csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 5 ELMÉLETILEG A TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁSRÓL Ligeti György Magyarország demokratikus jogállam, több mit tizeöt éve mûködik a plurális parlametarizmus keretei között, lakói szabad autoóm választópolgárok, akik élek is egyesülési jogukkal, gazdaságába a szabad piac viszoyai a meghatározók. Két éve az Európai Uió tagja, ilye módo azoba már emcsak haszoélvezõje aak, hogy a világ modhati aposabb oldalá helyezkedik el, de polgáraiak, szervezõdéseiek egybe kötelezettsége is va az õket körülvevõ szûkebb-tágabb értelembe vett társadalmi és köryezeti világgal szembe. A Kurt Lewi Alapítváy az elmúlt év sorá számos iterjút készített kis- és középvállalatok képviselõivel, civil szervezetek vezetõivel, illetve olya multiacioális cégek magyarországi leáyvállalataiak pr- és marketigvezetõivel, amelyek valamilye módo elkötelezettek modják magukat a társadalmi felelõsségvállalás ügye, rövide a CSR (corporate social resposibility) mellett. A cél em pusztá az iformációgyûjtés volt, hisze már elérhetõk magas szívoalú vizsgálatok az országba is (Deák et al., 2006; Kreatív Olie, 2006; Prime Europe, 2005), haem aak feltárása, milye módo lehet mozgósítai a kis- és középvállalkozásokat, a civileket, valamit a médiát e tére. A vizsgálódás célja a külöbözõ szektorok együttmûködésébõl származó kölcsöös elõyök megfogalmazása és egy késõbbi kokrét projekt kereteiek megfogalmazása is volt. CIVIL SZEMLE 2007/1 5
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 6 A profitorietált cégek azért jöttek és jöek létre, hogy ayagi haszot termeljeek tulajdoosaik számára. A jelelegi jogszabályok alapjá 1 az a kötelességük, hogy a rájuk voatkozó törvéyeket és redelkezéseket betartsák, például adót fizesseek. Ezzel a cégek le is tudták a társadalommal szembei kötelezettségeiket. A mid többek által képviselt (posztmoder) szemlélet alapjá azoba a cégek felelõssége kiterjed arra a természeti és társadalmi köryezetre, amelybe mûködek, amely számára szolgáltatak, s amely léyegébe lehetõvé teszi azt, hogy egyáltalá létezzeek. A»szerzési ösztöek«,»yereségvágyak«, a lehetõleg magas pézyereség szádékáak ömagába véve semmi köze a kapitalizmushoz. [...] A korlátla szerzési ösztö a legkevésbé sem azoos a kapitalizmussal, még kevésbé aak»szellemével«. A kapitalizmus egyeest azoos lehet eek az irracioális ösztöek a megfékezésével, vagy legalábbis racioális mérsékelésével. írta a múlt század elejé a szociológia klasszikusa, Max Weber. (Weber, 1995:11 12) A társadalmilag felelõs vállalkozás tehát az eddigi gyakorlattal elletétbe em vakrepülés, melyek sorá a vállalt»pilótája«mide társadalmi következméyt figyelme kívül hagyva, maximális sebességgel száguld egyetle cél, a profitmaximalizálás felé fogalmaz apjaik kutatója. (Deák et al., 2006: 9) A késõbbiekbe ejtük még szót a kölcsöösségrõl mit fotos demokratikus értékrõl, mely a felelõsségvállalás egyik alapja. A mai vállalkozások közege a szabad verseye alapuló piacgazdaság és az aak mûködési hátteret adó átlátható bürokrácia, illetve a demokratikusa megválasztott és kotrollálható-leváltható hatalom. A piaci alapú kapitalizmus, a szabad versey csak akkor fetartható, ha aak haszoélvezõi, a cégek is hozzájárulak mûködtetéséhez, s saját jövõjük tervezésekor társadalmi és köryezeti szerepvállalásukról stratégiailag godolkodak. A cégekek felelõsségük va abba, hogy a demokrácia e pusztá jogszabályok kiszáradt csotváza, haem tartalommal megtöltött mûködõ orgaizmus maradjo. Rövide: a demokrácia olya jószág, melyet folyamatosa és aktíva ápoli, godozi, tápláli kell, ez pedig a for profit szervezõelméletileg Az alábbiakba azt szereték bemutati, milye módo va köze a cégvilágak (for profit szektor) a külöbözõ társadalmi és köryezeti ügyekhez, hogya kapcsolódik e kérdéskörhöz a civil szféra, milye módo tud a vállalati és a oprofit szektor egymás segítségére lei. Végül kitérük arra, hogy milye szerepet száhatuk választópolgárkét az államak, ameyibe fotosak tartjuk a cégek, civilek és magászemélyek társadalmi felelõsségvállalását, és hogya jelehet meg midez hétközapi életük egyik meghatározó szegmesébe, a médiába. A szövegbe egyarát szerepelek majd az elméleti megközelítésre utaló részek, a vállalati társadalmi felelõsségvállalás mögötti ideológia ismertetése, valamit a kokrét magyarországi tapasztalatok bemutatása. 1. A cégek felelõssége 6 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 7 ELMÉLETILEG dések dolga is. Nem kevés azo cégek száma, melyek legalább akkora befolyással (így felelõsséggel) redelkezek, mit a kormáyok. 2 Jó-e az egy cégek, hogy versey va? Természetese a versey veszélyes, a küzdelem fárasztó, abba alul is lehet maradi, ki is lehet szoruli a piacról. Ugyaakkor túl azo, hogy a versey örököse iovációra, újításra készteti a szervezeteket, 3 ami megújulást és értelmet visz a vállalat mideapjaiba, egybe azzal a pozitív hozadékkal jár, hogy a vállalat beszállítói, alvállalkozói is verseybe vaak a cég kegyeiért. Ilye módo biztosított a cég számára a femaradás lehetõsége. Midezzel azt akarjuk modai, hogy a for profit vállalatok számára egyszerre kihívás a versey és egyszerre garacia a miõségre. Ez a versey pedig csak a demokratikus társadalmi beredezkedésû szabadság keretei között valódi. Hogya jeleik meg a gyakorlatba a vállalatok felelõsségvállalása? A társadalmi felelõsségvállalás legprimerebb szitje a szpozoráció vagy az imázscélokat is szolgáló adomáyozás. Ezek a tevékeységek em is igazá tartozak bele a klasszikus értelembe vett CSR kategóriájába. Ilye esetekbe a vállalat em tesz mást, mit külöbözõ sport- és kulturális eseméyeket fiaszíroz, hirdeti magát, illetve összeköti a márkaevet a szpozorált céllal, így a klasszikus zeével a jazz-zel vagy a tõrvívással. Erkölcsileg icse ebbe semmi elítéledõ, szpozorok élkül em lee autóversey, futball vagy köyûzee, de ma már opera sem léteze. A második szit a jótékoykodás, melyet folytathat a vállalat csedbe, a sajtó kizárásával, és folytathat megfelelõ médiamegjeleéssel. Tapasztalat, hogy Magyarországo a legagyobb vállalatok, külööse a külföldi (fõleg agolszász) tulajdoú cégek építik bele stratégiájukba az adomáyozást. Megfigyelhetõ azoba, hogy egyrészt korátsem midegyikük felkészült a agyszámú adomáykérelem megfelelõ meedzselésére, a visszajelzésre. Másrészt még azo cégek adomáyozási stratégiája is zavarosak modható, tudatos és stratégiai jellegû belsõ CSR-t követ. Tömeges elbocsátások (leépítések) emcsak gazdasági recesszió idejé vagy a cég piaci lemaradásakor fordulak elõ, haem egy-egy jeletõsebb techológiai újítás bevezetésekor is: agyo sok ember mukája válhat feleslegessé. Létezek ma már olya magyar agyvállalatok, melyek az elbocsátai szádékozott emberekkel jó elõre közlik a leépítés téyét, s lehetõséget adak számukra az átképzésre, felkészüli a mukaerõpiaco való sikeresebb itegrációra, például megtaítva õket öéletrajzot íri, segíteek ekik külöbözõ készségek (skillek) fejlesztésébe, valamit metálhigiéés támogatást adak számukra. 4 Ezt a tevékeységet evezhetjük belsõ CSR-ek. Amelyik cég csak a külvilág felé mutat elkötelezett felelõsségvállaló magatartást, s így megelégszik az adomáyozási tevékeység látváyossá tehetõ szegmesével, ezzel párhuzamosa viszot saját dolgozóit em emberek, pusztá mukaerõek, humáerõforrásak tekiti, az hosszú távo elveszti hitelességét. Egy idõ utá seki em hisz azo vállalat társadalmi elkötelezettségébe, amelyik csak látváyos társadalmi ügyeket támogat, például em köt bár szerzõdést olya beszállítóval, amelyik gyermekmukát haszál, ám belsõ dolgozóit a végletekig kizsigereli, s em alkalmaz mozgáskorlátozottakat, romákat, szülõképes korba lévõ õket. CIVIL SZEMLE 2007/1 7
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 8 ELMÉLETILEG A CSR legmagasabb szitjéek megértéséhez a vállalatra mit emberek együttesére kell tekiteük. (Ligeti, 2006) Képzeljük magukat egy elegás yári állófogadásra, ahol a csillogó díszmedece mellett megterített asztalról egyre tömjük magukba a lazacos falatkákat. És egyszer csak odasettekedik hozzák egy kiéhezett koldus, aki valahogya beszökött a redezvéyre, és kérõe éz rák. Mit teszük ilyekor, mi jut eszükbe? Az emberek egy kisebb része valószíûleg elfordul tõle, és leyom a torká még egy falatot. Pedig adhata eki, mert akkor hozzájárula ahhoz, hogy e haljo éhe. Az emberek egy további csoportja esetleg utilitarista szemléletû, s jól tudja, hogy ha ad, akkor csökketi aak az esélyét, hogy az állófogadásról hazafelé meet valaki rárot, aki az éhségtõl és a élkülözéstõl már jócská lejjebb adta mid öérzetbe, mid erkölcsi és jogi érzék tekitetébe. És mid többe vaak olyaok a cégvilágba is, akik egyszerûe em tudják magukat felhõtleül jól érezi aak tudatába, hogy vaak éhezõ emberek, tovább vive a godolatot: rákbeteg gyerekek, bõrszíük miatt diszkrimiált embertömegek, pusztuló esõerdõk. A 21. század polgára tudatosabbá válik. A vásárlás teré már em csak a termék primer elõyei alapjá válogat, de arra is tekitettel va, hogy aak létrehozása milye köryezeti károsodást okoz, va-e bee gyermekmuka stb. Ugyaez a polgár mukaideje lejártával például egy civil szervezetél végez ökétes mukát. Miért választaá el állampolgári éjét cégvezetõi, for profit iráyítói éjétõl? Egyre kevésbé realitás az, hogy valaki etikusa, filatróp módo éli szabadidejét, ezzel szembe mideféle felelõsségvállalástól metese dolgozik mukahelyé akár vezetõkét, akár beosztottkét. A CSR stratégiai megközelítése a cég által éritettek összességéek érdekeiek harmoizációjáról szól, ezért a vállalatot em lehet kiemeli aak mûködési köryezetébõl. A dötéshozókról feltételezük kell, hogy etikusa godolkodó polgárok, s az általuk iráyított szervezõdés stratégiai iráyvoalaiak kijelölésekor a vállalat által foglalkoztatottak, a vállalatak helyet adó település érdekeit, továbbá adott esetbe a verseytársakkal szembe követedõ etikai ormákat is figyelembe veszi. Függetleül attól, hogy ez rövid távo haszot hajt-e számára. Hogy álluk midezzel idehaza? 2006-os kutatása sorá a Brau ad Parters (Torma, 2006) és a Mediá vezetõ cégek elsõ embereit kérdezte arról, hogy szeritük a CSR hosszú távo pozitív hatással va-e a vállalat bevételeiek övekedésére. A megkérdezettek 63%-a szerit ige, és eleyészõ számba voltak azok, akik szerit em (4%). Az eredméy érdekes vetülete az a 33%, aki em biztos ebbe. Tapasztalatuk az, hogy a magyar agyvállalatok csak abba az esetbe hajlaak a társadalmi felelõsségvállalás stratégiai végiggodolására, ha az elsõ számú vezetõ elkötelezõdik az ügy mellett. Hiába is gyakorol rá yomást a pr-vezetõ vagy a marketiges, esetleg a hr-fõök. Kicsit úgy vaak a magyar agyvállalatok a CSR-rel, hogy jó-jó, tudjuk, hogy ez kell, de még ráérük vele, s csak akkor teszek lépéseket, amikor már lépte-yomo errõl hallaak és olvasak. A cégek midössze két területe modhatók gyegéek a felelõsségvállalás teré: egyrészt icseek megfelelõ társadalmi ismereteik, melyek a problémafeltárást 8 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 9 ELMÉLETILEG segítheték, másrész em tudják, kihez forduljaak, ha segítei akarak. Ezért va szükségük a vállalatokak olya szervezõdésekre, melyek hidat képezek köztük és a társadalmi probléma, valamit aak megoldása között. E szervezetek pedig szeritük a civilek. A for profit szervezetekek icse megfelelõ meyiségû tudásuk arról, hogy milye társadalmi problémák létezek, azokak mi az oka, és milye megoldásmódokkal orvosolhatók. Erre szolgálak a társadalomtudomáyok, melyek eredméyeit a cégek persze sûrû alkalmazzák elsõ sorba yereségtermelõ tevékeységük segítésére (piackutatás, vezetési iráyok meghatározása, szervezeti kultúra kialakítása, humáerõforrás kezelése). Abba az esetbe, ha már megszületett az a stratégiai elhatározás, hogy az adott vállalat a rákbeteg gyermekek gyógyítása, a hajléktalaok itegrációjáak segítése vagy a köryezetbarát eergiahordozók terjesztése felé fordul majd, em tudják, hogy milye csatoráko keresztül segíthetek. Szükségük va közvetítõkre. Ezt más területeke egyszerûe kiszervezések (outsourcig) modják, vagyis a cég egy feladattal, például iformatikájáak üzemeltetésével és fejlesztésével megbíz egy másik szervezõdést. Hiába áll ki a vállalat megbízottja egy pézes zsákkal a Déli Pályaudvar parkolójába a hajléktala emberek számára adomáyt osztai, a péz valószíûleg gyorsa elfogy, a felmerült társadalmi probléma azoba em. A vállalatok legikább az NGO-ko keresztül építhetek hidat a támogati kívát célcsoport vagy a társadalmi probléma megoldása felé. A civil szervezetek lehetek azok a multiplikátor itézméyek, melyek a leghatékoyabba az õket felkeresõ vagy igéybe vevõ cégek természetbei vagy pézbeli adomáyait a célcsoporthoz. Ige ám, csakhogy a magyar civil szervezetek jeletõs része a cégvilág mérceredszere szerit em szaloképes: em elszámoltatható, eredméyeik eheze vagy legikább sehogya sem mérhetõk, mûködésük em átlátható, ráadásul létezik velük szembe émi idegekedés is éháy jeletéktele, de látváyos botráy miatt. Hozzá kell teük azt is, hogy sajos a oprofit szektorba tevékeykedõk közül em kevese sokkal agyobb elõítélettel és elleszevvel viseltetek a vállalati szférával szembe, mit fordítva. 2. A civilek felelõssége Godolkodj globálisa, cselekedj lokálisa. A stratégiailag godolkodó NGO, a globálisa godolkodó ember felteszi magáak a kérdést: milye világot akarok? Milye jövõt képzelek el? Olyat, ahol a hightech felszereltségû erõdítméyemet legyõzhetetle testõreim védik? Avagy va valami elgodolásom az erõdítméyem falai kívül esõ törtéésekrõl is? Ha ige, akkor elmodható, hogy globálisa godolkozom. Persze fel kell tételezi azt, hogy más is ezt teszi. Ettõl a pottól kezdve pedig már csak a saját hétközapjaimba kell megteem azokat az apró lépéseket, melyek élhetõbb erõddé teszik világukat. CIVIL SZEMLE 2007/1 9
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 10 ELMÉLETILEG A civil szervezetek körébe éppe a jövõkép felvázolása, artikulálása szokott problematikus lei. Az jeleti a legagyobb problémát, amikor a civilekek arról kell yilatkoziuk, hogy milye várost, országot, kotiest, világot képzelek el öt vagy húsz év múlva, amely létrejöttéhez értelem szerûe az õ tevékeységük is hozzájárul. A civilek túlyomó többségéek icse stratégiai terve. Így sem támogatóik, sem célcsoportjuk, sem pedig az adó megfelelõ százalékáról redelkezõ állampolgárok em tudják, hogy olya helyre kerül-e a pézük, amelyik hozzájárul a vágyott jövõkép megvalósulásához. Nem kizárólag az egyes civil szervezetek vaak stratégia híjá, haem a civilek által képviselt egy-egy egész szegmes is. Olya dolog persze, hogy civil ügy, ömagába em létezik, tehát az egyik NGO a szegéység elle vagy az esélyegyelõtleségért, a másik a köryezetvédelemért, megit másik a testkultúra fejlesztéséért vagy a boszorkáyok érdekvédelméért küzd. Mi a közös beük? Az, hogy valamiféle állampolgári aktivitást fejezek ki, valamit a világ jobbítását, az élhetõbb köryezet kialakítását a piaci automatizmuso és az állami tevékeysége kívül vagy azoko túl képzelik el. Akármiért is küzdjö egy NGO, társaival vagy verseytársaival mégiscsak létezik közös alapvetés. Az egyik zöld alapítváy például a természetkímélõbb eergiaforrásokért szélkerekek által termelt villamos eergia harcol, míg a másik a madarak védelmébe éppe e szélforgók elle. Mégis: közös zöld stratégia hiáyába egyikük sem tud elegedõe sikeres lei. Mideképpe lehet közös miimumot találiuk, mely társadalmi kommuikációja midegyikük érdeke. Eek pedig jeletõs hatása lehet a természetvédelem ügyéek kommuikációja sorá. Mithogy a készpéz a legdrágább, a külöbözõ NGO-k által képviselt ügyek, célok eléréséhez számtala más segéderõ igéybe vehetõ, kezdve az ökétes alapo dolgozó reklámtervezõktõl, holap-készítõktõl egésze az ötudatos polgárig, aki mideapos aktivitásával em diszkrimiálja a romákat, tudatosa szelektíve gyûjti össze az otthoi hulladékot, köryezetbarát mosószert haszál az adott szervezet vagy szegmes által képviselt ügyet szolgálja. És az autoóm polgár hét végé szemetet szed az erdõbe, yáro ökétese táboroztat rákbeteg gyerekeket, ap közbe viszot például a cégvilágba vállal mukát: beosztott vagy iráyító. Hogya áll a civilek dolga a piaci szektorral? Az modható általáos tapasztalatak, hogy a magyar civil szervezetek még em felkészültek arra, hogy a poteciális vállalati adomáyozás vagy stratégiai együttmûködés elõyeit kiakázzák. Adomáygyûjtésük túlyomó többségébe készpézre szorítkozik, és a megszokott állami, uiós és magáadomáyozói kört látja. Emellett ráadásul az NGO-k mukatársai, vezetõi körébe erõs a gyaakvás a for profit cégekkel szembe, modhati gyaús a haszoszerzés mit fõtevékeység, ami ez témáktól messze vezet egy fotos társadalmi kórtüetre hívja fel a figyelmet: egy piacgazdaságra építõ országba még midig jeletõs az elleérzés a vállalkozóval, a tõkéssel szembe. Tapasztalat, hogy Magyarországo még midig ehezükre esik köszöetet modai. Gyakorta felejtjük el meghívi redezvéyeikre adomáyozóikat, értesítei õket a támogatott program utóéletérõl, de em ritka az sem, hogy a támogatott szervezet em tud elszámoli az adomáyról. 10 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 11 ELMÉLETILEG Fotos, hogy ezzel együtt a civilek mid agyobb számba próbálják meg felkeresi a vállalatokat, elsõsorba mit adomáyozókat, s szite elhayagolható azo alapítváyok és egyesületek száma, amelyek a cégek társadalmi felelõsségvállalási programjához kötik megkeresésüket, illetve azo tevékeykedek, hogy e csak õk kapjaak a vállalatoktól, de õk is adhassaak valamit a for profit szervezetekek: jelesül azok CSR-stratégiájáak kidolgozásába való aktív és értõ részvételt vagy éppe a részvétel és az adakozás élméyét az adott cég vezetõiek és mukavállalóiak. A vállalatok megkeresése a legtöbbször készpézes adomáykéréssel törtéik, oha elõyösebb lehete megismeri a cég tevékeységét, filozófiáját, imázselemeit, s eleite aak szolgáltatásaira vagy termékeire pályázi. Ez utóbbiakból ugyais a cégek is köyebb adomáyozi, mit a piaci értékesítés és az adózás utái megmaradó készpézbevételbõl. Ha már létrejött együttmûködés a céggel, akkor sokkal köyebb oa készpézadomáyt szerezi. Milye módo tud a vállalati és a oprofit szektor egymás segítségére lei? Az általába világos szokott lei, hogy a cégvilág mikét lehet a civilek segítségére. Ahogya a fetiekbe írtuk, mid több alapítváy, egyesület ismeri fel a vállalatokkal létrehozott parterségbe rejlõ poteciált. Arról már kevesebb szó esik, miért lehet gyümölcsözõ a cég számára egy oprofit szervezettel való együttmûködés és em feltétleül csak aak támogatása. A civilek által mideekelõtt a vállalatok újabb piachoz juthatak, portfóliójukba beemelhetik az NGO-kkal teljesített közös projekteket, ez pedig sok, számukra kiírt pályázato, közbeszerzésbe jó referecia lehet. Eze túl viszot például a cég mukavállalói körébe övelheti a vállalat iráti lojalitást az a körülméy, hogy mukahelyük civil szervezetekkel együttmûködésbe a legkülöbözõbb társadalmi problémák megoldásá fáradozik. Ilye példa, amikor egy NGO szervezésébe a cég dolgozói egy túlyomó részt hátráyos helyzetû gyerekek által látogatott óvodát meszeltek ki csapatépítés gyaát. A programba talpig meszes volt az ügyvezetõ igazgató is. Az NGO-k olya tére redelkezek behozhatatla elõyel a cégvilággal szembe, amely a szervezeti kultúra és a mukavégzés teré kulcsfotosságú. Ez pedig a motiváció. A cégek sokat kaphatak a civil szervezõdésektõl dolgozóik motivációjáak övelése teré a módszer tekitetébe. Számos NGO vállal kotrollszerepet, s figyeli árgus szemekkel az állam vagy a cégvilág mide lépését (watchdog szervezetek). Kiemelkedõ ezek közül például a Greepeace, mely emcsak figyel, de látváyos akciókkal hívja fel a köz figyelmét egy-egy általa helyteleek tartott itézkedésre vagy lépésre. A média felelõsségérõl szóló részbe szót ejtük rövide hazai példákról is. Az ilye civil szervezetek felelõssége abba áll, hogy olya eseméyekre reagálak, amelyek valóba köryezetkárosítóak, amelyek valóba súlyosa sértik például a hátráyos helyzetû, a kiszolgáltatott emberek, gyerekek jogait. Ha tevékeységükkel elsõdlegese a cégvilággal szembei elleérzéseket övelik, vagy falat emelek a civil és a for profit szektor közé, akkor létük csak rövid távo modható haszosak. S bár mide szervezetek saját szabadsága a jogszabályok adta kereteke belül megfigyeli, kritizáli, pert és tiltakozó akciót idítai, erkölcsi felelõssége va a kialakuló elõítéletek teré. Ahogy CIVIL SZEMLE 2007/1 11
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 12 ELMÉLETILEG elvárható egy vállalattól az etikus magatartás, úgy egy civil szervezet is felelõsséggel tartozik egész szektorával szembe. A korábbiakba megemlítettük a kölcsöösségre való képesség szerepéek fotosságát. A mai magyar oktatás még kevéssé képes arra, hogy a diákok számára e képesség kialakulásáak terepet biztosítso. Noha már létezik miisztériumi redelet 5 a pedagógusok körébe a szociális kompeteciák fejlesztésérõl, s eek vitaayagába az oktatás szakértõi kitérek a kölcsöösség, az empátia, a másik helyzetébe való beleilleszkedés képességéek fejlesztésére, külöbözõ kutatások még azt mutatják, hogy eek kialakítása kezdeti stádiumba va. A mai iskola idõszerkezete, térkialakítása, követelméyredszere miatt em képes mások mellett e képesség fejlesztésére. Ezért a civilekek jeletõs szerep és felelõsség jut azo a tére, hogy a pedagógusok és más multiplikátorok olya oktatásszervezési formákat alakítsaak ki, amelyek segítik azt, hogy a diákok megértsék, miért fotos a saját felelõsségvállalásuk, és mi törtéik akkor, ha csak õk sértik meg egyedül a közösség által kialakított ormákat. 3. Az állam felelõssége Az állam a világo mideütt hatalmi téyezõ, s ameddig a moder korba a hatalom összpotosulásáak szite kizárólagos szítere volt, addig a 20. század utolsó harmadába, a posztmoder korba már csak egy a hatalmi közpotok közül, vele párhuzamosa megjeleek a multiacioális cégek, 6 a külööse erõs civil szervezõdések vagy az államok feletti itézméyek (Európai Uió, Nemzetközi Valutaalap). Az állam em pusztá az erõszak moopolizálásáak, a külöbözõ dötéshozói és bírói fukciókat kocetráló itézméye, de maga is egy a szervezetek sokaságába, így szervezeti létébõl következõe saját femaradásáért és fotosságáért küzd. Hagsúlyozzuk, a bee tevékeykedõ kokrét személyek akaratától függetleül is. Egyszerûe ilye a természete. Ebbõl következik az, hogy az államak például em érdeke, hogy a övekedje azo személyi jövedelemadót fizetõk aráya, akik érdembe redelkezek adójuk egy százalékáról, hisze akkor az a péz az állam számára mitegy elveszett, afölött már em diszpoálhat. Még akkor sem érdeke az államak a civil szervezetek gyarapodása az egy százalékokból, ha ez a péz olya NGO-khoz jut el, amelyek az állam által ellátadó feladatokat teljesíteek. Az állam a legrosszabb gazda. Ez kiderül az állam által tulajdoolt termelõ vagy szolgáltató vállalatok mûködéséek és gazdálkodásáak közismert szívoalából eltekitve egy-egy olya közszolgáltatást yújtó cégtõl (közterület-fetartás, városi tömegközlekedés), mely csak kivételes esetbe privatizálható. Hadd hozzuk egy olya példát, mely tipikusak modható a társadalmi felelõsségvállalás, valamit egy jeletõs problémával kapcsolatos figyelemfelkeltés szempotjából, továbbá az utóbbi idõkbe civil körökbe jeletõs port kavart. 586 millió forityi Phare-pézbõl fiaszírozott kezdeméyezés keretébe idította a magyar állam Program Öt 12 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 13 ELMÉLETILEG éve 7 a romák iráti toleraciafejlesztõ programját, mely a félismertség homályába maradt, oha célja az egyik legégetõbb társadalmi kérdés megoldásáak segítése, a romák ellei diszkrimiáció mérséklése lett vola. A program keretébe legyártott reklámayagok, óriásplakátok, televíziós spotok kétes értékûek abból a szempotból, hogy hosszú távo kifejtik-e a hatásukat, s valóba azt a célt szolgálják, amire létrejöttek. Az ilye programok ráadásul a drága és ehézkes közbeszerzés útjá valósulak meg (ez is), mely eljárásmód apjaikba számos kétséget kelt tisztaságát tekitetve. Az állam társadalmi felelõsségvállalása em az, hogy programokat hajt végre, haem az, hogy ésszerû mértékbe meghagyja az adóforitokat a magászektorba (cégek, magászemélyek), s redelkezéseivel helyzetbe hozza a civil kezdeméyezéseket, adakozásra, ökétes mukára ösztözi az állampolgárt. Fotos lee, hogy a jogszabályi keretek helyes kialakításával teret egedje a cégek társadalmi szerepvállalásáak, a médiumokat pedig e bütesse akkor, ha egy-egy cég jó gyakorlatát bemutatják. A (eo)liberális gazdaság- és társadalom-felfogás alapja, hogy a piac és a piaco vásárló szabad polgárok elredezik a miõség kérdését, az állam feladata pedig az, hogy a szereplõk betartsák a törvéyeket, legfeljebb ayi, hogy az újraelosztás (redisztribúció) csatorái keresztül a hátráyosabb helyzetbe lévõk, a településszerkezet szempotjából elõytele helye élõk esélyegyelõsége biztosítva legye (vagy legalább az esélyegyelõtlesége e legye elviselhetetleül agy). A szabadpiaci versey uralta társadalomba em kizárólag az állam feladata a jóléti újraelosztás. A liberális, ikább az agolszász országokra jellemzõ felfogás szerit miél kevesebbet kell a termelõ szektortól és a magászemélyektõl elvei, ezzel ösztöözve a vállalatokat a magasabb termelékeységre, új mukahelyek teremtésére, valamit a cégeket és a magászemélyeket az adomáyozásra, a jótékoykodásra, illetve új, speciális szempotok szeriti fogyasztásra. Tehát em segélyek és más támogatások yújtásával, kompezációk biztosításával, a közoktatás, az egészségügy, az állami üdülés igyeessé tételével lehet és kell a jólétet öveli, haem olya társadalompolitikával, melyek eredméyekét szélesebbé válik a középosztály (ezzel párhuzamosa jeletékteleé válik a hátráyos helyzetûek aráya), mely képes piaci áro megvásároli a tudást, egészségügyi szolgáltatást, üdülést. Az ideológia kritikusai szerit azoba a szabadság mellett elvész a másik fotos felvilágosodás kori érték, a szolidaritás. Az állam a hagyomáyos felfogás szerit yomást gyakorol a vállalatra, hogy a tevékeysége által keltett egatív hatást (például köryezetszeyezés) miimalizálja, vagy ameyibe az lehetetle, úgy kompezálja azt. E feltételezés mögött az áll, hogy a for profit szektor em akar felelõsségteljes módo cselekedi. E felfogás politikafilozófiai háttere az, hogy az állam azért szakcioál és szabályoz legitim módo, mert a közösség érdekeit képviseli. Ezzel szembe a vállalati társadalmi felelõsségvállalást képviselõk szerit em szabad túlotúl agy autoritást biztosítai a köryezeti vagy esélyegyelõségi problémák kezelése teré az államak, mivel azt is csak emberek, érdekekkel redelkezõ hivatalokok-bürokraták mûködtetik, ezzel CIVIL SZEMLE 2007/1 13
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 14 Bad ews is good ews! Azaz csak a katasztrófa, a botráy, a tragédia az igazi hír a szerkesztõk számára. Ha egy emzetközi áruházlác országos véradó akcióprogramot hirdet, Magyarországo elképzelhetetle, hogy bekerüljö vele a hírmûsorokba. Hiába mûködik együtt a véradás ügyéért aktíva tevõ civil szervezettel, hiába bocsátja redelkezésre igyeese a szervezet számára összes áruházáak parkolóját igyeese, hogy az felállíthassa ott sátrát. Nevét megemlítei em lehet, a ézõk és a hatóságok azoal burkolt reklámra gyaakodáak, a kokrét helyszí említése élkül viszot ehézkes ugyebár az érdeklõdõket (társadalomtudatos polgárokat) orietáli, hogy például melyik szupermarket parkolójába keressék a véradósátrat. Ezzel szembe, ha például egeret találak ugyaazo áruházlác polcai eladásra várakozók keyerek egyikébe, a cég jó eséllyel pályázik az összes híradó fõmûsoridejébe való bemutatásra. Az ATV 2006. július 18-i esti híradójába bemutatásra került egy olya tütetés, melye kevesebb mit kéttucatyi köryezet- és állatvédõ vett részt. A tütetõk szerit a KFC embertele módo báik az ételek alapayagául szolgáló állatokkal. Vágóképkét egy lerobbat csirketelepet mutatott a csatora, ahol az állatok redkívüli zsúfoltsága látható. Mi marad meg a hírfogyasztóba? A hír akár igaz, akár em, egy kokrét gyorsétterem-lác és a yomorult sorsú csirkékkel zsúfolt telep, o meg az, hogy a KFC körül valamiféle botráy va. Az eseméy egyébkét végül is azért válhatott hírértékûvé, mert a tütetés em kapott egedélyt, és a redõrség megbilicselte a résztvevõket, autóba tuszkolta õket. Talá em is kerülhetett vola televíziós híradásba az eseméy, ha em állt vola redelkezésre az autóba gyömöszölést bemutató mozgóképi ayag. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) hétmillió foritos bütetést szabott ki az RTL Klub egyik 2005. augusztusi Híradójára, 8 mivel a testület burkolt reklámak ítélte a Hégetõ Hoorka Alapítváy pályázatáak ismertetéséél az alapítváy fõ támogatója a Pao GSM szövegrészt. Az idoklás szerit a cég jótékoysági célú tevékeységéek bemutatása alkalmas arra, hogy a ézõket a mobilszolgáltató igéybevételére ösztöözze. Ezzel szembe a televíziócsatora hivatkozva etikai kódexére azt állította, hogy elõ kívája segítei a társadalmi szerepelméletileg szembe el kell fogaduk azt, hogy mid több vállalat ismeri fel a társadalmi-köryezeti problémákat és azt, hogy ezek megoldásáért felelõsséggel tartozak. Eze felül pedig hiszek az autoóm polgárok ökétes és hathatós szervezõdésébe amit mi egyszerûe NGO-ak hívuk, mely parterkét vagy watchdogkét képes a cégvilágot segítei (vagy rákéyszerítei) az etikus, felelõsségvállaló magatartásra. Ugyaakkor az állam em delegálhatja az összes felelõsségi körét külöbözõ for profit és oprofit szervezõdésekek. Az autoóm választópolgárok, rövide a köz felelõssége az, hogy mit tekit a külöbözõ szervezõdések számára ökétes, és mit kötelezõ jellegû felelõsségvállalásak. 4. A médiumok felelõssége 14 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 15 ELMÉLETILEG vállalásáról való objektív tájékoztatás ügyét, a gazdasági szféra e tére szükséges, felelõsségteljes magatartásáak kialakulását. Az RTL Klub által követett elv, hogy a tízmillió forit feletti adomáyok felajálóit mide esetbe megevezi. Ahogya az egyik multicég marketigvezetõje saját CSR-tevékeységük kommuikációjával kapcsolatba elmodta, már em ébredek fel éjjel arra, hogy em szereplük a híradókba. Ugyaakkor lehetetle helyzet az, hogy a magyar tévécsatoráko keresztül sem mozgósítai, sem egyfajta jó példát bemutati em lehet. Hírszerkesztõk dilemmája, hogy ameyibe például egy multicég egy kórház lélegeztetõ-gép vásárlását támogatja, modjuk tízmillió forit értékbe, arról számot adjo-e. Egyes hírszerkesztõk azzal a hivatkozással utasítják vissza az ilye jellegû megkereséseket, hogy az eseméy volumee miatt aak icse igazi hírértéke, ezzel szembe, ha az egész ország mide kórházáak adomáyozott vola az illetõ cég ilye beredezést, akkor már lee hírérték. Az ilye magatartás hátterébe a bujtatott reklám elkerülése és az ORTT-vel való szembekerülés megelõzése áll. A logika azoba elsõsorba a csatora direkt üzleti érdekei alapszik, hisze a hírérték és a ézettség hosszú távo mideképpe kéz a kézbe járak egymással, ezért válhat hírré például az olya eseméy is, hogy új padamaci-kölyök született a veszprémi állatkertbe. A vállalati társadalmi felelõsségvállalás hosszú távo és közvetve hozzájárulhat a maximális profittermeléshez, célja azoba em elsõdlegese ez, haem az egész társadalom számára az elõyök maximalizálása. Ez pedig valósággá válhat, feltéve, ha mide vállalat törekszik a társadalmi felelõsségvállalásra. A megfelelõe átgodolt CSR-stratégiáak lehetek és vaak közvetle PR- (public relatio) elõyei a cégek számára. A reklámokkal teli világba sok esetbe egyre ehezebb hasoló miõségû és hasoló árú terméket eladi. ( ) Az átlagos fogyasztó egyúttal kritikusabb is a vásárolt termékkel szembe, és figyel arra, hogy a termék fogyasztása milye veszélyekkel járhat, meyire egészséges, sõt sok esetbe még arra is, hogy a termék elõállítása milye társadalmi következméyekkel jár. (Deák et al., 2006:24) Néháy vállalat kifejezette a felelõsségvállalásra alapozza imázsépítését. Így például egy emzetközi kávézóhálózat kifejezette hirdeti a fair trade (méltáyos kereskedelem) értékeit, mely sorá em vásárolak meg gyermekmukával elõállított alapayagokat. Ugyaakkor még egyszer hagsúlyozadó, hogy a felelõsségvállalás, az etikus beszerzés, a köryezettudatos vállalati magatartás em az imázsépítésbe és a marketigstratégiába kamatozik. Természetese a CSR szempotjából em aak marketigértéke a legfotosabb, azoba miél késõbb csatlakozik egy vállalat, õ a veszélye aak, hogy aál kevésbé tudja imázsépítését erre alapozi, hisze a CSR aál elterjedtebbé válik. Visszatérve még a civilekhez. Az NGO-k külsõ kommuikációja agyba azok belsõ kommuikációjá, illetve szervezeti kultúrájá áll vagy bukik, így a külöbözõ NGO-k közlése hosszabb távú stratégia, belsõ viták és az azoko keresztül kialakuló koszezus élkül még agyobb valószíûséggel vész el a reklámzajba, illetve a híráradatba. Az NGO-k túlyomó többsége ma még em redelkezik átfogó stratégiai tervvel, CIVIL SZEMLE 2007/1 15
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 16 ELMÉLETILEG olya programmal, mely a belsõ értékek, ehézségek számbavételé, a külsõ köryezet feltérképezésé alapuló megismerési folyamato, a mukatársak által megfogalmazott elvárásoko és célkitûzéseke alapul. Az alapítváyok, egyesületek többyire pályázattól pályázatig élek, emegyszer azok megjeleéséhez igazítják céljaikat és küldetésüket. Midez erõse érezteti hatását külsõ kommuikációjuko is. A civil szervezetek a legkülöbözõbb ügyek mellett szállak síkra, szakemberek kiemelkedõek modják azt a sokszíûséget, melyet például a magyar NGO-k képviselek. A civil szervezetek külsõ kommuikációjáak kettõs fukciója va: egyszerre saját szervezetük reklámja és egyszerre magáé az ügyé. Általába szokás is egyik vagy másik ügyet egy kokrét NGO-hoz köti, midayia tuduk olya ügyet modai, melyet említve rögtö egy kokrét alapítváy vagy egyesület jut az eszükbe. E szervezetekek jeletõs felelõsségük és lehetõségük lehet azo a tére, hogy a társadalmi szereplõk teljes horizotjába godolkodva elérjék, a külöbözõ médiumok vállaljaak föl bizoyos társadalmi problémákat, s szõjék át teljes egészébe kommuikációs stratégiájukat, arculatukat az adott üggyel. Ilye módo a társadalmi sokszíûség ügye apota emcsak harmic másodpercre, haem mûsorról mûsorra, híradós mûsorvezetõtõl egésze a programokat elválasztó arculatelemekig midet áthat. Nagy a reklámzaj. A társadalmi célú üzeetek sem a mögöttük álló civil szervezõdések ayagi lehetõségei, sem pedig jellegzetességeik miatt em alkalmasak arra, hogy külöbözõ reklámblokkokba beszúrva öállóa elérjék a kívát hatást. Alig mérhetõ egy a köryezettudatos ivóvízhaszálatot vagy a migrások iráti befogadóbb attitûdöket hirdetõ félperces reklámspot hatása, mely egy joghurtreklám és egy mobiltarifa-hirdetés között jeleik meg. Hirdetés helyett ikább általáos felelõsségvállalásak kell megjeleie mid a közszolgálati, mid a kereskedelmi csatoráko. A mûsorkészítõk, a legkülöbözõbb társadalmi ügyeket felvállaló szereplõk (NGO-k, cégek, médiumok) stratégiai godolkodásába meg kell jeleie a vállalt ügy hatékoy és mide közlést átható kommuikálhatóságáak. Az 1% csak egy százalék. Az NGO-k kommuikációja jeleleg jobbára a személyi jövedelemadó egy százalékáak gyûjtésére kocetrálódik. Évete egyszer kampáyszerûe megkezdõdik a civil kommuikáció az egy százalékokért. Jó és kevésbé sikerült hirdetések jeleek meg az utcáko és a médiumokba. Ez egyrészt kizárólag a hirdetés (kampáy) tervezését és megjeleését megfizeti és megszervezi tudó szervezetek számára jelet adomáygyûjtési lehetõséget, ami azoba agyobb probléma, hogy soka godolhatják azt, hogy azzal az aktussal letudják felelõsségvállalásukat, hogy beírják a papírra a kedvezméyezett adószámát. Pedig a megoldadó probléma az év egészébe létezik. Így modauk sem kell, em elegedõ az egyszeri adakozás a köryezettudatosságra evelõ szervezet számára, ehelyett a polgárak egész évbe magamagáak is gyakorolia kell a köryezettudatos magatartást, például azzal, hogy köryezetkímélõ felmosószereket vásárol. A társadalmi felelõsségvállalás em merülhet ki ayiba, hogy adóm egy százalékát felajálom egy, az etikai diszkrimiáció elle küzdõ szervezetek, haem magamak 16 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 17 ELMÉLETILEG is tevõlegese így kell eljárom a hétközapokba, például bizalommal fordulok a roma vállalkozó felé, kiadom a lakásom bérbe kíaiakak stb. Jeletõs szerepe lehet a külöbözõ pr-ügyökségekek abba, hogy az NGO-k külsõ kommuikációja professzioalizálódjo, hogy a külöféle társadalmi ügyek megjeleése elérje a kritikus tömeget. A pr-ügyökségek bevehetik egyik vagy másik NGO-t a portfoliójukba, s bizoyos meyiségû ökétese adott mukaórával szakmai tudásukkal és kapcsolati hálójukkal segíthetik a kiválasztott civil szervezeteket. E pr-ügyökségek mit cégek pedig egybe a CSR zászlóvivõjévé válhatak azzal, hogy felvállalják az adott ügy kommuikációját, s akár egész arculatukat, sõt stratégiájukat eze ügyre építik. Ha a médiumok komolya veszik a társadalmi felelõsségvállalást, akkor eek következméyekét: mideekelõtt em készíteek olya mûsort többet, mit a Bazi agy roma lagzi; programjaikat, hirdetéseiket átszövik a külöbözõ ügyek iráti tudatos üzeetek (például roma, mozgássérült szereplõ a szappaoperába, természetvédelmi, egészségügyi megelõzõ akciók valóságshow-mûsorokba, ilye tárgyú kérdések a vetélkedõkbe); em tekiteek gyaakodva más cégekre (hisze õk maguk is piaci vállalatok), hogy azok jótékoysági és más társadalmi célú üzeetei voltaképpe kizárólag az olcsó promóciót szolgálják; felõttek tekitik közöségüket, s részit a külöbözõ társadalmi problémákat em mit gúy, megvetést tárgyakét, valamit egzotikumkét mutatják be, rövide: em csiálak üzletet más ember yomorából (Hammer, 2004; illetve Jaecskó Murrhardt, 2005); ismételte felõttek tekitik közöségüket, ameyibe tudják azt, hogy hírmûsoraikba az egyik-másik cég által adott támogatás puszta téyéek említése em jelet burkolt reklámot, ha mégis, akkor a mûsorfogyasztó képes lesz átláti a szitá; maguk is a társadalmi felelõsségvállalás ügyéek élére állak azzal, hogy em ódzkodak a jó gyakorlatok bemutatásától. Végül a külöbözõ médiumok saját CSR-tevékeységébe tartozhat a civil szektor aktív segítése akár ökétes mukával is. Talá em elképzelhetetle, hogy szerkesztõségek mukatársai, hírigazgatók, reklámszakemberek megtaítják a civil szervezeteket a média fejével godolkodi, megtaítják õket arra, hogy programjaikat hogya tehetik hírértékûvé, közléseiket érdekessé, fogyaszthatóvá, végül megjeleésüket hitelessé. CIVIL SZEMLE 2007/1 17
csz10 elm 1 ligeti.qxd 2007. 02. 25. 17:53 Page 18 ELMÉLETILEG Jegyzetek 1 Európa-szerte vita látszik kibotakozi arról, hogy a vállalati felelõsségvállalás milye mértékbe legye kötelezõ, illetve ökétes jellegû. A szerzõ véleméye az, hogy a kötelezõ jelleg em jelet többet, mit a hatályos jogszabályok betartását, tehát ha valami kötelezõ, akkor em beszélhetük CSRról. Az etikus vállalati magatartás vagy a moder polgári szolidaritás léyege éppe az ökétesség. Miderrõl lásd még Gree Paper (2001). 2 Két példa: ha túl agyra yílik a szegéységi olló, ha a társadalom túlotúl agy háyada válik hátráyos helyzetûvé, a mukaerõpiacról kiszorulttá, a cégek bizoytala közegbe találják magukat. A vállalatokak tehát va dolguk a hátráyos helyzetûek itegrációja teré, a humáerõforrás-fejlesztésbe. Egy másik példa: a cégek ahelyett, hogy a törvéyek módosításáak yílt tárgyalásos útját választaák, sok esetbe az egyéi kijáráso alapuló magáalkukkal próbálják meg a dötéshozókat belátásra bíri. Ez semmiképpe em kedvez a korrupciómetes, yitott jogalkotáso alapuló demokráciáak, s az egyik vállalat ügyessége vagy élelmessége természetese a többiek rovására megy majd. 3 Szádékosa moduk szervezetet. A versey tekitetébe az NGO-k helyzete agyo hasoló a for profit szervezõdésekéhez. Ezt Magyarországo csak kevese ismerték eddig fel, a Kurt Lewi Alapítváy iterjúi alapjá azoba az látszik, hogy a mukájukat professzioális szite szervezõ, a mûködésükrõl stratégiailag godolkodó civil szervezetek vezetõi már e verseyszempotot is beépítik dötéseikbe. 4 Tapasztalataik szerit e tére komoly lehetõségek elé ézek a civilek. A humáerõforrás-fejlesztés, a kutatás és emberi miõségbiztosítás, esélyegyelõség teré a cégek szívese szerzõdek ki feladatokat a területe megbízható (és átlátható mûködésû) oprofit szervezetekkel. 5 15/2006. (IV. 3.) OM-redelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeeti követelméyeirõl, eze belül: 7. A taári szak képzési célja, az elsajátítadó taári kompeteciák. 6 Az Istitute for Policy Studies evû kutatóitézet 2000. évi jeletése szerit a világ száz legagyobb gazdasági egysége között több a vállalat, mit az ország. Így Például a Geeral Motors bevétele agyobb, mit Dáia GDP-je, illetve a Royal Dutch-Shellé, mit Veezueláé. Az Fortue Magazi (http://moey.c.com/magazies/fortue/) 2005-ös adatai alapjá a Geeral Motors bevétele (192 000 millió USD) mitegy kétszerese volt tavaly, mit a Magyar GDP. 7 www.program5.hu 8 Többek között az [origo] tudósítása alapjá (2005. december 7.) http://www.origo.hu/szorakozas/ teve/20051207azrtl.html Irodalom Deák Kiga Gyõri Gábor Báro Péter Ágosto László (2006): Több mit üzlet: vállalati társadalmi felelõsségvállalás. Budapest: Demos Magyarország Alapítváy. Gree Paper (2001): Gree Paper Promotig a Europea framework for Corporate Social Resposibility. Europea Commissio. (http://ec.europa.eu/employmet_social/soc-dial/csr/greepaper.htm) Jaecskó Katali Murrhardt Zsóka (2005): Móika, Balázs: a kibeszélõshow-k kulisszatitkai: Ha csiáli lehet. Magyar Naracs, 2005. február 3. Kreatív Olie (2006): GfK, Brau & Parters közös projekte dolgozak. Kreatív Olie, 2006. május 19. (http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=16135) Hammer Ferec (2004): Közbeszéd és társadalmi igazságosság. Médiakutató, 2004. tavasz, Kisebbség rovat. Ligeti György (2006): Belátáshiáy. HVG, XXVIII. (20): 78 79. Prime Europe (2005): CSR kutatás 2005 február. Prime (http://www.prime-europe.hu/default.aspx?tabid=37) Torma Dóra (2006): CSR IN HUNGARY AS SEEN BY EXECUTIVES. (http://www.brauparters.hu/) Weber, Max (1995): A protestás etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest: Cserépfalvi. 18 CIVIL SZEMLE 2007/1