Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2007. IV. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) 520-400, Fax: (94) 505-747, http://www.vasmmk.hu, e-mail: info@vasmmk.hu
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005. júliusában került sor. A felmérés során, október elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége 2007. január 1-jén pontosan 1 millió fő volt, az egy illetve a két évvel korábbival is megegyező. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, 15-61 éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,5%, a 15-64 éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 15,8%. (utóbbi pontosan megegyezik az országossal) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Régiós szinten jelenleg e felmérés 2007. III. negyedévi adatai állnak rendelkezésre. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2007.III. negyedévében a foglalkoztatottak száma 436,0 ezer, a munkanélkülieké 22,8 ezer fő volt, előbbi 9,2 ezer fővel több, utóbbi 3,2 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát nagyságrendjében lényegesen emelkedett és arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a 2006. III. negyedévi 319,4 ezerről 318,2 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,7%-ról 5,0%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál és az egyes régiókat összehasonlítva a Budapestet magában foglaló közép-magyarországi, valamint a közép-dunántúli régió után a 3. legkedvezőbb érték. (mindkettő említett régióban 4,8% volt az arány.) 2
A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) A régióban Országosan Megnevezés 2006.III. 2007.III. 2006.III. 2007.III. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 426,8 436,0 + 9,2 3948,1 3947,4-0,7 Munkanélküliek (ezer fő) 26,0 22,8-3,2 318,3 306,9-11,4 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 452,8 458,8 + 6,0 4266,4 4254,3-12,1 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 319,4 318,2-1,2 3455,5 3464,5 + 9,0 15-74 éves népesség (ezer fő) 772,2 777,0 + 4,8 7721,9 7718,8-3,1 Aktivitási arány (%) 58,6 59,0 + 0,4 55,3 55,1-0,2 Foglalkoztatási ráta (%) 55,3 56,1 + 0,8 51,1 51,1 - Munkanélküliségi ráta (%) 5,7 5,0-0,7 7,5 7,2-0,3 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma 2007.I-III. negyedévében 29,6 ezer fő volt, 1,5%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Győr-Moson-Sopron megyében átlag feletti volt a mérséklődés, Vasban minimálisan, míg Zalában 5%-kal emelkedett a munkanélküliség nagyságrendje. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2007.I-III. negyedévében átlagosan 6,3%-os volt a régióban, 0,2%-ponttal alacsonyabb az előző évinél. A jelzett időszakokban a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban régiós átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2006.I-III. negyedév 2007.I-III. negyedév Változás, % 2006.I-III. negyedév 2007.I-III. negyedév Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron 9570 8358-12,7 4,8 4,1-0,7 Vas 7734 7805 + 0,9 6,3 6,3 - Zala 12776 13452 + 5,3 9,1 9,3 + 0,2 RÉGIÓ ÖSSZESEN 30080 29615-1,5 6,5 6,3-0,2 A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál. 2006 végén a régióban a regisztrált vállalkozások száma 115,6 ezer volt, ezer lakosra jutóan 116, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert területi adat szerint - 2111 eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. 3
A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1049 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 850 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron 423 293 Vas 371 316 Zala 255 241 RÉGIÓ ÖSSZESEN 1049 850 A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, 38 26 9 erdő-, halgazdálkodás 3 76 Bányászat - 1-2 3 Feldolgozóipar 21 123 121 60 325 Villamos-energia, gáz- 5 3 - gőz-, vízellátás 6 14 Építőipar 19 27 16 1 63 Kereskedelem, javítás 42 50 25 2 119 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 17 9 1 33 Szállítás, raktározás, 15 6 5 posta, távközlés 5 31 Pénzügyi közvetítés 4 4 3-11 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17 17 9 2 45 Közigazgatás, védelem, 3 14 3 társadalombiztosítás 1 21 Oktatás 2 6 4 2 14 Egészségügy, szociális ellátás - 13 25 7 45 Egyéb szolgáltatás 13 16 18 3 50 ÖSSZESEN 141 335 279 95 850 Az értékelhető választ adó 850 munkáltató létszáma 2007.III. negyedév végén 113,6 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak a 26%-a. 4
A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2006 a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd. 10441 4563 43,7 Bányászat 945 1542.. Feldolgozóipar 91233 66042 72,4 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás 5346 3012 56,3 Építőipar 13287 2628 19,8 Kereskedelem, javítás 22207 4698 21,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8386 1800 21,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 14077 8598 61,1 Pénzügyi közvetítés 1368 436 31,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 13909 2249 16,2 Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 22720 1901 8,4 Oktatás 21810 2409 11,0 Egészségügy, szociális ellátás 20134 9832 48,8 Egyéb szolgáltatás 8588 3919 45,6 ÖSSZESEN 254451 113629 44,7 a/ Az adatot az egyes megyékre közölt adatok összesítésével állítottuk elő. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak csupán alig 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan pl. a feldolgozóiparnál jelzett 70% feletti arány a valóságban alacsonyabb illetve ezért van a bányászatnál ez az ellentmondásos helyzet.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 141 16,6 793 0,7 10-49 fő 335 39,4 8841 7,8 50-249 fő 279 32,8 32149 28,3 249 fő felett 95 11,2 71846 63,2 ÖSSZESEN 850 100,0 113629 100,0 5
A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2007.III. n. 2007 végén 2008.III. n. év 2008. III. 2007 végéig év végén várható végén várható n.év végéig Csorna 2324 2249 2313-3,2-0,5 Győr 16155 16422 16552 + 1,7 + 2,5 Kapuvár 2391 2370 2377-0,9-0,6 Mosonmagyaróvár 5724 5810 5901 + 1,5 + 3,1 Sopron 9695 9762 10297 + 0,7 + 6,2 Győr-Moson-Sopron megye 36289 36613 37440 + 0,9 + 3,2 Celldömölk 4818 4814 4828-0,1 + 0,2 Körmend 2581 2541 2656-1,5 + 2,9 Kőszeg 2003 1995 2017-0,4 + 0,7 Sárvár 8505 8588 8483 + 1,0-0,3 Szentgotthárd 2126 2146 2147 + 0,9 + 1,0 Szombathely 23118 23141 23679 + 0,1 + 2,4 Vasvár 1210 1235 1240 + 2,1 + 2,5 Vas megye 44361 44460 45050 + 0,2 + 1,6 Keszthely 3200 3045 3053-4,8-4,6 Lenti 1926 1935 1947 + 0,5 + 1,1 Letenye 864 849 853-1,7-1,3 Nagykanizsa 11455 11394 11447-0,5-0,1 Zalaegerszeg 14269 14566 14706 + 2,1 + 3,1 Zalaszentgrót 1265 1253 1284-0,9 + 1,5 Zala megye 32979 33042 33290 + 0,2 + 0,9 Régió összesen 113629 114115 115780 + 0,4 + 1,9 2007. IV. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 500 fős emelkedés várható. Ez nagyjából megfelel az egy évvel korábbi felméréskor a 2006.IV. negyedévre prognosztizált nagyságrendnek. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 1,9%-kal nőhet a létszámuk. (Azt ezúttal is meg kell jegyezni, hogy egy Győr-Moson- Sopronnál (soproni kirendeltség) jelzett 500 fő körüli létszámbővülés intézmények összevonása miatt következik be, tehát nem jár tényleges létszámfelvétellel. Ezt leszámítva is mintegy 1,5%-os a várható éves létszámbővülés régiós szinten.) A 2006 októberi megkérdezéskor is hasonló mértékű tervezett növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. Régión belül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - valamennyi megyében emelkedik várhatóan a létszám a IV. negyedévben, illetve a 2008.III. negyedév végéig terjedő időszakban is. Az előrejelzések alapján az éves létszámbővülés ezúttal is Győr-Moson-Sopronban lesz a legerőteljesebb. Valamennyi megyében van olyan körzet, ahol az éves prognózis a foglalkoztatottak számának stagnálását illetve visszaesését vetíti előre. 6
(Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik!) Országosan a választ adó 7,7 ezer munkáltató összességében a IV. negyedévre 0,2%-os mérséklődést, 2008.III. negyedév végéig 1,4%-os várható létszámemelkedést jelzett, a régiós előrejelzés tehát ezúttal is kedvezőbb az országosnál. Erre a felmérésre ezúttal 10. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben a negyedéves előrejelzés az eddigieknél mérsékeltebb növekedést prognosztizál, ami nem meglepő, hiszen a szezonalítás miatt általában a IV. negyedévben vannak a legkisebb számú létszámfelvételek. Az éves előrejelzés ugyanakkor nem tér el jelentősen a többi felmérés várakozásaitól. A tervek megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1,3 2006.III. + 0,9 + 4,8 2006.IV. + 0,3 + 2,0 2007.I. + 1,7 + 1,4 2007.II. + 1,7 + 2,5 2007.III. + 1,1 + 2,7 2007.IV. + 0,4 + 1,9 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint természetesen lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Az éves várakozásokat tekintve ezúttal is hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy most a legnagyobb cégeknél is összességében átlag feletti a várható létszámbővülés. (Ebben az említett konkrét példa is szerepet játszott.) 7
A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2007.III. n. év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2007.IV.né. 2008.III.n.év 2007.IV.né. 2007.IV.né. végéig 1-9 fő 793 41 23 + 2,3 + 7,8 10-49 fő 8841 243 302-0,7 + 1,8 50-249 fő 32149 828 879-0,2 + 0,8 249 fő felett 71846 1411 833 + 0,8 + 2,3 ÖSSZESEN 113629 2523 2037 + 0,4 + 1,9 Az IV. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 2,5 ezer fős belépés illetve 2,0 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2008.III. negyedév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében, sőt egyes ágazatokban a változás irányában is. Éves szinten az összességében várható 1,9%-os létszámemelkedés mellett, a mezőgazdaság, építőipar, egészségügy, szociális ellátás területén létszámában és arányában is jelentős mértékű csökkenést jeleztek a munkáltatók. Ennél lényegesen alacsonyabb, 1% körüli visszaesés várható a villamos-energia, gáz-, gőz-, vízellátás illetve az egyéb szolgáltatás területén, míg a szállítás, raktározás, posta, távközlés gyakorlatilag stagnáló létszámot jelzett. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal is átlag feletti (2,9%-os) a tervezett létszámbővítés. A feldolgozóiparon belül az összességében jelzett mintegy 1,9 ezer fős bővülés közel 2/3-a a villamosgép, műszer gyártása valamint a járműgyártás területén várható előbbiben 3, utóbbiban 6%-os a várható bővülés -, de a feldolgozóipar ágazatai közül 5% feletti növekedést prognosztizáltak még a fafeldolgozás és a nemfém ásványi termékek gyártása területén is. Az oktatásban jelzett rendkívül magas arányú várható létszámnövekedés intézmények összevonásából adódik, míg a közigazgatás, védelem létszámbővülése egy új intézmény (büntetés-végrehajtás) működésének következménye. 8
A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2007.III. n. év végén A belépők várható száma, fő 2007.IV. né. A kilépők várható száma, fő 2007.IV.né. Várható változás, % 2007.IV.né. Várható változás, % 2008.III.n.év végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás 78 209-2,9-4,1 4563 Bányászat 1542 19 7 + 0,8 + 2,5 Feldolgozóipar 66042 1743 880 + 1,3 + 2,9 Villamos-energia, gáz- 3012 gőz-, vízellátás 13 65-1,7-0,9 Építőipar 2628 53 167-4,3-6,2 Kereskedelem, javítás 4698 96 81 + 0,3 + 1,4 Szálláshely-szolgáltatás, 1800 vendéglátás 30 33-0,2 + 1,6 Szállítás, raktározás, 8598 posta, távközlés 83 78 + 0,1-0,2 Pénzügyi közvetítés 436 8 3 + 1,1 + 8,3 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2249 108 61 + 2,1 + 2,3 Közigazgatás, védelem, 1901 társadalombiztosítás 112 53 + 3,1 + 10,5 Oktatás 2409 24 22 + 0,1 + 20,8 Egészségügy, szociális ellátás 9832 88 219-1,3-2,2 Egyéb szolgáltatás 3919 68 159-2,3-1,4 ÖSSZESEN 113629 2523 2037 + 0,4 + 1,9 A felmérés során választ adó 850 munkáltató közül a korábbiakéhoz hasonlóan - a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s ezúttal is lényegesen magasabb a létszámnövelést végrehajtani szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2007 végéig 2008.III. negyedév végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál Nő Mikro 8 112 21 5 103 33 Kis 55 207 73 57 171 107 Közép 71 113 95 85 88 106 Nagy 26 25 44 29 17 49 ÖSSZESEN 160 457 233 176 379 295 9
A megkérdezett munkáltatóknál a IV. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő 209 176 220 605 gépjármű- és motorszerelő, - javító 98 2 0 100 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői 25 53 12 90 büntetés-végrehajtási felügyelő 2 83 0 85 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett 5 27 33 65 dolgozó szabó, varrónő, modellkészítő 7 36 20 63 eladó 14 3 46 63 forgácsoló 26 32 4 62 egyéb fémmegmunkálók, - 7 0 52 59 felületkezelők lakatos 10 27 20 57 műanyag-feldolgozó 7 48 0 55 egyéb könnyűipari gépkezelők és 0 0 40 40 gyártósor mellett dolgozók húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- 0 30 7 37 és baromfifeldolgozó fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor 7 13 14 34 mellett dolgozó egyéb takarítók és hasonló jellegű 14 16 2 32 egyszerű foglalkozások raktárkezelő 6 14 11 31 elektroműszerész 2 11 17 30 autóbusz-vezető 23 5 1 29 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi 7 14 7 28 munkás) hegesztő, lángvágó 12 10 3 25 bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő, 5 20 0 25 gyártósor mellett dolgozó kézi anyagmozgató, csomagoló 4 7 14 25 egyéb mérnökök 19 0 3 22 mechanikai műszerész 0 0 20 20 a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámfelvétellel járó munkakörök. 10
A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen egyéb segédmunkások (pl. alkalmi -15-53 -97-165 munkás) gyártósori összeszerelő -71-54 -14-139 erdészeti mag- és csemetenevelő 0-89 0-89 tartósítóipari munkás, gyümölcs-, -75 0-5 -80 zöldségfeldolgozó kubikos 0-21 -29-50 eladó -5-6 -34-45 egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők 0-1 -40-41 egyéb takarítók és hasonló jellegű -10-18 -13-41 egyszerű foglalkozások kőműves -9-19 -13-41 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői, 0-7 -32-39 gyártósori összeszerelő húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és 0-37 -2-39 baromfifeldolgozó szabó, varrónő, modellkészítő -2-31 -2-35 édesipari termékgyártó 0-35 0-35 lakatos -7-13 -14-34 autóbusz-vezető -29 0-1 -30 fürdőüzemeltetési foglalkozású 0 0-30 -30 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett -6-3 -15-24 dolgozó műanyag-feldolgozó -5-11 -8-24 egyéb vas- és fémipari foglalkozások -9-10 -5-24 fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor -8-7 -8-23 mellett dolgoz felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó -1-13 -9-23 bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő, -5-17 0-22 gyártósor mellett dolgozó általános ápolónő, ápoló -3-4 -14-21 kézi anyagmozgató, csomagoló -2-4 -14-20 tehergépkocsi-vezető -1-9 -10-20 mezőgazdasági erőgépvezető, - kezelő -7-3 -10-20 a/ A régiós szinten legalább 20 fős létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven szerepelt egy kérdés arra vonatkozóan, hogy a munkáltató jellemzően milyen forrásból elégíti ki a munkaerőigényét. 11
A következő táblázatból látható, hogy a leggyakrabban a cégek a munkaügyi kirendeltségekhez fordulnak munkaerőigényük kielégítése céljából. A munkaerőigények kielégítésének forrásai Megnevezés Soha Alkalmanként Gyakran Összesen Munkaügyi kirendeltségek, központok 31 342 274 647 segítségével Helyi újságban feladott hirdetéssel 138 271 141 550 Már alkalmazásban álló munkatársak révén 67 381 130 578 Munkaerő-közvetítő, kölcsönző magáncégek 355 78 35 468 segítségével Regionális képző központok ajánlataiból 314 123 19 456 Döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok 277 174 14 465 Felnőttképző intézmények hallgatóiból 318 129 9 456 Utcai, intézményi falragaszok segítségével 405 40 6 451 Felsőoktatási karrierirodák segítségével 414 30 4 448 Döntéshozó korábbi munkahelyeiről 350 98 2 450 Zalaegerszeg, 2007. november 26. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12
MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13