5. előad adás Kis LászlL szló 2012.
Előadás vázlat Öszvérhidak Öszvértartó fogalma Öszvértartók előnyei és hátrányai Alkalmazási területek Szerkezeti kialakítás vasbeton lemez, acéltartó, együttdolgoztató kapcsolat. Megépült hidak bemutatása Fa -beton öszvérszerkezetek 2
Öszvértartó fogalma Az együttdolgozó tartó megnevezés a tartótípus legfontosabb tulajdonságára utal, hogy a tartó két, vagy több különböző szerkezeti anyagból készül. Öszvértartónak azokat a több anyagból összetett tartókat nevezzük, amelyekben már az összeépítés pillanatában legalább az egyik anyagból készített tartórész már számottevő merevséggel és teherbírással rendelkezik. A legáltalánosabb értelmezés szerint azokat a két vagy több anyagból összeépített tartókat nevezzük öszvértartónak, amelyek statikai jellemzőit a rugalmasságtan szabályai szerint, a merevségek időbeli változásának nyomon követésével határozzuk meg, feltéve, hogy a tartószerkezeti részek közül legalább egy már az összeépítés pillanatában merevséggel és teherbírással rendelkezik. Ezen megfogalmazásnak előnye, hogy kiterjeszti a merevbetétes szerkezetekre is, de nem tartalmazza a képlékenyen méretezendő magasépítési öszvér födémeket. 3
Öszvértartó fogalma A szűkebb értelmezés szerint öszvértartónak azt a hajlított gerendát, gerendarácsot nevezzük, amely már a beépítés pillanatában hajlító merevséggel rendelkező acéltartóból, az efölött lévő vasbeton lemezből és a két szerkezeti elemet összekapcsoló, méretezett és kellő merevségű együttdolgoztató kapcsolatból áll. Az öszvértartók jelentős része a hídépítésben ebbe a kategóriába tartozik, így ezt a szűkebb értelmezést alkalmazzuk a továbbiakban. Öszvértartókhoz soroljuk az acéllemezen (trapézlemez) készülő vasbeton lemezeket, ahol a két elem közötti kapcsolatot csak a felületi kötés biztosítja. 4
Öszvértartók előnyei, hátrányai - Acél Előnyök nagy szilárdság, viszonylag kicsi önsúly, egyenletes, megbízható minőség, kicsi helyszíni élőmunka igény, jól kihasználható húzószilárdság, jól vizsgálható, könnyen fenntartható, és felújítható. Hátrányok jelentős alapanyag ár, kedvezőtlen szilárdsági kihasználhatóság nyomó igénybevételek esetén (stabilitásvesztési problémák), a szerkezet kis merevsége az öszvértartóhoz képest, rendkívül kicsi tűzállóság. 5
Öszvértartók előnyei, hátrányai - Beton Előnyök alacsony ár, tetszőleges forma készíthető, nyomó igénybevételekre viszonylag magas szilárdság, és ez jól kihasználható, kedvező tűzállóság, nagy szerkezeti merevség. Hátrányok jelentős önsúly, igen nagy helyszíni élőmunka igény húzóigénybevétel felvételének nehézsége, drága és alacsony hatékonyságú fenntartás és felújítás, megbízhatatlan és költséges diagnosztika, átalakítás, megerősítés nehézségei. 6
Öszvértartók előnyei, hátrányai - Öszvér Az öszvértartók előnyösen ötvözik az acél és a vasbeton anyagok kedvező tulajdonságait, miközben hátrányok nem, vagy alig jelentkeznek. Előnyök Kedvező ár, vb-hoz képest lényegesen kisebb önsúly, Tiszta acélszerkezettel szemben a tartó merevsége azonos teherbírás mellett lényegesen nagyobb, A járófelület nagy merevsége előnyös a pálya szigetelése és burkolata szempontjából Viszonylag jó tűzállóság, illetve a megkívánt tűzállóság egyszerűen biztosítható. Hátrányok Erőtani számítás bonyolultsága a tiszta acél, vagy vb. szerkezetekhez képest, A terv szerinti alak biztosítása a tapasztalatok alapján elég nehéz. Ennek okai az acéltartó kis merevsége az építés, betonozás során bevitt alakhibákban, valamint a beton időben változó tulajdonságaiban keresendő. Építéstechnológiával csökkenthető a hatása. 7
Hidak Öszvértartók alkalmazási köre Alkalmazási köre lehet közúti és vasúti hidakban egyaránt. Támaszköz kb. 15m-től 120m-ig terjed. Az alsó határt gazdasági, a felső határt műszaki szempontok határozzák meg. Acél főtartós hidak pályaszerkezeteként is alkalmazható, ilyenkor a vb. pályalemez együttdolgozhat a kereszttartókkal, vagy a hossz- és kereszttartókból álló gerendaráccsal. Magasépítés Födémek, oszlopok, gerendák is épülnek öszvérként. A födémek acél gerendaráccsal együttdolgozó vb. lemezek. Nagy terhelésű ipari- és irodaépületek födémeként alkalmazhatóak gazdaságosan. Lakóépületnél az álmennyezet igény miatt nem gazdaságos. 8
Szerkezeti kialakítás vb. lemez A lemez méretei, geometriája: A méreteit, kialakítását funkcionális és a pályalemez teherbírására vonatkozó szempontok határozzák meg. Minimális alkalmazható lemezvastagságok: -vasúti hidaknál 250mm, - A jelű tehernél 180mm, - B jelű tehernél 160mm, - C jelű tehernél 140mm. Ezen értékekbe a kiékelés magasságát nem szabad beleszámolni! Trapézlemezes lemeznél: 9
Szerkezeti kialakítás vb. lemez A lemez méretei, geometriája: Keresztmetszetben a vb. lemez felső éle lehet -vízszintes, -egyirányban lejtő, -kétirányban lejtő, ún. tetőszelvény. Az alsó él lehet a felső éllel párhuzamos vagy vízszintes. A párhuzamos alsó élnél a legkisebb a vb. lemez önsúlya, de zsaluzni és vasszerelni nehezebb, mint a vízszintes alsó síkú pályalemezt, aminek viszont az önsúlya nagyobb. Az alsó sík lehet teljesen vízszintes, illetve kiékelt. A kiékelés igen előnyös, mert így az olcsóbb betonból jelentősen növelhető a belső erők karja változatlan acéltartó magasság mellett. Azonban 45 -nál meredekebb kiékelést nem célszerű készíteni, és a kiékelést nyírásra is ellenőrizni kell. 10
Szerkezeti kialakítás vb. lemez A lemez statikai rendszere: -egyirányban teherviselő, -kétirányban teherviselő, -pontszerűen megtámasztott lemezek. Egyirányban teherviselő lemezek kisebb főtartótámaszközök esetén a szerkezeti acél felhasználásban általában takarékosabbak, gazdaságosabbak. Kétirányban teherviselő lemezek az egymásra merőleges acéltartók fölött (gerendarács a főtartó és a kereszttartókból, azonos felső síkkal kialakítva. Magasépítési szerkezeteknél, illetve nagy támaszközű hídszerkezeteknél előnyös az alkalmazásuk, de betonozástechnológiai korlátot is jelent ezen lemezek alkalmazása, pl. nem lehet betonozó kocsival betonozni. 11
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Egyirányban teherviselő lemez: 12
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Kétirányban teherviselő lemez: 13
Szerkezeti kialakítás vb. lemez A lemez készítésének technológiája: a, visszanyert zsaluzaton készülő monolit lemez, b, bentmaradó zsaluzaton készülő monolit lemez, c, előregyártott lemez. a, Visszanyert zsaluzaton készülő lemezek: -leggyakoribb, és egyben legmegbízhatóbb megoldás, ezek a lemezek rendelkeznek a legnagyobb, számításba nem vett tartalékokkal. -a legnagyobb ellenállást mutatják a környezeti károsodásokkal szemben, pl. sózás. -a lemez készítésének ez a legdrágább módja. 14
Szerkezeti kialakítás vb. lemez b, Bentmaradó zsaluzaton készülő monolit lemezek: -anyaguk szerint kétfélék lehetnek: -acéllemezen, -előregyártott vb. kéregelemen. -statikai számítás alapján is kétfélék lehetnek: -bentmaradó zsaluzatot beszámítják, -vagy nem számítják be a lemez km-be. b 1, Acéllemezek: a célra megfelelnek a mai, modern 3. generációs nagy bordamagasságú trapézlemezek. Előnyük, hogy a lemez súlya nagy mértékben csökkenthető, hátrányuk, hogy drága a beszerzésük, illetve eltakarja a lemez alsó felületét, amitől nem látszanak az esetleges átázások nyomai. 15
Szerkezeti kialakítás vb. lemez 16
Szerkezeti kialakítás vb. lemez b 2, Előregyártott vb. kéregelemek: a kéreg vastagsága technológiai és teherbírási okok miatt 6-8cm, hosszát a szállíthatóság és a helyszíni emelőkapacitás határozza meg. Célszerű úgy kialakítani, hogy a lemez teljes keresztirányú vasalását már tartalmazza, így vasszerelési munka is csökkenthető. A kéregelemek feltámasztása az acéltartókon fektetőhabarccsal, vagy kiegészítő zsaluzattal monolit betonnal lehetséges. Ez utóbbi megoldás előnyösebb, de zsaluzási többletmunkát igényel az acéltartók környezetében. Az acél trapézlemezekkel azonos költsége van, hátránya, hogy nagyobb súlya van, de nagy előnye, hogy az esetleges átázások nyomai hasonlóképpen érzékelhetőek, mint a monolit lemez esetében. 17
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Előregyártott vb. kéregelemek: 18
Szerkezeti kialakítás vb. lemez c, Előregyártott vb. lemezek: a pályalemez készítésének leghatékonyabb, legegyenletesebb minőséget produkáló eljárása. A helyszíni munka csak a kapcsolatok kialakítására korlátozódik. Nem igazán elterjedt megoldás. Gyenge pontja a megoldásnak a pályatáblák kapcsolata egymáshoz és az acéltartóhoz. Az egymáshoz való kapcsolatot helyszíni, pályalemezzel azonos minőségű betonnal, a pályatáblákból kiálló, és pótlólagosan beszerelt vasalással kell megoldani. Ez a megoldás azonban a jelentősen eltérő lassú alakváltozási jellemzők miatt szinte mindig megreped. A kiöntés lehetséges másik megoldása spec. epoxi betonnal is történhet, de ez eléggé költséges megoldás. 19
Szerkezeti kialakítás vb. lemez c, Előregyártott vb. lemezek: Az előregyártott elemek és az acéltartó kapcsolatát is elég nehéz megoldani, tekintve, hogy ezek 10-15t tömegű elemek is lehetnek, a helyszíni fektetőhabarcs akár 20-30mm is lehet. Másik megoldás lehet, hogy monolit betonnal kapcsoljuk össze a szerkezeti elemeket, amihez kiegészítő zsaluzás kell (ld. kéregelemeknél), vagy a bokrosan elhelyezett együttdolgoztató kapcsolatoknál monolit betonnal és fektetőhabarccsal. A kapcsolatok kialakításának jelentős nehézségei miatt célszerű kerülni az előregyárott vb. pályalemezek alkalmazását! 20
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Előregyártott vb. lemezek: 21
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Előregyártott vb. lemezek: 22
Szerkezeti kialakítás vb. lemez A lemez vasalása: Az öszvértartó pályalemeze kettős funkciót lát el: járófelületi funkció, amit hajlított lemezként (keresztirány), illetve az öszvértartó övlemeze is egyben, ezt tárcsaként. -a hajlított lemez vasalása teljes egészében megegyezik a vb. szerkezetek lemezvasalásának kialakításával (szerk. szabályok, számítás), -a tárcsa vasalása lehet önálló vagy részben azonos a lemezvasalással. A tárcsavasalás kialakítása lehet olyan, ami a lemezben ébredő húzóerőket, vagy nyíróerőket felvenni képes vasalás. Lehet egy vagy több rétegben elhelyezett vasalás. 23
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Húzóerőt felvenni képes tárcsavasalás: Teherbírási követelmény Repedéstágassági követelmény 24
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Nyíróerőt felvenni képes tárcsavasalás: 25
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Nyíróerőt felvenni képes tárcsavasalás: 26
Szerkezeti kialakítás vb. lemez Lemez kiékelésének vasalása: 27
Szerkezeti kialakítás acéltartó Funkció: Hídszerkezetek esetén lehet hossz- és kereszttartó (vég- és közbenső kereszttartó), főtartó. Magasépítési födémeknél főtartó vagy fióktartó, vagy a gerendarács egyik eleme. A megkülönböztetés lényege, hogy egyből tisztázza az egész szerkezetben betöltött szerepét. 28
Szerkezeti kialakítás acéltartó Statikai rendszere: Minden olyan gerendatípus lehetséges, ami a tiszta acélszerkezeteknél szóba jöhet. A leggyakoribb megoldás a tömör gerincű tartók alkalmazása. A II. világháborút követő években a helyreállítási munkálatokban nagy sikerrel alkalmaztak I350- I450 szelvényű gerendákat főtartó funkcióban. Ma ez már csak magasépítési födémeknél kerül szóba IPE, HEA szelvényekkel. Hídépítésben ma már csak felújításoknál, vagy régi hidak szélesítésekor alkalmazunk melegen hengerelt szelvényeket. Hídszerkezetekben ma már csak hegesztett tartók épülnek. 29
Szerkezeti kialakítás acéltartó Tömörgerincű gerendatartó: Általában aszimmetrikus keresztmetszettel, nagyon ritkán szimmetrikus. Előfordul még szekrény keresztmetszet is, egy vagy több cellás kialakításban, függőleges, vagy ferde gerinclemezekkel. Rácsostartó: Ritkán kerül alkalmazásra, általában felújításkor fordul elő. A rácsostartó felső öve a pályalemez terheiből közvetlen hajlítást kap, így arra is méretezni kell. Kialakítása, mint hagyományos acél rácsostartóknál. 30
Szerkezeti kialakítás acéltartó 31
Szerkezeti kialakítás acéltartó 32
Szerkezeti kialakítás acéltartó Vierendeel tartó: Elsősorban kis szerkezeti magasságú, nagy támaszközű és kis terhelésű tartók, ahol a nyíróerőből származó igénybevétel kicsi. A vasbeton lemezhez csatlakozó felső öv általában jelentősen kisebb az alsó övnél, ez betonozáskor jelenthet teherbírási hiányt, amit ideiglenes alátámasztással kell megoldani. Előfordulhat olyan kialakítás, amikor a meglévő vb. pályalemezt olyan Vierendeel tartó támasztja alá, aminek nincs felső öve. Ebben az esetben a pályalemezt átszúródásra is meg kell vizsgálni. 33
Szerkezeti kialakítás acéltartó 34
Szerkezeti kialakítás acéltartó Keresztmetszeti kialakítás: Az alsó öv méretét statikai számítás során kell meghatározni. A gerincek mérete az acéltartókénál általában kisebb, mert a nyomott szakasz kisebb, mert a semleges tengely a felső öv környezetében van. A felső övnek kettős funkciója van: főtartó teherviselő elem, illetve az együttdolgoztató kapcsolat is itt van kialakítva. Szilárdsági és stabilitási követelmények betonozáskor, illetve többtámaszú esetben a berepedt km. miatt. Biztosítania kell az együttdolgozató kapcsolóelemeknek is el kell férnie az övön. A vastagságát lemezhorpadás korlátozza. Feladata még a felső övnek a betonlemez terheinek a felvétele, illetve a lemez alátámasztása. 35
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Kialakítás alapja: A vb. lemez és az acéltartó közötti kapcsolatnak kétféle igénybevételt kell felvennie: -a két elem csatlakozó felületén működő csúsztató erőket, amelyek közül csak a tartótengely irányúakat lehet számítani, de a másik irány is rendkívül fontos, pl. stabilitás biztosítása, vízszintes erők (szél) felvétele; -a két elem határfelületére merőleges húzóerő, ami a dinamikus teher hatására el akarja választani a két elemet egymástól. Nem számítható erőhatás. Csak olyan megoldásokat szabad alkalmazni, amelyek mindkét irányú erőt fel tudja venni: -felületi kötés, -mechanikus kapcsolat. 36
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Felületi kötés automatikus kapcsolat: Monolit betonlemez esetében, amennyiben a felső övet nem látjuk el korrózió elleni védelemmel a beton létrehozza a felületi kötést az acéllemezzel. Öszvértartóknál a felső övet mázolatlanul szokás hagyni, kivéve az öv szélének 20-20mm-ét, amit a kívülről behatoló korróziós elemek elkerülése végett lefestenek. A felületi kötés nyírószilárdsága elérheti a τ = 2-3 N/mm 2 -t is, ami elegendő lehet a teljes fellépő csúsztatóerő felvételére! Ez a kapcsolat mindaddig működik és viseli a terhet a mechanikus kapcsolati elemek helyett, amíg a kapcsolat el nem reped, szakad stb. Ennek a kapcsolatnak a legnagyobb a merevsége, de minden szabályozás tiltja az önálló alkalmazását, mert a kapcsolat rendkívül rideg, és nincs benne tartalék, a felrepedés előjelek nélkül történik meg. Egyedül öszvér födémeknél lehet számításba venni. 37
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Felületi kötés ragasztott kapcsolat: Felületi kötést létre lehet hozni ragasztó segítségével is. Ezt előregyártott vb. lemez rögzítésére alkalmazhatjuk, ahol a ragasztóréteg fektető habarcsként is funkcionál. A ragasztó általában 2k epoxibázisú műgyanta, tartalmazhat töltőanyagot. Nagy húzó- és nyírószilárdsággal rendelkeznek (1,5-2,0 kn/cm 2 ), a rugalmassági modulusuk a betonéval közel egyezik kb. 20kN/mm 2. Előnye az egyenletes teherátadás, hátránya a magas ára, illetve nagyon erősen technológia-érzékeny (keverési arány, páratartalom, hőmérséklet stb.). Egyedüli szerkezeti kapcsolati elemként ez az eljárás sem alkalmazható. 38
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Mechanikus kapcsolóelemek: Az acéltartóhoz való csatlakozásuk alapján lehetnek -hegesztett, -nem hegesztett kapcsoló elemek. Az acéltartó anyaga nem biztos, hogy hegeszthető, illetve nem biztos, hogy megoldható a helyszínen a hegesztés, ilyenkor nem hegesztett kapcsoló elemeket kell alkalmazni. További osztályozási szempont lehet, hogy monolit vagy előregyártott lemezhez készül a kapcsolat, vagy egy már meglévő lemez utólagos kapcsolatához építik be. A leggyakrabban hegesztett kapcsolóelemek épülnek. 39
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 1. Kampók, hurkok: 40
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 1. Kampók, hurkok: Az öszvértartók építésének korai fázisában nagyon elterjedt kapcsolati módszer volt a kampók, illetve hurkok alkalmazása, amelyek vízszintes szárai hegesztéssel kapcsolódtak a felső övlemezekhez. Előnye, hogy olcsó, és egyszerű eszközökkel megvalósítható. Legfőbb hátránya, hogy csak egyirányú nyíróerő felvételére alkalmas, kétirányú nyíróerőnél duplázni kell a kapcsolóelemeket, ami nem mindig volt megoldható. További hátránya, hogy jelentős előmunka igénye van. Ma már csak felújításoknál lehet velük találkozni. 41
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 2. Fogak acél tuskó: 42
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 2. Fogak acél tuskó: Fejlettebb megoldás az ún. fogak alkalmazása, melyek közös jellemzője, hogy a csúsztatóerő átadása a merőlegesen elhelyezkedő homlokfelületen pecsétnyomás útján történik. A megfelelő működés feltétele, hogy a fog homlokfelülete kellően merev legyen az egyenletes feszültségeloszlás elérésére. A legjobb megoldás a négyzet, vagy 1:2-nél nem nagyobb oldalarányú acélból készülő fog, ami a legnagyobb csúsztatóerők felvételére képes. Ezeket a fogakat a lemez felemelkedésének elkerülése érdekében lehorgonyzó kengyellel is el kell látni. Hátránya a nagy élőmunka igény és acélfelhasználás. Az 1960-as évekig általánosan használták. 43
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 2. Fogak acél tuskó méretezése: 44
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 2. Fogak idomacél fogak: 45
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 2. Fogak idomacél fogak: Az acél tuskóhoz hasonló kapcsolat alakítható ki lemezből, illetve rövid idomacél darabokból. Ezek pecsétnyomással szemben kevésbé merevek, azonban kisebb csúsztatóerők esetén jól használhatóak, pl.: magasépítési födémeknél. Előnyük a valódi fogakkal szemben, hogy lényegesen kisebb az acélfelhasználás, de az élőmunka igény továbbra is nagy, a tuskókkal egyező nagyságrendű. 46
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 3. Fejes csapok felhegesztett fejescsapok: 47
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 3. Fejes csapok: Az 1960-as évektől kezdve a legfontosabb, legtöbbet használt kapcsoló elem a fejescsap. Legnagyobb előnye, hogy a készítésének termelékenysége sokszorosa az előzőekhez képest, jól automatizálható, minimális az élőmunka igénye. A fejescsapok rögzítése a felső övhöz ún. csaphegesztéssel történik a gyárban (kerámiagyűrű). A helyszíni csaphegesztésnek korlátja a szükséges 1600A biztosítása a helyszínen, így az nem gazdaságos. 48
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 3. Fejes csapok csaphegesztés: 49
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 3. Fejes csapok csaphegesztés csiszolat: 50
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 3. Fejes csapok: A teherbírásuk és merevségük meghatározása csak kísérleti úton volt lehetséges. A kísérletek eredményei: -a fejescsapok merevsége a fogakkal szemben kisebb, hasonló teherbírás mellett, -a tönkremenetele a csapot körülvevő beton elmorzsolódásával vagy az orsó hegesztett keresztmetszetének elnyíródásával jön létre. A kisebb merevség - nagyobb rugalmasság előnyös, mert a kiugró csúsztató erőket leépíti. 51
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 3. Fejes csapok: A beton palástnyomása miatt bekövetkező tönkremenetel értékét a kutatások, így a szabványok szerint is lehet 15%-al növelni a csap körül alkalmazott spirál vasalással, amely felveszi a csap körül a betonban ébredő húzófeszültségeket. Bármennyire kecsegtető ez a teherbírási emelés, TILOS alkalmazni, mert nem lehet bedolgozni a betont a spirális vasalástól, így nemhogy növeli a csap teherbírását, jelentős mértékben csökkenti! 52
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek monolit vb. lemezhez: 3. Fejes csapok geometriai kialakítás: d 1 : általában 19, 21, 22 mm h: általában 125mm 53
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek e.gy. vb. lemezhez: Elveiben hasonló kapcsolóelemeket alkalmazunk, mint a monolit lemezeknél, azonban a kapcsolatok elkészítésének érdekében a vb. lemezen kizárások készülnek, amelyek illeszkednek a kapcsolóelemekhez. Ezek a kihagyások lehetnek pontszerűek bárhol a lemezen, vagy vonalmentiek a lemez szélén. A lemezek elhelyezése után a kihagyásokat kibetonozzák, létrehozva a kapcsolatot. A kapcsolat gyenge pontja az utólagos kibetonozás, és nagy hátránya, hogy szélesebb acél felső övet igényelnek, mint a monolit vb. lemez esetében. 54
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek e.gy. vb. lemezhez: 1. Fogak üreges fogak: A pontszerű kihagyással készülő kapcsolatoknál jellemző, hogy a vb. lemezben a ritkán elhelyezkedő kihagyások miatt a monolit lemeznél megszokottnál erősebb, üregesen kialakított fogakat kell alkalmazni. 55
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek e.gy. vb. lemezhez: 1. Fogak üreges fogak: 56
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Hegesztett kapcsolóelemek e.gy. vb. lemezhez: 2. Fejescsapok: Ha a csúsztatóerő nagysága engedi, a kapcsolatot létre lehet hozni bokorszerűen elhelyezett fejes csapokkal. 57
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Nem hegesztett kapcsolatok - csavarokkal: A hegesztett fejes csapok kiváltására, azzal azonos erőjátékkal alkalmazhatunk csavart is. Előnye a megoldásnak, hogy elmarad a hegesztés, és az építési területen is könnyen elkészíthető, hátránya, hogy drágább megoldás, mint a fejescsap (kb. 10-20%-al). A kapcsolat lehetővé teszi a nyírómerev kapcsolat késleltetett létrehozását a furat és a szárátmérő különbségéig, így a zsugorodásból keletkező feszültségek egy részét el lehet kerülni. A csavar nyírt csapként dolgozik, így általában elegendő az 5.6-os minőség alkalmazása. 58
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Nem hegesztett kapcsolatok - csavarokkal: 59
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Nem hegesztett kapcsolatok feszített csavarral: Száraz, súrlódásos kötést lehet létrehozni az acéltartó és az előregyártott vb. lemez között min. 10.9-es NF csavarokkal. Ezek nagyon megbízható, tartós kapcsolatot létesítenek, azonban nagy hátrányuk, hogy nagy átmérőjű 10.9-es minőségű csavarok miatt a megoldás nagyon drága. Nem hegesztett kapcsolatok utólagos csavarral: Korábban készült vb. lemezek utólagos kapcsolatánál az acéltartóhoz utólagos öszvéresítés, vagy kapcsolat erősítése. Ezekben az esetekben jól használhatóak a befúrt-ragasztott csavarok. 60
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Nem hegesztett kapcsolatok feszített csavarral: 61
Szerkezeti kialakítás kapcsolat Nem hegesztett kapcsolatok utólagos kapcsolat: Bp. Márvány utcai vasúti felüljáró 62
Verseg, Kömrök-patak híd hengerelt szelvényű főtartóval 63
Verseg, Kömrök-patak híd hengerelt szelvényű főtartóval 64
Pécel utáni, Rákos-patak híd hengerelt szelvényű főtartóval 65
Bp., Márvány utcai vasúti felüljáró hengerelt szelvényű főtartóval+járom 66
Bp., Márvány utcai vasúti felüljáró hengerelt szelvényű főtartóval+járom 67
Bp., Márvány utcai vasúti felüljáró hengerelt szelvényű főtartóval+járom 68
Algyői Tisza-híd 69
Oszlári Tisza-híd 70
Oszlári Tisza-híd 71
M30 ap. végcsomóponti híd 72
M30 ap. végcsomóponti híd 73
M6-M0 ap. 147 jelű műtárgy 74
M6 ap. Sió-híd 1449 jelű műtárgy 75
Esztergom, Árok utcai (volt Tabán) híd 76
M3 ap. 36+207 77
M3 ap. 39+684 78
M3 ap. 39+684 79
Szekszárdi Duna-híd ártéri nyílások 80
Fa - beton öszvér Alkalmazási terület: Kisebb nyílású esetekben, erdei utak, gyaloghidak esetében célszerű alkalmazni. Korlátja az emelési kapacitás, célszerű teljes aláállványozással építeni. Az anyagok nyomási szilárdsági jellemzői meg is egyezhetnek, a beton végállapoti rug. modulusa közel egyezik a fa szálirányú rug. modulusával. Kapcsolatok: -betonfog a fában, -nyírt fogak, csapok, -beragasztott acélháló. 81
Fa - beton öszvér Szerkezeti rendszer: Tartószerkezeti rendszer alapján épülhet sűrűbordás híd, illetve lemezhíd is. 82
Fa-beton öszvér kapcsolat Betonfog a fában: 83
Fa-beton öszvér kapcsolat Nyírt fogak: 84
Fa-beton öszvér kapcsolat Nyírt csapok: 85
Fa-beton öszvér kapcsolat Beragasztott acélháló: 86
Fa - beton öszvér Végkereszttartó, feltámasztás környezete: 87