2.13. A megismerés eredményességét befolyásoló tényezők Érzelmek A. Az érzelem meghatározása a. definíció b. összetevői c. elméletei d. osztályozása e. szorongás és félelem közti különbség B. Arousal a. érzelem és arousal b. arousal és teljesítmény C. Attribúció, személypercepció D. Figyelem ÉRZELMEK A. Az érzelem meghatározása a. DEFINÍCIÓ Az érzelem olyan külső ingerre adott lelki állapot, amely befolyásolhatja és irányíthatja a viselkedést. Minden ember más, másképpen éli át a környezet viszonyait, ez nehezíti meg az érzelmek tárgyilagos megértését. b. ÉRZELMEK ÖSSZETEVŐI Pl.: düh összetevői: 1. testi reakciók szapora pulzus, ér a vázizmokba tódul, ökölbe akar szorulni a kéz 2. kognitív kiértékelés Valaki vagy valami akadályoz engem, ez nekem rossz, ezt nem hagyhatom 3. arc- és érzelemkifejezések Fenyegető gesztusok, homlokráncolás, felemelt hang 4. viselkedési készenlét Mindjárt kitöltöm a dühömet, agresszív leszek 5. érzelmi reakciók Agresszió, hiszti Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 1
c. AZ ÉRZELMEK ELMÉLETEI o Az érzelmek perifériás elmélete (James-Lange elmélet) Ezen elmélet szerint az érzékelést követően válaszolunk az eseményre, és az érzelmi élmény ennek a válasznak az észlelése során alakul ki: az érzelmi élmény a külső eseményre adott válasz észleléséből származik. A válasz lehet a viselkedésben, testi válaszokban, vagy az idegrendszer aktivációs állapotában bekövetkezett változás. Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk, mert menekülünk). Az elméletből következik az a probléma, hogy a különböző érzelmekkel mennyire jár együtt mintázott vegetatív reakció (az elmélet szerint más-más érzelemmel különböző testi válaszok járnak együtt). o Az érzelmek centrális elmélete (Cannon) Cannon megkérdőjelezte a testi reakciók észlelésének az érzelmi élményben betöltött szerepét, mert o a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelmek forrásai legyenek o a zsigerek viszonylag érzéketlenek o belső szervi változások mesterséges előidézése nem eredményez érzelmeket o ha a zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolata megszűnik, akkor sem lesz változás az érzelmi viselkedésben o nagyon eltérő érzelmi és nem érzelmi állapotokban hasonló zsigeri reakciók vesznek részt o Az érzelmek kognitív kiértékelés elmélete (Lazarus): az érzelmeket az határozza meg, hogy a helyzet (ahogyan azt észleljük), mennyiben és hogyan befolyásol(hat)ja személyes életünket. Azaz a helyzet kiértékelése a meghatározó. d. AZ ÉRZELMEK OSZTÁLYOZÁSA - egyetemes vagy alapérzelmek: düh, félelem, meglepődés, undor, öröm, bánat Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 2
- összetett érzelmek. e. SZORONGÁS ÉS FÉLELEM A félelemnek konkrét oka van, továbbá összekapcsolódik a veszély megszüntetésére vonatkozó tevékenységgel, vagy segítségkéréssel. Ezzel szemben a szorongásnak nincs konkrét tárgya, nem korlátozódik bizonyos külső helyzetekre, a személy szubjektív észlelése hozza létre, hosszabb időn keresztül fennállhat. B. Arousal: éberség, izgatottság, készenléti állapot. A tudat éberségi állapotának vegetatív alapja. Az agyba érkező információk, a mentális folyamatok hozzájárulnak az éberségi szint fenntartásához. Az ember pszichés működésében létezik egy optimális aorusal-szint, amely megfelel a tiszta tudatnak. Az aorusal-szint növekedésével, ill. csökkenésével együtt jár a tudati állapotok változása. a. AROUSAL ÉS ÉRZELMEK Az érzelmek kéttényezős elmélete (Schachter és Singer) Az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint (arousal) megváltozásával járnak, és az átélt érzelmek minőségét az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk a vegetatív változást (valamilyen címkével látjuk el). Kísérlet: egy beépített ember a viselkedésével manipulálta a környezetet: dühösnek vagy túláradóan vidámnak mutatkozott (a kísérleti személyek vitamin injekció címszóval vagy adrenalint, vagy placebót kaptak). Az adrenalint kapók egy részét tájékoztatták a szer hatásairól, egy másik felét nem, a harmadik részét pedig félreinformálták, tehát az utóbbi kettőnek nem volt magyarázata érzéseire. Az eredmények szerint ez a két csoport nagyobb mértékben számolt be a beépített ember által előidézett pozitív vagy negatív Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 3
hangulatról, mely mind az érzelmeikben, mind a viselkedéses jegyeikben megmutatkozott. : Az érzelmek általános hatása, hogy motiválhatják, de meg is zavarhatják a viselkedést, az arousal szintjétől függően. Az arousal döntően befolyásolhatja az átélt érzelem erősségét. b.arousal ÉS TELJESÍTMÉNY Az arousal és a teljesítmény összefüggését fordított U alakú görbe írja le (Yerkes-Dodson törvény). E szerint a közepes mértékű arousal felel meg az optimális teljesítménynek, míg a túl alacsony vagy extrém magas arousal rontja a teljesítményt. Az érzelmek funkciói - Az érzelmek evolúciós funkciója: gyors, adaptív válasz Az érzelmek adaptív válaszokkal kapcsolódnak össze: az egyén túlélési esélyeit növelik azzal, hogy a helyzetben a legmegfelelőbb választ hívják elő, valamint az érzelemkifejezésen keresztül jelzést szolgáltatnak cselekvési szándékáról. - Szerepet játszanak a társas kapcsolatok szabályozásában: a gyerek viselkedésével, érzelemkifejezésével befolyásolja a gondozó viselkedését és érzelmi állapotát. A sírás és a nevetés egyaránt közeledő viselkedést vált ki, egyszer azért, hogy megszüntesse a kellemetlen ingert, míg a mások esetben azért, hogy fenntartsa a kellemest. - Az érzelmek szerepe a kognitív folyamatokban: Az érzelmek szerepet játszanak a környezet értékelésében, módosíthatják a kognitív információfeldolgozást. Az aktuális hangulat befolyásolja a figyelmet, észlelést, tanulást és az emlékezetet is. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 4
- Érzelmek szerepe a viselkedésszabályozásban és a célok követésében: Ha a kívánatos cél és a jelenlegi helyzet közt nagy a távolság (messze vagyunk a céltól), felállítunk egy sztenderdet, mellyel az adott cél felé közelíthetünk. Érzelem akkor alakul ki, ha ettől a sztenderdtől bármely irányba eltérünk: ha gyorsabban haladunk, mint elterveztünk pozitív, ha lassabban, akkor negatív érzelmet élünk át. Ezek szerint az érzelmek a célelérés egyfajta monitorjai, ellenőrző pontok és hozzájárulnak a célkövető viselkedés fenntartásához, vagy esetleg a viselkedés megszüntetéséhez. SZEMÉLYPERCEPCIÓ Mennyire pontosan észleljük a másik embert? - a másik személy vagy helyzet folyamatosan változik (időről időre más) - a személyiségjellemzőket nehéz mérni, és így az embereket összehasonlítani - az észlelő aktuális állapota (hangulata, elvárásai), valamint önértékelése befolyásolja, hogy milyennek látja a másik személyt A személyészlelés klasszikus elméletei - aritmetikai modell: a másokkal kapcsolatos ítéletek a személyről szerzett információk összegzéséből adódnak (súlyozott átlagolás) - szociális kívánatosság: a negatív információknak nagyobb a súlya - észlelés sorrendje: elsődlegességi (első benyomás) és újdonsági hatásnak nagyobb a súlya - holdudvarhatás: egy pozitív tulajdonság alapján sok jót feltételezünk A személyészlelés kognitív megközelítése - sztereotípia (kategória): azon tulajdonságok összessége, amelyet jellemzőnek tartunk a személyek egy csoportjára - a kategorizáció információszűrő hatással van a megismerés folyamatára, elősegíti a világban való tájékozódást, ugyanakkor viszont torzítások, téves észlelés forrása lehet (beskatulyázás) - a sztereotípiák önbeteljesítő jóslatként működhetnek (Pygmalion-hatás): kísérlet: Rosenthal és Jacobson az 1960-as években nagy érdeklődést kiváltó kísérletet végzett az osztályteremben lezajló folyamatok tanulmányozására. A kutatók vizsgálatuk céljára kiválasztottak egy iskolát, amelynek 18 osztályából véletlenszerűen kijelölték a tanulók 20%-kát abból a célból, hogy az ő tanulmányi eredményeik változását figyeljék a tanári elvárások függvényében. A tanári elvárásokat mesterségesen kívánták befolyásolni a tanároknak a tanulókról szóló tájékoztatók segítségével. Azért, hogy hihetővé tegyék a tanároknak szánt információkat, egy fiktív, valójában semmit sem vizsgáló tesztet töltettek ki az iskola tanulóival. E látszattesztek alapján a kísérlet céljára kiválasztott gyerekek tanárai elé tettek egy listát, és azt mondták nekik, Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 5
hogy a listán azoknak a neve szerepel, akik későn érő, de tehetséges tanulók (ún. késői kivirágzók). Ennek az információnak semmi alapja nem volt, hiszen a gyerekeket, ahogy említettük, véletlenül választották ki. Ahhoz, hogy a kutatók meggyőződhessenek a tanulók teljesítményének tényleges alakulásáról, a kísérlet kezdetén, azaz az iskolaév elején és végén két valóságos tesztet írtak a gyerekek. Rosenthal és Jacobson azt tapasztalták, hogy a véletlenszerűen kiválasztott és késői kivirágzóként bemutatott tanulók eredményeinek pozitív változása a tanév végén a valóságos teljesítménytesztekben felülmúlta azoknak a társaknak a teljesítményét, akikkel kapcsolatban nem fogalmaztak meg kedvező jóslatokat a vizsgálat során. C. ATTRIBÚCIÓ mások viselkedésének megértése (ok- és szándéktulajdonítás) Fritz Heider elmélete, mely szerint egy adott személy viselkedését két szempontból próbáljuk megmagyarázni: külső vagy belső oka van, és ha belső, szándékolt vagy szándékolatlan az illető cselekvése. Az oktulajdonítás alapmechanizmusa (Heider elmélete) - belső (személyes) vagy külső (szituációs) okra vezethető-e a vissza a viselkedés (először mindig a nyilvánvaló külső okot keressük) - szándékos vagy nem szándékos cselekvés elkülönítése (ha nem szándékosnak ítéljük, akkor nem kutatunk okok után) - a szándékosság eldöntésénél azt mérlegeljük, hogy a személy ismertee cselekvése következményeit, - ha találunk egy számunkra nyilvánvaló okot, amely látszólag kielégítően magyaráz egy viselkedést, akkor a többi lehetséges ok szerepével már nem számolunk Az attribúciós folyamatok jellegzetes hibái - alapvető attribúciós hiba: túlhangsúlyozzuk a belső okok szerepét, és figyelmen kívül hagyjuk a lehetséges külső okot - cselekvő-megfigyelő torzítás: saját viselkedésünket gyakrabban magyarázzuk külső okokkal, míg másokét inkább belső okokkal (azt tesszük felelőssé egy helyzetért, amire a figyelmünk irányul) - az igazságos világba vetett hit: a rosszak megbűnhődnek, a jók elnyerik jutalmukat; minket nem érhet baj, velünk ez nem történhet meg - énvédő-torzítás: meg akarjuk őrizni önértékelésünket (pl. kudarc esetén) D. FIGYELEM A figyelem az ingerek közötti szelektálás. A külső és belső környezetünkből (a szervezeten belüli világ) ingerek sokasága ér bennünket. Azt, hogy az ingerek áradatából mit észlelünk, a figyelem határozza meg. A figyelem szelektív és irányadó funkciójából fakadóan válogatunk az ingerek között. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 6
A figyelem működését kiválóan modellezi a reflektor működése. A figyelmi működés egy mozgatható reflektorra hasonlít, melynek fényét ráirányíthatjuk a bennünket érdeklő dolgokra, kiemelve azt a környezetében levő, homályban maradó tárgyak közül. A reflektor fókuszát szűkítve a megvilágított terület kisebb lesz, de élesebben, részletgazdagabban látjuk. Ha szélesítjük a fókuszt, nagyobb területet, több dolgot tekinthetünk át, de ezeket már nem látjuk olyan élesen. A figyelem kiemeli, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, optimális feltételeket teremtve ezzel az információk felfogásához és feldolgozásához. A figyelem működésével kapcsolatos elméletek A figyelmet leggyakrabban az ún. koktélparti helyzetekben vizsgálják. A koktélparti vendége ugyanis többnyire egy társalgást követ, és minden mást figyelmen kívül hagy, függetlenül attól, hogy milyen lármás a társaság. Ezt a helyzetet az ún. dichotikus hallgatási helyzetekkel modellezik, amikor egy fejhallgatón a két fülbe egyidejűleg különböző szövegeket játszunk. A kísérleti személyeket arra kérik, hogy kövessék figyelmükkel az egyik fülbe érkező szöveget, majd megkérdezik mire emlékszenek a nem figyelt szövegből. A kísérletben résztvevők rendszerint nem emlékeznek a nem figyelt szöveg tartalmára. Emlékeznek viszont a nem figyelt szöveg fizikai jellemzőire: női vagy férfi, magas vagy mély hangot hallottak-e. Emlékeznek a zörejekre és a nem beszédből származó hangingerekre (pl. dudálás stb.) 1. E vizsgálatokra alapozva dolgozta ki Broadbent a figyelem szűrőmodelljét. Az elmélet alapján a figyelem működése egy szűrővel jellemezhető, vagyis az érzékszervek felől érkező információkat megszűrjük és csak a figyelt csatorna információi jutnak tovább és kerülnek feldolgozásra. A szűrő minden vagy semmi törvénye szerint működik. 2. Treisman elméletében egy csillapító rendszerről beszél, mely a nem figyelt csatorna jeleinek aktivitását csillapítja, így az nem éri el a feldolgozáshoz szükséges szintet. Treisman elméletével már magyarázható, hogy miért vagyunk képesek a nem figyelt csatornán elhangzó nevünket, illetve a szöveg bizonyos jellegzetességeit felidézni (Atkinson, 1998). Vannak kísérleti adatok, azonban arra vonatkozóan is, hogy a nem figyelt csatornán beérkező szavak is feldolgozásra kerülnek, és ha ennek nem is vagyunk tudatában, befolyásolják teljesítményünket. Ez azt igazolja, hogy már a figyelmi szelekció előtt is van ingerfeldolgozás és a nem figyelt ingerek jelentése is keresztüljuthat a szelekción. 3. A figyelem elméletek közül a legfrissebbek a kapacitásmodellek. Ezek az elméletek azon alapulnak, hogy a figyelem korlátozott kapacitással rendelkezik, és ez oszlik meg a különböző csatornák között. A kapacitás megoszlását több tényező is befolyásolja, hajlamaink, szükségleteink, érdeklődésünk, arousal szintünk, a bennünket érő ingerek jellege, jelentősége, ismertsége. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 7
A FIGYELEM SAJÁTOSSÁGAI A figyelem terjedelme: arra ad választ, hogy hány tárgyat tudunk egy adott pillanatban figyelmünkkel megragadni. A figyelmünkkel egy adott pillanatba kb. 7±2 tárgyat tudunk befogni. Ez a szám megegyezik a rövid idejű memória kapacitásával. A figyelem tartóssága: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket ráirányítani egy tárgyra. A figyelem e jellemzőjét számos tényező befolyásolja: mennyire monoton ingerre kell figyelnünk, érdeklődésünk, arousal szintünk, feladattudatunk stb. Ez egyértelműen mutatja, hogy nagyon nagy egyéni eltérésekkel találkozhatunk, a figyelem tartósságát illetően. A figyelem megosztottsága: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni. A figyelem átvitele: azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról egy másik dologra átirányítani. A figyelem átcsúszása egyik dologról a másikra történhet szándékosan és spontán, akaratunktól függetlenül. FIGYELEM FAJTÁI: Szándékos (akaratlagos) figyelem: akkor beszélünk szándékos figyelemről, amikor a figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel. Például a szándékos figyelem segítségével tudunk figyelmünkkel követni egy unalmas előadást, amelynek anyagából később vizsgán kell beszámolnunk. Spontán (akaratlan) figyelem: akkor beszélünk spontán figyelemről, amikor figyelmünk hirtelen, önkéntelenül egy ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak ki a szokatlanul erős ingerek, a szokatlan ingerek, mozgó tárgyak. Pavlov mi az? reflexnek is nevezi az önkéntelen figyelmet és az új ingerekre automatikusan megjelenő feltétlen reflexfolyamatnak tartja. Automatikus figyelem: Az automatikus figyelem nem igényel tudatos odafordulást és erőfeszítést sem. Gyakorlás révén alakul ki. Az automatikus figyelem lehetővé teszi, hogy figyelmünket megosszuk és egyidejűleg más párhuzamosan folyó tevékenységet is nyomonkövessünk. Kitartó figyelem (éberség): a figyelemnek az a formája, amely hosszú ideig fennálló nagymértékű mentális erőfeszítést igényel. Ilyen figyelemre van szükségünk, például egy adott problémakör feltárásához, megértéséhez. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 8