1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külkereskedelmi vállalkozások szakirány A JAPÁNOK MAGYARSÁGKÉPE ÉS ANNAK KÜLGAZDASÁGI HOZADÉKAI Készítette: Kovács Anikó Budapest, 2011. 2
A japánok magyarságképe és annak külgazdasági hozadékai Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A témaválasztás okai... 4 A kutatás fontossága... 4 Történelmi előzmények... 5 Napjainkban... 7 Gazdaságtörténet... 8 Aktualitás... 10 Kulturális elemzések... 13 2011. március 11. 9-es erősségű földrengés Japánban... 21 Szekunder kutatások... 24 Az eddigi kutatások eredményeinek vizsgálata... 24 Primer Kutatások... 31 Összehasonlító felmérés... 31 Az online kérdőívek kiértékelése... 38 Magyarországról kialakult kép... 40 Magyarságkép... 44 Magyar híres emberek Japánban... 49 Az online kérdőívek összegzése... 51 Mélyinterjúk... 51 Kiss Sándor... 51 Morita Tsuneo... 55 Kutatásaim összegzése... 61 Zárás... 62 Irodalomjegyzék... 63 3
Bevezetés A témaválasztás okai A japán-magyar kapcsolatok a 2009-es jubileumi évforduló kapcsán közös történelmünk már átlépték a 140. évet. A két ország kapcsolatában egyértelmű Japán gazdasági fölénye. Már számos kimutatás, kutatás készült arról (Magyarország Japán szemmel, Japán magyar szemmel, Ferber Katalin, Gregor Katalin Gertrúd ), hogy mi, magyarok hogyan látjuk a japánokat, azonban arról, hogy ők hogyan látnak minket, csak igazán kevés. Véleményem szerint viszont ez az irány fontosabb az előzőnél. Pontosan kis ország lévén kell törekednünk a nagyobb ország, Japán, így a japánok magyarságképének megértésére, majd érdeklődésének felkeltésére. A japánok magyarságképének alakításában nagyon fontos szerepe van egyrészről a kint élő diplomatáinknak, a kint tanuló diákoknak és kutatóknak, a kilátogató turistáknak, a nagykövetségnek és a Turizmus Zrt. Japán külképviseletének. Másrészről viszont itt helyben is sokat tehetünk, hiszen a már itt gazdasági tevékenységet folytató vállalatok véleménye, a JETRO Hungary munkája, a japánul tanuló diákok és a magyar munkaerő, illetve gazdasági ösztönző rendszerünk, befogadásunk befolyásolja talán leginkább a japán menedzsereket. Kutatásom során a kitöltött kérdőívek eredményein keresztül a japánok magyarokról és Magyarországról való ismeretét vizsgálom, illetve a magyarok személyiségjegyeinek meglátását, érzéseit elemzem. Az interjúk kapcsán mindezeken túl a japánok magyarságképének külgazdasági hozadékait is tanulmányozom, új utakat keresek profitáló lehetőségekre. A kutatás fontossága Magyarország orientáltsága mind földrajzilag, mind történelmileg az Európához kötődik. Országunk egy olyan nyitott, sérülékeny kis nemzetgazdaság, amely különösen érzékenyen reagál a világgazdasági folyamatok külső hatásaira 1. Ezért, országunk erős export-import függőségéről sem szabad megfeledkeznünk. Ennek eredményeképp fontos szerepet 1 Boromisza Zsolt: Japán-magyar befektetési kapcsolatok, EU Working Papers 4/2007 17.o. 4
játszanak az Európai Unión kívül eső országok is. A diverzifikáció, több lábon állás kiutat jelenthet azokban az esetekben is, amikor az uniós országok gazdasági mélypontra kerülnek. Magyarország esetében ezért fontossá válnak a kontinensen kívüli kapcsolatok is. A dobogós gazdasági hatalmak közül Japán, mint Kínával versenyző kis szigetország szerepét szeretném kiemelni, mely a térség legnagyobb tőkeexportőre. Közös történelmünk a 2009-es év folyamán ünnepelte a diplomáciai kapcsolatok felvételének kettős 140. és 50. évfordulóját. Hazánk nemzetközi versenyképessége, illetve Japán nemzetközi munkamegosztása kihasználásának érdekében érdemes lenne még jobban elmélyíteni kapcsolatainkat. Ennek formáit én az újabb zöldmezős beruházásokban, kibővített export import kínálatban és tudáscserében látom. Ennek szellemében szeretném dolgozatomat a két ország külgazdasági kapcsolatának problémáira koncentrálva, a megoldásokat keresve, azokat erősítve a lehetőségek kutatására fordítani. Történelmi előzmények A diplomáciai kapcsolatok első felvétele 1869-ben történt meg. Mindez a Fekete Hajó flotta 1854-es érkezéséhez köthető, amikor a szigetország lakóinak rá kellett döbbenniük, hogy hatalmas elmaradással küzdenek a nyugati népekkel szemben. A japán nép a Tokugawa család irányítását megszüntette és megkezdődött az 1868-as Meiji restauráció. Japán kinyitotta kapuit a tudás előtt, és igyekezett minél hamarabb behozni lemaradását a nyugathoz képest. Mint akkori nagyhatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia is nyitott egy legátust Tokióban, majd 1873-ban a japánok követséget létesítettek Bécsben. Innentől kezdve kétoldalú kapcsolatokról beszélhetünk, bár sajnos Budapesten ekkor még nem volt kihelyezett képviselet. A XIX. század végétől kezdtek sűrűsödni az események a két ország kapcsolataiban. Cikkek láttak napvilágot a másik ország különös szokásairól, híres embereiről. 1886-ban Reményi Ede magyar hegedűművész magának a császár őfelségének is játszhatott. Az 1900-as évek elejétől beindultak a sportklubok (pl.: 1928-Magyar Judo Szövetség), és megindult a kölcsönös érdeklődés a nyelvek iránt. Ebben az időben már Japánban is híres 5
volt a Tokaji bor és egészség javító hatása is. Olyannyira, hogy a beteg Meiji császárnak is küldtek belőle gyógyulása érdekében. Az I. világháború utáni időszak megerősödött magyar-japán kapcsolatokkal folytatódott. 1910-tól a Turáni Tudományos Társaság gyűjtötte össze a távol-keleti kultúra iránt érdeklődőket, előadásokat szerveztek nekik, könyveket adtak ki, illetve japán vendégeket is fogadtak. A két világháború között fontos megemlíteni az 1929-es Kereskedelmi megállapodást. Ebben az időben ugyan még nem beszélhetünk jelentős áruforgalomról, de a szerződés alapot teremtett a későbbi rugalmas árucserének. 1938-ban megkötöttük a Barátsági és szellemi együttműködési egyezményt, mely azért egyedülálló, mert Japánnak ilyen jellegű szerződése addig még semelyik országgal sem volt. Ugyanebben az évben megalakult immáron a tokiói magyar követség is. Ha a kétoldalú kapcsolatok létrejöttéről beszélünk, két nevet fontos megemlítenünk. Hopp Ferencet, aki kutatásaival elősegítette a művészetek, hagyományok megismerését és Imaoka Juichirot, aki 10 éves magyarországi tapasztalatával járult hozzá a magyar és japán nyelvtanuláshoz. A II. világháborúval a kapcsolatok megszakadtak. Csak 1959-ben sikerült ismét felújítani, immár a független Magyarországgal. Majd ennek elismeréseképpen 1964-ben a budapesti konzulátust nagykövetségi rangra emelték. 1971-ben megalakult a Magyar-Japán Gazdasági Klub, mely azóta is fontos szerepet játszik a gazdasági kapcsolatok fenntartásában, a tapasztalok megosztásában. 1971-ben Tokióban Japán- Magyar Baráti társaság is alakult, melynek partner szervezetét a Magyar-Japán Baráti Társaságot Budapesten 1987-ben hoztak létre. A két ország közjogi méltóságai azóta is aktív párbeszédet folytatnak. Legelőször 1931-ben Hirohito császár fia és felesége látogatta meg Magyarországot. Azóta 1985-ben Naruhito herceg, 1990-ben az akkori miniszterelnök Kaifu Toshiki, 1994-ben Takamado herceg és hercegné járt hazánkban. 2002-ben hatalmas megtiszteltetésünkre maga a császár és a császárné érkezett országunkba. Magyar részről Göncz Árpád, köztársasági elnök (1990, 2000), Antall József, miniszterelnök (1991), Horn Gyula, miniszterelnök (1995), Mádl Dalma, a köztársasági elnök felésége, legutóbb 2009-ben Sólyom László, köztársasági elnök, 6
tettek hivatalos látogatást Japánban. Ezen túl külügyminiszterek és a gazdasági, kulturális élet vezetői látogattak el kölcsönösen a másik fél országába. Napjainkban 2 A 2009-es év mind Japán, mind Magyarország részéről kettős évfordulót jelentett: a japánmagyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. évfordulóját és újrafelvételének 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból Magyarországon számos rendezvény került megvalósításra. A nagykövetségek, külügyminisztériumok, civil szervezetek és iskolák magas szintű programokat szerveztek a jubileum megünneplésére. A jubileumi év hivatalos logója A kétoldalú diplomáciai találkozókon túl május 16-19-én hazánkba látogatott a hercegi pár, majd Sólyom László december 2-án utazott el Japánba a császár meghívására. A köztársasági elnök útja során többek között a Josai Egyetemen is tárgyalt az oktatási kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. A 2009-es év emlékére november 17-én díszkivilágítást kapott az Erzsébet-híd, illetve a két országban jubileumi emlékbélyeget adtak ki 2009. október 16-án. Az elmúlt években Japán különböző támogatások, illetve együttműködési programok főként beruházás és technológiai együttműködés útján segítette a magyarországi politikai és gazdasági reformtörekvéseket. Sokan nem gondolnák, de hazánkban több mint 100 japán vállalat van jelen. Magyarország a japán vállalatok szempontjából nagyon kedvező területen helyezkedik el, elérhetőek az autópályákon a nyugati országok, viszonylag olcsó a munkaerő és minden nyersanyagforrás megfelelő közelségben található meg. 2 http://www.hu.emb-japan.go.jp/2009/jphu_link_h.html#3_kouhou (Letöltés dátuma: 2011.04.10.) 7
A két ország között élénk kulturális élet folyik. Japánban már egyetemeken oktatják a magyar nyelvet, és Magyarországon is egyre több helyen lehet japánul tanulni. A Japán Alapítvány, valamint a JICA Japán Nemzetközi Együttműködési Iroda jelentős szerepet játszott a japán nyelv oktatásában. A japán kultúra bemutatása, illetve a két ország közötti kapcsolatok erősítése céljából a budapesti Japán Nagykövetség és a Japán Alapítvány budapesti irodája többek között kiállításokat, előadásokat, bemutatókat szervez, valamint biztosítja a szellemi együttműködés lehetőségét. Évente körülbelül 100 ezer japán turista keresi fel Magyarországot. Az itt élő japánok száma szintén gyors növekedésnek indult az utóbbi években: a letelepedési engedéllyel rendelkezőket is beleértve körülbelül ezer főt számlál a magyarországi japán közösség, amely ezzel a legnépesebb Kelet-Európa volt szocialista államaiban. A Magyarországon élő japánok több mint felét a magánvállalatok vezetői és dolgozói teszik ki, ám sok a diák is. Gazdaságtörténet A dolgozatom célja a japánok magyarságképének vizsgálatán túl a rólunk kialakított nézőpont külgazdasági hatásainak elemzése is. Ehhez mindenképp szükségesnek tartom az elmúlt évek gazdasági kapcsolatának ismertetését. Gazdaságtörténeti kapcsolatunk már az 1929-es Kereskedelmi megállapodással indult meg. Azonban az időszak sérülékenysége miatt I. és II. világháború - ennek a szerződésnek és a folyamatos meghosszabbításának hozományát csak az 1960-as évektől tudtuk élvezni. Az 1961-es magyar-japán fizetési megállapodás és az 1975-ös kereskedelmi és hajózási egyezmény, melyben rögzítették a legnagyobb kedvezmény elvét és a konzuli kapcsolatok kereteit, erős lökést adott az árucsere forgalom beindulásának. Megállapítható azonban, hogy már ezektől a korai évektől kezdve jellemző Magyarország passzív kereskedelmi mérlege. Az 1980-as évek további fontos eredményeket hoztak. 1980-ban megkötöttük a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, majd 1986-ban Japán Magyarországot is bevonta az Általános Vámpreferencia rendszerébe, a GSP-be (General System of Preferencies). A viszonosság nélkül nyújtott vámkedvezmény rendszere biztos alapokat 8
adott és ösztönözte a befektetési kapcsolatok fejlődését 3. Az export egyetlen év alatt 54,3%- kal, míg 2 év alatt 282,2%-kal növekedett a GSP előtti év szintjéhez képest. Japán legfontosabb exportcikkei az elektronikai termékek és alkatrészek, illetve a gépkocsik és gépkocsialkatrészek, Magyarország pedig főként elektronikai cikkeket, húsipari készítményeket és egyéb élelmiszereket, valamint vasúti alkatrészeket és vegyipari termékeket exportál Japánba. Magyar japán árucsere forgalom (érték: M HUF) Év Export Import 1977 374 2844 1978 593 3223 1979 716 2780 1980 402 4354 1981 686 4540 1982 823 4144 1983 1057 4282 1984 1669 4217 1985 1438 6888 1986 2219 6492 1987 3282 7117 Forrás: KSH 1980 1987, 1992 2005. évi kiadványai 1. táblázat Az igazi áttörést azonban a rendszerváltás hozta. Ekkor a politikai akadályok lebontásával megkezdődhetett a piacgazdaságra való áttérés. Magyarország a térségben először megteremtette a külföldi közvetlen befektetések nyugati színvonalú jogi szabályozását. A szomszédos országokhoz képest hamar, már 1995-ben hozzákezdett a szerkezeti reformokhoz, így a japán vállalatok a régió más országaihoz 3 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,1999 9
képest gyorsabb ütemben telepedtek meg. Így a japán tőkebefektetések számottevő része országunkban koncentrálódott. 4 2. táblázat Magyar japán árucsere forgalom (érték: M HUF) Év Export Import 1992 7757 20937 1993 7905 31864 1994 9760 41472 1995 9697 42321 1996 15497 54919 1997 18918 130304 1998 20131 211842 1999 18714 272917 Forrás: KSH 1980 1987, 1992 2005. évi kiadványai Aktualitás Magyarország kezdetektől fogva Japánra nem csak mint kereskedelmi partnerre, hanem mint hitelezőre is tekintett. Japánnak nagyon komoly szerepe van napjaink magyar gazdaságának fejlődésében is. Az együttműködés reményében az ODA-n (Offical Developement Assistance) keresztül többféle támogatást kaptunk: befektetéseket, szakmai együttműködéseket, szerkezet átalakító hiteleket. 5 A hazánkba érkező zöldmezős beruházások viszonylatában Japán a 3. helyet képviseli. A Magyarországon való tőkefelhalmozás számunkra több szempontból is szerencsésnek mondható: munkahelyet teremtenek, és termelési platformot biztosítanak az Európai Uniós országokba exportált termékek számára. 6 Azonban Magyarország Európai Unióba való belépésével az ODA támogatás odaítélésének feltétele is megszűnt, Japán egyenrangú partnerként várja el a két ország együttműködését. 4 Boromisza Zsolt: Japán-magyar befektetési kapcsolatok, EU Working Papers 4/2007 5 http://www.hu.emb-japan.go.jp/2009/jphu_link_h.html#2_keizai (Letöltés dátuma:2011.03.26.) 6 Balázsy Laura Márta: Magyarország, ahogy a japán befektetők látják BGF-KKFK 2002. 10
A Gateway to Japan Európai Uniós programon keresztül magyar kis- és középvállalatok mutatkozhatnak be a japán piacon. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy sikerrel járnak ezek a törekvések: a három magyar exportőrpályázó közül mindegyik elnyerte a 2800 EUR értékű pályázati támogatást, és ennek nyomán kiutazhattak Japánba az Európai Unió zászlaja alatt szervezett és koordinált üzleti útra. A száz százalékos pályázati eredmény nem kevesebbet jelent, mint hogy Franciaország és Németország mellett Magyarország is a legnagyobb létszámban jelen lévő uniós tagország volt a delegációban, egyben a legsikeresebb újonnan csatlakozott tagország is. 7 2009-ben Japán Magyarország 26. legnagyobb exportpiaca, és a 12. legjelentősebb importpartnere volt. Japán számára Magyarország a 31. legnagyobb export-, és a 46. legnagyobb importpartner. Közép- és Kelet-Európában Magyarország Japán legnagyobb kereskedelmi partnere mind az exportban, mind az importban. A magyar kivitel legjelentősebb árucikke továbbra is a számítógép tárolóegység, a sertéshús, a gépkocsi, és új tételnek számít a mobiltelefon, amelynek exportja 2008-ban még minimális volt. 8 A magyar behozatal legjelentősebb tételei: villamos gép, készülékek és műszerek, híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek, feldolgozott termékek, műanyag termékek, vegyi áruk, gumigyártmányok, fém termékek, textilfonalak, szövet és textilipari gyártmányok. Magyarországon jelenleg 117 japán vállalat működik, melyből 40 gyártó cég. 9 Legnagyobbak közülük az Alpine, Bridgestone, Ibiden, Sony, Suzuki, Sanyo és Tohoku. A működő-tőkebefektetések 2006 óta folyamatosan, némi megtorpanásokkal ugyan, de fejlődést mutat. Például a Sanyo 2009-ben döntötte el, hogy dorogi gyárában közel duplájára 7 Bíró András: Gateway to Japan program Három sikeres magyar pályázó: http://www.mkik.hu/index.php?id=339&term=&print=1 (Leöltés dátuma: 2010.04.30.) 8 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=jp#kulker (Letöltés2011.03.26.) 9 Mr. Masahide Honda: Introduction: http://www.jetro.go.jp/hungary/introduction (Letöltés dátuma: 2011.03.20.) 11
kívánja emelni a napelem gyártókapacitását Évről évre újabb zöldmezős beruházások kerülnek tető alá Magyarországon. 3. táblázat Működő-tőke befektetések, 2006-08 (M euro) Megnevezés 2006 2007 2008 Japán közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra 83,5 72 92,4 Japán közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon* 693,6 782,4 810,9 Magyarország tőkekihelyezése Japánba 1,0 6,5 4,8 Magyarország tőkekihelyezés-állománya Japánban* 0,1 0,1 0,8 Forrás: MNB 10, * részvény, egyéb részesedés és újra befektetett jövedelmek állománya Ezek az adatok azt mutatják, hogy az itteni cégek meg vannak elégedve helyzetükkel, nem terveznek kivonulást Magyarországról. Azonban a válság hatására 2010-ben a gödöllői Sony gyár bezárta kapuit. Az intézkedés része a cég globális üzleti jövedelmezőség- és gyártáshatékonyság-javítási programjának, de mindezek mögött a magas munkaerő árszínvonal is állhat. A legfrissebb KSH adatok azt mutatják, hogy kereskedelmi forgalmunkban folyamatos a növekedés. A 2009-es évhez képest 2%-os a behozatali és 35,8%-os a kiviteli forgalom növekedése. 4. táblázat Magyarország külkereskedelmi forgalma Japánnal (folyó áron, millió euró) 2010. január december Az előző év azonos behozatal kivitel egyenleg behozatal kivitel 1 429,8 462,7 967,1 102,2 135,8 Forrás: KSH Gyorstájékoztató 38. szám 2011. március 4. 10 http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1393018/japan.pdf (Letöltés dátuma: 2011.05.07.) 12
Kulturális elemzések A 20. század egyik hátránya, hogy még mindig homályos és elfogult nézeteink vannak nem csak arról, hogy mi teszi Japánt a japánok nemzetévé, hanem hogy mi teszi Amerikát az amerikaiak, Franciaországot a franciák és Oroszországot az oroszok nemzetévé. Ennek hiányában minden ország félreérti a másikat. Kibékíthetetlen különbségeken aggódunk, amikor az egyik 19, a másik egy híján 20, és közös célokról beszélünk akkor, amikor egy nemzet teljes tapasztalata és értékrendszere alapján meglehetősen eltérően viselkedik attól, ahogy azt mi gondoltuk. Nem adunk lehetőséget magunknak, hogy rájöjjünk, milyenek is a szokások és az értékek. Ha megtennénk, akkor felfedezhetnénk, hogy egy cselekvés nem szükségszerűen helytelen csak azért, mert nem olyan, mint amilyet mi ismerünk. 11 Ruth Benedict a világháború idején kutató amerikai kulturális antropológus szavai pontos képet adnak arról, hogy mennyire elengedhetetlen a világ országainak nem csak általános, de kulturális vizsgálata is. Amennyiben két ország kölcsönös kapcsolatban áll egymással, a közös munkát megkönnyíti a saját magáról kialakított kép tanulmányozása. Mielőtt azonban a japánok magyarságképét értékelném, fontos egyenként elemezni a nemzetek sajátosságait. Magyarország és Japán esetében ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert két egymástól merőben eltérő kultúráról van szó. Esetünkben kilépünk az európai kultúrakörből és egy ázsiaival vetjük össze azt. A japán civilizáció egyedi még az ázsiain belül is. A japán nép büszke arra, hogy szigetország lévén, illetve az elszigetelődés politikájának köszönhetően évezredeken keresztül minden külső hatástól mentesen alakult ki kultúrája. Ez azonban csak árnyaltan igaz, hiszen a Koreai- félszigeten keresztül Kínából érkezett hozzájuk a tudás egy nagy része. Magyarország kialakulásától kezdve a szomszédos országok hatása alatt állt. Befolyásolta kultúránkat a latin műveltség, a német politika, a háborúk révén a török, tatár, majd az orosz megszállás is. Összegezve elmondható, hogy ma a magyar kultúrának nincs nagy eltérése az európaival szemben, így érdekes feladat összevetni egy ázsiai kultúrával. 11 Ruth Benedict- Mori Szadahiko: Krizantém és kard, A japán kultúra újrafelfedezése, Nyitott Könyvműhely, Budapest 2009. 33.oldal 13
A nemzetek sajátosságait Hofstede dimenzióin keresztül vizsgálom. 12 Geert Hofstede munkájának célja egy egységes kultúraelemzési szempontrendszer felállítása és az első összehasonlító elemzés elvégzése volt. Egy olyan univerzális módszertan kidolgozásán fáradozott, amely lehetőség szerint kultúrafüggetlen, általánosan alkalmazható minden kultúra elemzésére, illetve tudományos jellegű és gyakorlati következtetések levonására egyaránt alkalmas. 13 Hofstede öt dimenzión keresztül: hatalmi távolság (PDI), individualizmus-kollektivizmus (IDV), maszkulinitás-feminitás (MAS), bizonytalanságkerülés (UAI), hosszú távú orientáció (LTO) - 100-as skálán helyezte el a nemzetállamokat. A következőkben saját országunkat csak Hofstede értékeivel, Japánt rövid magyarázattal együtt elemzem. Hofstede dimenziói 14 A hatalmi távolság (Power Distance Index= PDI) megmutatja, hogy adott ország társadalmi intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztással rendelkező tagok milyen 12 Falkné Dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció; az interkulturális menedzsment aspektusai; Cultural Aspects of Doing Business in Hungary; Perfekt Kiadó, Budapest 2008 13 http://www.interkulturalis.hu/pagesmo/kutatas_hofstede.html (Letöltés dátuma: 2011.04.02.) 14 http://www.geerthofstede.com/hofstede_dimensions.php?culture1=40&culture2=50#compare (Letöltés dátuma: 2011.04.02.) 14
mértékben fogadják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. Ebből a szempontból tekintve mind Magyarország (46), mind Japán (54) közepes hatalmi távolsággal jellemezhető. A Távol-keleti ország végletek felé tolódása a következőkkel magyarázható: míg a bürokrácia vagy a feljebb valók tisztelete a nagyság irányába húzná, addig a széles középrétek illetve a gyenge szélsőségek a gyenge hatalmi távolság irányába tolja. Az individualizmus index (Individualism= IDV) alapján arra következtethetünk, hogy milyen a kapcsolat az egyén és a hozzá tartozó csoport illetve egy másik csoport között. Ebben a dimenzióban mutatható ki a legnagyobb különbség a két nemzet között, emiatt adódnak közöttünk a legnagyobb konfliktusok. Míg Magyarország 80-as, addig Japán szinte csak a feleakkora, a 46-os osztályzatot kapta. Az individualista országokra az erős én tudat, magánvélemény, önálló kötelezettségek és bűntudat jellemző. Általános az egyének közti versengés és a saját igények előtérbe helyezése. A Japánhoz hasonló erősen kollektivista társadalmakban a kapcsolatok fontosabbak a feladatnál, a csoport fontossága megelőzi a feladatot, illetve jellemző a becsület elvesztésének fontossága arcvesztés. A maszkulinitás index (Masculinity=MAS) az értékek és szerepek megoszlását mutatja a társadalomban. Mindkét ország erősen férfiasnak mondható (88-96). Ezekre a nemzetekre jellemző az ambíció, a munka fontossága, határozottság. Erősen elkülönülnek a férfi és női szerepek is: a férfi a pénzkereső, a nő a háziasszony szerepét tölti be. Az ezredfordulóval azonban mindkét ország a változás jeleit mutatja. A bizonytalanságkerülés (Uncertainty Avoidance Index= UAI) megmutatja, hogy egy adott kultúra tagjai milyen mértékben tolerálják, illetve éreznek fenyegetést bizonytalan kimenetelű, ismeretlen helyzetekben. A 82-es 92-es érték erős bizonytalanságkerülést mutat. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó országokban jellemző a szorongás, a belső késztetés a kemény munkára és a szigorú szabályozás. A vallások és új technológiák a megmagyarázhatatlan történések csökkentésére szolgálnak. Az utolsó hofstedei dimenzió a hosszú távú orientációt (Long-Term Orientation=LTO) vizsgálja. Ebből a szempontból Magyarország közepes (50), míg Japán magas értékekkel (80) szerepel. Ez a dimenzió olyan erényeket foglal magába, melyek a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket, illetve kapcsolatosak a múlttal és a jelennel (például hagyományok tisztelete és a társadalmi kötelezettségek teljesítése). A hosszú távú orientációjú országokra a takarékosság, vállalkozó szellem, gyakorlatiasság jellemző. 15
Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk a japánok gondolatvilágáról és egyúttal megértsük felénk táplált érzéseiket, meg kell ismerkedünk még néhány igazán a japánokra jellemző személyiségjeggyel. Elsőként megemlítendő az ucsi - szoto elv. Az ucsi belső, míg a szoto a külső, kinti kört jelöli. Ez az elv az egyén más személyekkel való kapcsolatát jelzi. Én, a családom és a legjobb barátaim a belső körbe tartozunk, míg a külső körbe azok az emberek tartoznak, akikkel alkalmi vagy ideiglenes kapcsolatba kerülnek, de ismeretségük csak az éppen szükséges, felszínes szinten marad. Ezek alapján elmondható, hogy egy személy ranglétráján elfoglalt helyünk relatív. A két csoport közötti különbség abban is megmutatkozik, hogy milyen nyelvtani formában beszélünk. A belső kör tagjaival törődnek, szoros, családi a kapcsolatuk, míg a szoto -ban helyet foglaló emberekkel (orvos, tanár, utcán megszólított idegen) igazán udvariasak, de nem alakul ki könnyen kötődés, ezzel védve az ucsi tagjait bármilyen külső veszélytől. A japán harmóniára való törekvés is egy nagyon fontos eleme a megértésnek. Szorosan összefüggésbe hozható ez a csapatszellemmel is, melyről a japánok méltán híresek. Azonban Japán esetében nem pusztán a konfliktuskerüléséről van szó. A japán emberek nagyon érzékenyek arra, hogy mit szólnak a szomszédok, mit szólnak mások. Ezért arra törekszenek, hogy minél jobban alkalmazkodjanak a társadalmi elvárásokhoz, hogy különcködéssel, egyénieskedéssel ne hívják föl magukra a figyelmet. Nincs meg bennük az a törekvés, hogy kitűnjenek mások közül. Nem az egyéniség az érdem, hanem a minél tökéletesebb beolvadás, a közösségi értékekhez való alkalmazkodás. Az egyik legtalálóbb japán közmondás önmagáért beszél: "Deru kugi utawareru" (A kiálló szög beverendő). Azt, aki vélt vagy valós képességeivel ki akar tűnni a tömegből, elutasítja magától a közösség. Ezért fontos számukra a minél tökéletesebb összhang kialakítása a szomszédsággal, a lakóhelyi, a munkahelyi, iskolai közösséggel. 15 Tehát amíg a csoport tagjai és abból semmilyen módon nem tűnnek ki, az életük átlagos módon, de leginkább problémamentesen folyik tovább. Ennek magyar szemmel mind jó, mind érthetetlen oldalai is vannak. A csapat összetart, senkit nem vet ki magából, minden 15 Hidasi Judit: NA ÉS, HOGY TETSZIK JAPÁN? Terebess Kiadó, Budapest, 1999. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár 16
bajban segítik a másikat. Többen azt állítják, hogy a japánok a legjobb barátok a világon. Azonban miért is ne lehetne, hogy más ételt ennék az étteremben, mint a többiek, vagy, hogy saját öltözködési vagy egyéni stílusom? gondolják a magyarok. Gazdasági szempontból fontos megjegyezni, hogy Japánban mint azt Hofstede is kimutatta az individualizmust igen kevéssé értékelik. Egy cégnél adott munkára gyakran nem a legjobb embereket veszik fel, mivel ők túl jók lehetnek, és az ilyenek általában nem elsősorban csapatjátékosok. 16 Tudnunk kell azt is, hogy mindkét kultúra magas kontextusú. Ez azt jelenti, hogy az információ nagy része az üzenetben internalizált, nagyon kevés kódolt üzenetre van így szükség. Vagyis a japán és a magyar kommunikáció is lényegre törőnek nevezhető, még ha nem is ugyanabban a formában. A japánok a nem választ csak a legvégső esetben használják, így szeretnék elkerülni, hogy megbántsák partnerüket. Azonban ezt is úgy teszik, hogy a másik félnek érthető legyen a visszautasítás. Míg a magyarok mindent kimondanak, így elkerülve a félreértést. Amikor a japán cégek Magyarországra érkeznek, meglepődve tapasztalják, hogy Amerikával ellentétben (alacsony kontextusú ország), ahol mindent részletesen kimondva kell elmagyarázni, nálunk ez nem így van. Igaz, a magyar kultúra is magas kontextusú, de a magyar ember sokkal többet beszél a japánhoz képest, és kevesebbet mond, de leginkább kevesebbet ért meg. Maradva a híres magyar szókimondó szemléletnél, ez Japánban nem minden esetben jellemző. Ezt hívjuk a honne-tatemae elvnek. Ez azt takarja, hogy amikor az egyén valamilyen témában megnyilvánul, nem biztos, hogy a saját véleményét fogja mondani. Megeshet, hogy a harmónia és a csapatösszetartás érdekében elferdíti a szuverén gondolatait. Ezt nem szabad kétszínűségnek gondolni, hiszen ebben az esetben is a különböző gondolkodásmód áll a nézeteltérés hátterében. A japán társadalomban él a senpai kohai elv. A senpai az idősebb munkatársat, míg a kohai a fiatalabb partnert jelöli. Nagyon fontos számukra a kor és a tudás tisztelete. Így a cégen belül is a felettes utasítása szerinti cselekvés elve meghatározó. Japánban a munkához való felfogás is különbözik az európaiétól. A munkaerkölcs és munkamorál, a motiváció, a fizetés és az elkötelezettség mind olyan pontok a két nemzetnél, amelyek különböző nézőpontot képviselnek. 16 Kati Dániel: Magyarországon élő japánok magyarságképe EU Working papers 2005/15. szám BGF-KKFK 2005. 17
Mikor felállítottuk kutatólaboratóriumunkat, kutatókat kellett keresnünk, és mivel ezek tanultabbak és természetesen idősebbek voltak, mint átlagos új alkalmazottaink, úgy határoztunk, hogy az amerikai béreknek megfelelő, magasabb bért adunk nekik. Felmerült egy javaslat, ami szerint rövidtávú, mondjuk három évre szóló szerződést kötöttünk volna velük, utána aztán döntöttünk volna, hogy megújítjuk-e vagy sem. De mielőtt határoztunk volna erről az új fizetési rendszerről, megkérdeztem új alkalmazottainkat, mit szeretnének jobban: az általános fizetési rendszert, amelyben alacsonyabb kezdő fizetést, de évenkénti emelést kapnának, vagy a hároméves szerződést, sokkal magasabb fizetéssel. Egyetlenegy sem kérte közülük az amerikai szintű fizetést, mindenki a hosszútávra szóló biztonságot választotta. Ezért mondogatom mindig az amerikaiaknak, hogy az emberek nem csak a pénzért dolgoznak. Ám ilyenkor gyakran azt válaszolják: - Igen, ezt értem, de mennyit fizet azoknak, akik igazán keményen dolgoznak? No, mármost ez nagyon fontos kérdés. Amikor egy munkás tudja, hogy minden évben fizetésemelést fog kapni, olyan biztonságban érezheti magát, hogy azt hiszi, nem kell többé keményen dolgoznia. A munkásokat motiválni kell ahhoz, hogy jó munkát akarjanak végezni. Utóvégre mi, japános, is csak emberek vagyunk, sok mindenben ugyanolyanok, mint bárhol másutt az emberek. A mi értékelési rendszerünk komplex: úgy van kitalálva, hogy fel tudjuk lelni a valóban tehetséges embereket, olyan munkát adjunk nekik, amely kivívást jelent, és hagyjuk őket kitűnni. Nem a fizetésben van a különbség, hanem a kivívásban és a munkáért kapott elismerésben. 17 Mi a Sonynál megtanultuk, hogy az az alkalmazott, aki megszokta, hogy csak a pénzért dolgozik, gyakran megfeledkezik róla, hogy a csoport egészéért kell dolgoznia. Márpedig ez az énközpontú magatartás nem egészséges. A vezetés a felelős azért, hogy folyamatos kihívást nyújtson minden alkalmazottjának: fontos munkát adjon nekik, amelyet kielégítőnek találnak és a vállalati családban végeznek. Ezért mi a Sonynál gyakran átszervezzük a munkát, hozzáigazítva azt a dolgozók tehetségéhez és képességeihez. (Morita, 1989. 240-241.) Az új évezreddel jelentős átalakulás következett be a japán társadalomban. Ezzel a témával foglalkozik Hidasi Judit az Ezredvég lap hasábjain 2002-ben megjelent Értékválság és 17 Morita Akio: Made in Japan, Árkádia kiadó, Budapest 1989 239-240. oldal. 18
értékváltás Japánban című publikációjában, melyet David Matsumoto empirikus adataival alátámasztott cikke ihletett. A japán kultúrában a gondolkodásmód, szemlélet és viselkedésformák már hosszú évszázadok óta beágyazódtak a társadalomba. Hidasi ezt a japán kultúra sűrű szövésű jellemvonásának illetve a beágyazottság mélységének tulajdonítja. Mindezek megváltoztatása, mely alapfeltétele lenne az individualista értékek előtörésének, csak hosszú idő és áldozatok árán lehetséges. Japán esetében a társadalmi kölcsönösségre épülő kapcsolatrendszerek mentén strukturált társadalmi tőke ami egy adott történelmi korban a gazdasági fejlődés elősegítője volt a jelenlegi globalizált haladás gátjává vált. A fukuyamai értelemben vett társadalmi tőke zsugorodásának lehetünk szemtanúi annak összes klasszikus tünetével. 18 A gazdasági visszaesés a gyárak bezárásával, az addig példátlan mennyiségű elbocsátásokkal, mindezek következményeképp a jövedelem kieséssel a létbizonytalanság veszélyét növelte. Nem véletlen tehát, hogy a jövőbe vetett bizalom felmérésben, ahol a mit gondol, tíz év távlatában javul-e a helyzet országában? kérdést tették fel, csupán a japánok 31%-a válaszolt optimistán, ezzel a kérdőív eredményeit tekintve sereghajtóvá válva az ázsiai térségben. A változás több területen is kimutatható. Először is a férfi-női szerepek újra elosztásában. A nők eddig társadalmilag elvárt anya szerepe immáron háttérbe húzódott, karrierre és szabadságra vágynak a modern japán nők. Nem akarnak megházasodni fiatalon, vagy talán egész életükben sem, a gyermekvállalás életkora is kitolódik. Ez viszont nem hat pozitívan az egyre öregedő népességükre. A másik terület, ahol a változás és annak szükségessége kirajzolódik, az oktatás. Az értékváltás legérzékenyebben az ifjúságot érinti. A diákok az iskolai évek alatt és után nem állnak készen az önálló, érdemi munkára és gondolkodásra. Az internet segítségével látják a nyugati, főleg amerikai, viselkedési és gondolkodási mintákat, de azokat nem tudják beleilleszteni a sajátjukba. Megjelentek ezen kívül társadalmi jellegű problémák, is mint az 18 Hidasi Judit: Értékválság és értékváltás Japánban, Ezredvég, 12.évf. 2002. 8-9. sz.: Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár 19
iskolakerülés, iskolai csúfolódás és az úgynevezett hikikomori jelenség is, mely megnevezés a külvilággal sem érintkezni sem kommunikálni nem kívánó fiatalokat jelöli. A szakértők érthetetlenül állnak a dilemma előtt, hiszen mindezek ellenére Japán példátlanul gyors gazdasági fejlődést ért el, az emberek életszínvonala is nem várt mértékben javult. De vajon ezek a változások mire vezethetőek vissza? Hidasi Judit az okok között megemlíti a gazdasági felemelkedésből adódó életformaváltást, és hogy a társadalmi tudat nem tudta követni az anyagi gyarapodást. Kialakult a lakónegyedszindróma: egymás mellett élő emberek szinte csak látásból ismerik egymást. Az elidegenedés és az emberi kapcsolatok és viszonylatok kiüresedése elmagányosítja a családokat és ez embereket. A fogyasztói társadalom árnyoldalai, az automatizáció és a technológia vívmányai oda vezettek, hogy egyre kevésébe vannak egymásra utalva az emberek. Mint ahogy azt Hidasi is kiemeli cikkében, ezek a változások lassanként minden országban bekövetkeztek. Japán esetében azonban a változás hirtelen, rövid idő alatt és magas intenzitással történt meg. A társadalom nem tudta feldolgozni az őket hirtelen, nagy mennyiségben ért hatásokat. Kérdés, hogy mindezzel az értékrend-váltással hogyan tud majd a japán társadalom megküzdeni? Miért lehet ez fontos a magyarságkép vizsgálatában? Mint azt a hofstedei dimenzióknál bemutattam, legnagyobb eltérést az individualizmus index mutatta. Az ezredfordulón bekövetkezett változások is legnagyobb mértékben az egyéni, személyi jellemvonásokat érintik. A változások lecsengésével, lefutásával talán egy olyan japán társadalommal állunk majd szemben, amely az európai értékeket jobban átlátja és megérti, azok egy részét magáénak is vallja. Úgy gondolom, a japán kormány feladata az lenne, hogy a hagyományos japán értékeket megtartsa. A harmóniára való törekvés, a csapatszellem, az ucsi, tehát a belső kör felé irányuló figyelem és a tisztelettudás, egyebek kötött, mind más országok által tanulandó jellemvonásoknak tartok. Vannak azonban olyan sajátosságok, melyek ezeket a nehézségeket okozták: szoto -tól való távolságtartás, a család másodlagos szerepe, egyéniség háttérbe szorítása. Ezek korszerűsítésével, példamutatással kéne segíteniük a vezetőknek a népességet, a változás feldolgozását, és ezzel a gazdaság fejlődését. 20