Szabályozási, elemzési és nemzetközi igazgatóság Elemzési és kutatási főosztály Gyorsjelentés a pénzügyi szektor 2005 első háromnegyedévi teljesítményéről november
I. Bevezetés A PSZÁF félévenként készít átfogó jelentést a felügyelt szektorok állapotáról, főbb fejlődési irányairól és kockázatairól. Negyedévenként táblázatokat ad közre az egyes szektorok jellemzőiről, és rövid jelentés formájában felhívja a figyelmet az egyes szektorok odafigyelést érdemlő sajátosságaira. Ez utóbbit nevezzük gyorsjelentésnek. A gyorsjelentések nem tartalmazzák az összes felügyelt szektort, és nem adnak minden esetben átfogó elemzést az egyes bemutatott pénzügyi ágazatokról. Ez év harmadik negyedévi jellemzői alapján három szektorban találtunk különös figyelemre méltó folyamatokat. 1. A bankszektorban tovább folytatódott az erőteljes hitelezési expanzió, amelynek a továbbra is igen széles kamatmarzs, a nagyon intenzív verseny és a lakosság átrendeződő, de csak lassan mérséklődő ütemű hitelkereslete volt az alapja. A gyors növekedés a bankszektorban tovább gyarapodó profitokat, erősen emelkedő jövedelmezőséget hozott. Mindeközben folytatódott a devizában elszámolt hitelek térhódítása mind lakossági, mind vállalati körben, a külföldről származó források arányának növekedése mellett. 2. A pénzügyi vállalkozások magas, de az utóbbi időben csökkenő trendet mutató növekedési dinamikája a harmadik negyedévben az előző negyedévinél kedvezőbben alakult. A szektor intenzíven növekedett, úgy a mérlegfőösszeget, mint az új alapítások számát tekintve is. A kieső gépjárműkereslet pótlására a szektor egyre határozottabban a vállalati finanszírozás különféle formái felé fordul, miközben egyes lakossági piacokon korábbi (pl. hitel) termékek felfuttatása, valamint új termékek (pl. lakás lízing) bevezetése révén is erősíteni próbálnak. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi vállalkozásokat növekvő hitelportfolió kockázat jellemzi. 3. A harmadik negyedév végén (szeptemberben) az értékpapír piacokon (részvény, állampapír) jelentékeny változások indultak el. Mindenekelőtt, a piacokon az árfolyamok a korábbinál sokkal ingadozóbbakká váltak. Az árfolyam-ingadozások hatással lehetnek a befektetési alapok és a befektetésekhez kötött életbiztosítások teljesítményeire, de közvetve befolyásolhatják a bankok, a nyugdíjpénztárak, és a teljes biztosítási szektor teljesítményét is, illetve növelhetik a pénzügyi szektor kockázati kitettségét. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a harmadik negyedév végéig nem következett be érdemi változás a befektetési alapok teljesítményében és növekedésében. A 2
szeptember közepén, végén elkezdődött értékpapír piaci árfolyam ingadozás (egyenlőre) a többi pénzügyi szektort sem érintette. II. Bankszektor A bankszektor 1 főbb jellemzői 2004. 03. 06. 09. 2004. 09./ 2003. 03./ 2004. 06./ 03. 09./ 06. 09./ 2004. Intézmények száma (darab, %) 35 35 35 34-2,8 0,0 0,0-2,9-2,9 Átlagos állományi létszám (negyedévi átlagok) (fő, %) 27 190 27 704 27 942 28 456-4,8 1,9 0,9 1,8 4,7 Mérlegfőösszeg (milliárd Ft, %) 14 757 15 359 15 936 16 407 10,9 4,1 3,8 3,0 11,2 Hitelállomány (milliárd Ft, %) 9 383 9 856 10 260 10 827 13,1 5,0 4,1 5,5 15,4 Külföldi forrás (belföldön kibocsátott külföldiek tulajdonában lévő jelzáloglevéllel együtt) (milliárd Ft, %) 2 803 2 977 3 312 3 531 10,5 6,2 11,3 6,6 26,0 Belföldi betétállomány (milliárd Ft, %) 7 366 7 419 7 554 7 826 4,4 0,7 1,8 3,6 6,2 Saját tőke (milliárd Ft, %) 1246 1397 1447 1508 20,7 12,1 3,6 4,2 21,1 Adózott eredmény (Az év elejétől a megjelölt időpontig halmozott adatok.) (milliárd Ft, %) 272,5 105,4 190,8 273,9 Problémás állomány aránya a portfolióban (%) 1,9 1,9 1,7 1,7 Közvetlen külföldi tulajdoni arány a jegyzett tőkében (%) 80,4 81,6 82,1 80,4 ROA (adózott eredmény / átl. mérlegfőösszeg) (Az év elejétől halmozott eredményből számított annualizált adatok.) (%) 1,95 2,81 2,48 2,34 ROE (adózott eredmény / átl. saját tőke) (Az év elejétől halmozott eredményből számított annualizált adatok.) (%) 23,16 31,89 28,11 26,29 A magyar pénz- és tőkepiac európai piacokban való további integrálódásának egyik mozzanataként 2005 harmadik negyedévben megkezdték működésüket az első olyan bankfiókok, amelyek anyabankjai Magyarországon kívül, az Európai Unió más országaiban székelnek. Az egyik a korábbi Dresdner Bankból alakult fiókká, a másik a Fortis Bank fiókja. (Megjegyezzük, hogy várhatóan a közeljövőben kezdi meg tevékenységét a harmadik, a Cofidis Bank fiókja.) A külföldi bankok fiókjainak piaci részesedése ma még természetesen elenyésző, a jövőben azonban nem zárható ki aktivitásuk növekedése, illetve más fiókok megjelenése sem. A határon átnyúló szolgáltatás végzésére irányuló tömeges bejelentkezés úgy tűnik június végéig lezajlott, addig ugyanis összesen 99 (2005 második negyedévében 33) külföldi hitelintézet jelentette be a Felügyeletnek ilyen szándékát. A harmadik negyedévben pedig már csupán 10 új jelentkezőt regisztrált a Felügyelet. A hazai bankok közül határon átnyúló tevékenység végzésére korábban bejelentkező négy bank mellé a harmadik negyedévben nem társultak újabbak. 2005 első háromnegyedévében a bankszektor mérlegfőösszege az előző év azonos időszakit meghaladva, 11,2%-kal növekedett. (2004 I-III. : 10,9%) A szektor összesített mérlegfőösszege így elérte a 16407 milliárd Ft-ot. A hitelezési tevékenység az előző év azonos időszakinál nagyobb ütemben növekedett, szeptember végén a hitelállomány 15,4%-kal volt több mint 2004. december végén. (2004. 09./2003. : 13,1%) 2005 első háromnegyedévében folytatódott a devizában végzett tevékenységek térnyerése. A bankok mérlegében egyre nagyobb részarányt képvisel a deviza. Szeptember végén a devizaeszközök aránya már elérte a szektor összesített mérlegfőösszegének közel 37%-át. (2004 vége:33,2%) A mintegy 1650 milliárd Ft eszköznövekmény 67%-át a devizaeszközök növekménye adta. 1 A bankszektor nem foglalja magában a külföldi hitelintézetek magyarországi fiókjait. 3
A bankszektor eszközei Megnevezés Változás Állomány (milliárd Ft) Rész a Megoszlás (%) 09. / 2004. változásból 2004. 09. (%) milliárd Ft (%) 2004. 09. Eszközök összesen 14756,6 16406,5 11,2 1650,0 100,0 100,0 100,0 forinteszközök 9863,9 10406,9 5,5 543,0 32,9 66,8 63,4 devizaeszközök 4892,6 5999,6 22,6 1106,9 67,1 33,2 36,6 ebből: pénztár és elszámolási számlák 722,3 830,2 14,9 107,9 6,5 4,9 5,1 értékpapírok 2090,5 2061,4-1,4-29,1-1,8 14,2 12,6 jegybanki és bankközi betétek 1579,9 1535,8-2,8-44,1-2,7 10,7 9,4 ebből:jegybanki betétek 541,0 888,4 64,2 347,4 21,1 3,7 5,4 hitelek (nettó) 9383,0 10827,4 15,4 1444,4 87,5 63,6 66,0 vállalkozások hitelei (nettó) 4462,9 4790,4 7,3 327,5 19,8 30,2 29,2 háztartások hitelei (nettó) 2557,9 3084,2 20,6 526,3 31,9 17,3 18,8 központi kormányzat hitelei (nettó) 105,2 253,9 141,4 148,7 9,0 0,7 1,5 egyéb pénzügyi közvetítők hitelei (nettó) 1195,4 1360,0 13,8 164,5 10,0 8,1 8,3 A vállalkozók hitelezésében egyértelműen a devizahitelezés előretörése figyelhető meg. Míg az év első kilenc hónapjában a devizahitelek közel 280 milliárd Ft-tal, addig a forinthitelek csupán közel 50 milliárd Ft-tal gyarapodtak. A bankszektor vállalkozóknak nyújtott hitelei (bruttó állomány) Megnevezés 2002. Állomány (milliárd Ft) 2003. 2004. 09. Változás 09. / 06. 09. /2004. % milliárd Ft % milliárd Ft Vállalkozói hitelek összesen 3284,2 4030,6 4562,1 4891,5 3,7 172,7 7,2 329,4 100,0 100,0 100,0 forint 2134,8 2388,6 2540,2 2589,8 2,1 53,3 2,0 49,6 65,0 55,7 52,9 deviza 1149,5 1641,9 2021,8 2301,7 5,5 119,4 13,8 279,8 35,0 44,3 47,1 2002. Megoszlás (%) 2004. 09. A háztartások hitelezésében hasonlóan a vállalkozók hitelezéséhez ugyancsak folytatódott a devizahitelek térnyerése. Az év első háromnegyedévében a háztartásoknak nyújtott hitelállomány mintegy 537,1 milliárd Ft növekményéből közel 500milliárd Ft devizahitel volt. A bankszektor háztartásoknak nyújtott hitelei Állomány (milliárd Ft) Változás ( 09. / 2004. ) Megoszlás (%) Megnevezés 09. % milliárd Ft 09. forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen forint deviza összesen Háztartások összes hitele 2256,1 877,6 3133,7 1,7 132,3 20,7 37,3 499,8 537,1 72,0 28,0 100,0 Lakosság 2200,7 861,6 3062,3 1,7 135,6 21,0 36,3 495,9 532,2 71,9 28,1 100,0 folyószámlahitel 117,6 1,0 118,5 42,4 45,1 42,4 35,0 0,3 35,3 99,2 0,8 100,0 fogyasztási és egyéb hitel 422,5 489,1 911,6-6,6 122,0 35,6-29,6 268,8 239,1 46,3 53,7 100,0 lakáscélú, jelzálogtipusú hitel 1660,6 371,5 2032,1 1,9 156,7 14,5 30,9 226,8 257,8 81,7 18,3 100,0 Egyéni vállalkozók 55,5 16,0 71,4 1,8 33,0 7,5 1,0 4,0 5,0 77,6 22,4 100,0 folyószámla hitel 5,3 0,3 5,6 13,0 180,4 16,7 0,6 0,2 0,8 94,7 5,3 100,0 egyéb hitel 50,1 15,7 65,8 0,8 31,7 6,7 0,4 3,8 4,2 76,2 23,8 100,0 A devizában végzett tevékenység szerepének növekedése a forrásgyűjtésben is folytatódott. Szektor szinten a forrásnövekmény 61,5%-át a devizaforrások tették ki. A devizaforrásnövekmény jelentős része külföldről származott. A külföldi forrásbevonás kilenc hónap alatt 4
26%-kal növekedve szeptember végén elérte az összes forrás 21,5%-át. A külföldi források között a belföldön kibocsátott, ám külföldi tulajdonban kerülő jelzáloglevél források 2004 végéhez képest 21%-kal gyarapodtak. A belföldi forrásgyűjtésben a betétforrások kilenc hónap alatt 6,2%-kal, a 3,3%-os fogyasztói árindexet meghaladó ütemben gyarapodtak, így reálértékben is növekedtek. A bankszektor forrásai Megnevezés Változás Állomány (milliárd Ft) Rész a Megoszlás (%) 09. / 2004. változásból 2004. 09. % milliárd Ft (%) 2004. 06. Források összesen 14 756,6 16 406,5 11,2 1 650,0 100,0 100,0 100,0 forintforrások 10 726,7 11 361,6 5,9 635,0 38,5 72,7 69,3 devizaforrások 4 029,9 5 044,9 25,2 1 015,0 61,5 27,3 30,7 ebből: külföldi forrás 2 803,4 3 531,2 26,0 727,7 44,1 19,0 21,5 közvetlen külföldi forrás 2 589,1 3 271,9 26,4 682,8 41,4 17,5 19,9 ebből:belföldi kibocs. jelzáloglevél külföldi tulajdonban 214,3 259,3 21,0 45,0 2,7 1,5 1,6 belföldi betét 7 366,3 7 826,4 6,2 460,1 27,9 49,9 47,7 belföldi bankközi és hitelforrás 1 191,6 1 228,4 3,1 36,8 2,2 8,1 7,5 belföldi kibocsátású értékpapír források belföldi tulajdonban 1 136,8 1 176,9 3,5 40,1 2,4 7,7 7,2 ebből: jelzáloglevél 1 006,0 1 004,1-0,2-1,9-0,1 6,8 6,1 saját tőke 1 245,9 1 508,5 21,1 262,6 15,9 8,4 9,2 2005 harmadik negyedévben a bankszektor kockázatot hordozó, ezért minősítési kötelezettség alá tartozó tételei összesen 7,8%-kal, 1726,6 milliárd Ft-tal növekedtek. A problémamentes tételek összesen ugyancsak 7,8%-kal, 1613 milliárd Ft-tal, ugyanakkor a problémás tételek 3,1%-kal, 11,8 milliárd Ft-tal gyarapodtak. A külön figyelendő tételek állománya mind az összes, mind a problémás tételeknél nagyobb ütemben 8,8%-kal, 101,8 milliárd Ft-tal növekedett. Ezért a portfolió minőségi összetételében az arány a még nem problémás, azonban különös gondossággal figyelendő tételek irányába tolódott el. A bankszektor portfoliójának változása 2005 III. negyedévben ( 09. / 06.) Problémamentes Külön figyelendő Problémás Összesen % milliárd % milliárd % milliárd % milliárd Ft Ft Ft Ft Mérlegtételek összesen 5,2 572,1 4,7 41,7 3,8 13,0 5,1 626,7 Vállalkozói hitelek 3,3 131,9 4,4 24,7 2,7 4,6 3,4 161,1 Háztartások hitelei 8,2 220,0 20,6 25,8 7,7 5,7 8,7 251,5 Mérlegen kívüli tételek összesen 10,8 1041,0 21,4 60,1-2,8-1,2 11,1 1099,9 Függő kötelezettségek 4,1 184,2 21,4 60,1-5,3-2,2 5,0 242,1 Jövőbeni kötelezettségek és származtatott ügyletek 16,7 856,8 n.é. 0,0 8750,0 1,1 16,7 857,8 Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen 7,8 1613,0 8,8 101,8 3,1 11,8 7,8 1726,6 5
A külön figyelendő tételek aránya a teljes portfolióban a június végi 5,22%-ról 5,27%-ra emelkedett. Ugyanakkor részint a hitelnövekedés miatt- a problémás tételek aránya a 2005 június végi 1,73%-ról 1,65%-ra mérséklődött. A vállalkozók és háztartások hiteleinek korosodása még nem a problémás tételek, hanem a külön figyelendő állomány arányának növekedéséhez vezetett. A problémás tételek aránya a vállalkozói hiteleknél a június végi 3,55%-ról 3,52%-ra, a háztatások hiteleinél pedig 2,56%-ról 2,54%-ra mérséklődött, ugyanakkor a külön figyelendő tételek aránya a vállalkozói hitelek esetében 11,67%-ról 11,79%-ra, a háztartások hitelei esetében pedig 4,35%-ról 4,82%-ra emelkedett. A bankszektor portfoliójának minőségi összetétele Megnevezés 2002. Problémamentes Külön figyelendő Problémás 2004. 06. 09. 2002. 2004. 06. 09. 2002. 2004. 06. 09. Mérlegtételek összesen 88,56 92,54 90,06 90,12 7,78 4,59 7,15 7,13 3,66 2,88 2,78 2,75 Hitelintézeti kihelyezések 96,40 99,74 98,10 98,29 2,96 0,23 1,83 1,64 0,63 0,03 0,06 0,06 Vállalkozói hitelek 84,58 88,76 84,78 84,69 11,69 7,31 11,67 11,79 3,73 3,93 3,55 3,52 Háztartások hitelei 91,15 94,42 93,09 92,64 5,50 3,17 4,35 4,82 3,36 2,41 2,56 2,54 Külföldi kihelyezések 82,54 80,98 78,41 79,66 14,86 16,06 16,90 16,31 2,60 2,96 4,68 4,03 Mérlegen kívüli tételek összesen 97,22 97,72 96,76 96,54 2,36 1,63 2,83 3,09 0,42 0,65 0,42 0,36 Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen 92,83 94,73 93,05 93,08 5,11 3,34 5,22 5,27 2,06 1,94 1,73 1,65 2005 első háromnegyedévben a bankszektor 313,2 adózás előtti és 273,9 milliárd Ft adózott eredményt realizált. A szektor rendkívüli mértékű adózott eredménye némiképp meghaladta az előző teljes évi 272,5 milliárd Ft-ot és 17,6%-kal volt több az előző év azonos időszakinál. Csupán két kisbank volt veszteséges. A bankszektor eredménye Megnevezés 2002. I-III. milliárd Ft 2003. I-III. 2004. I-III. I-III. változás % milliárd Ft I-III. / 2004. I-III. I-III. - 2004. I-III. Kamatbevételek 598,3 732,1 1057,8 1061,1 0,3 3,3 Kamatráfordítások 314,9 402,6 660,2 585,9-11,3-74,3 1. Kamateredmény 283,4 329,5 397,5 475,2 19,5 77,7 2. Nem kamateredmény 88,5 139,6 150,8 171,9 14,0 21,1 ebből: jutalékeredmény 92,5 122,4 130,4 151,2 16,0 20,8 osztalék 2,7 12,3 12,2 17,7 45,0 5,5 devizakereskedelem és árfolyamváltozás eredménye 33,9 46,6 85,2 32,7-61,6-52,5 egyéb nem kamateredmény -40,7-41,8-77,0-29,7-61,4 47,3 ebből: nettó értékvesztés és céltartalékképzés -29,2-25,4-39,2-47,8 22,0-8,6 3. Működési költségek 247,4 275,4 286,8 333,8 16,4 47,0 4. Rendkívüli eredmény 0,6-1,6 0,1 0,1-16,1 0,0 Adózás előtti eredmény 125,0 192,0 261,7 313,4 19,8 51,7 Adózott eredmény 109,0 171,4 233,0 273,9 17,6 41,0 6
A szektor nemzetközi mércével mérten igen kedvező jövedelmezősége az előző év azonos időszakához képest kismértékben tovább javult, az első félévhez képest azonban némiképp csökkent. A szektor adózott eredményből számított súlyozott évesített átlagos eszközjövedelmezősége (ROA) 2,34% (2004 I-III. negyedév:2,29%), tőkejövedelmezősége (ROE) pedig 26,29% volt (2004. I-III. negyedév:27,17%). A bankszektor eszközjövedelmezőségének legfontosabb elemei Az átlagos mérlegfőösszeg arányában... 2002. I-III. 2003. I-III. 2004. I-III. I-III. a kamatbevétel 8,67 8,71 10,38 9,06 a kamatráfordítás 4,56 4,79 6,48 5,00 1. a kamateredmény (Kamatmarzs) 4,10 3,92 3,90 4,06 2. a nem kamateredmény 1,28 1,66 1,48 1,47 ebből: jutalékeredmény 1,34 1,46 1,28 1,29 osztalék 0,04 0,15 0,12 0,15 devizakereskedelem és deviza árfolyamvált. 0,49 0,55 0,84 0,28 egyéb nem kamateredmény -0,59-0,50-0,76-0,25 ebből: nettó értékvesztés és céltartalékképzés -0,42-0,30-0,38-0,41 3. a működési költségek 3,58 3,28 2,81 2,85 4. a rendkívüli eredmény 0,01-0,02 0,00 0,00 az adózás előtti eredmény 1,81 2,28 2,57 2,67 az adózott eredmény (ROA) 1,58 2,04 2,29 2,34 A fajlagos jövedelmezőségi mutatók között a kamatmarzs szélesedése az első félév után már nem okozott meglepetést. A csökkenő kamattrend közepette a bankok a széles kamatmarzsot a forrásköltségek leszorításával tudták megőrizni. Míg az eszközarányos kamatbevételek az előző év azonos időszakához képest 1,32 százalékponttal 9,06%-ra, addig az eszközarányos kamatráfordítások 1,48 százalékponttal 5%-ra csökkentek. A működési költséghatékonyság javulása a harmadik negyedévben megállt. Feltűnő, hogy a devizakereskedelemből és devizaárfolyam változásból származó eszközarányos eredmény számottevően csökkent. Ennek hátterében néhány nagyobb bank e területen korábban elszámolt nyereségeinek megcsappanása, illetve az elszámolt veszteségek megugrása állt. A hitelezési aktivitás az első félév után a harmadik negyedévben további eredményrekord elérését eredményezte, ugyanakkor a hitelek élettartamának változása még nem okozott nagyobb arányú értékvesztés elszámolási kötelezettséget, bár az eszközarányos nettó értékvesztési költségek az előző év azonos időszaki 0,38%-ról 0,41%-ra emelkedtek. A kedvező eredményesség lehetőséget teremt az aktivitásnövekedés kockázatainak tőkeoldali fedezetét biztosító belső tőkeképzésre. A szektor súlyozott átlagos fizetőképességi mutatója szeptember végén 11,44% volt. Ez a mutató azzal a mintegy 1229 milliárd Ft szavatoló tőkével került kiszámításra, amely csupán négy bank esetében tartalmazta 2005 első kilenc hónapjának auditált pozitív mérleg szerinti eredményét. A többi bank nem auditáltatta évközi mérleg szerinti eredményét, így fizetőképességi mutatójuk sem tartalmazhatta azt. A fizetőképességi mutató valamennyi bank esetében meghaladta a kötelező 8%-ot, néhány nagyobb banknál azonban 9% alá csökkent. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezeket a mutatókat a 2005 évi mérleg szerinti eredmény nélkül számították. A mérleg szerinti eredmények beszámításával kedvezőbb képet kapnánk. 7
III. A pénzügyi vállalkozási szektorra I-III negyedévében jellemző néhány fontosabb folyamat A pénzügyi vállalkozási szektorban a legutóbbi időben zajló folyamatok némiképp ellentmondásosak. Pozitív fejlemény, hogy egyrészt a legutóbbi negyedévben a megelőző negyedévihez képest csekély gyorsulásra váltott a szektor mérlegfőösszegének (illetve ügyfelekkel szembeni követelésállományának) korábban lassuló növekedési üteme. Ugyanakkor a hosszabb ideje tartó csökkenő trend megtöréséről egyelőre még korai lenne beszélni. másrészt az év folyamán negyedévről-negyedévre javult a szektor eredménydinamikája. A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének alakulása (előző év azonos időpontja = 100) 155 150 145 140 135 130 125 120 2003. 2004.03. 2004.06. 2004.09. 2004. 03. 06. 09. A korábban a szektorban húzóágazatként működő gépjármű finanszírozás üzletág ugyan továbbra is gyengélkedik (a közvetlenül a lakosságnak nyújtott gépjármű hitelek nettó állománya már nominálisan is csökkent júniusa és szeptembere között), ám főként a vállalkozói szféra finanszírozása felé való (például a faktoring területén megvalósuló) fokozott nyitás valamint a lakosság számára nyújtott nem gépjármű hitelek állományának dinamikus emelkedése elégnek bizonyult ahhoz, hogy a szektor korábbi mérlegfőösszeg dinamika csökkenését megállítsa. márciusa óta összességében a lakosság csökkenő, a vállalkozói szféra pedig növekvő arányban részesedik a pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni követelésállományából. (A lakosság részaránya a márciusi 54,1%-ról 52,2%-ra csökkent, a (kisvállalkozókat nem tartalmazó) vállalkozói köré 34,6%-ról 38,4%-ra nőtt, a kisvállalkozóké pedig 4,6%-ról 5,4%- ra emelkedett.) 8
A szektor tehát ezúttal is kellő rugalmasságot mutat tevékenységi területeinek, illetve ügyfélkörének a piaci helyzet változása kívánta módosítása terén. (Az utóbbi mintegy másfél évben mutatkozó alapítási boom cégei (egyelőre még) marginális súllyal szerepelnek a szektor összesített mérlegében.) Amíg első negyedévében a szektor adózott eredménye még nominálisan is 6,8%-kal kisebb volt a megelőző év hasonló időszakinál, addig első félévében csekély, 0,5%-os, az első háromnegyed évben pedig 11,4%-os eredménybővülés valósult meg. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy egyrészt gyors ütemben romlik a pénzügyi vállalkozások ügyfélportfoliójának minősége, másrészt az éven belül javulást mutató eredményalakulás ellenére alacsonyabb a szektor január-szeptemberi eszköz jövedelmezősége, mint a megelőző év első háromnegyed évében volt. A szektor portfoliójában legnagyobb súllyal szereplő (faktoringon kívüli) pénzkölcsön nyújtásból származó követelések portfolió minősége aggasztóan gyors ütemben romlik. Amíg 2004. végén a lejárt követelések értéke a teljes (bruttó) pénzkölcsön állománynak még csak 3,7%-át tették ki, addig ez az arány szeptember végére 7,3%-ra nőtt. Az értékvesztési aránnyal 2 közelítve ugyanezt a kérdést, szintén gyors romlást tapasztalunk: a tavalyi év végi 2,4%-os arányszám után idén szeptember végén már 3,1% volt a szektorban a pénzkölcsön ügyletekből származó ügyfelekkel szembeni követelések után elszámolt értékvesztések állományának aránya. A romlásban nagy szerepet játszott a pénzkölcsön nyújtás állomány jelentős részét kitevő lakosságnak közvetlenül nyújtott gépjármű vásárlási hitelek értékvesztési arányának gyors emelkedése, illetve az átlagosnál lényegesen magasabbra (3,9%-ra) nőtt értékvesztési aránya. Ugyanakkor nemcsak a lakossági gépjárműhitelek, hanem jellemzően a többi lakossági finanszírozási forma, valamint összességében a vállalkozói szférával szembeni ügyfélkövetelések értékvesztési aránya is nőtt. Amíg 2004. I-III. negyedévében az annualizált ROA 2,81 % volt, addig 2005 I-III. negyedévében ez 2,44%-ra csökkent. Ugyanakkor ez az eszközjövedelmezőség más pénzügyi szektorokéhoz képest továbbra sem alacsony, inkább magas. Összességében megállapítható, hogy a szektor rugalmasan követve a piaci igények és lehetőségek változását, eddig lényegében eredményes erőfeszítéseket tesz arra, hogy (bár a megelőző évekénél alacsonyabb, de még mindig) dinamikus mérlegfőösszeg növekedést tartson fenn. Ugyanakkor - mint más, korábbi elemzésből is tudható 3 a szektornak a jövedelem- és jövedelmezőség alakulás szempontjából alapvető (rövid távú) érdeke a(z akár korábbinál 2 Értékvesztési arány: az ügyfelekkel szembeni követelésekkel szemben elszámolt értékvesztés állománynak az összes megfelelő követeléshez mért aránya. 3 Pénzügyi vállalkozások a gépjármű finanszírozás területének legújabb fejleményei, kilátásai (Elemzési és kutatási főosztály, Horváth László). A Vezetői Értekezlet által júniusában jóváhagyott háttéranyag a Felügyeleti Tanács részére. 9
potenciálisan kockázatosabb portfolió vállalásával is) friss ügyfelek/ügyletek korábbi, portfolión belüli arányának minél inkább való megtartása, közelítése. Ennek megfelelően szemmel láthatóan tovább folytatódott a szektorban az új átlagosan a korábbinál egyre magasabb potenciális kockázatot hordozó ügyfelek/ügyletek miatt növekvő átlagos kockázatosság felvállalása (szektorszinten). (Ez tükröződik a legfrissebb portfolió minőség adatokban, a különféle médiákban megjelenő, pénzügyi vállalkozások által tett ajánlatokban, hirdetésekben, valamint a tevékenységi engedélyért a PSZÁF-hoz forduló pénzügyi vállalkozások üzleti terveiben is.) Ez a mintegy előremenekülés rövidtávon csökkenti a portfolió átlagos (kimutatott) minőségének romlási ütemét, és ezzel is összefüggésben átmenetileg javítja az eredményalakulást, ám a jövedelmezőség csökkenést rövidtávon sem tudja elhárítani, hosszabb távon pedig a portfoliónak gyorsuló mértékű romlásához, eredménycsökkenéshez és tőke problémákhoz vezethet. 10
IV. Tőkepiaci folyamatok Jó teljesített idén is a részvénypiac az év első háromnegyedében, a BUX az év eleji 14.740 pontról szeptember végére 23.500 pont fölé is tornázta magát. Szeptember vége azonban némi csökkenés volt tapasztalható az index kurzusában, mely 20.000 pont alá is visszaesett október végén. 25 000 24 000 23 000 22 000 21 000 20 000 19 000 18 000 17 000 16 000 15 000 01. 02. 03. A Bux záróára és napi forgalma záróár forgalom (mrd Ft) 04. 05. 07. 08. 09. 10. 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 időpont jegybanki alapkamat szeptember 20-tól 6,00% augusztus 23-tól 6,25 % július 19-től 6,75% június 21-től 7,00 % május 24-től 7,25 % április 26-tól 7,50 % március 30-tól 7,75 % február 22-től 8,25 % január 25-től 9,00 % A jegybanki alapkamatnak megfelelően az év nagy részében a kötvényhozamokban is csökkenés volt tapasztalható. Szeptember 20-a óta 6% a forint alapkamat. A MAX index - az árfolyammal ellentétes irányú hozamváltozásoknak köszönhetően - szeptemberig nőtt, azóta csökkent. 2005-ben ez idáig a RMAX index egyenletes növekedő tendenciát mutatott. A forint/euró árfolyam egész évben fluktuált, különösen szeptember után, mindvégig a sáv erős oldalán, a sáv széléhez közel tartózkodva. A harmadik negyedévet 250 forinton zárta a kurzus, azóta már tovább gyengült a hazai valuta, jelenleg már 254 forint körül jegyzik a középárfolyamot. 256 254 252 250 248 246 244 242 240 érték 01 0203 HUF/EUR árfolyam 04 0506 07 0809 10 11 320 310 300 290 280 270 260 250 05.01.03 05.02.03 MAX, RMAX index 05.03.03 05.04.03 05.05.03 05.06.03 05.07.03 05.08.03 05.09.03 MAX RMAX 05.10.03 05.11.03 A befektetési alapkezelők által kezelt alapok nettó eszközértéke a tavalyi évhez képes 2005-ben szeptemberig 76%-kal nőtt. A növekedés elsősorban a nyilvános belföldi értékpapíralapoknak köszönhető, mely közel 600 milliárddal nőtt az év során, ebből 250 milliárddal a harmadik negyedévben. Arányait tekintve a legnagyobb növekedést a belföldi ingatlanalapok produkálták, több mint duplájára növelvén a kezelt portfolió nettó eszközértékét. 11
A befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása (mrd Ft) 2004 Q4 2005 Q1 2005 Q2 2005 Q3 Befektetési alapok 1 066,76 1 372,62 1 557,89 1 878,69 Nyilvános alapok 1 029,05 1 334,42 1 513,95 1 830,05 Belföldi alapok 926,61 1 205,08 1 349,18 1 632,63 Belföldi értékpapír alapok 836,30 1 087,53 1 169,38 1 419,10 Belföldi ingatlan alapok 90,32 117,56 179,80 213,53 Külföldi alapok 102,44 129,34 164,77 197,42 Zártkörű alapok 37,71 38,19 43,95 48,63 Az elmúlt egy évben az összes nyilvános befektetési alap növekedett, arányait tekintve az egzotikusabb alapok (indexkövető, származtatott ügyletbe fektető, befektetési alapba fektető) is látványosan növelték nettó eszközértéküket. Nyílvános befektetési alapok piaci részesedése befektetési poitika szerint 100% 80% 60% 40% 20% 0% Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 2003 2004 2005 Részvény alapok Kötvény alapok Vegyes alapok Pénzpiaci alapok Befektetési alapba fektető alapok Származtatott ügyletbe fektető alapok Indexkövető alapok Ingatlan alapok Külföldi alapok A BUX idei kimagasló teljesítményének ellenére tavaly év vége óta folyamatosan csökken az alapok részvénybe fektetett állománya: 6,2%-ról 4,8%-ra, és a csökkenés még erőteljesebb, ha figyelembe vesszük, hogy mindez feltehetőleg a részvényállomány összetevőinek árfolyam növekedésével párhuzamosan zajlott le. Az állampapírok állománya változatlan, a jelzáloglevelekben figyelhető meg még visszaesés a készpénz, bankbetét, illetve a befektetési jegyek javára. 2004.31 03.31 06.30 09.30 Készpénz, bankbetét 30,4 36,9 32,5 36,8 Állampapírok 42,1 40,3 42,9 42,8 Részvények 6,2 5,4 5,2 4,8 Jelzáloglevelek 6,0 4,5 4,3 3,6 Befektetési jegyek 3,5 4,0 5,4 6,0 Kötvények és egyéb értékpapírok 2,5 2,4 2,4 1,8 Határidős ügyletek és opciók 4,0 1,1 2,0 0,5 Ingatlanok 6,4 5,3 5,1 4,7 Egyéb követelések és kötelezettségek egyenlege -1,0 0,2 0,2-0,9 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Szeptember végéig az értékpapírpiacokat stabil növekedés jellemezte, azóta ingadozások, csökkenések dominálnak. Ma még a trend egyértelműen nem látható, a közeljövőben valószínűleg nagyobb ingadozásokkal kell számolni, ami elsősorban a pénztárakat, biztosítókat és kisebb mértékben a hitelintézetek portfolióját is érintheti. 12