MADÁCH IMRE KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

MADÁCH IMRE KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

Tartalom Bevezetés... 4 A kollégium jövőképe és küldetésnyilatkozata... 5 I. HELYZETELEMZÉS... 6 1.1. A tanulói közösség jellemzői... 7 1.2. A kollégium tárgyi feltételrendszere... 7 1.3. Személyi feltételek... 8 1.4. A kollégiumi élet szervezése... 9 II. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLKITŰZÉSEI... 10 2.1. A kollégium nevelési alapelvei... 10 2.2. Pedagógiai értékek... 11 2.3. A kollégium nevelési céljai... 11 2.4. A kollégium nevelési feladatai... 12 2.4.1. Énkép, önismeret, társas kultúra fejlesztése... 13 2.4.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése... 13 2.4.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció, az önálló életkezdés segítése... 14 2.4.4. Kulturált életmódra nevelés... 14 2.4.5. Az egészséges életmód kialakításának segítése... 15 2.4.6. Környezettudatosságra nevelés... 15 2.4.7. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése... 16 III. A TANULÓK ÉLETRENDJÉNEK, TANULÁSÁNAK, SZABADIDEJÉNEK SZERVEZÉSE... 17 3.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások... 17 3.1.1. A tanulást segítő foglalkozások... 17 3.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások... 18 3.1.2.1. Tematikus csoportfoglalkozások... 18 3.1.2.2. Általános csoportfoglalkozások... 18 3.1.2.3. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások... 18 3.1.2.4. Kollégiumi hétvégék... 20 3.1.2.5. A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások... 20 3.1.3. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:... 21 3.1.4. A kollégisták pedagógiai felügyelete... 21 IV. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM... 22 2

V. A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT, TEHETSÉGGONDOZÁSÁT, FELZÁRKÓZTATÁSÁT, PÁLYAVÁLASZTÁSÁT, ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 24 5.1. Tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás és felzárkóztatás a kollégiumban. 24 5.2. Pályaválasztás és önálló életkezdés... 24 VI. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE, EREDMÉNYESSÉGE... 26 6.1. A kollégiumi nevelés eredményessége... 26 6.2. A kollégium nevelési eszközrendszere... 27 VII: A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE... 28 7.1. Kapcsolat a szülőkkel... 28 7.2. A kapcsolódó iskolák és a kollégium... 28 7.3. Egyéb kapcsolatrendszerek... 29 VIII. AZ ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM... 30 8.1. A program célja... 30 8.2. A tehetséggondozó program tartalma... 30 8.3. A kollégiumi programgazda tevékenységi és hatásköre... 31 8.4. A program eredményességeinek feltételei... 32 8.5. A program eredményességének értékelése... 32 IX. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGE... 34 9.1. A diákönkormányzat tevékenységének céljai, feladatai... 34 9.2. A diákönkormányzat szervezeti felépítése, működési rendje... 34 9.3. A diákönkormányzat jogkörei... 35 9.4. A diákönkormányzatot segítő tanár... 35 MELLÉKLETEK... 37 ZÁRADÉK... 97 3

Bevezetés Amit tapasztalsz, érzesz és tanúlsz, Évmilliókra lesz tulajdonod. /Madách Imre/ A Madách Imre Kollégium nevelőtestülete az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendeletben megfogalmazott kötelezettsége alapján felülvizsgálta pedagógiai programját. Munkánkban a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramját vettük alapul. Jogszabályi háttér: Az érvényben lévő, hatályos törvények, jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A program elkészítésekor figyelembe vettük: Az Arany János Tehetséggondozó Program (továbbiakban AJTP) célkitűzéseit, és a város középiskoláinak pedagógiai programját. Ez az alapdokumentum meghatározza a kollégiumban folyó szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a kollégiumban folyó szakmai fejlesztés irányait, pedagógiánk vezérfonala, melyet diákjaink jellembeli, szellemi, testi fejlődésének szolgálatába állítunk. Az általános emberi értékeket, az európai kultúra hagyományait és erkölcsi normáit vettük alapul és szándékozunk alkalmazni nevelő tevékenységünkben. Munkánk során elemeztük a jelenlegi helyzetet, következtetéseket vontunk le, meghatároztuk a lehetséges irányokat és ütemeztük feladatainkat közép- és hosszútávon. 4

A kollégium jövőképe és küldetésnyilatkozata Jövőképünk Széleskörű szolgáltatást nyújtó, az európai normákat szem előtt tartó intézménnyé szeretnénk válni, amely gyermekközpontú, biztosítja tanulói számára az esélyegyenlőséget, hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, kompetenciaalapú személyiségfejlesztést végez, az egészséges életmód érdekében preventív tevékenységet végez, a környezettudatos magatartás, ökoszemlélet kialakítására törekszik, partnerközpontú szemlélettel bír, ápolja hagyományait. Küldetésnyilatkozatunk Elsődleges feladatunknak tekintjük a kollégisták középiskolai tanulmányainak segítő támogatását. Az iskolában folyó oktató munka hátterét kívánjuk megteremteni a család funkcióit kiegészítve. Biztonságos, megnyugtató környezetet teremtünk diákjaink számára, amelyben képesek kompetenciáik kibontakoztatására, életpályájuk megtervezésére. Az intézmény nevelőtestülete harmonikus személyiségfejlesztésre törekszik odafigyelő, motiváló környezet megteremtésével, ahol minden kollégista a képességeihez mérten optimálisan teljesít. 5

I. HELYZETELEMZÉS Balassagyarmat életében fontos szerepet játszanak az oktatási, nevelési intézmények. Általános és középiskolák és egy művészeti alapiskola biztosítják a tanulás feltételeit a város és a környező települések fiataljai számára. A Madách Imre Kollégium felvevőkörzete döntően Nógrád és Pest megye, - azon kistelepülések, ahonnan a város középfokú intézményeinek megközelítése nehézkes, illetve ahol középiskolai tanulmányok folytatására nincs lehetőség -, de határon túli magyar anyanyelvű területekről is érkeznek hozzánk diákok. A kollégium 1947 óta működik, és 1959 óta viseli Madách Imre nevét, jelezve és vállalva a nógrádi kulturális missziót. 1982-ben, az Ipolyhoz közel, a Régimalom utcában épült fel az a négyemeletes épület, amelyben a Madách Kollégium ma is található. A 2000/2001-es tanévben az intézmény a Balassi Bálint Gimnáziummal közösen csatlakozott az Arany János Tehetséggondozó Programhoz, ez meghatározóvá vált működésében, mivel a programban részt vevő tanulók számára kötelező a kollégiumi ellátás. A program célja az esélyteremtés és tehetséggondozás, a tanulók képességeinek és személyiségének, valamint érzelmi intelligenciájának fejlesztése, a tudás tekintélyének visszaállítása. Az intézmény a 2009/2010. tanévtől résztvevő intézménye a TÁMOP 3.1.4 Balassagyarmat Város Önkormányzata Pedagógiai innováció a kompetencia fejlesztéséért Balassagyarmat város oktatási intézményeiben pályázatnak. A kompetencia alapú oktatás foglalkozásai az AJTP évfolyamain kerültek bevezetésre az alábbi tartalommal: környezetvédelem (modul, projekt és erdei iskola program), életvitel (témahét), viselkedéskultúra (modul), pénzügyi ismeretek (pedagógiai projekt). 6

1.1. A tanulói közösség jellemzői Diákjaink a város öt középiskolájában végzik tanulmányaikat. Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium A tanulók döntő többsége az Arany János Tehetséggondozó Programban tanul. A Nógrád és Pest megye kistelepüléseiről származó tanulók tevékenységükben, hátrányaik leküzdésében többnyire motiváltak, célként a felsőoktatási intézményekben folytatott továbbtanulást tűzik ki. A kollégiumba kerülő szakközépiskolai és szakiskolai tanulók motiváltsága a szakma iránt megfelelő, ugyanakkor a tanulás iránt néhányuk kevés érdeklődést mutat, írás-olvasás készségük gyenge, önképzés iránti igényük fejlesztendő. Sokuk számára nehezen tarthatók be a napirend és a házirend által megfogalmazott kötelezettségek. A továbbtanuló diákok a szakiskolai bizonyítvány megszerzése után is kollégiumi ellátásban részesülnek. A diákok nagy százaléka csonka családból érkezik, magas a nagycsaládosok aránya. Sok esetben csak az egyik szülő rendelkezik munkaviszonnyal, a tanulók 50%-a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szociokulturális hátránnyal küzdő tanulók esélyeinek növelését. 1.2. A kollégium tárgyi feltételrendszere A kollégium megteremti a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a szabadidős tevékenységek, diákkörök működésének feltételeit, belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósítását, a kollégisták biztonságát, kényelmét. Az ötemeletes épület földszintjén konyha és ebédlő, közel 4000 kötetes könyvtár, klubterem, testépítő terem, játékterem és aula található. A könyvtárban elhelyezett pianínó gyakorlási lehetőséget nyújt zenetanuló fiataljainknak. A 60 fő befogadására alkalmas klubhelyiségben biztosítottak a feltételek a szabadidő kulturált eltöltéséhez (házimozi rendszer, hifi berendezés, projektoros, nagy képernyős televízió). 7

Négy szint szolgál a tanulók elhelyezésére, minden szinten közös mosdóval. A hálószobák négyágyasak, beépített szekrénnyel ellátottak. Szintenként két tanulóban folynak a foglalkozások. Két korszerű számítástechnika terem áll a diákok rendelkezésére, amelyek a hatékonyan segítik a nyelvtanulást és az ECDL vizsga követelményeinek teljesítését. Az épületet udvar veszi körül, amely helyszíne a kollégisták testi nevelésének, tere a környezettudatosság, az ökoszemlélet kialakítására, a környezet szépítésére irányuló törekvésnek, nevelésnek. A szabadidős foglalkozások a kézilabda-, kosárlabda-, teniszpályán, a parkosított udvaron zajlanak. Az intézmény 70 garnitúra komplett sífelszereléssel és 40 db kerékpárral rendelkezik. 1.3. Személyi feltételek A kollégiumban a nevelési feladatokat a törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kollégiumi nevelőtanárok látják el, akik a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzik munkájukat, rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek az önismeret fejlesztése, a tehetséggondozás, a hátránykompenzáció, a személyiségfejlesztés terén, képesek a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártasak a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, követendő példaként szolgálnak a kollégisták számára, megfelelő empátiával rendelkeznek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe, képesek a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, tudatos alakítására, képesek a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, képesek a konfliktusok eredményes kezelésére, együttműködnek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel, 8

fejlett együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, megfelelő önismerettel rendelkeznek, képesek saját tevékenységükkel kapcsolatos kritikus reflexiókra, képesek a gyermekre vonatkozó, és környezetét érintő szociális, társadalmi, pedagógiai, pszichológiai, szociálpolitikai, egészségügyi, jogi kérdések, problémák megoldására. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, tevékenységük nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 1.4. A kollégiumi élet szervezése A kollégium belső életének szabályozása során biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást és az egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályi keretek között a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet szervezésében jelentős szerepet tölt be a diákönkormányzat. A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé teszi, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium folyamatosan ápolja és megújítja hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 9

II. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLKITŰZÉSEI 2.1. A kollégium nevelési alapelvei Nevelési alapelveink meghatározzák tevékenységünk komplex folyamatát. Munkánk hatékonyságát a következő elvek követése biztosítja: gyermekközpontúság, a pedagógusszerep segítő, támogató, irányító jellege, a képesség- és személyiségfejlesztés harmóniája, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód, tevékenység-központúság, következetesség, konstruktív együttműködés. A kollégium gyermekközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbi elvek figyelembevételével: az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása, a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség, szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében, az alapvető erkölcsi normák érvényesítése, az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele, építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére, 10

az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása, a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés, a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 2.2. Pedagógiai értékek Pedagógiai értéknek tekintjük: az élet, a gyermek, a család védelmét, tiszteletét, az egymáshoz való alkalmazkodást, illemtudó viselkedést, az erkölcsös, becsületes emberi magatartást, az egymás iránti felelősséget, türelmet, segítségnyújtást, a haza, a szülőföld tiszteletét, a magyarsághoz és a nemzetiségekhez való pozitív viszonyt, a kötelességtudatot, az önbecsülést, egészséges önbizalmat, az etnikai, világnézeti, vallási toleranciát, a fegyelmezettséget, pontosságot, szorgalmat, kitartást, akaraterőt, reális kritikai szemléletet, igazmondást, a testi-lelki egészséget. 2.3. A kollégium nevelési céljai Nevelési célunk a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek alkalmazásával. 11

Célunk továbbá: a középfokú tanulmányok sikeres zárásához optimális támogató környezet kialakítása és működtetése, a felzárkóztatás és tehetséggondozás ideális feltételeinek megteremtése, a közösségi tudat, az egymásért való felelősségvállalás erősítése a diákközösség tagjaiban, a környezettudatos szemlélet kialakítása, erősítése, az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széleskörű ismeretekkel rendelkező, sikeres, a közösség számára értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárok nevelése, a társadalomba való beilleszkedés segítése, a társadalmi hasznosságra törekvés szándékának kialakítása, humanista, demokratikus és az európai normáknak megfelelő nevelési elvek alkalmazása, a tanulók személyiségének tiszteletben tartása jegyében zajló nevelés, oktatás, a tanulói, nevelői munka folyamatos megújulásának támogatása. 2.4. A kollégium nevelési feladatai A kollégium feladata a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka során valósul meg a NAT által kiemelt kompetenciák fejlesztése: hatékony, önálló tanulás, anyanyelvi kommunikáció, idegen-nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, 12

természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményező-kézség és vállalkozói kompetencia, matematikai kompetencia. 2.4.1. Énkép, önismeret, társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 2.4.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így az mindennapi életük részévé váljon. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 13

2.4.3. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció, az önálló életkezdés segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetségazonosítás rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium az iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. 2.4.4. Kulturált életmódra nevelés A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat, programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. 14

2.4.5. Az egészséges életmód kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. 2.4.6. Környezettudatosságra nevelés A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A fenntarthatóság az intézmény működésének fontos tengelye kell, legyen. Ez nem képzelhető el pedagógusi motiváció, példamutatás, értékrend és célkitűzések nélkül. Az intézmény pedagógusai a fenntarthatóság elvének szem előtt tartásával végzik mindennapi munkájukat, ezzel is példát mutatva a diákoknak. Célunk az, hogy ne csak a TÁMOP 3.1.4. program keretében megtartott (Környezetvédelem és környezeti nevelés) és a kollégiumi alapprogram környezetvédelemmel kapcsolatos foglalkozásain érvényesüljenek a fenntarthatóság elvei, hanem beépüljenek a kollégisták életébe, ilyen szemlélet mentén éljék mindennapjaikat. A szervezett tanórán kívüli tevékenységek (környezetvédelmi jeles napok, túrák, védett területek megtekintése, szemétszedés, stb.) mindenképpen hozzájárulnak a diákok szemléletének megváltoztatásához, a fenntarthatóság elvének igény szerinti kialakításához. Szülőkkel, helyi szervezetekkel együttműködve gyakorlunk hatást diákjaink szemléletére. Nem feltétlen célja ennek a globális problémák megoldása, de helyi, közösségi szinten minden bizonnyal lesznek olyan hosszú távú következményei, melyek a kollégiumi közösségének, életének, környezetének minőségbeli javulását okozzák. Az intézmény működése során is törekednünk kell a környezetkímélő megoldásokra. 15

Fontos, hogy az intézmény minden dolgozója, működtetője a környezettudatosságot képviseljék. Az összehangolás és összefogás eredményeként a kollégium és környezete elősegíti a testi-lelki, szociális és környezeti egészség-igény kialakulását, kialakítását. Továbbá az egészséges és fenntartható közösségi életszínvonal kialakulását eredményezi. 2.4.7. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A kollégium nevelési feladatainak részletes kifejtését az 1. számú MELLÉKLET tartalmazza. 16

III. A TANULÓK ÉLETRENDJÉNEK, TANULÁSÁNAK, SZABADIDEJÉNEK SZERVEZÉSE A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket annak céljától, jellegétől függően kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 3.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: 3.1.1. A tanulást segítő foglalkozások szilencium - a napi felkészülés szervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás, rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás korrepetálás - hiányosságok pótlása, előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő foglalkozás a hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatása céljából tehetséggondozás - a kiemelkedő képességű tanulók egyéni programja, az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök érettségi vizsgára, szakvizsgára való felkészítés A felzárkóztató, tehetséggondozó, vizsgafelkészítő foglalkozásokat a kollégium pedagógusai vezetik, de óraadók megbízására is sor kerül, hogy valamennyi tantárgyban szakos, kompetens segítséget kapjanak a diákok. 17

3.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások 3.1.2.1. Tematikus csoportfoglalkozások A csoportfoglalkozások éves foglalkozási munkaterv alapján, foglalkozási naplóban dokumentálva a kollégiumi alapprogramban előírt témakörök, időkeretek alapján szerveződnek, A nem AJTP-s kollégisták esetében a csoportot különböző életkorú tanulók alkotják, így a foglalkozások évfolyamok szerinti csoportbontásban kerülnek megtartásra. 3.1.2.2. Általános csoportfoglalkozások A foglalkozásokon a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése zajlik. 3.1.2.3. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása, hangsúlyt kap a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességének, kreativitásának fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók lehetőséget kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez, a pályaorientációt segítendő természettudományos, műszaki, vállalkozói és gazdasági témák kerülnek feldolgozásra. Kollégiumi körök Színjátszás Összefogja mindazokat, akik érdeklődnek az irodalom, a színjátszás, a mozgáskultúra, a szép beszéd iránt, fejleszti esztétikai érzéküket. Kézművesség A tárgyak elkészítésének folyamán a diákok felismerik az alkotás örömét, a forma szépségét, gazdagságát, a színek harmóniáját, az anyag alakíthatóságát. 18

Diákújságírás A kollégium honlapjának aktualizálásában, frissítésében tevékeny szerepet vállalnak a tanulók. A Hangadó Stúdió szerkesztői ünnepi megemlékezések, szórakoztató műsorok összeállításával színesítik a kollégium kulturális életét. Képzőművészet A foglalkozások a vizuális kultúra, az esztétikai érzék fejlesztését, a képi kifejezési módok elsajátítását szolgálják. Ének és tánc A művészi hajlammal rendelkező, tehetséges tanulók számára nyújt lehetőséget tehetségük kibontakoztatására. Filmklub A klasszikus filmművészeti alkotások, a filmesztétika, a mozgófilm-készítés, rendezés iránt érdeklődést mutató kollégisták ismereteit bővítő, képességeit fejlesztő foglalkozás. Ökocsoport Feladata a globális és helyi környezetvédelmi teendők feltárása, az ökoszemlélet kialakításának segítése, a környezettudatosság ismérveinek, elfogadtatása. Sportkörök Úszás, síelés, fitness, labdajáték. Egészséges életmódra nevelés Egészségügyi felvilágosító előadások, kirándulások, versenyek rendezése. Klubprogramok Tévézés, zenehallgatás, vetélkedők, diszkók szervezése. Könyvtári foglalkozások, számítástechnika, internet-hozzáférés. Színház és kiállítás látogatások szervezése - havi rendszerességgel az AJTPban részt vevők számára. Tanulmányi kirándulás, pályaorientációs intézmény- üzemlátogatás, színházi program szervezése évente egy alkalommal a nem AJTP-s csoportok számára. Tanév eleji igényfelmérés alapján további foglalkozások szervezésére is van lehetőség. Hagyományőrző tevékenység A Madách-hét programsorozatával névadónkra, Madách Imrére emlékezünk minden októberben a diákönkormányzat szervezésében. A kollégium új diákjai ellátogatnak a csesztvei Madách kúriába. Az elsősök gólyaavatása is ezen a héten zajlik. A téli ünnepkör (mikulás, karácsony) jó alkalom az ajándékozási szokások megismertetésére, a családtagok iránti szeretet kifejezésére, lehetővé válik ilyenkor a kereszténység vallási ünnepeinek és szokásainak vallástörténeti szempontból való megismerése. 19

A végzős kollégistáktól a ballagás előtt elbúcsúzik a közösség. Célunk, hogy a búcsú ünnepélyességével emlékezetessé tegyük a kollégiumban eltöltött éveket. Nemzeti ünnepek, megemlékezések Október 6. Rádión keresztül emlékezünk meg az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. Október 23. Megemlékezés az 1956-os eseményekről. Irodalmi összeállítás rádión keresztül. Január 23. A Magyar Kultúra Napja alkalmából irodalmi összeállítás a diákok közreműködésével. Január 29. Balassagyarmat, a legbátrabb város (Civitas Fortissima) ünnepén részvétel a városi rendezvényeken. Február 25. Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól. Március 15. Megemlékezés az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Április 16. A Holocaust áldozataira egy aktuális film megtekintésével emlékezünk. 3.1.2.4. Kollégiumi hétvégék Az Arany János Program speciális tevékenységrendszere. Évfolyamonként az éves munkatervek rögzítik idejét és tartalmát. 3.1.2.5. A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások A kollégisták részt vesznek saját környezetük rendben tartásában, az ügyeleti munkában, a lakószobák és az udvar rendjének kialakításában. Az önkiszolgáló tevékenység pedagógiai haszna abban rejlik, hogy erősíti a kollégisták felelősségérzetét, a feladattal történő megbízás következtében betekintést nyújt a kollégium szervezési folyamataiba, a tanulók kapcsolata szorosabbá válik a megbízást adó nevelőkkel. 20