú távú hatásokra. A dohányzással kapcsolatban a cigaretta fő alkotóelemeire, azok hatásaira. Az ÁNTSZ Egészségfejlesztési Osztályától kikölcsönzött szervbemutatóval teszi látványossá az órákat. Az aktív dohányzás mellett kitér a passzív dohányzás káros hatásaira is, majd a témát a leszokást segítő tanácsokkal zárja. Minden decemberben dohányzás elleni világnapot szervez. Az alkohol káros hatásait Egy igaz történet című filmet követő feladatlap feldolgozásával teszi interaktívvá az órát, és ezen keresztül bontja ki az alkoholfogyasztás hatásait, illetve a függőség jeleit. Jelen tapasztalatunk szerint a serdülőkorú fiatalokra jellemző a deviáns magatartási formák keresése. Ebből fakadóan előfordult már, hogy egyes tanulóink droggyanús magatartásukkal hívták fel magukra a figyelmet. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy ha az iskolában nem is fogyasztanak drogot, hétvégeken, szabadidejükben, szórakozások alkalmával már néhányan kipróbálták. A tanárok körében általános tapasztalat, hogy a drogprobléma megítélésében sokkal bizonytalanabbak, mint a dohányzás, vagy az alkohol fogyasztás esetében. 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Korunkban rengeteg információ között kell tanulóinknak eligazodniuk. Ha ismerik önmagukat, tisztában vannak erősségeikkel, illetve gyengéikkel, képesek lesznek komoly sikereket is elérni. Ellenkező esetben kevés esélyük van a boldogulásra. Szükségesnek tartjuk a hagyományos értékrend kialakítását, melynek kiemelt elemeiként: a becsületességet, a tisztességet, a munkaszeretetet és a munkabírást, a szülőföld iránti elkötelezettséget helyezzük előtérbe. Pedagógiai Program 2014-25 -

Egyre nagyobb hangsúlyt kap az önismeret és az önfejlesztés, melynek technikáival a kollégák több, az iskola által szervezett továbbképzés keretében ismerkednek meg. Új feladatként jelenik meg az önreprezentáció képessége, illetve a megfelelő formában történő érdekérvényesítés elsajátítása, önálló ismeretszerzésre és tájékozódásra való igény, illetve az információk szelektálására való képesség kialakítása. A személyiség egészséges fejlődéséhez szükség van a kortárs csoportra, mely az összetartozás tudatán kívül sok fontos értéket közvetít. Az adott konfliktusok kezelése, az együttérzés megjelenése, a segítségnyújtás, a felelősségvállalás, a különböző helyzetekben történő együttműködés csupa olyan tapasztalatot eredményez, melyekből a fiatalok mind leendő munkahelyükön, mind leendő társkapcsolatukban sokat profitálhatnak. Iskolánkban a fent felsorolt feladatokat az alábbi szinteken valósítjuk meg. Az alapvető közösségek az osztályok. Igyekszünk tartalmas, az osztályok problémáinak megfelelő, aktuális témákat feldolgozó osztályfőnöki órákat tartani. Ezen lényegesen túlmutatnak az osztálykirándulások, az osztálykarácsonyok, illetve az ünnepek osztálykeretben való megünneplésének lehetősége. A közös iskolán kívüli élmények (színház-, mozi-, múzeumlátogatás) is fokozzák az összetartozás érzését. A tanulókat érintő kérdésekben fontos a közös tervezés és döntéshozatal. Az osztályt érintő problémákat is közösen, őszintén kell feltárni, majd a megoldási lehetőséget is együtt kell megkeresni. Nem ritkák ennek ellenére a zavaró tényezők, klikkesedés, széthúzás, melyek háttérbe szorítása a tanároktól ügyességet, tapintatot és határozottságot igényel. Évfolyam szinten a 9. osztályosok műsoros bemutatkozása segíti a kapcsolatok kialakulásának kezdetét, s ennek a kapcsolatnak olyan minőségre kell eljutnia a 11. évfolyam végére, mely a ballagtatás összehangolt munkáját eredményezi. Az iskolai közösség formálásának legmagasabb szintje az iskolai szintű rendezvények, melyek az egész közösséget megmozgatják: Nemzeti múltunk mártírjainak emléknapjai: aradi vértanúk napja (október 6.) a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) a holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.) a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) Nemzeti ünnepeink: március 15. október 23. Pedagógiai Program 2014-26 -

Egyéb, az iskola életében fontos események: évnyitó szalagavató ballagás Angster- nap évzáró. Az iskolai közösségformálásában vannak még feladataink. A hasonló érdeklődés hozza össze a diáksportkörök, a szakkörök, és az énekkar tagjait, ezzel is erősítve az egyes csoportok összetartozásának érzését. A diákönkormányzat is igen fontos feladatot kap ezen a területen. A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus-közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik a saját és a közösség ügyeit. Nagyon fontos a dicséretek és a büntetések nyilvánosságra hozatala (név nélkül) a közös értékrend kialakítása érdekében. A feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap a pedagógusok személyes példamutatása. A konkrét feladatok felelőseit és az adott feladatokat az iskola munkatervében pontosan rögzítjük. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpályaépítési, szociális és életviteli kompetenciáit. 2.5. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Iskolánkban a hagyományos osztályfőnöki munka három fő területet ölel fel: az osztályfőnök teendőinek, kötelezettségeinek egy része adminisztrációs jellegű, a másik része irányító, vezető jellegű feladat, a harmadik része pedig szervező, összehangoló funkció. E hármas feladatkör jegyében az alábbi feladatokat kell ellátniuk: Az osztályfőnök felügyeli a tanulók oktatási és nevelési folyamatban betöltött szerepét. Szülői értekezleteket tart. Kapcsolatot tart: az iskola vezetőivel, munkaközösség-vezetőkkel, az osztályban tanító kollegákkal, a szakoktatókkal, a külső i képzőhelyek oktatóival, a kollégiumi nevelőkkel, a szülőkkel, igény esetén külső szakértőkkel. Ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: a napló vezetése, ellenőrzése; félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása; bizonyítványok, Pedagógiai Program 2014-27 -

törzslapok megírása; továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció; a hiányzások vezetése. Adminisztrációs feladatai ellátása révén figyelemmel kíséri a tanulók családi állapotában történő változásokat, iskolalátogatási szokásait, tanulmányi eredményét, tanórán kívüli elfoglaltságait, vizsgákra való felkészülését, jelentkezését, szakmaválasztását, továbbtanulását. Figyelmet fordít a tanulók egészségi és mentális állapotára, az azokban bekövetkező változásokat jelzi a szülőknek. Az osztályfőnöki órák keretében foglakozik az iskola névadójával, intézményünk történetével és hagyományaival, megismerteti a tanulókkal a város nevezetességeit. Figyelmet fordít az együttélés fontos szabályaira, felhívja a kulturált viselkedés fontosságára a figyelmet. Teret biztosít az egészségvédelem bemutatásának, figyelmeztet az egészségkárosító tényezők illetve szenvedélybetegségek kialakulásának hosszú távú következményeire. Bevezeti a tanulókat a munka világába, megismerteti a legalapvetőbb fogalmakkal /pl.: állásinterjú, munkaszerződés, kollektívszerződés, szakszervezet stb./. Felhívja a figyelmet az önálló élet legfontosabb nehézségeire /pl.: családalapítás, számlanyitás, családi költségvetés, pénzbeosztás, állami juttatások, munkavállalás külföldön, társadalombiztosítás, járulékok stb./. Igény esetén külső szakértőket hív egy-egy kérdés kör feltárására. Az iskolai rendezvényekre való előkészületekben segíti az osztályt a vállalt feladatok ellátásában. Tisztázza a rendezvények célját, és az elvárt magatartást. Felhívja a figyelmet a megfelelő megjelenésre. A rendezvényeken felügyeli a tanulók kulturált részvételét. Az iskolán kívüli rendezvények előtt tájékoztatja a tanulókat az elvárt viselkedésről, és a rendezvényen felügyeli az osztályt. A szülőkkel a szülői értekezletek illetve az ellenőrző révén és telefonon tartja a kapcsolatot. Rendkívüli esetekben, hivatalos levélben értesíti a szülőt. Problémás helyzetek megoldására rendkívüli szülői/nevelési értekezleteket hív össze, speciális nevelési helyzetek megoldására külső szakértők segítségét kéri. Szükség esetén fegyelmi eljárást indít. 2.5.1. Közösségi szolgálat A szakközépiskolai tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban Pedagógiai Program 2014-28 -