Értelmileg akadályozott tanulók oktatása 1-8 évfolyam

1.sz.melléklet Értelmileg akadályozott tanulók oktatása 1-8 évfolyam 2018. Hatályba lép: 2018. szeptember 1. Kácsándiné Kottász Katalin intézményvezető

Tartalom Értelmileg akadályozott tanulók oktatása... 1 Kerettanterv az értelmileg akadályozott tanulók számára (1-8. évfolyam)... 6 A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése kerettanterv alapján... 7 1. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai... 8 1.1 Alapelvek... 8 1.2. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését átfogó területek... 9 1.3. Nevelési és oktatási alapelvek és célok műveltségi területenként... 9 Kommunikáció 1-8 évfolyam... 16 Olvasás írás 1-8. évfolyan... 18 Számolás mérés 1-8. évfolyam... 20 Játékra nevelés 1-4. évfolyam... 21 Társadalmi ismeretek 7-8. évfolyam... 23 Önkiszolgálás 1-2. évfolyam... 24 Életvitel és gyakorlat 3-8. évfolyam... 25 Információs eszközök használata 7-8. évfolyam... 26 Környezetismeret 5-8. évfolyam... 27 Ének zene 1-8. évfolyam... 28 Ábrázolás alakítás 1-8. évfolyam... 29 Mozgásnevelés 1-6. évfolyam... 31 Testnevelés 7-8. évfolyam... 32 KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK KERETTANTERVE... 33 Célok, feladatok:... 34 Fejlesztési területek nevelési célok... 35 2

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés... 37 Egységesség és differenciálás... 38 Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok... 42 Tantárgyi kerettantervek értelmezése... 43 Kommunikáció 1-8. évfolyam... 44 Olvasás írás 1-8. évfolyam... 142 Számolás-mérés 1-8. évfolyam... 196 Játékra nevelés 1-4. évfolyam... 233 Társadalmi ismeretek 5-8. évfolyam... 259 Önkiszolgálás 1-2. évfolyam... 278 Életvitel és gyakorlat 3-8. évfolyam... 288 Környezetismeret 5-8. évfolyam... 320 Ének-zene 1-8. évfolyam... 340 Ábrázolás alakítás 1-8. évfolyam... 370 Információs eszközök használata 7-8. évfolyam... 396 Mozgásnevelés 1-6. évfolyam... 404 Testnevelés 7-8. évfolyam... 427 3

Értelmileg akadályozott tanulók oktatása Intézményünkben az alapítóokiratban foglaltak szerint lehetőség van az értelmileg akadályozott tanulók nevelésére oktatására. Az illetékes Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok javaslata és a szülők beleegyezése alapján nyernek felvételt a tanulók iskolánkba, ahol 1-8, és 9-10. csoportig, illetve készségfejlesztő iskolában igyekszünk kibontakoztatni képességeiket, és a kevésbé sérült területekre alapozva eljuttatni őket egy viszonylag önálló életvitel megvalósításához. Az értelmileg akadályozott tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, az alacsony fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép, ill. tanulásban akadályozott kortársaikhoz viszonyítva is. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, kis lépésekben történő haladás, a gyakori ismétlés. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik: - az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. - a tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel. - az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal. - a tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást. - a fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a 4

kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság,stb.) korrekcióját. - a fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás, - diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar, - stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. - az értelmi akadályozottsághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl.: érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás) befolyásolják az egész személyiség fejlődését. Feladatunk: - az óvodából, családból vagy más iskolából érkező gyermekek iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetése, ill. iskolai életük nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes biztosítása - a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása - a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése - a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása - gyakorlatorientált képzés - az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása - az iskolai képzés során a hiányosan működő képességek korrekciója, hátrányok csökkentése, az épen maradt vagy jobban működő képességek tudatos fejlesztése egyéni vagy kiscsoportos formában - egyénre szabott terápiás eszközök, módszerek, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére - az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, - önmagához mért fejlődést segítő, sikerélményt biztosító, reális életlehetőséget szem - előtt tartó oktatás-nevelés megvalósítása - a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés - eredményes társadalmi integrációra törekvés. A tanórákon túl, ill. beépítve az órarendbe rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt. 5

Kerettanterv az értelmileg akadályozott tanulók számára (1-8. évfolyam) Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok Fejlesztési terület Anyanyelv és kommunikáció Tantárgy Kommunikáció 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 4 4 4 4 4 4 5 5 Olvasás - írás 2 2 3 3 4 4 2 2 Társadalmi környezet Életvitel gyakorlat Természeti környezet Művészetek Informatika Testi nevelés és Számolás mérés 2 2 3 3 4 4 2 2 Játékra nevelés 2 2 2 2 Társadalmi ismeretek 1 1 2 2 Önkiszolgálás 2 2 Életvitel és gyakorlat 2 2 2 2 3 3 Környezetismeret 1 1 2 2 Ének - zene 2 2 2 2 2 2 2 2 Ábrázolás - alakítás 3 3 2 2 2 2 2 2 Információs használata eszközök Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5 1 1 Testnevelés 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4 Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31 6

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése kerettanterv alapján A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés módszereinek megválasztásakor figyelembe kell venni a kommunikáció és a beszéd fejlődésének a meglévő szintjét, a megismerő funkciók késleltetettségét, a lassúbb tanulási tempót, a figyelem ingadozását, az alacsonyabb fokú terhelhetőséget. A testi és a lelki fejlődés közötti ütembeli eltérés az iskoláskort elért gyermeknél szükségessé teszi a korai fejlesztés és az óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárások folytatását. A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai tevékenységet igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, a kis lépésekben történő haladás, a gyakori ismétlés. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik: a) Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. b) A tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel. c) Az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal. d) A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást. e) A fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság) korrekcióját. 7

f) A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. g) Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás) befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programok, pedagógiai többletszolgáltatások (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, gyógytestnevelés, logopédia, különféle terápiák) biztosítását teszi szükségessé. A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése, az egyéni bánásmód. 1. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 1.1 Alapelvek A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: a) a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, b) a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, c) a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, d) gyakorlatorientált képzés, e) az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, f) a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, g) egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, h) az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, i) a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, j) az eredményes társadalmi integrációra törekvés. 8

1.2. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését átfogó területek A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a Nat-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési területekhez. A nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmai a Nat műveltségi területeihez részben igazodva, de a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók sajátosságait figyelembe véve a következők: Anyanyelv és kommunikáció, Társadalmi környezet, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Természeti környezet, Művészetek, Informatika, Testi nevelés. A fejlesztés középpontjában olyan képességek kialakítása áll, amelyek elősegítik, hogy a) a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, b) környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, c) fejlődjenek szociális és kommunikációs képességeik, megfelelően tudják azokat használni, d) ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és képesek legyenek azt alakítani is. 1.3. Nevelési és oktatási alapelvek és célok műveltségi területenként Anyanyelv és kommunikáció Célok és fejlesztési feladatok: A műveltségi terület célja, hogy megalapozza és befolyásolja valamennyi fejlesztési terület tartalmainak megismerését, elsajátítását, ugyanakkor az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése valamennyi fejlesztési terület feladata. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés során fejlődik a kapcsolatteremtő, a közlő és informáló képesség, lehetővé válik a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása. Hozzájárul a tiszta és helyes hangképzéshez, a beszédkészség fejlesztéséhez, a beszéd általi további ismeretszerzés képességének kialakulásához és megszilárdulásához. A szóbeli kommunikációban súlyosabban akadályozott tanulók számára a szóbeli kommunikációt kiegészítő, illetve helyettesítő módszerek alkalmazásával járul hozzá az önkifejezéshez és az ismeretszerzéshez. A műveltségi terület feladatai: - az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek kialakítása és fejlesztése, - a csoportba való harmonikus beilleszkedés elősegítése, - az egyénre szabott minél nagyobb fokú önállóság kialakítása az olvasás és írás területén, - önálló eligazodás írásos, képes anyagokban, 9

- a kulturált kommunikáció minden formájának gyakorlása különböző élethelyzetekben. Beszédfejlesztés Testünk ápolása; ruházat; család; étkezés; iskolai élet; növények, állatok; lakás; utca, közlekedés; üzletek, vásárlás; foglalkozások; ünnepek; időbeli tájékozódás; intézmények; társas érintkezés. Olvasás Térorientációs gyakorlatok Emlékezet, gondolkodás és figyelem fejlesztése Olvasástechnikai gyakorlatok Értő olvasás Írás Térorientációs gyakorlatok Szem kéz koordinációjának fejlesztése Vonalvezetési gyakorlatok Íráskészség megalapozása Fejlesztési feladatok Saját élményekből, tapasztalatokból kiindulva a környezet tárgyainak megnevezése, jelenségeinek, folyamatainak, ok-okozati összefüggéseinek felismerése. Fejlesztési feladatok Alapkészségek kialakítása és fejlesztése Figyelem fejlesztése Az emlékezet fejlesztése Az emlékezet fejlesztése A gondolkodás fejlesztése A térbeli viszonyok gyakorlati alkalmazása Fejlesztési feladatok Érdeklődés kialakítása az írásos információk iránt Spontaneitásra törekvés az írás területén Társadalmi környezet Célok és fejlesztési feladatok: Célja a környezet iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása. A műveltségi terület feladatai: - a tér- és időbeli tájékozódás kialakítása és gyakorlása, - mérések különböző mértékegységekkel, - pénzzel kapcsolatos ismeretek nyújtása, gyakorlati életben történő alkalmazása, - logikai összefüggések felismertetése, - társadalmi környezet megismerése, - szociális készségek elsajátítása, - feladattudat, felelősségérzet fejlődése. Számolás - mérés Elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről, formai tulajdonságairól. Térbeli és időbeli tájékozódás, mennyiségek felismerése, összehasonlítások, viszonyítások. Fejlesztési feladatok Szükséges alapkészségek kialakítása. Alapvető tér- és időbeli relációk alkalmazása, gyakorlása. 10

Mennyiségekkel végzett műveletek. Mértékegységek, mérések Pénz Társadalmi ismeretek Személyi adatok Vásárlás Közlekedési ismeretek Ünnepek, szokások megismerése Szociális és társadalmi szituációs gyakorlatok, társas kapcsolatok Lakóhely ismerete Előkészület a felnőtt életre Életvitel és gyakorlati ismeretek Tárgyak mennyiségi és formai tulajdonságainak megismerése Különbségek, változások érzékelése, mennyiségfogalom kialakítása. Tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása Fejlesztési feladatok A beszédfejlesztés tantárgy keretében megtanult ismeretek alkalmazása A tanuló segítése önmaga és társai mind teljesebb megismeréséhez, tágabb környezete felfedezéséhez. A gondolkodás fejlesztésének segítése az ismeretek rendszerezésével. Célja, hogy a tevékenységeken keresztül a tanulók önkiszolgálási foka érje el a teljes vagy részleges önállóságot. A műveltségi terület feladatai: - az egészséges életmód szokásainak kialakítása, - a rendszeretet megalapozása, - az alapvető szociális képességek kialakítása, fejlesztése és gyakorlása, - az alapvető munkavégző képesség kialakítása, - az öltözködés, ruházat, környezet iránti igényesség kialakítása, - a szocializált, kulturált életvitelre való képesség kialakítása, - a mindennapi tevékenységek fokozódó önállósággal történő elvégzése. Önkiszolgálás Az öltözködés, a személyi higiénia, az étkezés, a környezetrendezés, környezetmegóvás és gondozási tevékenységek kultúrája. Életvitel és gondozási ismeretek Textilmunkák Fejlesztési feladatok A nagymozgások, a megfigyelőképesség, a szem - kézkoordiánció, a motoros képességek, a lateralitás fejlesztése, gyakorlása. Testrészek meghatározása, megnevezése, felismerése, Tér- és időbeli fogalmak megnevezése Használati tárgyak, eszközök nevének elsajátítása. Fejlesztési feladatok Különböző anyagok tulajdonságainak megismerése 11

Konyhai munkák Takarítás Önkiszolgálás Ruhagondozás Vásárlás Piktogramok értelmezése Természetes anyagok és alakításuk Természeti környezet Jártasság szerzése egyszerű alakítási tevékenységekben (darabolás, vágás, tépés, varrás, ragasztás, csomózás, kötés) A gazdaságosságra való törekvés kialakítása a vásárlás során, a választások mérlegellésének gyakorlása. Takarítási, mosási, főzési technológiák megismerése, gyakorlása mind nagyobb önállósággal. Célja, hogy a tanulókban alakuljon ki az igény a természet- és környezetvédelemre, a környezettudatos magatartásra. A műveltségi terület feladatai: - alapvető egészségügyi ismeretek kialakítása élő és élettelen környezetünkről, - a test megismerése, ápolása, az egészség védelme, - az egészséges életmód szokásainak és a tiszta környezet iránti igény kialakítása, - a helyes táplálkozási szokások kialakítása, - az élőlények és környezetük kölcsönhatásainak megismerése. Környezetvédelem Az élőlények, a környezet főbb összetevői, ártalmai Természeti ismeretek Alapvető környezetvédelmi ismeretek Egészségvédelem Az emberi test, öltözködés, egészséges életmód és veszélyek Ismeretek az egészségügyi intézményekről Balesetvédelem, segítségnyújtás Fejlesztési feladatok Alakítsa ki és gyakoroltassa a tanulókkal a környezetkímélő és természetvédő szemléletet és magatartást Fejlődjön a tiszta és rendezett környezet iránti igény Növények, állatok, természeti környezet megfigyelése. Mesterséges környezet megfigyelése A környezet főbb összetevőinek megismerése (víz, levegő, talaj) Egyszerű kísérletek végzése Védett növény és állatfajok megismerése Hazánk és távoli tájak megismerése Fejlesztési feladatok Testrészeink felismerése, érzékszervek funkcióinak ismerete, a test működése Saját ruhák kiválasztása, a tisztasági és higiénés szabályok betartása A helytelen táplálkozási szokások megismerése és a helyes táplálkozási szokások kialakítása. 12

Művészetek Betegségek, balesetek megelőzése, a betegségek, balesetek bekövetkeztekor szükséges teendők megismerése. Az egészségügyi intézmények rendszerének és igénybevételének megismerése Az egészség és egészségvédelem mindennapi életben szükséges és hasznosítható összefüggéseinek megismerése. Célja, hogy hozzájáruljon a harmonikus személyiség fejlesztéséhez, a félénkség, a szorongás, a gátlás leküzdéséhez. A műveltségi terület feladatai: - a tanulók esztétikai érzékének fejlesztése, érzelmek gazdagítása, - az alkotásvágy kialakítása, a manuális képességek fejlesztése, - az önkifejező képesség, képzetek, a pozitív énkép kialakulása, az önismeret fejlődése, - a művészeti befogadóképesség fejlesztése. Ének - zene Gyermekjátékok, gyermekdalok, népdalok Ünnepkörök dalai Ritmus és hallásfejlesztés Dráma és tánc Dramatikus játékok Ábrázolás - alakítás Formázás különféle anyagokból, építés, papír formálása, alakítása Vizuális ábrázolás, komplex alakító tevékenységek Népünk művészete Fejlesztési feladatok Egyenletes lüktetés megéreztetése, mondókák, dalok ismeretének bővítése Ritmikus gyakorlatok végzése a tempó, a dinamika figyelembevételével Közös éneklés, zenélés az enyhe értelmi fogyatékos társaikkal is. Ritmushangszerek megismerése és adekvát használata Alapvető zenei művek megismerése ünnepkörökhöz, különleges alkalmakhoz kapcsolódva. Fejlesztési feladatok Kapcsolatteremtő képesség ön- és társismeret fejlesztése a dramatikus játékokra építve Dramatizálható dalok, dalcsokrok megismerése Szituációs és felelgetős játékok előadása Versek, dalok táncos, mozgásos megjelenítése Fejlesztési feladatok Tárgyak, mozdulatok megfigyeltetése Eszköz és anyagismeret Anyagok tulajdonságairól tapasztalatok gyűjtése 13

Ismeretek művészeti alkotásokról Informatika Informatika A személyi számítógép gyakorlati alkalmazása a hétköznapi életben, munkavégzéskor (tanulásban, a játékban és a szabadidő eltöltésében) Testi nevelés Ecset és ceruzahasználat fejlesztése Színek felismerése és megismerése Képzőművészeti alkotások megismertetése Ábrázolási alakítási technikák megismerése és gyakorlása Népművészeti technikák, motívumok, jellegzetességek megismerése Fejlesztési feladatok A használt eszközök működésének alapszintű megismertetése, a velük kapcsolatos feladatok megértése és teljesítése A megismert eszközök használatának szakszerű és biztonságos gyakoroltatásával fokozódó önállóság elérése az alkalmazáshoz Csökkenő segítségnyújtással az internet használata ismeretszerzésre, kommunikációra Célja a rendszeres fizikai aktivitással segített motorikus képességfejlesztés, a mozgásos cselekvési biztonság megszerzése. A műveltségi terület feladatai: - a gyermek személyiségének kibontakoztatása, alkalmazkodóképességének fejlesztése, - a mozgásvágy megalapozása, - mozdulatok utánzása, reprodukálása, - a mozgáskedv iránti igény felkeltése, - az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek kialakítása, - térbeli irányok, viszonyfogalmak megerősítése, - mozgásos emlékezet, állóképesség fejlesztése, - a testi fejlődés zavarainak korrekciója terápiák alkalmazásával, - ügyesség, gyorsaság, edzettség, akarat, kitartás, bátorság fejlesztése, - alapmozgások fejlesztése, - szabályok betartása. 14

Játékra nevelés Gyakorló, konstrukciós, didaktikus, szabály és szerepjátékok, valamint spontán és szabadban játszható játékok Testnevelés Rendgyakorlatok Téri tájékozódás Alapmozgások, alapvető testhelyzetek Testrészekkel végezhető szabad- és kéziszer-gyakorlatok, légző gyakorlatok, dobások, labdás gyakorlatok, játékos versenyek Gimnasztikai alapformák, képességfejlesztő gyakorlatok, sportjátékok elemei, terápiák Fejlesztési feladatok A gyermek olyan pozitív személyiségjegyeinek alakítása, mint a türelem, a kitartás, a segítőkészség, egymás megbecsülése Önálló kezdeményezési készség kialakítása Esztétikai érzék fejlesztése Játéktárgyak adekvát használatának segítése Alkalmazkodás a csoport igényeihez Fejlesztési feladatok Elemi mozgások megtanítása és gyakoroltatása, sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzés Mozgás-összerendezettség javítása. Mozgásos sikerélmények szerzése, a tanulók önbizalmának, önismeretének fejlesztése Alapmozgások (futás, ugrás, dobás) gyakorlása Pozitív személyiségjegyek - pl. akarat, kitartás, gyorsaság, állóképesség, ügyesség - megerősítése Egyensúlyozó-képesség javítás Testtudat, testséma, lateralitás megerősítése, térbeli irányok és viszonyfogalmak alkalmazása Testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése, a testi fejlődés zavarainak korrekciója Tornaszerek adekvát és egyre önállóbb használata A sportok iránti érdeklődés felkeltése, a rendszeres mozgás igényének kialakítása 15

Kommunikáció 1-8 évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyamok 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. Heti órakeret 5 5 5 5 2 éves órakeret 360 360 360 360 Ebből kötött 324 324 324 324 Szabadon tervezhető órakeret 36 36 36 36 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. 1. Beszédfejlesztés, anyanyelv 70 50 40 60 2. Társadalmi érintkezési formák 24 50 40 70 3. Testünk és személyes teendők 40 50 50-4. Tájékozódás térben 50 50 46-5. Tájékozódás időben 30 40 46-6. Élőlények 50 40 40-7. Előkészület a felnőtt életre 30 20 30 60 8. Társas kapcsolatok - - - 80 9. Ünnepek 30 24 32-10. Médiaismeret - - - 54 Szabadon tervezhető órakeret 36 36 36 36 16

A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Beszédfejlesztés, anyanyelv 40 30 25 25 20 20 30 30 2. Társadalmi érintkezési formák 12 12 25 25 20 20 35 35 3. Testünk és személyes teendők 25 15 25 25 25 25 - - 4. Tájékozódás térben 30 20 25 25 23 23 - - 5. Tájékozódás időben 15 15 20 20 23 23 - - 6. Élőlények 25 25 20 20 20 20 - - 7. Előkészület a felnőtt életre - 30 10 10 15 15 30 30 8. Társas kapcsolatok - - - - - - 40 40 9. Ünnepek 15 15 12 12 16 16 - - 10. Médiaismeret - - - - - - 27 27 Szabadon tervezhető órakeret 18 18 18 18 18 18 18 18 17

Olvasás írás 1-8. évfolyan A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyamok 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. Heti órakeret 3 3 4 3 2 éves órakeret 216 216 288 216 Ebből kötött 194 194 259 194 Szabadon tervezhető órakeret 22 22 29 22 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. 1. Beszédfejlesztés 20 10 20-2. Térorientációs gyakorlatok 40 15 19-3. Finommozgások fejlesztése 40 15 - - 4. Szem-kéz koordinációjának fejlesztése 24 14 - - 5. Emlékezet-, gondolkodás- és figyelemfejlesztése 30 - - - 6. Íráselemek tanítása 40 20 - - 7. Betűtanítás - 40 70 44 8. Olvasás - 40 60 50 9. Írás - 40 50 50 10. Értő olvasás - - 40 50 Szabadon tervezhető órakeret 22 22 29 22 18

A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Beszédfejlesztés 10 10 5 5 10 10 - - 2. Térorientációs gyakorlatok 20 20 10 5 10 9 - - 3. Finommozgások fejlesztése 20 20 15 - - - - - 4. Szem-kéz koordinációjának fejlesztése 5. Emlékezet-, gondolkodás- és figyelemfejlesztése 12 12 14 - - - - - 15 15 - - - - - - 6. Íráselemek tanítása 20 20 15 5 - - - 7. Betűtanítás - - 13 27 35 35 30 14 8. Olvasás - - 15 25 30 30 20 30 9. Írás - - 10 30 25 25 25 25 10. Értő olvasás - - - - 20 20 22 28 Szabadon tervezhető órakeret 11 11 11 11 14 15 11 11 19

Számolás mérés 1-8. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt óraterv Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. Heti órakeret 2 2 3 3 2 éves órakeret 144 144 216 216 Ebből kötött 130 130 194 194 Szabadon tervezhető órakeret 14 14 22 22 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. 1. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól 40 30 20-2. Tájékozódás 40 20 20 24 3. Mennyiségek - Műveletek 50 50 60 70 4. Mértékegységek, méretek, pénz - - 64 70 5. Összefüggések felismerése - 30 30 30 Szabadon tervezhető órakeret 14 14 22 22 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól 30 10 20 10 15 5 - - 2. Tájékozódás 15 25 10 10 15 5 14 10 3. Mennyiségek - Műveletek 20 30 25 25 35 25 30 40 4. Mértékegységek, méretek, pénz - - - - 20 44 40 30 5. Összefüggések felismerése - - 10 20 12 18 13 17 Szabadon tervezhető órakeret 7 7 7 7 11 11 11 11 20

Játékra nevelés 1-4. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 1.- 2 3.- 4. Heti órakeret 3 2 2 éves órakeret 216 144 Ebből kötött 194 130 Szabadon tervezhető órakeret 22 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1.- 2. 3.- 4. 1. Gyakorló játék 30-2. Konstrukciós játék 30-3. Szerepjáték 30 20 4. Didaktikus játék 24 30 5. Szabályjáték 20 30 6. Spontán játék 30 20 7. Szabadban játszható játék 30 30 Szabadon tervezhető órakeret 22 14 21

A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1. 2. 3. 4. 1. Gyakorló játék 15 15 - - 2. Konstrukciós játék 15 15 - - 3. Szerepjáték 15 15 10 10 4. Didaktikus játék 12 12 15 15 5. Szabályjáték 10 10 20 20 6. Spontán játék 15 15 10 10 7. Szabadban játszható játék 15 15 10 10 Szabadon tervezhető órakeret 11 11 7 7 22

Társadalmi ismeretek 7-8. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 5.-6. 7.-8. Heti órakeret 1 2 2 éves órakeret 72 144 Ebből kötött 65 130 Szabadon tervezhető órakeret 7 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 5.-6. 7.-8. 1. Személyi adatok, önismeret, társas kapcsolatok 30 15 2. Lakóhelyismeret Közlekedésre nevelés 35 15 3. Történelmi ismeretek Társadalmi ünnepek - 50 4. Felkészülés a felnőtt létre Állampolgári ismeretek - 50 Szabadon tervezhető órakeret 7 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 5. 6. 7. 8. 1. Személyes adatok Önismeret Társas kapcsolatok 17 13 10 5 2. Lakóhelyismeret Közlekedésre nevelés 15 20 5 10 3. Történelmi ismeretek Társadalmi ünnepek - - 30 20 4. Felkészülés a felnőtt létre Állampolgári ismeretek - - 20 30 Szabadon tervezhető órakeret 4 3 7 7 23

Önkiszolgálás 1-2. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 1.- 2. Heti Órakeret 2 2 éves órakeret 144 Ebből kötött 130 Szabadon tervezhető órakeret 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1.- 2. 1. Öltözködés 30 2. Személyi higiénia (testápolás) 40 3. Étkezés 30 4. Környezetrendezés, környezetmegóvás 30 Szabadon tervezhető órakeret 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1. 2. 1. Öltözködés 20 10 2. Személyi higiénia (testápolás) 20 20 3. Étkezés 20 10 4. Környezetrendezés, környezetmegóvás 5 25 Szabadon tervezhető órakeret 7 7 24

Életvitel és gyakorlat 3-8. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 3.-4. 5.-6. 7.-8. Heti órakeret 8 3 3 2 éves órakeret 576 216 216 Ebből kötött 518 194 194 Szabadon tervezhető órakeret 58 22 22 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 3.-4. 5.-6. 7.-8. 1. Textilmunkák 120 50 50 2. Egyszerű háztartási munkák 140 40 40 3. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők 140 44 40 4. Vásárlás - Fogyasztóvédelem - 20 20 5. Piktogramok értelmezése - - 14 6. Anyagok alakítása 118 40 30 Szabadon tervezhető órakeret 58 22 22 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Textilmunkák 35 85 20 30 30 20 2. Egyszerű háztartási munkák 50 90 20 20 20 20 3. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők 70 70 27 17 15 25 4. Vásárlás - Fogyasztóvédelem - - 10 10 10 10 5. Piktogramok értelmezése - - - - 5 9 6. Anyagok alakítása 39 79 20 20 17 13 Szabadon tervezhető órakeret 22 36 11 11 11 11 25

Információs eszközök használata 7-8. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 7.-8. Heti órakeret 2 2 éves órakeret 144 Ebből kötött 130 Szabadon tervezhető órakeret 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 7.-8. 1. Számítógép-kezelés 30 2. Irodatechnikai készülékek 30 3. Dokumentumkészítés 20 4. Játékprogramok 50 Szabadon tervezhető órakeret 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 7. 8. 1. Számítógép-kezelés 20 10 2. Irodatechnikai készülékek 10 20 3. Dokumentumkészítés 5 15 4. Játékprogramok 30 20 Szabadon tervezhető órakeret 7 7 26

Környezetismeret 5-8. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 5.-6. 7.-8. Heti órakeret 1 2 2 éves órakeret 72 144 Ebből kötött 65 130 Szabadon tervezhető órakeret 7 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 5.-6. 7.-8. 1. Az emberi test 18 40 2. Egészségmegőrzés - Egészséges életmód 20 30 3. Élő természet - Élőlények és környezetük 20 30 4. Élettelen környezet környezeti ártalmak 7 30 Szabadon tervezhető órakeret 7 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 5. 6. 7. 8. 1. Az emberi test 8 10 20 20 2. Egészségmegőrzés - Egészséges életmód 8 12 10 20 3. Élő természet - Élőlények és környezetük 14 6 20 10 4. Élettelen környezet környezeti ártalmak 3 4 15 15 Szabadon tervezhető órakeret 3 4 7 7 27

Ének zene 1-8. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. Heti órakeret 2 2 2 2 2 éves órakeret 144 144 144 144 Ebből kötött 130 130 130 130 Szabadon tervezhető órakeret 14 14 14 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt órakeret Tematikai egység / Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. 1. Gyermekdalok - Népdalok 40 30 30 30 2. Ünnepkörök dalai 30 40 30 30 3. Ritmus és hallásfejlesztés 40 40 35 30 4. Zenehallgatás 20 20 35 40 Szabadon tervezhető órakeret 14 14 14 14 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt órakeret Tematikai egység / Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Gyermekdalok - Népdalok 20 20 15 15 15 15 15 15 2. Ünnepkörök dalai 15 15 20 20 15 15 15 15 3. Ritmus és hallásfejlesztés 20 20 20 20 20 15 15 15 4. Zenehallgatás 10 10 10 10 15 20 20 20 Szabadon tervezhető órakeret 7 7 7 7 7 7 7 7 28

Ábrázolás alakítás 1-8. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. Heti órakeret 3 3 3 3 2 éves órakeret 216 216 216 216 Ebből kötött 194 194 194 194 Szabadon tervezhető órakeret 22 22 22 22 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 7.-8. 1. Formázás különböző anyagokból 60 60 - - 2. Építés 40 40 - - 3. Papír formálása, alakítása 44 50 - - 4. Vizuális ábrázolás 50 44 100 74 5. Komplex alakító tevékenység - - 94 80 6. Népünk művészete - - - 20 7. Elemi ismeretek művészeti alkotásokról - - - 20 Szabadon tervezhető órakeret 22 22 22 22 29

A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 1. Formázás különböző anyagokból 33 27 30 30 - - - - 2. Építés 20 20 20 20 - - - - 3. Papír formálása, alakítása 20 24 25 25 - - - - 4. Vizuális ábrázolás 24 26 22 22 50 50 40 34 5. Komplex alakító tevékenység - - - - 47 47 47 33 6. Népünk művészete - - - - - - 10 10 7. Elemi ismeretek művészeti alkotásokról - - - - - - - 20 Szabadon tervezhető órakeret 11 11 11 11 11 11 11 11 30

Mozgásnevelés 1-6. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. Heti órakeret 5 5 5 2 éves órakeret 360 360 360 Ebből kötött 324 324 324 Szabadon tervezhető órakeret 36 36 36 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1.-2. 3.-4. 5.-6. 1. Rendgyakorlatok téri tájékozódás 80 30 34 2. Alapmozgások 80 62 50 3. Alapvető testhelyzetek, szabad és kéziszer gyakorlatok 50 62 50 4. Légző gyakorlatok 24 - - 5. Dobások, labdás gyakorlatok 50 88 90 6. Játékos versenyek 40 82 100 Szabadon tervezhető órakeret 36 36 36 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. Rendgyakorlatok téri tájékozódás 40 40 15 15 17 17 2. Alapmozgások 40 40 31 31 25 25 3. Alapvető testhelyzetek, szabad és kéziszer gyakorlatok 25 25 31 31 25 25 4. Légző gyakorlatok 12 12 - - - - 5. Dobások, labdás gyakorlatok 25 25 44 44 45 45 6. Játékos versenyek 20 20 41 41 50 50 Szabadon tervezhető órakeret 18 18 18 18 18 18 31

Testnevelés 7-8. évfolyam A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam 7.-8. Heti órakeret 5 2 éves órakeret 360 Ebből kötött 324 Szabadon tervezhető órakeret 36 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 7.-8. 1. Rendgyakorlat téri tájékozódás 44 2. Gimnasztikai gyakorlatok 60 3. Képességfejlesztő gyakorlatok játékos feladatok 70 4. Labdás gyakorlatok 80 5. Sportjátékok elemei 70 Szabadon tervezhető órakeret 36 A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Tematikai egység / Évfolyam 7. 8. 1. Rendgyakorlat téri tájékozódás 22 22 2. Gimnasztikai gyakorlatok 30 30 3. Képességfejlesztő gyakorlatok játékos feladatok 35 35 4. Labdás gyakorlatok 40 40 5. Sportjátékok elemei 35 35 Szabadon tervezhető órakeret 18 18 32

KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK KERETTANTERVE 33

Célok, feladatok: Az általános iskolai képzés céljai, feladatai Az iskolai képzés során az egyéni bánásmód elvét alkalmazva biztosítható a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók személyiségének harmonikus fejlődése. A képzés célja kialakítani a helyes közösségi magatartást, az együttműködési képességet és a szocializációs készséget a hiányosan működő képességek korrekciója, a hátrányok csökkentése érdekében, miközben folyamatos motivációval, az érdeklődés fenntartásával valósul meg a jól működő funkciók fejlesztése. A képzés feladata minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra. Az intézménytípus megalapozza a tanulói képességekhez és érdeklődéshez igazodó, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésben történő részvétel és a gyakorlati munkavégzés feltételeit úgy, hogy fokozott figyelmet fordít azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyre a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak az iskolai oktatás után szükségük lehet (a készségfejlesztő speciális szakiskola évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védő- vagy integrált munkahelyeken). A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kiemelt figyelmet kell fordítani az egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a képességstruktúra hiányosságainak kompenzálása, az épen maradt funkciók feltárásával, és azokra építéssel. A pedagógusoknak feladatuk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő képzés megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátítása, gyakorlása. A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns magatartás kialakításával tehet szert a gyermek/tanuló. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. 34

Fejlesztési területek nevelési célok Erkölcsi nevelés A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló képes szociális kapcsolatokat kialakítani és fenntartani, ismeri és elfogadja az alapvető emberi értékeket, a személyiségében rejlő pozitív tulajdonságokat meg tudja jeleníteni a környezete számára. Különböző élethelyzetekben képes az adekvát viselkedésre, elfogadja társait és környezetét, megismeri, követi és igyekszik betartani a szabályokat. Interperszonális kapcsolataiban együttműködő, megértő, türelmes. Nemzeti öntudat és hazafias nevelés A tanuló érdeklődik környezete és lakóhelye szokásai iránt, ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepekhez köthető hagyományokat, képességeihez mérten bekapcsolódik az ünnepi megemlékezésekbe. Fokozatosan megismeri a szülőföld, a haza legfontosabb értékeit, megismeri környezetében előforduló szimbólumait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló fokozatosan képessé válik az együttműködésre környezetével, közösségében magatartása elfogadó. Megismeri és képességeinek megfelelően alkalmazza alapvető emberi jogait és kötelezettségeit. Kialakul igénye az önállóságra, megismeri az önérvényesítés és a támogatott döntéshozatal lehetőségét. Közösségének alakításába bevonható, igényli a rendezett, célszerűen kialakított környezetet. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megtapasztalja saját személyét, bekapcsolódik társas foglalkozásokba. Megtanulja a helyzeteknek megfelelő kapcsolatokat megteremteni környezetével, cselekedeteit kontrollálni, képes a kapcsolatokban a közeledés és a távolságtartás egyensúlyának és szükségességének megválasztására. Konfliktusait önállóan vagy segítséget kérve próbálja megoldani. Megtanul választani lehetőségei közül, képessé válik korlátai felismerésére, megismeri az adekvát segítségkérés módszereit. Megismeri a nemi szerepekkel kapcsolatos alapvető társadalmi elvárásokat és a biológiai működés elemeit. 35

Családi életre nevelés A tanuló lehetőség szerint minél nagyobb önállósággal közreműködő önmaga ellátásában, ismeri a családi élet szerepeit, feladatait. Képességeihez mérten elfogadja és kéri személyi segítő tanácsát a magánéletben adódó problémahelyzetek megoldásához. Testi és lelki egészségre nevelés A tanuló megismeri a helyes táplálkozás és a személyes higiéné alapjait, minél önállóbban képes gondoskodni magáról, ápolni testét. Igényli a rendszeres testmozgást, figyel testi épségének és egészségének megőrzésére. Lehetőségeihez mérten felismeri és elkerüli a káros szokásokat és veszélyes helyzeteket. Testi és lelki érzéseit képes környezetének megfelelő jelzésekkel tudomására hozni. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló igényli a kulturált környezetet, vigyáz lakóhelye, élettere tisztaságára, óvja épségét. Felismeri a szennyező anyagokat, kerüli a káros környezeti hatásokat. Igényévé válik a takarékosság az anyagokkal, energiával, kerüli a felesleges pazarlást. Megtanulja szükségleteihez mérten beosztani a javakat. Megismeri és alkalmazza a szelektív hulladékgyűjtés, az újrafelhasználás és hasznosítás gyakorlati technikáit. Pályaorientáció A tanuló motivációja felkelthető a munkatevékenységek iránt, lehetőségeihez képest igényli a felnőtt élet alapvető tevékenységének, a munkának megismerését, elsajátítását. Képes önmaga munkatevékenységi lehetőségeinek felismerésére, belátására, elfogadja a segítséget. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló megismeri a pénz fogalmát, adott nagyságrendben tisztában van az ár és az érték fogalmával. Tisztában van a takarékosság, a pazarlás és a felesleges fogalmával. Képes saját tulajdonának felismerésére és megóvására. Médiatudatosságra nevelés A tanulóban fokozatosan tudatosul a virtuális valóság és az élet közötti különbség. Felismeri az elektronikus eszközök helyes információszerző és szabadidő eltöltési lehetőségeit, ügyel a mértékletességre. 36

Tanulás tanítása A tanuló az elsajátított kompetenciák felhasználásával igényli az ismeretszerzést, az új információk, tevékenységek elsajátítását. Felkelthető a tanuláshoz és megismeréshez motivációja, kíváncsisága. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képességeihez mérten bekapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, igényli gondolatainak, érzéseinek átadását, egyszerű utasításokat megért. Elsajátítja az anyanyelvi verbális vagy nem verbális kommunikáció alapelemeit, megismeri a beszéd kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját. Folyamatosan törekszik a formailag és tartalmilag helyes kommunikáció elsajátítására. Képes önállóan kapcsolatot teremteni és adekvát kommunikációban részt venni. Praktikus helyzetekben, a szükséges mennyiségű segítség mellett, alkalmazni tudja a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket. Matematikai kompetencia A tanuló felismer elemi ok-okozati összefüggéseket, tevékenységekkel kísérve számlál, mennyiségeket összehasonlít. A mindennapi életben használt egyszerű mértékegységeket ismeri. Megismeri a pénz értékének és az árak összefüggésének alapjait. Egyéni igényekhez igazodó segítséggel tájékozódik térben és időben. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló segítséggel tájékozódik alapvető természeti jelenségekben és folyamatokban. Megismeri testének működését, együttműködik szervezetének megóvásában és egészségének fenntartásában. Ügyel környezetének védelmére, képes a természet szépségeinek felismerésére. Minél önállóbban, adekvátan alkalmazza környezetének berendezéseit és eszközeit. Digitális kompetencia A tanuló megismeri az információs eszközök használatának lehetőségeit a kapcsolatteremtés, a megismerés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. 37

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló fokozatosan elsajátítja a környezetével való együttműködést, lehetőségéhez képest segítséget nyújt rászoruló embertársainak, családjának. Megismeri a különböző népek és csoportok szokásait, kultúráját. Megismeri állampolgári jogait és kötelezettségeit, megtanulja a helyes mértékű személyi segítség elfogadását. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia A tanuló területén mindennapi életében megtanul egyszerű feladathelyzetekben célokat kitűzni, döntéseket hozni és kitartani az eredmény elérése érdekében. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes különböző művészeti élmények (zene, tánc, dramatikus előadás, irodalmi művek, képzőművészeti alkotások, film és fotó) befogadására. Különböző művészeti tevékenységekbe bevonható, kifejezi egyéni ízlését, igényét. Hatékony, önálló tanulás A tanuló az egyénileg eltérő mértékű tudáselsajátítási technikáknak megfelelően képes a képességeinek megfelelő mértékű támogatással új információkat megszerezni. Érdeklődéssel és kíváncsisággal fordul a világ felé, motivált a megismerésre. Elfogadja a változás és a változtatás szükségességét. Egységesség és differenciálás A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának követendő szempontja az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés. A tananyag kiválasztásában és elrendezésében figyelembe kell venni, hogy a foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit. Fontos a folyamatos ismétlés, gyakorlás, nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való 38

alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem azon komplex képességek, készségek, kompetenciák kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető fejlesztési célok megvalósítását. A pedagógiai munka során törekedni kell a gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedő jelentőségű érzelmi motivációra, játékosságra. A nevelési és oktatási módszereket mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelően kell megválasztani. A tanterv a kultúrtechnikai tantárgyak tanítása során, a magasabb évfolyamokon sem javasol képesség szerinti differenciált csoportokat. A differenciálást az ismeretekben, módszerekben, a tanulói tevékenységekben és a segítségnyújtás mértékében, a tanítási órán kell megvalósítani, mert a gyakorlati pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy minden tanuló képes fiatal felnőtt koráig ezen a téren továbbfejlődésre. A kamaszkor és annak befejeződése után is motiváltak a tanulók az olvasás, írás, számolás elsajátítására. Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak - az adott csoporton belül - leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló időkeret szűkösségében keresendő. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések leküzdésére fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos formában. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Lehetőséget kell teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztására. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő tananyagok kapcsolódási pontjainak különböző szempontú megközelítése, megerősítése. Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában történik. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások célja a károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentése, a meglévő képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása tanórai keretek között egyéni és kiscsoportos formában. A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek, kompetenciák terápiás fejlesztése: 39

- érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció, tájékozódás; - bazális stimuláció, beszédfejlesztés, szociális és kommunikációs tevékenység segítése, - művészeti foglalkozások, zene, rajz, tánc stb.; - mozgásállapot javítása, sporttevékenység; A tehetséggondozás során a fő hangsúly az épen maradt részképességek fejlesztésén van, és elsősorban érdeklődési körök alapján szerveződik. Legfontosabb feladata a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés, művészetekkel, az egészséges életmóddal és környezettudatos magatartással összefüggő tevékenységek. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának kulcsmozzanatai: a bemeneti jellemzők megismerése, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait; a kimeneti elvárások, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenet, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén szükséges a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszerével történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs képességek) és a család legjellemzőbb mutatói (a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, cél-racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere) együtt jelenthetik a 40