ISTENMEZEJEI TÜNDÉRKERT ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 1
BEVEZETŐ Az óvodai nevelés tartalmi szabályozásának helyi dokumentuma pedagógiai programunk, amely 2010. szeptember 1-én került bevezetésre. Készítésénél arra törekedtünk, hogy a helyi sajátosságokat is figyelembe véve elégítsük ki a gyermekek testi-lelki szükségleteit, a szülők igényeit, s hogy intézményünk betöltse az óvodák számára meghatározott óvó-védő-, szociális- és nevelő-személyiségfejlesztő funkciót. A választható programok közül felhasználtuk a Komplex prevenciós óvodai programot" és az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel". Nagy gondot fordítunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésére, programunk alapvető feladatának tartja az iskolai potenciális tanulási zavarok óvodáskori megelőzését. Segíti a hátrányos szociális környezetből érkező gyermekek felzárkóztatását, a kisebb idegrendszeri működészavarok korrekcióját, az egészséges életmódra nevelést, a kiemelkedően tehetséges gyermekekkel való foglalkozást. A program jellegénél fogva akkor alkalmazható teljes hatékonysággal, ha az óvodai nevelés teljes időtartamában, a nevelés minden területére kiterjed. Fejlődés- és nevelés lélektani megalapozottsága biztosítja az egyéni differenciált bánásmód pedagógiai elvének érvényesülését, a tehetséggondozást, felzárkóztatást. Valljuk, hogy a gyermek mozgása és játéka az alapja fejlődésének, mert a mozgás nagyon sajátja, játéka viszont megteremti a kapcsolatot a környezetével. Kultúránk elemei saját aktív tevékenységük által válnak a gyermekek világképének elemévé. A nevelőmunkánk során erősíteni kell a nemzeti identitástudatot, nagyobb hangsúlyt fektetünk a hazához való kötődéshez. Az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie kultúránkat, hogy ez által a gyermekek érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. Ismernie kell a módját és vállalnia azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermeket az óvoda-iskola átmenet küszöbéig, hogy az új feladatokra felkészült, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonásokkal rendelkezik, és eközben boldog gyermekkorát is megőrizhesse. Nevelő munkánk során tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait, és mindenekfelett álló érdekeit. A célok megvalósításának biztosítéka óvodapedagógusaink felkészültsége, szakmai hozzáértése, gyermekszeretete, gyermekközpontú szemlélete. Helyi pedagógiai programunk felülvizsgálata óta 7 nevelési év telt el. Azóta folyamatosan figyelemmel kísérjük alkalmazásának hatékonyságát, nyomon követjük a gyermekek fejlődését, figyelünk a szülők jelzéseire. Programunkat bevezetése óta három alkalommal vizsgáltuk felül és elvégeztük beválásának, eredményességének teljes körű vizsgálatát. Jelen esetben az Óvodai nevelés országos alapprogramjának változása miatt került sor néhány módosításra. A gyermekek megfigyelésének tapasztalatai, a szülők elégedettségének mérése és önértékelésünk alapján megállapítottuk, hogy nevelő munkánk eredményes volt. Így jó szívvel ajánljuk óvodánkat minden Kedves Szülőnek és Óvodásnak, az együttműködő jó partneri kapcsolat reményében. Istenmezeje, 2018. augusztus 30. 2
AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Hivatalos elnevezése: Istenmezejei Tündérkert Óvoda Az óvoda pontos címe: Istenmezeje, Nefelejcs utca 18/A telefonszáma: 36/369-944 Az óvoda fenntartója: címe: telefonszáma: Istenmezeje Község Önkormányzata Istenmezeje, Nefelejcs utca 18/A 36/369-053 Az óvodai csoportok száma: 1 Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Hegyaljai Erika Óvodánk jellemzői Intézményünket 2014. szeptember 1-től, Istenmezeje Község Önkormányzata működteti. Intézményünk 1 csoportos, összesen 30 kisgyermek ellátását teszi lehetővé. A módosítást jelen esetben a törvényi változások indokolták. Óvodánk épületének belső adottságai megfelelőek, tárgyi erőforrásainkat folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük, melyhez pályázati, szülői, önkormányzati támogatások, biztosítanak többletforrást a költségvetési kereten túl. Óvodapedagógusaink folyamatos önképzéssel bővítik szakmai tudásukat, tapasztalataikat, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak. Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek az óvodába. Egyre nagyobb jelentősége van a gyermekvédelmi munkának, mivel nőtt a gyermekvédelmi esetek száma. Egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, az egészségügyi szokások hiányával érkező gyermek. Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de szolgáltatásaink tekintetében a szakmaiság és a gyermekek érdeke élvez prioritást. 3
Óvodaképünk Igen fontos számunkra, hogy óvodánk egész szervezeti rendjével úgy működjön, hogy mindenki elégedettségére biztonságot, nyugalmat, szeretetet sugározzon. A fejlődés és nevelés optimális feltételeinek: a barátságos, esztétikus környezet, a melegséget, elfogadást sugárzó légkör megteremtésével, a gyermekek komfortérzetének biztosításával, a szabad játék és a mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre, a szakmailag jól felkészült, mindig megújulni képes, empatikus óvónők irányításával. Gyermekképünk Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Tisztelik szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordulnak hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbális és nonverbális módon is kifejezni. Érdeklődőek az őket körülvevő világ dolgai iránt, melyről életkoruknak megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Kialakul az egészséges életvitel iránti igényük, szeretik és védik a természetet. Ügyesen mozognak, tevékenységeikben kreatívak. Viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett. Udvariasak, figyelmesek, türelmesek, toleránsak, illemtudóak. Pedagógiai programunk alapelvei Programunk a hazai óvodapedagógia értékein és az új nevelési irányzatokon alapul. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, a gyermekek nevelésében óvodánk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése. A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Mindenkor és minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembevétele. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodással és különleges védelemmel vesszük körül. Az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez, érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása. Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés. 4
1. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 1.1. Céljaink - az egészséges, harmonikus személyiségfejlődés elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével - a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi képességek kialakítása - az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése Sajátos feladatainkból adódó célok - az etnikai származású gyerekek - sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságára tekintettel - sokoldalú fejlesztése - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése - a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányainak csökkentése, sikeres iskolai beilleszkedésük elősegítése - a beszédben akadályozott és a részképesség zavarral küzdő gyerekek fejlesztése, hátrányaik csökkentése, sikeres iskolai beilleszkedésük elősegítése - migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése A jelzett területeken történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermekek érési folyamatához igazított, életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő, azokhoz illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet. Ebben meghatározó a (2,5),3-7 éves kor alapvető sajátossága az érzelmi biztonság, alapszükséglete, az érzelemvezérelt megismerés. A testi szükségletek kielégítése a gyermek alapvető joga. 1.2. Feladataink - Harmonikus személyiségfejlesztés Alapvető feladat az interperszonális kapcsolatok alakítása, amely egyaránt értendő a gyermek-felnőtt és gyermek-gyermek kapcsolatra, hogy értelmes kooperációra alkalmassá váljanak. Ehhez szükséges a kapcsolat értelmi igényének és a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése, elsősorban az óvodapedagógus modellhatása és a szoktatás révén. Az énkép - önismeret - önértékelés fejlesztése a gyermek természetes megnyilvánulásaira és teljesítményére adott konkrét és pozitív megerősítések által. Ennek eredményeként képesek felmérni saját helyzetüket a csoportban, képesek az önálló helyzetmegoldásokra (autonómok), hatékonynak (kompetensnek) érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik. Értékek, normák kialakítása Alapvető, hogy a gyermekek megismerjék és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés szabályait: - egymásra figyelés, együttérzés, egymáshoz való alkalmazkodás, egymás segítése - az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény, belső motiváció alakítása, a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség értékének alakítása 5
- az érzelmi átélés, az érzelmek felismerésének és saját érzelmeik pontos kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti - életkorukban elvárható - kontroll erősítése - Az erkölcsi értékek alakítása a szociális erkölcsi normák felfogásán, beépülésén keresztül - a jó és a rossz felismerése, az őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése saját élethelyzeteinkben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett és a pedagógus személyes példáján keresztül - Az értelmi nevelés feladatai Az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő kognitív képességei: - egyre pontosabb, valósághű észlelés - figyelemösszpontosításra való képesség - valósághoz közelítő képzeleti működés - reproduktív képzelet - problémamegoldó és kreatív gondolkodás - az alakuló fogalmi gondolkodás - Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés átfogó tevékenység, az egészséges életvitel alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladatrendszerét a gondozás, mozgás, egészségvédelem, egészséges és biztonságos környezet biztosítása és a környezettudatos magatartás megalapozása által kívánjuk megvalósítani. A gondozás elsősorban az óvodapedagógus feladata, folyamatos odafigyeléssel biztosítja a gyermekek komfortérzetét. A gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gyermek legalapvetőbb, legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás, amely csak akkor lehet fejlesztő hatású, ha azt a gyermek kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, jó közérzettel, örömmel végzi. Ezért feladatunk: - sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermek komfortérzetének biztosítása, a gyermek ilyen irányú igényeinek felkeltése, jó szokások kialakítása, - a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése, - rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása, - testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, - az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír- tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, 6
- megfelelő szakemberek bevonásával-a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 1.2.1. Az etnikai származású gyermekek nevelésében feladatunk: - az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása, a szociális hátrányból eredő hiányok kompenzálása - az érzelmi élet gazdagítása, szocializálás az eltérő, változó környezetbe való beilleszkedéshez - az értelmi képességek területén mutatkozó esetleges lemaradások kompenzálása, alapvető tapasztalatok megszerzése. 1.2.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében feladatunk: - mozgás- és kommunikációs készség fejlesztése - anyanyelvi fejlesztés - egyéni fejlesztés során a beszédhibák javítása, a gyermekek nyelvi zavarainak rendezése, összefüggő beszéd képességének kialakítása - a tanuláshoz szükséges képességek kialakítása, megerősítése, ezzel az iskolai potenciális tanulási, magatartási zavarok megelőzésére vagy enyhítése. - motoros képesség fejlesztése 1.2.3. A hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációs nevelésében feladatunk: - a családi nevelés hiányosságaiból adódó elmaradás kompenzálása - alapvető készségek, képességek fejlesztésével beiskolázási esélyeik növelése 1. 3. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése - prevenciója A megelőzést célzó prevenciós és korrekciós fejlesztés alapja - A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk: - Az óvodás korú gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a korosztály az óvodáskor kezdetén. - A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi műveletek. - A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk, így a testséma. a lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is. Potenciális tanulási zavarok megelőzése prevenciós fejlesztéssel Programunk sajátos célja az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése, a potenciális tanulási zavarok kiszűrése és megelőzése. E funkciók az észleléses és finommotoros struktúrákat érintik, melyek intenzív fejlődése az óvodás korra jellemző, így azok kibontakoztatásához, begyakorlásához ez az életszakasz optimális. Programunk a fő nevelési területeken végzett feladatokba integrálva, indirekt nevelési módszerekkel valósítja meg a fejlesztést, a gyermekek spontán aktivitására építve. 7
Potenciális tanulási zavarok megelőzése korrekciós fejlesztéssel A korrekciós fejlesztés célja támaszt nyújtani a részképesség gyengeséggel küzdő gyermekek részére, egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások keretében. Az óvodapedagógus kompetenciaköre - Csak normál IQ övezetbe tartozó gyermekekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén - Diagnosztikus tevékenysége csak a képzésben elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki - A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani. - Tevékenységét más szakemberekkel (óvónő, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) összehangoltan végzi Az óvodapedagógus (fejlesztőpedagógus) feladatai - A megfigyelések és mérések elkészítése, értékelése - A kapott eredmények alapján egyéni fejlesztési tervek elkészítése - Pedagógiai jellemzés készítése, amennyiben a gyermeket szakszolgálati intézménybe küldjük vizsgálatra, szakvélemény, szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési program készítése - Fejlesztő foglalkozások megtartása, melyeknek helye elsősorban a csoportszoba, ahol párhuzamos tevékenységként kezdeményezi a fejlesztő játékot. Indokolt esetben a gyermek kivihető a fejlesztőszobába (a gyermeknek játszószoba"!) - A szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek fejlődéséről, együttműködő kapcsolat kialakítása és az ehhez szükséges szülői jóváhagyás beszerzés. 1.3.1. Mozgásfejlesztés Nagymozgások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Járás - kis és nagy lépésekkel - különböző irányokba fordulással - változó szélességű sávok, vonalak között - különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával Futás - különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással - különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással - változó szélességű sávok között - különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével Ugrás - távolugrás" (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra - magasugrás" - ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában - különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög stb.) 8
- szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés - mélyugrás Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban - különböző irányokba, majd irányváltoztatással - különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa) - különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával Egyensúlygyakorlatok - állás: lábujjon - sarkon, fél lábon - egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson stb. - kúszás egyenes padon - Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya stb.) - forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások Szem - kéz koordináció fejlesztése - babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött (szék stb.) babzsák csúsztatása két vonal közé babzsák dobása vízszintes és függőleges célra - karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra változó távolságról - kugli-játék - labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal Szem - láb koordináció fejlesztése - ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal - karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás - lábbal különböző formák rajzolása, alkalmi felületen, homokba padlóra stb. - ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában - függeszkedés: átfogással tovahaladás Finommotorika fejlesztése - gyurmázás (elsődleges az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása) - építőjátékokkal építés (összerakás, karikás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel) - papírhajtogatás - papírfűzés, mintaalakítás - puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból - mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig - vágás domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig - papír - ceruza" feladatok rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak átírása 9
- Kéziszer gyakorlatok 1. 3. 2. Testséma fejlesztés Testrészek ismerete - Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi - nagy stb.) - tevékenységek a testrészek megismerését célozva: a) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által b) a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést c) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt d) a felnőtt megnevezi, és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét e) az előzőek megismétlése csukott szemmel Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni, és csak ezután a testrészek részeinek hasonló módon való felismertetése. - meghatározott testrészekre koncentrálás a) különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában A test személyi zónájának alakítása - az oldaliság" tanítása a) színes szalaggal (gumi pánttal) megjelölni a jobb - bal oldalt, kézen, lábon b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb - balkézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni stb.) c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés stb. - A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra - a test függőleges zónájának megtanítása - játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé - az előző gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel - adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal, alkalmazható) a) állj elé, mögé, rá, közé, mássz át stb. b) ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át stb. c) térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át stb. d) feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át stb. Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak. - játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját - a funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni - képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni 10
- részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások - Fej a) fejfordítás és fejkörzés b) csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel c) csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé - Törzs a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső középtartásban tartott karokkal b) a karokat magas-tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl - Karok a) karkörzés előre és hátra b) karok helyzetének utánzása c) oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén d) különböző karlengetések ritmusra e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás g) karhúzás és tolás, páros munka - Ujjak a) a kéz ökölbe szorítása b) az ujjak ide-oda mozgatása c) ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra d) a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva - Lábak a) a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése f) törzshajlítás bokafogással g) szökdelés, ugrálás h) szökdelés váltott lábbal, láblengetés - Lábak és lábujjak a) sarokemelés és leengedés b) a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, pipálás") c) járás sarkon és lábujjhegyen d) a külső talp élen járás, a kartartás törzs mellett e) ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon f) törzshajlítás előre g) hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra h) babzsák fölmarkolása lábujjal Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni. 11
1.3.3. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok minkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. Vizuális (látás) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. - A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, diagonális, stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. - A szem fixációs működésének elősegítése: a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel- le, mozgatjuk) b) egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési feladatot adunk. - Vizuális zártság - egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? a) ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? c) rejtett figurák megtalálása (Dörmögő) Vizuális időrendiség felismerése: képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először, mi következik? - Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása a) tárgyakból kirakott - gyöngyök, kockák, rudak, kártyák - minták folytatása b) rajzos - képi - minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó) c) sorminták rajzolása - Vizuális helyzet - pozíciós felismertetése (négymezős tábla) (pl. matematikai foglalkozáson a szimmetria) a) Mágnes táblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe b) a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt c) az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni - Vizuális memória fejlesztése a) egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni 12
b) vizuális mintát rövid bemutatás után elismerni, felsorolni, kirakni, stb. (fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése) Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése - A lehető legtöbb féle alak - forma - méret motoros kialakítása a) formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel) b) padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása c) padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére - Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében: bemutatása azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó) - Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása. (lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formákból a bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembevételét követve, pl. csak szín vagy csak forma, stb., kevesebb elemtől az összetettebb formákig) - Minták rajzolása, festése - Részekből különböző alakzatok összerakása A tapintásos - sztereognosztikus - észlelés fejlesztése - Az alapvető gyurmázási technikák megtanítás: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával, lisztgyurma, plasztilin, nedves homok felhasználásával. - Különböző formák, méretek alakítása minta után. - Különböző formák, méretek megváltoztatása. Varázsoljuk el!" - Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. Az említett fejlesztési módoknál fő hangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával - Érzékelő zacskó", Elvarázsolt zsákocska" a) pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? Milyen? Mérete, formája, felülete, anyaga, stb. b) a tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése - Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe), lábbal (lépés előre, hátra), nyitott szemmel mozgásokat megismétel - Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni A térészlelés - térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése - Alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével a) rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével b) a jobb - bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával 13
c) a négy fő iránymező megismertetése az említett módon - Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal a) ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása b) a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta felette c) függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból d) a fenti segítségével a szögek (sarok) érzékeltetése - A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések rögzítése A hallási észlelés (auditív) fejlesztése, a hangzási analízis szintézis fejlesztése - Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent, különböző hangok működnek bennük. Figyeljünk a természet hangjaira. - Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása, vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. - Ritmusvisszaadás csukott szemmel. - Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek pl. baba, bögre, bogár, béka, róka, rózsa, stb. - Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma..., te..., si..., stb. - A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. A keresztcsatornák fejlesztése - Vizuális - tapintásos interszenzoros működések fejlesztése a) tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban b) vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az érzékelő zacskóból" c) egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását - Vizuális - auditív interszenzoros működés fejlesztése a) mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét b) Figyeljünk a hangokra!" a hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, Minek a hangja?" (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés) c) auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése - Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése a) bekötött szemű gyermekek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában b) mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát c) vizuális - kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak közötti finom különbségek megfigyelésére, észrevételére is használható - Hallási - tapintásos interszenzoros működés fejlesztése A gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez - A szem - kéz koordináció fejlesztése 14
A szem - kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontroll fejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés" című fejezetben is tárgyaltuk. A következő szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél beszéltünk. Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségei megfelelően fejlettek ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni tanulni. Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre. 1.3.4. Verbális fejlesztés A tárgyak megnevezése A lakásban, az óvodában és a közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése - Ruházat zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz, nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha (testséma) - Testrészek törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök, homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj, könyök, csukló, tenyér, köröm, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb, hát, térd, (testséma) - Cselekvések sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, csúszik, (fel) mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlít, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, visszapattan, fog, rúg (-dalózik), keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen (t), koppint, tapsol, kiabál, fütyül, izeg-mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol, beszélget, cseveg, fecseg, figyel (testvázlat, nagy és finommozgások) Térbeli viszonyok - Irányok fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra, végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel (valamihez), messzire, távol (valamitől), emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban (nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés, stb.) - Helyzet -on, -en, -ön, -ről, -ból, -ből, -ban, -ben, kívül, belül, tetején, alján, közepén, középpontjában, között fölé, felett, alá, lent, alul, alatt, lejjebb, le túl, át, keresztül, előtt, mögött, mellett, együtt, valamire vonatkozóan, vízszintesen, magasan, alacsonyan, balról, jobbról, első, második, stb., utolsó, itt, ott, kívül, belül (nagy és finommozgások, testséma, lateralitás, időbeli sorrendiség, sorozat) - Idő 15
most, után, előbb, később, hamarosan, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét, hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét, karácsony, kezdődik, befejeződik (időbeli sorrendiség, nagy és finommozgások) Osztályozás - Alapformák kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt, csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe vonalú, cikcakk, csúcs, sarok, oldal, él, hajlás, ferde Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységekhez kötötten használjuk - Alapszínek piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, kevert színek pl. barna, narancssárga, rózsaszín, bíbor, (ibolya) citromsárga, szürke - Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony, kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos, különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, összes, néhány, elég, egyenlő (sorozat, auditív - vizuális diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom) Sikerkritériumok - A gyermek örömmel és aktívan vesz részt a játékos foglalkozásokon - Önmagához mérten kimutathatóan fejlődik - Tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképessége. 2. A NEVELÉS KERETEI 2.1. Az egészséges életmód alakítása Helye a nevelési folyamatban: Az egészségnevelés az óvodában megalapozó jellegű, minden nevelési mozzanatban jelenlévő feladat. A testi nevelés (testi gondozás, testi szükségletek kielégítése, mozgásfejlesztés, testápolás, edzés) területein túlmenően magában foglalja az egészséges életvitel iránti igény kialakítását, az egészséges életmód választására való nevelést, a baleset megelőzést, az egészséget károsító magatartások visszaszorítására való nevelést, a pedagógus és más dolgozók viselkedésének szabályozását, illetve a szülők otthoni egészségnevelési feladatát. A gyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához. Hozzájárul az egész személyiség alakulásához. Az egészséges életmódra nevelés területei közé tartozik a gondozás, testi nevelés, egészségvédelem - edzés és a mozgásfejlesztés. Célja az egészséges életvitel iránti igény kifejlődésének elősegítése, különféle egészségfejlesztő tevékenységek megvalósításával. egészséges életvitelre nevelés, aktív napi testmozgás biztosításával 16
- az egészséges életmódra való szoktatás során alakuljon ki a gyermekek igénye. a személyi és környezeti higiénére a mozgásos életmódra az egészséges táplálkozásra és kulturált étkezésre az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására a másokon való segítésre az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichés) és a társas- társadalmi (szociális) jóllét állapotát jelenti. Ebből adódóan: Feladataink: - a testi egészség biztosítása - a lelki egészség formálása - a szociális kapcsolatok harmóniájának megvalósítása - az emberi kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen humán mozgáskultúra fejlesztése, a harmonikus, összerendezett finommozgás fejlődésének elősegítése - az egészségvédelem, egészségfejlesztés megalapozó szokásainak kialakítása - a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - az egészségvédő képesség fejlesztése, az egészség megvédéséhez, megerősítéséhez vezető tevékenységeken keresztül - higiénés nevelés- alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatás (gyakorlás, ellenőrzés, folyamatos korrekció) - esélyegyenlőség biztosítása az egészséges élethez, különösen a Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek esetében - speciális gondozás-nevelés, a fogyatékkal élő gyermekek esetében. Joga van minden egyes gyermeknek ahhoz, hogy amire szüksége van, az egészséges testi- lelki fejlődéshez az biztosítsák számára! - együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal - a szülők tájékoztatása az otthoni egészségnevelő feladatokról, az egészséges táplálkozás propagálása - kapcsolattartás az iskola- egészségügyi szakszolgálattal (védőnő, gyermekorvos) - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. - mindezen feladatok megvalósításához pedig az egészséges környezet biztosítása, mely nem csak a tárgyi környezetet foglalja magában, hanem a szociális (a gyermekeket körülvevő személyek) környezetet is. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A növekedés, fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért az óvónő folyamatos megfigyeléssel, összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni sajátosságok feltárását. 17
A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolatot igényel. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel közelednek hozzájuk és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett ismerhetők meg a gyermek igényei, családból hozott szokásai. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A csoportban dolgozó óvónők a dajka bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében a következetes nevelés érdekében. A fejlesztés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja, és a testépítést szolgálja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük nagy részét az óvodában kapják. Ezért fontos, hogy a gyermekek számára változatos, megfelelő összetételű étrendet biztosítsunk. Óvodánkban az étkezések jól szervezetten zajlanak. A tízórai folyamatos, meghatározott időkereten belül a gyermekek bármikor étkezhetnek. Az ebéd és az uzsonna kötött időben zajlik, minimális várakozással. A gyermekeknek az óvodába kerüléskor különböző táplálkozási szokásai vannak. A felnőttek ismerjék ezeket és kellő toleranciával fogadják a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket az ételek elfogyasztására, de ne erőltessék azt. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az eredményes neveléshez szükséges a családi és óvodai szokások összehangolása. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A testápoláshoz szükséges feltételeket teremtsék meg úgy a felnőttek, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvónő hasson a szülőkre, hogy praktikusan öltöztessék gyermekeiket. A mindennapi szabad mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi-lelki fejlődét, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Megfelelő terheléssel a testi képességek fejlődését segíthetjük. A különböző mozgásformák gyakorlásával a mozgásokhoz kapcsolódó szabályok betartásával a gyermekek egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben, így a baleseteket is megelőzhetjük. A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiéniai szokások kialakítását is. Lehetőség szerint minél többet mozogjanak a gyermekek a szabadban. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. A levegőzés élettani hatásán túl elősegíti a hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Az óvodapedagógus törekedjen arra, hogy lehetőség szerint a gyermekek minél több tevékenységüket végezzék a szabad levegőn. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvodában elégítik ki. Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása (mese, halk zene), a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A hátrányos családi környezetben élő gyermekek nevelésénél vegyük figyelembe az eltérő szokás és értékrendet a család és az óvoda között. Fokozatosan kell bevezetni a gyermeket az óvoda helyiségeinek, eszközeinek megismertetésébe. Azoknak az eszközöknek a használatát, amelyik otthon hiányzik, ne erőltessük rájuk - fokozatosan ismertessük meg velük. Az óvodai szokások bevezetését - cselekvéses, utánzásos helyzetben is fokozatosan végezzük, kellően rangsorolva (kézmosás, vécéhasználat, ezután bővíthetjük a 18
szokásrendszert, étkezés, öltözködés stb.) A bonyolult szokásoknál vegyük figyelembe a helyettesítő, pótló nevelés szükségességét (fogmosás, körömkefe használata). Ne minősítsük a gyermek, otthonról hozott szokásait, gondozottságát addig, amíg nem ismerjük annak családi feltételeit. A család nevelési gyakorlatának felül bírálata helyett vegyük észre a pozitív vonásokat. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a higiénés szabályok betartására (környezet tisztántartása, portalanítás, fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő öltözködés, folyamatos levegőcsere, a csoportszobákban minél több zöld növény elhelyezése), a környezeti ártalmak kiküszöbölésére (pld.: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, zajcsökkentés, légszennyeződés. Mindezek az intézkedések biztosítják a szervezet általános védekezőképességének fokozását, betegségek megelőzését. Az óvodapedagógus fontos feladata az anamnézis-felvétel közben felderítetett, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem akadályozó betegségek (allergia, asztma, epilepszia, cukorbetegség, lisztérzékenység, stb.) regisztrálása, alapvető tudnivalók elsajátítása, a gyermek fiziológiás szükségletének (pl. helyes étrend) biztosítása, az egészségi állapot egyensúlyban tartásához szükséges környezet megteremtése. A védőnő rendszeresen látogatja az óvodát. Nevelési évenként minden gyermek részt vesz: hallás és látás vizsgálaton. A gyermeki gondolkodásmód sajátosságából, valamint a vizuomotoros koordináció zavaraiból adódóan bekövetkezhetnek tipikus gyermekbalesetek, ezek teszik szükségessé a felnőtt állandó kontrollját, a tevékenységek figyelemmel kísérését. A gyermekeket önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük (tolerancia, konfliktuskezelés). A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek edzettségét. Ennek érdekében minél több időt kell a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő ruházatban. A szabadban töltött idő alatt a gyermekeket óvni kell a nap káros hatásaitól. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja az egészséges életmódra nevelés szintjét. Az esztétikus, egészségügyi előírásoknak megfelelő tárgyi környezet jó alapot ad a nevelőmunkához. Óvodánk udvarán elegendő játszóhely van a gyermekek számára. Napos és árnyékos játszórész, füves, homokos és betonozott terület is lehetővé teszi mozgásigényük megfelelő kielégítését. A gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelő biztonságos és esztétikus mozgásfejlesztő játékok kialakítása, felszerelése folyamatban van, állandó fejlesztése szükséges. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés érdekében az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása rendszeres. A gyermekek jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozoghatnak. Az óvodapedagógusok a több funkciót betöltő csoportszobákat esztétikusan rendezzék be, legyen alkalmas a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, étkezésre, alvásra, pihenésre, mozgásra. Az esztétikus, biztonságos, környezettudatos szemléletű, hangulatos környezet biztosítása a gyermekek jó közérzete, tudatformálása és az ízlésközvetítés miatt is fontos. 19
Az egészséges életmód szokásainak kialakításához szükséges eszközök megfelelő számban rendelkezésünkre állnak: csoportszoba : fényvédő függöny, fésűtartó, tükör, lázmérő, szeméttartó öltöző: öltözőszekrény, öltözőpad mosdó, wc: törölközőtartó, törölköző, fali polc, tisztálkodó szerek játszóudvar: fedett szín, babaház, homokozó, mászóka, hinta tornaszoba: tornapad, szőnyeg, bordásfal, több funkciós mászó készlet, fektető, ágyneművel, fektető tároló, fényvédő függöny Sikerkritériumok - Szükségleteit képes késleltetni - Szükségleteit képes önállóan kielégíteni - a testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, öltözködnek - a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, zsebkendőjüket önállóan használják - önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek maguknak vizet - készségszinten használják a kanalat, kést, villát - esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek - étkezés közben halkan beszélgetnek - a ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik - a ruhájukat összehajtva a polcukra helyezik - a környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani - ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés 2. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az érzelmi nevelés és a szocializáció helye a nevelési folyamatban Az óvoda felvállalja a 3-7 éves gyermekek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítását, annak intézményes kerete. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a család és az óvoda szoros együttműködésére törekszik. Az óvodában a gyermekek állandóan gyakorolják a társakhoz való helyes viszonyulást. A közös tevékenységek során alakulnak ki a társas kapcsolatok és bontakoznak ki a csoportra vonatkozó erkölcsi szabályok, normák. A társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis az értelmes szeretetet. Cél: - Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával - A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak közvetítése - A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés - A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása - A természeti és társadalmi környezet tiszteletére és megbecsülésére nevelés 20
- Esélyteremtés a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a migráns gyermekek számára Feladat: az óvodában az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig a gyermek és társas kapcsolatának alakítása a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló gyermekek szocializációjának segítése, szükség esetén szakemberek (pszichológus, logopédus) közreműködésével Komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez az óvodapedagógus empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakítson ki a gyermekekkel. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodapedagógus az első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Az óvodapedagógus és a munkáját segítők feladata a közvetlen testi-érzelmi kapcsolat megteremtésén, a példaadáson kívül a csoport életének megszervezése, a szokás- és szabályrendszernek a gyermekek fejlettségéhez alkalmazkodó igazítása. Az értelmes fegyelem a csoport életének biztonságát, nyugalmát biztosítja. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermek a szülővel együtt ismerkedjen az óvodával, amennyiben szülő feltétlenül igényli. A beszoktatás során a gyermek, viselkedési rendet tanul meg, ami segíti beilleszkedését. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az óvodapedagógus a különféle tevékenységekben is biztosítsa a nyugalmat, az ingerek ne okozzanak a gyermekekben zaklatottságot. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így lehetővé válik, hogy egy időben, egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakuljanak ki egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységnek. A gyermekcsoportban kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, normái, amelyekhez igazodik az egyén. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely szükséges a reális énkép kialakításához. A roma származású gyermekek többsége nagycsaládban él, nyitott a közösségi kapcsolatokra. A gyermekek beilleszkedésének egyik neuralgikus pontja a család eltérő napirendje és az óvodától nagyobb fokú szabadságot biztosító életvitele. Gyakran tapasztalunk előítéletes megnyilvánulásokat a szülők körében. A gyermek azonban toleráns, nem diszkriminál, elfogadja a másságot. Azon legyünk, hogy ezt a képességet meg is tartsa. A 21