PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

Átírás

1 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE BESZÁMOLÓ A FELÜGYELT SZEKTOROK I-III. NEGYEDÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL Budapest, december 18.

2 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 1 MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓ Külső feltételek Gazdasági növekedés Külső egyensúly Jövedelemtulajdonosi szektorok Pénz-, valuta- és tőkepiac A bankrendszer helyzete PÉNZPIAC BANKSZEKTOR Piaci szereplők Eszközkihelyezés Hitelezés Értékpapír eszközkihelyezések Likviditás Forrásgyűjtés Külföldi forrásbevonás Belföldi betétgyűjtés Belföldi értékpapírforrások Saját tőke Mérlegen kívüli aktivitás Portfolióminőség Eredmény Jövedelmezőség Tőkehelyzet SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK Piaci szereplők, aktivitás alakulása, koncentráció A mérleg fő elemei Mérlegen kívüli aktivitás Portfolió minőség Eredmény Jövedelmezőség Tőkehelyzet PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK Piaci szereplők, koncentráció A mérleg fő tételei Ügyfélportfolió Eredmény Jövedelmezőség Tőkehelyzet TŐKEPIAC BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK A piac szereplői A mérleg fő elemei Adózás előtti eredmény Jövedelmezőség Tőkehelyzet ii

3 BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÁLTAL LEBONYOLÍTOTT ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM.. 71 Azonnali értékpapír-forgalom Állampapírok Részvények Származékos értékpapír-forgalom BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÁLTAL KEZELT ÜGYFÉLVAGYON BEFEKTETÉSI ALAPOK BIZTOSÍTÁSI SZEKTOR BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOK A biztosítótársaságok főbb jellemzői, piaci szereplők Életbiztosítási ág Életbiztosítási ági állomány Életbiztosítási ági díjbevétel Életbiztosítási ági kár- és szolgáltatatás kifizetés Életbiztosítási ági költségek Életbiztosítási ági viszontbiztosítás Életbiztosítási ági tartalékok Életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékok portfoliója Nem-életbiztosítási ág Nem-életbiztosítási ági állomány Nem-életbiztosítási ági díjbevétel Nem-életbiztosítás ági kárkifizetés Nem-életbiztosítási ági költségek Nem-életbiztosítási ági viszontbiztosítás Kötelező gépjármű felelősség biztosítások Casco biztosítások Nem-életbiztosítási ági tartalékok Nem-életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékok portfoliója Az életbiztosítási és nem-életbiztosítási ági biztosítótársaságok szavatoló tőkéje, biztonsági tőkéje BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETEK PÉNZTÁRI SZEKTOR MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK A piac szereplői, taglétszám Bevételek és kifizetések Működési költség Vagyon, portfolió ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK A piac szereplői, piaci koncentráció, taglétszám Bevételek és kifizetések Működési költségek Vagyon, portfolió ÖNKÉNTES EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁRAK A piac szereplői és taglétszám Bevételek és kifizetések Működési költségek Vagyon, portfolió iii

4 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.ábra: A bankszektor hiteleinek és betéteinek alakulása ábra: A legnagyobb tulajdonosok állampapír-állományának alakulása ábra: A nyugdíjpénztári vagyon illetve egy pénztártagra jutó értékének alakulása ábra: A GDP növekedése (év/év, %) ábra: Vezető részvényindexek 12-havi változása (%) ábra: Az üzleti bizalom alakulása Németországban (Ifo-index, szezonálisan kiigazított, 1991=100) ábra: Az EURUSD árfolyam alakulása ábra: A brent típusú kőolaj ára az elmúlt 2 évben (azonnal, London) ábra: A FED és az ECB irányadó kamatainak alakulása ábra: Ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom (%os változás reálértéken, év/év) ábra: A GDP és az állóeszköz beruházások növekedése (%os változás, év/év) ábra: A külkereskedelmi áruforgalom és a folyó fizetési mérleg egyenlege (görgetett 12-havi adatok, a GDP %ában) ábra: A GDP és a háztartások végső fogyasztásának növekedése (%os volumenváltozás, év/év) ábra: Nominális nettó keresetnövekedés és infláció (%os változás, év/év) ábra: A nem-pénzügyi vállalatok nettó pénzügyi megtakarításai és a nemzetgazdasági készletfelhalmozás összefüggése (negyedéves tranzakciós adatok, mrd Ft) ábra: Nettó pénzügyi megtakarítás (utolsó 12-hónap; a GDP arányában) ábra: Az államháztartás hiánya/* (12-havi görgetett adatok a GDP %-ában) ábra: A fizetési mérleg alakulása (millió ) ábra: Magyar részvény- és államkötvénypiaci árak alakulása ábra: Az EURHUF árfolyam alakulása ábra: Fogyasztói infláció és jegybanki sterilizációs kamat (%) ábra: A háztartások hiteleinek jövedelem fedezettsége (évközepi hitelállományokkal) ábra: A hitelintézetek jegybanki betéteinek alakulása ábra: Tipikus banki kamatrések ábra: A mérlegen belüli és a teljes nyitott devizapozíció (milliárd Ft) ábra: A bankszektor hiteleinek és betéteinek alakulása ábra: A bankszektor vállalkozói hiteleinek alakulása ábra: A háztartások bankhiteleinek és bankbetéteinek alakulása ábra: A bankszektor értékpapír-eszközállományának alakulása ábra: A bankszektor jegybanki és bankközi betéteinek alakulása hónap végén ábra: A bankszektor jegybanki betét-állományának alakulása a betételhelyezések időpontjában ábra: A bankszektor számára havi átlagban előírt kötelező jegybanki tartalékszint és a tényleges állománya alakulása július és augusztus hónapokban ábra: A bankszektor pénztár és elszámolási számláinak alakulása ábra: A bankszektor legfontosabb forrásainak alakulása ábra: A bankszektor külföldi forrásainak alakulása ábra: A bankszektor belföldi betéteinek alakulása ábra: A bankok annualizált eszközjövedelmezősége ábra: Az egyes szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege szeptember 30-án ábra: A szövetkezeti hitelintézetek eszközstruktúrája ábra: A szövetkezeti hitelintézetek forrásstruktúrája ábra: A minősítési kötelezettség alá eső portfolióból a problémás állomány aránya és megoszlása (%) ábra: A szövetkezeti hitelintézetek eredményének legfontosabb összetevői ábra: A pénzügyi vállalkozások eszközstruktúrája ábra: A pénzügyi vállalkozások forrásainak szerkezete iv

5 45.ábra: Azonnali értékpapír-forgalom piaconként (kétszeres) ábra: Az azonnali teljes (tőzsdén kívüli és tőzsdei) értékpapír-forgalom megoszlása termékenként ábra: Állampapír-forgalmazás 2003 harmadik negyedévében ábra: Az állampapír-állomány alakulása fajtánként ábra: A legnagyobb tulajdonosok állampapír-állományának alakulása ábra: A tőzsdén jegyzett részvények piaci értékének alakulása ábra: A tőzsdén kívüli származékos forgalom legnagyobb tételei ábra: Befektetési alapkezelők száma ábra: Nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása ábra: A nyilvános értékpapíralapok befektetési politika szerinti megoszlása ábra: Nyilvános befektetési alapok portfoliójának összetétele ábra: Az életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének összetevői ábra: Életbiztosítási ági negyedéves bevételek és kiadások alakulása ábra: Életbiztosítási ági trendek ábra: Életbiztosítási ági viszontbiztosítás ábra: Az életbiztosítási ági és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási tartalékok portfolió megoszlása III. negyedév végén ábra: A nem-életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének összetevői ábra: Nem-életbiztosítási ági negyedéves bevételek és kiadások alakulása ábra: Nem-életbiztosítási ági trendek ábra: Nem-életbiztosítási ági viszontbiztosítás ábra: A nem-életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékok portfolió megoszlása ábra: A magánnyugdíjpénztári taglétszám alakulása ábra: A magánnyugdíjpénztárak tagdíjbevételeinek alakulása ábra: A magánnyugdíjpénztárak működési költsége a befizetések százalékában, illetve egy főre jutó összege ábra: A magánnyugdíjpénztárak működési költség összetétele ábra: A vagyon- és letétkezelői díjak alakulása ábra: A magánnyugdíjpénztári vagyon illetve egy pénztártagra jutó értékének alakulása ábra: A magánnyugdíjpénztárak portfoliója ábra: Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma ábra: Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagdíjbevételeinek és szolgáltatási kiadásainak alakulása ábra: Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési költsége a befizetések százalékában, illetve egy tagra jutó összege ábra: A vagyon- és letétkezelői díjak alakulása ábra: Az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon és egy pénztártagra jutó értékének alakulása ábra: Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfoliója ábra: Az önkéntes egészség és önsegélyező pénztárak taglétszámának alakulása ábra: Az önkéntes egészségpénztárak jelentősebb bevételei ábra: Az önkéntes önsegélyező pénztárak jelentősebb bevételei ábra: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási kiadásai ábra: Az egészségpénztárak működési költsége a befizetések százalékában, illetve egy tagra jutó összege ábra: Az önsegélyező pénztárak működési költsége a befizetések százalékában, illetve egy tagra jutó összege ábra: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak vagyona ábra: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak portfoliója v

6 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1.táblázat: A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértéke táblázat: Devizaeszközt is tartó nyilvános értékpapír alapok deviza-portfoliója táblázat: A pénztári szektor főbb jellemzői táblázat: A bankok (részvénytársasági formában működő hitelintézetek) főbb jellemzői táblázat: A bankcsoportok részesedése a bankszektor legfontosabb eszközeiből és forrásaiból2003. szeptember végén táblázat: A bankszektor tulajdonosi szerkezete a jegyzett tőke alapján táblázat: A bankszektor legfontosabb eszközei táblázat: A bankszektor vállalkozói hiteleinek alakulása táblázat: A bankszektor háztatásoknak nyújtott hitelei táblázat:A bankszektor értékpapír eszközei táblázat:A bankszektor jegybanki és bankközi betétállománya táblázat:A bankszektor legfontosabb forrásai táblázat:A bankszektor külföldi forrásai táblázat:A bankszektor belföldi betétei táblázat:A bankszektor belföldi értékpapírforrásai táblázat:A bankszektor saját tőkéje táblázat:A bankszektor mérlegen kívüli tételei a mérlegfőösszeg arányában táblázat:A bankszektor mérlegen kívüli állománya táblázat: A bankszektor mérlegen kívüli állományának denominációs összetétele án táblázat:A bankszektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfoliójának változása a harmadik negyedévben % ( / ) táblázat:A bankszektor portfoliójának minőségi összetétele (%) táblázat:A bankszektor problémás minősítésű tételeinek aránya az összes portfolióból (%) táblázat:A bankszektor eredménye első háromnegyedévében táblázat:A bankszektor átlagos súlyozott eszközjövedelmezőségének legfontosabb elemei táblázat:A bankszektor súlyozott átlagos fizetőképességi mutatója táblázat:A szövetkezeti hitelintézetek számának alakulása táblázat:A szövetkezeti hitelintézetek néhány fontosabb mérlegadatának alakulása táblázat:A szövetkezeti hitelintézetek minősítési kötelezettség alá tartozó portfoliójának minőségi összetétele saját minősítésük alapján (%) táblázat:A szövetkezeti hitelintézetek eszközjövedelmezőségének (ROA) legfontosabb tételei táblázat:A szövetkezeti hitelintézetek saját tőkéjének alakulása táblázat:A pénzügyi vállalkozások száma tevékenység szerint (db) táblázat:Közvetlen és/vagy közvetett banki tulajdonban/irányítás alatt lévő pénzügyi vállalkozások száma és piaci részesedése a szektor* összesített mérlegfőösszegéből szeptember végén táblázat:A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének alakulása táblázat:A pénzügyi vállalkozások ügyfélkihelyezéseinek alakulása táblázat:A pénzügyi vállalkozások hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei táblázat:A lízing követelések minőségi összetétele lejárat szerint (érték alapján, %) táblázat:A pénzkölcsön szerződések minőségi összetétele lejárat szerint (érték alapján, %) táblázat:A faktoring ügyletek minőségi összetétele (érték alapján, %) táblázat:A pénzügyi vállalkozások adózás előtti eredménye táblázat:A pénzügyi vállalkozások súlyozott eszközjövedelmezőségi mutatói (%) táblázat:A pénzügyi vállalkozások jegyzett és saját tőkéjének alakulása táblázat:Adatszolgáltatást teljesítő befektetési vállalkozások számának alakulása (darab) táblázat:A befektetési vállalkozások eszközei táblázat:A befektetési vállalkozások forrásai vi

7 45.táblázat:A befektetési vállalkozások adózás előtti eredménye táblázat:A befektetési vállalkozások tőkejövedelmezősége (ROE) (%) táblázat:A befektetési szolgáltatók azonnali piaci értékpapír-forgalma harmadik negyedévében táblázat:Zártkörű részvénykibocsátások táblázat:A befektetési szolgáltatók tőzsdén kívüli származékos ügyletei harmadik negyedévben táblázat:A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon névértéken (milliárd Ft) táblázat:A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon árfolyamértéken (milliárd Ft) táblázat:A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértéke táblázat:Piaci koncentráció az értékpapíralapok nettó eszközértéke alapján táblázat:Devizaeszközt is tartó nyilvános értékpapír alapok deviza-portfoliója táblázat:A biztosítótársaságok főbb jellemzői táblázat:Életbiztosítási ági szerződésállomány és annak változása táblázat:Életbiztosítási ági díjbevétel és annak változása táblázat:Életbiztosítási ági kár- és szolgáltatás kifizetés és annak változása táblázat:Életbiztosítási ági törléshányad táblázat:Életbiztosítási ági költségek és változásuk táblázat:Életbiztosítási ági viszontbiztosítás és annak változása táblázat:Az életbiztosítási ági tartalékok és változásuk táblázat:Az életbiztosítás ági biztosítástechnikai tartalékok (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás tartalékának kivételével) befektetés állományának megoszlása táblázat:A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási tartalékok befektetés állományának megoszlása táblázat:Életbiztosítási ági tartalékfeltöltés pénzügyi fedezettsége táblázat:Nem életbiztosítási ági szerződésállomány és annak változása táblázat:Nem-életbiztosítási ági díjbevétel és annak változása táblázat:Nem-életbiztosítási ági kárkifizetés és annak változása táblázat:Nem-életbiztosítási ági kárhányadok táblázat:Nem-életbiztosítási ági költségek és változásuk táblázat:Nem-életbiztosítási ági viszontbiztosítás és annak változása táblázat:Kötelező gépjármű felelősség biztosítások főbb jellemzői táblázat:Casco biztosítások főbb jellemzői táblázat:A nem-életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékok és változásuk táblázat:A nem-életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékok befektetés állományának megoszlása táblázat:A biztosítótársaságok szavatoló tőke szükséglete és szavatoló tőkéje táblázat:A nagy biztosító egyesületek főbb jellemzői táblázat:A magánnyugdíjpénztárak fő jellemzői táblázat:Az önkéntes nyugdíjpénztárak főbb jellemzői táblázat:Az önkéntes egészség és önsegélyező pénztárak fő jellemzői vii

8 ÖSSZEFOGLALÓ Bankszektor A bankszektor mérlegfőösszege szeptember végén elérte a milliárd forintot 16,6%-kal meghaladva a 2002 végi állományt harmadik negyedévében folytatódott a hitelezés, különösen a lakáshitelezés dinamikus növekedése, ugyanakkor szektor szinten elmaradtak az első félévre jellemző, a forintárfolyam változásra számító spekulációs célú, nem trendszerű változások. Az első háromnegyedévi 2002 végéhez mért mintegy 1688,4 milliárd forint mérlegfőösszegnövekmény, azaz új forrásbevonás döntő részét a hitelezés felfuttatására, kisebbik részét értékpapír-vásárlásra fordították a bankok. Emellett a likvid eszközök, jegybanki és bankközi betétek jelentős részét is felszabadították és hitelezésre, valamint értékpapír kihelyezésre csoportosították át. Az eszközstruktúra átrendezése a kockázatosabb ám kedvező jövedelmezőséget ígérő hitelállomány arányának növekedését, ugyanakkor a likvideszközök arányának csökkenését, a bankszektor likviditásának csökkenését vonta maga után. A hitelek jóval nagyobb ütemben (24,3%-kal) növekedtek, mint a betétek, ezért a hitelek betétekkel való fedezettsége (betét/hitel mutató) csökkent. 1.ábra: A bankszektor hiteleinek és betéteinek alakulása milliárd Ft A vállalkozói hitelek állománya az első háromnegyedévben 17,5%-kal, benne a devizahitelezés a forinthitelezést meghaladó ütemben, rendkívül dinamikusan 29,1%-kal bővült. A lakossági hitelezés az első félévben rendkívül dinamikusan növekedett, ez a lendület a harmadik negyedévben sem tört meg, sőt tovább gyorsult az állomány növekedése. Az okok között szerepelhet a lakáshitelek iránti májusi hitelkérelem-dömping késleltetett megjelenése a mérleg hitelállományában. Emellett a fokozott hitelkeresletet fenntarthatta a támogatások további szigorításától való félelem. A lakossági hitelezés bővülésében fontos szerepet játszott a folyószámlahitelezés és fogyasztási célú hitelezés is, amelyek együttesen elérték a lakossági hitelnövekmény közel 10%-át. A lakáshitelek kilenc hónap alatt 74,6%-kal, 520,2 milliárd forinttal növekedtek. A lakáshitelezés szárnyalása következtében a háztartások hitelnövekménye (585,0 milliárd forint) meghaladta a vállalkozások hitelállomány növekményét (573,2 milliárd forint), ezért eddig szokatlan módon a háztartások hiteligénye a vállalkozásokat meghaladó mértékben járult hozzá a hitelezés felfutásához. Hitelek Betétek 1

9 A lakossági hitelezés dinamikus növekedésének másik következménye, hogy a háztartások nettó betételhelyező pozíciója jelentősen csökkent, a 2002 végi 2185 milliárd forintról szeptember végére 1754 milliárd forintra. Az értékpapír-állomány kilenc hónap alatt mintegy 591,8 milliárd forinttal növekedett, ennek közel 65 %-át a befektetési célú értékpapír-állomány növekedése tette ki, mely döntő részben a zártkörű jelzáloglevél kibocsátás eredménye. A jelzáloglevél kibocsátás meglódulása, hasonlóan a lakáshitelezés dinamikus bővüléséhez, az állami kamattámogatásnak köszönhető. Az állam kamattámogatást nyújt azon jelzáloglevelekre, amelyek lakáshitelek forrásai. A bankszektor likviditása a januári likviditásbőséget követően folyamatosan csökkent. A dinamikus hitelezés következtében a szektor összesített likviditása jelentősen csökkent. A bankszektor forrásai között - hasonlóan az első félévhez - továbbra is a külföldi források növekedése jelentette a legfontosabb változást 2002 végéhez képest. Szeptember végén a külföldi forrásállomány 47,5%-kal meghaladta a 2002 végit. A belföldi betétgyűjtés a harmadik negyedévben sem került növekedési pályára. A kilenc hónap alatt nominálisan mindössze 3,3%-kal növekvő állomány reálértéken csökkent. A vállalkozások betétei a harmadik negyedévben csupán 2,1%-kal, a háztartások betétállománya pedig az első negyedévi nominális stagnálást követően a második és harmadik negyedévben mindössze 2,2-2,1%-kal gyarapodtak. A háztartások megtakarítási hajlandósága továbbra sem kielégítő első háromnegyedévében a szektor saját tőkéje döntő mértékben a saját tőkeképződésnek, azaz a visszaforgatott eredménynek köszönhetően gyarapodott. A bankszektor teljes portfoliójának minőségi összetétele a harmadik negyedévben a második negyedév végéhez képest mérsékelten romló irányba módosult, 2002 végéhez képest azonban javult. Szeptember végén a teljes portfolióban a problémás tételek aránya 1,7%, a külön figyelendő tételek aránya 4,6%, a problémamentes tételek aránya 93,7% volt. A mérlegtételek minőségi összetétele összességében sem 2002 végéhez, sem június végéhez képest nem romlott. A háztatások hitelei esetében az új problémamentes állomány nagyarányú növekedése jelentősen meghaladta a problémás állomány növekedési ütemét, így az állomány minőségi összetétele tovább javult. A bankszektor tőkeellátottsága általában továbbra is stabil, néhány bank esetében azonban az aktivitás gyorsulásával a visszaforgatott eredmény nélküli fizetőképességi mutató a kötelező 8% közelébe csökkent. Ha figyelembe vesszük a pozitív mérleg szerinti eredményt, és feltételezzük, hogy a bankok a 2003-ban eddig összesen megtermelt 192 milliárd forint adózás előtti eredménynek legalább a felét visszaforgatják, akkor szektor szinten a fizetőképességi mutató a 2002 végi 13,00%-ról szeptember végén 13,71%-ra emelkedett első háromnegyedévében a bankszektor eredményessége rendkívüli mértékben javult. A szektor összesített adózás előtti eredménye az előző év azonos időszakához képest 53,6%-kal, 67 milliárd forinttal növekedett és elérte a 192 milliárd forintot. A hat veszteséges bank együttesen mindössze 1,7 milliárd forint veszteséget termelt. A szektor első félévi jó jövedelmezősége a harmadik negyedévben tovább javult, így a szektor első háromnegyedévi átlagos eszközjövedelmezősége (ROA) 2,28%-ot, tőkejövedelmezősége (ROE) pedig 25,76%-ot ért el. A jövedelmezőség javulásához hozzájárult a nem kamateredmény (benne jutalékeredmény) növekménye, a működési költséghatékonyság javulása és a kamatmarzs gyakorlatilag változatlan szinten tartása, amelyben jelentős szerepet játszott a lakáshitelek állami kamattámogatása. 2

10 Szövetkezeti hitelintézetek Mind az utóbbi egy évet tekintve, mind a legutóbbi negyedévben lényegesen (nominálisan 18,6, illetve 4,5%-kal, reálértékben 13,3, illetve 4,1%-kal) nőtt a szövetkezeti hitelintézeti szektor mérlegfőösszege. A hitelállomány idei második negyedévi dinamikus, a mérlegfőösszeg növekedését meghaladó mértékű növekedése a harmadik negyedévben is folytatódott. A harmadik negyedévi hitelállomány növekmény 75,8%-a a lakosság hitelállomány növekedése számlájára írható. Bár még egy negyedév hátra van az idei évből, az már most elmondható, hogy idén a szövetkezeti hitelintézetek eszközállomány növekedésében a lakossági hitelállomány emelkedése játssza a legfontosabb szerepet. A első negyedévi csökkenés után második és harmadik negyedévében összefüggésben az ezekre az időszakokra jellemző dinamikus hitelállomány növekedéssel - növekedett a minősítési kötelezettség alá eső tételek aránya a szövetkezeti hitelintézetek mérlegében. A III. negyedév már a második egymást követő negyedév, amikor a mérlegtételek összességét tekintve, illetve azon belül a vállalkozói és a háztartási hitelek között is csökkent a problémás besorolású hitelek aránya, ugyanakkor a portfolió minőség továbbra is rosszabb, mint amilyen a tavalyi év végén volt. A szövetkezeti hitelintézetek első háromnegyed évi adózás előtti eredménye (9,1 milliárd forint) 40,7%-kal, 2,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszaki eredményt. A szövetkezeti hitelintézetek számára kedvező volt, hogy első kilenc hónapjában a kamateredmény lényegesen (7,2 milliárd forinttal) magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A kamateredmény növekedése annak köszönhető, hogy miközben a kamat- és kamatjellegű bevételek 10,5%-kal növekedtek, addig a kamat- és kamatjellegű ráfordítások 2,7%-kal csökkentek. Az adózás előtti eredmény alakulására kedvezőtlenül hatott ugyanakkor a működési költségeknek az inflációt lényegesen meghaladó mértékű, 18%-os növekedése. A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezősége első háromnegyed évében kedvezőbben alakult a tavalyi hasonló időszakinál, az átlagos (annualizált) eszközjövedelmezőség (ROA) az előző év első kilenc havi 1,28%-ról 1,52%-ra, a tőkejövedelmezőség (ROE) 19,47%- ról 23,04%-ra nőtt. A jövedelmezőség növekedésében a meghatározó szerepet a kamatmarzs emelkedése játszotta szeptember végén egy hitelszövetkezet és két takarékszövetkezet saját tőkéje nem érte el a jegyzett tőke összegét. A Felügyelet az ezzel összefüggő szükséges lépéseket megtette. (Az egyik érintett takarékszövetkezetnél azóta a helyzet úgy oldódott meg, hogy beolvadt egy másik takarékszövetkezetbe.) Pénzügyi vállalkozások A pénzügyi vállalkozások szektora az utóbbi egy évben is dinamikusan bővült, mérlegfőösszege szeptember végére (1133 milliárd forint) az előző év azonos időpontjához képest 49,8%-kal, az előző negyedév végéhez képest a korábbi idei negyedéves növekedési ütemektől valamelyest elmaradva - 7,1%-kal nőtt. 3

11 A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének az utóbbi 2-3 évben bekövetkezett rendkívül dinamikus növekedésében a legfontosabb szerepet a pénzkölcsönzési tevékenység bővülése játszotta, s ezen belül is a gépjárművásárlásra nyújtott pénzkölcsönök állományemelkedése volt a meghatározó. A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének növekedési üteme, ezen belül a pénzügyi vállalkozások által nyújtott gépjárművásárlási kölcsön iránti igény növekedése harmadik negyedévében lassult. Figyelembe véve a lakosság gépkocsival való ellátottságának a jelenlegi a korábbihoz képest lényegesen megnövekedett - mértékét, jövedelemalakulását és a jövőre vonatkozó várakozásait, a közeljövőben a gépjárművásárlási kölcsönállomány növekedési ütemének a további mérséklődésére számíthatunk. Erre a folyamatra erősít rá a deviza alapú kölcsönök iránti várható igénycsökkenés esetében a forint nagymértékű volatilitása (december elején bekövetkezett jelentős gyengülése), a forint alapúaknál pedig a forint kamatszint emelkedése. A pénzügyi vállalkozások forrásai között tovább (a tavaly szeptemberi 77,6%-ról idén szeptemberre 81,2%-ra) nőtt a már korábban is meghatározó szerepet játszó hitelintézeti források aránya. A banki tulajdoni hátterűek forrásainak még nagyobb részét (86,6%- át) tették ki a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, s a forrásokon belüli banki eredetarányt tovább növelte esetükben a jegyzett tőkéből való jelentős (közvetlen és/vagy közvetett) banki részesedés. Az ügyfélportfolió minőség alakulásának megítélése az általunk használt két megközelítés szerint ellentmondásos képet mutat. Tavaly szeptemberhez képest a lízing követelések minőségi összetétele lejárat szerint valamelyest romlott (nőtt a lejárt követelések aránya, s ezen belül nőtt a hosszabb ideje lejárt követelések részaránya), miközben a lízing követelések értékvesztési aránya javult. A pénzkölcsön szerződések között a tavaly szeptemberihez hasonló arányt képviseltek idén szeptemberben a lejárt követelések, miközben a pénzkölcsön szerződések értékvesztési aránya romlott. A faktoring ügyletek esetében az egy évvel ezelőttihez képest a lejártan vásárolt követelések aránya megnövekedett, miközben csökkent a nem lejárt követelések és a nem lejártan vásárolt, de időközben lejárt követelések aránya. A faktoring ügyletek értékvesztési aránya a tavalyi év azonos időpontjához képest idén szeptemberre 2,3 százalékponttal csökkent. A szektor adózás előtti eredménye I-III. negyedévében 87,6%-kal volt magasabb a tavalyi hasonló időszakinál. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások csoportjában még ennél is gyorsabban, 108,4%-kal nőtt az adózás előtti eredmény. A már a bázisidőszakban is igen magas jövedelmezőség az idei első háromnegyed évben tovább javult, az (annualizált) ROA 5,13%-ról 6,41%-ra, az (annualizált) ROE 38,49%-ról 56,54%-ra nőtt. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások jövedelmezősége szintén növekedett, de az eszköz- és tőkejövedelmezőség abszolút értéke (mind a bázis-, mind a tárgyidőszakban) elmaradt a teljes szektort jellemzőtől. A pénzügyi vállalkozások saját tőkéjének a forrásokon belüli részaránya a tavaly szeptember végi 13,1%-ról idén szeptemberre 11,3%-ra csökkent. (Ugyanakkor az előző negyedév végéhez képest 0,3 százalékponttal nőtt a forrásokon belüli részarány.) szeptember végén 11 pénzügyi vállalkozásnak a saját tőkéje nem érte el az előírt 50 millió forintos minimumösszeget. A fentiek közül 4-nek a saját tőkéje a Gt-ben előírt, jegyzett tőkéhez mért kétharmados arányt sem érte el. 4

12 Befektetési vállalkozások A befektetési vállalkozások az egyetlen a pénzügyi szektorok közül, amelyik szektorszinten egyértelműen visszaeső teljesítményt mutatott az idei harmadik negyedévben. A befektetési vállalkozások szektorának mérlegfőösszege a tavalyi év azonos időpontjához képest 4,6%-kal nőtt. A szektor idei második negyedévi jelentős mérlegfőösszeg növekedésében, majd a harmadik negyedév csökkenésében egy cég játszotta a meghatározó szerepet. A befektetési vállalkozások I-III. negyedévi adózás előtti eredménye (2,3 milliárd forint) 17,8%-kal alacsonyabb volt az előző évi azonos időszakinál. A szektor harmadik negyedévi gyenge teljesítményére rávilágít, hogy az eredmény az első félévi teljesítmény alapján még 44,6%-os növekedési dinamikát mutatott, illetve az, hogy a szektor július-szeptemberben összességében mindössze 155,3 millió forint nyereséget termelt. A harmadik negyedévi gyenge teljesítményben a meghatározó szerepet három pénzügyi hátterű befektetési vállalkozás játszotta, hiszen együttesen 734,1 millió forinttal rosszabb eredménypozíciót zártak szeptember végén, mint amilyen a június végi együttes pozíciójuk volt. A szektor harmadik negyedévi romló eredményessége megmutatkozik a jövedelmezőség romlásában is: a I. félévi 12,3%-os (annualizált) tőkejövedelmezőség I-III. negyedévére 8,9%-ra csökkent. A szektor saját tőke állománya szeptember 30-án nominálisan is alacsonyabb volt, mint egy évvel azelőtt, a saját tőke forrásokon belüli részaránya (36,3%) is kisebb volt, mint egy évvel korábban (41%). A saját tőke jegyzett tőke hányados is csökkent. Befektetési szolgáltatók forgalma harmadik negyedévében a befektetési szolgáltatók összesen milliárd forint azonnali értékpapírforgalmat bonyolítottak, 8,2%-kal kevesebbet, mint az előző negyedévben. A tőzsdei forgalom az előző negyedévhez képest 13,1%-kal, a tőzsdén kívüli forgalom pedig 7,4%-kal csökkent. Az értékpapírokkal továbbra is döntően, 78,1%-ban saját számlára kereskedtek. Az azonnali értékpapír-forgalom meghatározó részét továbbra is a tőzsdén kívüli forgalom adta, mert a forgalom döntő részét az állampapírok tették ki, amelyekkel főleg a tőzsdén kívül kereskednek. A harmadik negyedévben az azonnali teljes értékpapírpiacon 73,6%-ban állampapírokkal, 19,9%-ban részvényekkel, 3,8%-ban egyéb értékpapírokkal és 2,8%-ban egyéb kötvényekkel kereskedtek. Az állampapír-állomány árfolyamértéken szeptember végén 14,4%-kal haladta meg a 2002 végit. A harmadik negyedévben az állampapírok lejárat szerinti összetétele hasonlóan a korábbi negyedévekhez - a hosszabb lejáratú papírok irányába tolódott. Szeptember végén az állampapírok 28,8%-át a külföldiek, 23,5%-át a bankok, 19,4%-át a biztosítók és nyugdíjpénztárak együttesen, 11,6%-át pedig a háztartások birtokolták. 5

13 2.ábra: A legnagyobb tulajdonosok állampapír-állományának alakulása millió Ft II.negyedév III.negyedév IV.negyedév I.negyedév II.negyedév III.negyedév IV.negyedév I.negyedév II.negyedév III.negyedév Bankok és bef. alapok (2003. III.n.év:23,5%) Biztosítók, nyugdíjpénztárak (2003 III. n.év:19,4%) Háztartások (2003. III.n.év:11,6%) Külföld (2003. III.n.év:28,8%) Részvény-forgalmazás továbbra is döntő részben a tőzsdén folyt. A forgalmazást továbbra is nagyobb részben a befektetési vállalkozások végezték. A tőzsdei részvények piaci értéke az első negyedévi csökkenést és a második negyedévi emelkedést követően a harmadik negyedévben 11,7%-kal emelkedett és elérte 3334,3 milliárd forintot. A részvényeket növekvő arányban külföldiek birtokolták (szeptember végén 72,6%-ban). A biztosítók és nyugdíjpénztárak együttes tulajdoni aránya 3,8%, a bankok részesedése 1,8% a háztartások tulajdoni részesedése 4,4% volt szeptember végén. A nyilvános részvénykibocsátás a harmadik negyedévben sem élénkült, egyetlen kibocsátó volt (az első negyedévben nem volt kibocsátás, a második negyedévben pedig ugyancsak egyetlen kibocsátás történt). A második negyedévi jelentős számú és nagyságrendű zártkörű részvénykibocsátást a harmadik negyedévben szerényebb számú és volumenű, 55 db összesen 22 milliárd forintot kitevő kibocsátás követte. Ennek hátterében feltehetőleg az áll, hogy a részvénykibocsátásokat jóváhagyó közgyűlések a második negyedévben lezajlottak, így a tervezett zártkörű részvénykibocsátások nagy része a második negyedévben megtörtént. A kibocsátások továbbra is zömében (92,8%) alaptőke-emeléshez kapcsolódtak. Zártkörű nem pénzügyi vállalati kötvényt a második és a harmadik negyedévben is csupán egy közhasznú társaság bocsátott ki. Az első és második negyedévi egy-egy kibocsátást a harmadik negyedévben is csupán két nyilvános nem pénzügyi vállalati kötvénykibocsátás követte. A harmadik negyedévben a befektetési szolgáltatók összesen ,5 milliárd forint származékos forgalmat bonyolítottak, 8,6%-kal kevesebbet, mint a második negyedévben. Az ügyletek meghatározó részét továbbra is a tőzsdén kívül kötötték. A befektetési szolgáltatók (bankok és befektetési vállalkozások) tőzsdén kívüli származékos termékeinek ügyfelei közel háromnegyed részben külföldiek voltak. A tőzsdén kívüli származékos ügyletek döntő részét továbbra is a bankok kötötték A bankok tőzsdén kívüli származékos ügyleteiket továbbra is döntő részben saját számlára kötötték. A bankok tőzsdén kívüli származékos termékei nagyobb részben deviza swap és deviza határidős, kisebb részben pedig egyéb határidős ügylet. A befektetési vállalkozások tőzsdén kívüli származékos ügyleteiket csaknem teljes egészében bizományosi szerződés alapján kötötték, az ügyletek közel kétharmada deviza határidős ügylet. 6

14 Befektetési alapok szeptember 30-án a tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelők száma 26, míg a piacon lévő összes befektetési alap száma 112 volt. Az összes befektetési alap közül 94 alap nyilvános értékpapíralapként, 7 alap nyilvános ingatlan alapként, valamint 11 alap zártkörű alapként szerepelt a nyilvántartásokban. A 94 nyilvános értékpapíralap szeptember 30-i nettó eszközértéke 1115 milliárd forintot tett ki, amely év végéhez képest 23,2%-os növekedés eredményképpen adódott. A 7 nyilvános ingatlanalap harmadik negyedév végi nettó eszközértéke közel 59 milliárd forintot tett ki, amely érték év végéhez képest 145,4%-os növekedést mutatott. A nyilvános értékpapíralapok és a nyilvános ingatlanalapok összesített nettó eszközértéke szeptember végén tehát 1173,5 milliárd forintot tett ki. Az első három negyedév alatt 244 milliárd forintos, azaz 26,3%-os vagyongyarapodás történt. A nyilvános értékpapíralapok befektetési politika szerinti megoszlása év végéhez képest csak kismértéken változott, a pénzpiaci és fedezeti alapok, valamint a nemzetközi kötvénylapok részesedése 0,5-0,5%-kal nőtt. A évben tapasztalt folyamatok tovább folytatódtak, miszerint a pénzpiaci alapokban lévő vagyon, valamint az ingatlan alapokban lévő vagyon növekszik a legnagyobb mértében, amelynek hátterében a magasabb hozam elérése iránti bizalom is meghúzódik. 1.táblázat: A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértéke Nyilvános befektetési alap típusa érték milliárd forint megoszlás érték milliárd forint megoszlás érték milliárd forint megoszlás érték milliárd forint megoszlás / befektetési politika szerint 31. belföldi kötvény alapok 637,1 70,4% 725,7 68,4% 746,7 69,7% 780,5 70,0% 122,5% nemzetközi kötvény alapok 7,5 0,8% 9,7 0,9% 12,6 1,2% 14,8 1,3% 197,3% belföldi részvény alapok 22,9 2,5% 24,3 2,3% 26,5 2,5% 28,1 2,5% 122,7% nemzetközi részvény alapok 29,8 3,3% 26,5 2,5% 30,7 2,9% 30,8 2,8% 103,2% pénzpiaci és fedezeti alapok 189,0 20,9% 255,3 24,1% 233,1 21,8% 238,0 21,4% 125,9% belföldi vegyes alapok 18,8 2,1% 19,8 1,9% 21,7 2,0% 22,6 2,0% 120,4% nemzetközi vegyes alapok 0,1 0,0% 0,1 0,0% 0,1 0,0% 0,1 0,0% 104,3% összes értékpapíralap 905,2 100,0% 1 061,4 100,0% 1 071,3 100,0% 1 114,9 100,0% 123,2% összes ingatlanalap 23,9 36,8 50,9 58,6 245,4% nyilvános befektetési alapok nettó eszközértéke összesen 929, , , ,5 126,3% A nyilvános befektetési alapok (értékpapír + ingatlan) szeptember végi portfolióösszetételét tekintve elmondható, hogy a leglikvidebb eszközök, ezen belül is a bankbetétek állománya és ezzel együtt ezek aránya továbbra is viszonylag magas szeptember végén a kezelt befektetési alapok összesített portfoliójában az állampapírok 48%-ot tettek ki, év végéhez képest arányuk 6%-kal csökkent. A gazdálkodói kötvények aránya a év végi 5,3%-ról 3,4%-ra, a részvények aránya 5,2%-ról 4,0%-ra csökkent. A származékos ügyletek aránya jelentősen, 11,7%-ra nőtt, a jelzáloglevelek aránya 4,7%-ról 5,1%-ra nőtt az elmúlt kilenc hónap során. Mindezek mellett adódott a leglikvidebb eszközök közel 1,8%-os aránynövekedése év végéről szeptember végére. Az értékpapíralapok piaca hasonlóan a többi hazai pénzügyi szektorhoz erősen koncentrált, amely a negyedévek tekintetében arányaiban nem mutat számottevő 7

15 változást. A 94 nyilvános értékpapír alap közül 7 alapot kezel az OTP Alapkezelő Rt., amely a kezelt alapok nettó eszközértéke alapján a piac közel felét fedi le. Közel 30%-os piacot tudhat magáénak a Budapest Alapkezelő Rt. a 11 kezelt alap nettó eszközértéke alapján. Az első 5 - kezelt alapok nettó eszközértéke alapján legnagyobb alapkezelő a piac 88%-át fedi le, míg az általuk kezelt alapok száma az összes értékpapír alap 50%-át tette ki szeptember végén év vége óta a nyilvános értékpapír alapokban a külföldi eszközök súlya fokozatosan csökken. Amíg év végén a külföldi értékpapírok állománya az összesített portfolióban 57 milliárd forintot, addig szeptember végén közel 38 milliárd forintot tett ki. A külföldi eszközök csökkenése leginkább az euroban kibocsátott eszközök értékének alakulásában mutatkozik meg. 2.táblázat: Devizaeszközt is tartó nyilvános értékpapír alapok deviza-portfoliója Devizanem érték érték érték érték / megoszlás megoszlás megoszlás megoszlás millió forint millió forint millió forint millió forint 31. DKK 7 0,0% 20 0,0% 18 0,0% 18 0,0% 237,2% SEK 16 0,0% 17 0,0% 41 0,1% 61 0,2% 383,1% EUR ,7% ,1% ,4% ,6% 43,4% USD ,6% ,2% ,1% ,4% 90,9% GBP ,3% ,3% ,0% ,1% 100,3% CHF 541 1,0% 843 1,5% 941 2,0% 727 1,9% 134,4% AUD 47 0,1% 64 0,1% 54 0,1% 67 0,2% 143,9% CAD 43 0,1% 48 0,1% 56 0,1% 88 0,2% 206,2% JPY 979 1,7% 594 1,1% 617 1,3% 815 2,2% 83,2% PLN ,2% ,7% ,4% ,4% 95,5% CZK ,3% ,8% ,5% ,8% 135,8% Összesen ,0% ,0% ,0% ,0% 66,1% Biztosítási szektor harmadik negyedév végén év végéhez képest változatlanul 31 tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítótársaság működött a hazai biztosítási piacon, amelyek közül: az Axa Biztosító Rt. neve Uniqa Biztosító Rt-re változott. Életbiztosítási ág harmadik negyedév végére az életbiztosítás ági (szerződések) állománya a 742 ezer új kötés, ugyanakkor a 659 ezer darab állományvesztés eredményeképpen 83 ezer darabbal nőtt. A darabszám után, az állománydíjat vizsgálva elmondható, hogy ebben a háromnegyedévben az életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének 1 legnagyobb hányada, 47,92 %-a az egyéb megszűnés 2 miatt következett be. Az állományvesztés 31,11%- át a visszavásárlások tették ki harmadik negyedévében. Tehát mind az egyéb megszűnések, mind a visszavásárlások arányában csökkenés figyelhető meg. Az életbiztosítás ági állományvesztés igen kis hányadát teszik ki a haláleset miatti megszűnések, valamint a lejáratkori megszűnések első három negyedéve során 156,11 milliárd forint életbiztosítási ági díjbevétel folyt be a biztosítótársaságokhoz, amely 6,98%-kal haladta meg a 2002.első három negyedévi bevételt. Továbbra is a legnagyobb arányt az életbiztosítás ági díjbevételen belül a 1 Az állománydíj: egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban. 2 Az egyéb megszűnés döntő hányadát a díj-nemfizetés miatti törlések adják. 8

16 vegyes életbiztosítások díjbevétele (53,84%), valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjbevétele (38,30%) képviseli első három negyedéve során 58,09 milliárd forint életbiztosítási ági kár- és szolgáltatás kifizetést teljesítettek a biztosítótársaságok, amely16,8%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Az életbiztosítási ágon belül a kifizetések túlnyomó többsége továbbra is az elmúlt negyedévekre is jellemzően a vegyes, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódott. A rendelkezésre álló adatok jól alátámasztják a hazai biztosítók azon gyakorlatát, miszerint az életbiztosítási ágban aktív viszontbiztosítást továbbra sem folytatnak, és a viszontbiztosítóknak átadott díj teljes összege külföldi viszontbiztosítókhoz került. A saját megtartás mutatójának közel 90%-os magas aránya azt mutatja, hogy a magyar biztosítók a díjbevételből viszonylag nagy rész tartanak meg. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka és a többi életbiztosítási biztosítástechnikai tartalék esetében a biztosítók továbbra is eltérő befektetési politikát alkalmaznak. Az viszont mindkettőben közös, hogy az 1 évnél hosszabb lejáratú állampapírok képviselik a legnagyobb arányt, bár a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás estében ez csak 49%-ot jelent, míg a többi biztosítástechnikai tartalék befektetésnél 92%-ot. A biztosítástechnikai tartalékoknál a fennmaradó 8% egyik felét az egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok teszik ki, a másik fele az ábrán látható öt fajta befektetési forma közt oszlik meg. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás estében a fennmaradó 51% oszlik meg az öt fajta befektetési forma közt, úgy hogy az egy évnél rövidebb állampapírok mögött nagy arányt képviselnek a részvények és a befektetési jegyek. Nem-életbiztosítási ág harmadik negyedév végére a nem-életbiztosítási ági (szerződések) állománya a 2038 ezer új kötés, ugyanakkor az 1720 ezer darab állományvesztés eredményeképpen 318 ezer darabbal nőtt. A darabszám után az állománydíjat vizsgálva elmondható, hogy ebben a háromnegyedévben a nem-életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének legnagyobb hányada, 54,32 %-a az egyéb megszűnés 3 miatt következett be. A múlt év első háromnegyedévében az állományvesztés legnagyobb része ugyancsak az egyéb megszűnések miatt következett be, de az érdekmúlás miatti törlés akkor magasabb volt. A díj nem fizetés miatti törlés aránya harmadik negyedévében 0,53%-kal csökkent három negyedéve során 252,70 milliárd forint nem-életbiztosítási ági díjbevétel folyt be a biztosítótársaságokhoz, amely 15,42%-kal haladta meg a harmadik negyedév során befolyt díjbevételt. A nem-életbiztosítási ági díjbevételen belül a szerződésállomány megoszlásához hasonlóan - a különböző ágazatok díjbevételének megoszlása nem mutat számottevő változást, továbbra is a legnagyobb részarányt a KGFB-ok díjbevétele képviseli 27,78%-os aránnyal. A három negyedév során 117,20 milliárd forint nem-életbiztosítási ági kárkifizetést teljesítettek a biztosítótársaságok, amely12,9%-kal több az előző év ugyanezen időszakában teljesítettnél. A baleset ágazaton kívül minden ágazatról elmondható, de kiváltképp az egyéb vagyoni kockázatok esetében, hogy nőtt benne a kárkifizetések nagysága az egy 3 Az egyéb megszűnés a következő kategóriákat foglalja magába: biztosító általi felmondás, biztosított általi felmondás, éven belüli, előre meghatározott tartam lejárta miatti megszűnés. 9

17 évvel ezelőtti értékekhez képest. Nemcsak a nem-életbiztosítási ág egészére nézve, de az ágazatok többségében javult a kárhányad. A nem életbiztosítási ági viszontbiztosításba átadott díj jelentősen, 18,16%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának átadott díját. A viszontbiztosítóknak átadott díj csaknem teljes összege külföldi viszontbiztosítókhoz került. A saját megtartás mutatójának 77,65%-os aránya azt mutatja, hogy a magyar biztosítók a díjbevételből viszonylag nagy részt tartanak meg, de jóval kisebb részt, mint az életbiztosítási ágban. A nem-életbiztosítási ágban harmadik negyedév végén a biztosítótársaságok 915 millió forint díjat vettek át aktív viszontbiztosítás keretében, amely jelentősen (106,56%-kal) meghaladta az előző év azonos időszakában átvett díjak értékét. Ennek ellenére az mondható, hogy a hazai biztosítótársaságok aktív viszontbiztosítási tevékenysége, így az ebből eredő kockázati kitettségük továbbra sem jelentős. A nem-életbiztosítás ági biztosítástechnikai tartalékok befektetés állományában is a legkedveltebb befektetési forma évek óta a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ezen belül is az állampapírok harmadik negyedévében az egy évnél rövidebb lejáratú állampapír aránya nőtt, míg az egyéves és annál hosszabb lejáratú állampapír aránya csökkent. A nagyságrendileg kevésbé számottevő gazdálkodó szerv által kibocsátott részvény esetében csökkenés, a befektetési jegyek arányában pedig növekedés figyelhető meg. Összehasonlítva az életbiztosítási ági és a nem-életbiztosítási ági folyamatokat megállapítható, hogy a nem-életbiztosítási ág a szerződés-állomány, mind a díjbevétel, mind a kár- és szolgáltatás kifizetések tekintetében dinamikusabb fejlődést mutatott harmadik negyedévében. A költséghányad míg az életbiztosítási ágban csökkent, a nem élet üzletágban nőtt, az egyszerű kárhányad mutatójának értéke a nem-életbiztosítási ágban csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Aktív viszontbiztosítási tevékenység csak a nem-életbiztosítási ágban jellemző (ahol nagy ugrás történt ebben a negyedévben), passzív viszontbiztosítási tevékenység viszont mindkét biztosítási ágban jelen van, ahol az érintett társaságok saját megtartás mutatójának értéke magas, de ez az érték jellemző az Európai Unió tagállamaiban is. Az életbiztosítási ág húzóágazatai továbbra is a vegyes, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, míg a nem-életbiztosítási ág húzóágazatai a kötelező gépjármű felelősség-, valamint a Casco biztosítások. A biztosítási piac erősen koncentrált, hasonlóan a többi hazai pénzügyi piachoz. Az 5 piacvezető társaság koncentrálja a piac díjbevétel szerinti több mint 80%-át harmadik negyedévében a biztosítótársaságok minimális szavatoló tőke szükséglete 74,22 milliárd forint, a szavatoló tőkéje 156,44 milliárd forint, így a tőkefeltöltöttségi mutató értéke 164,88% volt. A feltöltöttség, a magas értéke ellenére sem biztos, hogy a (csatlakozás után) kielégítő lesz a minimális biztonsági tőke és minimális szavatolótőke. Pénztári szektor harmadik negyedév folyamán az előző időszakokkal pontosan megegyező továbbra is igen dinamikus mértékben nőtt a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyonállománya. Az időszak végére elérte a 935 milliárd forintot 4, amely az előző év azonos időszakának értékét közel 40%-al az előző negyedév végi értéket pedig több mint 6%- al haladta meg. Figyelembe véve az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések esetében 4 Ezt a vagyont zömében alapkezelők, emellett befektetési szolgáltatók, biztosítók illetve (kis mértékben) maguk a pénztárak kezelik. 10

18 tapasztalható erős szezonalítást, valószínűsíthetjük, hogy a két nyugdíjpénztártípus vagyonállománya év végére meghaladja az 1000 milliárd forintot. Mindkét nyugdíjpénztár típus esetében folyamatos az egy tagra jutó vagyon növekedése is. A magánnyugdíjpénztárak esetében a negyedév végére ennek értéke 232 ezer forintot (év/év +47%), míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 338 ezer forintot (év/év: +25%) tett ki. 3.ábra: A nyugdíjpénztári vagyon illetve egy pénztártagra jutó értékének alakulása Szintén jelentős a befizetések értéke illetve növekedése. A negyedév folyamán a magánnyugdíjpénztárakhoz 39,2 milliárd forint (év/év: +46%), míg az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz 16,8 milliárd forint (év/év: + 4%) befizetés érkezett. A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma harmadik negyedév végén 2,270 millió fő volt, amely érték 40 ezer fővel haladja meg az előző negyedév végi és 31 ezer fővel az előző év azonos időszakának értékét. Ezen adat ismeretében bizonyossággal kijelenthetjük, hogy az előző naptári év folyamán tapasztalt szinte folyamatos taglétszám-csökkenés megállt és a korábbi évekhez hasonlóan ismét folyamatos taglétszámbővülést figyelhetünk majd meg. Lényegesen lassabb de folyamatos az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszámnövekedés, amely eredményeképpen a negyedév végén 1,207 millió tagjuk volt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a harmadik negyedéve folyamán 3,5 milliárd forint (csaknem teljes egészében egyösszegű) kifizetést teljesítettek, amely pontosan 10%-al haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. Az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás értelmében a pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott összeghez minimálisan 10 évnyi várakozási idő letelte után juthat hozzá. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 1994-től kezdődő alapítását figyelembe véve 2004-től a pénztártagok egyre növekvő hányada jogosult a felhalmozott vagyon felvételére. 11