A norvég felsőoktatási curriculum reform A TANULÁSI EREDMÉNYEK AZ OKTATÁSBAN ÉS AZ ÉRTÉKELÉSBEN Műhelykonferencia Tempus közalapítvány 2009 június 9-10. Halász Gábor ELTE PPK
Miért Norvégia? Amikor a Bologna folyamat implementációjáról beszélünk, Norvégiát látjuk az osztály legjobb tanulójának (Per Nyborg, 2004) Norvégia a teljes Bologna csomagot implementálta (kurrikulum, minőségbiztosítás, ECTS etc.) a Quality Reform keretei között (PLA jelentés, 2006, http://www.kslll.net/peerlearningactivities/pladetails.c fm?id=67) A Quality Reform és norvég Bologna implementáció középpontjában a tanulás minőségének javítása áll (ez pedagógiai reform)
A 2006-ban szervezett norvégiai PLA tárgya a curriculum reform volt
Óvatosnak kell lenni: (Norvégia nem tipikus ország) Európa egyik leggazdagabb országa magas felsőoktatási kiadási szint (3. az OECD-ben) Rendkívül magas részvétei arány (4. az OECD-ben) Az öreg egyetemisták országa (20% 35 felett) A kiadások 1/3-a hallgatói juttatások Nagyon sokan tanulnak külföldön (7% 2003-ban) Néhány egyéb jellegzetesség Az állam a diplomások fő foglalkoztatója Felkészülés zajlik az olaj utáni korszakra Erős regionális politika: erős állami fejlesztő szerep Konszenzusos politika
A norvég Quality Reform Európa egyik leggyakrabban emlegetett felsőoktatási reformja: OECD tertiary vizsgálat (1997) Mjøs committee (1998-2000) Fehér Könyv (2001) Új törvény (2002) Az új képzési programok bevezetése (2003-tól) A reform értékelése (2007) Sajátos kontextus és sokféle előzmény
Kontextus és előzmények A kilencvenes évek Jelentős expanzió (1970-ben 30000, 1997 170000 hallgató) Erős amerikai hatások (kétszintű képzés gondolata) Teljesítményorientált állami közigazgatási reform Természettudományos körök hatására korábbi iskolásítás törekvések a doktori képzésben Az egyetemi és nem egyetemi szektor közötti válaszfalak szinte eltűntek A hatékonysági problémák felismerése (elhúzódó tanulmányok, követelmények hiánya)
Kontextus és előzmények Nagyon erős LLL politika Kompetencia-reform (1999) Felnőttek előtt nyitott felsőoktatási rendszer A diszciplináris logikával szemben erős szakképzési, gyakorlati orientáció Jelentős külső és belső mobilitás: a (kredit)beszámítás gyakorlata fontos A politika gyakran foglalkozik pedagógiai és tantervi ügyekkel
A tanulás reformja Norvégiában a Bologna folyamat a tanulásszervezés reformját is jelenti A pedagógia és a minőségügy összekapcsolódása A pedagógia és a kvalifikációs reform összekapcsolódása A pedagógia és az intézményi irányítás összekapcsolása Tanulásszervezési módszerek Az intézmények szintjén zajló folyamatok A konszenzus nem teljes: viták és bírálatok
A pedagógia és a minőségügy összekapcsolódása Cél a tanulás szabályozottá és ellenőrizettebbé tétele ( Felelősség és szabadság ) Általános norma lett a tanulási eredmények (learning outcomes) részletes megfogalmazása Minden hallgatónak standard egyéni tanulási tervvel kell rendelkeznie Hallgatók értékelése transzparens (rögzített skála és kritériumok) A hallgató mint igényes fogyasztó jelenik meg
A pedagógia és a kvalifikációs reform összekapcsolódása Norvégia elkötelezte magát a felsőoktatást is magába foglaló NQF kifejlesztése mellett (ez a folyamat zajlik) A kvalifikációs rendszerek reformjának és a Bologna folyamatnak a határozott összekapcsolása nem véletlenül a norvégiai Bergenben történt (a Framework for Qualifications of the European Higher Education Area elfogadása) Tanulási eredmények kompetencia-alapú megfogalmazása (knowledge, skills, attitudes) általánosan jellemző
A pedagógia és az intézményirányítási reform összekapcsolódása A Quality Reform egyúttal irányítási és finanszírozási reform is A vállalatszerű működés támogatása Intézményi stratégiák Kis létszámú intézményirányító testületek (a minisztérium által kinevezett külső tagokkal) Gyakran kinevezett (nem választott) belső vezetők A nem akadémiai menedzsment súlya jelentős Minőségmenedzsmentért felelős belső szervezeti egységek jöttek létre
Tanulásszervezés (példák) A tanulás egyéniesítése (az egyéni tanulási út megvitatása a kijelölt oktatóval - academic supervisor az egyéni tanulási terv keretében) Kollektív projektmunka (közösen végzett több napot igénybe vevő komplex gyakorlati feladatok projekthét ) Értékelés (a közösen létrehozott komplex produktumok értékelése)
Intézményi folyamatok Intenzív belső kommunikáció (pl. inspirációs hét az Oslói Egyetemen. A hallgatók képzési programokhoz kapcsolása ( program student course student ) A programhallgatóvá válás feltétele: szemeszterenként megújított és elfogadott egyéni tanulási terv Kötelezően előírt kreditszám teljesítésének előírása (pl. UoO: 60 a kétéves, 90 a hároméves programoknál) Értékelés A-E skálán A tanulásszervezési módszerek részletes bemutatása a képzési programok tervében (pl. projektfeladat leírása)
Egyéni tanulási terv Definíció: mindkét félre kötelező, elektronikus alapú megállapodás a hallgató és az egyetem között (Norwegian University of Science and Technology ) Közös és egyéni elemek Egyeztetés és jóváhagyatás a vezető oktatóval ( academic supervision contract )
A-E értékelési rendszer Grade A B C Description Excellent Very good Good General, qualitative description of evaluation criteria An excellent performance, clearly outstanding. The candidate demonstrates excellent judgement and a high degree of independent thinking. A very good performance. The candidate demonstrates sound judgement and a very good degree of independent thinking. A good performance in most areas. The candidate demonstrates a reasonable degree of judgement and independent thinking in the most important areas. D Satisfactory A satisfactory performance, but with significant shortcomings. The candidate demonstrates a limited degree of judgement and independent thinking. E Sufficient A performance that meets the minimum criteria, but no more. The candidate demonstrates a very limited degree of judgement and independent thinking. F Fail A performance that does not meet the minimum academic criteria. The candidate demonstrates an absence of both judgement and independent thinking. Forrás: Extract from: Regulations governing studies and examinations at the University of Oslo
Kétségek, kritikák A fogyasztó hallgató és a tanulás bürokratizálása a javasolt reformok pusztán a globális McDonaldizálódás helyi változatát alkotják, ami a gyorsétkező elvre épül, és amely úgy akarja átalakítani a felsőoktatást, hogy az a rövidtávú szükségletekhez igazodjon és az állandóan változó igényekhez alkalmazó rugalmas egyének nevelését szolgálja (Rune Slagstad ) A reform nem elég gyors és nem hatol elég mélyre A gazdasági szervezetek, a tanári szakszervezetek és a hallgatói szervezetek ( ) támogatják a Minőség Reformot, de nagyon kritikusak azzal kapcsolatban, hogy az milyen tényleges változásokat eredményez Az első időszakban a külső világgal, elsősorban a munkáltatókkal való kapcsolat volt a reform leggyengébb pontja (Klaszter PLA jelentés, 2006) Evezés az épülő hajóban (Az Oslói Egyetem rektora Cluster jelentés, 2006)
Köszönöm m a figyelmüket!