INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. Bátai Általános Művelődési Központ Báta, Fő u. 174.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Bátai Általános Művelődési Központ Báta, Fő u. 174. 1

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Intézmény neve: Bátai Általános Művelődési Központ Alkalmazotti közösség jóváhagyásának kelte: 2004. június 28. Fenntartóhoz történt benyújtás kelte: 2004. június 30. Fenntartó jóváhagyás kelte: 2004. Tervezett felülvizsgálat kelte: 2008. Az IMIP hatályba lépése: 2004. szeptember. 01. Jóváhagyta Aláírás Dátum Intézményvezető DÖK Roma Kisebbségi Önkormányzat Szülői Szervezet Fenntartó 2

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ - Az intézmény rövid bemutatása - Az intézmény minőségi múltjának bemutatása és a minőségi rendszer működése II. MINŐSÉGPOLITIKA - Minőségpolitikai nyilatkozat - Minőségi célok - Az önkormányzati MIP elvárásai, az elvárásokból adódó feladatok III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 1. Vezetési folyamatok A vezetés elkötelezettsége felelőssége A döntéshozatali fórumok Az értekezletek rendje A jogszabályok hozzáférhetősége, megismerése, betartása A vezetői ellenőrzés rendje, formái, módszerei Új dolgozók felvételének rendje Továbbképzések rendje 2. Tervezési folyamatok A PEMPO készítésének folyamata A költségvetés készítésének folyamata A tantárgyfelosztás készítésének folyamata Az éves munkaterv készítésének folyamata 3

3. Ellenőrzés, mérés, értékelés A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése, mérése A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése Irányított önértékelés 4. Partnerkapcsolatok irányítása Partnerazonosítás folyamata, partnerekkel való kapcsolattartás rendje A partneri elégedettségmérés rendje A panaszkezelés rendje az iskola tanulói részér A partnerkezelés rendje az alkalmazottak részére IV. MELLÉKLETEK V. KIEGÉSZÍTÉS VI. KIEGÉSZÍTÉS MÓDOSÍTÁSA 4

A minőség tanulását az óvodában kell elkezdeni, de még most sem késő I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA Báta, tolna megye déli csücskében, a néphagyományaiban gazdag Sárköz őrzője. A Duna- Dráva Nemzeti Park közvetlen szomszédságában fekszik..intézményünk, a Bátai Általános Művelődési Központ a 80-as évek elején alakult át a népművelő és a pedagógusok kezdeményezésére többcélú intézménnyé. Az ÁMK ezzel szervezetileg négy intézményegységből álló intézménnyé vált. Közoktatási feladatait a háromcsoportos óvodával és nyolcosztályos iskolával, a közművelődést kétfunkciójú könyvtárral és a helyi kultúrát őrző, megörökítő tájházzal és halászházzal szolgálja.(1. számú ábra) ÁMK struktúrája Iskola Óvoda Tájház Halászház 1. számú ábra Sportcsarnok Művelődési Ház Könyvtár A község közel kétezres lélekszáma kétharmad egyharmad arányban oszlik meg a magyar őslakosság és a cigányok között. A többségük mezőgazdaságból él, a termelőszövetkezet átalakulása óta a munkanélküliek száma meghaladja az országos átlagot. Báta ezzel a mutatóval felkerült a hátrányos helyzetű települések jegyzékére. A lakosság összetétele intézményeinkben is tükröződik. Az általános művelődési központ dolgozói létszáma 33 fő: 6 óvodapedagógus, 4 dajka,18 pedagógus, 1 iskolatitkár, 1 közösségszervező asszisztens, 1 karbantartó, 2 takarító. A könyvtárvezetését kötelező óraszáma terhére könyvtáros tanár látja el, a tájház gondnoka megbízási díjas külsős (polgármesteri hivatal dolgozója) személy. 5

Az intézmény élén az intézményvezető áll, munkáját egy igazgatóhelyettes és óvodai egységvezető segíti. Közművelődési egységünk, a kettős funkciójú könyvtár közel 16 000 kötetével hasznos és fontos ismerethordozó szerepet tölt be a gyermekek nevelésében oktatásában, szabadidős tevékenységében és a felnőtt lakosság életében. A tájház kinőtte a sokáig otthont adó kis falusi parasztházat, ezért az önkormányzat új helyet épített ki számára, a régi épületben pedig halászmúzeumot alakított ki. A tanulók életkörülményeit, a szülők iskolai végzettségét reprezentáló mutatókból jól látható, hogy a szülők iskolai végzettsége összességében nézve nagyon alacsony: 8 általános vagy annál kevesebb. (2. számú ábra) Szülők iskolai végzettsége (általános iskola) 140 131 120 100 80 60 40 83 38 általános szakmunkás érettségizett főiskola, egyetem 20 15 0 végzettségek összesített diagramm 2. számú ábra 2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGI MÚLTJÁNAK BEMUTATÁSA ÉS A MINŐSÉGI RENDSZER MŰKÖDÉSE Vágytunk arra, hogy munkánkról a közvetlen környezetünk mind pozitívabb véleményt alakítson ki. Munkált bennünk a bizonyítási kényszer, hogy a piacosodott oktatási palettán méltó versenytársai legyünk a közeli kisváros iskolájának. A 80-as években elindult intézményi innovációs tevékenységgel és a napjainkban folyó fejlesztő munkával célunk olyan intézmény kialakítása, ahol a szülő, a gyermek, a pedagógus szorosan együtt működik, és jó kapcsolatot alakít ki egymással. A húsz év alatt készített pedagógiai programok újra és újra átgondolt értékrendjét, céljait alábbiakban deklaráltuk: 6

Az intézményünk különböző érdekektől motivált emberek együttes tevékenységén alapuló szervezet. Működése attól jó, hogy munkáját a változó lehetőségek számba vételével, a benne dolgozók szakmai tapasztalataira támaszkodva végzi. Azt gondoljuk, hogy azok a jó óvodák, iskolák, amelyek a valós igények kielégítésére, vagy még ennél is többre szerveződnek, ahol a partnerek elégedettek, ahol az ember maga a legfontosabb érték, ahol mindenki magas szinten valósíthatja meg önmagát. Vezetőink mindezeket figyelemben véve szervezik az intézményben folyó húsz éves innovációs fejlesztő munkát. Előzmények Hogyan kerül középpontba a minőség? Nem volt ez más, mint mikrokörnyezet jelzéseire történő pozitív reakció, mai szóval a minőség iránti igény megfogalmazása és kielégítésére tett törekvés. Felismerték a komplex intézmény közoktatásban, közművelődésben betöltött óriási előnyét, amely a bölcsőtől a sírig tartó tanulásban rejlik. Ebben nyújtott és nyújt segítséget, a legfontosabb partner a közösség szellemi életét leginkább befolyásolni tudó, a faluban élő értelmiségi; a tanító, a tanár, a népművelő és a könyvtáros. Ez a 80-as évek óta folyó tudatos, szervezett tevékenység a partnerek elvárásaira történő gyors válaszadási törekvés a decentralizált központi irányítás csíraállapotában a helyi nevelési rendszer kialakításával is ezt a célt tűzte zászlajára. Az akkori iskola vezetés újító kezdeményezésében segítő társakra lelt egyrészt a pedagógusok körében, másrészről a felkészült és nyitott megyei pedagógiai vezetők személyében. Szerencsésen alakultak az infrastrukturális feltételek is az ÁMK intézményegységei a hetvenes évek végén épültek szinte még újnak számítottak és az iskolabővítés is sikeresen fejeződött be. Intézményünk feltételrendszerével is a legjobbak közé emelkedett. Az innovációs törekvésekhez a tantestület elméleti felkészítésével kezdtek hozzá. Olyan előadókat nyertek meg az ügynek vezetőink, mint Vastag Zoltán, Lóránt Ferenc, Trencsényi László, hogy csak a legnevesebbeket említsem. Az előadás sorozatot iskolalátogatások, konzultációk követték. Tantestületünk ellátogatott az akkor nagy nevű Szentlőrincre, a pécsi Nevelési Központba és egy-két kisebb falusi iskolába, ahol újító szárnypróbálgatásokkal találkoztunk. A látottak és hallottak során magunkba szívhattuk a kötöttségekből kitörni igyekvő és megújulni vágyó magyar pedagógiai szellemiséget. 7

Az önarckép készítése során megismertük a szülők, a gyermekek, a falu vezetőinek elvárásait, szűkebb környezetünk igényeit az ÁMK iránt. A műhelymunka következett, mellyel az akkori partnerek véleményét állítottuk reflektorba Négy területre fókuszáltunk, a tanítás-tanulás, a szabadidő, az egészséges életmód és társadalmilag hasznos tevékenység. Az önarckép, helyzetelemzés kiértékelése után közösen készítve megalkottuk a 80-as évek közepén az intézmény első pedagógiai programját, amely öt évre szólt. A deklarált célokból következően erre a négy területre átfogó feladatokat határoztunk meg. A prioritást a tanítás-tanulás területe élvezte. Az iskolai átmenet megkönnyítése érdekében a pécsi óvodaiskola mintájára megszerveztük a napjainkban is honos otthonos iskolát. Hátrányos helyzetű tanulóink számára csoportbontással biztosítottuk az egyéni képességek kibontakoztatásának mind nagyobb lehetőségét. A magyar és matematika tantárgyak nívó csoportokban történő oktatása az alapkészségek elsajátítását és a biztos tovább haladást segítette. Ebben az első pedagógiai programban terveztük és szerveztük először az intézmény szabadidős tevékenységét tanulóink, használóink igényeire. Iskolánkban a munkára nevelés érdekében és a gyermekek ellátásának biztosítása céljából megnyitottuk az ÁFÉSZ-szel karöltve az iskolaboltot, amely tíz éven át sikeresen működött. A gyerekek felelősséggel dolgoztak társaik és saját örömükre, belekóstolva és gyakorolva felelősi rendszer vezető és vezetett szerepét. A helyzetelemzés más területen is jelölt ki számunkra tennivalókat, ilyen nagyon fontos terület a hagyományápolás. Mivel községünk a Sárközhöz tartozik, ezért a szülők, a partnerek elvárják az intézménytől a múlt emlékeinek méltó megőrzését és továbbvitelét. Fakultáció keretében elevenítettünk fel gyermekeink körében a kihaló félben lévő művészeti ágakat: a tojásfestést, a szőnyeg - és szőttes szövés már szunnyadó tudományát. Tervünk megvalósításában külső segítőkre találtunk a falu patrióta szellemű asszonyai személyében. A lakosság emlékállító kedvét megragadva gyűjtő munkával 1990-ben az akkori vezető óvónő létre hozta a tájházat, amely a paraszti életmód múltbeli emlékeinek állít emléket. A falu fennállásának 900 éves évfordulója kapcsán iskolánk felvette Hunyadi János nevét, melyre tanítás nélküli munkanappal ünnepélyes keretek között azóta is megemlékezünk. A kilencvenes évek elejétől figyelemmel kísértük a NAT-tal kapcsolatos pro és kontra szakmai vitákat, készültünk az alaptantervvel összecsengő pedagógiai program elkészítésére. Főiskolai képzésen, tanfolyamokon, konferenciákon, helyi továbbképzéseken vettünk részt, gyűjtöttünk az új ismereteket. Majd az önarckép készítésénél megismert csoport munkát finomítva új módszerekkel kiegészítve készítettük a pedagógiai- művelődési programot /lásd PEMPO/. A bajai ÁMK szakértőjét kértük fel munkánk elemzésére, értékelésére. 8

Az intézményi program magába foglalta óvodánk helyi nevelési programját. Egyik kollégánk, aki a 80-as évek innovációs tevékenységét, mint igazgató irányította, hozzá kezdett és munkája nyomán elkészült a helyi honismereti tanterv. Egy másik csoport az interkulturális etnikai tantervet fejlesztette ki. Az egymásra épülő oktatási egységek az átmenet megkönnyítése és a hátrányos helyzetű tanulók érdekében közös programot működtetnek. Az iskola a cigány tanulók számára etnikai programot dolgozott ki, melyet kiscsoportos munkaformában több éve eredményesen szervez. Helyi tantervünkben kiemelt szerepet kapott az informatikaoktatás mellett a hagyományápolás. Legalább ilyen fajsúllyal bírnak a részképesség zavarral küzdő tanulóink számára szervezett kiscsoportos fejlesztő foglalkozásaink. Intézményünk gyakorlatában, mint már írtuk, nem új keletű törekvés az igényekre, elvárásokra történő azonnali, gyors reagálás. Az innovációs tevékenységünk, a helyi nevelési rendszer kiépítése, már az igények, elvárások csíráit hordozta magában. A kilencvenes években ez, a társadalmi változással felerősödött, a szabad iskola választás pedig kényszerítő erőként kezdett működni. Az intézmény szervezeti formáit felülvizsgálva feltételeinkhez igazítva kezdtük hozzá az új idők követelményeit szem előtt tartva feladataink teljesítéséhez. A 2000/2001-es tanévben az igazgatóhelyettes vezetésével megalakult munkacsoport végezte a PEMPO nevelési tervvel történő kiegészítését. A helyi tanterv kerettantervi részét az igazgató vezetésével egy másik munkacsoport készítette. Sikeresen átdolgoztuk, konszenzussal elfogadtuk, ma ez képezi oktató-nevelő és közművelődési tevékenységünk helyi alapdokumentumát. A pedagógiai programok készültekor az intézmények többségét jellemző pezsgő szakmai munka a minőségfejlesztéssel folytatódott, nálunk sem történt ez másként. Első körben elnyertük az OM támogatását. A minőségfejlesztésbe történő bekapcsolódáskor a felvázolt célok elérésének igényén túl intézményünk vezetését a szervezettel való tudatos törődés lehetősége, közösségét pedig leginkább az motiválta, hogy szervezett keretek közt, szakmai segítség igénybe vétele mellett folytatódhat az intézmény innovációs tevékenysége. Intézményünkben egy időre esett a minőségfejlesztő program tizennyolc hónapon át történő bevezetése és a kerettantervben előírt módosítások végrehajtása. Utólag elmondhatjuk, hogy szerencsés találkozás volt. Feszített munkatempóban, de szinkronban egymással mindkét folyamat egyszerre zajlott. 9

A Comenius I. modellépítéshez szükséges előfeltételeket teljesítettük Elértük, hogy a vezetők elkötelezettsége a minőség iránt évek óta töretlen a dolgozók körében belső konszenzus született, az akarjuk csinálni, önként és tudatosan mottó jegyében a pedagógiai-művelődési programunk szerződésként működik az érdekelt felek között a partnerek igényeinek, elvárásainak megfelelően önértékelésünket ismételten újragondoltuk, működnek a minőségi körök részt vettünk tanfolyamokon, tréningeken, konferenciákon önképzéshez biztosított a szakirodalom Intézményünk pályázat útján az elsők között kapcsolódott be önként a Comenius 2000 Minőségfejlesztő Programba. A program elkezdése előtt 3 fő minőségügyi alapismeretek című képzésen vett részt, a nevelőtestület pedig felkészítő tréningen. 2000-től - 2002-ig történt a Comenius 2000 Minőségfejlesztő Program I. modelljének a kiépítése, amelynek során megkaptuk a Partnerközpontú Oktatási intézmény Oktatási Minisztérium Kiváló Közoktatási Minőségi díj elismerő oklevelét. A sikeres munkánk eredményeként Comenius klub Házigazdaként is működtünk, 2002-2003 között, valamint a Comenius I. csoportos bevezetést segítő intézmény /FSI/ szerepét is betöltöttük. A modell kiépítése kezdetén a nevelőtestület által választottuk ki a minőségi a minőségi körök a BECS /általunk belső értékelési csoportnak nevezett/ tagjait, illetve a minőségügyi vezetőt. A BECS vezetői és a minőségügyi vezető fontos kérdésekben együtt hozott döntést és vitte a nevelőtestület elé. A nevelőtestület többi tagja az újabb feladatok megosztásakor a minőségi körök tagjaihoz csatlakoztak, így bővült a BECS, s feladatonként át is rendeződhetett, tehát a mobilisan, rugalmasan működött. Az intézményfelmérést és elégedettség-vizsgálatot követően BECS vezetői váltak az intézkedési tervek felelőseivé. A hosszú távú tervek esetében most is ők látják el ezt a feladatot mint a munka irányítói a jelenleg folyó minőségügyi munka állandó tagjaiként, a minőségügyi vezető mellett. (lsd. 3. számú ábra) A Comenius I. modell kiépítését követően az Oktatási Minisztérium anyagi támogatásának megszűnésével az állandó BECS működését minőségi körök, a feladatokra aktuálisan szerveződő csoportok váltották fel. A minőség ügyi vezető legfőbb szerepe az aktuálisan alakult teamek koordinálása, feladatok kiosztása, határidő megszabása, munka ellenőrzése, s ha szükséges a teamek segítése a feladatok értelmezésében, a munka elindításában. Jelenleg /ebben a tanévben/ a következő feladatokra szerveződtek a csoportok: 10

A két hosszú távú intézkedési tervre: A tanulók viselkedéskultúrájának javítása részcélként. Tisztaság javítása. Az iskola megtartó erejének növelése A közép és rövid távú tervek befejeződtek, mint Az óvodában és az iskola közti kapcsolat erősítése Kapcsolattartás erősítése, formáinak bővítése a szülőkkel az óvodában Az újabb elégedettség-vizsgálat során készült intézkedési tervek is megvalósultak: A nevelési módszerek felülvizsgálata és új pedagógia módszerek megismerése: kooperatív tanulási technikák drámapedagógiai Értékelési rendszer kidolgozása szöveges értékelés kompetencia alapú értékelés Az IPR /Integrációs Pedagógiai Rendszer/ bevezetése Az Integrációs Pedagógiai Rendszer bevezetéseként a kompetencia alapú értékelésre háromhavonta kerül sor. A 2003/2004-es tanévben bekapcsolódtunk képesség-kibontakoztató és integrációs programba. Az OOIH dél-dunántúli régiójának bázisintézmén yeként fejlesztő és szolgáltatói feladatokat kaptunk és vállaltunk. A bátai iskola tantestülete nemcsak a normatíva hatására él az együttnevelés eszközével, ezt megelőzően is integrált oktatás elvét vallotta, és szervezeti formáiban alkalmazta is. Gyakorlatunkban a hátránykompenzáció érdekében szervezett csoportok kialakításánál az egyén képessége határozta meg a besorolást. Az IPR megerősített bennünket abban, hogy módszereinkben, eszközrendszerünkben jó úton haladtunk és ezt az utat kell folytatni. A következő projektek készültek el még ebben az évben: Környezeti nevelésre Egészségnevelésre Multikulturális nevelésre Tolerancia nap Vidám iskolakezdés címmel az iskola-óvoda közti átmenet problémáinak megoldására projekt készült el. A minőségügyi rendszer dokumentumai: Alapító okirat MIP PEMPO Házirend 11

SZMSZ Munkaköri leírás Jegyzőkönyv Továbbképzési beiskolázási terv Eljárásrendek Egyéb szabályzatok Minőségirányítási rendszer működése Intézményvezetők Minőségügyi vezető Minőségi kör Minőségi kör Támogató szervezet Nevelőtestület 3. számú ábra 12

II. MINŐSÉGPOLITIKA 1. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT Intézményünk, a Bátai ÁMK elkötelezi magát minden közoktatási és közművelődési tevékenység terén, hogy partnerei igényeit a társadalmi, környezeti kihívásokhoz alkalmazkodva minél teljesebb körben elégítse ki. Intézményünk elsősorban a szülők, a gyermekek igényeinek kíván megfelelni és érdekeit szolgálni. Az általános ismeretek és készségek fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók támogatását és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. Teljes körű integrációs nevelést folytatunk a hátrányos helyzetű, különböző képességű tanulóink esélyegyenlősége érdekében. Olyan hasznos ismereteket szeretnénk átadni a tanulóinknak, amelyek segítségével képesek lesznek az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra, a társadalomban való eligazodásra. Intézményünk vezetése és alkalmazotti köre elkötelezett a minőség fejlesztés iránt. Az intézményvezetés tudatosítja a munkatársakra a vonatkozó jogszabályokat, törvényi kötelezettségeket, jogokat és szakmai elvárásokat. A folyamatos minőségfejlesztés érdekében ösztönözzük, biztosítjuk a munkatársak szakmai fejlődését (önképzés- továbbképzés ). Munkánkat a kiegyensúlyozott, magas színvonalú tevékenység jellemzi. Feladatainkat tervszerűen, tudatosan végezzük. Szakszerű mérések, elemzések megvalósításával a partneri igények felmérésével keressük a megújulás és jobbítás lehetőségét. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, minden folyamatára és tevékenységére. 2. MINŐSÉGI CÉLOK: Fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködés fejlesztését, a partneri elégedettségi mutatók szinten tartását. Ennek érdekében kétévente végezzük el az igényfelmérést és partneri elégedettség-vizsgálatot. Arra törekszünk, hogy intézményünk megtartó erejét biztosítsuk: Az óvodából a gyermekeket a szülők a mi iskolánkba írassák be. A hatodik osztály befejezése után tanulóinkat ne vigyék el másik azonos általános iskolai képzést nyújtó intézménybe. 13

A másság tiszteletben tartása hangsúlyos szerepet kap az intézmény helyi etnikai programjában, és IPR programban a népismereti, honismereti, társadalomismereti órákon (történelem, földrajz) és osztályfőnöki órák keretében. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás hatékonyabbá tétele érdekében pedagógusaink az oktató-nevelő munkában a továbbképzési tervben előirányzott módszerek megismerésére és alkalmazására törekednek. Folyamatosan figyeljük partnereink igényei és elvárásait a szabadidős tevékenységek terén is. Felelősek vagyunk azért, hogy a falu és az intézmény hagyományait a tájházban rendezett programok, kiállítások szervezésével, az év végi honismereti napok megtartásával, a tánccsoportok támogatásával ápoljuk és továbbörökítsük. Információs technológia fejlesztése Szolgáltatás 3. AZ ÖNKORMÁNYZATI MIP FELADATAI Fenntartói elvárásai a helyi közoktatási rendszer egészére A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen, a közoktatásban érintett partnerek elégedettségét kiváltó módon működjön. A közoktatást érintő hatályos jogszabályok, valamint az intézményi belső szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvek figyelembevételével alakítsák mindennapi életüket. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését a folytathatóságtovábbépíthetőség elvének érvényesítését. A közoktatási rendszerbe kerüléstől óvoda, iskola az alapfokú közoktatási rendszerből kikerülésig középfokú oktatásba kerülés nyomon követhető legyen a gyermek, a tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. Közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskola kultúraközvetítő szerepe. 14

Az intézményben továbbra is stabil, innovatív nevelő-oktató tantestület működjön. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet folyamatosan tájékoztassa a szülőket és a tanulókat, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. A hozzáadott pedagógiai értékek jóváhagyott pedagógiai program alapján mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek. Minőségelvű, partnerközpontú, működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. Minden rászoruló gyermek kapjon segítségnyújtást a mentális problémáinak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a középiskolai oktatásba és a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz. Hatékony gyermek és ifjúságvédelem, hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában 15

Intézmény a fenntartói elvárásokhoz kapcsolódó feladatok Terület Feladat Sikerkritérium Módszer Minőség irányítás Partnerközpontú szemlélet biztosítása, minőségfejlesztési rendszer működtetése Az intézmény színvonalas, minőségi működése Folyamatos fejlesztés a PDCA elv alapján, partneri elégedettségmérés, irányított önértékelés Minőségügyi vezető Óvodavezető Felelősök, közreműködők Megvalósítás időszaka, gyakorisága Folyamatos 2 évenként 4 évenként Közművelődés Kultúraközvetítés, könyvtári szolgáltatás, közművelődési, közgyűjteményi tevékenység Rendezvények szervezése Könyvtárlátogatók számának növekedése, színvonalas kultúraközvetítés, hagyományaink őrzése, ápolása Intézményvezető Könyvtárvezető Faluház vezető Folyamatos Együttműködés Intézményi együttműködés Óvoda- iskola átmenet megkönnyítése, az óvodában kialakított szokásrend folytatása az iskolában Egymás rendezvényeit kölcsönösen látogatják a pedagógusok (óvoda-iskola) Hospitáció, közös továbbképzései, TEAM munka Óvodavezető, igazgató, az óvoda-iskola közötti kapcsolattartó személy Intézkedési tervben meghat. Továbbképzés Továbbképzési beiskolázási terv készítése Humánerő minőségközpontú fejlesztése Pedagógusok való jelentkezése továbbképzésre Igazgató, óvodai egységvezető 277/1997.(XII. 27.) kormányrendelet szerint (Az ötéves beiskolázási terv intézményszintű) 16

Óvoda a fenntartói elvárásokhoz kapcsolódó kiemelt feladatok Terület Feladat Sikerkritérium Módszer Egészséges nevelés életmódra Az óvodáskor végére minden egészségesen fejlődő gyermek rendelkezik az iskolai élet kezdetéhez szükséges testi és pszichikai fejlettséggel, szokásrendszer kialakulása A napirend kialakítása, az egészséges életmód alapjainak megismertetése a gyerekekkel az életkori sajátosságoknak megfelelően. Óvónők Felelősök, közreműködők Megvalósítás időszaka, gyakorisága Folyamatos Nevelés Értelmi, érzelmi nevelés Az óvodáskor végére minden egészségesen fejlődő gyermek rendelkezik az iskolai élet kezdetéhez szükséges testi és pszichikai fejlettséggel Az életkori sajátosságoknak megfelelő foglalkozások: dramatikus játékok Óvónők Folyamatos Anyanyelvi nevelés Az óvodáskor végére minden egészségesen fejlődő gyermek rendelkezik az iskolai élet kezdetéhez szükséges nyelvi kézségekkel Az életkori sajátosságoknak megfelelő foglalkozások: mese, verstanulás, mondókák, dramatikus játékok, színházlátogatás Óvónők Folyamatos 17

Iskolára való felkészítés A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése Az óvodáskor végére minden egészségesen fejlődő gyermek rendelkezik az iskolai élet kezdetéhez szükséges testi és pszichikai fejlettséggel Szociokulturális hátrányok csökkenése. Az óvodáskor végére elérik az iskolai munkához szükséges fejlettséget. Egyéni bánásmód, differenciálás, felzárkóztatás Óvónők Óvodavezető, óvónők, dajkák,, logopédus Folyamatos 18

Az iskola a fenntartói elvárásokhoz kapcsolódó - kiemelt feladatai Terület Feladatok Sikerkritériumok eljá- Módszerek, rások Felelősök, közreműködők Megvalósítás határideje, gyakorisága Megújulásra, önművelődésre fogékony tanulók nevelése Önálló ismeretszerzésre képes, érdeklődő tanulók Könyvtár, informatika órák, osztályfőnöki órák Osztályfőnökök, pedagógusok Folyamatos Nevelés Környezeti- és egészségnevelés A környezetük védelme, óvása Egészségesebb életmód Projektek, osztályfőnöki órák, Kirándulások, Felvilágosítás, Pedagógusok Védőnő, iskolaorvos Folyamatos Szociális gyarapítása készségek A hátrányos helyzetű tanulók 80-90%-a részt vesz az IPR szociális kompetenciákat fejlesztő programjain Közösségfejlesztő, mentálhigiénés, előítéletek kezelését szolgáló programok Osztályfőnökök, Folyamatos hátrá- Szociokulturális nyok csökkenése. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének növelése Egyéni bánásmód, differenciálás, felzárkóztatás IPR menedzsment, osztályfőnökök Folyamatos 19

Oktatás Tanulási szokások megalapozása, sokoldalú, korszerű tudás közvetítése Sajátos nevelési igényű és részképesség zavarral küzdő tanulók ellátása Az évismétlők és pótvizsgázók számának csökkenése, sikeres szereplés tanulmányi versenyeken, az egész életen át tartó tanulás koncepciójának megalapozása Az évismétlők és pótvizsgázók száma csökken Csoportbontás, tehetséggondozás, kooperatív tanulási módszerek alkalmazása Egyéni bánásmód, differenciálás, felzárkóztatás Pedagógusok Pedagógusok, fejlesztőpedagógus, logopédus Folyamatos Folyamatos Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások szervezése Tanulmányi versenyeken sikeres szereplés a (résztvevők számától függően 1-5 helyezés) Évismétlők és pótvizsgázók számának csökkenése Szakkörök, sportkörök, alapfokú művészeti nevelés, tánccsoportok, Differenciált tanulásirányítás, egyéni fejlesztés, csoportbontás Szakkörvezetők, csoportvezetők, pedagógusok Folyamatos Nemzeti, etnikai nevelés, oktatás A másság elfogadása, más kultúrák megismerése Hon-és népismereti órák, Projektek, Szakkörök Pedagógusok, Szakkörvezetők, Folyamatos 20

III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Iskolánk 2000-2002-ig kiépítette minőségfejlesztési rendszerét a Comenius I. intézményi modell alapján. A modell négy fő eleme a tervezés, megvalósítás, ellenőrzés és beavatkozás. Intézményünk a partnerközpontú működét rendszerét kidolgozta, dokumentálta. Felmértük a partnereink igényét (azonosítottuk partnereinket, igény és elégedettségmérést végeztünk, ehhez szabályzatot készítettünk, kidolgoztuk a partneri kapcsolattartás eljárásrendjét) és intézkedési tervet dolgoztunk ki teljesítésükre. Az intézkedési terveket megvalósítottuk, ha kellett korrekciót végeztünk. A partneri igény és elégedettségmérést kétévenként végezzük el. A 2003/04 tanévben harmadik körben történt a felmérés. Az irányított önértékelést négyévenként végezzük el. 2002-ben végzett irányított önértékelés segítségével megállapítottuk, hogy munkavégzésünk a kitűzött szándékoknak (partnereknek) megfelel. A KT 40. (10) előírja, hogy a Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Cél: a törvénynek való megfelelés, a PDCA SDCA logika folyamatos, az intézményi működés teljes körű alkalmazása, a szervezeti kultúra fejlesztése, valamint a folyamatok szabályozása. Intézményünkben zajló folyamatokat a négy fő területre osztottuk: 1. Vezetési folyamatok; 2. Tervezési folyamatok; 3. Ellenőrzés, mérés, értékelés; 4. Partnerkapcsolatok irányítása. 21

1. VEZETÉSI FOLYAMATOK 1. 1. A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE, FELELŐSSÉGE Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Az intézmény működésében jól nyomon követhető a vezetés minőségi munka iránti elkötelezettsége. Személyes példamutatás Stratégiai dokumentumok tervezése Partnerekkel való együttműködés Kommunikáció Erőforrás gazdálkodás Jogszerű működés Intézményt szabályozó dokumentumok összehangolása 22

1. 2. DÖNTÉSHOZATALI FÓRUMOK INTÉZMÉNYÜNK DÖNTÉSHOZÓ SZEMÉLYE ÁMK Igazgató Igazgató helyettes Óvodavezető Minőségügyi vezető Munkaközösség vezetője DÖK vezetője Szakszervezeti vezető Faluház vezetője Könyvtár vezetője DÖNTÉSHOZÓ CSOPORTOK ÁMK vezetőség Teljes alkalmazotti kör Iskolai nevelőtestület Óvodai nevelőtestület Munkaközösségek Minőségi kör DÖK Iskolai szülői szervezet Óvodai szülői szervezet Hatásköröket lásd az SzMSz- ben. A fenti ábra kiegészül az IPR vezető személyével, a döntéshozó csoportok pedig az IPR menedzsmenttel 2007.március 28. 23

1. 3. AZ ÉRTEKEZLETEK RENDJE A folyamat megnevezése Alkalmazotti értekezlet Nevelőtestületi értekezlet Intézményvezetői értekezlet szemé- Érintett lyek Óvónők Tanítók Tanárok Óraadó tanárok Technikai személyzet Adminisztratív beosztásban dolgozók Az intézmény nevelőtestülete Igazgató Igazgatóhelyettes Óvodavezető Munkaközösségvezetők DÖK vezető Szakszervezeti Titkár Felelős Ellenőrzés Határidő Intézményvezetés Igazgatóhelyettes Megállapodás szerint Alkalomszerűen Fontos döntési helyzetben Törvényben, rendeletben előírtak szerint Intézményvezetés Intézményvezető Éves munkaterv szerint Intézményvezetőhelyettes Intézményvezető Gyakoriság Milyen időközönként? Intézményvezetői megbízás Intézmény átszervezése, feladatainak megváltozása Vezetői megbízatás visszavonása Dokumentálás SZMSZ melléklete Szülői Szervezet működési szabályzata jegyzőkönyv Nyilvánosságra hozatal Faliújság PEMPO SZMSZ SZMSZ mellékletmok A dokumentu- elfogadása és elfogadását módosítása Jegyzőkönyv követő egy héten Házirend elfogadása belül - faliújság Az intézmény Augusztus Február Június éves munkatervének elfogadása Tanévnyitó, félévzáró tanévzáró értekezlet Minden hónap Havonta Feljegyzés Meghívó 24

Munkahelyi információs értekezlet Óvónők, Dajkák Tanítók. Tanárok Óvodavezető Intézményvezetőhelyettes Intézményvezető Minden hónap vége Alkalomhoz igazodva havonta Jegyzőkönyv Jelenléti ív Meghívó Munkaközösségi értekezlet Munkaközösség tagjai Munkaközösség vezető Igazgató Igazgatóhelyettes Óvodavezető Munkaközösség ütemterve szerint Háromhavonta Munkaközösségi munkaterv Jelenléti ív Faliújság Óvónők Osztályfőnökök Szülők Szülői értekezlet Intézményvezető helyettes Óvodavezető Intézményvezető Szeptember Január Május Évente két, három alkalommal Jelenléti ív Eseménynaptár Meghívó Fogadóórák Szülők pedagógusok Intézményvezető helyettes Óvodavezető Intézményvezető November Március Évente három alkalommal Jelenléti ív Eseménynaptár Meghívó Három havonkénti kompetencia alapú értékelés Nyíltnap Szerve- Szülői zet Szülő, tanuló, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, CKÖ Szülők Pedagógusok, Munkaközösség vezetők tanuló Szülők Szülői Szervezet vezetője IPR menedzsment Intézményvezető Igazgatóhelyettes November, február, május Munkaközösség ütemterve szerint Szeptember vége, január Évente három alkalommal Évente egy alkalommal Évente két alkalommal rendezvényhez igazodva Egyéni fejlesztési terv, jelenléti ív feljegyzés Óravázlat jelenléti ív Jegyzőkönyv Jelenléti ív Eseménynaptár Meghívó Eseménynaptár Meghívó Meghívó 25

1. 4. A JOGSZABÁLYOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE, MEGISMERÉSE, BETARTÁSA Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban, CompLex CD jogtár. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az intézmény specifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek-egy példánya az igazgatói irodában találhatók meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés, a Jogalkalmazás a közoktatásban és a Tanári létkérdések kötetei. Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi információs értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja szakszervezet részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető rendelkezésére, rendkívüli vezetői értekezlet összehívását kezdeményezi. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok szakszervezet, közalkalmazotti tanács számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független, belső kontroll működését is lehetővé teszi. (1. sz. melléklet: Intézményi működését szabályozó alapvető jogi dokumentumaink listája) Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű Pedagógiai és Művelődési programmal, mely tartalmazza az intézményi alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja az óvodai és az iskolai pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok megvalósítási tervét tartalmazza. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés eljárásrendjét. Az irányított önértékelés minden területe szabályozott. 26

Külső szabályozás: TARTALMI RÉSZ Szabályozás Hol található Igazgató hatásköre Közoktatásról szóló törvény 54. 55. Intézmény munkarendje Közoktatásról szóló törvény 40. Pedagógiai program Közoktatásról szóló törvény 44. 48. Tanórán kívüli foglalkozás Közoktatásról szóló törvény 53. szervezeti formája, rendje Nevelőtestület Közoktatásról szóló törvény 56. 57. Szakmai munkaközösségek Közoktatásról szóló törvény 58. Tanítási év rendje Közoktatásról szóló törvény 52. 27

Az intézmény működéséhez szükséges jogszabályok változásának figyelemmel kísérése (Oktatási Közlönyben, CD jogtárban) Változások, új jogszabályok megismertetése az érintettekkel Törvénytől függően egyedi döntéshozatal, vagy intézkedési tervek, feladatok meghatározása, teamek szerveződése Az elkészült dokumentumok, szabályozások, eljárásrendek felülvizsgálata, ha szükséges ezek korrekciója. A fenntarthatóság, sikerkritériumok megadása sze- Érintett mélyek A folyamat megnevezése Igazgató, Igazgató-helyettes Vezetőség, teamek Vezetőségi tagok, Teamek vezetői Felelős Ellenőrzés Határidő Gyakoriság Milyen időközönként? Dokumentálás Nyilvánosságra hozatal Igazgató Fenntartótó Folyamatosan Nevelőtestülettel információs értekezleten vezetői értekezleten Intézmény dolgozói, nevelőtestület Igazgatóhelyettes, Minőségügyi vezető Igazgató, Minőségügyi vezető, munkaközösség vezetők Igazgatóhelyettes Minőségügyi vezető Igazgató Folyamatosan Szabályzatok Nevelőtestülettel, az intézmény dolgozóival információs értekezleten, faliújság, vezetői értekezleten Igazgató Igazgatóhelyettes Közoktatásra vonatkozó törvények módosításától függően Igazgató Minden tanév kezdetén, törvényi változásoktól függően A fénymásolást követően, mindenki által elérhető helyen való tárolása Igazgatói iroda, tanári Nevelőtestület Faliújság Információs értekezlet Nevelőtestület Faliújság Információs értekezlet, Hozzáférhetőség: igazgatói iroda, tanári 28

1. 5. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDJE, FORMÁI, MÓDSZEREI Folyamat Dokumentum, tevékenység Módszer Felelős Határidő Nyilvánosságra hozatal Éves ellenőrzési terv készítése Pedagógiai művelődési prog- Vezetői megbeszélés Intézményvezetés Szeptember Éves ellenőrzési terv az intézményben zajló ram érvényessége/ használha- folyamatokra, dokumentumokra, tósága tevékenységekre -Nevelési terv (szükség esetén szakember) -Helyi tanterv -Helyi óvodai nevelési program -Gyermekek fejlettségi szintje -Tanórák, foglalkozások -Félévi, évközi és év végi tanulmányi teljesítmény -Munkarend -IPR dokumentáció -Adminisztráció -Ügyeleti rend -Technikai dolgozók munkája -Rendezvények, ünnepélyek, projektek Ellenőrzés elveinek meghatározása Helyi szabályzók készítése Vezetői megbeszélés Intézményvezetés Szeptember Éves ellenőrzési terv Az ellenőrzési feladatokra Helyi szabályozók készítése Vezetői megbeszélés Intézményvezetés Szeptember Éves ellenőrzési terv felelősök rendelése Ellenőrzés -felkészülés az ellenőrzésre -egyeztetés az ellenőrzöttel Szabályozó alapján Dokumentumelemzés Beszámoló Jelentés Gyermekmunkák Intézményvezetés Ütemterv szerint folyamatosan Feljegyzések a naplókban, tantestületi értekezletek, munkaközös- -értékelés szempontok szerint (feladatlaségi megbeszélések, -feljegyzéskészítés pok, füzetek..) -látogatás, vizsgálat, önkormányzati moló beszá- 29

Az éves ellenőrzési tevékenység értékelése (felelősök beszámolói) megbeszélés Vezetői megbeszélés Vezetőség Június Beszámolók, félévi, év végi értekezletek jegyzőkönyvei 30

1. 6. AZ ÚJ DOLGOZÓK FELVÉTELÉNEK RENDJE A folyamat megnevezése Személyi változás esetén Pályázat kiírása Kiválasztási szempontlista készítése Pályázatok értékelése A pályázatok kiértékelése, döntés az elbeszélgetés időpontjáról, helyéről. A pályázatok kiértékelése az interjú időpontjáról A pályázók és az intézményvezető személyes találkozója Tapasztalatok öszszegzése Érintett személyek Felelős Ellenőrzés Határidő Intézményvezetés Igazgató Fenntartó Minden tanév végén, júniusban Intézményvezetés Igazgató Fenntartó Minden tanév májusában szükség szerint Intézményvezetés Igazgató Fenntartó Augusztus közepe Intézményvezetés Vezetőségi tagok Igazgató Igazgatóhelyettes Intézményvezető és a pályázó Igazgató Fenntartó Minden év augusztusában Igazgató Fenntartó Minden év augusztusában Intézményvezetés Igazgató Fenntartó Augusztus 15. Gyakoriság Milyen időközönként? Dokumentálás Nyilvánosságra hozatal Évente Pályázat Pályázati felhívás Pedagógiai Híradó Megüresedett álláshely esetén Megüresedett álláshely esetén Megüresedett álláshely esetén Megüresedett álláshely esetén Megüresedett álláshely esetén Pályázat kiválasztási szempontlista Pályázatok anyaga Levél elküldése Regisztrált levél Az interjú kérdései Jegyzőkönyv az interjúk anyagáról. Vélemények, tapasztalatok Vezetőségi ülés Vezetőségi gyűlésen Az összegyűjtött anyag közzététele a vezetőségi tagok számára 31

Döntés a kiválasztásról A sikeres pályázó felvétele A betanulási rend ismertetése a munkakörtől függően (mentorok bemutatása) Az újmunkatárs vagy alkalmazott bemutatása a nevelőtestületnek Az új pedagógus betanulása Az új pedagógus folyamatos konzultálása a mentorral, intézményvezetéssel Az új dolgozó alkalmasságának értékelése Intézményvezető Szakszervezet vezetője Minőségügyi vezető Pályázó, iskolatitkár Pályázó, Mentor, Igazgatóhelyettes Pályázó, Nevelőtestület Pályázó, Mentor Pályázó, Mentor, Igazgatóhelyettes Pályázó, Mentor, Vezetőség Igazgató Fenntartó Augusztus 20. Megüresedett álláshely esetén összegzése A leadott szavazatok száma Igazgatóhelyettes Igazgató Szerződéskötés Igazgatóhelyettes, Mentor Igazgató A felvételt követően Igazgatóhelyettes Igazgató Évente, új alkalmazott esetén Igazgatóhelyettes, Mentor Igazgató Az első három hónap Igazgatóhelyettes Igazgató Az első félév során Igazgatóhelyettes Igazgató Az első három hónap, majd az első félév letelte után Folyamatosan Hetente, szükség esetén naponta Háromhavonta Betanulási rend A döntés ismertetése 32

1. 7. TOVÁBBKÉPZÉSEK RENDJE Intézményünkben ötéves beiskolázási terv készült a 277/1997.(XII.27.)kormányrendelet szerint. Ennek alapján készül el az éves beiskolázási és továbbképzési terv. Folyamat Az új továbbképzési jegyzékek közzététele Továbbképzés kiválasztása, írásbeli jelentkezés Az ig. helyettes előterjeszti a jelentkezési igényeket A tantestület kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát Véglegesítik a továbbtanulók jelentkezését Éves beiskolázási terv elkészítése Dokumentum, tevékenység Módszer Felelős Határidő Nyilvánosságra hozatal Jegyzék, közlöny, Igazgatóhelyettes Minden év eleje Faliújság, tanári szoba programajánlatok Írásbeli jelentkezés Igazgatóhelyettes Február 15. Jelentkezési lap Igazgatóhelyettes Február vége Információs értekezlet Továbbképzésre jelentkezők Igazgatóhelyettes Február vége Faliújság tanári szoba névsora Névsor Igazgató Március eleje Információs értekezlet SZMSZ: Ötéves továbbképzési Igazgató Március 15. Információs értekezlet terv 33

2. TERVEZÉSI FOLYAMATOK 2. 1.A PEMPO KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA Külső-belső környezeti tényezők feltárása A gyűjtött anyag elemzése, kiértékelése Az intézmény dokumentációs anyagának összehasonlítása és felülvizsgálata: Helyi tanterv Belső értékelési rendszer Új programok Filozófia Célrendszer Felelősök, irányítók kiválasztása feladatok leosztása (team munka) A folyamat megnevezése Szervezési feladatok: teamek alakulása Érintett személyek Nevelőtestület Feltérképezésen résztvevő team Felelős Ellenőrzés Határidő Gyakoriság Dokumentálás Nyilvánosságra hozatal Munkaközösség Igazgatóhelyettes Törvényi Teamek névsorlet, Nevelési értekez- vezetők előírás szerint faliújság (4 évente) Team vezetők Igazgatóhelyettes Aktuálisan Helyzetelemzés anyaga Teamek Team vezetők Aktuálisan Rendszerezett adatok következtetések Intézményvezetők Igazgatóhelyettes Igazgató Aktuálisan Változtatási Munkaközösségek pontok megjelölése, Teamek új ele- mek megadása Teamek és munkaközösségek Igazgatóhelyettes Aktuálisan A kijelölt feladatokért felelős csoportok névsora Információs értekezlet Nevelési értekezlet Vezetői értekezlet Információs értekezlet, faliújság 34

Tervezetek készítése Konszenzusos döntés a tervezetek elfogadásáról A tervezetek részletes kidolgozása Szükséges módosítások végrehajtása Egyeztetetések a jóváhagyásról -Szülői Szervezet -Önkormányzat -Tanulók -Tanulói szervezetek SZMSZ módosítása PEMPO végleges formájának elkészítése Nevelőtestület döntése a PEMPO elfogadásáról Esetleges korrekció Teamek Igazgatóhelyettes Igazgató Aktuálisan Kész tervezetek, vázlatok Team vezetők, Igazgatóhelyettes Igazgató Aktuálisan Elfogadott tervezet munkaközösség vezetők Teamek Team vezetők Igazgatóhelyettes Aktuálisan Elkészített PEMPO Team vezetők Igazgatóhelyettes Igazgató Aktuálisan Módosított PEMPO Nevelőtestület, DÖK tagok, DÖK vezető, Képviselőtestület, Szülők Team, intézményvezetés, Team vezetők, munkaközösség vezetők Teamek, munkaközösségek Nevelőtestület, intézményvezetés, Igazgatóhelyettes Igazgató Aktuálisan Jegyzőkönyv az elfogadásról Információs értekezlet Nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestületi értekezlet Vezetői értekezlet Nevelőtestületi értekezlet Fórum DÖK Szülői értekezlet Szülői szervezet gyűlése Képviselőtestületi ülés Igazgatóhelyettes Igazgató Aktuálisan SZMSZ Nevelési értekezlet, Képviselőtestületi ülés Team vezetők Igazgatóhelyettes Aktuálisan PEMPO Nevelőtestületi értekezlet Igazgatóhelyettes Igazgató Aktuálisan Jegyzőkönyv PEMPO Nevelőtestületi értekezlet Intézményvezetés Igazgatóhelyettes Igazgató Aktuálisan PEMPO Nevelőtestületi értekezlet 35

1. A PEMPO az iskola komplex dokumentuma- az iskola tantestületének aktív részvétele az elkészítésben, kidolgozásán. 2. Külső környezeti tényezők központi és fenntartói dokumentumok makrokörnyezet( társadalmi légkör, gazdasági helyzet) mikrokörnyezet( pl: a település jellege, szülők iskolai végzettsége. Család kulturális környezete) helyi oktatáspolitikai célkitűzések az iskola helyi társadalomban elfoglalt helye az iskolát irányító szervek szakértelme, érettsége, iskolára fordítható pénz Belső környezeti tényezők szubjektív pedagógiai feltételek ( pedagógus felkészültsége, aspirációk, az iskola légköre) tanulók egyéni adottságai, fejlettsége, tanulási késztetése, eredményei, teljesítményei objektív iskolai adottságok (szaktanterem, felszereltség) iskola hagyományrendszere, működése, eddigi kínálata A PEMPO nyilvános dokumentum, a tantestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a jóváhagyás előtt köteles szakértővel véleményeztetni. Belső értékrend hatékonyság, mint érték esélyegyenlőség, mint érték szelektivitás, mint érték komprehenzivitás, mint érték ( képzés iránya, minősége, többféle képzési irány átjárhatóság) szabadság, mint érték (kényszermentesség) NAT megjelenése után 3 év áll rendelkezésre a pedagógiai program elkészítéséhez. 36

2. 2. A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA Folyamat megnevezése Érintett személyek Felelős Ellenőrzés Határidő Gyakoriság Dokumentálás Az éves karbantartási munkák felmérése Vezetőség Intézmény dolgozói Igazgató Pénzügyi bizottság. Tanév elején, szeptember Évente ÁMK költségvetés Igényfelmérés: anyagi Gazdasági előadó Képviselőtestület vége kiadások, továbbképzés, egyéb kiadások Önkormányzati állásfoglalás az intézményi kiadások Képviselő-testület Gazdasági előadó Pénzügyi biz. Képviselő- október évente Jegyzőkönyv nagyságát és Polgármester testület szükségét illetően. Pénzügyi Költségvetés megvitatása Egyeztető ülések Döntéshozatal lényegi kérdésekben Költségvetés megvitatása a jelenlegi helyzetről Javaslatok a korrekciókra Pénzügyi bizottság Polgármester, Igazgató, Óvodavezető, Gazdasági vezető, Szakszervezeti vezető Polgármester, Igazgató, Óvodavezető, Gazdasági előadó, Szakszervezet elnöke, Pénzügyi bizottság bizottság Pénzügyi bizottság elnöke Pénzügyi bizottság elnöke Pénzügyi bizottság Polgármester Képviselőtestület Polgármester Képviselőtestület Polgármester Képviselőtestület október évente Jegyzőkönyv minden év március eleje évente évente Költségvetési változatok dokumentumai Költségvetés módosítása 37

Érintett személyek Felelős Ellenőrzés Határidő Gyakoriság Milyen idő közönként? Költségvetés elfogadása Képviselő-testület Pénzügyi bizottság elnöke Megvalósítás a költségvetés ütemezése szerint Negyedévi ütemezés Havi visszajelzés a költségvetés állásáról Féléves beszámoló Gazdasági előadó, Igazgató Igazgató, Gazdasági előadó Gazdasági előadó Igazgató, Óvodai egységvezető Vezetőség Pénzügyi bizottság Gazdasági előadó Gazdasági előadó A folyamat megnevezése Dokumentálás Polgármester Évente Költségvetés dokumentuma Folyamatos Polgármester Negyedévente Polgármester Havonta Pénzügyi bizottság Félévente Lebontott költségvetési terv Ütemterv Költségvetési bizonylatok A beszámoló anyaga 38

2. 3. A TANTÁRGYFELOSZTÁS KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA A folyamat megnevezése Érintett személyek Felelős Ellenőrzés Határidő Tantárgyfelosztás Igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes A törvényi háttér áttanulmányozása az esetleges változások miatt. (tanítási idő újbóli szabályozása időkeret változásai, napi és heti kötelező és választható órák száma) Pedagógiai program helyi tantervének áttekintése A tantervben szereplő tevékenységek szétválasztása (kötelező, nem kötelező tanóra, tanórán kívüli foglalkozás, egyéni foglalkozás, választható tantárgyak) A kötelező éves és a választható órák számának felosztása: Félévre, a tantestület létszámának, szakos ellátottságának meg- Igazgatóhelyettes Igazgató Augusztus 20. Fél évente Igazgató Augusztus 20. Évente Igazgató Augusztus 20. Igazgató Augusztus 20. Évente Gyakoriság Milyen időközönként? Dokumentálás Iskola pedagógusai Igazgatóhelyettes Nyilvánosságra hozatal Értekezlet Órarend 39

Igazgatóhelyettes Igazgató Évente felelően az egyenletes terhelésre való tekintettel A szabadidős tevékenységek (IPR-, iskolai munkaterv) felosztása A felsoroltak figyelembe vételével órarend készítése Igazgatóhelyettes Tantárgyfelosztás, órarend Igazgató Szeptember 1. Évente Órarend Tanévnyitó értekezlet 40

2. 4 AZ ÉVES MUNKATERV KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA Folyamat megnevezése Tájékoztatás az adott tanév a nevelésioktatási célkitűzésekről, személyi feltételekhez igazítva Tárgyi és szervezeti feltételek feltérképezése A nevelőtestület áttekinti célokat, meghatározza az éves feladatokat A minőségi teamek a partneri igény felmérés alapján meghatározott rész célokat feladatokra bontja, Időkeret és a felelősök kijelölése. Eseménynaptár öszszeállítása Döntés az éves munkaterv elfogadásáról Érintett személyek hozatal Nyilvánosságra Felelős Ellenőrzés Határidő Gyakoriság Dokumentum Nevelőtestület Igazgató Fenntartó Augusztus Évente PEMPO Tanévnyitó vége értekezlet Nevelőtestület Igazgató Fenntartó Évente Információs értekezlet Intézményvezetőség Minőségügyi vezető teamek Igazgató Fenntartó Évente Intézkedési terv Minőségügyi vezető Igazgató Október 01. Évente Minőségügyi munka éves terve Nevelőtestületi értekezlet Faliújság, tanári, igazgatói Igazgatóhelyetteformációs Igazgatóhelyettes Igazgató Október 01. Félévente Eseménynaptár Faliújság, inkezlet, érte- szülői értekezlet Nevelőtestület Igazgatóhelyettes Igazgató Évente Éves munkaterv Nevelőtestületi értekezlet, faliújság, igazgatói iroda 41

A munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez Az IPR éves munkatervének elkészítése DÖK éves munkatervének elkészítése Az óvodai munkaterv elkészítése a PEMPO céljaival összhangban Az év feladatainak meghatározása, cselekvési lépésekre való bontása. Időterv készítése, felelősök kijelölése Munkaközösség vezetők, igazgatóhelyettes DÖK tagok, DÖK vezető Óvodai egységvezető, óvodai munkaközösségi vezető Munkaközösség vezetők, menedzs- IPR ment IPR menedzsment vezetője Igazgatóhelyettes Évente Cselekvési terv Információs értekezlet, faliújság menedzs- IPR ment minden év szeptember 1-je évente Éves munkaterv DÖK vezető Igazgatóhelyettes Évente Éves munkaterv Óvodai egységvezető Igazgató Évente Óvodai munkaterv Információs értekezlet, faliújság Faliújság, fórum, információs értekezlet, szülői értekezlet Faliújság, szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet 42