1 A 2017. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE BÜKKÁBRÁNYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZEMERE BERTALAN TAGISKOLÁJA (3431 Vatta, Szemere Bertalan utca 60) OM201337
Tartalomjegyzék 2 TÖRVÉNYI HÁTTÉR... 3 AZ ELEMZÉS CÉLJAI... 3 HELYZETELEMZÉS... 3 A KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK... 6 AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS MEGSZERVEZÉSE, LEBONYOLÍTÁSA, FELDOLGOZÁSA... 8 KOMPETENCIAMÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 2013-2017... 10 ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2017: TELEPHELYI EREDMÉNYEK RÉSZLETES KIÉRTÉKELÉSE.18 INTÉZKEDÉSI TERV A SZEMERE BERTALAN TAGISKOLÁBAN A 2017. ÉVI MÉRÉS EREDMÉNYEI ALAPJÁN 29 ZÁRADÉK..32
1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR Az országos méréseket a legmagasabb szinten szabályozzák: A felmérés eredményéről a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. (2) bekezdése alapján a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon és időpontig minden intézmény és fenntartó visszajelzést kap. Ez segíti az intézményeket abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat a felmért tudásterületeken. Az Oktatási Hivatal a mérés eredményeiről országos elemzést készít. A Hivatal az országos elemzést megküldi a minisztériumnak, amely a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a kormányzati honlapon nyilvánosságra hozza. 3 A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 80. -ában foglaltak szerint az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan nem érte el a meghatározott képességszinteket. Ezt a dokumentumot a tanítványaink teljesítményének javítása érdekében készítjük el. 2. AZ ELEMZÉS CÉLJAI 1. Az iskola minden pedagógusa rendelkezzen az országos méréshez kapcsolódó professzionális ismeretekkel. 2. Legyen azonnal hatékony és eredményes - az egyes tanulókra hatva a fejlesztés. 3. Legyenek szabályozottak az iskola mérési és értékelési folyamatai. 4. Legyenek szabályozottak az iskola országos mérési rendszerhez kapcsolódó belső folyamatai. 5. Rendelkezzen az iskola szakszerű mérőeszköz-tárral. 3. HELYZETELEMZÉS Iskolánk a helység egyetlen általános iskolája, mely felvállalja a helyi 1-8. és a szomszédos község Borsodgeszt - 1-8. osztályos általános iskolás-korú gyermekeinek nevelésével,
oktatásával járó feladatokat. Az utóbbi időben mindkét falu lakosainak száma megfogyatkozott, ez megmutatkozik a tanulói létszám alakulásában is (a 2016/2017-es tanévet 73 fő tanulóval zártuk, a 2017/2018-as tanévet 64 fő tanulóval kezdtük). 4 Az iskolában a nyolc évfolyamos képzés 6 tanulócsoporttal valósul meg, mert az alacsony tanulólétszám miatt az 1-2., valamint 3-4. összevont osztály indítására kaptunk engedélyt a fenntartó Mezőkövesdi Tankerületi Központtól. Az intézmény típusa: 8 osztályos általános iskola Szakfeladat: Általános iskolai tanulók, sajátos nevelésű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása / 1-4. évfolyamon / Általános iskolai tanulók, sajátos nevelésű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása / 5-8. évfolyamon / A tanulók száma a 2016/17. tanévben: 73 fő HH-s tanulók száma: 3 fő HHH-s tanulók száma: 2 fő Rendszeres gyermeknevelési támogatásban részesülők száma: 41 fő SNI-s tanulók száma: 10 fő BTMN-es tanulók száma: 14 fő Mivel a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális és anyagi helyzete eltérő, ezért nevelő és oktató munkánkat ezek figyelembe vételével szervezzük meg. Tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a hátrányos helyzetű, a BTMN-s és SNI-s gyerekek felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelten fontos feladatnak tartjuk a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztését is. Személyi feltételek: A szakfeladatok ellátásának személyi feltételei adottak intézményünkben. Az elmúlt időszak stabil, jól képzett tantestülete - nyugdíjazás, munkahelyváltás, áttanítások - miatt szinte teljesen átalakult. A nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kollégákat, fiatal, pályakezdő
kollégák váltották föl. Azonban az így kialakult tantestület is végzettsége alapján - képes megfelelni az új pedagógiai kihívásoknak, a kötelező feladatokat saját körülményeire alkalmazni. 5 A kis létszámú nevelőtestület hivatásból végzi tevékenységét, pedagógiai munkáját. A pedagógus létszám alakulása: PEDAGÓGUSOK Tagintézmény-vezető Tanító illetve tanár Összesen Áttanító más intézményből/óraadó LÉTSZÁM 1 fő 7fő 8 fő 3 fő A tanulók egyéni teljesítményét a feladatok szintjén is meg kell vizsgálnunk, és ez alapján kell következtetéseket levonnunk arra vonatkozóan, hogy mely tartalmi területek és gondolkodási műveletek oktatásában vannak hiányosságaink. A tantestületi értekezleten ismertetésre kerülő anyag elsősorban a telephelyi jelentés adatainak elemzéséből áll. Célja az intézmény teljesítményének bemutatása és összehasonlítása más hasonló körülmények között működő iskolák eredményeivel. Az alapszint alatt teljesítő tanulók kompetenciáinak javítása érdekében a felsős szaktanárok a matematika- és magyar szakos tanárok, tanítók javaslatai alapján meghatározzák a fejlesztés céljait, módszereit és tevékenységi formáit. A kompetenciák fejlesztését már alsó tagozattól kezdve végezzük. Különös figyelmet fordítunk - a matematikai eszköztudás - az értő olvasás - a tanulás tanításának fejlesztésére.
4. A KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TARTALMI TÉNYEZŐK Iskolánkban a szövegértő képesség, a probléma megoldó gondolkodás és a matematikai eszköztudás fejlesztése a mindennapi oktató-nevelő munkánk szerves része elsőtől a nyolcadik évfolyamig. A fejlesztés tartalmi kereteit helyi tantervünk, pedagógiai programunk és tanmeneteink tartalmazzák. 6 Alsó tagozat: Terület Fejleszteni kívánt készség Hogyan Felelősök elemi olvasási készség - olvasáskészség - szókincsbővítés - szövegértés elemi számolási készség - alapműveletek - mértékegységváltás - logikai gondolkodás elemi gondolkodási képesség - rendszerező képesség - problémafelismerés, megoldás - elvont gondolkodás íráskészség - figyelemkoncentráció - helyesírás készség - különböző típusú szövegek feldolgozása - néma/hangos olvasás - ismeretlen szavak magyarázata - véleményalkotás az olvasottakkal kapcsolatban - egyszerű kérdés/válasz - címvizsgálat - számok valódi, alaki és helyi értéke - alapműveletek - fejben számolás - mértékegységváltás tevékenykedtetéssel - kombinatorikus feladatok - rendszerezés megadott szempontok szerint - olvasmányok részekre bontása - lényegkiemelés - vázlatírás - a szövegből lényeges információk kiemelése - memóriafejlesztés - értelmezés segítése rajzzal, kérdéssel, magyarázattal - íráskép fejlesztése - írástempó fejlesztése Végrehajtja: 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok tanórai keretek között Koordinálja és ellenőrzi: tagintézmény-vezető
Felső tagozat: Terület Fejleszteni kívánt készség Hogyan Felelősök matematikai eszköztudás - alapműveletek biztos ismerete - mértékegységváltás - mérések - térbeli tájékozódás - matematikai gondolkodás szövegértés - megértő olvasás - önálló feladatmegoldás - olvasási tempó - kifejezőkészség gondolkodási képesség - logikus gondolkodás - emlékezetfejlesztés - térbeli tájékozódás - asszociációs képesség - analógiafelismerés - ok-okozati továbbgondolás - problémamegoldás heti 1 óra a 6. és a 8. évfolyamon kompetenciafejlesztésre a pedagógus időkeret függvényében anyanyelvi és matematikai kompetenciák - szöveges feladatok - grafikonelemzés - térleképezés - térképi távolságmérés - halmazba sorolás - szöveg olvasása, értelmezése - fogalommagyarázat - visszakérdezés - bemutatás - dramatizálás - lényeges adatok, információk, vázlat - szövegalkotás - olvasás hangerő változtatással - ütemes versmondás - véleményalkotás szemléltetett tárgyról - képleírás - fordított szövegezésű feladatok - történet kitalálása /szókészlet, jelek/ - ábraelemzés - asszociáció /szó, kép, rajz alapján/ - térképelemzés - nagyságrendek viszonyítása /térfogat, idő/ - ábrák felidézése - képek közötti tartalmi kapcsolat - kísérlet - következtetések - on-line és papír alapú feladatok megoldása, - tanulók felkészítése a mérésekre Végrehajtja: 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok tanórai keretek között (valamennyi tantárgy) Koordinálja és ellenőrzi: tagintézmény-vezető Ütemezés: folyamatos 7
5. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK MEGSZERVEZÉSE, LEBONYOLÍTÁSA, FELDOLGOZÁSA 8 Iskolánkban az OKM előkészítése és megszervezése az egész tantestület közös ügye. Az utóbbi négy évben a méréssel járó koordinációs feladatokat Németh Linda intézményi koordinátor és a tagintézmény-vezető látja el. A mérések előkészítése az évek óta kialakult és megszokott eljárásrend szerint zajlik: 1. A pedagógusok figyelmének szóbeli felhívása tanév eleji értekezleteken. Tanév rendjének ismertetése, kifüggesztése jól látható helyen. 2. Szülők szóbeli tájékoztatása a tanév eleji szülői értekezleten. 3. Tanulók szóbeli tájékoztatása a tanév eleji szaktárgyi és osztályfőnöki órákon. 4. Tanulók folyamatos kompetenciafejlesztése egész tanévben. 5. Novemberi adatszolgáltatás, mérési azonosítók generálása. 6. Májusban a szülők szóbeli tájékoztatása a szülői értekezleteken. 7. Májusban a tanulók figyelmének többszöri felhívása. 8. Májusban a mérési azonosítók, és tanulói adatok karbantartása. 9. Tanulói kérdőívek fontosságának hangsúlyozása. 10. Tanulói kérdőívek kiosztása. 11. A pedagógusok figyelmének írásbeli felhívása. Mérési forgatókönyv elkészítése, kifüggesztése jól látható helyen. 12. Mérésvezetők kiválasztása, tájékoztatása. 13. Mérés előtti online teendők elvégzése, jegyzőkönyvek, jelenléti ívek nyomtatása. 14. Mérés lebonyolítása. 15. Tanulói kérdőívek visszagyűjtése. 16. Mérés utáni online feladatok elvégzése, felület lezárása. 17. Az Oktatási Hivatalnak visszaküldendő csomag gondos összeállítása, becsomagolása.
Telephelyünkön az OKM lebonyolításában iskolánk minden pedagógusa segítséget nyújt vagy részt vesz. Ezen a napon a mérésben nem résztvevő osztályok és pedagógusok rendhagyó forgatókönyv szerint végzik a munkájukat. Ők fegyelmezett magatartásukkal, szigorú szabályok betartásával segítik a mérésben résztvevő tanulók és pedagógusok munkáját. 9 Alapszabályaink: - Minden szabad pedagógus óraközi ügyeletet lát el. - A földszinti termekben és az előttük lévő folyosón kizárólag a mérésben érintett osztályok tartózkodhatnak. - A mérésben nem érintett osztályok a számukra kijelölt emeleti, vagy földszinti tanteremben töltik a délelőttöt. Az intézményi és a telephelyi háttérkérdőív maradéktalan kitöltéséért a telephelyi koordinátor, a tagintézmény-vezető és az intézményvezető felel.
6. KOMPETENCIAMÉRÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI 2013-2017 10 Az elmúlt évek telephelyi átlageredményeinek összehasonlító táblázatából kitűnik, hogy intézményünk rendre az országos átlageredmények megbízhatósági tartományán belül teljesített, mindösszesen két kivétellel: 2014-ben az akkori 8. osztály matematikából és szövegértésből ért el magasabb eredményt az országos átlagnál. A tavalyi év részvételi adatai az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakultak. Már itt is látható, hogy a telephely családi háttér-indexe nem kerül kiszámításra, mert az index-szel rendelkező tanulók száma a küszöbérték alatt van. Ez pedig azt jelenti, hogy a mérés eredménye sem lesz feltétlenül reprezentatív a telephely egészére vonatkozóan. A 2017. évi kompetenciamérés telephelyi eredményeit viszonyítva az országos, valamint a községi és kisközségi általános iskolák teljesítményéhez a következő táblázat szemlélteti:
11 A fenti táblázatból látható, hogy az országos átlageredmény a matematikai eszköztudás terén a 6. évfolyamon 1497, a 8. évfolyamon pedig 1616 volt. A vattai Szemere Bertalan Tagiskola (a továbbiakban: SZBT) 6. osztályosainak eredménye matematikából 1408, míg a 8. osztályosoké 1540. A 8. osztály eredménye így szignifikánsan alacsonyabb, mint az országos átlag, a 6. osztályé viszont nem különbözik szignifikánsan az országos átlageredménytől. Hasonló a helyzet a szövegértés területén is. Ennek országos átlageredménye a 6. évfolyamon 1503, míg a 8. évfolyamon 1571. A SZBT 6. osztályosainak eredménye szövegértésből szignifikánsan nem mutat eltérést, mint az országos átlag, és a 8. osztályosoké sem tér el attól lényeges mértékben, hanem minimálisan ugyan, de még magasabb is. Ha a telephelyi eredményeinket összevetjük a községi és kisközségi általános iskolákéval, akkor a következő megállapításokat tehetjük. A matematikai eszköztudás területén a vattai 8. osztály gyengébben teljesített a községi és kisközségi iskoláknál is, míg a 6. osztályosok nem térnek el attól nagyobb mértékben. A szövegértés területén pedig az országosnál ugyan szignifikánsan gyengébb eredményt ért el a 6. osztály, de a községi és kisközségi iskolák mezőnyében ez az eltérés már nem jelentős. A 8. osztályosaink szövegértési teljesítménye pedig itt is jobb, mint községi és kisközségi szinten, ha nem is relevánsan.
12 Az országos kompetencia-mérés iskolai eredményei több területen is a változás kényszerével szembesítik az intézményt. A tanulói kompetenciafejlesztést szem előtt tartva módosításokra, fokozottabb tervszerűségre és újításokra van szükség. Az összegző telephelyi jelentésből kitűnik, hogy magas az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya, és a minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya is elgondolkodtató képet mutat főleg a matematika képességterületen. A gyengébb teljesítmények lehetséges okai a következők lehetnek: a mérési adatokat nem tudjuk következetesen visszacsatolni a nevelési-oktatási folyamatba; a mérés hasznosságát nem érzékeljük; egyes feladattípusok ismeretlenek és nem értelmezhetőek a tanulók részére; a diákok nem érdekeltek abban, hogy jól teljesítsenek a mérésen; sokszor a jó tanulók sem értelmezik mindig pontosan a feladatok szövegét.
További nehézséget jelent az is, hogy a Nemzeti Alaptanterv nem okvetlenül kompetenciaalapú. Nehéz úgy kompetenciákat fejleszteni, hogy a tanterv a tárgyi tudásra helyezi a hangsúlyt. Nehézségként jelenik meg az is intézményünkben, hogy az elmúlt tanévekben folyamatos pedagógushiánnyal küzdünk. Magas volt az áttanítások száma, így a felzárkóztató és kompetenciafejlesztő foglalkozásokra nem vagy alig maradt órakeret. 13 Képességszintek alakulása a 6. évfolyamon matematika: Adott eredményt elért tanulók száma: 6.v - matematika Ha az egyes kompetenciaterületek eredményeit vizsgáljuk A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya:
Az eredményből látható, hogy a képességmérésben részt vevő tanulók 40 %-a az 1. képességszintet tudta csak teljesíteni, ami azt jelenti, hogy csak ismerős, főleg matematikai szituációkban, gyakran kontextus nélküli helyzetben feltett matematikai kérdések megválaszolására; jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatok megoldására; közvetlen utasításokat közvetve rutinszerű eljárások végrehajtására; a feladat kontextusából nyilvánvalóan következő lépések végrehajtására képesek. A tanulók 60 %-a képes az előzőeken túl egyszerű érvelés és az eredmények szó szerinti értelmezésére; egyszerű, jól begyakorolt algoritmusok, képletek, eljárások és megoldási technikák alkalmazására. 14 Képességszintek alakulása a 8. évfolyamon matematika: A nyolcadik osztályosok képességszintjei már árnyaltabb képet mutatnak: 1 tanuló teljesített a 2. képességszinten. A tanulók 85%-a a 3. és 4. képességszinten van, ami azt jelenti, hogy már képesek egyszerűbb probléma megoldási stratégiák kiválasztására és alkalmazására, valamint összetettebb vagy kevésbé ismerős újszerű szituációjú többlépéses feladatok megoldására is. Sajnos egy tanuló sem érte el az ötödik képesség szintet, amely már azt is jelentené, hogy széles körű és jó színvonalú gondolkodási és érvelési képességek és készségek birtokában is vannak.
Képességszintek alakulása a 6. évfolyamon szövegértés: 15 Az eredményekből látható, hogy a tanulók 50%-a nem vagy alig éri el a 2. képességszintet, ami azt jelenti, hogy csak a szövegben kiemelt vagy többször előforduló információk visszakeresésére képesek. A tanulók másik 50%-a már képes s szöveg céljának a felismerésére, a szereplők szándékai közötti különbség felismerésére, valamint a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítására. Képességszintek alakulása a 8. évfolyamon szövegértés: A nyolcadik osztályosok eredménye szövegértésből is árnyaltabb képet mutat. Senki nem teljesített a 3. képességszint alatt, és a tanulók 16%-a elérte a 6. képességszintet, ami azt jelenti, hogy képes a szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, implicite megfogalmazott
információk és kategóriák azonosítására és összekapcsolására, valamint a figyelmet erősen elvonó tartalmi elemek között is biztonsággal eligazodik, a szöveg típusától, témájától, terjedelmétől függetlenül. 16 Telephelyre vonatkozó létszámadatok a 6. és 8. évfolyam vonatkozásában 2017-ben:
17 Bár a hivatalos adatok szerint a felmért tanuló között összesen 2 SNI-s volt, és 4 BTMN-es, vannak közöttük olyanok, akik vagy korábban voltak BTMN-esek vagy pedig azóta kapták meg ezt a státuszt. Továbbá az intézményünkben tanító pedagógusok évek óta tapasztalják és messzemenően egyetértenek abban, hogy a szóban forgó osztályok szinte egytől egyig kivételesen gyenge képességű és végletekig alulmotivált tanulókból állnak, akik persze nem véletlenül ilyenek. Kisközségi iskola lévén jól ismerjük a családi környezetüket is, ahonnan érkeztek, így pontosan tudjuk, hogy mennyire zilált otthoni körülményekkel és elhanyagoló szülői hozzáállással rendelkeznek ezek a gyerekek. Ezeken felül érdemes megemlítenünk azt is, hogy ilyen alacsony létszám mellett a felmérés reprezentatív értéke már igencsak kétséges.
Jelen helyzetelemzésből kitűnik, hogy iskolánkban magas az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya, és a minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya is elgondolkodtató képet mutat mindkét képességterületen. 18 7. ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2017: TELEPHELYI EREDMÉNYEK RÉSZLETES KIÉRTÉKELÉSE A 2017-es Országos kompetenciamérés telephelyi jelentése alapján a vattai Szemere Bertalan Tagiskola mérésben részt vett tanulóinak száma a 6. évfolyamon [továbbiakban: 6.v] 10, míg a 8. évfolyamon [továbbiakban: 8.v] 7 fő volt. Amint az az alábbi táblázatból első látásra kitűnik, a vattai telephely teljesítménye szignifikáns eltérést csak a 8. osztályos országos matematika átlageredményhez képest mutat, a többi területen viszont megfelel mind a kisközségi, mind a községi, mind pedig az országos átlageredménynek. A számok alaposabb vizsgálata pedig kimutatja, hogy a 8. osztályos szövegértés eszköztudás tekintetében csekély mértékben ugyan, de meg is haladtuk az országos átlagot. Ez sajnos nem mondható el a többi terület (szövegértés 6.; matematika 6. és 8.) esetében, ezek ugyanis minimális mértékben alatta maradtak nem csak az országos, hanem a másik két viszonyítási csoport (községek és kisközségek) eredményének is. Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Átlageredmények Mérési terület Évfolyam Képzési forma A telephelyen Országos Az első viszonyítási csoport A második viszonyítási csoport Neve Eredménye Neve Eredménye 6. ált. isk. 1408 (1302;1532) 1497 (1496;1498) Községi ált. isk. 1442 (1439;1444) Kis községek ált. isk. 1430 (1424;1434) Matematika 8. ált. isk. 1540 (1491;1583) 1612 (1611;1613) Községi ált. isk. 1543 (1540;1545) Kis községek ált. isk. 1535 (1528;1540) 6. ált. isk. 1386 (1219;1569) 1503 (1502;1505) Községi ált. isk. 1434 (1432;1437) Kis községek ált. isk. 1408 (1402;1412) Szövegértés 8. ált. isk. 1574 (1457;1695) 1571 (1570;1572) Községi ált. isk. 1503 (1500;1505) Kis községek ált. isk. 1493 (1487;1498) A telephely eredményénél szignifikánsan alacsonyabb az adott érték A telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott értéktől A telephely eredményénél szignifikánsan magasabb az adott érték
Ez a teljesítmény beleilleszkedik az utóbbi időszakban megfigyelhető gyengülő tendenciába, de ha összehasonlítjuk a megelőző 4 év átlageredményeivel, akkor szignifikáns eltérést nem tapasztalunk, sőt, megállapítható, hogy a tavalyi év 8. osztályos matematika és szövegértés eredménye még jobb is lett, mint a 2014-es 8. évfolyamé. (Hozzá kell azonban tennünk, hogy a 2014-es végzős évfolyam zöme meglehetősen gyenge képességű tanulókból állt: 1 SNI, 5 BTMN, 2 HHH.): 19 Mérési terület Évf. Képzési forma A telephely eredménye az eddigi kompetenciamérésekben Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) 2017 2016 2015 2014 2013 Matematika 6. ált. isk. 8. ált. isk. 1408 (1302;1532) 1540 (1491;1583) 1268 (1195;1370) 1619 (1568;1686) 1370 (1280;1464) 1520 (1440;1586) 1420 (1346;1499) 1342 (1269;1430) 1445 (1382;1507) 1614 (1564;1651) Szövegértés 6. ált. isk. 8. ált. isk. 1386 (1219;1569) 1574 (1457;1695) 1320 (1218;1424) 1570 (1430;1704) 1353 (1264;1452) 1443 (1328;1528) 1369 (1273;1480) 1331 (1244;1416) 1445 (1387;1517) 1564 (1481;1628) A 2017. évi eredmény az adott év eredményénél szignifikánsan magasabb A telephely 2017. évi eredménye nem különbözik szignifikánsan az adott év eredményétől A 2017. évi eredmény az adott év eredményénél szignifikánsan gyengébb A kompetencia feladatsorok összeállításánál egy hét fokozatú skálán képességszinteket határoznak meg. Ezeket a képességszinteket az adott tanévben az országos mérések keretében felmért tanulók begyűjtött teljesítményértékei alapján határozzák meg pedagógiai, méréselméleti és statisztikai számítások alapján. Az alapszint 6. osztályban matematikából és szövegértésből egyaránt a 3. képességszint, 8. osztályban pedig a 4. képességszint. Nagyon fontos indikátor a minimumszint. Ez mindkét évfolyamon eggyel alacsonyabb szintet jelent az alapszintnél, tehát 6. osztályban a 2. képességszintet, 8. osztályban pedig a 3. képességszintet. Akkor kell intézkedési tervet készítenie az intézménynek, ha egy adott évben elvégzett mérés eredményei alapján a felmért évfolyamokra járó tanulók nem érték el az előírt minimumot, azaz, ha a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 2. képességszintet, a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele szövegértésből és legalább fele matematikából nem érte el a 3. képességszintet.
20 Az alábbi két táblázat kimutatja, hogy bár az alapszintet el nem érő tanulóink aránya magasabb, mint az országos átlag, a minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya csak a 6. osztályos matematika eszköztudás esetében éri el az 50%-ot, a 8. osztályos matematika és szövegértés esetében pedig a mutatóink még jobbak is, mint az országos átlag. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Mérési terület Évfolyam Képzési forma Alapszint A telephelyen Országosan A megfelelő képzési típusban/településtípusban Matematika Szövegértés 6. ált. isk. 3. képességszint 8. ált. isk. 4. képességszint 6. ált. isk. 3. képességszint 8. ált. isk. 4. képességszint 60,0 37,9 50,1 71,4 41,7 55,8 50,0 23,0 34,9 57,1 33,6 46,9 A minimumszintet el nem érő tanulók aránya A minimumszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) Mérési terület Évfolyam Képzési forma Minimum szint A telephelyen Országosan A megfelelő képzési típusban/településtípusban Matematika Szövegértés 6. ált. isk. 2. képességszint 8. ált. isk. 3. képességszint 6. ált. isk. 2. képességszint 8. ált. isk. 3. képességszint 50,0 15,1 22,7 14,3 19,5 29,8 30,0 8,0 13,6 0 14,1 22,7 A képet tovább árnyalják a tanulói létszámadatok és a diákok előző év végi matematikajegyei, melyekből látható, hogy a 6.v 10 jelentésben szereplő tanulója közül 4 fő sajátos nevelési igényű vagy problémákkal küzdő gyermek. A matematikajegyeik tekintetében sem meglepő talán, hogy 1 fő évismétlő, további 5 fő pedig csak elégséges. Ugyanezen mutatókat vizsgálva a 8.v esetében megállapítható, hogy 1-1 fő SNI és BTMN-es tanuló mellett a 7 főből 2-2 csak az elégséges vagy közepes osztályzatot érte el egy évvel korábban matematikából:
A 6.v létszámadatai 21 Tanulók száma Osztály neve Összesen SNI tanulók Mentesült tanulók BTMN tanulók HHH tanulók Jelentésre jogosult tanulók A jelentésben szereplők 6 v 12 1 0 3 0 11 10 Összesen 12 1 0 3 0 11 10 Osztály 6 v Szerepel-e a jelentésben? A 6.v jelentésre jogosult tanulóinak előző év végi matematikajegye Előző év végi matematikajegy - 1 2 3 4 5 Összesen Jelentésben szereplők 0 1 5 1 2 1 10 Jelentésben nem szereplők 0 0 0 0 1 0 1 A 8.v létszámadatai Tanulók száma Osztály neve Összesen SNI tanulók Mentesült tanulók BTMN tanulók HHH tanulók Jelentésre jogosult tanulók A jelentésben szereplők 8 v 9 1 0 1 0 8 7 Összesen 9 1 0 1 0 8 7 Osztály 8 v Szerepel-e a jelentésben? A 8.v jelentésre jogosult tanulóinak előző év végi matematikajegye Előző év végi matematikajegy - 1 2 3 4 5 Összesen Jelentésben szereplők 0 0 2 2 3 0 7 Jelentésben nem szereplők 0 0 1 0 0 0 1 6. OSZTÁLY MATEMATIKA Az alábbi diagram tanúsága szerint matematikából a tavalyi évben országosan a telephelyek 73%-a teljesített hasonló eredménnyel, mint a 6.v. Szignifikánsan jobb eredményt kb. 23%, szignifikánsan gyengébbet pedig 4% ért el. Kisközségi szinten a hasonlóan teljesítő iskolák aránya 82%, a szignifikánsan jobb eredményt elérő iskoláké 13%, a szignifikánsan gyengébben teljesítőké pedig 5%.
A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 6. osztály - matematika 22 A következő diagramon jól látható, hogy bár a 6. osztályos matematika eszköztudás tekintetében országosan és a községi általános iskolák esetében is előfordul csekély mértékű (5% körüli) 1. szint alatt teljesítő tanulói arány, Vattán 2017-ben ez 0% volt. Igaz azonban, hogy olyan tanulónk sem akadt, aki elérte volna az 5-7. képességszintet, bár ez országosan és községi szinten is előfordult kisebb-nagyobb mértékben. A 6.v fele az 1. szintet ütötte meg, a másik fele pedig megoszlik a 2-4. szinten. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 6. osztály - matematika
Ha a képességszintek szerinti százalékos eloszlást a 6.v csoport létszámára vetítjük le, akkor ez a 2017-es FIT-jelentésben szereplő diagram alapján 4 főt jelent az 1. szinten, további 6-ot pedig a 2-4. szinteken. Adott eredményt elért tanulók száma: 6.v - matematika 23 Ha az egyes kompetenciaterületek eredményeit vizsgáljuk A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya: 6. OSZTÁLY SZÖVEGÉRTÉS Szövegértési eszköztudás tekintetében országosan a telephelyek kb. 80%-a teljesített hasonlóan, mint a 6.v. Megközelítőleg 18% ért el szignifikánsan jobb, 2% pedig szignifikánsan gyengébb eredményt. Ugyanezen mutatók kisközségi szinten a következőképpen alakultak: a telephelyek majdnem 89%-a hasonlóan, 6%-a szignifikánsan jobban, 5%-a szignifikánsan gyengébben szerepelt: A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 6. osztály - szövegértés
24 A 6.v esetében szövegértésből rosszabb képet mutat az alábbi diagram, mint matematikából. A képességszintek szerinti százalékos megoszlás országosan és községi szinten is sokkal jobb, mint a tavalyi 6.v tanulóinál. Az 1. szint alatti vattai 20% többszöröse az országos 1,5 és a községi 2,7%-nak. Az 1-2. és a 4. szinten teljesítő tanulóink aránya megfelel a községi iskolák ugyanezen szintre vonatkozó arányainak. Az 5. képességszintet elérő tanulóink aránya majdnem duplája a községi iskolákénak, és az országos átlagot is meghaladja. A 3. szinten álló tanulók aránya a 6.v-ben viszont jóval kevesebb, mint akár az országos, akár a községi átlag. Ez magyarázható azzal a tanulói összetétellel, amely a 2017-es 6.v-t jellemezte: viszonylag kevés átlagos képességű tanuló jutott viszonylag több jó és gyenge képességű tanulóra. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 6. osztály - szövegértés Ez a képességszint szerinti eloszlás a 6.v mérési csoport létszámára levetítve 2 főt jelent az 1. szint alatt, 3 főt az 1-2. szinten, 1 főt a 3. szinten, és 2-2 főt a 4-5. szinten. A 6-7. képességszintet egy tanulónk sem érte el:
Adott eredményt elért tanulók száma: 6.v - szövegértés 25 8. OSZTÁLY MATEMATIKA A matematika eszköztudás területén az ország általános iskolai telephelyeinek 56%-a teljesített hasonló eredménnyel, mint a tavalyi 8.v, 34%-a szignifikánsan jobban, míg 10%-a szignifikánsan gyengébben. A kisközségi telephelyek esetében ezek a mutatók megközelítőleg 73%-ban hasonlóak, 11%-ban szignifikánsan jobbak, 16%-ban pedig szignifikánsan gyengébbek: A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 8. osztály - matematika Az alábbi diagram adatai látszólag ellentmondanak az átlageredményeknek, miszerint a 8.v matematika eszköztudásból szignifikánsan alatta marad az országos teljesítménynek. Míg országosan a mért tanulók 6,8%-a, községi szinten pedig 11,5%-a mozog az 1. szinten vagy az alatt, addig Vattán ez 0%. A 8.v tanulóinak 57%-a (a községi és országos átlag duplája) érte el
a 3. képességszintet, majdnem 29%-uk pedig a 4. szintet, ami nagyjából megfelel az országos és községi átlagnak. Az 5-7. szintet viszont egy tanulónk sem ütötte meg, pedig ez az arány a községi iskolák esetében 20%, míg országosan 32%. Valószínűleg ez utóbbi mutató az, ami miatt a tavalyi 8.v matematika eszköztudása szignifikánsan gyengébb lett, mint az országos átlageredmény: 26 A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 8. osztály - matematika Az egyes diákok teljesítményére lefordítva ez az eredmény a következőképpen alakult: az 1. szint vagy az alatt 0 tanuló, a 2. szinten 1 tanuló, a 3-4. szinteken 6 tanuló, az 5-7. szinten 0 tanuló végzett: Adott eredményt elért tanulók száma: 8.v - matematika
8. OSZTÁLY SZÖVEGÉRTÉS 27 Ahogy az a következő diagramon első pillantásra látható, ez a mérési csoport és ez a kompetenciaterület hozta a vattai telephely legjobb mérési eredményét a 2017-es évben. Országosan a telephelyek 81%-a teljesített hasonlóan mint a 8.v, szignifikánsan jobban mindössze 6%, szignifikánsan gyengébben pedig 13%. A kisközségi telephelyekkel való összevetésben a következő kép alakult ki: hasonló eredményt 80% ért el, szignifikánsan gyengébbet 20%, míg szignifikánsan jobbat 0%. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) 8. osztály - szövegértés Az alábbi diagram is ezt a jó eredményt támasztja alá, miközben az is látszik, hogy egyéni kiemelkedő teljesítmény nem volt benne, mivel a 8.v tanulói kizárólag a 3. és az 5. szinten mozogtak. Eközben kimaradt a 4., valamint a 6-7. szint.
A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 8. osztály - szövegértés 28 Ez tanulói létszámra lebontva azt jelenti, hogy 4 fő érte el a 3. képességszintet, míg 3 fő az 5. szintet: Adott eredményt elért tanulók száma: 8.v - szövegértés
INTÉZKEDÉSI TERV A SZEMERE BERTALAN TAGISKOLÁBAN A 2017. ÉVI MÉRÉSI EREDMÉNYEK ALAPJÁN 29 Célmeghatározás: A 2017. évi Országos kompetenciamérésen nyújtott eredmény javítása, az átlagszint alatt teljesített tanulók fejlesztése, tanulóink alkalmazni képes tudásának gazdagítása. Szükséges erőforrások: Humán: Érintett tanítók, tanárok, osztályfőnökök, intézményi koordinátor Tárgyi feltételek: (szak)tantermek felszereltségének, az intézmény eszközellátottságának javítása Érintettek köre: Tanulók, szülők, pedagógusok Az intézkedés indoklása: A 2017. évi mérés során a SZBT 6. és 8. évfolyama az országos, községi, ill. kisközségi átlageredmények szintjén teljesített. A feladat megjelölése: A 2017. évi mérés eredménye alapján a tagintézmény-vezető és az intézményi koordinátor elkészítette a mérések elemzését és kiértékelését, majd ezek alapján az alábbi javaslatokat és eljárásrendet dolgoztuk ki. A fejlesztés lehetőségei intézményünkben a kompetenciamérés eredményességének növelése érdekében: a szaktanárok konzultációjának erősítése; a tanítók és a felsős szakos tanárok együttműködésének növelése; új módszert követő pedagógusok munkájának tantestületi szintű megismertetése; szakmai-módszertani kultúra bővítése; a megismert új módszerek tantestületen belüli terjesztése; egységes taneszköz használata; a kompetenciamérés javítási elveinek megismerése, megismertetése, alkalmazása valamennyi tantárgy esetében; a mérések eredményeinek javítására való törekvés; tanmenetek felülvizsgálata, kiegészítése, a kompetenciaalapú módszertani elemek, kompetenciafejlesztésre való törekvés megjelenítése, az időkeret hatékony kihasználása, a kompetenciamérés javítási elveinek beépítése; az iskolai gyakorlatban alkalmazott tanulásszervezés megtekintése óralátogatással, különös tekintettel az alsóból a felsőbe történő átmenetre. A hospitálás lehetőséget ad a konzultációra, a látottak megvitatására; oktatástechnikai eszközök bemutatása, alkalmazása: e-tanulás tanórába illesztésének lehetőségei a gyakorlatban, a meglévő eszközök felhasználásával;
szakmai nap, bemutatóóra a tantestület egészének; helyi alkalmazások, szaktanárok módszertani tapasztalatcseréje, új taneszközök és kiadványok bemutatása, a bevált gyakorlatok továbbadása; 30 a meglévő, már használt tankönyvek számbavétele, a tartós tankönyvek minőségének, állagának ellenőrzése; a kompetenciafejlesztő tananyag feldolgozás kritériumainak való megfelelés vizsgálata, új tankönyvek, tankönyvcsaládok megismerése, döntés a kompetenciafejlesztő tankönyvek mellett; továbbképzési terv felülvizsgálata: a képzési kínálat áttekintésével felkészülni, és lehetőséget teremteni a tantestület minél több tagja részére megújuló ismeretek befogadására. Cél a gyakorlatorientált képzések előnyben részesítése; országos kompetenciamérés 6-8. osztályokban: méréselemzés; nevelőtestületi értekezlet: eredmények ismertetése, elemzése. Eljárásrend Cél Elvégzendő feladatok Az országos mérés adatainak letöltése, megismerése Módszerek, eszközök Internetes adatok letöltése, feldolgozása Felelős Határidő Dokumentum Ellenőrzi intézményi koordinátor Megjelenést követő hónap végéig Intézményi, Telephelyi jelentés Tagintézmény-vezető Adatok elemzése Intézményi jelentés elemzése, osztályok teljesítménye, egyéni teljesítmények intézményi koordinátor, szaktanárok 2019. április, május, június Összefoglaló táblázatok, szöveges elemzés Tagintézmény-vezető A 2018.évi mérés Az alulteljesítő tanulók teljesítményének feltárása: Dokumentumelemzés, FIT-jelentés Szaktanárok, intézményi koordinátor, szaktanárok 2019. április, május, június Folyamatos FIT-jelentés Tagintézmény-vezető adatainak megismerése, elemzése -Tanulási környezetre vonatkozó jelentések elemzése -Háttértényezők vizsgálata: Tanulói szempontból a képességek mérése Tanórán vizsgáljuk a gondolkodást, az olvasási képességeket - és attitűd (hozzáállás)- vizsgálatot végzünk összehasonlítás, megfigyelés, munkáltatás során -Pedagógus módszertani kultúrájának vizsgálata -Egyéb okok feltárása Óralátogatás (eredményesség, képességfejlesztés vizsgálata, motiválás) Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, alkalmazott tankönyvek, szemléltető eszközök szaktanárok, intézményi koordinátor, szaktanárok Folyamatos Tanmenet, foglalkozási napló, óravázlat, dolgozatok, óralátogatási ellenőrzési lap Tagintézmény-vezető A feltárt okok elemzése Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel 2019. szeptember Rövid összefoglaló a feltárt eredményekről Tagintézmény-vezető
Cél Elvégzendő feladatok Módszerek, eszközök Országos kompetenciaméréshez kapcsolódó tantárgyi feladatok (matematika, magyar) megbeszélés Felelős Határidő Dokumentum Ellenőrzi intézményi koordinátor, szaktanárok 2018. december Tantárgyi feladatterv 31 A tantárgyi feladattervek beépítése Alkalmazás szaktanárok Folyamatos Naplók, tanmenetek, óravázlatok Tagintézményvezető Tagintézményvezető a szakórákba Eredményes országos A szülők tájékoztatása az eredményekről, támogatottság növelése Szülői értekezlet, honlap, a szülők bevonása a mérési folyamatba osztályfőnökök, szaktanárok 2018. szeptember szülői értekezlet, fogadó óra Jelenléti ív Tagintézményvezető kompetenciamérés Folyamatos gyakorló, kompetencia feladatok megoldása Gyakorlás, felzárkóztató foglalkozás, egyéni fejlesztés differenciált órai munka szaktanárok Folyamatos Napló Tagintézményvezető Az esetleges alulteljesítés esetén intézkedési terv készítése a 2019. évi mérésről Adatfeldolgozás szaktanárok, intézményi koordinátor 2019. június Intézkedési terv Tagintézményvezető Következő mérés előkészítése: Interneten adatok egyeztetése, intézményi koordinátor 2019. február, március Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek Tagintézményvezető, -KIR jelentés: megbeszélés 2019. május intézményi koordinátor adategyeztetés Felmérésvezetők képzése -Szervezési feladatok (terem, szülői tájékoztatás, helyettesítési rend) Mérés lebonyolítása Kérdőív, feladatlapok szaktanárok, felmérésvezetők, intézményi koordinátor 2019. május Jegyzőkönyvek, feladatlapok Tagintézményvezető, intézményi koordinátor
ZÁRADÉK 32 A Bükkábrányi Arany János Általános Iskola Szemere Bertalan Tagiskolájának a 2018/2019. tanévre megfogalmazott kompetenciafejlesztésre irányuló intézkedési tervét Oroszné Kvaszta Noémi tagintézmény-vezető a 2018. május 8-án megtartott nevelőtestületi értekezleten ismertette, azt a nevelőtestület véleményével elfogadta. Az intézkedési terv: - hatálya: 2018. szeptember 1 2019. június 30. - felülvizsgálata: 2019. tavasz - kiértékelése: 2019. május