Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Hasonló dokumentumok
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Szignalizáció - jelátvitel

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

TÁMOP /1/A

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

Idegsejtek közötti kommunikáció

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

Jelátviteli útvonalak 1

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

Immunológia alapjai előadás. Sej-sejt kommunikációk az immunválaszban.

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

Egy idegsejt működése

A kémiai szinapszis (alapok)

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Immunológia alapjai. 8. előadás. Sejtek közötti kommunikáció: citokinek, kemokinek. Dr. Berki Timea

Sejtek közötti kommunikáció

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

Az immunológia alapjai

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

A somatomotoros rendszer

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogének immunmoduláns hatásai

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Biológiai membránok és membrántranszport

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

CzB Élettan: a sejt

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

LIPID ANYAGCSERE (2011)

Szinaptikus folyamatok

Endocitózis - Exocitózis

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

Sejtek közötti kommunikáció

Jelátviteli útvonalak 2

A glükóz reszintézise.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

Immunmoduláns terápia az autoimmun betegségek kezelésében. Prof. Dr. Zeher Margit DE OEC Belgyógyászati Intézet III. sz. Belgyógyászati Klinika

Allergia immunológiája 2012.

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

6.1. Ca 2+ forgalom - - H-6. Kalcium háztartás. 4 g H + Albumin - Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca. Ca 2+ Belsô Ca 2+ forgalom

Átírás:

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám:

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Berki Tímea és Boldizsár Ferenc Jelátvitel BEVEZETÉS 1.

Publikált cikkek száma Történet 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 1977 1982 1987 Ez első tudományos cikk, ami specifikusan a jelátvitel kifejezést tartalmazta, 1972-ben jelent meg a MEDLINE adatbázisában. 1992 Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején jelentek meg nagy számban azok a tudományos cikkek, amik kimondottan jelátviteli folyamatokkal foglalkoznak. Év 1997 2002 2007

Jelátvitel A jelátvitel (signal transduction) elnevezés a transduce szóból származik, aminek jelentése átvezet A biológiában a jelátvitel az a folyamat, amikor az extacelluláris jelátviteli molekulák membrán receptorokat aktiválnak, amik az intracelluláris jelátviteli molekulákat válasz adására serkentik A külső és a belső környezet sejtszintű érzékelése szintén a jelátvitelen alapul

Sejt kommunikációs útvonalak A sejtek, amik egymással kommunikálnak egymáshoz viszonyítva közel vagy távol is elhelyezkedhetnek: Helyi szabályozók: citokinek, kemokinek Neurotranszmisszió: acetilkolin Hormon: szteroid és peptid A sejtek direkt kapcsolatok révén is képesek kommunikálni: Sejt-junkciókon keresztül, ami a citoplazma folytonosságát biztosítja Adhéziós molekulákon keresztül

Sejt kommunikációs útvonalak Kiváltó stimulus Citokin termelő sejt Célsejt Autokrin folyamat Citokin gén Citokin termelő sejt Citokin termelő sejt Parakrin folyamat Citokin Jel Receptor Endokrin folyamat Közeli sejt Gén aktiváció Célsejt Keringés Távoli sejt Biológiai hatás

A citokinek hatásmechanizmusai Citokin termelő sejt Célsejt Hatás A kaszkád kezdete Pleiotropia Egy citokin különböző hatásokat indukál különböző célsejteken. B-sejt Aktiváció Proliferáció Differenciáció Aktivált Th sejtek IL-4 Proliferáció Aktivált Th sejt Timocita INF-g Proliferáció Redundancia Több citokin hasonló hatást fejt ki a célsejtre. IL-2 IL-4 IL-5 Hízósejt Proliferáció Makrofág Aktivált Th sejt B-sejt IL-12 Szinergia Két citokin együttes hatása erősebb, mint az additív hatásuk. IL-4 + IL-5 IgE osztály váltást indukál Aktivált Th sejt B-sejt Aktivált Th sejtek Antagonizmus Egy citokin gátolja a másik citokin hatását. INF-g IL-4 Gátolja az IL4 indukálta IgE osztályváltást INF-g, TNF, IL-2 és egyéb citokinek Aktivált Th sejt B-sejt

Extracelluláris jelátviteli molekulák Hormonok (pl. melatonin) Növekedési faktorok (pl. epidermális növekedési faktor) Extracelluláris mátrix komponensek (pl. fibronektin) Citokinek (pl. interferon-g) Kemokinek (pl. RANTES) Neurotranszmitterek (pl. acetilkolin, neuropeptidek: endorfin, kis molekulák: szerotonin, dopamin) Neurotrofinok (pl. idegnövekedési faktor) Aktív oxigén intermedierek és más töltéssel rendelkező molekulák

A jelátvitel három szakasza Recepció Messengerek (ligand) kötődése a receptorhoz Receptor aktiváció, konformáció változás, kaszkád indítása Transzdukció További fehérjék aktiválása fehérje foszforiláció által: Fehérje kináz Fehérje foszfatáz Másodlagos messengerek: Ciklikus AMP Ca 2+ /IP3 Válasz

A válasz jellemzői A jel változást hoz létre a sejtben, vagy megváltoztatja a DNS-expressziót a sejtmagban, vagy enzimek aktivitását változtatja meg, amik átrendezik a citoszkeletont stb. A folyamat milliszekundumokig (ion áram), percekig (fehérje- és lipid mediált kinázok kaszkádja), órákig, vagy napokig (gén expresszió) tarthat. A jel amplifikálódik - egy hormon hatására adott válaszban 10 8 molekula vesz részt. Számos betegség hátterében a jelátviteli útvonalak defektusa áll pl. diabétesz, szívbetegségek, autoimmun betegségek és tumorok, ami a jelátvitel biológiában és orvostudományban betöltött szerepének fontosságát hangsúlyozza.

A receptorok fő típusai Extracelluláris tér Apoláros jel Poláros jel Plazma membrán Citoplazma Membrán-kötött receptor Receptor Intracelluláris tér

A sejtfelszíni receptorok Ligand- függő ioncsatornák: pl. acetilkolin nikotin receptora G- fehérje kapcsolt receptorok: guanin nukleotid kötő fehérjék (G-fehérjék) molekula kicserélők, amik GTP-kötött állapotban aktívak, GDP kötött állapotban inaktívak, inaktiválásukat az intrinszik GTPáz végzi (pl. acetilkolin muszkarin receptora) Enzim-kötött receptorok: pl. inzulin receptor, T-sejt receptor Integrinek Toll-like receptorok

Ligand-függő ion csatornák Ionok Plazma membrán Jelátviteli molekula Citoplazma

7-transzmembrán receptorok Jelátviteli molekula a GDP b g Enzim a b g Enzim a Enzim GTP GTP g G-fehérje Aktivált G-fehérje b Aktivált enzim

A neurotranszmisszió mechanizmusa A szinaptikus vezikulák neurotranszmittereket (NT) tartalmaznak és szabadítanak fel. Felszabadítás során a vezikulák membránja fuzionál a külső sejtmembránnal. A neurotranszmitter molekulák a átjutnak a szinaptikus résen és a posztszinaptikus neuronok receptoraihoz kötődnek, amik ligand-függő ioncsatornák és G-fehérje kapcsolt receptorok lehetnek. A G-fehérje kapcsolt receptorok a preszinaptikus neuronok axon végződésén módosítják a feszültség-függő ioncsatornák funkcióját és modulálják a neurotranszmitter felszabadulását. Neurotranszmitter transzporterek távolítják el a neurotranszmitter molekulákat a szinaptikus résből, amiket

Neurotranszmisszió Preszinaptikus neuron (axon végződés) Szinaptikus vezikula NT transzporter Neurotranszmitter molekula + Feszültség-függő nátrium csatorna Posztszinaptikus neuron GPCR (moduláló) + Ligand-függő ioncsatorna (direkt serkentés vagy gátlás)

Az enzim receptorok két típusa Jelátviteli molekula dimerje Inaktív katalitikus domén Aktív katalitikus domén Jelátviteli molekula Enzim Aktivált enzim