Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1

TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, EJÁRÁSAI... 9 1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGAIAI FELADATOK, ESZKÖZÖK, TEVÉKENYSÉGEK... 12 1.3.EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 21 1.3.1.ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÉSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 25 1.4. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 27 1.5.A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 31 1.6.A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI... 33 1.6.1.AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI... 38 1.7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 41 1.8. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN... 44 1.9. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 46 1.10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 51 1.11. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI... 54 2

2. HELYI TANTERV 2.1.A VÁLASZTOTT KERETTANTERV... 56 2.1.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁMOK... 56 2.2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 64 2.3.A NATBAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA... 65 2.4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 67 2.5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 72 2.6. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK...72 2.7. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE... 76 2.8. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI... 85 2.9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 86 2.10. NEMZETISÉGI, KISEBBSÉGI SZLOVÁK NYELV OKTATÁSÁNAK ALAPELVEI... 88 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 90 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK... 92 3

Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem. Móricz Zsigmond ISKOLÁNKRÓL Az Erzsébethelyi Általános Iskola 2004-ben jött létre a volt Madách Utcai Általános Iskola és a volt 11. sz. Általános Iskola integrációjával. Erzsébethelyen 1852-ben épült az első iskola, ami azt jelenti, hogy intézményünk több mint 160 éves múltra tekint vissza. Nevelő-oktató munkánkban kiemelt szerepet kap a tanulók személyiségének fejlesztése, értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelése, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése. Fontosnak tartjuk a nemzeti közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését. Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása nyolc évfolyamos képzés keretében. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő - oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátrányokkal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A sikeres munka érdekében elengedhetetlen, hogy kitűzött céljaink találkozzanak a tanulók, szülők igényeivel és közös munkánk alapja az együttműködés legyen. 4

1. NEVELÉSI PROGRAM A NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - Az Erzsébethelyi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt - iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben - az iskola oktató tevékenységének feladata a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni, elutasítani a rosszat - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására 5

- szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet - kiemelten fontosnak tartjuk a testi és lelki egészség megőrzését és fejlesztését; nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, a családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyeinek felismerésére; az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt, a természet szeretetét, az ökológiai szempontok előtérbe helyezését. Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, melyben szívesen töltik idejüket tanulóink. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló o tanuló és nevelő o szülő és nevelő o nevelő és nevelő között. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. 6

Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal - iskolánk képviselteti magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vesz. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: - biztosítjuk a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. - humánus - erkölcsös - fegyelmezett - művelt - kötelességtudó - érdeklődő, nyitott - alkotó - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát - képes a problémák érzékelésére és megoldására - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) - van elképzelése a jövőjét illetően - becsüli a tudást - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban 7

- ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti és ezeket képes alkalmazni - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket o a természet, a környezet értékeit o más népek értékeit, hagyományait o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit - viselkedése udvarias - beszéde kulturált - társaival együttműködik - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli - képes szeretetet adni és kapni - szereti hazáját - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket - szellemileg és testileg egészséges, edzett - egészségesen él - szeret mozogni - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 8

1.1.Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja, hogy segítse diákjait életkori sajátosságainak megfelelően abban a folyamatban, amelyben: - szabad - egészséges és gazdag személyiséggé - hazájukat, kultúrájukat szerető - környezetükkel harmonikus együttélésre képes, beilleszkedni tudó - a változó világ kihívásaihoz alkalmazkodó, az esetleges szociális hátrányokat kompenzálni tudó emberekké váljanak. A célok elérésének ellenőrzése, mérése, a sikeresség kritériumai: CÉLOK, FELADATOK Az élet védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság kialakítása az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi-lelki egészsége. A testmozgás iránti igény kialakítása. A testi-és lelki egészség megőrzésének fontossága. Egészségvédelem. Az önismeret fejlesztése, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye és képessége, reális önismeret (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalásra ösztönzés saját sorsának alakításában. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Önellátásra való képesség. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Kiemelt feladat a partnerkapcsolatok folyamatos ápolása. Szociális és állampolgári kompetencia kialakítása. SIKER, EREDMÉNYESSÉG Ha tanulóink rendszeresen, aktívan vesznek részt környezetvédelmi tevékenységekben. Magatartásukban tükröződik pozitív beállítódásuk. Tanulóink többségének belső szükségletévé válik a rendszeres tisztálkodás, az egészséges étkezés, a mozgás. A pszichés problémával küzdő gyermekek bekerülnek a segítő, szakértői rendszerbe. (Csökken az ellátatlan tanulók száma.)tanulóink ismerik az egészséget károsító szokásokat, és elutasítják azokat. Ha tanulóinknál pozitív önértékelés, önbizalom mutatható ki. Ha tanulóink tesznek azért, hogy megismerjék önmagukat. Ha rendelkeznek rövid és hosszú távú célokkal. Ha vállalják tetteikért a felelősséget. Ha képesek problémáikat megoldani. A tudásuknak megfelelő tevékenységekben önállóak. Ha a tanuló elfogadja a közösségi élet szabályait és betartja azokat. A közösség is elfogadja az egyént. Ha tanulóinknak van kialakult kapcsolata. Talál olyan közösséget, ahol jól érzi magát. 9

CÉLOK, FELADATOK A család tisztelete, a szülő, a testvérek, a nagyszülők megbecsülése, szeretete. A szülőkkel és szakszolgálati intézményekkel kialakított eredményes együttműködés fenntartása, gazdagítása. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok megfelelő kezelésére, készség a megegyezésre, tolerancia. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakítása és fejlesztése. A szülőföld, Magyarország megismerése, a hazaszeretet érzésének megalapozása. A nemzeti kultúra ápolása: hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik megismerése, tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. SIKER, EREDMÉNYESSÉG Ha tanulóink tisztelettel, megbecsüléssel beszélnek családjukról, és ennek megfelelően viselkednek. Javul a tanulók egymáshoz, felnőttekhez való viszonya. Kevesebb fegyelmi probléma merül fel az iskolában. Megfelelnek a velük szemben támasztott elvárásoknak (házirend). Ha képesek közös cél érdekében különböző feladatokat munkamegosztással, együttes erőfeszítéssel megoldani. Kulturált a tanulók magatartása iskolán kívül is. Ha tanulóinknál kialakul a pozitív attitűd a tanulás, az iskola iránt. Ha tanulóink az iskolában tanultakat alkalmazni tudják. Ha képességeiknek megfelelő iskolatípusban tanulnak tovább és helytállnak. A mérések, megfigyelések igazolják a képességek fejlődését, a képességeknek megfelelő tanulási teljesítményt. Megnyilvánulásaik, cselekedeteik hazájuk és anyanyelvük megbecsüléséről tanúskodik. Megnyilvánulásaik, cselekedeteik a kisebbségek és más nemzetek megbecsüléséről tanúskodik. Tevékenyen részt vesznek a közösség életében. Ötleteikkel, alkotó cselekedeteikkel segítik közösségük életét. Kötelességüket teljesítik, jogaikkal élni tudnak. A diákönkormányzat betölti feladatát. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló nevelési módszerek, eszközök. 10

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelőhatás áttételesen, a tanulói és nevelői közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) KÖZVETLEN MÓDSZEREK - tudatosítás - követelés - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - elismerés, dicséret - büntetés - drámajáték, szerepjáték - elbeszélés - tények, jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája KÖZVETETT MÓDSZEREK - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös célok kitűzése, elfogadtatása - indirekt nevelői ráhatás - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen 11

- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. eszközök, tevékenységek Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Életszerűen készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulók anyanyelvi, idegen nyelvi és irodalmi kultúrájának fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megalapozása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak, a demokrácia elveinek megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, valamint az agressziómentes konfliktuskezelés elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése 12

Feladata: Az önismeret, önfegyelem a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A magyarságtudat, a hazaszeretet érzésének felébresztése, kifejlesztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Segítse elő a törvénytiszteletet, az együttélés szabályainak betartását, az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletét. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.stresszkezelés módszereinek elsajátíttatása. Káros függőséghez vezető szokások kialakulásának veszélyeivel való megismertetés. Családi életre nevelés Feladata: Harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Ismeretek közvetítése a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről, a szexuális kultúráról. Fenntarthatóság, környezettudatosság 13

Feladata: a tanulókban kialakítani a természet és a környezet szeretetén és ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság melletti elkötelezettségen alapuló magatartást. Kapcsolódjanak be a közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek megóvásába. Pályaorientáció Feladata: Életkorhoz igazodó átfogó kép kialakítása a munka világáról. Segíteni kell a tanulókat a képességeik kipróbálásában. Médiatudatosságra nevelés Feladata: Segítségadás az új és a hagyományos médiumok megértésében. A tanulók értelmező, kritikai beállítódásának kifejlesztése, a média hatásmechanizmusának megismertetése. Az átlagos fejlődésmenettől eltérő tanulókkal való foglalkozás Az átlagos fejlődésmenettől eltérő tanulókkal való foglalkozás kiemelt feladatunk. Az iskolánkba indulási hátrányokkal bekerülő tanítványaink érdekében szükséges a sikeres tanulást akadályozó problémák mielőbbi felismerése, kezelése megfelelő pedagógiai eljárásokkal, fejlesztő pedagógusaink és a szakszolgálatok igénybevételével. Az indulási hátrányok csökkentése érdekében a szülők igényei, a közvetlen társadalmi környezet elvárásai és lehetőségeink alapján kell kialakítani a szociális ellátás rendszerét. A szülők elfoglaltságának megfelelően és jogszabályi előírások alapján biztosítjuk a tanulók felügyeletét a tanítási órák előtt, órák között és a napközi, tanulószoba idején. A törvény által biztosított szolgáltatás a napközi és a tanulószoba hatékonyságának növelése, eredményességének javítása a fenntartó szerint is fontos feladat. Kiemelten kell kezelni a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek, tanulási szokásainak fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltését. Gyermek- és ifjúságvédelmi munkánk végzésekor együttműködve az osztályfőnökkel és a terület felelősével hatályos jogszabályok szerint járunk el. A tehetséges tanulók kiválasztását és fejlesztését már az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában elkezdjük. Hatékony oktatásszervezési és módszertani eljárásokat, eszközöket, differenciált tanulásszervezést, kooperatív tanulási technikákat alkalmazunk. 14

A tehetséggondozás színterei a kötelező tanítási órákon kívül a választható tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások. Továbbra is részt veszünk városi, megyei, országos tanulmányi, közművelődési és sportversenyeken, ezzel is növeljük iskolánk hírnevét. Eszközök, eljárások A nevelő oktató munka ismeret- és értékátadó, kompetenciafejlesztő tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereivel, eszközeivel, eljárásai során tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában: - Az oktatás fontos eszköze a tanmenet, mely mindig az aktuális tanévre készül - Az eljárásoknak, eszközöknek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez - Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, a kooperatív technikáknak, csoportmunkának, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulókat az egyéni tanulási stratégia kialakításához - Törekedni kell a rendelkezésünkre álló interaktív táblák, informatikai eszközök, digitális tananyagok minél szélesebb körű felhasználására - A komplex személyiségfejlesztésben fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek, az erős és gyenge pontok felismerésének, a reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az esztétikai és erkölcsi érzékenységnek, az érzelmi intelligencia fejlesztésének. Fontos a tanulási technikák, módszerek tanítása, az elektronikus média alkalmazása (digitális tananyagok, interaktív táblák) az oktató nevelő folyamatban. Mindenekelőtt a pedagógus személyes példamutatása a legfontosabb. Az oktatás irányító, segítő, támogató, innovatív, empatikus pedagógus személyiséget kíván, aki módszertanilag is képzi saját magát, aki képes az állandó megújulásra. Ezek megvalósítására minden kolléga törekszik. 15

A tanulás- tanítás folyamatának (didaktikai) módszerei A cselekvéssel kapcsolatos módszerek: - kísérletezés - gyakorlati munkák végzése - gyűjtés Az észleléssel kapcsolatos módszerek: - bemutatás szemléltetés - megfigyelés A szóbeli megfigyeléssel kapcsolatos módszerek: - elbeszélés - előadás - magyarázat - szerepjáték - megbeszélés beszélgetés vita - szövegek tanulmányozása írásbeli feladatmegoldások A módszereket mindenkor az adott célnak megfelelően kell megválasztani, élve a kombinálás lehetőségével. Figyelemmel a tanulók különböző tanulmányi felkészültségére és neveltségére a differenciált (egyéni) fejlesztésnek megfelelő eljárásokat szükséges előtérbe helyezni. Ugyanezen elvnek megfelelően kell megválasztani az egyes tanulásszervezési (egyéni, csoport és frontális munka) eljárásokat. A kompetencia alapú oktatás elvei alapján egyre többször alkalmazzuk a kooperatív munkaformát. Pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók képességeinek tudásának egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere: o nemcsak az iskola, hanem o a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 16

A személyiség fejlődését segítő tanórán kívüli tevékenységek Iskolánk hagyományainak ápolása, továbbfejlesztése, valamint intézményünk jó hírnevének megőrzése, az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések megtartása a tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Nemzeti ünnepek: - október 23. - március 15. Iskolánk hagyományos rendezvényei: - tanévnyitó és tanévzáró ünnepség - tanévindító kirándulás - megemlékezések (október 6, nemzeti összefogás napja) - Ünnepi staféta 1956 m-es váltófutás - iskolai tanulmányi-, közművelődési és sportversenyek - a néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek és jeles napok o az egészséges életmód hete o Jótékonysági bál, (Erzsébet bál, Rózsa bál) - Hallowee n party - szlovák nemzetiségi nap - a szeretet hete o nyugdíjas dolgozóink találkozója - karácsonyi és anyák napi műsor rendezése az osztályközösségekben o karácsonyi ünnepség, óév búcsúztató - nyílt nap az óvodásoknak - osztályprogramok - nyílt tanítási órák a szülőknek - DÖ nap - családi sportnap - labdarúgó és kézilabda tornák megrendezése (Madách Kupa, Rózsa Kupa, - LEG -ek jutalmazása 17

- nevelőtestületi szakmai tapasztalatcsere és kirándulás (lehetőség szerint) - a ballagó diákok búcsúztatása - kerek évfordulók alkalmával iskolai jubileumi ünnepséget rendezünk. - a Magyar nyelv napja, - a Magyar kultúra napja, - a Költészet napja - a Nemzeti összetartozás napja Hagyományos táborok, kirándulások: - balatonszárszói nyári tábor, - kirándulás Angliába (költségtérítéses) - kirándulás Vésztőmágorra (költségtérítéses) - irodalmi kirándulás Diákönkormányzat A diákönkormányzat fontos közösségfejlesztő szervezet, amely autonóm módon valósítja meg a kitűzött célokat, feladatokat. Képviseli a tanulók és tanulóközösségek érdekeit. Segíti a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek szervezését. Munkáját a 5-8. évfolyamokon szakterületenként választott küldöttekből álló vezetőség irányítja. Tevékenységét a tanulók által javasolt és az igazgató által megbízott nevelő segíti. Egyesület formájában működik a Madách utcán. Szervezeti felépítését és működését részletesen az SZMSZ szabályozza. A közösségfejlesztő tevékenységek maradéktalan megvalósítása a nevelő-oktató munkát segítő, független szabadidő-szervező alkalmazását igényli. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon - a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon napközi és tanulószoba működik. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek, de lehetőség van is csak ebéd, menza igénylésére is. Szorgalmi időben kiadott 18

tanítási szünetekben, a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. A napközinek segítenie kell a hátránykompenzálást és a tanulmányi felzárkóztatást. Szakkörök A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Iskolai sportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartunk. Iskolánk lehetőséget nyújt a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Fejlesztő foglalkozások A különböző részképesség-hiányokkal küzdő gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat szervezünk az Esély Pedagógiai Központ fejlesztő pedagógusainak bevonásával. Iskolai ellátásukat megelőzi szűrésük, melyet a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság végez. Egyéni foglalkozások A különböző részképesség zavarokkal küzdő gyerekek számára, valamint az alapkészségek fejlesztése céljából egyéni foglakozásokat szervezünk a szaktanárok bevonásával. A szaktanár és a szakszolgálatok javaslata alapján dől el, hogy kik azok, akiknek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges az egyéni foglalkozás. 19

Tehetséggondozó foglalkozások A tehetséges tanulók kiválasztását, fejlesztését a törvényi szabályozásnak megfelelően kezeljük. A versenylehetőségek ismeretében, a tanulók vállalkozása alapján a pedagógusok tehetséggondozó foglalkozásokat szervezhetnek, melynek célja a versenyekre történő eredményes felkészítés, valamint az eredményes középiskolai felvétel előkészítése. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (tanulmányi, közművelődési, sport) versenyek, vetélkedők, amelyeket rendszeresen szervezünk az éves munkatervben megjelölt időpontokban. A legtehetségesebb tanulókat iskolán kívüli városi, megyei, országos versenyekre is felkészítjük. Tanulmányi séta, kirándulás Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából tanulmányi sétát, kirándulást szervezhetnek. E programokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Erdei iskola Élni kívánunk az erdei iskola adta nevelési lehetőséggel. A programon való részvétel nem kötelező a tanulók részére. Megragadjuk a pályázati lehetőségeket a szülői költségek csökkentése érdekében. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy vagy több tantárgy témáinak feldolgozását, nevelési céljaink eredményesebb megvalósulását szolgálják a különféle közművelődési intézményekben tett csoportos látogatások. A részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes, költségeit a szülők fedezik. Szabadidős foglalkozások A nevelőtestület a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és mozi látogatások, klubdélutánok). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. 20

Hit- és vallásoktatás Iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 35. (1) szerint az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezet hit-erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl: sportlétesítmények, számítógép, zongora, stb..) a tanulók tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják. Az egészség mindig megejti az embert, Akármilyen hétköznapi formában jelenik is meg. (Déry Tibor) 1.3. Egészségnevelési program Törvényi háttér, szabályzók A 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 6. g. pontja alapján a pedagógiai programnak tartalmaznia kell az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és - amennyire csak lehet - azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására 21

a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. (NAT 2012) A szociális kompetenciák szükségesek a harmonikus életvitel kialakításához. Célunk, hogy erősödjenek az alábbi személyiségfejlesztő hatások: - információközlés: az életkorral bővülő és mélyülő ismeretek átadása - önismeret fejlesztése: pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, belső lelki egyensúly megteremtése - társismeret fejlesztése: tájékozódás a társas környezetben, a társas kapcsolatokban, csoportban elfoglalt szerepismeretről - döntéshozó képesség fejlesztése: a lehetséges döntések közül megtanulják a körülmények ismeretén alapuló legjobb választást, megtanulják a pozitív minták követésének értékét; szerezzenek jártasságot a veszélyhelyzetek felismerésében, kezelésében - stressz kezelés fejlesztése: ismerjék meg a valós élethelyzetekben keletkező szorongások feloldásának technikáit - egészségszemléletű magatartás kialakítása: az egészséges életmód, testmozgás, a helyes táplálkozás, a káros szerek fogyasztásának elutasítása (legális, illegális egyaránt), az egészségi állapot rendszeres felülvizsgálata. A célok érdekében végzett tevékenységek szervezési és tartalmi keretei A helyi tantervben az életkori sajátosságoknak megfelelően jelennek meg az alábbi témák: - egészséges táplálkozás - szenvedélybetegségekkel való foglalkozás (az alkohol és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre) - családi és kortárskapcsolatok - szexuális fejlődés - személyes higiénia - környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) - aktív életmód, sport - elsősegély-nyújtás alapismérvei. 22

A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának feladata, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson előtérbe kell helyezni. Tantárgyak tanítási órák Szaktárgyi órák témafeldolgozása: Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre külön figyelmet kell fordítani a helyi tanterv megvalósítása során. Ajánlatos a tanmenetekben megjelölni ezeket a csatlakozási pontokat, hogy a munka tudatosan szerveződjék a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Pl. idegen nyelv, egészséges életmóddal kapcsolatos szövegek fordítása vagy rajz egészséges táplálkozás, környezet témakörökben elkészített munkák stb. Kiemelten kell kezelni a környezetismeret,természetismeret, biológia,egészségtan, testnevelés,erkölcstan órákat, ezek ismeretanyagában nagy hangsúlyt kell fektetni az egészségnevelésre. Osztályfőnöki órák: Az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek. DADA program: Együttműködési megállapodás keretében a rendőrkapitányság szervezésében 5-8. évfolyam- okon lehetőséget biztosítunk a programok megtartására. Nem hagyományos tanórai foglalkozások: - erdei iskola szervezése (1-4. évfolyamon) igény szerint szülői költségvállalással - egészséghét programsorozata - 5-8. évfolyam részére előadást szervezünk külső előadók bevonásával - osztálykirándulások, szülői költségvállalással - közművelődési intézmények lehetőségeinek kihasználása. - úszásoktatás a 2. évfolyam részére 23

Tanórán kívüli lehetőségek: - jeles napok megünneplése - túrák, kirándulások, táborok - tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok - környezetvédelmi akciók (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés,...) - kapcsolattartás külső segítő partnerekkel - iskolai sportversenyek: o házibajnokságok o Családi Sportnap o Madách Kupa Leány Kézilabdatorna (III-IV. kcs.) o Rózsa Kupa Focitorna - mentálhigiénés szakemberek által vezetett programok - asztalitenisz, kondicionáló torna - előadás szervezése szülőknek. Módszerek: Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve az önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok, és a szülők egyaránt részt vesznek. Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára: - az egészségfejlesztésben képzett szakember továbbképzésen való részvétele. (pl. drogügyi koordinátor, mentálhigiénés szakember) - a drogügyi koordinátor csatlakozása a megyei vagy más szakmai csoport hálózatához. - tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást - tegyük szebbé az iskolai környezetet (pl: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb.) - tiszta, rendes osztály (verseny) - szituációs játékok, érveléstechnikai gyakorlatok - az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése. 24

Egészségnevelési programunk megvalósítása során szorosan együttműködünk az iskolaorvo- sokkal és a védőnővel. 1.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat - ismerjék fel a vészhelyzeteket - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal való megismertetése elsősegély-nyújtási alapismeretek területén - az elsősegély-nyújtás alapismereteinek bemutatása és gyakoroltatása - a tanulók életkoruknak megfelelő szinten való foglalkoztatása tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) tevékenységek keretében. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: - két fő beiskolázása elsősegélynyújtó tanfolyamra, mely vizsgával zárul - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal - az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőket figyelemmel kíséri, esetleg részt vesz rajtuk - iskolánk minden pedagógusa elsősegélynyújtó tanfolyamon vesz részt. 25

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia kémia fizika testnevelés Környezetismeret ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - elektromos áram okozta sérülés - ficam, rándulás, törés, zúzódás, nyílt sebek ellátása - égési sérülések kezelése - tűzoltók, mentők, rendőrség értesítése, - forrázásos baleseti teendők, - közlekedési balesetnél elsődleges teendők - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (pl: elsősegély-nyújtó) védőnő vezetésével - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutató szervezése a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat segítségével - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó témahét szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára - farmer kör (iskolakert gondozása). 26

1.4. Környezeti nevelési program Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az Erzsébethelyi Általános Iskola Madách utcai székhellyel és Rózsa utcai telephellyel működik. Munkánkat nehezíti, hogy a két épület elég messze esik egymástól. A Madách utcai épület forgalmas közúti csomópontnál helyezkedik el, ami a megközelítését megkönnyíti, azonban egészségvédelmi szempontból sok veszéllyel jár. Az udvar területének nagysága és beépítettsége kiváló lehetőséget nyújt szabadtéri foglalkozásokra. A faállomány megújítása, virágágyások ápolása folyamatos feladat. A Rózsa utcai épület a főúttól távolabb esik, a forgalom enyhébb, az iskolában tartózkodókat kevesebb káros hatás éri. Az első udvar zöld szigeteivel, felfestett játékaival, míg a hátsó udvar pályájával és fa játékaival teszi változatosabbá a szabadidő eltöltését. Célok és feladatok A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, testi lelki egészség megőrzése. A tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli keretekben foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával - a földi rendszer egységével - a környezetszennyezés fogalmával és hatásaival - a környezetvédelem lehetőségeivel - lakóhelyünk természeti értékeivel - lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival. Ehhez kapcsolódóan fontos feladat: - környezettudatos magatartás és környezetért felelős életvitel kialakítása, elősegítése - ökológiai gondolkodás megalapozása - helyes fogyasztói szokások megismertetése 27

- a környezet állapota iránti érzékenység, felelősségvállalás egyéni vagy közös tetteikért - környezeti értékeink megőrzése, gyarapítása - a természet, az élet tisztelete, a felelősség vállalása, a környezeti károk megelőzése - a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatának megértése - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása - természeti, épített és szociális környezetünk megismerése, óvása és az ezeket tisztelő szokásrendszer megalapozása. A célok eléréséhez választott módszerek A környezeti nevelés szempontjából különösen kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A pedagógusoknak olyan módszereket kell alkalmazniuk, melyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy környezettudatos, cselekvő állampolgárrá váljanak. Módszerválasztás szempontjai: - legyen életkornak megfelelő - legyen pozitív szemléletű - szabad ég alatt valósuljon meg - tevékenységközpontú legyen - személyes megtapasztaláson alapuljon - sok játékos elemet tartalmazzon - élményközpontú legyen - együttműködésre épüljön - ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással. 28

Ajánlott módszerek: - táborok, projektek - kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása - játékok: pl.: szituációs drámajáték, memóriafejlesztő. stb. - aktív, kreatív munka: szelektív hulladékgyűjtés, rend és tisztasági verseny - pályázatok - versenyek. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tartalma: A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett. A fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk,hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg a tartalmakat. Értékmegőrzésre, értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A környezeti nevelés minden pedagógus feladata, ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni, tehát minden tanórai, és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Hagyományos tanórai foglalkozások: Tanórák: - természetismeret - környezetismeret - földünk és környezetünk - biológia és egészségtan - technika, életvitel és gyakorlati ismeretek - kémia - fizika. 29

Osztályfőnöki órák: 5-8. évfolyamon feldolgozott ismeretek nagy fontossággal bírnak. Tanórán kívüli foglalkozások, lehetőségek Vizsgálódásának, tevékenységeinek homlokterében szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan tanítás-tanulás, amelynek célja a tantárgyak tananyagának elsajátítása, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s helyszíne az iskolán kívül is lehet: - témanap, témahét (pl. Egészséges életmód hete) - tanulmányi séta - erdei iskola - programok közművelődési intézményekben - jeles napok megünneplése - túrák, kirándulások legalább félévente a környezeti értékek felfedezéséhez - szakkörök - tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok - környezetvédelmi akciók - táborok: sí, kézműves, erdei iskola stb.. - környezetvédelmi, egészségnevelési hét - kiállítások, előadások: környezet - és egészségvédelem témában - szelektív hulladékgyűjtés papír, PET palack, üdítős karton, elem - diákönkormányzati nap - kapcsolattartás külső segítő partnerekkel - az iskola környezetbaráttá tétele - múzeum, állatkert, nemzeti park stb. látogatása - rendezvények (családi sportnap stb.) - rendezvények (farsang, családi sportnap stb.) 30

Kapcsolatrendszer, kommunikáció Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. A környezeti nevelési programot már tervezni is csak csapatmunkában lehet. A kitűzött célok elérésének pedig záloga, hogy az iskola valamennyi tanára, tanítója, nem pedagógus dolgozója, diákja tisztában legyen vele, és hajlandó legyen aktívan közreműködni. A szülőket is csak megfelelő kommunikációval lehet bevonni, érdekeltté tenni az iskola céljainak elérésben. Tudatosítani kell, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása iskolai közügy, minden ott élő közös ügye. Kifelé is tudatosítani kell, hogy az iskola környezeti nevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy, a szűkebb vagy tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában. A tanítási keretekhez tartozó kommunikáció formái lehetnek: - házi dolgozat készítése - kiselőadások - faliújság - előadás - audiovizuális módszer - kísérlet, bemutatás - csoportos témamegbeszélés - iskolarádió - egyéni beszélgetések - felelősök rendszere (DÖK). A tanítás keretein túli kommunikáció formái lehetnek: - szülői értekezletek - tájékoztató füzet - SZK megbeszélések - internetes felületek (digitális napló, honlap). 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 31

Olyan ismeretek átadásáról, olyan készségek fejlesztéséről kell sok esetben gondoskodnia az iskolának, amelyeknek meg kell jelenniük szinte minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. E tevékenység célja elsősorban a személyiség és a közösségfejlesztés. A személyes, értékorientált, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának lényeges feladata, a kooperatív munkaformák alkalmazásával. A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja a gyermek fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni. Így nagyon fontos szerepet kap az iskola, az osztályközösség is. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása: Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. További fontos feladat a testi-lelki egészség megőrzésére történő felkészítés. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során alakítsuk ki a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 32