A tıke t szabad áramlása A tıke t szabad áramlása A Római R Szerzıdés s rendelkezett arról, hogy a tagállamok töröljenek t el minden, a tıke t szabad mozgását t akadályoz lyozó tozást azoknak a személyeknek a vonatkozásában, akik a tagállamokban telepedtek le, valamint szüntessenek meg minden, a felek állampolgárságán, lakóhely helyén, vagy a tıkebefektetés s helyén n alapuló megkülönb nböztetést. Alapelv, hogy minden Unióbeli természetes vagy jogi személyhez kötıdık tıkemozgás s tozása vagy a diszkrimináci ció bármely formája tilos. A jogszabály nem csupán n az EU-tagorsz tagországok gok egymás s közötti k viszonylatában, hanem elvben (egyoldalúan) an) harmadik ország g felé is érvényes: azaz, amennyiben e harmadik országgal kötött k tt megállapod llapodás s erre lehetıséget nyújt, az EU oldalán n sem állhat tozó tényezı a szabad tıkeáramlás útjában. A mindezek alól l kivételes jelleggel felmentést adó úgynevezett védzáradékokat külön n kritériumok riumok határozz rozzák meg. A tıke t szabad áramlásának megvalósul sulása sa több t lépcsıben következett k be. Az elsı,, 1960-as irányelv még m g csupán n a hosszú távú tıkemozgás egy részr szénél l nyitott utat a szabad áramlás s elıtt. Az 1962-es második m irányelv ezt kiterjesztette az értékpapírok piacára. Az Egységes ges Piac bevezetésével vel egy idıben, 1986-ban elfogadott harmadik direktíva tette teljessé a hosszú távú tıkemozgás s felszabadítását. t. Teljes liberalizálását t csak 1988-ban rögzr gzítették - 1990. július j 1-i 1 i hatállyal -,, ez alól l azonban még m (a rövid r távút tıkemozgás s esetében) Spanyolország és Írország g kétéves, k Görögország és s Portugália ötéves átmeneti mentességet kapott. A folyamatra végül v l a Maastrichti Szerzıdés s tett pontot, amely 1994. január r 1-jével 1 helyezte teljes körően k hatályba a tıke szabad mozgásáról l intézked zkedı jogszabályt. A szabad befektetések körébe k tartozik az úgynevezett második m ingatlan és s elvben a földvásárlás s joga is, amelynek biztosítása sa alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet. A szabadság konkrét értelmezése és végrehajtása azonban már m r módot m ad bizonyos behatárol rolásra. Adott földterf ldterületek letek értékesítése se különbözı feltételekhez telekhez köthetk thetı (termıföldn ldnél elıírhat rható például a gazdálkod lkodói i tevékenys kenység fenntartása, sıt, s a leendı gazda végzettsv gzettsége ge is). 1
Emellett egyes esetekben - így védelmi v célokra igénybe vett területekn leteknél - kivételt lehet tenni. Mindezek alkalmazására sokféle példp ldát t kínál k l az egyes tagállamok napi gyakorlata. (Magyarország ötéves átmeneti mentességet kapott a közössk sségi jog alkalmazása alól l a másodlagos m lakóhely tekintetében.) A tıke t szabad áramlása nem sértheti s a tagállamok azon jogát, hogy a tıkemozgt kemozgásra vonatkozó bejelentési kötelezettsk telezettséggel, valamint az adózás és s a pénzp nzügyi szervezetek felügyelet gyeletével összefüggésben megelızz zzék k a nemzeti jogszabályok megsért rtését. t. A tıke t szabad áramlása tovább bbá hat tozható a közrend és s közbiztonsk zbiztonság g védelmv delmében. A személyek szabad áramlása A munkaerı szabad mozgása llalók Szabadfoglalkozásúak ak Egyéb b személyek http://kulfoldimunka.info.hu/category/%c3%8 Drorsz%C3%A1g.html http://www.mfa.gov.hu www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/ /hu/bal/eu/aktualit asok/munkavallalas munkavallalas_eu_ban_0805.htm 2004-2008 2008 között k mintegy 70-80 ezer magyar állampolgár r vállalt v munkát t egy másik EU tagállamban. A legnépszer pszerőbb célpont Ausztria, Nagy-Britannia és Németország, holott ez utóbbiban továbbra is fennállnak a munkaerıpiaci tozások. Legkésıbb 2011-ben teljes mértm rtékben és véglegesen megnyílik az EU munkaerıpiaca! A llalók k szabad mozgása Jog az állásajánlat elfogadására; Ebbıl l a célbc lból l törtt rténı szabad mozgás joga a tagállamokon belül; l; Jog egy adott tagállamban való tartózkod zkodásra llalás s céljc ljából; l; Jog a munkaviszony megszüntet ntetése után a tagállam terület letén n való maradáshoz (bizonyos feltételek telek megléte esetén). 2
Szabad munkaerıáraml ramlás? A tagállamok nemzeti munkaerıpiacuk védelmv delmében - közvetlenül l a bıvítést követk vetıen en bizonyos feltételekkel telekkel alkalmazzák az alapelvet. Milyen llalási jogokkal élhetnek az EU tagállamok állampolgárai? Minden állampolgár r az adott ország állampolgáraival azonos feltételekkel, telekkel, vagyis llalási engedély nélkn lkül l vállalhat v munkát, vagy alapíthat vállalkozv llalkozást. Amennyiben három h hónapnh napnál l tovább kíván k n a kiválasztott EU tagországban gban maradni, akkor tartózkod zkodási engedély lyért kell folyamodnia. Ehhez csak a munkaszerzıdésre sre van szüks kség, vagy pedig - vállalkozók k esetében - igazolni kell, hogy az általuk üzletszerően en folytatandó tevékenys kenység g nem esik nemzeti tozás s alá. Az engedély megadása lényegl nyegében automatikus, általában öt évre szól, amit (kérésre) automatikusan meghosszabbítanak tanak. Nincs szüks kség g tartózkod zkodási engedélyre, ha a munka szezonális jellegő,, vagy ha a llaló rendszeresen - legalább hetente - visszatér r az állandó lakóhelye szerinti tagországba gba (péld ldául határmenti llalás esetén). A tartózkod zkodási engedélyt megtagadhatják k attól a kérelmezk relmezıtıl, l, aki nem tud a megélhet lhetésére alapot nyújt jtó feltételeket teleket igazolni,, vagy az országban való tartózkod zkodása közrendet, közbiztonságot vagy közegk zegészségügyi gyi szabályokat (a betegségek gek jogszabályban felsoroltak) veszélyeztethet lyeztethet,, illetve olyan foglalkozást (péld ldául köztisztviselk ztisztviselıi) i) szeretne folytatni, amit a tagállami nemzeti jogszabályok szerint csak az adott ország állampolgára tölthett be. A tartózkod zkodási engedély egyébk bként automatikusan biztosított. tott. A szabad llalásból l következik k a legfontosabb jog, az általános diszkrimináci ció-mentesség. Eszerint a munkafeltételek, telek, a munkajogi szabályoz lyozás, illetve díjazd jazás s tekintetében a közösségi llalót t nem szabad megkülönb nböztetni,, vagy bármilyen b hátrh tránnyal sújtani. Az adott ország g saját állampolgárainak járój szociális jogok egy része r is automatikusan megilleti a más m s tagországb gból érkezetteket is. (nemzeti juttatások igénybev nybevételére, a betegség, g, anyaság, munkanélk lküliség g vagy munkahelyi baleset esetére folyósítand tandó járandóságokra, stb. vonatkozik) 3
Ezek a szabályok érvényesek a más m tagországban gban letelepedı közösségi llaló - vagy vállalkozv llalkozó - családtagjaira is. (Családtagnak számít t a házastárs, valamint a 21 év v alatti, valamint az eltartott közös k s gyermek és s a közvetlen k felmenık. VállalkozV llalkozók k esetében a házasth zastárs saját t eltartott gyermeke is e kategóri riába tartozik. ) Korlátoz tozások az új csatlakozókkal kkal kapcsolatban az Európai Unió által kért k átmenet kizárólag a magyar, stb. llalók új, tagállami munkaerıpiacra jutására vonatkozik. Amennyiben a magyar llaló legálisan lisan már r jelen volt v a csatlakozás s idıpontj pontjában a munkaerıpiacon (ha elıírt, akkor rendelkezik llalási engedéllyel), akkor minden más s szempontból l egyenlı bánásmód d illeti meg a régi tagállamok llalóival összehasonlítva, mind jogait, mind kötelezettségeit illetıen. en. A csatlakozási si tárgyalt rgyalásokon megállapod llapodás s született arról, hogy a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét h évre hatj tozhatják k a magyar munkaerı szabad piacra jutását.. Az úgynevezett 2+3+2 éves átmeneti idıszakot szabályoz lyozó megállapod llapodás szerint a csatlakozást st követk vetı elsı két évben a tagállamok továbbra is saját t nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazták. k. Ennek keretében azonban a tagállamok saját hatásk skörükben kben a munkaerı teljesen szabad piacra jutását t is biztosíthatt thatták. A munkaerıpiacukat 2004. május m 1-jével 1 megnyitó tagállamok Nagy-Britannia Britannia: : A munkaerıpiacra való bejutás lküli. li. Az EU8-akb akból érkezı llalóknak ugyanakkor kötelezk telezıen en regisztráltatniuk kell magukat (Workers( Workers Registration Theme). A regisztráci ció monitoring célú.. Amennyiben a llaló regisztráltatta magát, és s megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek, teleknek, jogosulttá válik a gyermek után n járój adókedvezm kedvezményekre, gyermek után n járój támogatásra, llalói i adókedvezm kedvezményre, lakhatási támogatt mogatásra. http://www.iranyanglia.hu/page7szakmaigyakorlat.htm http://mathom.dura.hu/mszeib/etuc/munkavallang.htm Írország A munkaerıpiacra való bejutás lküli. li. http://www.iranyirorszag.com www.iranyirorszag.com/content/view/ 38/74/ Svédorsz dország A munkaerıpiacra való bejutás s lkülili http://www.hbmk.hu www.hbmk.hu/eu25/ /eu25/sved/munkavall alas.html Amennyiben egy tagállam nem értesítetteette a Bizottságot, úgy a harmadik év v kezdetétıl (2006 május) m a nemzeti jog helyett a szabad munkaerımozg mozgást biztosító közösségi jog lépett hatályba az adott ország és Magyarország g viszonylatában. A Bizottság g jelentése alapján n a Tanács felülvizsg lvizsgálta lta az átmeneti rendelkezések érvényesülést, st, vagyis megvizsgálta, hogy az új tagállamok llalói i milyen mértm rtékben jelentek meg a régi r tagállamok piacain. 4
Az objektív v jelentés s ismeretében a tagállamok - természetesen a saját t megfontolásaik alapján, figyelembe véve ve a Bizottság g konklúzi zióit it -,, dönthettek d úgy, hogy fenntartják k a tozásokat továbbra is. (Az a tagállam, amely két k éven túl t l is fenn kívánta k tartani az új tagállamok llalóival szembeni tozásokat, a kétéves idıszak letelte elıtt köteles k volt értesíteni teni errıl l a szánd ndékáról l az Európai Bizottságot. De ezt követk vetıen en természetesen bármikor b dönthet d a tozás s eltörl rlése mellett). A munkaerıpiacukat 2006. május 1-jével 1 megnyitó tagállamok Finnország: A munkaerıpiacra való bejutás s lküli. li. Új, monitoring célúc regisztráci ciós s rendszer. Szorgalmazza a tagállami munkaügyi felügyeletek szorosabb együttm ttmőködését különösen a külfk lföldi ldi llalók, kiküld ldött llalók és s az alvállalkoz llalkozói szerzıdések sek vonatkozásában. Görögország A munkaerıpiacra való bejutás s lküli. li. Portugália A munkaerıpiacra való bejutás lküli. li. Spanyolország A munkaerıpiacra való bejutás s lküli. li. Olaszország 2006. július j 27-tıl l a munkaerıpiacra való bejutás s tozások nélküli. li. A munkaerıpiacukat korlátlanul nem megnyitó, de a munkaerıpiacra való bejutásban jelentıs könnyítéseket bevezetı országok Belgium 2006. május m 1-jétıl 1 l a munkaerıhi hiányos foglalkozások esetében B típust pusú,, munkaerı-piaci vizsgálat nélkn lkül, l, öt t nap alatt kiadásra kerülı llalási engedélyt kell csak beszerezni. Részletes R foglalkozási lista régir giónként nt (flamand, vallon és s brüsszeli régir gió) ) változv ltozó. Franciaország 2006. május m 1-jétıl 1 l hét h ágazatban, összesen 61 foglalkozási szakmában, munkaerı-piaci helyzet vizsgálata nélkül l adják k ki a llalási engedélyt. A teljes lista magyar nyelven elérhet rhetı. 2008. július j 1-jétıl 1 l Franciaország g megnyitotta munkaerıpiac piacát t az EU8 tagállamok állampolgárai elıtt. A döntd ntés s nem érinti a román és s bolgár r llalókat. Luxemburg Három szektorban tekintett ttek el 2006-tól a munkaerı-piaci helyzet vizsgálat latától l a llalási engedély kiadásakor. Ezek a következk vetkezık voltak: mezıgazdas gazdaság, g, szılımővel velés és vendégl glátóipar. 2007. november 1-jétıl 1 l tozás s nélkn lkül megnyitotta munkaerıpiac piacát t az EU8 tagállamok llalói i elıtt. 5
Hollandia Fenntartott otta a az engedélyez lyezési rendszert, amelynek keretében kétfk tféle eljárás létezett: A típusú engedélyez lyezési eljárás a munkaerı-piaci helyzet vizsgálat latával. Ez az eljárás általánosnak tekinthetı. B típusú engedélyez lyezési eljárás munkaerı-piaci helyzet vizsgálata nélkn lkül. l. Ezen szakmák k felsorolását háromhavonta aktualizálja lja a holland hatóság, annak megfelelıen, en, hogy az adott idıszakban mely szakmában mutatkozik hiány. E rövidr vidített eljárás s idıtartama két k t hét. h 2007. május m 1-jével 1 tozás s nélkn lkül megnyitotta munkaerıpiac piacát t az EU8 tagállamok llalói i elıtt. Dánia Megırizve az engedélyez lyezési rendszert, gyorsított ották és s egyszerősített ették az elbírálási eljárást. Egyes hiányszakm nyszakmák k esetében kivételek vannak az általános engedélyez lyezési eljárás s alól. l. Ezekben a szakmákban kban akár r három h éves tartózkod zkodási engedély és s azonnali llalási engedély is kiadható (a munkaerı-piaci helyzet vizsgálata nélkn lkül). l). Ilyen szakmák k példp ldául: ápolónı,, orvos, egyes mérnöki tevékenys kenységek 2008. május m 1-je 1 óta nem kell llalási engedély azon EU8, illetve a román és s bolgár állampolgároknak, akik olyan munkáltat ltatónál l vállalnak v munkát, amely kollektív v szerzıdés s alapján n foglalkoztatja llalóit, ennek megfelelıen en ilyen esetben a régi r EU-tag tagállamok állampolgárai esetén n alkalmazott eljárás s vonatkozik többek t között k a magyar llalókra is. (Dáni niában a munkaadók k 70 %-a% a valamely kollektív v szerzıdés s hatálya alá tartozik.) akik magasan képzett k kutatónak, tanárnak, illetve szakembereknek minısülnek, és s akiket kollektív v szerzıdés hatálya alá tartozó munkaadó,, de egyéni munkaszerzıdéssel ssel alkalmaz. Az ötödik év v letelte után, amennyiben még m mindig lennének nek tagállamok, amelyek nemzeti tozásokat alkalmaztak, elvileg további két k évre meghosszabbíthatj thatják k azt, de csak ha komoly munkaerı-piaczavar piaczavarást tudnak igazolni. Továbbra is erısen tozó országok Ausztria A tozás s fennmaradt mind az egyéni munkaerımozg mozgásra, mind a határon átnyúló szolgáltat ltatás s keretében megvalósul suló kiküldet ldetésre vonatkozóan, an, meghatározott tevékenys kenységek esetében. Egyedüli könnyk nnyítés, hogy az új j EU-tag tagállamok már m r Ausztriában dolgozó állampolgárainak családtagjai automatikusan megkapják k a llalási és tartózkod zkodási engedélyt 2006. május m 1-jétıl. 1 2008. január r 1-jétıl 1 l Ausztria könnyk nnyített eljárást vezetett be 50 szakmában, mely további 15-tel bıvült 2008. július j 1-jétıl. 1 Ez azt jelenti, hogy az Ausztriában meghatározott éves maximális foglalkoztatási engedély ly-számok (kvóták) k) túlléphetık, amennyiben a kérelmezk relmezı a meghatározott szakmákban kban kíván k n munkát vállalni. Ezeket az engedélyeket az Arbeitsmarktservice (http://www.ams.at www.ams.at) munkaerı-piaci vizsgálat nélkn lkül l adja ki. 6
Németország Az z induló tozás s változtatv ltoztatás s nélkn lkül fennmaradt mind az egyéni munkaerımozg mozgásra, mind a határon átnyúló szolgáltat ltatás s keretében megvalósul suló kiküldet ldetésre vonatkozóan, an, meghatározott tevékenys kenységek esetében. 2007. október 16-ától l NémetorszN metország g a gépészg sz-,, autóipari ipari-, elektrotechnikai (villamos-) és s ezzel rokon mérnm rnöki szakmákban kban egyetemi vagy fıiskolai f végzettsv gzettséggel ggel rendelkezı EU8, illetve román és s bolgár állampolgárok számára teszi lehetıvé a szabad llalást, egyéb tekintetben fenntartotta a korábbi engedélyeztet lyeztetési rendszerét. Az Európai Gazdasági TérsT rség államai A három h nem EU-tag EGT-tag tagállam esetében Norvégia könnyített piacra jutást biztosít t az EU8 tagországok gok állampolgárai számára, Izland 2006. május m 1-jétıl 1 megnyitotta munkaerıpiac piacát, Liechtenstein vonatkozásában pedig a többi EGT-tag tagállam viszonylatához hasonlóan an Magyarország g is részese r maradt a liechtensteini kvótarendszernek. Garanciális szabályok cserébe A csatlakozást st követk vetıen en közösségi preferenciát alkalmaznak a magyar llalók k javára, a nem EU-tag tagállamból érkezı llalókkal szemben; Magyarországnak gnak elméleti leti lehetısége, hogy viszonosság g alapján n hasonló tozásokat alkalmazzon az átmeneti idıszak alatt a tozásokat fenntartó tagállamok llalóival szemben, és s bizonyos feltételekkel telekkel munkaerı-piaci védintézkedést az újonnan csatlakozó tagállamokkal. 12 hónapos h szabály A fıszabf szabálytól l eltérıen en nincs szüks kség g engedélyre az EU tagállama, illetve az EU-val azonos megítélés s alá esı állam polgárának további foglalkoztatásához, ha a külföldi ldi a csatlakozás s idıpontj pontjában vagy azt követk vetıen en legalább 12 hónapra h érvényes llalási engedéllyel rendelkezett, illetve legalább ugyanennyi idıtartamban engedélymentesen, megszakítás s nélkn lkül állt foglalkoztatásra irányul nyuló jogviszonyban. Munkaerıpiaci viszonosság Az EU-hoz Magyarországgal ggal azonos idıpontban csatlakozó országok egymás s között k a szabad llalást biztosító közösségi szabályoz lyozást kötelesek k biztosítani, tani, azaz munkaerıpiacukat egymás s között k a csatlakozást stól l kötelesek k megnyitni A Groener eset, 1989 A holland állampolgárságú tanárn rnı részmunkaidıs mővészeti tanárk rként dolgozott Írországban egy állami oktatási intézm zményben. Teljes idejő állásért folyamodott, amit az ajánl nlások ellenére sem kapott meg azért, mert az ír r nyelvbıl l nem volt képes k letenni a szóbeli vizsgát. Az ír r szóbeli egyébk bként mindenkire vonatkozó követelmény volt, annak ellenére, hogy az órák k nyelve nem ez. A miniszterhez címzett c kérelmk relmét visszautasított tották. A Bíróság B g az oktatási intézm zmény javára döntd ntött tt (kisebbségi nyelvek védelme). v 7
Az Antonissen eset,1991 Antonissen belga állampolgá llampolgárké rként érkezett az Egyesü Egyesült Kirá Királysá lyságba 19841984-ben és sikertelenü sikertelenül pró próbált ott munká munkát szerezni. Egy idı idıre bö börtö rtönbe is kerü került ká kábítószerrel tö törté rténı visszaé visszaélés miatt, és dö dönté ntés szü született a kiutasí kiutasításáról. Bí Bírói dö dönté ntést kért, tö többek kö között arra vonatkozó vonatkozólag, hogy a Közössé sség állampolgá llampolgárai té tényleg csak a munkavá á llalás igazolá igazolásának a birtoká birtokában jogosultakjogosultak-e letelepedni egy má másik tagá tagállamban. Az Antonissen eset, 1991 A Bí Bíróság dö dönté ntése: A Szerzı Szerzıdés ezen ré részé szének célja a munkavá ó llalók szabad mozgá mozgásának biztosí biztosítása. Ha az állampolgá llampolgárok csak akkor költö ltözhetné zhetnének egy má másik tagá tagállamba, amikor má már rendelkeznek munkaajá munkaajánlattal, akkor azok akik sikerrel kereshetné kereshetnének munká munkát egy tagá tagállamban, kirekesztetté kirekesztetté válná lnának. Ugyanakkor kü különbsé nbség van a má már munká munkával rendelkezı rendelkezı és a munká munkát keresı keresı polgá polgárok kö közt. A tagá tagállamoknak megvan az a joga, hogy a bizonyos idı idın belü belül munká munkát nem szerzı szerzı más tagá tagállambeli polgá polgárokat kiutasí kiutasítsá tsák. 8
9