Az Állami Számvev mvevőszék szervezete és s működésem
2 Tartalom A számvev mvevőszéki ellenőrz rzés s törtt rténelmi gyökerei Az Állami Számvev mvevőszék k jogáll llása, az államszervezetben elfoglalt helye Az Állami Számvev mvevőszék k szervezete és s irány nyítása Az ellenőrz rzések és s hasznosításuk suk A számvev mvevőszéki munka minőségének nek fejlesztése se A helyi önkormányzatok nyzatok gazdálkod lkodási rendszere ellenőrz rzésének megújítása
3 A számvev mvevőszéki ellenőrz rzés történelmi gyökerei
4 Európában 250-300 éve jelentek meg a mai számvevőszékek előzményei, először Németországban és Belgiumban 1870-ben jött létre történelmi elődünk, az Állami Számvevőszék. 1914-től Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ) 1949-ben megszüntették a LÁSZ-t.. A kormány hatáskörébe került az állami ellenőrzés irányítása és központi szervezete. A rendszerváltás előestéjén az 1989. október 23-i Alkotmánymódosítással újra létrejött az Állami Számvevőszék (ÁSZ). 1989. október 28-án fogadták el az 1989. évi XXXVIII. törvényt az ÁSZról. A több mint 20 év alatt alatt számos törvény szélesítette az ÁSZ ellenőrzési jogosultságát, illetőleg tovább erősítette függetlenségét.
5 Az Állami Számvev mvevőszék k jogáll llása, az államszervezetben elfoglalt helye
6 Jogállását meghatározza, hogy a demokratikus jogállam működésének garanciális feltétele a közpénzek és a közvagyon felhasználásának jogszerűsége, átláthatósága, elszámoltathatósága, az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, a demokratikus államberendezkedés egyik garanciális alapintézménye, a közpénzek és a közvagyon hasznosítását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, politikailag és szakmailag független szervezet, ellenőrzéseit utólagosan törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
7 Függetlenségének biztosítékai csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve, az ÁSZ-ról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának igen szavazata kell. az elnök és az alelnökök megválasztásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogató szavazata szükséges. Az elnököt és az alelnököket az Országgyűlés 12 évre választja és újraválaszthatók, az elnök és az alelnökök mentelmi joggal rendelkeznek; politikai tevékenységet nem fejthetnek ki, az elnökre és az alelnökökre, valamint az ÁSZ főtitkárára, vezetőire és számvevőire szigorú összeférhetetlenségi előírások és vagyonnyilatkozattételi kötelezettségek vonatkoznak, önállóan állítja össze az állami számvevőszéki fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként terjeszt elő az Országgyűlésnek, önállóan állapítja meg (működési) létszámát.
8 Az Állami Számvev mvevőszék szervezete és s irány nyítása
9
10 Az ÁSZ hivatali szervezete (1.) Az ÁSZ mintegy 600 munkatárssal teljesíti feladatát 80% felsőfokú végzettségű, egyharmada többdiplomás szakember, egyharmada a kiemelt idegen nyelvek (angol, francia, német) legalább egyikéből állami nyelvvizsgával rendelkezik.
11 Az elnök felelős az ÁSZ munkájának irányításáért, jóváhagyja az ellenőrzési tervet, a jelentéseket nyilvánosságra hozza, részt vesz az Országgyűlés plenáris ülésén, kérdés intézhető hozzá. Az alelnök az elnök által kialakított munkamegosztás szerint részt vesz az Állami Számvevőszék törvényi feladatainak körében koncepcionális, stratégiai szintű elképzelések kialakításában, az ezek megvalósítását szolgáló tevékenységek megalapozásában, valamint a szervezet külső képviseletében. A főtitkár Az elnök irányítása alatt, a jogszabályi és szakmai követelményeknek megfelelően a főtitkár vezeti az ÁSZ hivatali szervezetét, irányítja a Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóságot és egyben a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait is gyakorolja. Az ÁSZ hivatali szervezete (2.)
12 Az ÁSZ hivatali szervezete (3.) Az ellenőrzéseket két igazgatóság végzi a főigazgatók irányítása alatt: Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság. Az ellenőrzési igazgatóságok ellenőrzési módszerei egységes elvekre épülnek: szabályszerűségi ellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket végeznek.
13 Az ÁSZ hivatali szervezete (4.) A szervezet értékőrző megújítása során támaszkodunk az eddig elért eredményekre. A megújítással célunk, hogy a szervezetet képessé tegyük a folyamatos építkezésre, valamint megfeleljünk a változó környezet kihívásainak. A megújítás részeként korszerű struktúra, kevesebb szervezeti egység és hierarchikus szint; a szervezeti egységek közötti hatékonyabb funkcionális munkamegosztás; az állományi létszám feltöltése; gyakornoki program indítása, gyakornoki képzés; a nyugdíjba vonulók pótlása tapasztalt szakemberekkel.
14 Az ÁSZ szakmai-tudományos háttérintézménye A számvevőszéki tevékenységet szakmai műhelyként támogatja az ÁSZ Kutató Intézete. Legfontosabb feladata az, hogy kutatásaival támogassa az Állami Számvevőszéknek az Országgyűlés, illetve a kormányzat számára végzett tanácsadói tevékenységét. Az Intézet kutatási tevékenysége során a számvevőszéki ellenőrzési tapasztalataira támaszkodva összegző, értékelő tanulmányokat, illetve a közpénzügyi rendszer működését és továbbfejlesztési lehetőségeit bemutató háttértanulmányokat készít.
15 Pénzügyi Szemle Negyedévente magyar és angol nyelven megjelenő közpénzügyi szakfolyóirat Célja, hogy hiteles képet adjon a pénzügyi rendszerről, a legfontosabb pénzügyi összefüggések tükrében a közszféra és a nemzetgazdaság működésének főbb vonásairól, a felzárkózási, jövőépítési törekvésekről és a kapcsolódó szakmai vitákról. A Szerkesztőbizottság szívesen fogad tanulmányokat a Pénzügyi Szemlében való megjelentetésre!
16 Az ellenőrz rzések és s hasznosításuk suk
17 Küldetés és jövőkép Küldetés Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a jó kormányzáshoz. Jövőkép Az állampolgárok bizalmát élvező, szakmai tekintéllyel rendelkező Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel és tanácsaival támogatja az Országgyűlést. Javaslataival a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát segíti.
18 A számvevőszéki ellenőrzési célja: hozzáadott érték teremtése; közpénz megtakarítása; szükséges változtatások kezdeményezése; változtatásokkal mérhető eredmények felmutatása. A vizsgálati tapasztalatok a múltról és a jelenről számolnak be, de alapvetően a jövőnek szólnak. Fontos feladatunk az ellenőrzések során tapasztalt legjobb gyakorlatok széles körű megismertetése, terjesztése.
19 Az ÁSZ ellenőrzési felhatalmazását közel 30 törvény részletezi. A törvényi kötelezettségek és jogosultságok megismerhetők az ÁSZ honlapján (www.asz.hu) A számvevőszéki ellenőrzések kiterjednek a teljes államháztartásra, az állam kincstári és vállalkozói vagyonára, az államháztartáson kívüli egyes szervezetek gazdálkodására, az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények működésére, az állami költségvetésből nyújtott támogatás, illetve az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználására, a pártok gazdálkodásának törvényességére. Az ellenőrzési feladatstruktúra
20 ÁSZ törvény 2010. évi módosítása Új lehetőségek: - többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek ellenőrzése; - államháztartási alrendszerből támogatásban vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesülő szervezet gazdálkodási tevékenysége egészének ellenőrzése.
25 20 15 10 5 0 Kapacitás-felhasználás ellenırzési terület szerint 2005 2006 2007 2008 2009 21 egyéb zárszámadás kp.-i ktv.hez kapcs. önkormányzatok elk. á. pénzalapok TB alapok áll. vagyon külföldi tám. áll.házt.on kívüli ezer ellenıri nap
Kiemelt, garanciális jellegű alkotmányos feladatok Az Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlása szempontjából meghatározóak a költségvetés egészének megalapozásához, tervezéséhez, az elszámoltatáshoz és a zárszámadáshoz kapcsolódó számvevőszéki feladatok. A legfontosabb klasszikus feladat a költségvetési törvény végrehajtásának, a zárszámadásnak az ellenőrzése. Hasonló súlyú a nemzetközi gyakorlatban azonban nem jellemző a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának számvevőszéki véleményezése. 22
23 Az ellenőrzések gyakorisága (1.) Éves gyakoriságú ellenőrzések: a költségvetési törvényjavaslat (kivéve, ha nem éves javaslat készül), a zárszámadási törvényjavaslat, az önkormányzatok költségvetési kapcsolatai, az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenység ellenőrzése. Két évenkénti ellenőrzések: a rendszeres költségvetési támogatásban részesülő pártok és pártalapítványok gazdálkodása.
24 Rendszeres ellenőrzések: a költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, illetve a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása (A hatályos jogszabályok nem értelmezik, konkretizálják a rendszeresen előírást, ez az ÁSZ felelősségi körébe tartozik, része függetlensége garanciáinak.). Az ÁSZ-ról szóló törvény szerint a Számvevőszék (eseti) ellenőrzést végez (köteles végezni) az Országgyűlés utasítására. Az ellenőrzések gyakorisága (2.)
25 Kiemelt ÁSZ jelentések Plenáris ülésen megtárgyalják és szavaznak róla. Az OGY elnöke kijelöli a jelentést megtárgyaló bizottságokat. Évente kerülnek benyújtásra. Plenáris ülésen az ÁSZ elnöke expozét mond. Országgyűlési nyilvántartásban sorszámot kap. le. A kiemelt jelentések elkészítése az ellenőri kapacitás mintegy 60%-át foglalják Kiemelt jelentések: a költségvetés véleményezése a költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről készített jelentés az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás ellenőrzéséről készített jelentés az ÁSZ éves tevékenységéről szóló beszámoló
26 ezer ellenıri nap 30 25 20 15 10 5 0 Kapacitás-felhasználás jogalap szerint 2005 2006 2007 2008 2009 éves kétéves rendszeres felkérés (Országgyőlés, Kormány) elnöki döntés
27 javaslatot tesz a jogi szabályozásra, Az ÁSZ eszközei, jogosultságai: felhív a törvényes állapot helyreállítására, kezdeményezi a szabálytalanul felvett pénzek visszafizettetését, személyi felelősségre vonást, javasolhatja Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, bűncselekmény alapos gyanúja esetén bűntető feljelentést tesz, zároltathat anyagi eszközöket pazarló felhasználás esetén, felfüggesztheti a költségvetési finanszírozást beruházások esetén, kármegelőzés céljából.
28 Évente 50-60 nyilvános számvevőszéki jelentés készül, amelyek 1200 javaslatot fogalmaznak meg. Jelentéseink elérhetőek az ÁSZ honlapján. A vizsgálati jelentéseket az Országgyűlés, a miniszterelnök és a felelős miniszterek részére az ÁSZ elnöke kísérőlevéllel küldi meg. A jelentéseket az alkotmányos szervezetek vezetői (a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, az országgyűlési biztosok) is rendszeresen megkapják. A médiának megküldjük jelentéseink sajtó-összefoglalóját, fontosabb ellenőrzéseinkről sajtótájékoztatót tartunk. A jelentések nyilvánossága
29 A számvev mvevőszéki munka minőségének nek fejlesztése se
Az Állami Számvevőszék középtávú stratégiája (I.) Stratégiai irányok: a közszféra átlátható, szabályszerű működésének, a költségvetési felelősség erősítésének támogatása, a szükséges változtatások kezdeményezése, az állami feladatok hatékony ellátásának elősegítése, korszerű belső szervezetirányítás és munkamegosztás, az ellenőrzés-szakmai szabályozási rendszer minőségközpontú fejlesztése, a kommunikációs tevékenység korszerűsítése, az ellenőrzési kultúra színvonalának emelése. 30
31 Az Állami Számvevőszék középtávú stratégiája (II.) Folyamatosan fejleszti illetve továbbfejleszti a számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályozási rendszerét (az alkalmazás során nyert tapasztalatok, a nemzetközi fejlesztések és a legjobb gyakorlat figyelembevételével), az ellenőrzések tervezésének módját, az ellenőrzési eljárásokat és az ellenőrzési eredmények megjelenítésének formáját, ideértve a témaválasztást, az ellenőrzések végrehajtásának számítógéppel támogatott, standardizált dokumentációs rendszerét, valamint a jelentések belső struktúrájának korszerűsítését.
32 Az Állami Számvevőszék: csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve; számvevői elfogulatlanul végzik az ellenőrzéseket, feladatukat a szakmai és az etikai szabályok maradéktalan betartásával látják el; hitelesen tárja fel és értékeli a tényeket; a hibák, hiányosságok megelőzésére, az ellenőrzötteket segítő együttműködésre törekszik; segíti az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást; elkötelezett híve a minőségközpontú működésnek; kész a folyamatos szervezeti megújulásra; szervezetében a munkatársak erkölcsi és anyagi megbecsülése magas szintű, megvalósul a teljesítményarányos bérezés, az esélyegyenlőség és a folyamatos fejlődés; saját működését a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a fenntarthatóság jellemzi. Alapértékek
Az éves ellenőrzési terv (1.) 33 A 2011. évi ellenőrzési terv széles körben nyitott, alulról építkező pályáztatással valósult meg: a terv ellenőrzési témáit többfordulós versenyben, adott értékelési szempontok alapján választották ki, az ÁSZ-tól 150, az országgyűlési bizottságtól 23 témajavaslat érkezett, kötöttséget jelentenek a kötelező gyakorisággal teljesítendő feladatok, illetve a tárgyévet megelőzően megkezdett ellenőrzések. A tervkészítés folyamatának megújítása: cél a gördülő tervezés: az egyik ellenőrzés generálja a másikat elv, a szervezeti átalakulással összhangban projekt-szerű ellenőrzés-szervezés, vizsgálatvezetők belső pályáztatása, számvevők kompetencia szerinti besorolása.
Az éves ellenőrzési terv (2.) Az éves ellenőrzési terv tartalma: a megelőző évről áthúzódó témák mellett, az adott évben kezdődő és befejeződő, valamint a következő évre átnyúló ellenőrzéseket is tartalmazza; bemutatja az egyes ellenőrzések legfontosabb jellemzőit (célja, indokoltsága, várható eredménye, becsült erőforrás-igénye, kezdési/befejezési időpontja); a 2011. évi tervben 56 ellenőrzési témából, 14 (pénzügyi) szabályszerűségi, 40 teljesítmény, illetve 2 átfogó (2010. évről áthúzódó) ellenőrzés. A vezetői információs rendszer részeként az ellenőrzéseket nyilvántartó és nyomon követő adatbázis kezelő rendszer működik (megújítása és a tervezési folyamathoz igazítása a közelmúltban kezdődött meg). 34
35 A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere ellenırzésének megújítása
Eddig mire irányult a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése? 36 a költségvetési és pénzügyi egyensúlyra, az Európai Uniós pénzeszközök felhasználására való felkészülésre, tervezési, gazdálkodási, zárszámadási feladatok kontrolljainak kialakítására, működésére, korábbi ÁSZ ellenőrzések javaslatainak megvalósítására.
A 2006 és 2010 évek között: Eddig hogyan történt az önkormányzatok kiválasztása helyszíni ellenőrzésre? 37 a megyei, megyei jogú városi, fővárosi kerületi és a városi önkormányzatokat négyéves, nyilvános ütemezés alapján, nagyközségi, községi önkormányzatok évenkénti kiválasztással, a rendelkezésre álló maradék ellenőrzési kapacitás függvényében.
38 2011-től az önkormányzatok ellenőrzésének célja: a vagyoni, pénzügyi helyzet kockázatainak feltárása, minősítése, a gazdálkodási kockázatok növekedésében a szubjektív (belső) és az objektív (külső) tényezők szerepének értékelése, a vagyongazdálkodásban a belső kontrollrendszer kockázatának és működésének minősítése, az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi érdekek érvényesülésének a minősítése, a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során tett javaslatok hasznosulásának utóellenőrzése.
39 Önkormányzatok kiválasztása helyszíni ellenőrzésre 2011-ben A kiválasztás alapja a kockázatok előzetes feltárása és értékelése valamennyi önkormányzatnál. A korlátozottan rendelkezésre álló ellenőri kapacitást a magasabb vagyoni, pénzügyi kockázattal működő önkormányzatok ellenőrzésére tudjuk fordítani. Ezt követően a legkockázatosabb önkormányzatoktól az automatikus kiválasztási mutatók erősítését, gyengítését és kiegészítését szolgáló információkat kérünk ( testreszabott tanúsítványban). Ezen információkat is elemezve alapján hozzuk meg a döntést a helyszíni ellenőrzésekről.
40 Monitoring rendszer kialakítása: alkalmas a vagyoni, pénzügyi kockázatok figyelemmel kísérésére valamennyi helyi önkormányzatnál (folyamatos jelenlét), lehetővé teszi, hogy a későbbiekben ennek alapján válasszuk ki ellenőrzésre a legkockázatosabb helyzetben lévő önkormányzatokat.
Minőségbiztosítási eljárás 41 Az ellenőrzések megbízhatóságának garanciális eleme a többszintű, komplex belső minőségbiztosítási rendszer. Az ÁSZ jelentései a valóságot tükrözik. Ellenőrzési módszerei megfelelnek a nemzetközi standardoknak és EU elvárásoknak. Zárt, technologizált rend érvényesül. Az ellenőrzési alaptevékenység hézagmentes belső kontrollját biztosítja. Támogatja a módszertani fejlesztéseket. A számvevőszéki tevékenység minőségének javítását szolgálja.
42 Az ÁSZ hazai kapcsolatrendszere Az ÁSZ kapcsolatrendszerének építése az ellenőrzési kultúra fejlesztését szolgálja. A Számvevőszék vezető szerepet vállal a pénzügyi rendszerrel és ellenőrzésével foglalkozó társadalmi/tudományos egyesületekben. Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, egyetemekkel, főiskolákkal. Közreműködik abban, hogy a vezetői és pénzügyi ellenőrzés helyet kapjon a graduális felsőoktatási képzésben.
Az ÁSZ nemzetközi kapcsolatrendszere Célja az ismeretszerzés, a szakma és a szervezetrendszer fejlesztése. 43 A többoldalú nemzetközi kapcsolatépítés fórumai: INTOSAI (a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi szervezete), EUROSAI (az INTOSAI európai regionális szervezete), EURORAI (az európai regionális ellenőrzési intézmények szervezete), EU Kapcsolattartói Bizottság V4+2 (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, valamint Ausztria és Szlovénia számvevőszéki elnökei együttműködési fóruma). A kétoldalú nemzetközi kapcsolatok: Kétoldalú együttműködési szerződések, Koordinált ellenőrzések, Nemzetközi szakmai képzések.
44 Köszönöm m a figyelmet